Magyar Nemzet, 1994. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-13 / 214. szám

Mi lesz a pasaréti filmgyár területén? E­lkészült a rendezési terv Mint arról már korábban is hírt adtunk, a korábban a Ma­film tulajdonában lévő budai­ Pasaréti úti filmgyár telkét azért kívánták értékesíteni, hogy ennek bevételéből a film­gyár évek során felhalmozó­dott veszteségeit fedezzék. A nagy értékű ingatlanra azon­ban nehezen találtak vevőt, vé­gül is egy izraeli cég és egy magyar filmvállalkozás jelent­kezett. Az izraeli cég lakótele­pet akart építeni a területen, a magyar filmesek előnyösebb ajánlatot tettek: meg akarják menteni a magyar filmgyártás számára a patinás gyárat, amely a magyar film készítésé­nek bölcsője. A Filmiroda Rt. javára dőlt el a versengés, amely ezzel a terület tulajdonjogát is meg­szerezte. Ma délután a kerület és a környék érdeklődői előtt Alpár Erzsébet, a II. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépíté­sze ismerteti azokat a rendezé­si terveket, amelyeket az új tu­lajdonos készített A főépítész asszonytól megtudtuk, az egy hektárnál nagyobb terület egy­­harmadát a Filmiroda Rt. a ter­vek szerint le szeretné válasz­tani, és azt önálló telekként ér­tékesítené. Mivel ez úgyneve­zett 34-es közintézményi öve­zet, lehetőség nyílna irodaház építésére. Elmondta azonban azt is, nem valószínű, hogy ezt az elképzelést az önkormány­zat elfogadja. Legalábbis ezt mutatja, hogy a kerületfejlesz­tési bizottság a tervet nem tá­mogatta, s ez meghatározó le­het a testület döntésében. Igaz, hogy a filmgyár területén van­nak olyan ideiglenes épületek is, amelyeknek a lebontásával szabad telket lehetne kialakíta­ni, de már korábban állást fog­laltak arról, hogy nem támo­gatják a terület beépítését. Legfeljebb ahhoz járulnának hozzá, hogy ott a környék la­kókörzetéhez hasonlóan tizen­öt százalékos beépítettség jöj­jön létre. A területrendezési terv most az ügy menetének megfe­lelően a lakosság elé kerül, hogy ki-ki elmondhassa a véle­ményét. A pasaréti filmgyár sorsa tehát még nem dőlt el. Szakácsi Lajos, a Filmiro­da Rt. vezetője kérdésünkre el­mondta, azért szeretnék ezt a nem túlságosan kihasznált te­rületet eladni, mert ott a vendé­geik által használható iroda­hotel épülhetne. Ők azonban nem építészek, ezért adnák el egy építészeti vállalkozónak. Amennyiben ez nem valósulna meg, akkor befektetőtársat ke­resnének ahhoz, hogy egy nagy, a kereskedelmi televízi­ók által is használható, műhol­das sugárzásra is alkalmas stú­diót építsenek. Az első, most benyújtott terv azonban lehető­vé tenné, hogy Pasaréten olyan filmcentrum létesüljön, amely­re nagy szüksége van a magyar filmgyártásnak. (hanthy) A filmgyár épülete a Pasaréti úton Havran Zoltán felvétele A káprázat kertje Tábor Ádám versei A negyvenhét éves Tábor Ádám szemcsés költő, monda­nánk legszívesebben, ha a jelző­höz nem tapadnának kétes unal­mak. Szerencsés, mert olyan re­mekül szerkesztett, fontos kötet­tel állhatott elő, amelyben költői énjét a lehető legsokoldalúbban láttathatja 1968 és 1993 között született verseivel. Szerencsés, mert az idő neki dolgozott, mert volt ideje kiszűrni mindent, ami talmi, ami esetleges, ami nem igaz, így nem is költészet. Evilá­gi értelemben a szerencse persze szerencsétlenség, hiszen Tábor Ádám­­ éppen mert nem enge­dett a csábításnak, mert minden élmény és gondolat végső meg­fogalmazásra törekedett - nevé­nek hallatán igen kevés olvasó bólint elismerőleg. Mit akar ez a költő? Rálelni a mindenségben önmagára, te­remtett lényként Isten közelsé­gében és messzeségében sza­badnak lenni, felfedni a terem­tés értelmét, bűnösként, bünte­­lenként élni a földi káprázatok kertjében, itt Magyarországon a XX. század utolsó harmadában. Tábor Ádám tud önfeledten ját­szat zenével, rímmel, ritmussal, szóval és igével. Ez a játékosság teszi az alkatilag küldetéses köl­tőt sajátosan ezredvégi poétává. Nietzsche, Baudelaire & Ady itt az útnak indító, a költővé avató mester, de az úton hozzájuk csa­pódott Weöres, Pilinszky és a felnőttként újra meglelt apa (a hányatott sorsú író, gondolko­dó, publicista és műfordító Tá­bor Béla). Talán nem véletlen, hogy a kötet két legfrissebb ver­sét éppen az apa által meglelt identitásélmény hatja át „Hús­véti harangszó: kertmenet / az Apa idejéből az Apa terébe- / a négy évszak életidő után / a csu­pasz fa égi gyökérzete: / önön helyén örök személyisége -I A Fiúnak is ez a Két-Egy marad: / föntről legyökeredzni a pldbe s föltámadni az ágak egébe" - hangzik a Földtámadás című verse, amely egyszerre összeg­zés és továbblépés. Hosszan sorolhatnánk Tá­bor Ádám „istenáldotta”, re­ményt keltő és adó sorait, ma­radjunk annyiban. A káprázat kertje egy szélesebb olvasótábor nélkül jelentőssé vált költőt mu­tat meg végre a közönségnek. (Tábor Ádám: A káprázat kertje. Bp. Magvető Könyvki­adó, 1994. Ára 330 forint) (o. á.) Kultúra KEDD, 1994. szeptember 13. Jubileum az Operaházban A társulatnak össze kell tartania! A száztizedik - jubileumi - évad kezdődött meg hétfőn az Operaházban. Az évadnyitó társulati ülésen Ütő Endre igazgató számolt be eddigi munkájának tapasztalatairól, és az elmúlt évad eredményeiről. Ütő Endre szólt arról, hogy az Operaház igen nehéz gaz­dasági helyzetben van, ame­lyen csak új finanszírozási rendszer segíthet. Az igazgató elképzelése szerint a fenntartó­nak (az államnak) mindenkor biztosítania kellene az intéz­mény dolgozóinak a bérét a já­rulékokkal együtt, valamint a dologi kiadásoknak az Opera­ház üzemeltetésére (villany, fűtés, és a többi) eső részét. Az Operaház saját jegybevételét, valamint a szponzori pénzeket kellene az előadások létreho­zására (például bemutatók, díszletek, vendégművészek költségei) fordítani. Ezt az el­képzelést az igazgató még ta­vasszal előterjesztette a mi­nisztériumban, de mindeddig még tárgyalások sem folytak róla. Ütő Endre egyébként a Magyar Nemzetet az Operaház fő szponzorai között említette. Felhívta a figyelmet arra, hogy igen nagy szükség van a társu­lat összetartására. Az elmúlt évadban az Ope­raház látogatottsága nyolcvan­­négy, az Erkel Színházé hatvan százalékos volt. Ütő Endre ki­jelentette, hogy sokat hallott az Erkel Színház sorsát érintő pletykákról, amelyk szerint a színházat elvennék az Opera­háztól, de ezeket az elképzelé­seket eddig hivatalosan senki sem ismerte el. Ha ez megtör­ténik, az nagy veszteség az operabarátok számára. Az Operaház balettegyüt­­tese az új évadtól hat fiatal kar­táncossal bővült. Rajtuk kívül a társulat tagja lett Hirs Bence v­ezető korrepetitor, Medgyesy- Swartz Lúcia és Gémes Szilvia magánénekes. Az Operaház örökös tagjává fogadták László Margit énekművészt és Szirtes György nyugalmazott igazga­tó-helyettest. A Juventus-díjat Lukin Márta és Daróczi Tamás, a Mándi Andor és felesége által alapított díjat Sümegi Eszter, a Melis György-díjat pedig Ku­­kely Júlia kapta. (d. m.) Szász János és Tarr Béla Torontóban Szász János Woyzeck és Tarr Béla Krasznahorkai László regényéből készült Sátántangó című filmje kép­viseli a magyar filmművésze­tet a szeptember 8. és 17. kö­zött megrendezett torontói filmfesztiválon, a versenyen kívüli programban. A fesztiválra mindkét ren­dező személyesen elutazott. Jirí Menzel Ivan Csonkinja kapta a szenátus aranyérmét Macedón és tajvani nagydíj Velencében Velencében kiosztották az St. film­­fesztiválon szereplő legjobb alkotásoknak járó díjakat. A zsűri Aranyoroszlán Díjjal jutalmaz­ta a macedón Milcho Manchievski Eső előtt . (Before the Rain) és a tajvani Caj Ming-li­­ang Eljen a szerelem (Riging wansui) című filmjét. A zsűri a különdíjat az amerikai Olivi­er Stone-nak ítélte oda a Született gyilkosok (Natural Born Killers) című film új és mo­dern elbeszélő stílusáért és Juliette Lewis kiváló alakításáért.A legjobb női alakítá­sért járó díjat Maria de Medeiros kapta a portugál Teresa Villaverde Két fivér, egy nővér (Três Irmaos) című filmjében nyúj­tott alakításáért.A legjobb férfialakításért­ Hszia Jut jutalmazták a kínai Csiang Ven A Nap melegében című filmjében nyújtott teljesítményéért. Ezüstoroszlán Díjat kapott az új-zé­­landi Peter Jackson Mennyei alkotók (Heavenly Creatures) című filmje. A leg­jobb női epizódszereplőnek járó díjat a brit Vanessa Redgrave vehette át az ame­rikai James Gray Kis Odessza (Little Odessa) című filmjében nyújtott teljesít­ményéért. A legjobb férfi epizódszerep díját az olasz Roberto Citran kapta Carlo Mazza­­curati A bika (I­ torai) című filmjében nyújtott alakításáért. Aranymedve Díjat kapott Vong Kar­­vey hongkongi rendező és Christopher Doyle operatőr Az idő hamvai című alkotá­sáért, a spanyol Juan José Bigas Luna és forgatókönyvírója, Cuca Canals, valamint az olasz Gianni Amelio a Lamerica című film rendezéséért. A szenátus aranyérmét a cseh Jiff Men­zel kapta Ivan Csonkin közlegény élete és különleges kalandja című alkotásáért. Kísérletek és hagyományok Tanévkezdet egyetemeken, főiskolákon Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 360. tanévének megnyitóját hétfőn tartot­ták meg. Szabó Miklós rektori beszámoló­jában elmondta: büszkék arra, hogy az el­múlt évben jogosítványt kaptak több tudo­mányterület doktori fokozatának odaítélé­sére és arra, hogy hallgatóik száma 1990 óta a háromszorosára emelkedett. A hall­gatói létszám további növelése azonban csak akkor lehetséges, ha az intézmény anyagi gondjai enyhülnek. A rektor a je­len levő művelődési miniszterhez fordulva kérte az ígért beruházások - például az ex­po területére tervezett egyetemi épületek - megvalósítását és finanszírozás hosszú távra szóló megoldási tervének kidolgozá­sát. Fodor Gábor művelődési miniszter be­szédében szólt aról, hogy a felsőoktatás fejlesztése az ország jövőjének záloga. A Művelődési és Közoktatási, valamint a Pénzügyminisztérium közös tárgyalásain ezért a gazdasági válság közepette is min­dent elkövetnek egy európai mértékkel megítélhető felsőoktatás anyagi feltételei­nek megteremtéséhez. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának főtitkára, Barátossy Jenő a hétfői tanévnyitón a kö­vetkezőket mondta: Magyarország számára az az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi­lyen lesz a jövő értelmisége. A főtitkár sze­rint az iskolákban dől el, hogy a nemzeti nyelv és a kultúra iránti szeretet mennyire hatja majd át a felnövekvő nemzedékeket. Ezért is kiemelkedően fontos a pedagógu­sok szerepe. A tudás átadásának szüksé­gességéről beszélt Hegedűs Lóránt püs­pök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. Igei köszön­tőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az ismeretek elsajátítása önmagában kevés. A megnyitót követő sajtótájékoztatón mutat­ták be az újságíróknak az egyetem Studia Nova című új folyóiratát Mosonmagyaróváron, a Pannon Ag­rártudományi Egyetem Mezőgazdaságtu­dományi Karán is tanévnyitót tartottak. Iváncsics János dékán bejelentette: élelmi­szer minőségbiztosítási szakot indítanak a küszöbön álló oktatási évben. Az új szak az egész hazai felsőoktatásban újdonság és ötéves osztrák-magyar együttműködésben valósul meg. Az oktatásban ugyanis a bécsi Agrártudományi Egyetem és az Osztrák Szövetségi Élelmiszerminőség-vizsgáló és -kutató Intézet szakemberei is közremű­ködnek. Az Európai Unió által elfogadott minőségvizsgáló módszereket a hallgatók a szóban forgó osztrák intézetekben sajátít­ják el. Az oktatás nyelve a magyar mellett a német lesz. A tanévnyitó ünnepségen tiszteletbeli doktorrá avatták Hans Schönt, a müncheni egyetem egyetemi tanárát és díszokleveleket adtak át a várományosok­nak. Rubin díszoklevelet ketten, vasdiplo­mát ugyancsak ketten kaptak. Gyémánt­diplomában egy idős mezőgazdász, arany díszoklevélben pedig huszonegy szakem­ber részesült Kecskeméten a Kertészeti és Élelmi­szer-ipari Egyetem Főiskolai Karán százti­zenhat elsőéves hallgató kezdi meg tanul­mányait. A korábbi évekhez hasonló tanu­lói létszám egyébként azt jelzi, hogy az ag­rárdiplomások ismert elhelyezkedési gond­jai mellett sem csökkent a pálya vonzereje, sőt bizonyos mértékig növekedett is, mint az a három-négyszeres túljelentkezésből valószínűsíthető. A főiskola egész oktatási rendszere számol azzal, hogy a leendő agrár­szakem­bereket a korábbiaknál kisebb üzemek, vagy magángazdaságok foglalkoztatják majd. Ezért a kertészeti termelés tudnivalói mellett szinte minden tantárgyba beépítet­ték a piaci, a marketingismeretek oktatását is - tudatja az MTI.­ Négyszáz hallgató kezdheti meg tanul­mányait e héten a kaposvári Csokonai Vi­téz Mihály Tanítóképző Főiskolán, amely­ben ez évtől — kísérletképpen — három he­lyett négyéves képzést kapnak a tanítóje­löltek. Ennek eredményeként - tekintve, hogy különböző műveltségterületi képzés­ben is részesülhetnek - hatodik osztályig taníthatják a társadalmi ismereteket, az ének-zenét, a rajzot vagy a testnevelést. A kaposvári főiskolán nyelvoktatókat és hittanárokat is képeznek, a múlt tanév­ben indított kommunikátorképzés pedig idén újabb tankörrel folytatódik. Az itt szerzett diploma helyi rádiók, televíziók, regionális újságok szerzői-szerkesztői fel­adatainak ellátására készíti fel a hallgató­kat. Ezenkívül könyvtáros és művelő­désszervező szak is indul Kaposvárott, és mert egyre több kisiskolásnak van szüksége speciális nevelésre, a gyógypedagógus sza­kot is felvehetik a hallgatók a tanítói mellé. A nappali tagozatos képzés mellett foly­tatódik a kulturális menedzserek és a romo­­lógusok távoktatásos képzése. Elsőként az országban kétéves, posztgraduális képzés keretében drámapedagógusok is tanulhat­nak a kaposvári tanítóképző főiskolán. (g­j·»·)* A veszprémi egyetemen soha annyi hallgató nem tanult még, mint az idei ta­névben. A mérnök karon tizenkét szakon képeznek hallgatókat, ebből vadonatúj az anyagmérnök, valamint természettudomá­nyi szak. A tanár kar tizennyolc szakából pedig a színházművészettörténeti számít új­donságnak. E különösen figyelemreméltó szakot a veszprémi egyetem alapította­. Ilyen ugyanis eddig még soha sem volt Ma­gyarországon. A felduzzadt hallgatói lét­szám miatt az oktatási, elhelyezési körül­mények javítása érdekében a rektor mind a kormányzat, mind Veszprém város hatha­tósabb támogatását kérte. Erre már csak azért is szükség lesz, mert az egyetemnek további képzés-, oktatásbővítési elképzelé­si vannak. Tervezik a tanári karon a mate­matika és testnevelő tanár szak indítását (b.j.) Alapvető feladat az ifjúság meghódítása * ■ Évadnyitó a Nemzetiben A hétköznap embere, aki már a reggeli felkeléskor feles­legesnek érzi munkáját, jövőjét nem látja, elemi megélhetési gondok szorítják, miért is kí­vánkozna színházba. A színpa­don felépített világ nehezen je­lent ugyanis számára hihető erőt, segítséget és példát —, hangsúlyozta Ablonczy László igazgató, a Nemzeti Színház hét­fői évadnyitó társulati ülésén. A direktor kifejtette: a kö­zönség érdeklődése hűvösebb lett az elmúlt években, és saj­nálatos módon még nem ala­kult ki a művészeteket éltető öntudatos polgári réteg Ma­gyarországon. A kedvező vál­tozás reményében a Nem­zeti továbbra is alapvető feladatá­nak tekinti az ifjú közönség meghódítását értékes előadá­sokkal. Ablonczy László szólt arról is, hogy a Nemzeti Szín­ház a magyar szellem minden értékének és teljesítményének otthona kíván lenni, törekszik a műfajok változatosságára. Az évad újdonságairól az egybegyűltek megtudhatták: Molnár Ferenc, Shaw, Móricz, Dumas, Németh László, Bródy Sándor, Pilinszky János, vala­mint Sarkadi Imre mű szerepet a premierek között. Elsőként Mol­nár Ferenc Panoptikum című darabját láthatják az érdeklődők. Molnár utolsó művét Bodolay Géza állítja színpadra a Hevesi Sándor téren. A vígjáték szere­peit Huszár László, Tóth Éva, Béres Dona, Moór Marianna, Tóth Sándor, Tahi József, Sinko­­vits Imre alakítja. A premier ok­tóber 7-én lesz. G.B. Show-Alan Jay Lerner My Fair Lady-jét Sík Ferenc rendezi, ugyancsak a nagy színházban. Tamási Áron Tündöklő Jeromosát a Várszín­házban tűzik műsorra, az elő­adást Ivánka Csaba állítja szín­padra. A Villámfénynél,­ című Németh László drámát Kállai Ferenc rendezi. Pilinszky János oratóriumát, az Urbi et orbit a Refektóriumban mutatják be. Sarkadi László Oszlopos Sime­onját Szilágyi Tibor állítja a Re­­fektórium színpadára. Magyar színházi siker Kairóban Nem szakadt meg hagyo­mány a 6. kairói nemzetközi kísérleti színházi fesztiválon, miután az előző öthöz hason­lóan most is született magyar siker: a Dream Team nevű együttes a vasárnap esti ered­ményhirdetésen a zsűri külön­­díját nyerte­, míg a csapatból Tóth Imre a legjobb férfialakí­tás díját kapta. A négynapos versengésen a Dream Team Elfelejtett képek című vizuális koncertjével szerepelt. A másik magyar résztve­vő, az 1990-ben megalakult Andaxinház. A társulat a gesz­tusszínház stílusát akarja to­vábbépíteni, a szöveg, a dal és az élő zene egyenértékű beépí­­tésével próbál új lehetőségeket felkutatni. Kairóban Áttűnések című szürrealista vízióját adta elő. A színház eddig több ha­zai és külföldi fesztiválon sze­repelt (Szentendre, Szeged, Németország, német színpadi művek szemléje). A Fővárosi Önkormányzat alternatív szín­házi nívódíját is megkapta 1990-ben. A szavak és képek új szimfóniája Októberi stájer ősz „A művészet hazugság, mely a valóságot láttatja"- ol­­­­vasható a Stájer ősz '94 rendez­vénysorozat programfüzetében a Pablo Picasso idézet egy rek­lámoldalt színesítve. Az első, ami feltűnik a kiadvány böngé­szőjének, hogy a programkíná­lat sorolása mellett rengeteg reklámot közöl a füzet. Úgy tű­nik, hogy a szeptember 30-tól október 23-ig tartó művészeti fesztivál felkeltette az anyagi támogatók fantáziáját. A fény­képekkel illusztrált programfü­zetben a rendezők­ szándékait összefoglaló Dosztojevszkij­­idézetet találunk: „A kultúra az embert meglágyítja, ezáltal ke­vésbé lesz vérszomjas, és egyre inkább lemond a háború lehe­tőségéről." Az 1967 óta minden ősszel megrendezett stájerországi művészeti fesztivál idén is szí­nes programot kínál. Kiállítá­sok, filmfesztivál, színházi be­mutatók, komolyzenei és ifjú­sági kórus előadások és irodal­mi szimpóziumok várják az ér­deklődőket. Szeptember 30-án a Tom­áz Pandur rendezte Orosz misszió című kísérleti színházi bemutatóval kezdődik a Stájer Ősz ‘94. Az alternatív színházi bemutató témája a há­borús erőszak, a tehetetlenség, az önpusztítás, a remény és il­lúziók elvesztése. Tom­áz Pan­dur szlovén rendező, aki az ál­tala irányított színházi kísérlet­ben a mai modern szemlélet­­módot az orosz szellemi és mű­vészi irányzatokkal igyekszik egyesíteni. A darabban öt nyel­ven - németül, oroszul, szlové­nul, franciául és angolul - be­szélnek a szereplők, mégis van egy közös színházi nyelv, amely összefogja az egészet: „a szavak és képek új szimfóni­ája" - mondta Tom­áz Pandúr, a darab rendezője. (reedy)

Next