Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

Amerikai Sikeres ÚJVIDÉK - Nem Kara­­dzsicsék és Bobanék szája íze szerint döntött a boszniai el­nökség, amelynek egyébiránt három szerb, három horvát tag­ja van, s három muzulmánnak is ott kellene ülnie a tanácsko­záson, ha Izetbegovics és Go­mes nem bojkottálná a testület munkáját, így csak a mohame­dán Abdics tette a gyakorlatban is háromnemzetivé az elnöksé­get. Lehet azonban, hogy a kö­vetkező ülésen, amelyet szer­dára jelentettek be, a testület már komplett lesz, így tudja Mile Ahmadzic, az elnökség egyik horvát tagja, aki azt is közölte, hogy a testületnek mind a kilenc tagja Genfbe uta­zik hamarosan, s részt vesz a béketárgyalásokon, mert - mint mondta - mindegyik ja­vaslatot meg kell vitatni, bele­értve még a hármas felosztás­ról szólót is. (Folytatás a 3. oldalon) Kéksisakosok Macedóniában szarajevói vízalku (MTI-fotó) Indokolni sem kell a változtatást Júliustól szabad háziorvoscsere (Munkatársunktól) Egy éve választhatunk sza­badon háziorvost. Meddig érvé­nyes a választás, mit kell ten­nünk, ha nem vagyunk elége­dettek a tavaly választott orvos­sal? - erről kérdeztük dr. Kin­cses Gyulát, az egészségügyi reform egyik kidolgozóját. A képviselő elmondta: bár az or­vosválasztás egy évre szólt, semmi teendőjük nincs azoknak, akik nem kívánnak más házior­voshoz tartozni. Akik bármilyen okból váltani szeretnének, nem kell közölniük ezt jelenlegi dok­torukkal. Változtatási szándé­kukat az új háziorvosnak kell megmondani, a doktor közli az orvosváltás tényét és kéri el a dokumentációt kollégájától - megkímélve az esetleges kínos helyzettől páciensét. Kincses Gyula arra is felhívta a figyel­met, hogy az egy év leteltével meg sem kell indokolni a cserét, mivel a szabad orvosválasztás minden biztosított joga. 6. oldal Írt vasfüggönyök Európában? Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1993. július 13., LVI. évfolyam, 161. szám Háború követi a Belgrád-Zágráb „szövetséget”? Iraki és boszniai beszámolóra várt a BT (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ Két beszámolóra, két ENSZ-meg­­bízott jelentéstételére is várt a Biztonsági Tanács, amely hét­fői lapzártánk után a tervek szerint Ekeust, az Irak leszere­lését ellenőrző világszervezeti testület elnökét hallgatta meg, a boszniai ENSZ-közvetítő Stoltenberget a mai ülésre vár­ják. Persze, a két téma nem­csak a BT éppen napirenden lévő soros válságaként kapcso­lódik egybe, hanem azért is, mert a világszervezet valójá­ban a nagyhatalmak jelzéseit várja, mi lenne-lehetne a kö­vetkező lépés. (Folytatás a 3. oldalon) Az MDF elégedetlen a banki menedzsmenttel A T. Ház elfogadta a közoktatási törvényt ( Munkatársunktól) Több mint nyolcórás sza­vazás után az Országgyű­lés 178 szavazattal, 88 el­lenszavazat és 2 tartózko­dás mellett hétfőn este há­romnegyed kilenckor el­fogadta a közoktatásról szóló törvényjavaslatot. A maratoni szavazási pro­cedúra megkezdése előtt az egyetlen napirend előtti felszó­lalás Vékony Miklós MDF-es képviselő nevéhez fűződik, aki a bankrendszer működési zava­raira hívta fel az Országgyűlés figyelmét. A többször elhalasz­tott felszólalást ügyrendi érte­lemben aligha tekinthetjük „rendkívülinek”, ám az MDF csopaki tanácskozása tükrében mégis jelzésértékű lehet a bankbajokról, a gazdaság mű­ködőképességének zavarairól elhangzott felszólalás. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a bankszféra hitelki­helyezése az elmúlt egy évben csökkent, ami az inflációra te­kintettel reálértékben jelentős visszaesésnek tekinthető. A rö­vid lejáratú hitelek esetében 20, míg a beruházási hiteleknél 28 százalékos csökkenést je­lent, s ez a folyamat ’93-ban sem állt meg. A válságszakér­tők egybehangzó véleménye szerint a megoldás egyik járha­tó útja a beruházás. „A kor­mányzat igyekszik” - mondot­ta -, de nem tud továbblépni, ha a bank szűkíti a hitelkihe­lyezéseit. „Hiába teremt a po­litikai irányítás munkalehető­séget, ha a finanszírozás kér­désében a banki háttér a forrá­sok növelésével ezt ott sem se­gíti, ahol egyébként erre lehe­tősége lenne" - hangsúlyozta a képviselő, aki szerint más tekintetben is baj van a bankok háza táján, amit elutasított hi­telkérelmekkel próbált bizo­nyítani. A honatya szavainak akár személyi következményei is lehetnek, hiszen álláspontját így összegezte: a kormányzat komoly erőfeszítésekkel igyek­szik segíteni a bankokat, de úgy tűnik, nem mindig evez egy ha­jóban a banki menedzsmenttel. (Folytatás az 5. oldalon) Győztek a hatóságok? A nyugtaháború vége ( M­unkatársunktól) Megítélés kérdése, hogy zátonyra futva befejezettnek tekintendőek-e a tárgyalások a hatóságok és az érdekképvise­letek között a nyugtaadási kö­telezettségről, vagy sem. A ha­tóságok úgy vélik, hogy meg­határozatlan időre szakadtak meg hétfőn a megbeszélések, így mától az APEH ismét el­lenőriz minden nyugtaadásra kötelezettet. (Folytatás a 9. oldalon) A magyarok keletre helyezik termelésüket KGST helyett munkamegosztás (Munkatársunktól) „Egyes magyarországi vál­lalatok termelésük egy részét olcsóbb bérű kelet-európai(bb) országokba helyezik át, míg a nyugati befektetők nem elsősor­ban Magyarországot, inkább a nagyobb ipari hagyományokkal rendelkező és fejlettebb demok­­ráciájú Cseh Köztársaságot cé­lozzák meg befektetéseikkel.” Egyebek között ilyen véle­ményeket idéz a The Wall Street Journal Europe annak kapcsán, hogy a hét végén Ber­linben magas rangú vállalati és ágazati illetékesek szimpóziu­mon vitatták meg a fejlesztések és a beruházások helyzetét kontinensünkön. A lap idézi a Fotex első számú emberét, Várszegi Gá­bort, aki nemcsak aról beszél, hogy a jövőben inkább külföl­dön igyekeznek tevékenységü­ket fejleszteni. Nem is elsősor­ban a magyar növekedési lehe­tőségeik beszűkülése miatt, ha­nem mert befektetői és keres­kedelmi szempontból is jó pia­coknak tűnnek számukra egyes kelet-európai országok. (Folytatás a 9. oldalon) G­allok Budapesten PÁRIZS — Budapest vagy Bukarest? — kérdezte egy-két hete szomszédom, azt tudakolván, hogy mi is annak az országnak a fővá­rosa, ahonnét érkeztem. Mintha távoli rokona lett volna Jean Cocteau-nak, századunk egyik francia költőóriásának, aki a „ma­gyar tartományt” „valahol Konstantinápoly, Stock­holm és Peking háromszö­gében” látta. Legalábbis Illyés Gyula fordulatosan szellemes és választékos úti­rajza így beszéli el, hogy a francia költőiére miként igyekezett földrajzi képzele­tében elhelyezni a magya­rok országát. Ezen az oly­kor bájos, máskor meghök­kentő tájékozatlanságon nem érdemes bosszankod­ni, hiszen nem vagyunk azo­nos súlycsoportban. Hunok Párizsban — konkrét és át­vitt értelemben egyaránt — nagyon gyakran jártak, lé­szen a Szajna-parti metro­polis az évszázadok folya­mán politikai, szellemi, kul­turális jelképpé nemese­dett. Gallok Budapesten már ritkábban fordulnak meg, s ez így van rendjén: hiú ábránd lenne kölcsönös­séget fölemlegetni a világ egyik alomhatalmának, gló­buszunk negyedik legerő­sebb nemzetgazdaságának s földrészünk egyik szellemi­­kulturális központjának a viszonylatában. Annál fontosabb minden közvetlen tárgyalás, látoga­tás. A márciusi választáso­kon nagy győzelmet arató konzervatív koalíció kül­ügyminiszterének első kö­zép-európai útja két fővá­rosba vezet, Prágába és Bu­dapestre, s remélhetjük ta­lán, hogy ez tükrözi a fran­cia külpolitika közép-euró­pai értékrendjét. „Nem a nyelv, maga a francia lélek diplomata'’, írta Illyés, s ha igaza van, akkor Juppé kül­ügyminiszter budapesti láto­gatása igazán kitűnő alka­lomnak bizonyulhat a ma­gyar diplomácia számára: a délszláv válságból fakadó biztonsági igényeink, az Eu­rópai Közösséghez fűződő viszonyunk, a francia tőke magyarországi beruh­ázó­­kedve egyaránt tárgyalási téma lehet. Egy külügymi­niszteri látogatás persze nem változtat alapvető rea­litásokon, s politikai érte­lemben Budapesthez való­színűleg nem Párizs a legkö­zelebb eső nyugat-európai főváros. Juppé találkozói a magyar vezetőkkel talán nem is azért számottevőek, mert lehetőséget kínálnak némely francia elgondolás — így a Balladur-terv — részle­teinek a tisztázására, hanem­ azért lényegesek, mert Bu­dapest nyugati integrálódá­sához elengedhetetlen a francia segítség is. Vendégünknek akár azt a budapesti boltot is meg­mutathatnánk, amelynek a kirakata azzal büszkélke­dik, hogy ,piálunk még a szőnyegpadló is francia”. Ami akár annak jele is le­het, hogy olykor Párizsból is könnyű eltalálni Buda­pestre, nemcsak Budapest­ről­­ Párizsba. Martin József Parlamenti bizottság a rádiótelefon-tenderről Botrányszagú GSM-pályázat Szokatlan ügyben tartott ülést hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának táv­közlési albizottsága - jelentette az MTI. A rendkívüli összejö­vetel hátterében az a múlt heti levél áll, amelyben a közlekedé­si tárca a koncessziós díj eme­lésére kérte fel a GSM rádióte­lefon-tender öt résztvevőjét. A pályázókat és az albizott­ság tagjait az nyugtalanítja, hogy a kiírásban nem szerepel az előre megállapított 12 millió dolláros fix díj megváltoztatásá­nak lehetősége. A másik szokat­lan fordulat, hogy az eredmény­­hirdetés előtt két hónappal a ki­író felmondott a tender lebonyo­lításával megbízott Transelekt­­rónak, és a további teendők el­végzésére a Technoimpexet kér­te fel. A távközlési albizottság ezért két kérdésre vár választ a szaktárcától: van-e bármiféle koncepcióváltás a tenderrel kapcsolatban, illetve mi indo­kolta a „lebonyolítóváltást”? (Folytatás a 9. oldalon) Titkos tárgyalások Izrael és a PFSZ között? Az izraeli kormány már több hete titkos tanácskozásokat foly­tat a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőségé­vel. A Haarec című izraeli lap hétfői számában közölte, hogy a tárgyalásokon izraeli részről olyan küldöttek vesznek részt, akiket rangjuk döntéshozatalra is feljogosít. Az izraeli küldöttek­nek az a feladatuk, hogy a pa­lesztinokkal folytatott kétoldalú béketárgyalásokon áttörést érje­nek el - úja a továbbiakban az izraeli lap. A PFSZ-szel tartott titkos tárgyalások hírét Rabin cá­folta, míg Arafat megerősítette. (A közel-keleti béketárgyalá­sokról hírmagyarázatunk a 2. oldalon.) Kerékpárral a Hősök terén A Magyarországi Fiatalok és az Erdőkért Egyesület egy nemzetközi csillagtúra részeként kerékpá­ros túrát szervez a magdeburgi környezetvédelmi és kisebbségjogi fesztiválra. Elkészült Budapest kerékpárostérképe is, amelyen azokat a kisforgalmú utcákat és zöldövezeteket tüntettek fel, ahol kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet közlekedni. A tegnapi naptól kapható a „Város és ke­rékpározás — ahogy a hollandok csinálják” című könyv. Tárgyalások folynak a Fővárosi Önkor­mányzat illetékeseivel kerékpárutak és -tárolók építéséről. A magdeburgi rendezvényre készülő bi­ciklisták pikniket tarottak a Hősök terén, innen indult felvonulásuk a Feneketlen-tóh­oz (d-s) Havran Zoltán felvétele Tovább dagad a Hungaro-Pucci-ügy A BRFK cáfol, a fuvarozók kitartanak (Munkatársunktól) A gyanú beigazolódott: va­lóban kitört a botrány a tilos­ban parkoló autók elszállításá­val foglalkozó Hungaro-Pucci Kft. körül. A Budapesti Rend­őr-főkapitányság (BRFK) ugyanis szinte minden ponton ellent akar mondani a Fuvaro­zó Vállalkozók Országos Szö­vetsége (Fuvosz) által nyilvá­nosságra hozott állításoknak. Legutóbb szombaton foglal­koztunk a tilosban parkoló gép­járművek körüli anomáliákkal, a kifogásolható módszerekkel. Mint megírtuk, a Budapesti Rendőr-főkapitányság tavaly pá­lyázatot írt ki a tilosban parkoló, s így elszállításra ítélt autók fu­varozására. A pályázat bírálóbi­zottsága azonban alkalmatlan­nak ítélte a tendert, ezért új ki­írását tartotta szükségesnek. Er­re ugyan nem került sor, viszont a budapesti utcákon megjelent egy olasz érdekeltségű cég. (Folytatás a 9. oldalon) A fővárosi árak alapján iS Ősztől ismét lesz létminimum­­számítás Ősztől ismét lesz létmini­mum-számítás, de most már nem csupán Újpestre, hanem az egész fővárosra vonatkoznak majd az adatok - nyilatkozta la­punknak Mezei György, a Fővá­rosi Szociális Központ munka­társa, aki az Újpesti Családsegí­tő Központ vezetőjeként hosszú ideig havonta nyilvánosságra hozta a minimális megélhetés­hez szükséges összeget. Mint ar­ról lapunkban is beszámoltunk, Mezei Györgyöt az újpesti kép­viselő-testület fegyelmi indok­kal elbocsátotta,­ azóta szünetel­nek a létminimum-számítások. A szociológus jelenleg „új ko­sár” összeállításán dolgozik, amely egyszerre határozza meg azt a szintet, amiből egészségká­rosodás nélkül már nem lehet megélni, és tükrözi az alsó fo­gyasztási réteg szokásait A szá­mításokhoz figyelembe veszik majd, hogy a létminimum alatt élők milyen élelmiszereket fo­gyasztanak, és ez mennyiben tér el a teljes populációtól. Az új­pesti létminimum-számítások­nál nem érvényesítették azokat a módszereket amelyekkel a ne­héz helyzetben élők olcsóbbá te­szik a vásárlásokat, az új adatok­nál viszont igen, így például nem bolti, hanem diszkontárak alapján számolnak majd. (­S) Az év igazolása: Mezey György a BVSC-nél (Munkatársunktól) Külföldön tartózkodó elnö­ke, Laczkó Mihály nevében hét­főn délelőtt még találkozót kért csütörtökre Mezey Györgytől Berzi Sándor MLSZ-főtitkár, ám a futballszövetség immár teljhatalmú vezérének üzenete későn érkezett: tegnap délután a GYSEV székházában Berényi János, a BVSC társadalmi elnö­ke hivatalosan is bejelentette, klubja megállapodott a Kuvait­­ból hazatért szakemberrel. (Folytatás a 13. oldalon)

Next