Magyar Nemzet, 1994. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
0 Az idei év a gyorsan növekvő élelmiszerárak éve lesz. »Mai Magyar Nemzet Europcar 4 EUROPCAR , ÉV VÉGI MEGLEPETÉSE Tel.: 113-1492, 113-0207 Munkatársunk az ünnepekre szóló kedvezményről tájékoztatja az érdeklődőket. Ára: 19,50,Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1994. január 3. LVIL évfolyam, 1. szám Göncz Árpád újévi köszöntője Kössünk békét, hátha tartósnak bizonyul! Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének újévi köszöntőjét a Magyar Televízió sugározta néhány perccel éjfél után. Honfitársaim, barátaim - határainkon innét és túl élő magyarok, közös hazánk magukat más nemzet fiainak valló polgárai, s mindazok, akiket háború vihara vetett ki otthonukból, s most nálunk találtak menedéket, engedjék meg, hogy meleg szeretettel köszöntsem önöket az új esztendő küszöbén. Egy nehéz esztendő végeztével, és - bár cáfolna rám az idő! - egy nehéznek ígérkező év első perceiben. Amikor négy évtized múltán felborult a félelem egyensúlya, s a világ a közösen elveszített hidegháború keserves árát fizeti; amikor nagy, közös pátriánk Európa - szorongató gondjai közt a politikai-gazdasági egységéhez vezető keskeny ösvényt keresi, amikor szűkebb térségünk, Kelet- Közép-Európa újonnan visszanyert szabadsága birtokában elavult gazdasága, elgyötört társadalma megújításának emberfölötti feladatával birkózik. Sokan köszöntjük ma és sokféleképpen köszöntjük az új esztendőt: néhányan dúsgazdagon, sokan szerényen vagy épp szorongató szegénységben. De egy biztos: valamennyien békességre kiéhezve. Békességre, a bennünket környező tágabb és szűkebb világgal, de mindenekelőtt önmagunkkal, mert csak ha a magunk belső békéjét visszanyertük, vagyunk képesek a világgal is megbékélni. (Folytatás az 5. oldalon) Csoóri Sándor a világ magyarságához „Tizenkét szívdobbanás mindnyájunkat összeköt” Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Duna televízióban mondta el újévi köszöntőjét. Tisztet nézőink! Honfitársaim! Barátaim! Tegnap éjfélkor száz- és százmilliók koccintották össze poharukat a földön. Az emberiség nagyobbik része így búcsúzott el az örökre elsüllyedő ’93-as évtől, s így köszöntötte az újat: 1994-et. Nem tudom, nekünk, földlakóknak van-e közösebb élményünk ennél a pillanatnál? Mintha a szilveszteréj tizenkét kimért óraütése ismerősebb, drámaibb és testvéribb visszhangot ébresztene bennünk, mint a vallások, mint a filozófiák és emberi történelmünk bármilyen más megnyilvánulása. Ezek ugyanis szétválasztanak és megosztanak minket, de az a bizonyos tizenkét szívdobbanás, amely egyszerre juttatja eszünkbe születésünket és halálunkat, mindnyájunkat összeköt. Nagy vereség, hogy csak annyi időre, amennyi alatt az esztendők átveszik egymástól a stafétabotot és lezajlódik az idő alakváltozása, lélekcseréje. Voltak, akik lehajtott és voltak, akik magasba táncoló fejjel tanúskodhattak ennél a pillanatnál. Vidáman, karneváli pezsgődurrogás közben vagy szabadjára engedett pogány szomorúsággal. S mi, magyarok vajon hogyan? Sértetten? Rossz kedvvel? Csakazértis dacosan? Megfeledkezve mindenről vagy azzal az éghez forduló, reményteli sóvárgással, ahogy a Himnusz mondja: „Balsors akit régen tép, / Hozz reá víg esztendőt, / Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt”. Meg bizony. Többször is! (Folytatás az 5. oldalon) Az 1994. évi főbb jogszabályváltozások Az Országgyűlés az elmúlt évben is jelentős jogszabályalkotó tevékenységet folytatott, melynek következtében több mint száz törvény született. A polgári jogviszonyokat, tehát a mindennapjaink vagyoni és áruviszonyait alapjaiban szabályozó polgári törvénykönyv több szakaszát módosították, illetve új jogintézmények bevezetésével kiegészítették. A módosítás elsősorban a polgári társadalom önszerveződésének kereteit pontosítja. Szabályozza az eddig eléggé hézagosnak mondható egyesülési jog alapján létrejött egyesületek külső és belső jogviszonyait. Törvényi szinten deklarálja, hogy az egyesületi tag az egyesület tartozásaiért, kintlévőségeiért saját vagyonával nem felel, ezekért az adott társadalmi szervezet köteles saját vagyonával helytállni. (Folytatás az 5. oldalon) HOPP! Léphaft Pál rajza Újévi patkó Bizonyára sokan játszottak már a szerencsével, amikor az úton egy patkót találtak. A fáma szerint, ha megköpködjük és a hátunk mögé dobjuk a lábunnk elé került patkót, teljesül a kívánságunk. A feltétel: ne nézzünk vissza! Újév hajnalán — miközben a város zaja kisebbfajta háborút idézett a felrobbantott petárdáktól — képzeletben eljátszottam a kívánságaimmal. Szeretném, ha 1994- ben kicsit derűsebbek, kiegye nsúlyozottabbak lennénk. Szeretném, ha kevesebb szegény koldust látnék az utcákon, de nem lenne az sem szégyen, ha a tisztességes munkával gyarapodó polgár jobb módban élne. Várom, hogy emberi hangon fogalmazzák a hivatalos leveleket, és remélem, hogy gyomorgörcsök és fejfájások nélkül közelíthetek az adóhivatalhoz, a számlámat vezető és a hiteleket folyósító bankhoz. Bízom benne, hogy az orvos nem csupán a remélt hálapénz ellenében gyógyít, hogy a pincér, a hentes, a zöldséges nem csap be, és amiért fizetek, annak maradéktalanul megkapom az ellenértékét. Remélem, hogy a gyermekek legalább annyi örömöt kapnak a felnőttektől, amennyit ők tudnak nekünk adni. Hiszem, hogy nem hagyjuk magukra az időseket, segíteni tudunk az elesetteken, a gyámolításra szorulókon. Szeretnék barátságban maradni minden szomszédommal az utcámban, az országban és a határokon kívül. Kívánom magunknak, hogy ne kelljen nap nap után a politika gladiátorküzdelmeire figyelnünk. Szeretném, ha a hatalom birtokosai csupán élnének és soha vissza nem élnének jogaikkal. Bízom benne, hogy az előttünk álló esztendőben nem csupán a szerencsére kell hagyatkoznunk, ha vágyainkra, terveinkre, reményeinkre gondolunk, de ha az utunkba akad egy patkó, Fortuna kegyét elfogadjuk. Szendrei Lőrinc Ismét drágul a posta Januártól ismét többet fizetünk a postai szolgáltatásokért, mint korábban már jeleztük, átlagosan 15 százalékkal drágul a levélpostai küldemények, a csomagküldés, a postai és távirati utalványok, az ajánlott és expressz szolgáltatások díja. Többet kell fizetni a külföldi küldemények után is. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közlése szerint az áremelkedést a termelői és fogysztói árszínvonal emelkedése, a költségek várható növekedése indokolja. A levelezés drágulása átlag 12 százalékos, az egyszerű szabvány postai levelek díja helyben 10 forintról 11 forintra, a távolságiaké 17-ről 19 forintra emelkedik. A 100-500 gramm súlyú küldemények díja 3-5 forinttal nő, a képes levelezőlapokat helyben az eddigi 7 forint helyett 8-ért, a távolságiakat 10 helyett 12 forintért továbbítják. A csomagküldés drágul a legnagyobb mértékben, átlagosan 20 százalékkal: az ötkilósnál könnyebb csomagokért a korábbinál tíz forinttal többet, 58 forintot, a 20 kilogrammosért pedig 80 helyett 96-ot kell fizetni. Az ajánlott küldeményeket 27 helyett 32 forintért, az e vpresszleveleket pedig 30 helyett 35 forintért vállalják. Nem változik viszont a helyi forgalomban az 500 forintnál kisebbb értékről szóló belföldi postautalványok díja, ám 10 forinttal többet kell fizetni, ha eléri a 10 ezer forintot, vagyis 70-ről 80 forintra emelkedik az ára. Titkos izraeli-szíriai megbeszélések Ami Oslo volt a PFSZ-nek, az - minden bizonnyal - London Szíriának: az elmúlt hetekben izraeli és Szíriai tudományos személyiségek, politológusok titkos tárgyalásokat folytattak a brit fővárosban, a két ország esetleges békemegállapodásáról - ez tudódott ki politikai körökből Londonban. Az MTI jelentése szerint az ötfordulós tárgyalássorozaton a felek megállapodtak azokban a biztonsági intézkedésekben, amelyek révén a két kormány megegyezhetne a Golan-magaslatról. (Folytatás a 3. oldalon) Miért menesztették a Hajdú-Bihar megyei főügyészt? Még két esztendőt sem töltött a megyei főügyészi székben dr. Szeszék Gyula és menesztették. Az indoklás egyszerű és megkérdőjelezhetetlen: elérte a nyugdíjas korhatárt. Ennek ellenére számos kérdés maradt távozása után Hajdú-Bihar megyében. Sokan keresik a választ: vajon nem ment-e messzire a törvényesség őre, amikor lebuktatta a megyei rendőrfőkapitányt? Kiknek állt érdekében, hogy az országossá duzzadt olajbotrány hajdúsági szálait ne lehessen kibogozni és nyilvánosságra hozni? - keressük a válaszokat a 4. oldalon olvasható írásunkban. Szigorítások a törvényekben Adószámot a cégbejegyzés előtt ■ (Munkatársunktól) Vajon mit hoz az új esztendő a gazdálkodóknak, s az állam kasszájának? A kérdésre minden bizonnyal sokan sokféleképpen válaszolnának. Egy biztos: az új adótörvények már megszülettek, amelyek nagymértékben meghatározhatják, valójában kinek mit hoz az 1994-es év. A költségvetésnek a remények szerint nagyobb bevételt, a gazdálkodóknak szigorúbb adózási rendet. Az alábbiakban azokat a leglényegesebb változásokat foglaljuk össze, amelyek a törvényalkotók szerint elvezethetnek ezen célok eléréséhez. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az elmúlt két év alatt immár a kilencedik módosítását élte meg. Az 1994-es változások mennyiségüket tekintve tetemesnek mondhatók, fajsúlyuk azonban igen eltérő. Az új szabályok egy része az 1992. január 1-jétől, más részük az 1993. január 1-jétől, míg a többségük az 1994. január 1-jétől megszerzett jövedelmek utáni adózásra vonatkozik, egy rendelkezés alkalmazására pedig 1994. január 1 -jétől kerülhet sor. Jelentősek, s széles adózói kört érintenek a természetbeni juttatások adóztatásával kapcsolatos változások. (Folytatás all. oldalon) Kelet-Európa meggyőzésére Washingtoni kampány NATO-ügyben Az amerikai kormányzat beható diplomáciai kampányt indított, hogy meggyőzze a vonakodó kelet-európai országokat: az azonnali NATO-tagság követelése helyett fogadják el a szövetség fokozatos kibővítésének a tervét - írta a The Washington Post külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A lap értesülése szerint - adta hírül az MTI - a meggyőzési hadjárat elsősorban a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot vette célba, tehát azt a három országot, amely hangoztatja, hogy szüksége van a szövetség biztonsági garanciáira. A lap utalt rá, hogy az amerikai kormányzat ellenzi a NATO gyors ütemű kibővítését, mert attól tart, hogy a kiterjesztéssel csupán elidegenítené magától Oroszországot, illetőleg a Nyugatot ellenségnek tekintő orosz nacionalisták kezére játszana vele. A lap szerint a a békepartnerség koncepciójának visszautasítása sebeket ejtene. Hozzátette ugyanakkor, hogy a partnerség elvetése érzékletesen rávilágítana az érintettek félelmeire, amelyek szerint a koncepció tulajdonképpen nem más, mint egy új Jalta, a Nyugat hallgatólagos belenyugvása abba, hogy Kelet-Európa orosz vonzási pályára kerül, akárcsak a második világháború után. A lap megjegyezte azt is, hogy a csatlakozáshoz szükséges világos kritériumrendszer és határidő-táblázat hiánya szintén bírálatokat váltott ki, mégpedig azon az alapon, hogy konkrét kötelezettségek vállalásának megkerülésével Washington lényegében térdet hajtott Moszkva akarata előtt. Pongrácz Tibor a gazdagodásról Közerkölcs és privatizáció A privatizáció a magyar gazdaság sikersztorija -jelentette ki több nyilatkozatában Pongrácz Tibor címzetes államiikár, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke. Mások viszont úgy vélik, sehol ennyi korrupció, csalás nem fordul elő, mint az állami vagyon szabad prédálása, adása-vétele során. A számok mindenesetre imponálóak: 1993-ban a GDP mintegy ötven százalékát már a privát szféra állította elő. A privatizációs bevételek összességében megközelítették a 160-170 milliárd forintot, a külföldi tőke befektetései elérték a 2,3-2,4 milliárd forintot, a tulajdonszerzésben azonban előtérbe kerültek a hazai vállalkozók, az ÁVÜ által eladott vagyonnak 70-75 százaléka magyar tulajdonosokhoz került. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes számítások szerint 1,5-2 millió új tőketulajdonos van az országban. A számok egyben azt is jelzik, fogyóban az állami vagyon. Ez egyrészt jó, mert alapjában véve egyre közelebb jutunk a célhoz, vagyis ahhoz, hogy a gazdaságban a magántulajdon váljék uralkodóvá. (Folytatás all. oldalon) Újra a Horváth-házon a Petőfi-dombormű Eredeti helyére került vissza vasárnap egy 1923-as Petőfidombormű. Információnk a 9. oldalon Slavran Zoltán felvétele