Magyar Nemzet, 1994. június (57. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-06 / 130. szám
HÉTFŐ, 1994. június 6. Hazai tudósítások Magyar Nemzet 5 A küldöttgyűlés leszavazta Tölgyessy javaslatát Horn Gyula a miniszterelnök-jelölt Tárgyalhatnak az SZDSZ-vezetők (Folytatás az 1. oldalról) Újságírói kérdésre Pető Iván elmondta: a koalíciós tárgyalások a megfelelő előkészítő munkálatok megtétele után kedden megkezdődhetnek. Ezt megelőzően a liberális pártok megállapodásából fakadó kötelezettségének tesz eleget az SZDSZ, tájékoztatja a Fideszt a koalíciós felkérésről, illetve tájékozódik a fiatal demokraták hivatalos koalíciós álláspontja felől. Szintén kérdésre válaszolva a pártelnök elmondta, hogy Horn Gyulát a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjének tekintik, a küldöttgyűlés ennek ismeretében adott felhatalmazást a tárgyalásra. A szabaddemokraták politikai tárgyaló delegációját Pető Iván, Kuncze Gábor, Hack Péter és Magyar Bálint alkotja, a koalíciós megállapodás kérdéseit - így például a gazdasági és a szociális részfejezeteit - tematikus bizottságokban készítik elő. Pető Iván leszögezte: a koalíciós megállapodás magánjogi szerződés, amely akár több száz oldalt is kitehet, s ami bármikor számon kérhető és ellenőrizhető. Az SZDSZ által kívánt feltételekről, a garanciák megteremtésének lehetőségéről nem kívánnak a tárgyalások megkezdése előtt, illetve aközben nyilatkozni. Még az országos tanács szombati ülése után Pető Iván, a párt elnöke lapunknak elmondta: az SZDSZ tárgyalódelegációja akkor írhat alá koalíciós megállapodástervezetet, ha garanciát kap arra, hogy az SZDSZ a kormányzati felelősség vállalása mellett érdemben befolyásolja a kormány politikáját. Az SZDSZ tárgyalódelegációja továbbá csak akkor írhat alá koalíciós megállapodástervezetet, ha a kormány programjában az SZDSZ választási programja, huszonöt pontos koalíciós irányelvei kellő mértékben érvényesíthetők. (Mint ismeretes, a párt néhány hónappal ezelőtt kidolgozott irányelvei viszonylag általános feltételeket tartalmaznak: információink szerint az SZDSZ ennél sokkal konkrétabb és részletesebb feltételsorral készül a tárgyalásokra.) (sümegi) A kudarcot sorsszerűnek tartják Részletes MDF-értékelés készül Az MDF országos elnöksége, 1994. június elsejei határozata értelmében a következő rendkívüli országos gyűlésen lemond. Ezt Für Lajos, az MDF elnöke jelentette be a múlt hét szombati országos választmányi ülésen, amelynek részleteiről Herényi Károly szóvivő számolt be a sajtó képviselőinek. Az országos választmány egyetlen napirendi pontot tárgyalt, az 1994-es választások eredményeit értékelte, egyben az MDF nagyarányú vereségének okait kereste. A jelenlévő 105 választmányi tagból több mint harmincan szóltak hozzá, legtöbben „sorsszerűnek, történelmileg determináltnak” nevezték a Demokrata Fórum kudarcát. Ennek ellenére többen úgy vélték, a választási szereplést nem lenne helyénvaló bukásként értékelni, hiszen a kormány kitöltötte hivatali idejét, s az országot működőképesen adja át. Herényi elmondta: Lezsák Sándor lemondott ügyvezető elnök azt hangsúlyozta, hogy az MDF saját érdekeit a kormány és az ország stabilitásának rendelte alá, ezért kevésbé tudott önálló arculatot kialakítani. A hozzászólók közül többen - Lezsák Sándorhoz kapcsolódva - fontos kérdésként fogalmazták meg, hogy szükséges a párt arculatának módosítása, ugyanakkor identitásukat meg kell őrizni. Az ülésen elhangzott egy javaslat az országos lista módosítására is, ám ez nem talált kedvező fogadtatásra. Az országos választmány, az ülés után megfogalmazott közleményében leszögezte: a választmány szükségesnek tartja, hogy részletes értékelés készüljön a nem kielégítő választási eredmények és az MDF jövőbeni politikáját illetően. Az értékelő munka elvégzésére öt bizottságot, az országos gyűlést előkészítő és politikai helyzetelemző, az alapszabály módosítását előkészítő, az MDF pénzügyi helyzetét elemző, az önkormányzati választásokat előkészítő és az MDF arculatának alakításával foglalkozó bizottságot hoztak létre. A pártelnökség egyelőre ügyvezető elnök nélkül dolgozik, az új ügyvezető személyéről a szerdai ülésen döntenek. Az elnökség megfogalmazta, hogy törekedni kell a sajtóval a jó kapcsolat kialakítására, és nem szabad olyan ellenzéki politikát folytatni, mint amelyre az elmúlt négy évben sok példa volt. (őszy)* A Herényi Károly, az MDF szóvivője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: annak, hogy az MSZP Horn Gyulát jelölte a miniszterelnöki posztra, nyilvánvaló a politikai üzenete: a párton belül megerősödött a Horn Gyula-Nagy Sándor nevével fémjelzett vonulat. A kormánykoalícióba lépő SZDSZ ezzel nehéz helyzetbe kerülhet, ha netán valamilyen gazdasági, illetve szociális jellegű tárcát kínálnak fel számára. Előfordulhat ugyanis, hogy ebben a csapdahelyzetben a szociális feszültségekért neki kell majd vállalnia a felelősséget. Herényi Károly úgy véli: a továbbiakban az ellenzéki ellensúly fenntartása érdekében célszerű lenne az ellenzéki pártok közötti egyeztetés. Hétfőn Pető-Orbán találkozó Lemondott a Fidesz elnöksége „A sikertelen választási szereplésért engem terhel a politikai felelősség. (...) Amikor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy nem pusztán a kormányt kell leváltani, de meg kell akadályozni a régiek visszatérését is, vereségre ítéltük magunkat” - egyebek között ezt tartalmazza Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének lemondó levele, amelyet pénteken Szájer Józsefhez, az országos választmány elnökéhez írt A választmány hétvégi kétnapos ülésén lemondott Szájer József és a párt nyolc alelnöke is. Orbán Viktor a pártban való bármilyen szerepvállalását attól teszi függővé, hogy a kongresszus változtat-e a Fidesz jelenlegi politikai irányvonalán. Ha ez megtörténik, akkor „az idő nemcsak a választásokon, hanem a párton belül is túllép rajtam, és én ezt tudomásul veszem” -jelentette ki Orbán Viktor. Szájer szerint a most lemondott pártvezetők között többen nem jelöltetik újra magukat. A választási stratégiával kapcsolatban az országos választmány megállapította, hogy az SZDSZ-el kötött megállapodást mindkét párt „fél szívvel kötötte,” ami miatt a liberális közép nem volt hihető alternatíva a közvélemény számára. A Fidesz maga is erősítette nyilatkozataival, hogy a megállapodás csak taktikai jellegű, ezzel megkönnyítette politikai ellenfelei dolgát. A küldöttek kisebb része azonban az SZDSZ-szel kötött megállapodást tartotta hibának. Összességében az országos választmány szerint a párt olyan választási célokat tűzött maga elé, amelyeknek megvalósításához hiányoztak az eszközei - mondotta Orbán Viktor. A választmány tagjai úgy vélték: a Fidesz kampányának nem volt politikai üzenete, a párt nem keltette kormányképes erő benyomását a kampány során, és miniszterelnök-jelöltje sem volt képes elfogadtatni magát a választókkal. A választmány megállapította, hogy folytatódott az utódpártok kelet-európai sikersorozata, öt párt öt különböző stratégiával próbálta legyőzni az MSZP-t, és ez öt vereséghez vezetett. A hozzászólók közül többen a párt vezetőit személyesen is támadták, s voltak hangok, amelyek a párt politikai irányvonalát alapjaiban kérdőjelezték meg - folytatta Orbán Viktor. A pártelnök értékelése szerint a „domináns hang” kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy olyan kritikát fogalmazzanak meg, amely a párt politikai önfeladásának minősül. Orbán Viktor a sajtó képviselőit tájékoztatta arról is, hogy Pető Iván, az SZDSZ elnöke - a liberális megállapodásnak megfelelően - konzultációra hívta meg hétfőre a Fidesz vezetőit (élő) A kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozása az idei év belpolitikai kihívása lesz - mondta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke azt követően, hogy szombaton a párt kisebbségpolitikai területén dolgozó képviselői, illetve szakértői bevonásával megtartotta második kisebbségi napját. Úgy vélekedett: a kisebbségi önkormányzatok létrehozásával kapcsolatban igen tájékozatlanok az érintettek, holott augusztusban már meg kell történnie a képviselő-jelöléseknek. (fazekae-rock) Szájer József és Orbán Viktor a választmányi ülés után MTI-fotó : Kovács Attila Koalíciós kormányzás mellett döntött az MSZP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Ha a Fidesz kedvezően reagál, az MSZP kész a tárgyalások megkezdésére. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy az MSZP február végi kongresszusa döntött a koalíciós tárgyalások követelménycsomagjáról, mely átfogja a gazdaságot, a kultúrát, az oktatást, a közjogi és az alkotmányos kérdéseket. Aláhúzta, a koalíciós tárgyalásokon a szocialisták készek a kompromisszumokra, de ragaszkodnak azokhoz a törekvésekhez, melyek kifejezik a szocialisták által képviselt alapvető értékeket. A pártelnök elképzelhetőnek tartja, hogy a koalíciós egyeztetés egy hónap alatt befejeződik, ami lehetővé teszi, hogy július elején megalakuljon az új kormány. Reményét fejezte ki, hogy Boross Péter miniszterelnök tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a parlamenti pártok elé terjeszti az ország hiteles pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót. Horn Gyula kitért arra is, hogy megtartotta alakuló ülését az MSZP parlamenti frakciója, és döntött arról, hogy ideiglenesen Gál Zoltánt bízza meg a képviselőcsoport vezetésével, akinek helyettese Katona Béla lesz. Horn Gyula kérdésre válaszolva elmondta, a tárcák és a miniszteri posztok elosztásáról eddig nem volt szó, de magánvéleményeként megjegyezte, hogy a szocialisták készek lennének több tárcát felajánlani, mint amennyi a koalíciós arányból következne. Gál Zoltán ideiglenes frakcióvezető a képviselőcsoport alakuló üléséről elmondta, meg kívánják őrizni a korábban képviselt értékeket, a kiegyensúlyozottságot, a toleranciát és a szakmai hozzáértést. Végezetül Gál Zoltán ismertette: a 209 tagú szocialista frakció átlagéletkora 45,5 év, a képviselők 10,5 százaléka nő, 83,4 százaléka egyetemet végzett, és 16 százaléka nem tagja az MSZP-nek. * Noha a kongresszus a nyilvánosság kizárásával folyt, a miniszterelnök-jelöltről történt szavazás után az újságírók bemehettek az ülésterembe. A résztvevők nagy tapssal fogadták, hogy Horn Gyula miniszterelnök-jelöltsége mellett a 450 szavazatból 431-en szavaztak. A pártelnök köszönetét fejezte ki a támogatásért és hozzáfűzte: ő nem pályázott a miniszterelnök-jelöltségre, de köszönettel elfogadja. Sikeres munkájának feltételét abban jelölte meg, hogy az MSZP megőrzi eddigi politikai vonalát és néppárt marad. Külön köszönetét fejezte ki, hogy a kongresszus egyhangúlag döntött: közös kormányzásra kéri fel a Szabad Demokraták Szövetségét. A továbbiakban felolvasta Pető Ivánhoz, az SZDSZ elnökéhez írt levelét. A kongresszusi küldöttekhez szólva nyomatékosan kérte a résztvevőket, legyenek toleránsak a következő kormányhoz, majd hozzátette: „Ehhez tartozik az is, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk. Együtt visszük el a balhét, elvtársaim. Ha rossz lesz a gazdaságpolitikája a Magyar Szocialista Pártnak, abba mindannyian belebukunk.” (moldoványi) Vélemények Horn Gyuláról A kongresszuson részt vevő küldöttektől megkérdeztük: mi a véleményük arról, hogy Horn Gyula lett a szocialisták miniszterelnök-jelöltje? Vastagh Pál országgyűlési képviselő: - A döntés tükrözi a szocialista párt tagságának akaratát, és véleményem szerint széles társadalmi körben megértésre talál. Bízom abban, hogy személyével nem a társadalom megosztottsága, hanem a társadalmi megbékélés erősödik. Nagy Sándor országgyűlési képviselő: Olyan személyisége Horn Gyula a szocialista pártnak, aki a különböző áramlatokhoz képest a centrumban van. Mint jóértékű politikus, egyensúlyban tudja tartani a különböző törekvéseket. Bihari Mihály országgyűlési képviselő: - Negyvenéves politikusi tapasztalattal rendelkezik Horn Gyula, nemzetközi megbecsülésnek örvend, és emellett a politikusi népszerűségi listán az elsők között volt. Integratív személyiség, aki képes árnyalatokban gondolkodni. Vitányi Iván, az országos választmány elnöke: - Horn Gyula minden bizonnyal jó miniszterelnök lesz, aki eddig sokat tett a párt felemeléséért egy nehéz helyzetben. Most ugyanez a feladat országos szinten. (m. t.) A pártelnök szerint: Lehetnek egyenrangú partnerek Horn Gyula szerint kedden megkezdődhetnek a koalíciós tárgyalások a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége között Azért kedden, mert vélhetően mindkét félnek szüksége lesz egynapos felkészülésre a tárgyalások előtt - nyilatkozta a pártelnök, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a szabaddemokraták döntése után vasárnap este az MTI-nek. Arra a kérdésre, hogy az MSZP abszolút parlamenti többsége ellenére biztosítható-e az SZDSZ igénye az egyenrangú kormányzati szerepre, Horn Gyula elmondta: a jogi és politikai biztosítékokban a tárgyalásokon kell majd megállapodni. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tudja pontosan, milyen garanciákat igényelnek a szabaddemokraták, mivel még nem ismeri az SZDSZ részletes válaszát az MSZP szombati ajánlatára. A lényegen azonban nem változtat az, a szabaddemokraták még lehetnek egyenrangú partnerek a kormányban - hangsúlyozta. Médiaügyben informális tárgyalások „Teljesítjük, amit ígértünk” A hűvös, borongós, viharral fenyegető idő ellenére igen sokan voltak kíváncsiak az MSZP munkástagozatának juniálisán arra a politikai fórumra, ahol Horn Gyula, az MSZP miniszterelnök-jelöltje megjelent a nyilvánosság előtt. A hűvösvölgyi Nagyréten tartották a szocialista párt munkástagozatának kétnapos juniálisát. Vasárnap délután három órakor a politikai fórumon először az MSZP budapesti képviselőcsoportjának frissen megválasztott tagjai mutatkoztak be a közönségnek, majd Horn Gyula válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Egy hajléktalan kérdésére válaszolva az MSZP elnöke kijelentette, a szocialisták az egyetlen párt, amelynek átfogó koncepciója van a munkanélküliség rendezésére. Egy ötgyermekes csepelinek - aki azt firtatta, bízhatnak-e abban gyermekei, hogy valaha lakásuk lesz - Horn a következőt felelte: „Mindenfajta ígérgetés nélkül, mert azt mondják rólunk, hogy állandóan ígérgetünk, pedig nem ezt tesszük, kijelenthetem: kedvezményes hitelekkel, állami kölcsönnel el kell kezdeni a lakásépítések ösztönzését. Nem könnyen, nem rövid idő alatt, de az ön gyermekeinek reményük lesz arra, hogy lakáshoz jussanak.” Egy másik kérdésre válaszolva az MSZP miniszterelnök-jelöltje kifejtette, bízik abban, hogy az SZDSZ nemcsak a szívére, de az eszére is hallgat, és így megalakíthatják majd a koalíciót. Horn hangsúlyozta, bár az MSZP egyedül is tudna kormányozni, mindenképpen koalícióban szeretnének működni. Amennyiben ez mégsem sikerülne, a kétharmados törvények megalkotásakor egy-egy nagyobb témában (például a médiatörvény) más pártokkal alkalmi együttműködés alakulhatna ki. Hárn azt is kijelentette, ami ma az egészségügyben történik az nemzeti tragédia, ennek rendbetétele nemzeti ügy, az MSZP számára elfogadhatatlan, ami a gyógyszerárakkal történt és az is, hogy bárki kimaradjon az alapvető ellátásból. Egy másik résztvevő kérdésére felelve Hárn kijelentette: a 29 elbocsájtott rádióst politikailag haladéktalanul rehabilitálni kell. Hozzátette: erről már informális tárgyalások folynak az MSZP és az SZDSZ között. (török) Drákói fegyelmet ígér Torgyán a frakcióvezető A párt elnökét, Torgyán Józsefet választották a parlamenti frakció vezetőjévé a Független Kisgazdapárt képviselői. A 26 tagú képviselőcsoport erről a vasárnapi alakuló ülésen döntött. Torgyán József az MTI érdeklődésére elmondta: egyhangú döntéssel választották meg a frakcióelnöki tisztségre, s e posztot csak úgy vállalta, hogy a parlamenti ciklus végéig nem váltható le ebből a tisztéből. A képviselők elfogadták azt az elvi ajánlást is, miszerint egyazon személynek kell betöltenie a frakcióvezetői és a pártelnöki tisztet. Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP Horn Gyula pártelnököt jelölte meg miniszterelnök-jelöltként, Torgyán József úgy fogalmazott: nem lepte meg a kongresszus e döntése, hiszen Horn személyének nagy szerepe van az MSZP óriási választási győzelmében. Ezek után a választók akaratának semmibevételét jelentette volna, ha nem őt jelölik a kormányfői tisztségre. Az FKGP a maga részéről nagyon határozott ellenzéki szerepre készül a parlamentben - mondta. Torgyán József felhívta a figyelmet arra, hogy számításai szerint az MSZP 209 tagú frakciója a legtöbb esetben akár önmagában is képes biztosítani a kétharmados többséget. A kétharmados jogszabályok döntő többségét ugyanis a jelenlévők létszámához viszonyítják, márpedig a 386 tagú parlamentben jó ha 310 honatya jelen van általában. Az FKGP ezért úgy akarja megszervezni frakciójának munkáját, hogy ilyesféle ,hirányzásos” kétharmados többség ne jöhessen létre. A frakcióvezető ennek érdekében „drákói fegyelmet” ígért a 26 tagú FKGP-csoport parlamenti szereplésében. Ebben számítanak az MDF együttműködésére, és ha megfelelő fogadókészséget tapasztalnak, akkor akár írásba foglalt együttműködési szerződést is hajlandók kötni az ellenzéki pártokkal. Vasárnap megválasztották a képviselőcsoport további tisztségviselőit is. A frakcióelnök általános helyettese lett Győriványi Sándor. Ugyancsak elnökhelyettesi megbízást kapott István József. A frakcióelnökségben kapott helyet Rott Nándor és K. Csontos Miklós. Füzessy Tibor a képviselőcsoport élén A KDNP támogatja a pozitív javaslatokat Füzessy Tibor lett a KDNP új parlamenti frakciójának vezetője. Erről a hét végi alakuló ülésén határozott a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja Dobogókőn. A tanácskozáson a leköszönt parlament megmaradt kilenc KDNP-s képviselője mellett, a közelmúltban megválasztott 13 új politikus mutatkozott be, s közösen meghatározták, milyen irányvonalat célszerű kidolgozni a következő ciklusra. Megvitatták a leendő munkamódszer kérdéseit és hogy az alakuló parlamenttel kapcsolatos megbeszéléseken kik képviseljék majd a KDNP- frakciót. A döntés értelmében ezeken a megbeszéléseken a frakciót Latorcai János és Isépy Tamás képviseli. Nem volt váratlan, hogy a tagság többsége Horn Gyulát látja szívesen a miniszterelnöki székben. Horn az MSZP integráló személyisége, aki meghatározó a párt munkájában és a választási siker is főként az ő nevéhez fűződik — mondta az MTI-nek Csépe Béla, a KDNP eddigi frakciójának vezetője, reagálva az MSZP pártelnökének esetleges kormányfői megbízatásával kapcsolatos hírre. Amint a frakcióvezető aláhúzta: sok sikert kíván Horn Gyulának, amennyiben kormányfői posztra kerül, s bízik abban, hogy sikeres politikusként megakadályozhatja az MSZP-utódpárt balratolódását, ami politikai feszültségeket idézhetne elő. Amennyiben az MSZP valóban a fellendülést szolgáló döntéseket hoz, és olyan törvényjavaslatokat terjeszt majd a parlament elé, amelyek a gazdasági növekedés irányába mutatnak, azokat a KDNP is támogatni fogja. Ugyanakkor konstruktív ellenzéki szerepben a KDNP törekszik arra, hogy a keresztény értékrend alapján kontrollja legyen az új hatalomnak.