Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
2 Magar Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1993. április 21. ΙβΙΙΙϋΙ A KÜLPOLITIKAI HELYZET A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK SEGÉLYEZÉSÉT szorgalmazta az amerikai képviselőházban a State Department illetékese. Azt fejtegette, hogy ezen államoknak a sikere például szolgálhat a békés átmenetre Oroszországnak és Ukrajnának is. Ennek a térségnek az új pénzügyi évben négyszázmillió dollárt szánt Washington, összegében annyit, mint az idén, de a gyakorlatban kevesebbet, miután az eddigi hat állam mellé a Baltikum is felsorakozott. A külügyi hivatalnok azt fejtegette, hogy a jövőben országonként jobban megtervezik és az érintett kormányokkal fokozottan összehangolják a segítséget, hogy ez hatékonyabb legyen. Sajátosan cseng össze ezzel az okfejtéssel az International Herald Tribune keddi számában megjelent elemzés arról, hogy az Európai Közösségnek nemet kell mondania Közép-Európa tagsági követelésére. A cikk szerint ez a régió irreális módon akar mielőbb közösségi tag lenni „mintha sohasem lett volna a negyven évig tartó kommunizmus és orosz uralom". A szerző legendának minősíti azokat a véleményeket, hogy az EK történelmi lehetőséget mulaszt el, ha nem öleli mihamarabb keblére a keletieket. Úgy véli, hogy Kelet-Európában sokkal több a közös vonás az egyes országok között, s a tizenketteknek nem szabad pánikba esve mihamarabb tagságot kínálniuk. Még a visegrádi négyek is nagyon messze vannak a tagsághoz szükséges követelmények teljesítésétől. Inkább valamilyen alternatívát kellene ajánlani például szabadkereskedelmet, de a nyugati piac megnyitását feltételekhez kell kötni. Meg kell követelni a kelet-európaiaktól, hogy előbb hozzák létre saját szabadkereskedelmi övezetüket az EFTA mintájára. A visegrádi csoporthoz így csatlakozhatna Románia, Bulgária, a három balti ország és Szlovénia. AZ IZRAELLEL TÁRGYALÓ ARAB felek majdnem megegyeztek a béketárgyalások folytatásában. Legalábbis ezt jelentette ki a libanoni külügyminiszter Damaszkuszban. Arafat javaslatára a jövő keddre halasztják a négy hónapja esedékes kétoldalú megbeszélések újabb fordulóját. Ezt a bejelentést egyébként megelőzte Asszad szíriai elnök és Arafat több mint ötórás találkozója. Ilyen megbeszélésre több mint egy éve nem volt példa. (B. M.) Az elhasználódott politikusok távozását sürgetik az olasz lapok (Munkatársunktól) FIRENZE - „Új állam születik, az állampolgárok köztársasága! Az igenek sokasága eltemeti a régi rendszert!” - értékelik első oldalas főcímeikben az olasz lapok a referendum eredményét Eközben már folynak a tárgyalások az átmeneti időszak kormányának összetételéről s a választási rendszer megalkotásának módjáról. „Összedőlt a palota” - írja a la Repubblica vezércikkében Eugenio Scalfari, kiemelve, hogy nem egyszerű győzelem született a népszavazáson. Diadalmenet ez - hangsúlyozza, - mind a hetvenhét százalékos részvételi arányt, mind az igenek számát tekintve. Ez az eredmény elsöpört minden különbséget, legyen az földrajzi, szociális vagy a pártokhoz való tartozás. A kommentárok aláhúzzák azt is, elérkezett az újjáépítés időszaka, s az olasz nemzet most megszabadulhat a több évtizedes pártokráciától, elindulhat az europaizálódás útján. Ehhez azonban új kormány is kell, olyan, amelyik meg tudja s meg is akarja valósítani a társadalom népszavazáson kifejezett akaratát. A kormányfő helyes kiválasztásáért Scalfaro államfő a felelős, húzza alá a la Repubblica cikkírója. A lapok egyöntetűen úgy értékelik, új korszak kezdődött keddtől, s abban is egyetértenek, hogy Amato „elindította a krízis óráját”. A Quirinale palotában tett hétfői látogatásával kapcsolatban, amikor a kormányfő nem zárta ki a visszatérésének lehetőségét, szkeptikus a lapok többsége. A milánói il Giornale az időhúzás lehetőségére utal, s arra, hogy Amato a saját feltámadásáról gondoskodik, amelyet épp az elnöki palota székében kezdett el. A kétkedés hangján ír a változásról a L ’Espresso is. „Elmegyek, de itt maradok" című cikkében sorra veszi azokat a politikusokat, akik a közelmúltban megígérték, hogy távoznak a porondról, ám még mindig színen vannak, avagy csak a közelmúlt korrupciós botránya söpörte el őket. Utal a liberálisok vezérére, Altissimora a kereszténydemokrata Martinazzolira s a republikánus De Mitára. Emlékeztet Amato egyik pár hónapja tett kijelentésére, amelyben a kormányfő aláhúzta: „nem vagyok olyan, mint mások, akik örök mandarinátust akarnak”. A lap másokkal egyetemben azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy az az ember, aki tíz éve a politikában van, visszatér majd az egyetemi katedrára alkotmányos jogot tanítani. Pártállásoktól függően foglalnak állást a politikusok. Segni, a referendum elindítója a választási reform azonnali kidolgozását követeli, Rochetto, a baloldali demokraták vezetője saját győzelmeként ünnepeli az eredményt, míg Bossi arra hívja fel a figyelmet, hogy rövid átmeneti időszakra kell felkészülni. A kereszténydemokraták főtitkára, Martinazzoli hűséget tett a referendumban foglaltak megvalósítása mellett. S.G. NEMZETKÖZI VAGYONÉRTÉKELŐ RT. mint az ÉPGÉP-Soproni Gépgyártó Leányvállalat felszámolója nyilvános értékesítésre meghirdeti se* az ÉPGÉP-Soproni Gépgyártó Leányvállalat teljes vagyonát, mely áll Sopron, Istvánbíró u. 9. sz. alatti ingatlanból (2366 nm földterület, ebből 1562 nm üzem+szoc. épület), gépekből, berendezésekből és készletből. Kikiáltási ár: 31 mill. Ft + áfa. Az értékesítés időpontja: 1993. április 28., 11 óra Az értékesítés helye: ÉPGÉP-Soproni Gépgyártó Leányvállalat Az értékesítésen való részvétel feltétele a kikiáltási ár 5%-ának letétele a vállalat pénztárában 8.00-10.30 óra között az értékesítés napján. Az értékesítéssel kapcsolatos felvilágosítás, ill. ismertető a fenti címen Schuller Andrásnétól, ill. a 99/12-547/6 mell. telefonon. 1290 Gore varsói kijelentése Lengyelország áll az első helyen Kelet-Európában HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Önök még az átalakulás közepén tartanak, ami nem könnyű feladat, ám kétségtelenül Lengyelország áll az első helyen a volt kommunista országok között - szögezte le Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke kedd reggel Walesa elnökkel és Suchocka kormányfővel folytatott megbeszélésein a lengyel gazdasági és politikai rendszerváltás sikereit méltatva. Gore - aki a varsói gettó felkelésének ötvenedik évfordulója alkalmából látogatott a lengyel fővárosba - a szejmben is hasonlóan nyilatkozott. Kijelentette, Lengyelország reformjai példaként szolgálhatnak a többi kelet-európai országnak, akik kommunizmus utáni identitásukat keresik. Az alelnök szerint - mint az MTI jelentette - még sosem volt ilyen felhőtlen az amerikai-lengyel viszony. Az évfordulós megemlékezések kapcsán szintén Varsóba érkezett Jichak Rabin izraeli kormányfő kedden méltatta az antiszemitizmus ellen fellépő lengyel politikát, s megállapította, habár két nap alatt nem láthatott mindent, tapasztalja a jobbítás szándékát, a magatartás változását, a diszkrimináció, a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formájának elítélését. A második világháborút követően Lengyelországban a kommunista vezetés szándékosan szította a zsidóellenes érzelmeket - emlékeztetett a Reuter -, ám az elmúlt négy évben Rabin szerint lényegesen javultak a két ország kapcsolatai. Sajtótájékoztatóján egyébként elutasította, hogy párhuzamot vonjon a kormányprogramra emelt Holocaust és a délszláv etnikai bűntettek között. Az izraeli kormányfő ellátogat Krakkóba és felkeresi az auschwitzi és a birkenaui haláltáborokat is. (i. e.) Újabb természeti károk Bős miatt POZSONY A Szlovákiai Zöldek Pártja tegnap Pozsonyban tartott sajtóértekezletükön azzal vádolták meg a szlovák környezetvédelmi minisztert, Jozef Zlochát, hogy csöndes beleegyezésével tovább folytathatja a Binder irányította Vízgazdálkodási Építő Vállalat a természet rombolását. Zdena Tóthová, a párt alelnöke beszámolt arról, hogy az építővállalat az elmúlt két hétben több hektárnyi ártéri erdőt irtott ki Szap térségében, amelyet mint építkezési felvonulási területet használnak majd a C variáns befejezéséhez szükséges munkálatok elvégzésére. A zöldek szerint a minisztérium abban is hibás, hogy nem tartatja be a parlament által elfogadott 19 pontos feltételrendszert a munkálatokban, sőt, hátráltatja a parlament környezetvédelmi bizottságának azt a kezdeményezését, hogy a további munkák a bősi vízmű kapcsán már csak a környezetvédelmi beruházásokra vonatkozzanak. Ezzel magyarázzák a zöldek azt is, hogy a Vízgazdálkodási Építő Vállalat az említett felvonulási terület biztonsága miatt a Duna mellékágait nem az eredeti Duna-mederre kapcsolták rá, amivel jelentősen csökkenteni lehetett volna a Szigetközben is a vízhiányt, hanem éppen fordítva, azokat is körülbetonozzák, szinte megszüntetve ezzel a természetes, földalatti vízrendszer működését A Zöldek szerint, amennyiben a minisztérium és a kormány nem lép erélyesen és egyértelműen fel az építők ellen, a Duna mentén teljesen összeomlik az ökorendszer. Jozef Zlocha miniszter a Zöldek véleményével kapcsolatban nem tudta cáfolni a kialakult helyzetet Elmondása szerint a jelenlegi építkezés még egy 1969-ben kiadott engedély szerint folyik. Elmondta, ők már kezdeményezték az építkezés leállítását, de úgy véli, későn, mert a munkálatok nyolcvan százaléka az elmúlt két-három hét alatt elkészült. Szerinte most már csak az lehet a megoldás, hogy felülvizsgálják, szükséges volt-e az erdőirtás olyan mértékben, amilyenben az építse elvégezték, s ha kiderül, hogy nem, meg kell büntetni a vállalatot. Neszméri Sándor A boszniai dilemma Clintonra várva (Tudósítónktól) WASHINGTON - Srebrenica ostromával a boszniai dilemma megszűnt George Bush politikai öröksége lenni, s immár vitathatatlanul Bill Clinton válsága. S hosszan lehet még most is sorolni a tavaly s még előtte elmulasztott alkalmakat és elhibázott húzásokat, ám azok többé nem kínálnak igazi alibit az új elnöknek. Clinton a döntést talán még halogathatja egy darabig, de meg nem kerülheti, mert kitartani a tétlenség mellett is annak számít. Nyílt agresszió Miként előbb egy haragos közíró fogalmazta, s tőle az elnök pártjának egyik mérvadó szenátora is átvette, nem lehet többé eltakarni a politika pőreségét fügefalevéllel: a publicista szerint a béketerv nyilvánvaló kudarca, a politikus számára a szerb hadsereg egységeinek boszniai határátlépése a lemeztelenítő tény. S Biden szenátor kedden az NBC tévé reggeli híradójában is kifejtette, amit a Christopher külügyminiszternek átadott helyszíni jelentésbe foglalt: nem bújtathatja a Nyugat többé a „polgárháború” mítosza mögé a saját zavarát és gyávaságát, hiszen „itt valójában nyílt agresszió folyik egy függetlennek elismert állam ellen”. A hétfőn kezdődött BT-vitával, avagy inkább nemzetközi panaszfórummal egyidőben az orosz diplomáciai manővereken felbőszült el nem kötelezettek határozati javaslatot köröztek az ENSZ- ben, feljogosítandó a tagállamokat a bosnyákok megsegítésére „minden lehetséges eszközzel”, hogy megvédhessék magukat „a szerb agresszió ellen”. Kifut az időből Clinton, s ezt alighanem ő érzi a legjobban. Kormánya immár „minden lehetőséget” tanulmányoz (a szárazföldi csapatok bevetését leszámítva), s szóvivője, sőt külügyminisztere feltűnést keltve „nem zárta ki” közülük a katonai lépéseket. Névtelen tisztviselők pedig még az egyoldalú amerikai akciót sem, noha eddig ez szóba sem jöhetett, s gyaníthatóan nem is fog: az elnök vasárnap a templomba sem jutott el, mert a brit kormányfővel értekezett telefonon, s hétfőn a francia államfőt kereste, egyelőre hiába, ám kedden újra megpróbálta. Mivelhogy Biden vagy az elnöknek levelet is író republikánus vezér Dole szenátor, a közírók és vezércikkek arra sürgetik Clintont, hogy vezesse végre a Nyugatot, ne csak egyeztessen fő partnereivel. Ahogyan a Times-közíró Safire megállapította, ha nem akarja a gyenge elnök képét rögződni magáról, Clintonnak meg kell hoznia döntését. Légi csapások Hát éppen ez a bökkenő: bennfentesek szerint hivatalba lépése óta a Clinton-kormány külpolitikai tanácskozásainak háromnegyedét a boszniai válságnak szentelte. Viszont Aspin védelmi miniszter most azt közli a tudósítókkal, hogy a számba vett lehetőségekkel a fő baj: „egyik sem jó”. Mármint legalább annyi gondot csinál, mint amennyit megoldani vélnek vele. A bosnyákok fegyverembargójának mind gyakrabban emlegetett feloldása nemcsak a harcok fokozódására vezetne, hanem ellenőrizhetetlen iszlám (és főként: iráni) szállításokhoz, miként a szerb oldalon netán orosz „kiegyenlítéshez”. A légi csapásokat a katonáikat féltő britek továbbra is ellenzik, bár Hurd hétfői szavait amerikai körök újramegfontolásnak tekintik. Biden maga a nyolcpontos, Christophernek átnyújtott javaslatában ultimátummal bevezetett légi akciókat sürget és a földi ENSZ- csapatok megerősítését (a várt szerb támadások ellen). S a mindig óvatos demokrata többségi vezér, Mitchell szenátor azt nyilatkozza, hogy „ha” Clinton javallaná a fegyverembargó feloldását és a NATO-légicsapásokat, akkor alighanem „kellő támogatást kapna a kongresszusban”. Iraki példa Boszniai vihar hadműveletre is alkalmat kínálna az ENSZ-ben körözött, hiszen az Öböl-háborúhoz használt 51-edik alapokmány fejezetre hivatkozó javaslatterv, ám Clinton javára kell írni, hogy helyzete jóval bonyolultabb a koalíciót sikerrel összetoborzó Bushénál. Boszniában minden lehetőség kínos - írja kedden a The Washington Postban Jim Hoagland, ám ő is figyelmezteti a Fehér Házat: „az amerikai akcióval járó veszélyek ellenére a tétlenség költségei meredeken nőnek”. Viszont a közfej ,sejrjiL Clinton a bosnyákokok felfegyverzésével „visszanyerne valamit a kelet-boszniai völgyekben és erdőkben elveszített erkölcsi és politikai vezető szerepéből”. Ma és holnap Washingtonban európai államférfiak, közte térségünk egy sor elnökének jelenlétében múzeumavatással emlékeznek a holocaustra, s netán Clinton is meghallgatni kénytelen olyan utalásokat, ha hasonló nyílt számonkéréseket nem is, mint alelnöke a gettólázadási évfordulón: mit tesz a Nyugat fő hatalma a mai holocaust ellen, hiszen az „etnikai tisztogatás” jelszavával folyó boszniai mészárlás óhatatlanul kiváltja az egybevetést és felidézi a hajdani tétlenséget. A fővárosi - Clintont kezdettől támadó - konzervatív lap keddi vezércikkének címe: „Varsó és Srebrenica”. Godot-ra hasztalan vártak, Clintonnak viszont meg kellene érkeznie Boszniába, ahol a liberális washingtoni lap keddi tudósítása szerint már csak benne bíznak. Avar János: * 1301 MEGHÍVÓ A Déli Autópálya Rt. Igazgatósága értesíti a társaság tisztelt részvénytulajdonosait, hogy 1993. május 26-27-re rendes közgyűlést hívott össze. A közgyűlés 26-án 13 órakor kezdődik és 27-én terveink szerint 13 órakor fejeződik be. Helye: Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet (Oktatási Központ) 6726 Szeged, Középfasor 1-3.) Napirend: 1. A közgyűlés megnyitása és a levezető elnök megválasztása. 2. Tájékoztató a DAP Rt. cégbejegyzéséről és javaslat a részvények kinyomtatására és elhelyezésére. 3. Időközi beszámoló a DAP Rt. igazgatósági tagjainak munkamegosztásáról és az eddig végzett munkájáról. 4. Tájékoztató jelentés az elmúlt időszak során végzett tervezési munkákról, a tervek értékéről, illetve felértékeléséről. 5. Beszámoló az rt. 1992. évi gazdálkodásáról és mérlegéről. 6. A hites könyvvizsgáló jelentése az rt. 1992. évi mérlegéről. 7. A felügyelőbizottság jelentése. 8. Tájékoztató a DAP tervezés műszaki előkészítettségéről, figyelemmel az ukrajnai kapcsolatokra. 9. A DAP-koncesszió megszerzésének stratégiai kérdései, alternatívái, különös tekintettel a finanszírozás lehetőségeire. Alaptőke-emelés. 10. A DAP Rt. 1993. évi üzleti koncepciója. A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján vehetnek részt. A névre szóló részvények tulajdonosait az igazgatóság írásban külön értesíti. Déli Autópálya Rt. igazgatósága