Magyar Nemzet, 1993. november (56. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

Brüsszeli New Deal? Ma lép életbe a maastrichti szerződés (Tudósítónktól) PÁRIZS - Európának új „New Dealre” lenne szüksége, mondta a párizsi vasárnapi új­ságnak nyilatkozva Jacques Delors, aki a napokban lábra kapott híresztelésekkel ellen­tétben cáfolta, hogy ott akarná hagyni brüsszeli hivatalát. Mandátuma a jövő év végén te­lik le, s Delors nyitva hagyta azt a kérdést, vajon megpróbál­­kozik-e azzal, hogy elindul az 1995-ös franciaországi elnök­­választásokon. Az Európai Közösség Bi­zottságának elnöke elégedetten nyilatkozott a brüsszeli csúcs­­értekezletről, annak ellenére, hogy csak a decemberi csúcsta­lálkozón dől el, a tagállamok vezetői akarnak-e egy „új euró­pai New Deal”-t, vagyis a gaz­dasági életet megpróbálják-e nagy összegű, a tavalyi edin­­bourghi csúcsértekezleten el­határozott nyolcmilliárd ECU- nél nagyobb beruházási összeggel növekedési pályára állítani. Delors elgondolása szerint a központi tőkeinjekci­ók az infrastruktúra széles te­repén teremtenének munkahe­lyeket, s egyebek között Orosz­országig vezetnének az új gyorsforgalmi köz- és vasutak. „Mutattam ilyen térképeket a francia elnöknek" - mondta a brüsszeli szocialista politikus, akit a konzervatív táborban sokszor élesen bírálnak. A pénteki brüsszeli csúcs eredményeként napokon belül nyugat-európai politikusok so­ra vizsgálja meg Moszkvában, miként bánik Jelcin elnök a de­mokráciával, s hogyan tervezi a­ decemberi választásokat. Ko­­zirjev itteni múlt heti útja ké­szítette elő Balladur francia kormányfő küszöbönálló moszkvai vizitjét, s a hét máso­dik felében az EK nevében az orosz főváros vendége lesz De­lors és a tanács soros elnöke, Dehaene belga kormányfő. (Folytatás a 3. oldalon) Lesz-e sztrájk a MÁV-nál? Siklós Csaba elnök a vasút gondjairól (Munkatársunktól) A hét közepén a szakszer­vezetek egyeztetése alapján el­dőlhet, lesz-e - immár menet­rendszerűen - sztrájk a hazai közlekedést meghatározó vál­lalatnál a Magyar Államvas­utak Részvénytársaságnál. A cég vezetése és az érdekképvi­seletek között szeptember óta folyik a mind ádázabbnak tűnő vita arról, hogy hány ezer fővel kell csökkenteni a ma 75 ezres létszámot, vajon meg lehet-e őrizni a kollektív szerződés ha­tályban tartásával az évtizedek alatt elért szociális vívmányo­kat, illetve hogy az érdekképvi­seletek 30-35 százalékos bér­­fejlesztési igényével szemben felsrófolja-e jelenlegi, 13,8 százalékos ajánlatát a vasúttár­saság vezérkara. Siklós Csabát, a MÁV Rt. elnökét - korábbi közlekedési minisztert - a ma folytatódó tárgyalások előtt egyebek mel­lett az iméntiekről kérdeztük. (Interjúnk a 9. oldalon) 99Mindszenty testözi élet­­tani” 7. oldal t^lTJLAJUU^CiVU^ vxv v—— Wk EB TL J I GAZDASÁGI­­Φμ MatSi/ar \­Ulti 7ΛΙ Γ^Π * λλ 1 ITIfligjfll 1 iHIII/jHIl 1 Orbán: Végre politikai alternatívák is megfogalmazódtak Szájer József a Fidesz választmányi elnöke (Munkatársunktól) A Fidesz országos választ­mánya szombati miskolci ala­kuló ülésén 53 szavazattal Szájer Józsefet választotta a tes­tület elnökévé. A másik jelölt, Fodor Gábor a 78 tagú választ­mány 77 jelen lévő képviselőjé­től 23 voksot kapott. A testület megválasztotta négy alelnökét, az etikai bizottság tagjait, illetve azt a két főt is, akiket a választ­mány a választási egyeztetőbi­zottságba delegálhat. Alelnök lett Sásdi András, Selmeczi Gabriella, Szabó Tamás és Fried Miklós. Az etikai bizott­ság tagja Varga Mihály, Nófrá­­di Zoltán, Wachster Tamás, Kornya László, Frajna Imre, Kása Lajos és Cselovszki Zoltán lett. A választási egyeztetőbi­zottságba Répássy Róbertet és Várhegyi Attilát delegálták. Fodor mintegy negyvenper­ces beszédében elemezte a Fi­desz eddigi útját, s többek kö­zött megállapította: egy ideje nem jó irányba fordult a Fidesz szekere. Szerinte a Fidesz eltért eredeti álláspont­jától, s a közvé­lemény előtt egyre inkább kon­zervatív jobbra tolódó liberális pártnak tűnik. Szerinte nem he­lyénvaló, ha a jobboldali kifeje­zést rendszeresen pozitív kon­textusban használja a párt, míg a baloldalt leginkább csak ne­gatívként. Fodor úgy véli: mi­nél többen szidalmazzák a szo­cialistákat, annál jobban kezde­nek gyarapodni. Liberális kor­mányra van szükség, és nem MSZP-győzelemre, s minden olyan taktikát fájdalmasnak lát, amely ezt a pártot segítheti győ­zelemre. Leszögezte ugyanak­kor, hogy nem lát ellenséget a szocialistákban. Beszédében érintette az SZDSZ-szel való viszonyt, s kijelentette: nem szeretné, ha tovább folyna az SZDSZ-szel a hidegháború. (Folytatás az 5. oldalon) Frankfurti leves PÁRIZS — Szétbomló uniók és töredező föderáci­ók korában Nyu­gat-Európa tizenkét országa mától el­hagyhatja a közösség elne­vezést, s felveheti új nevét, úgy, amint a csaknem két évvel ezelőtt útjára bocsá­tott maastrichti szerződés előírta. De a névváltozásról is vitáztak a pénteki csúcsér­tekezleten, s különben is, a keresztelő nem módosít semmit azon az alapképle­ten, hogy földrészünk jövő­jét továbbra is eltérően kép­zelik el. Leginkább azok, akik a német-francia kettős vezérletével a föderális jel­legre helyezik a hangsúlyt, s azok, akik a gyakorlatias britek irányításával főként a kormányközi együttműkö­dés javításával haladnának az új európai építmény felé. Major brit kormányfő most is elmondta, nem hiszi, hogy az évszázad vége előtt lesz közös valuta, ezért nem is bánja, hogy a frankfurtiak végül is megkapták az új kö­zös pénzügyi intézmény székhelyét. Legfontosabb döntése ez a találkozónak, nagyjából egyéves alkudozások után általános csomagterv kere­tében osztották el az álla­mok az új nyugat-európai intézményeket, s a legfonto­sabb kérdésben a németek kívánsága teljesült. Majorrel ellentétben Európa számot­tevő része ugyanis hisz a kö­zös bank és a közös pénz jö­vőjében, s ebből a szem­pontból a brüsszeli döntés egyszersmind a szigorú mo­netáris politikának, az inflá­­cióelenes küzdelem elsőbb­ségének a jóváhagyását je­lenti. A Le Monde vezércik­ke szerint ezzel a németek felelőssége növekszik, s a határozat tükrözi azt, mi­lyen fontos helyet foglal el a márka a mai európai pénz­ügyi rendszerben. Ez a frankfurti leves tehát nem ,Feketeleves”, s ezen a pon­ton a brüsszeli döntés túl­mutat önmagán: az európai keretek közé ágyazódó né­met föderális politika nem­zetközi elismerésének te­kinthető. A fél évszázados múlt terheit viselő, immár egyesült Németország a ko­rábbinál nagyobb szerepet játszik majd az ezredvég nemzetközi küzdőterén, s ebben éppen az egyik törté­nelmi ellenség, Franciaor­szág támogatja a legkitar­tóbban. Idetartozik az is, hogy az új intézményt min­den bizonnyal a „független szellemiségű és elismerten tekintélyes” Alexandre Lamfalussy vezeti, akit ugyan a Le Monde „belga bárónak” nevezett, de mi tudhatjuk, a kiváló szakértő — magyar származású. A maastrichti szerződés életbelépését ünneplő brüsszeli csúcs négy fokozást határozott el: nagyobb gaz­dasági jólétet, több külpoliti­kai önállóságot, nagyobb ha­tékonyságot és több demok­ráciát akarnak a tagorszá­gok, s igényeikre érdemes odafigyelni mindazoknak, akik egyszer szívesen bele­kóstolnának a frankfurti le­vesbe. Nyugat-Európa nem Kánaán — a pénteki tömeg­közlekedési sztrájk jól pél­dázta ezt —, de szüntelenül több demokráciára és a rossz döntések kiigazítására törekszik. Ennyit már most is tanulni lehetne tőlük. Martin József A köztársasági elnök Koreába utazik Göncz Árpád az előzetes terveknek megfelelően no­vember elején nem hivatalos látogatást tesz a Koreai Köz­társaságban - erősítette meg az 1777-nek Faragó András a már korábban bejelentett uta­zás tényét. A köztársasági el­nök szóvivője a távirati iroda munkatársának kérdésére hozzátette: tudomása szerint nem szerepel kölni látogatás az államfő programjában. Göncz Árpád Koreába nem Németországon keresztül uta­zik. Faragó András elmondta azt is, hogy a köztársasági el­nök és a kormányfő között rendszeresek a telefonbeszél­getések, amióta Antall Józse­fet a kölni klinikán gyógyke­zelik. E rendszeres érintkezés sorába tartozott a pénteki tele­fonbeszélgetése is a minisz­terelnökkel. A VMDK választási felhívása A muzulmán megosztottság Belgrádnak kedvez ÚJVIDÉK - Thorvald Stoltenberg, a békeértekezlet elnöklője vasárnap Belgrád­­ban tárgyalt. Találkozott Szlobodan Milosevics szerb vezetővel, de véleményt cse­rélt a Menekültügyi Főbiztos­ság és az ENSZ-erők belgrádi képviselőivel is. Az utóbbi megbeszélések a boszniai se­gélyezésre vonatkoztak. Kö­rútjának azonban nem a hu­manitárius problémák megvi­tatása volt a fő célja. Belgrád­­ba ugyanis egyenesen Zágráb­ból érkezett, ahol szombaton Tudjman horvát államfő volt a tárgyalópartnere. Logikusnak tűnik, hogy a közvetítő (szín­falak mögötti) tárgyalásokra igyekszik rávenni a horvát és a szerb felet. Tudjmannál és Milosevicsnél az esetleges újabb „londoni értekezletről" is szó volt. Zágrábi nyilatko­zatában Stoltenberg azt mondta, hogy erre a konferen­ciára csak akkor kerül majd sor, ha létrejönnek a feltételek a sikerre is. Milosevics to­vábbra is nagy bizalmatlan­sággal szólt a délszláv válság úgynevezett globális megkö­zelítéséről. Szerinte az ebben a pillanatban eltávolítja Bosz­niát a kérdés megoldásától. (Folytatás a 3. oldalon) Meghalt Federico Fellini Vasárnap délelőtt a római­. Umberto kórházban hetvenhá­­rom éves korában elhunyt Fe­derico Fellini. A művész júli­usban érműtéten esett át, majd szülővárosában, Riminiben au­gusztus 3-án szélhűdés érte és a bal oldala megbénult. Felépül­ni látszott, amikor október 17- én kómába esett. Idén egész életművét ismerték el Oscarral. A gyászszertartás szerdán 11 órakor lesz a római Santa Ma­ria degli Angeli­-templomban. A holttestet Riminiben, a csalá­di kriptában helyezik örök nyu­galomra. (Megemlékezésünk a II. oldalon) Antall József műtéte várakozáson felül jól sikerült A médiatörvény hiányából kell kiindulni” ·)·· Amikor én átlépem a határt és külföldön vagyok, akkor a belügyminiszter a helyettesem. Az ügyvivő jellegű feladatban, a kormányzat operatív irányítá­sában és a politikai kérdések megoldásában az elsőrendű fe­lelősség őt terheli. Tehát én nem is csökkenthetem ezt a fe­lelősséget semmiféle egyéb be­folyással - szögezte le Antall József annak kapcsán, hogy Pálfy G. István főszerkesztő a pénteki telefoninterjú során megkérdezte a Kölnben gyógy­kezelésen tartózkodó miniszte­relnököt, mennyire részese az itthon zajló vitáknak, amelyek a parlamentben vagy azon kí­vül, mint most, a rádióban és a televízióban zajlanak. A kor­mányfő ugyanakkor hangsú­lyozta: egy miniszterelnök so­ha nem szűnhet meg miniszter­­elnöksége idején kormánya ügyeiben részt venni. Mint fo­galmazott: „informative min­den vonatkozásban a kormány­zattal együtt lélegzem”. A hét vasárnapi adásában sugárzott beszélgetés során Antall József kifejtette: a rádiónak és a tele­víziónak megvan a jóváhagyott szervezeti szabályzata, a köz­­társasági elnök által kinevezett két, elnöki jogkörrel felruhá­zott, önállóan cselekvő alelnö­­ke. (Folytatás az 5. oldalon) Tízezren a csendes tiltakozáson Tüntetés a sajtószabadságért Körülbelül tízezer fős tömeg tüntetett szombaton a kora dél­utáni órákban a televízió főépü­lete előtt, a Szabadság téren. A Rádiós Kamara által szervezett megmozduláshoz mindazok csatlakoztak, akik nem értenek egyet a televízióban és a rádió­ban történtekkel. A csendes til­takozáson semmilyen beszéd nem hangzott el, csupán a Kos­suth Lajoshoz intézett levelet terjesztették szórólapokon, ame­lyeken többek között ez szere­pelt: fide fel tudod mérni a tör­téntek képtelenségét, ha egy pél­dát mondunk: egy demokratikus ország köztiszteletben álló elnö­kének ünnepi beszédét fasiszta suhancok csúfosan megzavar­ják. Erről az egyik televíziós új­ság tudósít. A bosszú nem ma­rad el, akik mind a televízióban, mind a kormányzó pártokban szimpatizálnak a suhancok cél­jaival és módszereivel, koncep­ciós eljárást kezdeményeznek a műsor ellen, s el is érik kemény, egyéves munkával a megszűné­sét. Érted ugye, hogy már régen nem műsorokról, újságírókról, rádióról és televízióról van szó, hanem a sajtószabadságról?” Fodor Tamás SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő arra szó­lította fel a megmozdulás részt­vevőit, hogy semmilyen provo­katív megjegyzésre ne reagál­janak, és mindenki őrizze meg emberi méltóságát. Több percig tartó tapsvihar csak akkor csat­tant fel, amikor Bánó András, az­ Egyenleg felfüggesztett fő­­szerkesztője megjelent a televí­zió egyik ablakában. A tüntetők ezután átvonul­tak a Kossuth térre. Az embe­rek gallérainak sarkában né­hol „egyenleges” jelvények tűntek fel és a kabátokra erő­sített „így járhat, mindenki" feliratok figyelmeztettek a veszélyben lévő sajtószabad­ságra. Végül Fodor Tamás a téren hangosan felolvasta a Kossuth Lajoshoz írott leve­let. R. L. (A médiaügyről további tudósításaink az 5. oldalon) Weber Lajos felvétele Kormányváltásra: másfél milliárd Az Országgyűlés képviselő­váltásra előirányzott 700 millió forintos kerete mellett a minisz­terelnökség fejezet is tartalmaz a képviselő-választással, kor­mányváltással összefüggő rendkívüli kiadásokra előzete­sen elkülönített 800 millió fo­rintos előirányzatot - olvashat­juk az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében, ame­lyet a ’94-es költségvetési tör­vényjavaslathoz fűzött. A „kor­mányváltásra” előirányzott másfél milliárd kabinetre eső részének „kimunkálását" csak épphogy elkezdték, de a tör­vényhozásra eső összeggel már előre elszámolhatna az Állami Számvevőszék előtt a T. Ház. A képviselőket újraválasz­tásuk elmaradása esetén jórészt kárpótolnák - derül ki az ÁSZ jelentéséből. Erre a célra a hon­atyák tiszteletdíjának (56 ezer­ forint/hó) és a pótlékoknak (28 ezer forint/hó) hathavi­ átlagát szánják. Az Országyűlés hiva­tala a képviselő-választásra elő­­irányzott 700 millió forinton belül összesen 180 milliárd fo­rint kiadási előirányzat szerepel erre a célra, ami - mutattak rá a számvevők - 357 képviselő „végkielégítésére” elegendő. Ebből a könyvelési szakember gyorsan kiszámíthatja, hogy a jövő évi költségvetés előkészí­tésénél csupán 28 újraválasztá­sával számolnak... Az Állami Számvevőszék mindenesetre a túlbiztosításra való törekvés jeleként értékeli. (bodnár) Lottóhúzás: szombaton Megszűnik a sorsolás tv-közvetítése? Mától Budapesten és kör­nyékén bevezetik a gépi átvéte­­lű és feldolgozású lottó- és totószelvényeket. A módosítás több változtatást von maga után: Kemény Nándor, a Sze­­rencsjáték Rt. elnök-vezérigaz­gatója az új játékszabályokkal kapcsolatban a Magyar­ Nemzetnek elmondta: a számí­tógépes rendszer az európai ta­pasztalatok szerint gyorsabb és biztonságosabb. Azonban még körülbelül másfél évig az eddig megszokott forma is megma­rad. (Folytatás a 4. oldalon)

Next