Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
Amerikai megtorlás a Bush ellen tervezett merényletért Rakétákkal támadták a bagdadi kémközpontot (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az amerikai haditengerészeti erők 23 Tomahawk szárnyasrakétát lőttek ki két tengerről a bagdadi fa hírszerző és terrorista tevékenységet irányító központra szombat éjszaka, hogy megtorolják a Bush exelnök ellen, áprilisi Kuvaiti látogatása során tervezett kaki merényletkísérleteket. Az iraki támadás Bush elnök ellen országunk és minden amerikai ellen irányult. Nem hagyhattunk és nem is hagyunk egy ilyen, a nemzetünk egésze ellen irányuló cselekedet megválaszolatlanul. Szembeszállunk a terrorizmussal, elrettentjük az agressziót, és megvédjük embereinket - fogalmazta a Bagdadhoz intézett „üzenet” lényegét szombat este Clinton elnök a Fehér Ház ovális irodájából (a műsorokat megszakítva) közvetített tévébeszédében. (Folytatás a 3. oldalon) Colin Powell vezérkari főnök újságíróknak magyarázza a hadműveletet (MTI-ótól A kormány előtt a jövő évi költségvetés Többlettámogatás a mezőgazdaságnak (Munkatársunktól) Miközben a parlament javában vitázik az 1993-as évre szóló pótköltségvetésről, addig a kormány már az jövő éviről tárgyalt szombati, rendkívüli ülésén. A kettő azonban nem független egymástól, hiszen például az idénre tervezett általános forgalmi adókulcsemelés hatása főleg 1994-ben lesz érzékelhető. Szabó Iván mindenesetre egy sor változást jelentett be. A kormányülés szünetében tartott tájékoztatón Szabó Iván pénzügyminiszter elmondta: a jövő évi költségvetés terveze 249,9 milliárd forintos hiányt irányoz elő. Ez az 1993- ra tervezett deficitnél 35 milliárd forinttal magasabb. A pénzügyminiszter ehhez hozzátette: az adatok megfelelnek a Nemzetközi Valutaalappal kötött előzetes meállapodásban rögzítetteknek, bár néhány összeg változik, így például négymilliárd forinttal több jut az önkormányzatoknak, az agrártámogatásokra is ötmilliárd forinttal többet kíván fordítani a kormány. (Folytatás az 5. oldalon) Eredménytelen találkozó Visegrádon Moravcík megtörte a hírzárlatot Teljes titoktartás mellett találkozott szombaton a visegrádi Silvanus Hotelben Jeszenszky Géza magyar és Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter. A mintegy ötórás megbeszéléseket hírzárlat övezte, s bár sejteni lehet, hogy ezeken Szlovákia Európa Tanács-i tagságának a kérdése állt előtérben, egyik diplomáciai vezető sem vállalkozott arra, hogy az eszmecseréket követően értékelje azokat. Vasárnap azonban Moravcík nyilatkozott a szlovák televíziónak. (Tudósításunk a 2. oldalon) A célokat kellene végre tisztán látni. Azt, hogy valójában mi is a fontosabb: bebizonyítani a még meglévő koalíciós partnereknek s az MDF-szakadároknak egyaránt, hogy a kormány továbbra is kiemelt kérdésként kezeli a határokon túl élő magyarság sorsát, s ezen nem változtat az Ukrajnával megkötött alapszerződés sem. Avagy netán ennél is lényegesebb, hogy mielőbb megtörténjék európai integrálódásunk, s a közösségi normákat „belülről" tudjuk számon kérni a felvételre hasonlóképpen ácsingózóktól. S ennek érdekében kiszámítható, az Európai Közösség irányvonalához alkalmazkodó külpolitikát folytassunk. Mert Szlovákia Európa Tanácstagságának kérdésében mintha e két dolog nem esne egybe. Nem könnyíti meg a véleményalkotást az a titkolódzás sem, amely a szombati visegrádi, mintegy ötórás külügyminisztériumi egyeztetéseket övezte. A nyilvánosság így csak arról értesült, hogy miközben még folytak a megbeszélések, Antall József már tájékoztatta az EK elnöki hármasának nagyköveteit a kialakult magyar álláspontról. Ez pedig mintha a kompromisszumkeresés helyett kölcsönös belpolitikai magyarázkodássá fokozná le a diplomáciai eszmecseréket - amit egyébként a szlovák külügyminiszter, megtörvén a hírzárlatot, vasárnap közvetve meg is erősített. Már a koppenhágai közösségi csúcstalálkozón, sőt jóval azelőtt is nyilvánvalóvá vált, hogy az EK nem hajlandó rangsorolni a felvételre jelentkező hat közép- és keleteurópai ország között. Egyenlő indulási esélyeket biztosít számukra. Ehhez pedig hozzátartozik Szlovákia tagsága az Európa Tanácsban, még akkor is, ha Pozsony egyelőre csupán formális és csöppet sem megnyugtató garanciákat hajlandó vállalni a testület által megszabott és a kisebbségekre vonatkozó feltételek teljesítésére. Ám az is igaz, hogy az EK-csatlakozás feltételei között ugyancsak szerepel a kisebbségi kritérium, Szlovákia tehát folyamatos megmérettetés előtt áll. Ráadásul mindeddig a hivatalos magyar álláspont is az volt, hogy a közös európai integrálódásra vállalt kötelezettségek számon kérése segíthet leginkább a külföldön élő magyar kisebbségeknek. Amennyiben most az Európa Tanács-i szavazáskor előfeltételként fogalmazódnak meg az írásos garanciák, úgy arra is fel kell készülni, hogy a magyar álláspont nem esik egybe EK-tagországokéval. Mi több, a kérdésben ugyancsak érintett Csehország is feladni látszik eddigi távolságtartását, és Szlovákia pártjára áll. Aligha kerülhető el az, hogy az e heti strasbourgi szavazás is felhasználható legyen abban az érezhetően erősödő külső propagandában, amely a meghirdetett és európailag elfogadott céljainkkal ellentétes, titkos törekvéseket próbál elhitetni a magyar külpolitika formálóiról. Lambert Gábor Titkos diplomácia „Magyarországgal kapcsolatban optimista vagyok” - mondja Soros György (Munkatársunktól) Soros György, a nemzetközi tekintélyű pénzügyi szakértő a múlt héten Magyarországon tartózkodott. Az európai és a magyar gazdasági, politikai erőviszonyokról kérdeztük a magyar származású amerikai milliárdost. - A világ átrendeződött, Amerikának már nem olyan fontos Európa, mint volt a bipoláris világban. Hogyan látja helyzetünket egy amerikai magyar üzletember? - Nem kétséges, hogy a világban a helyzet nagyon labilis, mert a régi világrend összeomlott, az új pedig még nem született meg. Amerika az egyetlen megmaradt szuperhatalom, nem hajlandó a világuralkodói szerepet felvállalni, mert áldozatokkal jár, de nincs is kellő gazdasági ereje, hogy ezt a nagyhatalmi pozíciót fenntartsa. Amerika a Π. világháború után olyan mértékben uralta a világ gazdasági életét, hogy a Marshall-segélybe ölhetett jó pár milliárd dollárt. (Folytatás a 4. oldalon) Japán igény az állandó BT-tagságra Japán, amely a Biztonsági Tanács állandó tagjává kíván válni, az erről szóló kérését néhány napon belül a vilászervezet elé terjeszti - írta szombati számában a Mainicsi Simbun című napilap. Bár a jelentkezés benyújtása nem áll szoros összefüggésben azzal, hogy Japánban alapvető fontosságú politikai átrendeződések zajlanak a parlament feloszlatása után és a július 18-i választások előtt, a bejelentés a szigetország jövőbeli nemzetközi szerepvállalásra irányítja a megfigyelők érdeklődését - jelentette az MTI. , Antall József rádióinterjúja Közös érdek a „menetrendszerű” választás Antall József meggyőződése szerint nem az országgyűlési képviselők, a kormány vagy a parlamenti pártok, hanem az egész ország érdeke, hogy a következő parlamenti választásokra „menetrendszerűen”, egy év múlva kerüljön sor. A négyéves ciklus teljes időszakának kitöltése felmérhetetlen értékű politikai stabilitást jelent, s a választásokon majd eldönthetik a polgárok, hogy támogatják-e az eddig kormányzó pártokat. Minderről a miniszterelnök szombaton délelőtt, a Magyar Rádióban beszélt - jelenti az MTI. A beszélgetés vezérfonalát a kormányfő németországi látogatása és ennek kapcsán hazánk külföldi megítélésének sokoldalú elemzése adta. Antall József hangsúlyozta: ma már Németországnak is az ipari termelés visszaesésével, az eddig ismeretlen infláció megjelenésével kell szembenéznie, megváltozott tehát az a helyzet, amikor a gazdasági problémák kizárólag a kelet-európai térséget jellemezték. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy a német üzleti körök és kormánykörök változatlanul, egyértelműen stabil pontnak tekintik Magyarországot, olyan országnak, ahova érdemes beruházni. (Folytatás az 5. oldalon) Göncz Árpád oroszországi körútja Változatlanul napirenden a találkozó Jelcinnel Moszkvából jelenti az MTI. A Mordvin Köztársaságban kezdett szombaton megbeszéléseket Göncz Árpád. A köztársasági elnök vendéglátójával, Vitalij Birjukovval ült a tárgyalóasztalhoz, röviddel megérkezése után. A magyar államfő kiemelte, hogy Magyarország a lehetőségekhez mérten minden területen, így a gazdaságban is fejleszteni kívánja kapcsolatait a Mordvin Köztársasággal. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés elmélyítése végett Göncz Árpád azt javasolta, hogy mordvin küldöttség látogasson el Magyarországra, és a helyszínen mérje fel a lehetőségeket. A magyar köztársasági elnök a törvényhozási kapcsolatok erősítését javasolta, s különösen hasznosnak nevezte a szakbizottságok együttműködését Göncz Árpád végezetül meghívta a Mordvin Köztársaságot az 1996-os magyarországi expóra. Göncz Árpád vasárnap gyárlátogatáson vett részt, majd találkozott a Moldovai Népi Kongresszus végrehajtó bizottságának tagjaival, a „Mustárává” nemzeti újjászületési mozgalom aktivistáival. Az államfő ezután a körút következő állomására, az Udmurt Köztársaságba utazik. Ezt megelőzően, pénteken mariföldi programjának zárónapján rövid zárómegbeszélést tartott a magyar államfő vendéglátójával, Vlagyiszlav Zotyin köztársasági elnökkel. (Folytatás a 3. oldalon) A tanú című film elevenedett meg vasárnap délelőtt a politikai okokból összezárt szobrok „skanzenének" megnyitásakor rendezett '50-es évekbeli esztrádműsor részeként, midőn a helyszínen, maga „Bástya elvtárs" (képünkön Both Béla) lépett le a mozivászonról. „Éljen a szocialista szobrok első országos találkozója" - köszöntötte „kulturális elvtárs" (Blaskó Péter) a budapesti búcsú záróakkordjaként egyetlen napra átadott budafoki szoborpark látogatóit. A Bacsó Péter által rendezett „múlt ízű” ünnepség résztvevői „elvtársak, szoborelvtársak" meghallgathatták „szavaló elvtárs" (Koltay Róbert) produkcióját, a Bunkócska dalkör és a katonazenekar műsorát. (A magyar szabadság napjának eseményeiről összefoglalónk az 5. oldalon) (Havran Zoltán felvétele) téél BÉKÉSCSABA Miből él a magyar futball? Gazdasági melléklet VII. oldal Balatoni hírek Oroszország és Ukrajna gazdasági melléklet a keddi számunkban ! Napi rovatunk a 8. oldalon Ára: 19,50 Ft · ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1993. június 28., LVI. évfolyam, 148. szám Kisebb magánimport Hetvenezer új személykocsi Nyugat-Európában jelentősen visszaesett az új személygépkocsik eladása, nálunk viszont pont az ellenkezője történt A többlet nagyobb hányadát az idehaza gyártott Opel Astra és Suzuki Swift adja. Amíg tőlünk nyugatra a VW-csoport (beleértve a Skoda és Seat típusokat) vezeti a piacot 17,5 százalékkal, addig itthon a nyugati kocsik közül az Opel a piacvezető. E két típus egyre inkább uralja nálunk a nyugati kocsik piacát velük csak a Renault, a Ford, a Daihatsu és a FIAT tarhat lépést Becslések szerint ebben az évben hazánkban összesen hetvenezer új személykocsi értékesítésére lehet számítani, míg a magánbehozatal jelentősen visszaesik, jövőre viszont az új autók importja is csökken. (Cikkünk a 9. oldalon) Bécsi vélemény: Paks biztonságos Újságírók csoportja látogatta meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget. A kelet- és közép-európai országokban működő négyféle atomerőmű közül az első generációs reaktorok adhatnának okot aggodalomra. Az ügynökség többször végzett vizsgálatokat Pakson, és az erőmű magas színvonalú biztonságát tapasztalta. A paksi erőmű állapota jobb, mint a hasonló típusúaké. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a „keleti” típusú erőművekben megvalósítható egy olyan intézkedéssorozat, amely ezeket a reaktorokat egyenértékű biztonságúvá teszi a nyugati berendezésekkel. (Tudósításunk a 9. oldalon)