Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-14 / 162. szám
SZERDA, 1993. július 14. Hazai tudósítások Politikai nézetkülönbségekről van szó Lemondások a Köztársaság Pártban (Folytatás az I. oldalról) De lemondó levelünk konkrét példákkal is megindokolja mindezt. Másrészt politikai ellentét alakult ki a párt elnöke és közöttünk. Ennek oka az az ötpárti választások utáni koalíciós lehetőségek megítélése, amelyről a sajtó a múlt héten már bővebben is írt. Mi helyeseljük az SZDSZ-nek, a Fidesznek, az Agrárszövetségnek, a Vállalkozók Pártjának és a Köztársaság Pártnak mint politikai csoportosulásnak a lehetőségét. E kérdés megítélésében - mint mondtam - szemléleti különbség alakult ki közöttünk. - E politikai nézetkülönbség nem abból következik, hogy Palotás János nyitva hagyta az MSZP-vel való választási koalíció lehetőségét? - Nem. A mi véleményünk szerint szükség lenne egy önmagát pozitívan megjeleníteni tudó szövetségre. - Egyes információk szerint Palotás János diktatórikus pártvezetési stílusának is köszönhető az önök visszalépése. - Személyes dolgokról nem kívánok nyilatkozni, s nem is szeretném, ha olyan kisgazdás íze lenne lemondásunknak. - Miként vélekedik arról a plakátról, amelyik mostanában Palotás János arcképével lepte meg a fővárost? - Nem vagyok hajlandó olyan párt kampányában részt venni, amely ilyen plakátokat ragaszt ki a falakra. Ez tőlem idegen. Ha továbbra is vállaltam volna a kampányfőnöki tisztet, akkor a Köztársaság Pártnak olyan lenne a kampánya, mint amilyennel nyertünk az egyik időközi választáson. Nagy Bálint építészt - miután elterjedt a híre - arról kérdeztük, valóban kibékül korábbi barátaival, s belép a Szabad Demokraták Szövetségébe? - Nem békülünk, hiszen össze sem vesztünk. S az sem igaz, hogy belépek az SZDSZ- be. Nem politizálok többé, visszatérek a tervezőasztal mellé. Visszalépésemet egyelőre nem kívánom megindokolni. O. Kovács Attila Egyelőre nem lesz nemzeti liberális frakció Laptársunk, a Népszabadság tegnapi számában arról számolt be, hogy információi szerint Horváth Balázs ex-miniszter a közeljövőben kezdeményezi Elek István és Debreczeni József az MDF-frakcióból való kizárásának felülvizsgálatát. Horváth Balázs tegnap a parlamentben lapunknak elmondta: az igaz, hogy Kónya Imre a kedd esti koalíciós frakcióülésre meghívta Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet. Aztazonban cáfolta, hogy ő személy szerint bármilyen javaslatot beterjesztene. Az üggyel kapcsolatban hozzátette: Elek István kizárásával soha nem értett egyet. Elek István képviselő lapunk kérdésére elmondta: ő is hallott a folyosón „különféle” híreket, de hivatalos kezdeményezésről nem tud - nem olyan egyszerű ez, hogy gondol egyet a frakció és mi visszamegyünk - kommentálta a helyzetet Elek, aki egyébként nem vett részt a tegnapi frakcióülésen. A liberális frakció alakításával kapcsolatosan Elek úgy fogalmazott, a kísérlet véget ért, s kiderült, hogy belátható időn belül nem tudják megszervezni a nemzeti liberális frakciót. Ugyanis kevesen voltak, akik vállalták volna, ezt a meglehetősen nagypolitikai kockázatot, amit ez a „vállalkozás” jelentett volna. Elek úgy értelmezi, hogy jelenleg mindketten független képviselők addig, amíg valahová nem csatlakoznak. Most azért nem ültek át a parlamentben, mert a közeljövőben úgy is nagyobb „átrendezés” várható, s annak keretében kapják meg a helyüket. (e. t. g.) I PARLAMEN11 NA1-10 A nyári ülésszak augusztus 30-án folytatódik Elfogadták a felsőoktatási törvényt Az Országgyűlés kedden 9 órakor megkezdte nyári szünet előtti utolsó munkanapját. Az ülés kezdetén az elnöklő György bejelentette, hogy Eke Károly a függetlenek sorából átül a KDNP frakciójába. Délelőtt fél 10-kor megkezdték a szavazást a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatról. Ezután interpellációkra került sor. Elsőként Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő szólalt fel, aki arra várt választ a Belügyminisztérium illetékesétől, hogy „igazat mondott-e a rendőrségi szóvivő,,, Suha György, aki A Hét című televíziós műsorban azt állította: az 1992. október 23-i Göncz Árpád beszédről készült Esti Egyenleg-tudósítás nem készülhetett az esemény helyszínén és idejében. Eörsi kiemelte: a két tévéműsor közötti vita nem tartozik a parlament hatáskörébe, az azonban igen, hogy a kormány képviselője az igazságról tájékoztatja-e a közvéleményt. Józsa Fábián államtitkár válaszában rövid áttekintést adott A Hét és az Esti Egyenleg közti vita jelenlegi állásáról. Leszögezte: a két tévéműsor közötti „politikai összecsapást,,, illetve a Göncz Árpád beszéde alatt " történteket részben az MTV Etikai Bizottsága, részben polgári bíróság és a Legfőbb Ügyészség vizsgálja. Éppen ezért jelen pillanatban nem áll rendelkezésre olyan információ, amely lehetővé tenné a kérdés korrekt megválaszolását Eörsi Mátyás a belügyi államtitkár válaszát „elkenőnek”, minősítette, s - a Tisztelt Házzal szemben - nem fogadta el. Ezután Sümegi Sándorné (kisgazdákat képviselő független) a kényszerlakás-bérletek ügyében interpellált a belügyi tárca képviselőjéhez. Kifogásolta, hogy míg a bérlők az alacsony lakbér minden előnyét élvezik,addig a bérlemény fenntartásával kapcsolatos kiadások a tulajdonosokat terhelik.Ez ellentmond a kormány által 1990-ben meghirdetett nemzeti megújhodás programjának, amely célul tűzte ki a lakásbérlők és tulajdonosok közti jogviszony piaci elven történő kialakítását. Józsa Fábián belügyi államtitkár válaszában elmondta, hogy a két hete elfogadott bérlakástörvény megoldást jelent a kérdésre. A T. Ház kedden délután elfogadta az oktatási törvénycsomag harmadik elemét, a felsőoktatási törvényt. Az új törvény megkülönböztetett állami, és államilag elismert, nem állami felsőoktatási intézményeket, ám ezeket a továbbiakban egységes szabályozás alá vonja. Rögzíti az új jogszabály az egyetemek és főiskolák létesítésének és működésének a feltételeit és kimondja: állami felsőoktatási intézményt az Országgyűlés létsíthet és szüntethet meg, ám a nem állami esetében is szükséges a T. Ház hozzájárulása. Rendelkezéseket tartalmaz a törvény a felsőoktatási intézmények működési szabályairól, az autonómiáról és a felügyeletről. A törvény szerint minden olyan ügyintézFerter János raszaményi hatáskörbe tartozik, amelyet törvény vagy más jogszabály nem utal az állam vagy a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Minden magyar állampolgárnak joga van az általa választott intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni - mondja ki az új jogszabály - ám a Felsőoktatási és Tudományos Tanács évente megállapítja azokat a szakokat, amelyekre túljelentkezés miatt felvételi vizsgát lehet előírni. Azok mentesülnek a felvételi vizsga alól, akik kitűnőre vagy jelesre érettségiztek illetve hazai vagy nemzetközi tanulmányi versenyt nyertek. Visszakerül az új törvény értelmében a tudományos minősítés rendszere az egyetemekre. Az egyetemi doktori (tudományos) képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre.Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló rendelkezésének alapján megválasztotta az MNB Felügyelő Bizottságát. A Felügyelő Bizottság tagjai lettek: Hajdú Istvánné (36-ok), Nyers Rezső (MSZP), Tardos Márton (SZDSZ) (mindhárman országgyűlési képviselők) és Török Ádám (pártonkívüli). A parlament a Felügyelő Bizottság elnökévé Törökdámot választotta. Az Országgyűlés 201 igennel, ellenszavazat nélkül, 77 tartózkodás mellett megszavazta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítását. Balsai István igazságügyminiszter expozéjában kijelentette: a törvény biztosítani fogja a katonai szolgálatot teljesítőknek a szabad vallásgyakorlást a katonai létesítményeken belül. Az országgyűlés módosította a csődtörvényt. A nyári ülésszak augusztus 30-án folytatódik. NYARAL A PARLAMENT Több mint nyolcmilliárd forintba kerül A télen megkezdik Nagymaros rehabilitációját Hétfőn és kedden vették át a nagymarosi rehabilitációra vonatkozó végleges tenderdokumentációt a kivitelezésre jelentkező vállalati csoportok. Az előzetes minősítésre már korábban kilenc vállalatcsoport jelentkezett, közülük hat felelt meg az elvárásoknak. Most ennek a hat csoportnak adták át a dokumentációt - tájékoztatták a Dunai Rehabilitációs Irodán az MTI-t. A tervek szerint már októberben szerződés köthető a legkedvezőbb feltételeket kínáló vállalatcsoporttal. Ennek alapján novemberben, decemberben megkezdődhet a körtöltésen belül a meder feltöltése. A kivitelezők között aszerint is választanak majd, hogy takarékos megoldásokkal melyik cég mennyivel képes az előzetesen becsült 8,6 milliárd forintos kivitelezési összegnél olcsóbban megoldani a feladatot. Ezt a 8,6 milliárd forintot a feltételezett inflációval, áfával, hároméves időtartamra számolták ki. A költségvetés e három évben 5,6 milliárd forintot vállal, a fennmaradó részre a kivitelezés jogát elnyerő vállalatnak kell majd külföldi hitelt szerezni, s erre állami garanciát kap. A finanszírozási gondokat csökkentheti, ha a környezetvédelmi, vízügyi, útépítési feladatokat részben a környezetvédelmi, a vízügyi, illetve az alapból oldják meg. Múlt évben tárgyalások kezdődtek külföldi pénzintézetekkel, ám a tárgyalások során kiderült, hogy a nagy pénzintézetek ilyen kölcsönnel Több pontja is teljesülni látszik a megállapodásnak, amelyet a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége kötött Gyurkó János környezetvédelmi miniszterrel szombaton. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Misztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: a megállapodás 5. pontjában foglaltaknak is eleget tett a miniszter. Eljárt azért, hogy a vízpótlás kivitelezéséhez szükséges engedélyt július 15-ig kiadják, kérte a kormányzattól független szakhatóságokat, hogy mielőbb döntsenek az ügyben. A vízügyi hatóság csak akkor adhat engedélyt a Dunakiliti mederküszöb építésére, a duzzasztómű részleges üzembehelyezésére, ha ehhez előzőleg a két szakhatóság is hozzájárul. A két szakhatóság a hiányos mérnöki adatszolgáltatásra hivatkozva eddig nem döntött, kérték az illetékes tervezőket a hiánypótlásra. Ha a két szakhatóság elutasítja a vízduzzasztást Dunakilitinél, a vízügyi hatóság a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez fordulhat támogató határozatért. A megállsem kívánnak úgymond állást foglalni a szlovák-magyar vitában. Az előkészítés munkáira idén eredetileg nem volt előirányzat a költségvetésben. apodás szerint a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége is engedett korábbi álláspontjából: hozzájárult, hogy július 15-től - a szlovák tározó térből - a Mosoni-Dunába juttatott másodpercenkénti 22-24 köbméter vízből 6-8 köbmétert az ártéri mellékág-rendszerbe vezesse át a vízügy kísérleti jelleggel. Ezt eddig az önkormányzatok megakadályozták. • * A dunai vízlépcsővel foglalkozó országgyűlési bizottság meggyőződött a dunakiliti keresztgát építéséhez fűződő szlovák érdekről. A bizottság országyűlési határozattervezetet fogadott el, amely felkéri a kormányt, hogy a szigetközi kárenyhítő intézkedések programját terjessze az Országgyűlés elé. A határozat értelmezése fölötti vitára késztette a bizottságot, hogy a térség köztársasági megbízottja legutóbb a testület gyűlésén kijelentette: az engedélyek megszerzése után elrendeli a keresztgát megépítését. Ez a bizottság szerint a határozattal lenne ellentétes. Előrehaladás a Szigetközben Leszavazták a minisztert (Folytatás az 1. oldalról) A nyíregyházi Nyidofer Rt nyílt pályázatára négy ajánlat érkezett, amelyből a legjobbnak az United Leaf Tobacco pályázata bizonyult a legjobbnak. Ez a pályázat volt az, amely a termelők érdekeit veszi elsősorban figyelembe, vállalkozik a dohánytermelés növelésének elősegítésére, új termesztési technológia bevezetésére. Még nem született megállapodás, a szerződéskötést megelőző tárgyalások időszakában vagyunk - hangsúlyozta a miniszter - , ezért nincs még eldöntve valójában, ki lesz a Nyidofer tulajdonosa. Arról pedig különösen nincs szó, mint a képviselők interpellációjukban állították, hogy a hazai pályázók háttérbe szorultak volna. Ajánlatuk nem volt összehasonlítható sem a multinacionális cégével. . . Félő, hogy a politikai csatározások miatt visszalép a szerződéskötéstől az amerikai illetőségű, ám a világ hatvan országában vállalatokat működtető ÜLT - mondta lapunk kérdésére Raskó György földművelődésügyi államtitkár. - Ez nagyon sajnálatosan érintené azt a mintegy 10 ezer szabolcsi dohánytermesztőt, akik számára az OLT kedvező gazdasági és technológiai feltételeket teremtene. Ajánata szerint ugyanis a közeljövőben 10 százalékkal növekedhetne a térségben a dohánytermesztés. Számolni kell azzal, hogy a privatizációs tranzakciók közben érkezett parlamenti interpellációk, amelyek mögött elsősorban érzelmek vagy politikai szándékok húzódnak meg, nemzetközileg is káros következményekkel járhatnak a magyar privatizációt illetően. Meggyőződésem, hogy a komoly külföldi szakmai befektetők visszariadnak, ha Magyarországon a privatizációból politikai ügyet csinálnak. (osváth) Nekünk is jogunk van a nemzet sorsáért aggódni Képviseletet kíván az emigráció Néhány napja Esterházy Péter lapunknak adott interjújában többek között Trianon kapcsán arról szólt, hogy „én egy magyarországi magyar helyzetéről beszélek. A határainkon túliaknak mások lehetnek a reflexeik, fájdalmaik, félelmeik. De azt majd mondják el ők”. E mondatot mintegy felszólításnak fogva feljelentkezett szerkesztőségünkben dr. Balogh Sándor, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének egyik elnöke: - A legnagyobb nyugati magyar emigrációs szövetség nevében szeretném megragadni az alkalmat, és elmondani, hogy a Trianonban hozott „rendezést” nem ismerjük el és jogilag érvénytelennek tartjuk. - Nem lehet az, hogy a magyar kormány rendezettnek tartja a jelenlegi határokat, úgy ahogy vannak ? - No, ez a baj. Ezért kifogásoltuk mi az Ukrán-Magyar Alapszerződés aláírását is, mert abban mindenféle ellenszolgáltatás és garancia nélkül mondtunk le véglegesen szuverén területekről. De nehogy félreértsen, mi nem a határok visszaállítását kívánjuk, hanem azt, hogy jogszerű legyen a rendezés.Mivel foglalkoznak még a szövetségben, gondolom nem csak történelmi sorskérdésekről tanácskoznak ? - Az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének kilencvennyolc tagszervezete van szerte az Egyesült Államokban. Tehetségünkhöz mérten képviseljük érdekeiket az óhazában, éppen most is levelezésben állok Entz Gézával, a Határokon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Bár mind ő, mind Szabad György megnyugtatott, hogy az Országgyűlés előtt lévő, a magyar állampolgársággal foglalkozó és átfogó szabályozását célzó törvényjavaslat a külföldön élő magyarok problémáit meg fogja oldani, nem vagyunk túlságosan boldogok e választól. Természetesen örülünk, hogy problémáink foglalkoztatják az Országgyűlést, ám szeretnénk, ha a bennünket érintő törvények készítésénél és tárgyalásánál, a demokrácia szellemében, a mi véleményünket is meghallgatnák, ami túl megy egyes panaszos levelek ismertetésén. - Pontosan mire gondol ? - Intézményes legyen a kapcsolatunk a magyar kormánnyal és az Országgyűléssel. Ne gondoskodjanak rólunk, hanem partnerként kezeljenek. Tekintve, hogy az előző választáson nem szavazhattunk, bennünket igazában senki sem képvisel otthon, így csak extra-legal képviseletet kérhetünk ezúttal, azaz módját találni annak, hogy szóban vagy írásban véleményezhessük a beterjesztett vagy beterjesztendő javaslatokat, amelyek bennünket is érintenek. Ennek a kivitelezése többféleképpen történhet, de szerintünk nem egyeztethető össze a demokrácia szellemével, hogy rólunk, de nélkülünk, illetve véleményünk figyelembe vétele nélkül döntsön a magyar Országgyűlés. Nem gondolja, hogy a világszerte létező magyar szövetségek közötti ellentétek kissé megnehezítik a tárgyalásokat „az” emigrációval? - Akkor üljenek le velünk, s egyezzünk meg ki a hivatalos képviselő. Minden párbeszédre irányuló kezdeményezést szívesen fogadunk. Természetesen az a célunk, hogy választhassunk majd, hogy legyen szavazati jogunk, de addig is legalább azt szeretnénk elérni, hogy hivatalos megfigyelőként véleményt mondhassunk bizonyos kérdésekről. Mint magyarnak nekünk is jogunk van a nemzet sorsáért aggódni, s ha lehet tenni is érte valamit. Úgy vélem, a gondviselés azért szórt minket szét, hogy mint a szivacs, magunkba szívjunk minden tudást, és szeretnénk, ha azt itthon csavarnák ki belőlünk. Az ötvenhatosok generációja még öt-tíz évig „facsarható", élni kellene ezzel a lehetőséggel. Hajdú Éva Nemzeti Megnő a kutatás szerepe Az új felsőoktatási törvény biztosítja az intézmények autonómiáját, a tanulás és a tanítás szabadságát, visszaadja az egyetemeknek a tudományos minősítés egész rendszerét; a jogszabálynak köszönhetően megnő a tudományos kutatás szerepe, az intézmények irányítása pedig társadalmasodik - mondta Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államatitkára az MDF-frakció keddi sajtótájékoztatóján. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a közoktatási törvényt majdnem kétharmados többséggel fogadta el a parlament, s mivel a felsőoktatási törvénytervezet is széleskörű egyeztetésen ment keresztül, a szavazás szünetében az államtitkár úgy vélte: az előterjesztés hasonló támogatottságra számíthat. Kálmán Attila kiemelte, hogy a törvény új alapra helyezi a felsőoktatás finanszírozását: eddig bázisszemléletű volt a támogatás, ezt most a hallgatói létszámtól és a képzés költségeitől teszik függővé. Az Országos Tudományos Kutatási, valamint a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap segítségével pedig pályázatok útján juthatnak pénzhez az egyetemek és a főiskolák. Ez egyfajta versenyhelyzetet is teremt - mondta Kálmán Attila. Kulin Ferenc a felvételi rendszerrel kapcsolatos vitát emelte ki: szerinte a jelenlegi kényszerű korlátozások mellett kétfajta kontraszelekciót kell elkerülni, s ennek kívánt megfelelni a törvény. A hadköteles fiataloknak - például ha doktori képzésre vállalkoznak - a törvény megadja a halasztás lehetőségét, a tandíjkedvezmény pedig a hátrányos helyzetűeknek nyújt segítséget. Az MDF-frakció szerint a törvény lényeges mondanivalója a Budapest-centrikusság megszüntetése. (é. n.) Kupa bírálja az alkotmányügyi bizottságot Elsősorban az alkotmányügyi biztonságon múlt, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításához benyújtott indítvány elszabotálása megtörtént - mondta Kis Zoltán (SZDSZ), a mezőgazdasági bizottság alelnöke, a parlament keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte a javaslat megtárgyalásához tíz perc elegendő lett volna, és sokszázezer ember megnyugodhatott volna. A módosításra a parlament első félévi munkarendjében nem került sor, s ez azt jelenti, hogy a kormány a javaslat ellen van, jóllehet a mezőgazdasági bizottságban hatpárti egyetértéssel született a javaslat - mondta Kis Zoltán. Kupa Mihály (független) hozzátette: sajnálatos, hogy az alkotmányügyi bizottság a kormány meghosszabított karja, s nem a törvényhozást szolgálja. Kupa Mihály kétségét fejezte ki, hogy a felsőoktatás fejlesztésére irányuló intézkedéseknek megfelelő anyagi háttere lesz. Az 1994. évi költségvetést áttanulmányozva ugyanis nagyon kevés támogatást kapnának a felsőoktatási intézmények. Utalt a Felsőoktatás 2000 programra - amelyet annak idején pénzügyminiszterként szakmai egyeztetések után ő maga indított el, s kijelentette: bár a kormány ígéretet tett arra, hogy az 1994-től 2000-ig tartó fejlesztési programot támogatja, a valóságban nem tesz ez irányban lépéseket. S. N. f Ingatlanértékesítés Szentendrén! Eladó az ÓBUDA TSZ Rózsa utcai kétszintes, 211 m2 alapterületű irodaépülete a hozzá tartozó 1,6 hektár belterületi iparterülettel, teljes közművel! Eladási ár 35 000 000 Ft Felvilágosítás tel.: 188*6560/110 mell. 250*2580/110 mell. 245β fax: 168-7061