Magyar Nemzet, 1993. július (56. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

SZERDA, 1993. július 14. Hazai tudósítások Politikai nézetkülönbségekről van szó Lemondások a Köztársaság Pártban (Folytatás az I. oldalról)­­ De lemondó levelünk konkrét példákkal is megindo­kolja mindezt. Másrészt politi­kai ellentét alakult ki a párt el­nöke és közöttünk. Ennek oka az az ötpárti választások utáni koalíciós lehetőségek megíté­lése, amelyről a sajtó a múlt héten már bővebben is írt. Mi helyeseljük az SZDSZ-nek, a Fidesznek, az Agrárszövetség­nek, a Vállalkozók Pártjának és a Köztársaság Pártnak mint politikai csoportosulásnak a lehetőségét. E kérdés megíté­lésében - mint mondtam - szemléleti különbség alakult ki közöttünk. - E politikai nézetkülönb­ség nem abból következik, hogy Palotás János nyitva hagyta az MSZP-vel való választási koa­líció lehetőségét? - Nem. A mi véleményünk szerint szükség lenne egy ön­magát pozitívan megjeleníteni tudó szövetségre. - Egyes információk sze­rint Palotás János diktatórikus pártvezetési stílusának is kö­szönhető az önök visszalépése. - Személyes dolgokról nem kívánok nyilatkozni, s nem is szeretném, ha olyan kisgazdás íze lenne lemondá­sunknak. - Miként vélekedik arról a plakátról, amelyik mostanában Palotás János arcképével lepte meg a fővárost? - Nem vagyok hajlandó olyan párt kampányában részt venni, amely ilyen plakátokat ragaszt ki a falakra. Ez tőlem idegen. Ha továbbra is vállal­tam volna a kampányfőnöki tisztet, akkor a Köztársaság Pártnak olyan lenne a kampá­nya, mint amilyennel nyer­tünk az egyik időközi válasz­táson. Nagy Bálint építészt - miu­tán elterjedt a híre - arról kér­deztük, valóban kibékül koráb­bi barátaival, s belép a Szabad Demokraták Szövetségébe? - Nem békülünk, hiszen össze sem vesztünk. S az sem igaz, hogy belépek az SZDSZ- be. Nem politizálok többé, visszatérek a tervezőasztal mellé. Visszalépésemet egyel­őre nem kívánom megindo­kolni. O. Kovács Attila Egyelőre nem lesz nemzeti liberális frakció Laptársunk, a Népszabad­ság tegnapi számában arról számolt be, hogy információi szerint Horváth Balázs ex-mi­­niszter a közeljövőben kezde­ményezi Elek István és Deb­­reczeni József az MDF-frakci­­óból való kizárásának felül­vizsgálatát. Horváth Balázs tegnap a parlamentben lapunk­nak elmondta: az igaz, hogy Kónya Imre a kedd esti koalíci­ós frakcióülésre meghívta Elek Istvánt és Debreczeni Józsefet. Azt­­azonban cáfolta, hogy ő személy szerint bármilyen ja­vaslatot beterjesztene. Az üggyel kapcsolatban hozzátet­te: Elek István kizárásával soha nem értett egyet. Elek István képviselő la­punk kérdésére elmondta: ő is hallott a folyosón „különféle” híreket, de hivatalos kezdemé­nyezésről nem tud - nem olyan egyszerű ez, hogy gondol egyet a frakció és mi visszamegyünk - kommentálta a helyzetet Elek, aki egyébként nem vett részt a tegnapi frakcióülésen. A liberális frakció alakítá­sával kapcsolatosan Elek úgy fogalmazott, a kísérlet véget ért, s kiderült, hogy belátható időn belül nem tudják megszervezni a nemzeti liberális frakciót. Ugyanis kevesen voltak, akik vállalták volna, ezt a meglehe­tősen nagypolitikai kockázatot, amit ez a „vállalkozás” jelentett volna. Elek úgy értelmezi, hogy jelenleg mindketten független képviselők addig, amíg valaho­vá nem csatlakoznak. Most azért nem ültek át a parlament­ben, mert a közeljövőben úgy is nagyobb „átrendezés” várható, s annak keretében kapják meg a helyüket. (e. t. g.) I PARLAMEN11 NA1-10 A nyári ülésszak augusztus 30-án folytatódik Elfogadták a felsőoktatási törvényt Az Országgyűlés kedden 9 órakor megkezdte nyári szünet előtti utolsó munkanapját. Az ülés kezdetén az elnöklő György bejelentette, hogy Eke Károly a függetlenek sorából átül a KDNP frakciójába. Délelőtt fél 10-kor megkezdték a szavazást a felső­­oktatásról szóló törvényjavaslat­ról. Ezután interpellációkra került sor. Elsőként Eörsi Má­tyás SZDSZ-es képviselő szólalt fel, aki arra várt választ a Bel­ügyminisztérium illetékesétől, hogy „igazat mondott-e a rend­őrségi szóvivő,,, Suha György, aki A Hét című televíziós műsor­ban azt állította: az 1992. október 23-i Göncz Árpád beszédről ké­szült Esti Egyenleg-tudósítás nem készülhetett az esemény helyszínén és idejében. Eörsi ki­emelte: a két tévéműsor közötti vita nem tartozik a parlament ha­táskörébe, az azonban igen, hogy a kormány képviselője az igaz­ságról tájékoztatja-e a közvéle­ményt. Józsa Fábián államtitkár válaszában rövid áttekintést adott A Hét és az Esti Egyenleg közti vita jelenlegi állásáról. Le­szögezte: a két tévéműsor közöt­ti „politikai összecsapást,,, illet­ve a Göncz Árpád beszéde alatt " történteket részben az MTV Eti­kai Bizottsága, részben polgári bíróság és a Legfőbb Ügyészség vizsgálja. Éppen ezért jelen pil­lanatban nem áll rendelkezésre olyan információ, amely lehető­vé tenné a kérdés korrekt megvá­laszolását Eörsi Mátyás a bel­ügyi államtitkár válaszát „elke­­nőnek”, minősítette, s - a Tisztelt Házzal szemben - nem fogadta el. Ezután Sümegi Sándorné (kis­gazdákat képviselő független) a kényszerlakás-bérletek ügyében interpellált a belügyi tárca képvi­selőjéhez. Kifogásolta, hogy míg a bérlők az alacsony lakbér min­den előn­yét élvezik,­addig a bér­­lemény fenntartásával kapcsola­tos kiadások a tulajdonosokat terhelik.Ez ellentmond a kor­mány által 1990-ben meghirde­tett nemzeti megújhodás prog­ramjának, amely célul tűzte ki a lakásbérlők és tulajdonosok köz­ti jogviszony piaci elven történő kialakítását. Józsa Fábián bel­ügyi államtitkár válaszában el­mondta, hogy a két hete elfoga­dott bérlakástörvény megoldást jelent a kérdésre. A T. Ház kedden délután elfogadta az oktatási törvénycsomag harmadik elemét, a felsőoktatási törvényt. Az új törvény megkülönböztetett állami, és államilag elismert, nem állami felsőoktatási intézményeket, ám ezeket a továbbiakban egységes szabályozás alá vonja. Rögzíti az új jogszabály az egyetemek és főiskolák létesítésének és működésének a feltételeit és kimondja: állami felsőoktatási intézményt az Országgyűlés létsíthet és szüntethet meg, ám a nem állami esetében is szükséges a T. Ház hozzájárulása. Rendel­kezéseket tartalmaz a törvény a felsőoktatási intézmények műkö­dési szabályairól, az autonómiá­ról és a felügyeletről. A törvény szerint minden olyan ügy­intéz­Ferter János rasza­ményi hatáskörbe tartozik, ame­lyet törvény vagy más jogszabály nem utal az állam vagy a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Minden magyar állampolgárnak joga van az általa választott in­tézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni - mondja ki az új jogszabály - ám a Felső­oktatási és Tudományos Tanács évente megállapítja azokat a sza­kokat, amelyekre túljelentkezés miatt felvételi vizsgát lehet előír­ni. Azok mentesülnek a felvételi vizsga alól, akik kitűnőre vagy jelesre érettségiztek illetve hazai vagy nemzetközi tanulmányi ver­senyt nyertek. Visszakerül az új törvény értelmében a tudomá­nyos minősítés rendszere az egyetemekre. Az egyetemi dok­tori (tudományos) képzés szerve­zésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre.Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló rendelke­zésének alapján megválasztotta az MNB Felügyelő Bizottságát. A Felügyelő Bizottság tagjai let­tek: Hajdú Istvánné (36-ok), Nyers Rezső (MSZP), Tardos Márton (SZDSZ) (mindhárman országgyűlési képviselők) és Tö­rök Ádám (pártonkívüli). A par­lament a Felügyelő Bizottság el­nökévé Török­dámot választotta. Az Országgyűlés 201 igennel, el­lenszavazat nélkül, 77 tartózko­dás mellett megszavazta a lelkiis­mereti és vallásszabadságról, va­lamint az egyházakról szóló tör­vény módosítását. Balsai István igazságügyminiszter expozéjá­ban kijelentette: a törvény bizto­sítani fogja a katonai szolgálatot teljesítőknek a szabad vallásgya­korlást a katonai létesítményeken belül. Az országgyűlés módosí­totta a csődtörvényt. A nyári ülésszak augusztus 30-án folytatódik. NYARAL A PARLAMENT Több mint nyolcmilliárd forintba kerül A télen megkezdik Nagymaros rehabilitációját Hétfőn és kedden vették át a nagymarosi rehabilitációra vonatkozó végleges tenderdo­kumentációt a kivitelezésre je­lentkező vállalati csoportok. Az előzetes minősítésre már korábban kilenc vállalatcso­port jelentkezett, közülük hat felelt meg az elvárásoknak. Most ennek a hat csoportnak adták át a dokumentációt - tájé­koztatták a Dunai Rehabilitáci­ós Irodán az MTI-t. A tervek szerint már októberben szerző­dés köthető a legkedvezőbb feltételeket kínáló vállalatcso­porttal. Ennek alapján novem­berben, decemberben megkez­dődhet a körtöltésen belül a meder feltöltése. A kivitelezők között aszerint is választanak majd, hogy takarékos megol­dásokkal melyik cég mennyi­vel képes az előzetesen becsült 8,6 milliárd forintos kivitelezé­si összegnél olcsóbban megol­dani a feladatot. Ezt a 8,6 milli­árd forintot a feltételezett inflá­cióval, áfával, hároméves idő­tartamra számolták ki. A költ­ségvetés e három évben 5,6 milliárd forintot vállal, a fenn­maradó részre a kivitelezés jo­gát elnyerő vállalatnak kell majd külföldi hitelt szerezni, s erre állami garanciát kap. A fi­nanszírozási gondokat csök­kentheti, ha a környezetvédel­mi, vízügyi, útépítési feladato­kat részben a környezetvédel­mi, a vízügyi, illetve az alapból oldják meg. Múlt évben tárgya­lások kezdődtek külföldi pénz­intézetekkel, ám a tárgyalások során kiderült, hogy a nagy pénzintézetek ilyen kölcsönnel Több pontja is teljesülni látszik a megállapodásnak, amelyet a Szigetközi Önkor­mányzatok Szövetsége kötött Gyurkó János környezetvédel­mi miniszterrel szombaton. A Környezetvédelmi és Terület­­fejlesztési Misztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: a megállapodás 5. pontjában foglaltaknak is eleget tett a mi­niszter. Eljárt azért, hogy a víz­­pótlás kivitelezéséhez szüksé­ges engedélyt július 15-ig kiad­ják, kérte a kormányzattól füg­getlen szakhatóságokat, hogy mielőbb döntsenek az ügyben. A vízügyi hatóság csak akkor adhat engedélyt a Dunakiliti mederküszöb építésére, a duz­zasztómű részleges üzembehe­lyezésére, ha ehhez előzőleg a két szakhatóság is hozzájárul. A két szakhatóság a hiányos mérnöki adatszolgáltatásra hi­vatkozva eddig nem döntött, kérték az illetékes tervezőket a hiánypótlásra. Ha a két szakha­tóság elutasítja a vízduzzasz­tást Dunakilitinél, a vízügyi ha­tóság a Környezetvédelmi Fő­felügyelőséghez fordulhat tá­mogató határozatért. A megáll­sem kívánnak úgymond állást foglalni a szlovák-magyar vitá­ban. Az előkészítés munkáira idén eredetileg nem volt elő­irányzat a költségvetésben. apodás szerint a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége is engedett korábbi álláspontjá­ból: hozzájárult, hogy július 15-től - a szlovák tározó térből - a Mosoni-Dunába juttatott másodpercenkénti 22-24 köb­méter vízből 6-8 köbmétert az ártéri mellékág-rendszerbe ve­zesse át a vízügy kísérleti jel­leggel. Ezt eddig az önkor­mányzatok megakadályozták. • * A dunai vízlépcsővel fog­lalkozó országgyűlési bizott­ság meggyőződött a dunakiliti keresztgát építéséhez fűződő szlovák érdekről. A bizottság országyűlési határozatterveze­tet fogadott el, amely felkéri a kormányt, hogy a szigetközi kárenyhítő intézkedések prog­ramját terjessze az Országgyű­lés elé. A határozat értelmezése fölötti vitára késztette a bizott­ságot, hogy a térség köztársas­ági megbízottja legutóbb a tes­tület gyűlésén kijelentette: az engedélyek megszerzése után elrendeli a keresztgát megépí­tését. Ez a bizottság szerint a határozattal lenne ellentétes. Előrehaladás a Szigetközben Leszavazták a minisztert (Folytatás az 1. oldalról) A nyíregyházi Nyidofer Rt nyílt pályázatára négy ajánlat érkezett, amelyből a legjobbnak az United Leaf Tobacco pályá­zata bizonyult a legjobbnak. Ez a pályázat volt­ az, amely a­ ter­­melők érdekeit veszi elsősorban figyelembe, vállalkozik a do­hánytermelés növelésének elő­segítésére, új termesztési tech­nológia bevezetésére. Még nem született megállapodás, a szer­ződéskötést megelőző tárgyalá­sok időszakában vagyunk - hangsúlyozta a miniszter - , ezért nincs még eldöntve való­jában, ki lesz a Nyidofer tulaj­donosa. Arról pedig különösen nincs szó, mint a képviselők in­terpellációjukban állították, hogy a hazai pályázók háttérbe szorultak volna. Ajánlatuk nem volt összehasonlítható sem a multinacionális cégével. . . Félő, hogy a politikai csatározások miatt visszalép a szerződéskötéstől az amerikai illetőségű, ám a világ hatvan országában vállalatokat mű­ködtető ÜLT - mondta lapunk kérdésére Raskó György föld­­művelődésügyi államtitkár. - Ez nagyon sajnálatosan érinte­né azt a mintegy 10 ezer sza­bolcsi dohánytermesztőt, akik számára az OLT kedvező gaz­dasági és technológiai feltéte­leket teremtene. Ajánata sze­rint ugyanis a közeljövőben 10 százalékkal növekedhetne a térségben a dohánytermesztés. Számolni kell azzal, hogy a privatizációs tranzakciók­ köz­ben érkezett parlamenti inter­pellációk, amelyek mögött el­sősorban érzelmek vagy politi­kai szándékok húzódnak meg, nemzetközileg is káros követ­kezményekkel járhatnak a ma­gyar privatizációt illetően. Meggyőződésem, hogy a ko­moly külföldi szakmai befekte­tők visszariadnak, ha Magyar­­országon a privatizációból po­litikai ügyet csinálnak. (osváth) Nekünk is jogunk van a nemzet sorsáért aggódni Képviseletet kíván az emigráció Néhány napja Esterházy Péter lapunknak adott interjú­jában többek között Trianon kapcsán arról szólt, hogy „én egy magyarországi magyar helyzetéről beszélek. A határa­inkon túliaknak mások lehet­nek a reflexeik, fájdalmaik, fé­lelmeik. De azt majd mondják el ők”. E mondatot mintegy felszólításnak fogva fel­jelent­kezett szerkesztőségünkben dr. Balogh Sándor, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsé­gének egyik elnöke: - A legnagyobb nyugati magyar emigrációs szövetség nevében szeretném megragad­ni az alkalmat, és elmondani, hogy a Trianonban hozott „ren­dezést” nem ismerjük el és jo­gilag érvénytelennek tartjuk. - Nem lehet az, hogy a ma­gyar kormány rendezettnek tartja a jelenlegi határokat, úgy ahogy vannak ? - No, ez a baj. Ezért kifo­gásoltuk mi az Ukrán-Magyar Alapszerződés aláírását is, mert abban mindenféle ellen­szolgáltatás és garancia nélkül mondtunk le véglegesen szuve­rén területekről. De nehogy fél­reértsen, mi nem a határok visszaállítását kívánjuk, hanem azt, hogy jogszerű legyen a rendezés.­­Mivel foglalkoznak még a szövetségben, gondolom nem csak történelmi sorskérdések­ről tanácskoznak ? - Az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének ki­lencvennyolc tagszervezete van szerte az Egyesült Államokban. Tehetségünkhöz mérten képvi­seljük érdekeiket az óhazában, éppen most is levelezésben ál­lok Entz Gézával, a Határokon Túli Magyarok Hivatalának el­nökével. Bár mind ő, mind Szabad György megnyugtatott, hogy az Országgyűlés előtt lé­vő, a magyar állampolgárság­gal foglalkozó és átfogó szabá­lyozását célzó törvényjavaslat a külföldön élő magyarok prob­lémáit meg fogja oldani, nem vagyunk túlságosan boldogok e választól. Természetesen örü­lünk, hogy problémáink foglal­koztatják az Országgyűlést, ám szeretnénk, ha a bennünket érintő törvények készítésénél és tárgyalásánál, a demokrácia szellemében, a mi véleményün­ket is meghallgatnák, ami túl megy egyes panaszos levelek ismertetésén. - Pontosan mire gondol ? - Intézményes legyen a kapcsolatunk a magyar kor­mánnyal és az Országgyűlés­sel. Ne gondoskodjanak ró­lunk, hanem partnerként kezel­jenek. Tekintve, hogy az előző választáson nem szavazhat­tunk, bennünket igazában sen­ki sem képvisel otthon, így csak extra-legal képviseletet kérhetünk ezúttal, azaz módját találni annak, hogy szóban vagy írásban véleményezhes­sük a beterjesztett vagy beter­jesztendő javaslatokat, ame­lyek bennünket is érintenek. Ennek a kivitelezése többféle­képpen történhet, de szerin­tünk nem egyeztethető össze a demokrácia szellemével, hogy rólunk, de nélkülünk, illetve véleményünk figyelembe véte­le nélkül döntsön a magyar Or­szággyűlés.­­ Nem gondolja, hogy a vi­lágszerte létező magyar szövet­ségek közötti ellentétek kissé megnehezítik a tárgyalásokat „az” emigrációval? - Akkor üljenek le velünk, s egyezzünk meg ki a hivatalos képviselő. Minden párbeszédre irányuló kezdeményezést szíve­sen fogadunk. Természetesen az a célunk, hogy választhas­sunk majd, hogy legyen szava­zati jogunk, de addig is legalább azt szeretnénk elérni, hogy hi­vatalos megfigyelőként véle­ményt mondhassunk bizonyos kérdésekről. Mint magyarnak nekünk is jogunk van a nemzet sorsáért aggódni, s ha lehet ten­ni is érte valamit. Úgy vélem, a gondviselés azért szórt minket szét, hogy mint a szivacs, ma­gunkba szívjunk minden tudást, és szeretnénk, ha azt itthon csa­varnák ki belőlünk. Az ötvenha­tosok generációja még öt-tíz évig „facsarható", élni kellene ezzel a lehetőséggel. Hajdú Éva Nemzet­i Megnő a kutatás szerepe Az új felsőoktatási törvény biztosítja az intézmények auto­nómiáját, a tanulás és a tanítás szabadságát, visszaadja az egyetemeknek a tudományos mi­nősítés egész rendszerét; a jog­szabálynak köszönhetően megnő a tudományos kutatás szerepe, az intézmények irányítása pedig társadalmasodik - mondta Kál­mán Attila, a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium állama­­titkára az MDF-frakció keddi sajtótájékoztatóján. Az államtitkár örömét fejez­te ki, hogy a közoktatási törvényt majdnem kétharmados többség­gel fogadta el a parlament, s mi­vel a felsőoktatási törvényterve­zet is széleskörű egyeztetésen ment keresztül, a szavazás szü­netében az államtitkár úgy vélte: az előterjesztés hasonló támoga­tottságra számíthat. Kálmán Attila kiemelte, hogy a törvény új alapra helyezi a felsőoktatás finanszírozását: eddig bázisszemléletű volt a tá­mogatás, ezt most a hallgatói lét­számtól és a képzés költségeitől teszik függővé. Az Országos Tu­dományos Kutatási, valamint a Felzárkózás az Európai Felsőok­tatáshoz Alap segítségével pedig pályázatok útján juthatnak pénz­hez az egyetemek és a főiskolák. Ez egyfajta versenyhelyzetet is teremt - mondta Kálmán Attila. Kulin Ferenc a felvételi rendszerrel kapcsolatos vitát emelte ki: szerinte a jelenlegi kényszerű korlátozások mellett kétfajta kontraszelekciót kell el­kerülni, s ennek kívánt megfelel­ni a törvény. A hadköteles fiata­loknak - például ha doktori kép­zésre vállalkoznak - a törvény megadja a halasztás lehetőségét, a tandíjkedvezmény pedig a hát­rányos helyzetűeknek nyújt se­gítséget. Az MDF-frakció szerint a törvény lényeges mondaniva­lója a Budapest-centrikusság megszüntetése. (é. n.) Kupa bírálja az alkotmányügyi bizottságot Elsősorban a­z alkotmányü­gyi biztonságon múlt, hogy a földrendező és földkiadó bizott­ságokról szóló törvény módosí­tásához benyújtott indítvány el­­szabotálása megtörtént - mondta Kis Zoltán (SZDSZ), a mező­­gazdasági bizottság alelnöke, a parlament keddi sajtótájékozta­tóján. Szerinte a javaslat megtár­gyalásához tíz perc elegendő lett volna, és sokszázezer ember megnyugodhatott volna. A mó­dosításra a parlament első félévi munkarendjében nem került sor, s ez azt jelenti, hogy a kormány a javaslat ellen van, jóllehet a mezőgazdasági bizottságban hatpárti egyetértéssel született a javaslat - mondta Kis Zoltán. Kupa Mihály (független) hozzátette: sajnálatos, hogy az alkotmányügyi bizottság a kor­mány meghosszabított karja, s nem a törvényhozást szolgálja. Kupa Mihály kétségét fejezte ki, hogy a felsőoktatás fejleszté­sére irányuló intézkedéseknek megfelelő anyagi háttere lesz. Az 1994. évi költségvetést áttanul­mányozva ugyanis nagyon kevés támogatást kapnának a felsőokta­tási intézmények. Utalt a Felső­­oktatás 2000 programra - ame­lyet annak idején pénzügyminisz­terként szakmai egyeztetések után ő maga indított el­­, s kijelentette: bár a kormány ígére­tet tett arra, hogy az 1994-től 2000-ig tartó fejlesztési progra­mot támogatja, a valóságban nem tesz ez irányban lépéseket. S. N. f Ingatlanértékesítés Szentendrén! Eladó az ÓBUDA TSZ Rózsa utcai kétszintes, 211 m2 alapterületű irodaépülete a hozzá tartozó 1,6 hektár belterületi iparterülettel, teljes közművel! Eladási ár 35 000 000 Ft Felvilágosítás tel.: 188*6560/110 mell. 250*2580/110 mell. 245β fax: 168-7061

Next