Magyar Nemzet, 1993. május (56. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-07 / 105. szám

4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások PÉNTEK, 1993. május 7. A Legfőbb Ügyészség felhívása Sortüzek vizsgálata A Legfőbb Ügyészség az alábbi felhívás közzétételére kérte a távira­ti irodát csütörtökön. „A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése, illetve az azt követő megtorlás során történt sortü­zek miatt ténymegállapító vizsgálatot rendelt el. A Legfőbb Ügyészség felkéri mindazon szemé­lyeket, akik a sortüzek előzményei­vel, azok elkövetésével, illetőleg kö­vetkezményeivel kapcsolatban bár­milyen hitelt érdemlő bizonyítékkal, ismerettel, avagy ilyen bizonyítékok hollétéről megbízható adatokkal ren­delkeznek, írásban vagy meghallga­tásuk végett személyesen jelentkez­zenek a kijelölt ügyészi szerveknél, illetve a lakóhelyükhöz legközelebbi ügyészségen. A már feltárt adatok arra engednek következtetni, hogy a meghatározott időszakban a felso­roltakon túl egyéb időpontokban és más helységekben, illetve helyszíne­ken is voltak tragikus következmé­nyekkel járó sortüzek. Ezért a Leg­főbb Ügyészség kéri azok jelentke­zését is, akik esetleges további sortü­­zekről megbízható adatokkal, bizo­nyítékokkal rendelkeznek. Csak egy érdeklődő akadt Eredménytelen tb-börze Sikertelenül zárult a Salgótar­jánban csütörtökön megtartott tár­sadalombiztosítási börze, ahol hat megye társadalombiztosítási adósai összesen 500 millió forint értékű vagyontárgyukat kínálták megvé­telre. A Heves, Nógrád, Jász-Nagy­­kun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú- Bihar megyei cégek együttesen a 20 milliárd forintot is meghaladó összeggel tartoznak a társadalom­­biztosításnak. A kinnlévőség csökkentésére összesen 40 adós, valamint vásárol­ni óhajtó cég részvételével szervezte meg a börzét az e célra létrejött Bix­­bit-Améta konzorcium. Az árverés­re bocsátott javak választéka, az MTI jelentése szerint aligha magya­rázza a börze kudarcát, hiszen a kí­nálat változatos volt: varrodára és juhhodályra épp úgy lehetett licitál­ni, mint vodkára és az Eger melletti Merengő-kastélyra. A szervezők egyelőre nem tudják mire vélni, hogy a jelenlévők közt mindössze egyetlenegy érdeklődő akadt, az is sokallta a kikiáltási árat. Az elmúlt év decemberében Szabolcs-Szatmár megyében tartott tb-börze ugyanis eredményesen fejeződött be. Nagy Imre-emlékművet avatnak Giromagnyban Úgy hírlik, míg idehaza a gipsz­be öntött, életnagyságú Nagy Imre idestova két esztendeje egy műterem sarkába állítva várja, hogy bronzba öntsék, és köztéren a megfelelő helyre ke­rülhessen, egy franciaországi kisvárosban már minden előké­szület megtörtént a Nagy Imre­­emlékmű avatására. A franciaországi magyar vasesz­tergályosnak és gyártulajdonosnak, az ’56-os magyar forradalom utóéle­te bőkezű mecénásának, Nagy Ernő­nek nem kis szerepe volt abban, hogy a kelet-franciaországi Belfortban ta­valy Nagy Imréről neveztek el utcát. Most a szoboravatás előkészületeiről faggattuk a Budapesten tartózkodó Nagy Ernőt. - Miként sikerült elérnie, kihar­colnia, hogy franciaországi lakóhe­lye elöljárósága ily módon is emléket állítson Nagy Imrének? - Harcról egyáltalán nincsen szó. Tulajdonképpen nem is én javasol­tam ezt, hanem a város polgármeste­re, Roland Mozer. Köztudott talán, hogy kisvárosunk a kádári diktatúra idején kisebb ellenállási központtá vált, ahol az egykori ellenzék színe­­java meglodult: itt készítettük az Iro­dalmi Újságot, rengeteg magyar po­litikai könyveket, röpiratokat, fény­képeket nyomattunk, amelyeket az­tán titokban, különböző csatornákon küldtünk haza.­­ Midőn tavaly a város egy szép helyén kialakítottak egy rózsakertet, amelynek a Szabadság liget nevet adták, ekkor jutott eszébe a polgár­mesternek, hogy ott állítsunk föl egy méltó Nagy Imre-emlékművet. Az elgondolás testet öltött, és idén októ­ber 2-án lesz Ünnepélyes külsőségek közepette az avatás. - Ki fedezi az emlékmű költségeit? - A Nagy Imre Alapítvány és girogmagny önkormányzata közösen állja. Gál András rendkívül tehetsé­ges fiatal párizsi szobrászművész fel­kérésünkre készítette el a Nagy Imre­­zevetet, amely 40x60 centiméteres portré, s amely az emlékművet fogja díszíteni.­­ Nagy Imrének Magyarorszá­gon még nincs szobra, Francia­­országban viszont­­ úgy tűnik lesz. A Nagy Imre Társaság - amelynek alapító tagja - munkálko­dik-e vajon azon, hogy idehaza is szobrot állítsunk a kivégzett minisz­terelnöknek? - Ez már sokszor szóba került, sőt hollandiai magyar emigránsok vállalták volna ennek anyagi fedeze­tét is. Felkérésük alapján a külföldön is jól ismert Varga Imre szobrászmű­vész elkészítette Nagy Imre arc- és testmását, azonban a korábbi főváro­si tanács, különböző politikai okokat szem előtt tartva, mindig elhárította a szobor felállítását. - Vagyis egyszerűen nem jelöltek ki helyet a szobor számára. - Ma is az a helyzet: szobor ugyan már lehetne, de megfelelő (köz)tér még nincs hozzá. (kurcz) Konferencia a súlyos beszédhibásokért Szakmai becslések szerint 120- 150 ezer, dadogással küzdő ember él Magyarországon, ám közülük keve­sen jutnak el a logopédiai ambulanci­ákra, a szociálpszichológusok, a pszi­chiáterek és a természetgyógyászok speciális rendeléseire. A beszédza­varra - amellyel már a Bibliában, Mózes történetében is találkozhatunk - továbbra sem sikerült univerzális gyógyszert találni. A jelenleg világ­szerte ismert, hétszáznál is több gyó­gyító eljárás közül a hazai szakembe­rek jó, ha két tucatot ismernek. Erről és a szeptember 11. és 14. között tartandó Nemzetközi Dado­gásterápiás Konferenciáról csütör­töki sajtótájékozatón adtak hírt a szervező Bárczi Gusztáv Gyógype­dagógiai Tanárképző Főiskola Gya­korló Beszédjavító Intézetének mun­katársai. A terápiás tapasztalatok kicseré­lése mellett a gyógyítói szerepek tisztázását, a szakmai kompetencia­harc csendesülését is remélik. La­punk kérdésére Pataki László, a Ma­gyar Fonetikai, Foniátriai és Logo­pédiai Társaság főtitkára a csoda­szerként beharangozott hipnotikus szakorvosi és természetgyógyász technikák reklámozóinak a körülte­kintés hiányát rótta fel. Szerinte csakis alapos diagnózis, a dadogás fajtájának megállapítása után szabad ezt a speciális módszert alkalmazni. A szeptember 11-től 14-ig a Ko­rona Szállóban rendezett konferen­ciára a Beszédhibásokért Alapítvány jóvoltából kerülhet sor (számlaszám: Budapest Bank Rt. 380-21295, 380- 21295-7007) - fővédnöke Göncz Ár­­pádné. A volt Thália, később Arizo­na, ma Művész Színház jótékonysági koncertet rendez a konferencia javá­ra. Ezt a napokban ajánlotta fel Schwajda György az alapítványnak. (haller) Nemzetek Háza Rendezni kell az épület tulajdonjogát A Nemzetek Közötti Baráti Társa­ságok szövetsége azzal a céllal jött létre, hogy országos mozgalomként soraiba tömörítse azokat a Magyaror­szágon működő baráti társaságokat, köröket és a kétoldalú kapcsolatokat ápoló egyesületeket, amelyek össze­fogják egy-egy ország iránti érdeklődő embereket foglalkozásukra, politikai meggyőződésükre való tekintet nél­kül. Ezek a baráti társaságok mutat­koztak be Demszky Gábor főpolgár­mesternek a Nemzetek Házában. Je­lenleg 53 ilyen baráti társaság létezik hazánkban. A megjelent tagszerveze­tek elnökei, illetve képviselői hangsú­lyozták, hogy bár botrányos dolgok történnek mostanában a ház tulajdon­joga körül, úgy érzik, hogy ezen társa­ságok tevékenységéhez nélkülözhetet­len segítséget jelentett a múltban a Nemzetek Háza, amelyet mára már nemzetközi kulturális központként tar­tanak számon az idelátogató külföldi­ek. A tagszervezetek többsége buda­pestre koncentrálódik, de léteznek vi­déki szervezetek is, többségük mini­mális tagdíjból tartja fenn magát. Az egyes társaságok hetente vagy havonta találkoznak, amikor különféle kulturá­lis, történelmi, gazdasági témákban tartanak megbeszéléseket (f. r.­­) Családpedagógia (Munkatársunktól) Az elmúlt évtizedekben nem te­kintették értéknek a családot, amely nemcsak társadalmi, hanem szeretet­­egy­ség is. Ezen szeretné változtatni a fél éve létrejött Családpedagógiai Alapítvány - nyilatkozta lapunknak Dobos Krisztina, a kuratórium elnöke, a Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára csütörtöki tanácskozásuk alkalmából. Mint mondotta, fő felada­tuknak a család és az iskola kapcsola­tának harmonizálását tartják, s szeret­nék, ha ennek módszertana , a tanár­képző intézményekben is megjelenne. Ennek érdekében pályázatot írnak ki tankönyvekre, módszertani leírások­ra. A vélhetően szeptembertől életbe lépő nemzeti alaptanterv fontos része lesz a családi életre nevelés, ezért is tartják különösen fontosnak az alapít­vány támogatói a pedagógusok fel­­késztését az új feladatokra. Pertik a polgármestert Nem alkoholisták gyülekezete A írói gyakorlatban szokatlan for­dulattal ért véget a Csongrád Megyei Bíróságon csütörtökön az a per, ame­lyet a Szegények Nemzeti Szövetsége indított az óföldeáki polgármester, Barlai József ellen. A rövid tárgyalá­son nem tudta a bíróság kideríteni, hogy az első fokon a Makói Városi Bí­róságon lezajlott tárgyalások során miért került a polgármester helyett az óföldeáki önkormányzat alperesi pozí­cióba , ezért lényeges eljárási szabály­­sértést állapított meg, és az ügy hiva­talból visszakerül a makói bíróságra. A Szegények Nemzeti Szövetsé­gét még 1992 januárjában alakította meg tíz helyi lakos Földeákon. Az azóta pártként működő szövetség iránt nagy volt a sajtó érdeklődése, megkeresték a helyi polgármestert is, mondjon véleményt az új szervezet­ről. Barlai József hivatalában a testü­let álláspontját is képviselve nyilat­kozott a Magyar Rádió munkatársá­nak. A múlt év márciusában elhang­zott riportban egyebek között arról beszélt: olyan emberek is beléptek a szövetségbe, akik saját életüket sem tudják irányítani, fizetésükből pedig azért nem jönnek ki, mert a pénz egy részét italra költik. A szövetség úgy érezte, sérti a jó hírnevüket a nyilat­kozat, nem alkoholisták gyülekezete az SZNSZ. A bíróság első fokon az óföldeáki önkormányzatot marasz­talta el személyiségi jog megsértésé­ért, közben azonban a párt 150 ezer forint kártérítést is követelt a polgár­­mestertől, valamint azt, hogy vonja vissza a nyilvánosság előtt korábbi nyilatkozatát. Gulyás József, az SZNSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, a pert nem az önkormány­zat, hanem a polgármester ellen indí­tották, tehát továbbra is Barlai Jó­zseftől követelnek elégtételt. II. Erzsébet látogatása Kecskeméten és Bugacon II. Erzsébet angol királynő és fél- négyféle iskolatípust egyesítő vitéz­­je, Fülöp edinburghi herceg csütörtö­­ményben, körv Kecskeméten, illetve Bugac- A látogatás során az angol uras­­pusztán tett látogatást. A királyi párt kodó pár perces személyes könyv­­egyetlen magyarországi vidéki útjára mást szerzett egy fuvola-, illetve egy elkísérték a királynő udvartartásának tagjai, valamint a magyar külügy­minisztérium képviselői. A kíséret­hez tartozott Antalpéter Tibor, ha­zánk rendkívüli és meghatalmazott londoni nagykövete is. I. Erzsébet valamivel 11 óra után érkezett kecskeméti látogatásá­nak első színhelyére, a Kodály Zol­tán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium patinás épületéhez. A ki­rályi vendéget a bejáratnál az intéz­mény leánykarának éneke és több ezer lakos éljenzése köszöntötte. A királynőt az üdvözlés után Ladics Tamásné igazgató kalauzolta végig az összességében 671 tanulót oktató, énekóra menetéről, majd a hangver­senyteremben a tanulók által előadott rövid műsort hallgatta meg. I. Er­zsébetet és kíséretét ezt követően a kecskeméti nagytemplom bejáratá­nál fogadták a különböző felekeze­tek, a római katolikus, a református, az evangélikus, az ortodox és a zsidó egyházak városi vezetői. A bemutat­kozás után az MTI jelentése szerint a királynő részt vett azon a rövid imán, amit a templomban Fejes Lászl­ó apát plébános mondott. A brit uralkodó kecskeméti látogatásának utolsó helyszíne a városháza volt. Ott - a kedves vendégeket hagyományosan köszöntő harangjáték elhangzása után - Merász József, Kecskemét polgármestere átnyújtotta a királynő­nek a város tűzzománcberakásos díszkulcsát. Az épület dísztermében rendezett rövid ünnepségen, amelyen Bács-Kiskun országgyűlési képvise­lői, más települések polgármesterei közül is sokan részt vettek, Merász József egyebek között szólt az angli­ai Kent megyéből, illetve Coventry városból, a testvérkapcsolatok jegyé­ben érkezett sokrétű segítségről, amely nagymértékben hozzájárul ah­hoz, hogy a 600 éves város tovább­fejlődhessen. II. Erzsébet - a mon­dottakra reagálva - köszönetét fejez­te ki a fogadtatásért, a kelet-angliai tájhoz hasonló magyar alföldi tájon tapasztalt vendégszeretetért. I. Erzsébet és kísérete ezt köve­tően Bugacpusztára utazott, olyan helyszínre, ahol ő maga személyesen először jár, de fia, Károly herceg tró­nörökös egy korábbi látogatása alap­ján már nem ismeretlen számára. A brit uralkodót Bugacon, a csárda bejáratánál tekerőlantos mu­zsikaszóval, túrós és tepertős pogá­csával és egyebek között barack­­pálinkával várták. Megtekintette a Kalocsai Néptáncegyüttes 40 tagú csoportjának folklórműsorát, majd lovas kocsira ülve a piknik helyére, egy közeli tanyára utazott. A foga­tot Juhász László, az 1982. év négyesfogat-világbajnoka hajtotta, ugyanarra a csárdához tartozó ta­nyára, ahol 1990 májusában az an­gol trónörökös is járt már. Pulyká­val, csirkével, galambbal töltött, nyárson sült ökör, bográcsban főtt gulyás, újházi tyúkhúsleves, falusi savanyú leves szerepelt egyebek között a királynő tiszteletére készí­tett ételek sorában, ezeken kívül malomkövön sült, fokhagymával tűzdelt libamájat, sonkát, kolbászt, körözöttet, juhtúrót, salátákat szol­gáltak fel. A bugaci csárda citerazenekará­­nak műsorával kísért pusztai prog­rammal az angol királyi pár Duna- Tisza közi látogatása véget ért, a ki­rálynő és kísérete visszautazott a fő­városba. Hárommillió font privatizációs támogatás kap hazánk (Tudósítónktól) Chalker bárónő, brit tengerentúli fejlesztési miniszter, aki a királynő magyarországi látogatásán kíséri őfelségét, bejelentett egy hárommillió fontos (körülbelül 400 millió forint) gyakorlati támogatást Magyarország számára a gyorsított privatizáció segítésére. Az összeg széles körű résztulajdonosi programot is tartalmaz. A pénz, amit a brit kormány know-how alapja biztosít, a tanácsadók költségeit fedezi, akik a magyar kormányt segítik a következő két esztendőben a program részleteinek kidol­gozásában és megvalósításában. Chalker bárónő Pongrácz Tiborral, a programért fele­lős államtitkárral való találkozása után a következőket mondta: - Örülünk, hogy segíthetjük Magyarországot a piac­­gazdaságra való áttérésnek ezen az alapvető területén, hiszen Nagy-Britanniának jelentős tapasztalatai vannak az állami vállalatok privatizációjának területén, így különösen örömömre szolgál, hogy az új program keretében megoszt­hatjuk tapasztalatainkat Magyarországgal. A támogatás folytatása egy, az idén megkezdett mun­kának, amit - szintén know-how-alap támogatással - a Henry Schroder Wagg and Co. végzett. Ha a részleteket megfelelően kidolgozzák, a program hivatalosan június­ban indulhat, és az e program keretében kibocsátott rész­vények - beleértve azokat, amelyeket kis­befektetőknek szánnak - 1994 elején kerülhetnek forgalomba. A tervezet szerint a kiválasztott vállalatoknál a ki­bocsátott részvények egy része a kisbefektetők számára lenne elérhető, mégpedig kedvezményes feltételek mel­lett. A részletek még tisztázásra várnak, azonban való­színű, hogy a magyar állampolgárok 100 ezer forintig terjedő kedvezményes személyi kölcsönt vehetnek fel. Az ilyen módon kibocsátott részvények teljes összege feltehetően 50 és 300 milliárd forint (0,4—2,5 milliárd font) között lesz. Brit lapvélemények A csütörtök reggeli brit lapok a királynő budapesti parlamenti beszé­déről beszámolva mind azt emelték ki, hogy az uralkodó eltemette a kommunizmust, tisztelgett Magyar­­ország úttörő szerepe és az ottani át­menet példásan békés módja előtt, üdvözölte Magyarország­­ reménye szerint - hamaros EK-csatlakozását, és megértést mutatott a határon túli magyarság miatt érzett aggodalmak iránt - jelenti az MTI. A The Daily Telegraph megírta, hogy a magyar képviselők többször állva ünnepelték a királynőt, és még a szocialisták is sokáig és hangosan tapsoltak, noha többük részese volt a múlt rendszernek. Beszámolt arról, hogy utána a királynő a Gundelben ebédelt, mely Európa egyik legkitű­nőbb vendéglője volt, mielőtt a régi elit szürke étkezdéjévé vált. De mió­ta a magyar származású Ronald Lau­der megvásárolta, ismét régi fényé­ben tündököl. A királynő látogatásáról a haj­léktalanok otthonában ez jelent meg a lapban: az utolsó pillanatban bizonyos javítási munkák miatt a hajléktalanok kiszorultak az épület­ből, és előző éjjel pályaudvarokon aludtak. A Daily Mail ezt írta: a ki­rálynő kérte, hadd látogassa meg a hajléktalanotthont, de senki sem mondta meg neki, hogy a hét haj­léktalan, akivel ott találkozott, nem alhatott az otthonban, mert azt az uralkodói látogatásra készülve be­zárták. A kommunizmus, meglehet, halott Magyarországon, de a bürok­rácia tovább él - olvasható a Daily Mailben. Ez a lap a királynő parla­menti beszédének szokatlanul erő­teljes voltát méltatta, így­ a beszéd előtt néhány képviselő feszengve csoszogott a lábával, de utána akko­ra ováció volt, amekkorát évek óta nem hallottak a díszes Parlament Westminsterre emlékeztető falai. Fülöp herceg egy pillanatra sem vette le tekintetét feleségéről. Való­színűleg ő sem hallotta még soha ilyen meggyőződéssel és eréllyel szónokolni a királynőt - írja a lap. II. Erzsébet titkos naplója, magyarul A brit uralkodó magyarorszá­gi látogatása alkalmából jelent meg - a Belvárosi Könyvkiadó gondozásában - a II. Erzsébet ki­­rálynő titkos naplója című kötet. A könyvet Tóth Eszter költő for­dította magyarra - hangzott el a kiadó csütörtöki sajtótájékoztató­­­­ján. A napló - amelyet az uralko­dó belső komornája, Lady Crab­tree fedezett fel és válogatott a kötetbe - bepillantást enged a ki­rálynő életébe, hétköznapjaiba. I. Erzsébet házasságkötésekor kezdte el a naplóírást, okosan és szellemesen mutatva be a királyi család, a társasági élet és a világ­­történelem eseményeit. A kötet-­­ben a királynő „brit humorral” jellemzi az audienciákon megje­lenő miniszterelnököket, Wins­ton Churchilltől Mrs. Thatcherig­ . Bepillantást enged hálószobájába is, felidézve azt az estét, amikor egy idegen bejutott a palotába.

Next