Magyar Nemzet, 1994. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-13 / 214. szám
Mi lesz a pasaréti filmgyár területén? Elkészült a rendezési terv Mint arról már korábban is hírt adtunk, a korábban a Mafilm tulajdonában lévő budai Pasaréti úti filmgyár telkét azért kívánták értékesíteni, hogy ennek bevételéből a filmgyár évek során felhalmozódott veszteségeit fedezzék. A nagy értékű ingatlanra azonban nehezen találtak vevőt, végül is egy izraeli cég és egy magyar filmvállalkozás jelentkezett. Az izraeli cég lakótelepet akart építeni a területen, a magyar filmesek előnyösebb ajánlatot tettek: meg akarják menteni a magyar filmgyártás számára a patinás gyárat, amely a magyar film készítésének bölcsője. A Filmiroda Rt. javára dőlt el a versengés, amely ezzel a terület tulajdonjogát is megszerezte. Ma délután a kerület és a környék érdeklődői előtt Alpár Erzsébet, a II. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépítésze ismerteti azokat a rendezési terveket, amelyeket az új tulajdonos készített A főépítész asszonytól megtudtuk, az egy hektárnál nagyobb terület egyharmadát a Filmiroda Rt. a tervek szerint le szeretné választani, és azt önálló telekként értékesítené. Mivel ez úgynevezett 34-es közintézményi övezet, lehetőség nyílna irodaház építésére. Elmondta azonban azt is, nem valószínű, hogy ezt az elképzelést az önkormányzat elfogadja. Legalábbis ezt mutatja, hogy a kerületfejlesztési bizottság a tervet nem támogatta, s ez meghatározó lehet a testület döntésében. Igaz, hogy a filmgyár területén vannak olyan ideiglenes épületek is, amelyeknek a lebontásával szabad telket lehetne kialakítani, de már korábban állást foglaltak arról, hogy nem támogatják a terület beépítését. Legfeljebb ahhoz járulnának hozzá, hogy ott a környék lakókörzetéhez hasonlóan tizenöt százalékos beépítettség jöjjön létre. A területrendezési terv most az ügy menetének megfelelően a lakosság elé kerül, hogy ki-ki elmondhassa a véleményét. A pasaréti filmgyár sorsa tehát még nem dőlt el. Szakácsi Lajos, a Filmiroda Rt. vezetője kérdésünkre elmondta, azért szeretnék ezt a nem túlságosan kihasznált területet eladni, mert ott a vendégeik által használható irodahotel épülhetne. Ők azonban nem építészek, ezért adnák el egy építészeti vállalkozónak. Amennyiben ez nem valósulna meg, akkor befektetőtársat keresnének ahhoz, hogy egy nagy, a kereskedelmi televíziók által is használható, műholdas sugárzásra is alkalmas stúdiót építsenek. Az első, most benyújtott terv azonban lehetővé tenné, hogy Pasaréten olyan filmcentrum létesüljön, amelyre nagy szüksége van a magyar filmgyártásnak. (hanthy) A filmgyár épülete a Pasaréti úton Havran Zoltán felvétele A káprázat kertje Tábor Ádám versei A negyvenhét éves Tábor Ádám szemcsés költő, mondanánk legszívesebben, ha a jelzőhöz nem tapadnának kétes unalmak. Szerencsés, mert olyan remekül szerkesztett, fontos kötettel állhatott elő, amelyben költői énjét a lehető legsokoldalúbban láttathatja 1968 és 1993 között született verseivel. Szerencsés, mert az idő neki dolgozott, mert volt ideje kiszűrni mindent, ami talmi, ami esetleges, ami nem igaz, így nem is költészet. Evilági értelemben a szerencse persze szerencsétlenség, hiszen Tábor Ádám éppen mert nem engedett a csábításnak, mert minden élmény és gondolat végső megfogalmazásra törekedett - nevének hallatán igen kevés olvasó bólint elismerőleg. Mit akar ez a költő? Rálelni a mindenségben önmagára, teremtett lényként Isten közelségében és messzeségében szabadnak lenni, felfedni a teremtés értelmét, bűnösként, büntelenként élni a földi káprázatok kertjében, itt Magyarországon a XX. század utolsó harmadában. Tábor Ádám tud önfeledten játszat zenével, rímmel, ritmussal, szóval és igével. Ez a játékosság teszi az alkatilag küldetéses költőt sajátosan ezredvégi poétává. Nietzsche, Baudelaire & Ady itt az útnak indító, a költővé avató mester, de az úton hozzájuk csapódott Weöres, Pilinszky és a felnőttként újra meglelt apa (a hányatott sorsú író, gondolkodó, publicista és műfordító Tábor Béla). Talán nem véletlen, hogy a kötet két legfrissebb versét éppen az apa által meglelt identitásélmény hatja át „Húsvéti harangszó: kertmenet / az Apa idejéből az Apa terébe- / a négy évszak életidő után / a csupasz fa égi gyökérzete: / önön helyén örök személyisége -I A Fiúnak is ez a Két-Egy marad: / föntről legyökeredzni a pldbe s föltámadni az ágak egébe" - hangzik a Földtámadás című verse, amely egyszerre összegzés és továbblépés. Hosszan sorolhatnánk Tábor Ádám „istenáldotta”, reményt keltő és adó sorait, maradjunk annyiban. A káprázat kertje egy szélesebb olvasótábor nélkül jelentőssé vált költőt mutat meg végre a közönségnek. (Tábor Ádám: A káprázat kertje. Bp. Magvető Könyvkiadó, 1994. Ára 330 forint) (o. á.) Kultúra KEDD, 1994. szeptember 13. Jubileum az Operaházban A társulatnak össze kell tartania! A száztizedik - jubileumi - évad kezdődött meg hétfőn az Operaházban. Az évadnyitó társulati ülésen Ütő Endre igazgató számolt be eddigi munkájának tapasztalatairól, és az elmúlt évad eredményeiről. Ütő Endre szólt arról, hogy az Operaház igen nehéz gazdasági helyzetben van, amelyen csak új finanszírozási rendszer segíthet. Az igazgató elképzelése szerint a fenntartónak (az államnak) mindenkor biztosítania kellene az intézmény dolgozóinak a bérét a járulékokkal együtt, valamint a dologi kiadásoknak az Operaház üzemeltetésére (villany, fűtés, és a többi) eső részét. Az Operaház saját jegybevételét, valamint a szponzori pénzeket kellene az előadások létrehozására (például bemutatók, díszletek, vendégművészek költségei) fordítani. Ezt az elképzelést az igazgató még tavasszal előterjesztette a minisztériumban, de mindeddig még tárgyalások sem folytak róla. Ütő Endre egyébként a Magyar Nemzetet az Operaház fő szponzorai között említette. Felhívta a figyelmet arra, hogy igen nagy szükség van a társulat összetartására. Az elmúlt évadban az Operaház látogatottsága nyolcvannégy, az Erkel Színházé hatvan százalékos volt. Ütő Endre kijelentette, hogy sokat hallott az Erkel Színház sorsát érintő pletykákról, amelyk szerint a színházat elvennék az Operaháztól, de ezeket az elképzeléseket eddig hivatalosan senki sem ismerte el. Ha ez megtörténik, az nagy veszteség az operabarátok számára. Az Operaház balettegyüttese az új évadtól hat fiatal kartáncossal bővült. Rajtuk kívül a társulat tagja lett Hirs Bence vezető korrepetitor, Medgyesy- Swartz Lúcia és Gémes Szilvia magánénekes. Az Operaház örökös tagjává fogadták László Margit énekművészt és Szirtes György nyugalmazott igazgató-helyettest. A Juventus-díjat Lukin Márta és Daróczi Tamás, a Mándi Andor és felesége által alapított díjat Sümegi Eszter, a Melis György-díjat pedig Kukely Júlia kapta. (d. m.) Szász János és Tarr Béla Torontóban Szász János Woyzeck és Tarr Béla Krasznahorkai László regényéből készült Sátántangó című filmje képviseli a magyar filmművészetet a szeptember 8. és 17. között megrendezett torontói filmfesztiválon, a versenyen kívüli programban. A fesztiválra mindkét rendező személyesen elutazott. Jirí Menzel Ivan Csonkinja kapta a szenátus aranyérmét Macedón és tajvani nagydíj Velencében Velencében kiosztották az St. filmfesztiválon szereplő legjobb alkotásoknak járó díjakat. A zsűri Aranyoroszlán Díjjal jutalmazta a macedón Milcho Manchievski Eső előtt . (Before the Rain) és a tajvani Caj Ming-liang Eljen a szerelem (Riging wansui) című filmjét. A zsűri a különdíjat az amerikai Olivier Stone-nak ítélte oda a Született gyilkosok (Natural Born Killers) című film új és modern elbeszélő stílusáért és Juliette Lewis kiváló alakításáért.A legjobb női alakításért járó díjat Maria de Medeiros kapta a portugál Teresa Villaverde Két fivér, egy nővér (Três Irmaos) című filmjében nyújtott alakításáért.A legjobb férfialakításért Hszia Jut jutalmazták a kínai Csiang Ven A Nap melegében című filmjében nyújtott teljesítményéért. Ezüstoroszlán Díjat kapott az új-zélandi Peter Jackson Mennyei alkotók (Heavenly Creatures) című filmje. A legjobb női epizódszereplőnek járó díjat a brit Vanessa Redgrave vehette át az amerikai James Gray Kis Odessza (Little Odessa) című filmjében nyújtott teljesítményéért. A legjobb férfi epizódszerep díját az olasz Roberto Citran kapta Carlo Mazzacurati A bika (I torai) című filmjében nyújtott alakításáért. Aranymedve Díjat kapott Vong Karvey hongkongi rendező és Christopher Doyle operatőr Az idő hamvai című alkotásáért, a spanyol Juan José Bigas Luna és forgatókönyvírója, Cuca Canals, valamint az olasz Gianni Amelio a Lamerica című film rendezéséért. A szenátus aranyérmét a cseh Jiff Menzel kapta Ivan Csonkin közlegény élete és különleges kalandja című alkotásáért. Kísérletek és hagyományok Tanévkezdet egyetemeken, főiskolákon Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 360. tanévének megnyitóját hétfőn tartották meg. Szabó Miklós rektori beszámolójában elmondta: büszkék arra, hogy az elmúlt évben jogosítványt kaptak több tudományterület doktori fokozatának odaítélésére és arra, hogy hallgatóik száma 1990 óta a háromszorosára emelkedett. A hallgatói létszám további növelése azonban csak akkor lehetséges, ha az intézmény anyagi gondjai enyhülnek. A rektor a jelen levő művelődési miniszterhez fordulva kérte az ígért beruházások - például az expo területére tervezett egyetemi épületek - megvalósítását és finanszírozás hosszú távra szóló megoldási tervének kidolgozását. Fodor Gábor művelődési miniszter beszédében szólt aról, hogy a felsőoktatás fejlesztése az ország jövőjének záloga. A Művelődési és Közoktatási, valamint a Pénzügyminisztérium közös tárgyalásain ezért a gazdasági válság közepette is mindent elkövetnek egy európai mértékkel megítélhető felsőoktatás anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának főtitkára, Barátossy Jenő a hétfői tanévnyitón a következőket mondta: Magyarország számára az az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz a jövő értelmisége. A főtitkár szerint az iskolákban dől el, hogy a nemzeti nyelv és a kultúra iránti szeretet mennyire hatja majd át a felnövekvő nemzedékeket. Ezért is kiemelkedően fontos a pedagógusok szerepe. A tudás átadásának szükségességéről beszélt Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. Igei köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az ismeretek elsajátítása önmagában kevés. A megnyitót követő sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak az egyetem Studia Nova című új folyóiratát Mosonmagyaróváron, a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán is tanévnyitót tartottak. Iváncsics János dékán bejelentette: élelmiszer minőségbiztosítási szakot indítanak a küszöbön álló oktatási évben. Az új szak az egész hazai felsőoktatásban újdonság és ötéves osztrák-magyar együttműködésben valósul meg. Az oktatásban ugyanis a bécsi Agrártudományi Egyetem és az Osztrák Szövetségi Élelmiszerminőség-vizsgáló és -kutató Intézet szakemberei is közreműködnek. Az Európai Unió által elfogadott minőségvizsgáló módszereket a hallgatók a szóban forgó osztrák intézetekben sajátítják el. Az oktatás nyelve a magyar mellett a német lesz. A tanévnyitó ünnepségen tiszteletbeli doktorrá avatták Hans Schönt, a müncheni egyetem egyetemi tanárát és díszokleveleket adtak át a várományosoknak. Rubin díszoklevelet ketten, vasdiplomát ugyancsak ketten kaptak. Gyémántdiplomában egy idős mezőgazdász, arany díszoklevélben pedig huszonegy szakember részesült Kecskeméten a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Főiskolai Karán száztizenhat elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A korábbi évekhez hasonló tanulói létszám egyébként azt jelzi, hogy az agrárdiplomások ismert elhelyezkedési gondjai mellett sem csökkent a pálya vonzereje, sőt bizonyos mértékig növekedett is, mint az a három-négyszeres túljelentkezésből valószínűsíthető. A főiskola egész oktatási rendszere számol azzal, hogy a leendő agrárszakembereket a korábbiaknál kisebb üzemek, vagy magángazdaságok foglalkoztatják majd. Ezért a kertészeti termelés tudnivalói mellett szinte minden tantárgyba beépítették a piaci, a marketingismeretek oktatását is - tudatja az MTI. Négyszáz hallgató kezdheti meg tanulmányait e héten a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán, amelyben ez évtől — kísérletképpen — három helyett négyéves képzést kapnak a tanítójelöltek. Ennek eredményeként - tekintve, hogy különböző műveltségterületi képzésben is részesülhetnek - hatodik osztályig taníthatják a társadalmi ismereteket, az ének-zenét, a rajzot vagy a testnevelést. A kaposvári főiskolán nyelvoktatókat és hittanárokat is képeznek, a múlt tanévben indított kommunikátorképzés pedig idén újabb tankörrel folytatódik. Az itt szerzett diploma helyi rádiók, televíziók, regionális újságok szerzői-szerkesztői feladatainak ellátására készíti fel a hallgatókat. Ezenkívül könyvtáros és művelődésszervező szak is indul Kaposvárott, és mert egyre több kisiskolásnak van szüksége speciális nevelésre, a gyógypedagógus szakot is felvehetik a hallgatók a tanítói mellé. A nappali tagozatos képzés mellett folytatódik a kulturális menedzserek és a romológusok távoktatásos képzése. Elsőként az országban kétéves, posztgraduális képzés keretében drámapedagógusok is tanulhatnak a kaposvári tanítóképző főiskolán. (gj·»·)* A veszprémi egyetemen soha annyi hallgató nem tanult még, mint az idei tanévben. A mérnök karon tizenkét szakon képeznek hallgatókat, ebből vadonatúj az anyagmérnök, valamint természettudományi szak. A tanár kar tizennyolc szakából pedig a színházművészettörténeti számít újdonságnak. E különösen figyelemreméltó szakot a veszprémi egyetem alapította. Ilyen ugyanis eddig még soha sem volt Magyarországon. A felduzzadt hallgatói létszám miatt az oktatási, elhelyezési körülmények javítása érdekében a rektor mind a kormányzat, mind Veszprém város hathatósabb támogatását kérte. Erre már csak azért is szükség lesz, mert az egyetemnek további képzés-, oktatásbővítési elképzelési vannak. Tervezik a tanári karon a matematika és testnevelő tanár szak indítását (b.j.) Alapvető feladat az ifjúság meghódítása * ■ Évadnyitó a Nemzetiben A hétköznap embere, aki már a reggeli felkeléskor feleslegesnek érzi munkáját, jövőjét nem látja, elemi megélhetési gondok szorítják, miért is kívánkozna színházba. A színpadon felépített világ nehezen jelent ugyanis számára hihető erőt, segítséget és példát —, hangsúlyozta Ablonczy László igazgató, a Nemzeti Színház hétfői évadnyitó társulati ülésén. A direktor kifejtette: a közönség érdeklődése hűvösebb lett az elmúlt években, és sajnálatos módon még nem alakult ki a művészeteket éltető öntudatos polgári réteg Magyarországon. A kedvező változás reményében a Nemzeti továbbra is alapvető feladatának tekinti az ifjú közönség meghódítását értékes előadásokkal. Ablonczy László szólt arról is, hogy a Nemzeti Színház a magyar szellem minden értékének és teljesítményének otthona kíván lenni, törekszik a műfajok változatosságára. Az évad újdonságairól az egybegyűltek megtudhatták: Molnár Ferenc, Shaw, Móricz, Dumas, Németh László, Bródy Sándor, Pilinszky János, valamint Sarkadi Imre mű szerepet a premierek között. Elsőként Molnár Ferenc Panoptikum című darabját láthatják az érdeklődők. Molnár utolsó művét Bodolay Géza állítja színpadra a Hevesi Sándor téren. A vígjáték szerepeit Huszár László, Tóth Éva, Béres Dona, Moór Marianna, Tóth Sándor, Tahi József, Sinkovits Imre alakítja. A premier október 7-én lesz. G.B. Show-Alan Jay Lerner My Fair Lady-jét Sík Ferenc rendezi, ugyancsak a nagy színházban. Tamási Áron Tündöklő Jeromosát a Várszínházban tűzik műsorra, az előadást Ivánka Csaba állítja színpadra. A Villámfénynél, című Németh László drámát Kállai Ferenc rendezi. Pilinszky János oratóriumát, az Urbi et orbit a Refektóriumban mutatják be. Sarkadi László Oszlopos Simeonját Szilágyi Tibor állítja a Refektórium színpadára. Magyar színházi siker Kairóban Nem szakadt meg hagyomány a 6. kairói nemzetközi kísérleti színházi fesztiválon, miután az előző öthöz hasonlóan most is született magyar siker: a Dream Team nevű együttes a vasárnap esti eredményhirdetésen a zsűri különdíját nyerte, míg a csapatból Tóth Imre a legjobb férfialakítás díját kapta. A négynapos versengésen a Dream Team Elfelejtett képek című vizuális koncertjével szerepelt. A másik magyar résztvevő, az 1990-ben megalakult Andaxinház. A társulat a gesztusszínház stílusát akarja továbbépíteni, a szöveg, a dal és az élő zene egyenértékű beépítésével próbál új lehetőségeket felkutatni. Kairóban Áttűnések című szürrealista vízióját adta elő. A színház eddig több hazai és külföldi fesztiválon szerepelt (Szentendre, Szeged, Németország, német színpadi művek szemléje). A Fővárosi Önkormányzat alternatív színházi nívódíját is megkapta 1990-ben. A szavak és képek új szimfóniája Októberi stájer ősz „A művészet hazugság, mely a valóságot láttatja"- olvasható a Stájer ősz '94 rendezvénysorozat programfüzetében a Pablo Picasso idézet egy reklámoldalt színesítve. Az első, ami feltűnik a kiadvány böngészőjének, hogy a programkínálat sorolása mellett rengeteg reklámot közöl a füzet. Úgy tűnik, hogy a szeptember 30-tól október 23-ig tartó művészeti fesztivál felkeltette az anyagi támogatók fantáziáját. A fényképekkel illusztrált programfüzetben a rendezők szándékait összefoglaló Dosztojevszkijidézetet találunk: „A kultúra az embert meglágyítja, ezáltal kevésbé lesz vérszomjas, és egyre inkább lemond a háború lehetőségéről." Az 1967 óta minden ősszel megrendezett stájerországi művészeti fesztivál idén is színes programot kínál. Kiállítások, filmfesztivál, színházi bemutatók, komolyzenei és ifjúsági kórus előadások és irodalmi szimpóziumok várják az érdeklődőket. Szeptember 30-án a Tomáz Pandur rendezte Orosz misszió című kísérleti színházi bemutatóval kezdődik a Stájer Ősz ‘94. Az alternatív színházi bemutató témája a háborús erőszak, a tehetetlenség, az önpusztítás, a remény és illúziók elvesztése. Tomáz Pandur szlovén rendező, aki az általa irányított színházi kísérletben a mai modern szemléletmódot az orosz szellemi és művészi irányzatokkal igyekszik egyesíteni. A darabban öt nyelven - németül, oroszul, szlovénul, franciául és angolul - beszélnek a szereplők, mégis van egy közös színházi nyelv, amely összefogja az egészet: „a szavak és képek új szimfóniája" - mondta Tomáz Pandúr, a darab rendezője. (reedy)