Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
SZOMBAT, 1993. január 2. Nemzetközi élet Magar Nemzete Butrosz Gáli Szarajevóból a genfi értekezletre utazott Az ENSZ főtitkára bízik a boszniai rendezésben, ellenzi a légitilalmat Belgrádból jelenti az MTI. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár sikeresnek nevezte csütörtöki szarajevói látogatását. A bosnyák fővárosból a hét végi genfi Bosznia-értekezletre tartó politikus rövid időre Zágrábban megszakította útját, és a HINA horvát hírügynökség jelentése szerint kijelentette: bízik abban, hogy sikerül tárgyalásos úton rendezni a boszniai válságot. „Sok emberrel találkoztam, és új javaslatok is szóba kerültek” - közölte, azonban nem árulta el, hogy mit tartalmaznak az újabb rendezési tervek. Cyrus Vance, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke, aki Butrosz Gálival együtt látogatott el Szarajevóba, szintén derűlátóan nyilatkozott. Közölte, hogy a január 2- án sorra kerülő genfi csúcstalálkozón szó esik majd az újabb javaslatokról is. Részleteket ő sem mondott. A BBC jelentése szerint Butrosz Gálit nem fogadta egyöntetű rokonszenv Szarajevóban: néhány tucat muzulmán tüntető azzal vádolta az ENSZ-t és főtitkárát, hogy nem tett határozott lépéseket a boszniai vérontás beszüntetésére. A rádió arról is beszámolt, hogy rövid idővel azután, hogy a főtitkár végighajtott a repülőteret és a bosnyák fővárost összekötő úton, ismeretlen fegyveresek aknatűz alá vették az autóút több szakaszát. Az ostromlott boszniai fővárosban tartott sajtókonferencián kijelentette, hogy elképzelhető: a genfi Jugoszlávia-értekezlet január 2-án kezdődő újabb fordulóján sikerül kompromisszumra bírni a boszniai nemzetiségek, a szerbek, a horvátok és a muzulmánok képviselőit. Optimizmusát azzal indokolta, hogy a tárgyalásokon valamennyi érdekelt fél magas rangú küldöttséggel vesz részt, és Genfbe utaznak a katonai vezetők is. Butrosz Gáli nem volt hajlandó részleteket elárulni az esetlegesboszniai nemzetközi katonai intervencióról, csak annyit mondott, hogy ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács hivatott dönteni. Az ENSZ-főtitkár korábban arra kérte a BT tagállamait, hogy amíg tartanak a béketárgyalások, ne hozzanak határozatot a boszniai repülési tilalom erőszakos betartatásáról. A BBC szerint az ENSZ-főtitkár erőteljesen ellenzi a jugoszláviai katonai beavatkozást. A brit rádió megszerezte azt a levelet, amelyben a világszervezet vezetője figyelmezteti a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a konfliktus csak súlyosbodna, ha a Nyugat akcióba lépne. A tervek szerint a Biztonsági Tanácsnak a jövő héten kellene összeülnie, hogy jóváhagyja a boszniai repülési tilalom fegyveres kikényszerítését. A BBC szerint az ENSZ-főtitkár azt írta a levelében, hogy komolyan aggódik a katonai beavatkozás iránt növekvő nyomás miatt. Úgy vélte, hogy a fenyegetés kockára teszi az újabb genfi tárgyalásokat, amikor is első ízben ülnének egy asztalhoz a boszniai szerb,, horvát és mohamedán csoportok képviselői. „Fékezni kell a rohanást a katonai beavatkozás felé, különben a zsenge békefolyamat nem tud meggyökerezni” - vélekedett Butrosz Gáli a rádió jelentése szerint. Milan Panics leváltott jugoszláv miniszterelnök közben az Egyesült Államokba utazott. A Tanjug értesülése szerint az Egyesült Államokból Szerbiába visszatelepült üzletemberpolitikus a Bush- és a Clinton-kormányzat képviselőivel is találkozik majd. Útjának fő célja, hogy lebeszélje az amerikai politikusokat a boszniai válságba való katonai beavatkozás tervéről. A jugoszláv hírügynökség arról is beszámolt, hogy Milan Panics már felvette a kapcsolatot Bill Clintonnal, az Egyesült Államok január közepén hivatalba lépő új elnökével. Mogadishuból Moszkvába tart az amerikai elnök (Folytatás az 1. oldalról) Orosz forrásokból jelentették az amerikai hírközlő szervek, hogy a Bush-Jelcin csúcson kiemelten foglalkoznak a délszláv válsággal. Erre számítani is lehetett, hiszen az amerikai sajtó többször is beszámolt a szerbbarát orosz csoportok Jelcinre gyakorolt nyomásáról. Márpedig az újévi lapokból is kitetszően Washingtonban immár valóban megérlelődött a Belgráddal szembeni kemény fellépés. Az Evans-Novak riporterpáros megtudta, hogy a Pentagon tervei már eljutottak Clintonhoz, mivel a Bush-kormány mégis letett volna erről az „utolsó hurráról”, éppen Szomáliai lekötöttsége miatt. De azért is, mert a távozó elnök már nem elég erős a nyugat-európai ellenállás leküzdésére, ami pedig Evansék szerint „felbőszítette” Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadót. Hiszen még a már két hete ígért újabb (légitilalom-foganatosítási) BT-döntés sem született meg, sőt: Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hírek szerint levélben kérte a Biztonsági Tanácsot további halasztásra, merthogy „halvány jeleket” lát a béketárgyalások sikerére. S érvelése szerint egy nyugati katonai akció „fenyegetné a békefolyamatot”. Evansék azonban jelzik, hogy Clinton élénken tanulmányozza a szövetségesek vonakodását, s a jelek szerint arra készül, hogy hivatalba lépése után rögtön meg is valósítsa az erélyesebb balkáni politika kampányígéretét: egy új amerikai elnökkel a szemleírók szerint aligha óhajtanak a fő partnerek mindjárt a nyitányon ujjat húzni. Márpedig amerikai vezető körökben - konzervatív és liberális közvélemény-hangoló publicisták egybehangzó jelzése szerint - kialakult a nézet: Milosevics megfékezése igenis nemzeti és stratégiai érdek, s Clinton komoly bírálatokra számíthatna, ha nem ott kezdené, ahova - Anthony Lewis szerint - elnöksége végére késve Bush is eljutott: valamit tenni kell a Balkánon. ÁJ. (C&W Syndicate) Kadhafi a Nyugatot vádolja Nicosiából jelenti az MTI. Kadhafi líbiai államfő a péntekre virradó éjszaka elhangzott beszédében a nyugati országokat tette felelőssé a líbiai légitársaság repülőgépének tíz nappal ezelőtti, 150 ember életét követelő tragédiájáért. A tripoli televízióban sugárzott beszédében kijelentette, hogy a légi szerencsétlenségnek három oka lehetett, ám valamennyi esetben a Nyugatot terheli a felelősség a történtekért. Szerinte elképzelhető, hogy a katasztrófát alkatrészhiány okozta: a hiányért az a Nyugat okolható, amely nemzetközi tilalmat rendeltetett el az ország ellen. Második lehetséges okként az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terrorszervezetet említi, amely boszszúból tervelhette ki a tragédiát, amiért Líbia leállt a csoport támogatásával. Harmadik változatként pedig azt tartotta elképzelhetőnek, hogy a katasztrófát a nyugati titkosszolgálatok idézték elő, ugyancsak bosszúból a Lockerbie-ügyért. Két új ország Európa térképén Csehországban nosztalgia, Szlovákiában ünnepségsorozat POZSONY Az új esztendő beköszöntével két új állammal gyarapodott a világ, minthogy Csehszlovákia végérvényesen megszűnt, s helyét - legalábbis a politikusok akarata szerint - minden nemzetközi szervezetben két ország foglalja el: az önálló Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. A tény közel egy hónapja ismeretes volt, elfogadása viszont vegyes érzelmeket keltett mindkét országrészben, hivatalosan azonban Csehország pragmatikusan, némi nosztalgiával élte meg az eseményt, míg Szlovákiában ünnepségsorozattal köszöntötték a szlovák nemzet mindenképpen történelminek számító eseményét. Szilveszter napja azonban még lázas munkával telt, előkészítendő a válás lehető legtörvényszerűbb és legmegnyugtatóbb körülményeit. Józef Tuchyna szlovák és Jan Rumi cseh belügyminiszter négy szerződést írt alá a két ország viszonyát pontosítva, többek között a bűnüldözés, a belső biztonság és a polgárok jogállását illetően. Ebből a legfontosabb talán az, hogy a két ország között húzódó több mint kétszáz kilométeres határszakaszon a polgárok szabadon mozoghatnak majd, s a külföldi turistákat sem várják pecséteket osztogató határőrök. Teljes egészében kettévált a Cseh és a Szlovák Sajtóiroda, jövőbeni - esetleges - együttműködésük a piaci szempontok alapján alakul majd. Lepecsételték a szövetségi parlament és a kormányhivatal irodáit. A szövetségi kormány nevében Jan Strasky utolsó kormányfő búcsúzott, elmondva: tetszik, nem tetszik, az elmúlt hetvennégy év olyan fejlődést hozott Szlovákiának, amely talán Európa egyetlen régiójára sem jellemző. S éppen ezzel összefüggésben állapította meg, hogy ezzel Csehszlovákia teljesítette történelmi küldetését, ezért oszlik most két részig. A szövetségi parlament képviselőinek munkáját annak utolsó elnöke, Michal Kovác köszönte meg már Pozsonyból, kifejtve egyúttal azt is, hogy reményei szerint a gazdasági és kulturális kapcsolatok igen gazdagok lesznek Csehország és Szlovákia között, a polgárok pedig továbbra is testvérnemzerként viszonyulnak egymáshoz. Szilveszter napján a szlovák kormányfő, Vladimír Meciar is dolgozott, többek között sajtóértekezletet tartott, amelyen elmondta: Szlovákia minden állammal, minden nemzettel jó viszonyra törekszik majd, s demokratikus jogállam lesz. A magyar politikát ugyan irredentának nevezte, amely szerinte nem tudott lemondani a trianoni békeszerződés módosításának a szándékáról, de reményét fejezte ki, hogy Magyarországgal is sikerül végül kialakítani a „normális, jószomszédi viszonyt”. Az önálló Szlovákiát köszöntő ünnepségsorozat Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén kezdődött pontban éjfélkor a szlovák ál-lám zászlajának felvonásával és a szlovák himnusszal, majd Vladimír Meciar mondott ünnepi beszédet, üdvözölve Szlovákia minden polgárát a történelmi pillanatban, s a „világ legifjabb államának legifjabb fővárosából” kívánt minden jót Prágának, Varsónak, Kijevnek és Budapestnek. Az új év első napján ünnepi ülést tartott a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa is, amelyen Ivan Gasparovic elnök mondta az ünnepi beszédet, majd felolvasta azt a nyilatkozatot, amelyben a parlament újra kifejezi szándékát, hogy az önálló Szlovákia Európához kíván csatlakozni szuverén, demokratikus államként. Az ENSZ, az EBEÉ-folyamat és az Európa Tanács teljes jogú tagjaként vállalja a tagsággal járó kötelességeket és jogokat. A szlovák rádió és televízió is egyenes adásban közvetítette a szlovák kormányfő újévi ünnepi beszédét, amelyet azzal kezdett Vladimír Meciar, hogy bejelentette: rövidesen köztársasági elnöke is lesz az országnak. Elmondta, Szlovákia igen nehéz év előtt áll, hiszen akkor önállósult, amikor a gazdaság teljes recesszióban van, ugyanakkor Szlovákiának sok területen nincsenek képzett és tapasztalt szakemberei, például a pénzügyekben, a bankszakmában és a diplomáciában sem. A kormányfő ezért összefogásra szólította fel a szlovák népet és a vele egy hazában élő kisebbségeket Vladimír Meciar kifejtette azt is, minden szomszéddal sikeres gazdasági együttműködésre törekszenek, Magyarországgal kapcsolatban pedig leszögezte, Bős-Nagymaros kérdésében is elképzelhetőnek tartja a megállapodást, s a határok sérthetetlenségének, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének betartása mellett igen hasznos együttműködés alakulhat ki a két ország között. Az ünnepségsorozat - amely január elsején késő estig tartott - a tereken és a kultúrotthonokban folytatódott koncertekkel, színházi előadásokkal és népmulatságokkal. A rendezvényekre a szlovák kormány 25 millió koronát szabadított fel. Neszméri Sándor Főkonzulátusból nagykövetség A Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusa pénteken nagykövetséggé lépett elő. Erre annak következményeként került sor, hogy a Magyar Köztársaság elismerte a január elsejétől önállóvá vált Szlovák Köztársaságot. Az eddigi magyar főkonzulátus élén a korábbi főkonzul, Boros Jenő ideiglenes megbízottként vezeti tovább a magyar diplomácia pozsonyi kirendeltségét Orosz-grúz hadügyminiszteri tárgyalások Moszkvából jelenti az MTI. Elégedetten nyilatkozott moszkvai tárgyalásainak eredményeiről Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter, amelynek során Pavel Gracsoval a Grúziában állomásozó orosz csapatok státusával, az orosz fegyverek és haditechnika egy részének Grúzia részére történő átadásával és az abháziai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A találkozó részét képezi annak a tárgyalássorozatnak, amelynek során az orosz-grúz barátsági és együttműködési szerződést dolgozzák ki a felek. A következő fordulóra január 20-án kerül majd sor Tbilisziben. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Kitovani nem emelt kifogást az orosz csapatok grúziai jelenléte ellen, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy kivonják őket a grúz-abház válságövezetből. Gracsov ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy csapataik nem vesznek részt a harcokban, kivonásukhoz pedig kormányközi döntés szükséges. Gracsov tiltakozott a Grúziában állomásozó orosz csapatok ellen elkövetett jogsértések miatt, s hangsúlyozta, hogy az ilyen akcióknak a lehető leghatározottabb módon vetnek majd véget. Mindezek ellenére a feleknek sikerült megállapodni egy szakértői csoport felállításáról, amelynek feladata a válsághelyzetek megelőzéséről és kezeléséről kötendő miniszteri szintű szerződés kidolgozása lesz. A Kitovani által felvetett, a grúz területen lévő orosz katonai objektumok átadásával kapcsolatos kérdés elől Pavel Gracsov kitért, mondván, hogy erről nem miniszteri, hanem kormányszinten kell dönteni. Újságíróknak nyilatkozva a grúz politikus elmondta, hogy terveik szerint közös határőregységeket állítanak majd fel azzal a céllal, hogy megakadályozzák a fegyveres bandák behatolását Grúzia területére. Megegyeztek ezenkívül az orosz légierő grúz területek feletti repülésének beszüntetéséről is. Tengiz Kitovani mindezek ellenére kihangsúlyozta: a moszkvai tárgyalásokon elért megegyezésekről országa parlamentje hozza meg a végső döntést. A Notre-Dame orgonája PÁRIZS - Újból megszólalt a híres székesegyház, a párizsi Notre-Dame orgonája. Két és fél éven át dolgoztak felújításán. A harminc hónap alatt a szakemberek negyvenezer munkaórán át serénykedtek, ezer birkabőrt használtak fel. Összesen tizenegymillió frankot költöttek el azért, hogy ismét teljes szépségében zengjen a Notre-Dame orgonája. Az idő úgy múlt fölötte, hogy már csak felét tudta annak, amire igazából képes. Ezért határozták el még egy évtizede a felújítását. Végül '86- ban fogadták el a munkatervet, s '90-ben láttak neki. A felújítás egyúttal azt is jelentette, hogy a villamosság korából áthozták az elektronikának a korába. Az elektromos berendezést leszerelték, és számítógéppel látták el az orgonát. Természetesen nem követtek el merényletet, nem alakították afféle szintetizátorrá a nemes hangszert. Továbbra is a Notre-Dame orgonistái játszanak rajta, az ő mozdulataikra ad hangot a hétezer-nyolcszáz orgonasíp. De az orgonistáknak ezentúl az informatika a segédjük. Ennek a segédnek köszönhető, hogy a mester akár lent, a hívek, a közönség soraiban ülve hallgathatja meg saját játékát. Vagyis azt, amit pár perccel előbb billentyűzött le, s amit a memóriaegységek tárolnak, és továbbíthatnak azonnal is, de később is. Sőt, az orgonajáték csodás rögtönzéseit akár kottára is átvihetik rögtön. Az orgonista improvizál, s mielőtt elmegy, magához veszi a kinyomtatott kottát, rögtönzésének gép rögzítette írásképét. Orgonatudáson kívül különleges kártyára is szüksége van ehhez. Ilyen névre szóló kódkártya csak annak jár, akinek joga van rá, hogy a Notre-Dame orgonáján játsszék. A székesegyház orgonáját, a felújított műemléket hivatalosan és ünnepélyesen december 4-én szólaltatták meg újból. Az eseményen a kulturális miniszter is jelen volt. Franciaország nyolcvankét más katedrálisához hasonlóan állami tulajdon ugyanis a Notre- Dame. A felújítás költségeit tehát az állam, vagyis a kulturális tárca fedezte. Ezt követően pedig az ünnepélyes átadás azt jelentette, hogy a kulturális miniszter átnyújtotta az orgona kulcsait Párizs bíboros érsekének. A nyolcezernél több francia orgonából egyébként kilencszáz a műemlék, s közülük az utóbbi tíz évben nyolcvanat újítottak fel. A legnagyobb érték azonban ez a most újból zengő orgona a Notre-Dame székesegyházban, melyet évente tízmillió turista keres föl. Az átadás utáni héten a turisták és párizsiak kivételesen az orgonát is közelebbről megnézhették, bár nem közvetlen közelről. S egész héten minden este ingyenes orgonakoncertet hallgathattak - gratis pro Deo. Bukaresti jóslatok BUKAREST - A Rompres hírügynökség kérdéseire válaszolva számos román politikus bocsátkozott jóslatokba az 1993-as esztendőre vonatkozóan. Adrian Nastase, volt külügyminiszter, az alsóház elnöke az életkörülményekről borúlátóan, a politikáról viszont némileg optimistábban szólt, szerinte „február végén, s talán májusban is árnövekedés várható, marad a nehéz gazdasági helyzet, amelynek társadalmi kihatásai lehetnek... A választási kampányokra rengeteg energiát pazaroltunk, most itt az ideje a gondok-bajok orvoslásának. Meggyőződésem, hogy 1993-ban is a Vacaroiukormány marad, s nagyobb politikai stabilitás várható. A szélsőséges magatartások vesztenek élességükből” Ioan Diaconescu, az ellenzéki Nemzeti Parasztpárt alelnöke Nastaséval szemben a választások után kialakult, s a súlyos gazdasági helyzet által is súlyosbított patthelyzetben egy új kormány létrejöttére számít, szerinte 1993-ban új választásokat írnak ki. Stellán Tanasa, a Polgári Szövetség Pártjának alelnöke hiperinflációtól tart, s attól, hogy a lej árfolyamának mesterséges szintentartása januárban robbanásszerűen visszaüt. Az első válságot májusra várja, a kormány valószínűleg megbukik, de nem lesznek előrehozott választások, mert a parlament nagyobb pártjai ezt nem akarják. Horia Rusu, a Nemzeti Liberális Párt ifjúsági szárnyának elnöke egyenesen azt várja, hogy tavaszra összeomlik a Demokratikus Front, Iliescu tábora megfogyatkozik, de a bizonytalanná váló politikai jövő ellenére sem lesznek új választások. A szélsőségesek táborából Dan Cristian Popovici, a Nagy-Románia Párt alsóházi csoportjának vezetője úgy véli, 1993-ban megvalósul Románia beépülése az európai struktúrákba, befogadja a Közös Piac. A politikai helyzet stabil, előrehozott választásokról szó sem lehet. Az RMDSZ elnökségi tagja, Tokay György véleménye szerint a román gazdaság most éli fel utolsó tartalékait. Előrehozott választások nem lesznek. Feltételezi, hogy a nacionalista kártyát jövőre is megpróbálják kijátszani, de alighanem kevés sikerrel. Cseke Gábor