Magyar Nemzet, 1993. december (56. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-23 / 299. szám
Kultúra CSÜTÖRTÖK, 1993. december 23. Fogódzó a szavak vízözönében Török Endre hetvenéves Az orosz irodalom felett mindig, a legrosszabb pillanataiban is ott van az Isten, mondta egykor Vas István vigasztalan kiadói kollégáinak, amikor azok egy alapvetően elhibázott kultúrpolitika jegyében szakmányban szerkesztették az orosz nyelvterületről aránytalan mennyiségben beáramló kortárs műveket. A ma hetvenéves Török Endre elmélyült kutatóként nyomába szegődött az orosz irodalom felett lebegő Teremtőnek, s mennél mélyebbre ásott a legnagyobbak, elsősorban Tolsztoj, de vele párhuzamosan Dosztojevszkij munkásságában is, annál világosabban látta, hogy nem állhat meg a pusztán poétikai vagy a pusztán bölcseleti vizsgálódásnál. Amint felfedezte az alapvető összefüggéseket (Orosz irodalom a XIX. században, 1970; Lev Tolsztoj: Világtudat is regényforma, 1979), továbblépett. A Vigília Könyvek sorában megjelent Az orosz vallásbölcselet virágkora (1988) című kétkötetes, alapvető eligazító tanulmányokkal ellátott antológiája után hirtelen tarthatatlanná vált minden hivatalos álláspont a századforduló és századelő orosz kultúrájáról. Török Endrétől tudta meg egy nemzedék, hogy becsapták, hogy az istenkeresők nem tűntek el mintegy varázsütésre az orosz kultúrából. Tőle hallhattunk először Bergyajevről, Sesztovról és másokról, akik ma már műveltségünk, világképünk elidegeníthetetlen részei. Török Endre hetvenedik születésnapjára a Liget Kiadó egy terjedelmében szerény kötettel tisztelgett. Ám ez a könyv, a Szemfényvesztések kora olyan mű, amelyet a kezünk ügyében kell tartanunk, tanulmányait, meditációit újra és újra érdemes fellapoznunk. Tudniillik szerzőjük nem kevesebbre törekszik, mint hogy lehengerlő műveltségének birtokában a végső, az egyszersmind legegyszerűbb és legbonyolultabb kérdésekkel szembesítse olvasóit. Török Endre 1983-ban kötetet jelentetett meg Beszélgetések Pilinszky Jánossal címmel. Kettejük között a kapocs, a lelki rokonság az orosz kultúra, benne százada minden gyötrelmét összegző, a jövő valamennyi botrányát megelőlegző Dosztojevszkij, valamint a vele leginkább rokon Kierkegaard. („A közös lényeg Kierkegaard és Dosztojevszkij felismerései között, hogy egzisztenciájában az ember majdan megértse: a személy akkor személy valóságos értelemben, ha önmagához való kapcsolatában az Istenhez való kapcsolat jegyében él, »Mert Istennel szemben sohasincs igazunk« (Kierkegaard).“ Török Endre nemcsak érzékeny értelmezője mások Istentől érintett munkásságának, hanem korunk kevés szavú moralista gondolkodója, aki nemcsak az egyénre, hanem az emberi nemre, a világra leselkedő veszélyekről beszél, és beszélt már akkor is amikor még kevesen tették. A szemfényvesztések kora című kötetben sorakozó írások nem választhatók el évszámok alapján 1979 és 1992 között. A szilárd meggyőződéssé lett felismerés - az ember csak teremtményként élhet teljes életet -, a hit irányítja a szelíd, mindenfajta fanatizmustól mentes elmélkedéseket a küldetésről, a bűnről és bűnbánatról, a szellem valódi szabadságáról, a testvériségről, lélekről, akaratról, művészetről, szeretetről, szerelemről, az újrakezdés fontosságáról. Török Endre azon kevés írástudók egyike, akik nem „kísértő szavakkal árasztják el a világot" napjainkban. Nagy dolog ez, mert mint ő maga úra: „Az emberi nyelv felett soha nem volt akkora hatalma a gonosznak, mint manapság. Nyelvvel élni, beszélni jobbára csupán alkalom a hamisságra. Az irodalom »beszéde« is sokszor alig több a szabadság botrányánál: üres szabadság. Többnyire semmit sem mond, miközben kérkedik, hogy tudja, mi az igaz. Láthatólag végképp tűnőben van, hogy feljogosított szavakkal kapcsolatot tartson ég és föld között." Nem ajándékot kapni, hanem adni igazi boldogság. Török Endre születésnapján, karácsony előtt maradandó ajándékot nyújtott át olvasóinak. Köszönet érte: Osztovits Ágnes NAPLÓ A NAGY LÁSZLÓ KÖR Szomszéd népek költői című versmondóversenyének 2. selejtezője a Fiatal Művészek Klubjában lesz (Budapest VI., Andrássy út 112. telefon: 131- 8858). A környező országok vagy lengyel és bolgár szerzők költeményeinek megjelölésével nevet, címet, foglalkozást, telefonszámot feltüntetve indulhatnak a résztvevők, korhatár nélkül. A kötelező 6 versből legalább 3-at a selejtezőn tudni kell. Érdeklődni: Miskolc, Kisfaludy K. u. 12. Nádassy József 46-354026-os telefonszámon. A HITEL decemberi számában Csoóri Sándor új versei. Nagy László 1977-es naplójának újabb részletei, Ágh István tanulmánya a hatvanéves Marsall László új verseiről, Kurucz Attila írása Teleki Pál észak-erdélyi nemzetiségi politikájáról, Brasnyó István, Méhes Károly és Szűcs Csaba prózája. Marsall László, Dobai Péter, Horváth Elemér és Takács Gyula versei, Aczél Géza Kassák és az ötvenes évek, Stefan Wollo Mérgezett társadalom című írása, valamint Velesi László Vallásos kölcsönhatások a szórványmagyarok körében című írása olvasható. AZ AUSZTRIÁBAN ÉLŐ MONOSZLÓY DEZSŐ magas kitüntetésben részesült 70. születésnapja alkalmából, egész életműve elismeréseként az osztrák Tudományos és Művészeti Érdemkereszt I. fokozattát vehette át Bécsben. A magyarországi születésű, majd Szlovákiában és a Vajdaságban alkotó, végül Ausztriában letelepedett írót az ausztriai magyarság az elmúlt hetekben több ünnepségen köszöntötte. A Collegium Hungaricumban megrendezett szerzői esten Tornai József, az írószövetség elnöke méltatta munkásságát. A RICHARD WAGNER TÁRSASÁG videoprogramjaként december 28-án, délután öt órakor tekinthető meg a Marczibányi téri Művelődési Központban a Tannhäuser a bayreuthi ünnepi játékokról. OPERAPARAFRÁZISOK, Operaáriák, operakórusok címmel a Fővárosi énekkar hangversenyestje december 29-én, este nyolc órakor lesz a Zeneakadémia kistermében. Közreműködik Lukin Márta, Rácz János és Bárkányi Éva. Vezényel Ugrin Gábor. MICHAEL ENDE szilvesztereste játszódó, Ármányos Puncs-pancs című varázsjátékának magyarországi zenés bemutatója december 30-án délután háromkor lesz a Budapest Bábszínházban (VI., Andrássy út 69.) A műszaki-szellemi alkotásokért Átadták a Gábor Dénes-díjakat A Novofer Innovációs Rt. 1989 áprilisában hozta létre a Műszaki-Szellemi Alkotásért Alapítványt. A Gábor Dénesnek, a holográfia Nobel-díjas feltalálójának nevével fémjelzett díj kiosztása minden évben ünnepnapja a magyar tudománynak. Kétféle elismeréssel jutalmazzák a kimagasló műszaki-szellemi tevékenységet: háromévenként a nemzetközi Gábor Dénes-díjat ítélik oda holográfiai kutatásokért, évente pedig a hazai, általános műszaki teljesítményt ismerik el ezzel az értékes díjjal. Szerda délelőtt a Hotel Koronában Garay Tóth János, a kuratórium elnöke adta át a díjat az 52 jelöltből kiválasztott hét kutatónak. A magyar műszaki-tudományos élet ma harcot vív az anyagi és erkölcsi megbecsülésért. Azért hozták létre az alapítványt, hogy szellemi értékeink ne a határokon kívül, hanem itthon kamatozhassanak - mondta Jamrik Péter, a Novofer Rt. vezérigazgatója. A díjakat a következők vehették át: Dr. Havas Jenő, a Radelkis Elektroanalitikai Műszergyártó Kft. igazgatója, dr. Horváth József, a Mal Magyar Olaj- és Gázipari Rt. feldolgozási és kereskedelmi ágazat fejlesztési igazgatója, dr. Cselényi József tanszékvezető egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, dr. Roska Tamás, az MTA SZTAKI duális és neurális számítórendszerek kutatócsoport vezetője, dr. Budai Zoltán, az Egis Gyógyszergyár Rt. kutatólaboratóriumának vezetője, Roboz Péter, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár osztályvezetője, Tárcza László, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtitkárhelyettese. Pungor Ernő tárca nélküli miniszter a kormány nevében köszöntötte a kitüntetetteket. Elmondta, hogy a gazdasági átalakulás, a privatizáció fellendülése, a kis- és középvállalatok számának szaporodása egyre több olyan embert igényel, akik új gondolatokat tudnak bevinni az iparba. Egyetlen dolgot fájlalok - mondta Pungor Ernő -, hogy a hét díjazott között csak egy vidéki van, a többi Budapesten dolgozik. Pedig a műszaki értelmiség több mint fele vidéken él, ezen változtatni kell, érdemes pályázni és akkor az anyagi fedezet is meglesz a kutatásokra — fejezte be a miniszter. (hankó) Europcar A NÉGY ÉGTÁJ FELE Újszerű állapotú gépkocsik kölcsönzése, tartós bérlet esetén jelentős kedvezmény Mitsubishi L 300 zárt áruszállító kölcsönzése Gépkocsikhoz rádiótelefon kölcsönzése és egyéb speciális szolgáltatások Féléves Mitsubishi gépkocsik értékesítése DENZEL CAR MANAGEMENT Ltd. Budapest 1087, Hungary, Üllői u. 60-62. Tel.: (36) 1-113-1492, 113-0207 · Fax: (36) 1-113-1492, 113-0207 Kaposvár —elszámolás nélkül Babarczy László a gyáva és a bátor színházról A közelmúltban nemzetközi erkölcsfilozófiai konferenciát tartottak a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. A münsteri Vilmos Egyetem Politikatudományi Intézete, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és a kaposvári tanítóképző közös rendezvényén a kelet-közép-európai régió filozófusai kerestek választ az erkölcsi értékrend változásainak okaira. A konferencia plenáris előadásait művészetek és a hadtudományok művelői tartották. Páskándi Géza és Király Béla mellett az egyik legnagyobb hatású előadást Babarczy Lászlótól, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatójától, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektorától hallhattuk. Babarczy Lászlót a színház és az erkölcs kapcsolatáról kérdeztük. - A színházi előadás hatását tartom minden színházelmélet egyik legfontosabb kiindulópontjának - mondja az igazgató. - Diderot-tól Sztanyiszlavszkijig minden jelentős színházi embert elsődlegesen az előadásnak a közönségre gyakorolt hatása foglalkoztatott, és erre a morális hatásra igyekeztek igazolást keresni. - Mi ennek a hatásnak az elsődleges feltétele? - A színházcsinálás a társulat tagjainak és műszaki stábjának rendkívül fegyelmezett együttműködésére épül. Morális szempontból ez az elsődleges kérdés. A polgári életben ez a fajta együttmunkálkodás teljesen szokatlan. A színház olyan erővel alakítja a színész szemmélyiségét, hogy én akár egy eszkimóban is felismerném a színészt. - Előadásában ön Shakespeare-t idézte, aki azt mondta: „Célunk a tetszés.” Mikor tetszik valójában egy színielőadás? - A teátrum morális imperatívusza nem a közönség vélt vagy valódi tetszésigényét veszi célba, hanem a belső igazságérzetét. Ha tetszik az előadás, akkor a színház a morális küldetését is teljesítette. - A hazug mű is tetszést válthat ki. Nem gondolja? - De igen. Ám a hazugság a néző igazságérzetébe ütközik. - A színházat sokan az egyik legideologikusabb művészetnek tartották az elmúlt évtizedekben, és vannak, akik ma is ezt kérik számon tőle. Világunkban követelménynek tekintik az „ideológiai tanácsadást”. Csakhogy az ideológiák hazudnak, megsértik az emberek legbensőbb igazságérzetét. És mert sokan azt tapasztalták, hogy ezáltal föl akarják őket használni valamire, elegük lett az ideológiákból. A színháztól egyébként nem lehet számon kérni a pedagógiát sem. Ha vannak is zászlólobogtató művek, amelyeket politikai célokra akarnak fölhasználni, mivel hazudnak, nem találkoznak az érzelmekkel. - Kulcskérdésnek nevezte előadásában, hogy gyáva, avagy bátor-e a színház. A kaposvári teátrumot mindig bátornak tartották. De milyen a gyáva színház? - A gyáva színház kerüli a valóság konfliktusait, fél, hogy komorságával, frivolságával vagy cinizmusával visszatetszést kelt. A gyáva színház letagadja az ember világélményét. Ezt én méltóság nélküli művészetnek nevezem. A bátor mű, a bátor előadás értékek találkozására épít, s így válhat rendszereket túlélő hatásúvá. - A kaposvári színházban a politikai rendszerváltozással nem kellett erkölcsi értékrendváltozást véghezvinni. Mi tulajdonképpen individualisták vagyunk - a rövidség kedvéért fogalmazok így -, ami azt jelenti, hogy eleve úgy gondolkoztunk: nekünk nem egy rendszerrel, nem egy világrenddel van „elszámolnivalónk”, hanem az élettel. Az élet ránk vonatkoztatott igazságait próbáltuk ábrázolni. Ennek aztán olykor politikai hatása is volt, máskor viszont „csak” művészi üzenete lett. "Gulyás J. Attila Babarczy László. ..Az élettel van elszámolnivalónk.” Lang Róbert felvétele m ΠΙΗ]F VENDÉGMŰVÉSZEK, ÚJ KARMESTERVEZÉNYLÉS, ÉNEKES- ÉS TÁNCOSBEÁLLÁSOK . AZ OPERAHÁZ ÉS AZ ERKEL SZÍNHÁZ 1994. JANUÁR HAVI ELŐADÁSAIN DAVID BORGESON 4-én és 6-án a Tanhäuser címszerepét, ZSIGMOND GABRIELLA 4-én és 6-án a Tannhäuser Vénusz, ADRIANA HORVÁTH 7-én, a Bohémélet Mimi, MARTON MELINDA 20-án és 22-én a Bánk bán Melinda, HERCZ PÉTER 20-án és 23-án a Bánk bán Petur szerepét énekli. HÁRY BÉLA 20-án, 22-én és 23-án a Bánk bánt, STEFANO PELLEGRINO 26-án és 28-án A végzet hatalmát, 29-én délelőtt a Pillangókisasszonyt, 29-én este a Toscát dirigálja. 13-án Nagy Ferenc vezényli A varázsfuvolát. Ezen az előadáson Sarastróként Király Miklós, a Harmadik dáma szerepében Benei Katalin mutatkozik be. A 14-i Carmina Burana új szólistája Kertesi Ingrid, 16-án A végzet hatalma előadásán Szilfai Márta (Leonora), Andrej Lancov (Alvaro), Bokor Jutta (Preziosilla) először lép fel Verdi operájában. 20-án a Bánk bán címszereplője Hormai József, 30-án a Bohémélet Mimije Lóry Andrea lesz. Info 19-én a Szimfónia D-dúrban című balett-egyfelvonásosban Végh Krisztina lép fel, 30-án az Anna Kareninában Szabadi Edit Lídiát és Bokor Zsuzsa Bettyt táncolja először. Az Operaház igazgatósága ezúton kíván boldog karácsonyi ünnepeket és békés új esztendőt bérlőinek, az opera és balett barátainak. MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TAMOGATÓJA A Magyar Nemzet A ÉD