Magyar Nemzet, 1993. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
Brüsszeli New Deal? Ma lép életbe a maastrichti szerződés (Tudósítónktól) PÁRIZS - Európának új „New Dealre” lenne szüksége, mondta a párizsi vasárnapi újságnak nyilatkozva Jacques Delors, aki a napokban lábra kapott híresztelésekkel ellentétben cáfolta, hogy ott akarná hagyni brüsszeli hivatalát. Mandátuma a jövő év végén telik le, s Delors nyitva hagyta azt a kérdést, vajon megpróbálkozik-e azzal, hogy elindul az 1995-ös franciaországi elnökválasztásokon. Az Európai Közösség Bizottságának elnöke elégedetten nyilatkozott a brüsszeli csúcsértekezletről, annak ellenére, hogy csak a decemberi csúcstalálkozón dől el, a tagállamok vezetői akarnak-e egy „új európai New Deal”-t, vagyis a gazdasági életet megpróbálják-e nagy összegű, a tavalyi edinbourghi csúcsértekezleten elhatározott nyolcmilliárd ECU- nél nagyobb beruházási összeggel növekedési pályára állítani. Delors elgondolása szerint a központi tőkeinjekciók az infrastruktúra széles terepén teremtenének munkahelyeket, s egyebek között Oroszországig vezetnének az új gyorsforgalmi köz- és vasutak. „Mutattam ilyen térképeket a francia elnöknek" - mondta a brüsszeli szocialista politikus, akit a konzervatív táborban sokszor élesen bírálnak. A pénteki brüsszeli csúcs eredményeként napokon belül nyugat-európai politikusok sora vizsgálja meg Moszkvában, miként bánik Jelcin elnök a demokráciával, s hogyan tervezi a decemberi választásokat. Kozirjev itteni múlt heti útja készítette elő Balladur francia kormányfő küszöbönálló moszkvai vizitjét, s a hét második felében az EK nevében az orosz főváros vendége lesz Delors és a tanács soros elnöke, Dehaene belga kormányfő. (Folytatás a 3. oldalon) Lesz-e sztrájk a MÁV-nál? Siklós Csaba elnök a vasút gondjairól (Munkatársunktól) A hét közepén a szakszervezetek egyeztetése alapján eldőlhet, lesz-e - immár menetrendszerűen - sztrájk a hazai közlekedést meghatározó vállalatnál a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnál. A cég vezetése és az érdekképviseletek között szeptember óta folyik a mind ádázabbnak tűnő vita arról, hogy hány ezer fővel kell csökkenteni a ma 75 ezres létszámot, vajon meg lehet-e őrizni a kollektív szerződés hatályban tartásával az évtizedek alatt elért szociális vívmányokat, illetve hogy az érdekképviseletek 30-35 százalékos bérfejlesztési igényével szemben felsrófolja-e jelenlegi, 13,8 százalékos ajánlatát a vasúttársaság vezérkara. Siklós Csabát, a MÁV Rt. elnökét - korábbi közlekedési minisztert - a ma folytatódó tárgyalások előtt egyebek mellett az iméntiekről kérdeztük. (Interjúnk a 9. oldalon) 99Mindszenty testözi élettani” 7. oldal t^lTJLAJUU^CiVU^ vxv v—— Wk EB TL J I GAZDASÁGIΦμ MatSi/ar \Ulti 7ΛΙ Γ^Π * λλ 1 ITIfligjfll 1 iHIII/jHIl 1 Orbán: Végre politikai alternatívák is megfogalmazódtak Szájer József a Fidesz választmányi elnöke (Munkatársunktól) A Fidesz országos választmánya szombati miskolci alakuló ülésén 53 szavazattal Szájer Józsefet választotta a testület elnökévé. A másik jelölt, Fodor Gábor a 78 tagú választmány 77 jelen lévő képviselőjétől 23 voksot kapott. A testület megválasztotta négy alelnökét, az etikai bizottság tagjait, illetve azt a két főt is, akiket a választmány a választási egyeztetőbizottságba delegálhat. Alelnök lett Sásdi András, Selmeczi Gabriella, Szabó Tamás és Fried Miklós. Az etikai bizottság tagja Varga Mihály, Nófrádi Zoltán, Wachster Tamás, Kornya László, Frajna Imre, Kása Lajos és Cselovszki Zoltán lett. A választási egyeztetőbizottságba Répássy Róbertet és Várhegyi Attilát delegálták. Fodor mintegy negyvenperces beszédében elemezte a Fidesz eddigi útját, s többek között megállapította: egy ideje nem jó irányba fordult a Fidesz szekere. Szerinte a Fidesz eltért eredeti álláspontjától, s a közvélemény előtt egyre inkább konzervatív jobbra tolódó liberális pártnak tűnik. Szerinte nem helyénvaló, ha a jobboldali kifejezést rendszeresen pozitív kontextusban használja a párt, míg a baloldalt leginkább csak negatívként. Fodor úgy véli: minél többen szidalmazzák a szocialistákat, annál jobban kezdenek gyarapodni. Liberális kormányra van szükség, és nem MSZP-győzelemre, s minden olyan taktikát fájdalmasnak lát, amely ezt a pártot segítheti győzelemre. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem lát ellenséget a szocialistákban. Beszédében érintette az SZDSZ-szel való viszonyt, s kijelentette: nem szeretné, ha tovább folyna az SZDSZ-szel a hidegháború. (Folytatás az 5. oldalon) Frankfurti leves PÁRIZS — Szétbomló uniók és töredező föderációk korában Nyugat-Európa tizenkét országa mától elhagyhatja a közösség elnevezést, s felveheti új nevét, úgy, amint a csaknem két évvel ezelőtt útjára bocsátott maastrichti szerződés előírta. De a névváltozásról is vitáztak a pénteki csúcsértekezleten, s különben is, a keresztelő nem módosít semmit azon az alapképleten, hogy földrészünk jövőjét továbbra is eltérően képzelik el. Leginkább azok, akik a német-francia kettős vezérletével a föderális jellegre helyezik a hangsúlyt, s azok, akik a gyakorlatias britek irányításával főként a kormányközi együttműködés javításával haladnának az új európai építmény felé. Major brit kormányfő most is elmondta, nem hiszi, hogy az évszázad vége előtt lesz közös valuta, ezért nem is bánja, hogy a frankfurtiak végül is megkapták az új közös pénzügyi intézmény székhelyét. Legfontosabb döntése ez a találkozónak, nagyjából egyéves alkudozások után általános csomagterv keretében osztották el az államok az új nyugat-európai intézményeket, s a legfontosabb kérdésben a németek kívánsága teljesült. Majorrel ellentétben Európa számottevő része ugyanis hisz a közös bank és a közös pénz jövőjében, s ebből a szempontból a brüsszeli döntés egyszersmind a szigorú monetáris politikának, az inflációelenes küzdelem elsőbbségének a jóváhagyását jelenti. A Le Monde vezércikke szerint ezzel a németek felelőssége növekszik, s a határozat tükrözi azt, milyen fontos helyet foglal el a márka a mai európai pénzügyi rendszerben. Ez a frankfurti leves tehát nem ,Feketeleves”, s ezen a ponton a brüsszeli döntés túlmutat önmagán: az európai keretek közé ágyazódó német föderális politika nemzetközi elismerésének tekinthető. A fél évszázados múlt terheit viselő, immár egyesült Németország a korábbinál nagyobb szerepet játszik majd az ezredvég nemzetközi küzdőterén, s ebben éppen az egyik történelmi ellenség, Franciaország támogatja a legkitartóbban. Idetartozik az is, hogy az új intézményt minden bizonnyal a „független szellemiségű és elismerten tekintélyes” Alexandre Lamfalussy vezeti, akit ugyan a Le Monde „belga bárónak” nevezett, de mi tudhatjuk, a kiváló szakértő — magyar származású. A maastrichti szerződés életbelépését ünneplő brüsszeli csúcs négy fokozást határozott el: nagyobb gazdasági jólétet, több külpolitikai önállóságot, nagyobb hatékonyságot és több demokráciát akarnak a tagországok, s igényeikre érdemes odafigyelni mindazoknak, akik egyszer szívesen belekóstolnának a frankfurti levesbe. Nyugat-Európa nem Kánaán — a pénteki tömegközlekedési sztrájk jól példázta ezt —, de szüntelenül több demokráciára és a rossz döntések kiigazítására törekszik. Ennyit már most is tanulni lehetne tőlük. Martin József A köztársasági elnök Koreába utazik Göncz Árpád az előzetes terveknek megfelelően november elején nem hivatalos látogatást tesz a Koreai Köztársaságban - erősítette meg az 1777-nek Faragó András a már korábban bejelentett utazás tényét. A köztársasági elnök szóvivője a távirati iroda munkatársának kérdésére hozzátette: tudomása szerint nem szerepel kölni látogatás az államfő programjában. Göncz Árpád Koreába nem Németországon keresztül utazik. Faragó András elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő között rendszeresek a telefonbeszélgetések, amióta Antall Józsefet a kölni klinikán gyógykezelik. E rendszeres érintkezés sorába tartozott a pénteki telefonbeszélgetése is a miniszterelnökkel. A VMDK választási felhívása A muzulmán megosztottság Belgrádnak kedvez ÚJVIDÉK - Thorvald Stoltenberg, a békeértekezlet elnöklője vasárnap Belgrádban tárgyalt. Találkozott Szlobodan Milosevics szerb vezetővel, de véleményt cserélt a Menekültügyi Főbiztosság és az ENSZ-erők belgrádi képviselőivel is. Az utóbbi megbeszélések a boszniai segélyezésre vonatkoztak. Körútjának azonban nem a humanitárius problémák megvitatása volt a fő célja. Belgrádba ugyanis egyenesen Zágrábból érkezett, ahol szombaton Tudjman horvát államfő volt a tárgyalópartnere. Logikusnak tűnik, hogy a közvetítő (színfalak mögötti) tárgyalásokra igyekszik rávenni a horvát és a szerb felet. Tudjmannál és Milosevicsnél az esetleges újabb „londoni értekezletről" is szó volt. Zágrábi nyilatkozatában Stoltenberg azt mondta, hogy erre a konferenciára csak akkor kerül majd sor, ha létrejönnek a feltételek a sikerre is. Milosevics továbbra is nagy bizalmatlansággal szólt a délszláv válság úgynevezett globális megközelítéséről. Szerinte az ebben a pillanatban eltávolítja Boszniát a kérdés megoldásától. (Folytatás a 3. oldalon) Meghalt Federico Fellini Vasárnap délelőtt a római. Umberto kórházban hetvenhárom éves korában elhunyt Federico Fellini. A művész júliusban érműtéten esett át, majd szülővárosában, Riminiben augusztus 3-án szélhűdés érte és a bal oldala megbénult. Felépülni látszott, amikor október 17- én kómába esett. Idén egész életművét ismerték el Oscarral. A gyászszertartás szerdán 11 órakor lesz a római Santa Maria degli Angeli-templomban. A holttestet Riminiben, a családi kriptában helyezik örök nyugalomra. (Megemlékezésünk a II. oldalon) Antall József műtéte várakozáson felül jól sikerült A médiatörvény hiányából kell kiindulni” ·)·· Amikor én átlépem a határt és külföldön vagyok, akkor a belügyminiszter a helyettesem. Az ügyvivő jellegű feladatban, a kormányzat operatív irányításában és a politikai kérdések megoldásában az elsőrendű felelősség őt terheli. Tehát én nem is csökkenthetem ezt a felelősséget semmiféle egyéb befolyással - szögezte le Antall József annak kapcsán, hogy Pálfy G. István főszerkesztő a pénteki telefoninterjú során megkérdezte a Kölnben gyógykezelésen tartózkodó miniszterelnököt, mennyire részese az itthon zajló vitáknak, amelyek a parlamentben vagy azon kívül, mint most, a rádióban és a televízióban zajlanak. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: egy miniszterelnök soha nem szűnhet meg miniszterelnöksége idején kormánya ügyeiben részt venni. Mint fogalmazott: „informative minden vonatkozásban a kormányzattal együtt lélegzem”. A hét vasárnapi adásában sugárzott beszélgetés során Antall József kifejtette: a rádiónak és a televíziónak megvan a jóváhagyott szervezeti szabályzata, a köztársasági elnök által kinevezett két, elnöki jogkörrel felruházott, önállóan cselekvő alelnöke. (Folytatás az 5. oldalon) Tízezren a csendes tiltakozáson Tüntetés a sajtószabadságért Körülbelül tízezer fős tömeg tüntetett szombaton a kora délutáni órákban a televízió főépülete előtt, a Szabadság téren. A Rádiós Kamara által szervezett megmozduláshoz mindazok csatlakoztak, akik nem értenek egyet a televízióban és a rádióban történtekkel. A csendes tiltakozáson semmilyen beszéd nem hangzott el, csupán a Kossuth Lajoshoz intézett levelet terjesztették szórólapokon, amelyeken többek között ez szerepelt: fide fel tudod mérni a történtek képtelenségét, ha egy példát mondunk: egy demokratikus ország köztiszteletben álló elnökének ünnepi beszédét fasiszta suhancok csúfosan megzavarják. Erről az egyik televíziós újság tudósít. A bosszú nem marad el, akik mind a televízióban, mind a kormányzó pártokban szimpatizálnak a suhancok céljaival és módszereivel, koncepciós eljárást kezdeményeznek a műsor ellen, s el is érik kemény, egyéves munkával a megszűnését. Érted ugye, hogy már régen nem műsorokról, újságírókról, rádióról és televízióról van szó, hanem a sajtószabadságról?” Fodor Tamás SZDSZ-es országgyűlési képviselő arra szólította fel a megmozdulás résztvevőit, hogy semmilyen provokatív megjegyzésre ne reagáljanak, és mindenki őrizze meg emberi méltóságát. Több percig tartó tapsvihar csak akkor csattant fel, amikor Bánó András, az Egyenleg felfüggesztett főszerkesztője megjelent a televízió egyik ablakában. A tüntetők ezután átvonultak a Kossuth térre. Az emberek gallérainak sarkában néhol „egyenleges” jelvények tűntek fel és a kabátokra erősített „így járhat, mindenki" feliratok figyelmeztettek a veszélyben lévő sajtószabadságra. Végül Fodor Tamás a téren hangosan felolvasta a Kossuth Lajoshoz írott levelet. R. L. (A médiaügyről további tudósításaink az 5. oldalon) Weber Lajos felvétele Kormányváltásra: másfél milliárd Az Országgyűlés képviselőváltásra előirányzott 700 millió forintos kerete mellett a miniszterelnökség fejezet is tartalmaz a képviselő-választással, kormányváltással összefüggő rendkívüli kiadásokra előzetesen elkülönített 800 millió forintos előirányzatot - olvashatjuk az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében, amelyet a ’94-es költségvetési törvényjavaslathoz fűzött. A „kormányváltásra” előirányzott másfél milliárd kabinetre eső részének „kimunkálását" csak épphogy elkezdték, de a törvényhozásra eső összeggel már előre elszámolhatna az Állami Számvevőszék előtt a T. Ház. A képviselőket újraválasztásuk elmaradása esetén jórészt kárpótolnák - derül ki az ÁSZ jelentéséből. Erre a célra a honatyák tiszteletdíjának (56 ezer forint/hó) és a pótlékoknak (28 ezer forint/hó) hathavi átlagát szánják. Az Országyűlés hivatala a képviselő-választásra előirányzott 700 millió forinton belül összesen 180 milliárd forint kiadási előirányzat szerepel erre a célra, ami - mutattak rá a számvevők - 357 képviselő „végkielégítésére” elegendő. Ebből a könyvelési szakember gyorsan kiszámíthatja, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésénél csupán 28 újraválasztásával számolnak... Az Állami Számvevőszék mindenesetre a túlbiztosításra való törekvés jeleként értékeli. (bodnár) Lottóhúzás: szombaton Megszűnik a sorsolás tv-közvetítése? Mától Budapesten és környékén bevezetik a gépi átvételű és feldolgozású lottó- és totószelvényeket. A módosítás több változtatást von maga után: Kemény Nándor, a Szerencsjáték Rt. elnök-vezérigazgatója az új játékszabályokkal kapcsolatban a Magyar Nemzetnek elmondta: a számítógépes rendszer az európai tapasztalatok szerint gyorsabb és biztonságosabb. Azonban még körülbelül másfél évig az eddig megszokott forma is megmarad. (Folytatás a 4. oldalon)