Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-07 / 105. szám

PÉNTEK, 1993. május 7. Hazai tudósítások Magyar Nemről 5 Mi lesz a magyar nukleáris hulladékkal? Kormányhatározat a lakásgazdálkodásról (Folytatás az 1. oldalról) Egy kérdésre válaszolva Pusztai Erzsébet elmondta: nem központi la­kásépítést akarnak beindítani, hanem a magánkezdeményezéseket jobban támogatni. A kabinet munkatervet fogadott el a foglalkoztatáspolitika továbbfej­lesztéséhez szükséges összkormány­­zati teendőkről. Eszerint többek kö­zött ki kell dolgozni a belső piac vé­delmének szabályait, fel kell gyorsí­tani az infrastruktúra-fejlesztéseket, folytatni kell az életképessé tehető gazdasági szervezetek reorganizáci­ós programját az agrárszférában és az ipar területén. Az ifjúsági munkanél­küliség enyhítése érdekében meg kell vizsgálni a képzési idő kiterjesz­tésének lehetőségeit, és javaslatot kell kidolgozni a térségi foglalkozta­tási válsághelyzetek enyhítésére. Juhász Judit szóvivő beszámolt arról, a kabinet felhatalmazta az Ál­lami Vagyonügynökséget, hogy a Ganz Acélszerkezeti Vállalat pénz­ügyi gondjainak átmeneti feloldására 400 millió forintos középlejáratú hi­telhez nyújtson állami vagyonügy­nökségi garanciát, amelyet a Buda­pest Bank 3 éves időtartamra folyó­sít. E döntés nélkül 862 ember mun­kahelye került volna veszélybe, s a vállalat ellen rövid időn belül felszá­molási eljárás indult volna. A kormány új rendeletet hozott a munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítésére. A munkaválla­lók számára a rendelet garantálja, hogy a munkába járás költségeinek jelentős hányadát a munkáltató átvál­lalja, ugyanakkor a magánszemélyek jövedelemadójánál e térítés költség­ként számolható el. A rendelet sze­rint a térítés mértéke vasúton a bér­let, illetve menetjegy 86 százaléka, autóbuszon utazók esetében a jegy árának 80 százaléka. A rendelet csak a kötelező költségtérítést szabályoz­za, a munkáltatók ezt meghaladó to­vábbi térítést is fizethetnek. Juhász Judit szóvivő végezetül beszámolt arról, hogy Kossuth Lajos halála 100. évfordulójáról megem­lékeznek, a kormány Szabad György, az Országgyűlés elnöke ve­zetésével emlékbizottságot hoz létre. (6. t. g.) Fidesz-javaslat A kabinet vonja vissza az oktatási törvényeket! A Fidesz kéri, hogy a kormány vonja vissza az oktatási törvényeket, és kezdődjön hatpárti egyeztetőtár­gyalás az ügyben, amelyet a fiatal demokraták immár egy hónapja java­soltak. Deutsch Tamás alelnök a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján elmond­ta: a Fidesz javaslata süket fülekre ta­lált, egyeztetésre azonban minden­képp szükség van. Az Országgyűlés­hez benyújtott közoktatási és szakok­tatási törvénytervezet nincs összhang­ban egymással, a felsőoktatási tör­vényt pedig még be sebv­ terjesztették. A törvények következményeit ma sen­ki nem tudja m­egbecsülni, hiszen a kormány sem ismeri az oktatási rend­szer tényleges állapotát. A Fidesz szerint a kormányzatot és a kormánykoalíciót presztízsszem­pontok vezénylik akkor, amikor a h­u­­mántövények elfogadását erőltetik. Deutsch elmondta: már hétfő ,3ön megkezdődik a közoktatási törvény tárgyalása, jóllehet ezt nem előzte meg olyan egyetértés, amely biztosítaná, hogy ne csak egy választási periódusra szóljanak e törvények. „Valamennyi­ünk számára fontos, hogy az új tanév konszenzussal elfogdott törvények alapján kezdődhessen.” Fürjes Balázs, a Középiskolások Szövetsége 1990 el­nevezésű szervezet ügyvivője a tájé­koztatón bejelentette: a Fidesz, mint parlamenti párt és a KÖSZ ‘90, mint ennek generációs partnerszervezete csütörtökön együttműködési megáll­apodást kötött. A KÖSZ ‘90 három ta­got delegál a Fidesz­ országos választ­mányába, elnöke tanácskozási joggal részt vesz a párt elnökségének ülésein, s az ifjúságpolitikai kérdésekben rend­szeresen konzultálnak. A Középisko­lások Szövetsége segítsége nyújt a Fidesznek a parlamenti és az önkor­mányzati választásokon is, s befogad­ja azokat, akik - a 14 évről 16 évre emelkedett alsó korhatár miatt - még nem lehetnek fideszesek. S.N. Parlamenten kívüli pártokat tájékoztattak a HM-ben A szocialistákat meghökkentette a Fidesz hallgatása Honvédelmi törvénytervezet: taktikázik csak a kormány? Nagyon kis lépésekkel haladunk előre. Ráadá­sul a honvédelmi törvénytervezetről folytatott szerdai megbeszélésen úgy tűnt, mintha csak az SZDSZ és az MSZP tárgyalna a kormánnyal, a többi párt csupán csen­des szemlélője az eseményeknek. A legmeghökkentőbb a Fidesz hallgatása - ezt Szili Sándor jelentette ki lapunk­nak. A szocialista képviselő a Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent szabaddemokrata véleményre rea­gálva - miszerint az egyeztetésen a pártok vállalták, hogy az itt elfogadott álláspontokat a frakciók is képviselni fogják a parlamenti vita során - elmondta: az előbbiek alapján korántsem látja ilyen egyértelműnek a helyzetet. A képviselő nem osztotta Szendrei Lászlónak, a HM politikai államtitkárának azt a véleményét sem, hogy a pártok lennének felelősek azért,amiért a tárgyalások nem haladnak megfelelő ütemben. Mint Szili Sándor rámuta­tott: ezért inkább a tárca okolható. A HM képviselői ugyanis azt várják el, hogy a kifogásolt részek helyett az ellenzéki pártok nyújtsanak be konkrét szövegjavaslatot. - Ennek megfogalmazása azonban a Honvédelmi Minisz­térium feladata - vélte a honatya, aki azt is elmondta: a szocialisták a rendkívüli és a szükségállapotra, valamint a polgári és fegyvernélküli szolgálatra vonatkozó részek­nek a tervezetthez képest részletesebb szabályozását szeretnék elérni. A kérdésben egyelőre nincs megegyezés a felek között. Szili Sándor utalt arra is, hogy érzése sze­rint a kormány az eredeti törvényjavaslatot próbálja ke­resztülvinni kisebb módosítások árán, miközben a lénye­ges problémákat megkerüli. A honatya aggodalmát fejez­te ki amiatt is, hogy - amennyiben megegyezés lesz a tár­gyalásokon - a végeredményt hiába képviseli majd a tár­ca ígéretéhez híven a parlament előtt, a kormánypárti kép­viselők módosító indítványokkal megtorpedózzák annak változatlan elfogadását. (A képviselő emlékeztetett rá, hogy hasonlóan történt az Érdekegyeztető Tanács megál­lapodását követően is.) A tárca garanciája legfeljebb annyi lehet - mint azt Szendrei László ki is jelentette még a tegnapelőtti megbeszélésen­­ , hogy a honvédelmi mi­niszter nemet mond a módosító indítványokra. Waschler Tamás, a Fidesz képviselője lapunknak elmondta, hallga­tásának egyetlen oka van: az érdemi tárgyalásokra tarto­gatja mondanivalóját. Ez pedig még nem érkezett el. A hatpárti egyeztetés ma délelőtt folytatódik a Honvédelmi Minisztériumban. A „legújabbkori” magyar történelemben példa nélkül álló esemény színhelye volt tegnap a Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémia, ahol tizenhárom parlamenten kívüli párt képviselője kapott tájékoztatást a honvédelmi törvényter­vezetről, valamint a biztonságpolitikai alapelvekről. (A tárca kezdeményezésére létrejött találkozóra eredetileg húsz szervezetet hívtak meg.) Minderre azért került sor - mint azt Szendrei László, a HM államtitkára előadásában hangsúlyozta mivel a a kormány a magyar honvédség ügyét pártok felett álló, társadalmi ügynek tartja. A megjelentek elismerően szóltak a tárca kezdemé­nyezéséről, ám néhányan úgy vélték: szerencsés lett vol­na, ha a tárca már a törvényelőkészítések során kikéri vé­leményüket. A pártok képviselői abban egyetértettek: a honvédelem ügye rendkívül fontos, s szerencsés lenne, ha a katonák tár­sadalmi presztízse, anyagi helyzete javulna, többen jövőbe mutatónak nevezték a készülő honvédelmi törvényt. (v.z.) Módosítsák a frakciószabályzatot Frakciószabályzat-módosítási ja­vaslatot terjeszt elő a közeljövőben dr. Fodor András Attila. Az MDF-es képviselő lapunknak elmondta: a dön­tést a legutóbbi frakcióülés érlelte meg benne.Ezen Horváth József és Elek István azt javasolta, hogy zárják ki Csurka Istvánt és Zacsek Gyulát a testületből. A jelenlegi szabályzat sze­rint a­ frakció ülésnapokon, létszámá­tól függetlenül, határozatképes, így akár néhány ember is elég ahhoz, hogy bárkit kizárhassanak . Csupán azt kell megvárni, hogy az esti órákra megfogyatkozott képviselők között a javaslatot támgatók legyenek több­ségben. A honatya szerint a frakció­vezetésnek az eddigieknél erélyeseb­ben kellene fellépnie a testületben mutatkozó jelenségekkel szemben. (vereckei) Szűrös Mátyás: Javult az Antall-kormány külpolitikája Lakossági fórum Püspökladányban Szűrös Mátyás szerint a rendszer­­váltás kezdetén tapasztalt bizonyta­lanságok után javult az Antall-kor­mány külpolitikája. A diplomáciai erőfeszítésekkel sikerült az ország biztonságához megfelelő feltételeket teremteni, s ennek szellemében kell értékelni II. Erzsébet brit uralkodó magyarországi látogatását is, ami er­kölcsileg jelentős sikere hazánknak. Az Országgyűlés alelnöke erről csü­törtökön Püspökladányban beszélt egy lakossági fórumon. Szűrös Má­tyás szerint a gazdaság visszaesése még nem állt meg az országban, s fi­gyelmeztetőjelként kell értékelni a se­gítség helyett „érkezett” nyugati em­bargót is. A szocialista párti parla­menti képviselő a választások közeled­tével ismét egyfajta nemzeti kiegyezés­re hívott fel. Az MTI jelentése szerint kijelentette: egy évvel korábbi hasonló törekvéseinek akkor megfelelő hazai, sőt nemzetközi visszhangja volt, de nem volt eredményes. Napjainkban viszont enyhültek a pártcsaták, több a párbeszéd, a politikusi véleménycsere, a hatpárti egyeztetés, s jó lenne, ha mindez hasonlóan működne a válasz­tásokhoz közeledve is - mondta. Változások a T. Házban Alig egy évvel a parlamenti ciklus lejárta előtt a képvi­selők 6,2 százaléka kicserélődött. Az alakuló ülés óta 24 új képviselőnek igazolták a mandátumát. Az országgyűlés összetételében bekövetkezett változások, külső-belső mozgások, átülések alapvetően mégsem rendítették meg a pártok egymás közötti erőviszonyát. Habár a rangsor nem változott, figyelemre méltó politikai törésvonalakat razsol­­nak ki az átülési tendenciák. Az átütések legnagyobb vesztesei ugyanis épp a két legnagyobb parlamenti párt. 11 képviselő távozott az SZDSZ soraiból, és csak kettő mandátumnyereséget könyvelhet el, így az induló létszámhoz képest ma kilenc képviselői hellyel kevesebbel rendelkezhet. A mandá­tumveszteséget tekintve csak eggyel szorult hátrébb a le­gerősebb parlamenti párt, az MDF, amelynek padsorából tíz honatya, köztük számos nagyágyú távozott.Elég megemlítjük Palotás Jánost, Beke Katát és Kupa Mihályt. Mivel hárman az MDF-hez ültek, összességében hét mandátumveszteséget könyvelhet el a párt. A pártok sorrendjében a következő a statisztika szerint a Független Kisgazdapárt­­ lenne. A kezdetben egységes poli­tikai tömörülés tagjai ma három politikai párthoz tartozónak vallják magukat, így került be alkalmasint a parlamentbe a független után a történelmi­, majd a konzervatív kisgazda és polgári párt... A belső mozgásokat illetően leggyakrabban a független képviselőcsoport a végállomás, ide ült át legutóbb Körösi Imre is,akit soraiból az MDF frakció kizárt.. Az ala­kuló ülés óta 17-tel nőtt a lészámuk és csupán hárman mon­dak búcsút. Az MSZP-hez ketten érkeztek, „kívülről”, hi­szen mind Keleti György mind pedig Filló Pál a képviselő­választáson nyerte el a mandátumot. A parlamenti átütések diszkrét bája, hogy a függetlenek között immár tíz hona­tyát párttagként is jegyezhetünk. E politikai szervezetek természetesen a következő választások idején nagyobb parlamenti reprezentációra számítanak, miközben persze az átülők előtt sem kívánják becsapni az ajtót. A változások ellenére a pártok erősorrendje csak kis mértékben módosult. A legtöbb mandátummal, 158 képvi­selői hellyel az MDF rendelkezik, s ez - optimális esetben - a parlamenti szavazatok 40,93 százalékát jelenti. Az SZDSZ 85 képviselői hely birtokosaként a szavazatok 22,02 százaléka fölött rendelkezhet. A kisgazda 36-ok reprezentációja 9,33 százalékos, a Torgyán vezette szár­nyé 1,81 százalékos. A szocialisták 33 képviselői hellyel rendelkeznek, ami a szavazatok 8,55 százalékát jelenti. Az „alsóházban” várhatóan a ciklus vége felé kiéleződik a verseny. Bár a parlamentből való „kiesést” valószínűleg nem a mostani statisztika dönti el.Figyelemre méltó, hogy ma a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt egyaránt 23-23 képviselői hellyel rendelkezik. Ez az összes mandá­tum 5,96 százalékát jelenti. De tőlük csupán két hellyel maradt le a függetlenek képviselőcsoportja, amely a kö­zeljövőben már két átülővel könnyen ledolgozhatja ezt a hátrányt. Az utóbbi frakció az alakuló üléskor még csak hét tagot számlált ma viszont ennek háromszorosa, 21 képviselő tartozik a függetlenekhez. Nagy Tamás mandá­tumának megerősítésével az Országgyűlés létszáma ismét 386. Tegyük hozzá szó: ezzel kettőre emelkedett az Agrár­­szövetség reprezentációja is a parlamentben. (bodnár) Kónya Imre nem távozik az MDF-frakció éléről (Folytatás az 1. oldalról) Ezen MDF-es vezetők szerint to­vábbá kockázatos lenne a ‘94-es vá­lasztási kampánynak politikai harcok­ban megkopott személyiségekkel ne­kivágni. A személycserét Kónya nép­szerűségének és támogatottságának csökkenésével is magyarázzák. Lap­társunk- értesülése szerint- Takácsy Gyulát, a parlament gazdasági bizott­ságának elnökét kívánj­ák megbízni a frakcióvezetéssel, bár ő maga minder­ről semmit nem tud. Kónya Imre - akinek megbízatása négy évre szól, s akinek távozása vagy maradása nem volt a közelmúltban le­zajlott frakcióelnökségi tisztújításhoz kötve - a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a Magyar Hírlap állítása teljesen megalapozatlan. „Vannak olyan lapok, amelyek adnak magukra, és,vannak, amelyek nem”. Véleménye szerint címoldalon közölni egy ilyen „értesülést” előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy a lap elveszíti a hitelét. (s.n.) Meddő vita az alapítványokról A közszolgálati jellegű alapítvá­nyok tevékenységének megítélésében továbbra sem közeledett egymáshoz a kormánypártok és az ellenzék felfogá­sa — ez derült ki az Országgyűlés kul­turális bizottságának csütörtöki ülé­sén, ahol a képviselők kézhez kapták a művelődési tárca hatáskörébe tarto­zó alapítványokról készített írásos összefoglalót. A bizottsági ülésen Fe­kete György, a Művelődési Miniszté­rium helyettes államtitkára hangoztat­ta: a közszolgálati jellegű alapítvá­nyok egy új csatornát jelentenek a kul­turális ágazat finanszírozásában. Ezek az alapítványok - mint Fekete György kifejtette - fontos feladatot vállalnak át az államtól, tevékenysé­gük ellenőrizhető, kuratóriumuk sem­leges. A helyettes államtitkár ennek kapcsán az MTI jelentése szerint­ az államháztartásai törvény rendelkezé­seit idézve - cáfolta, hogy az említett alapítványok működése bármilyen jogszabályi előírást sértene. Haraszti Miklós (SZDSZ) ugyan­akkor azon a véleményen volt: az alapítványok számára történt vagyo­nátadás az Országgyűlés, és ezáltal a nyilvánosság megkerülésével történt. Az ellenzéki képviselő feltételezte, hogy az alapítványok által kezelt pénzösszegek jóval meghaladják a kulturális tárca büdzséjét, azon az ál­lásponton volt: ily módon a kulturális döntéshozatal is az úgymond „kurá­torok társaságának” a kezében van. A szabaddemokrata képviselő egyúttal indítványozta, hogy a bizottság kér­jen betekintést azokba a kormányha­tározatokba, amelyek az alapítványi vagyonjuttatásokkal kapcsolatban születtek. A kormánypárti oldal kép­viselői úgy vélekedtek: gazdálkodási kérdések jogszerűségét nem a kultu­rális bizottság hivatott felmérni. ÉPÍTÉSI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Sk­várd megbízásától a művelődési és sportossági műszaki ellátó szervezete nyilvános versenytárgyalást hirdet Ostfárvárosi Alt. Iskola tetőfelújítási munkáira A felújítási munkákat részleteiben a pályázati kiírás tartalmazza, mely a következő címen 1993. május 15-ig Pintér Sándoréból átvehető. Műszaki Ellátó Szervezet 9024 Gpjőr, Szigetdíj A. út 109. fgy 96/15-991 A páblázat átvételi díja 5000 Ft, mely nem kerül visszatérítésre. HÍREK MAGYAR-SZLOVÁK POLGÁRMESTERI találkozót tartottak csütörtökön Salgótar­jánban a két határ menti terület önkor­mányzati együttműködésének bővítése céljából. A találkozó résztvevői szán­déknyilatkozatban rögzítették a további együttműködés legfontosabb formáit. A dokumentumot szlovák részről Alsóku­­biny, Besztercebánya, Fülek, Losonc, Nagykürtös, Privigye és Rimaszombat, magyar részről Balassagyarmat, Salgó­tarján, Bátonyterenye, Szécsény, Rét­­ság, valamint a Nógrád megyei önkor­mányzat képviselője írta alá. EUROPA NOSTRA TALÁLKOZÓ LESZ Budapesten május 7. és 10. között. Az Europa Nostra társaság 1963-ban jött létre, a kontinens építészeti és ter­mészeti örökségének megőrzését vállal­va fel. Az eseménysorozat ideje alatt, május 11-én ünnepélyesen nyújtják át az Europa Nostra érmet Magyarpo­­lány településnek. A Veszprém megyei helység a barokk római katolikus temp­lom és a falu példás műemléki felújítá­sáért érdemelte ki az elismerést. Az öt­napos rendezvénysorozat ma fotókiállí­tással nyílik meg az Országos Műemlé­ki Hivatal épületében. A KÖZPONTI FIZIKAI KUTATÓ INTÉ­ZET normafai területén felállították azt a 6,1 méter átmérőjű antennát, mely a BankNet műholdas adattovábbító központjának lelke lesz A katari több­ségi tulajdonban működő cég össze­sen 4 millió dollárt költött eddig a több telephelyű, a vállalatok adat­áramlását megkönnyítő rendszer, mű­holdvevő-állomásainak és központjá­nak létrehozására. Az új, budapesti központ - amely gyakorlatilag „belát­ja,, majd egész Európát s lehetővé te­szi a Magyarországon kívüli kelet-eu­rópai megrendelések teljesítését is. Útlevélhelyzet főszezon előtt (Folytatás az I. oldalról) Most a február-márciusi „csúcs” idején beadott kérelmeket postázzák. A IX. kerületi kapitányságon két-há­­rom hónapos határidőt emlegetnek. A budapesti, Irányi utca 17. szám alatt újonnan megnyílt útlevélcentrumban a különleges indok nélküli kérelme­ket öt-hat hét alatt elintézik. Reggel fél nyolctól osztanak sorszámot, ki­lenctől este kilencig van félfogadás, sorállás nincs. Naponta átlagosan há­romezer kérelmet vesznek át, számuk nem csökken. A húsz ügyintéző ál­landóan túlórázik, a korábbi feszült hangulat mára oldódott, nincsenek tö­megjelenetek. A legsürgősebb ese­tekre éjszakai ügyeletet is tartanak, este kilenctől reggel hétig, a telefonos információszolgálat éjjel-nappal üze­mel. A rendkívüli családi események mellett az érvényes repülőjeggyel rendelkező vagy hivatalos kikülde­tésre utazó ügyfél számíthat sürgős elintézésre, ez extra esetben 24 órát jelent, bár megesett, hogy egy ameri­kai kiküldetésre utazó család bőrön­dökkel jelent meg az irodán, és kész útlevelekkel távozott. Az Irányi utcá­ban a világ bármely konzulátusán be­adott igény azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, s a kiküldési napig nyomon követhető az ügy állá­sa. Az ügyintézők szerint egyébként a kérelmezőknek három típusa van: aki tudomásul veszi a helyzetet, aki láza­dozik és akinek semmi nem jó. (meszleny) ®jb*MI(H SlFtiT TM EDV-Manager Wir sind ein internationales österreischisches Unternehmen der Einrichtungsbranche und bereits seit 199 t mit einem eigenen Haus in Budapest präsent. Für den Auftbau des gesamten informationsbereiches des Budapester Einrichtungshauses suchen wir eine Persönlichkeit die - beginnend bei der Organisation der Datenerfassung über Lagerorganisation, Auftragsbearbeitung und später auch EDV - Abwicklung der Buchhaltung - mit uns die Zukunft in Budapest mitgestalten möchte. Neben mehrjähriger beruflicher. Erfahrung in Organisation und EDV erwarten­­wir analystische Begabung Organisationstalent, Eigendynamik, Kooperation und TeamfUahigkeit. Unbedingt notwendig sind verhandlungsfähige Deutschkenntnisse für die Innerbetriebliche Kommunikation. Programmierkenntnisse (Cobol) sind von Vorteil. Wir bieten leistungsgerechte, der Position entsprechende Bezahlung, eine zukunftsorientierte Tätigkeit und vor allem angenehmes Betriebsklima. Ihre schriftliche Bewerbung mit ausführlichem Lebenslauf richten Sie bitte an die Geschäftsleitung der Fa MICHELFEIT Lakberendezési Kft. 1136 Budapest, Lehel u. 51. MICHllfCIT 1559

Next