Magyar Nemzet, 1994. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-22 / 222. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. szeptember 22. Kultúra Még két évig marad a sátor Akár holnap költözhet a Rockszínház A hosszú huzavona és a csendes színészmegmozdulás után végre lezárult a „nagy kék buborék”, a Nyugati pályaudvar mellett felállított Vígszínház-sátor ügye: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyezte, hogy a lebontásra ítélt építmény további két évig a pályaudvar Ceglédi udvarában működhessen. A színésztársadalom képviselői és az érintett színigazgatók pedig ígéretet tettek, hogy két év múlva nem tiltakoznak a sátor lebontása ellen. Marton László, a Vígszínház igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, nem valamiféle győzelemről van szó, a józan belátás döntött az ügyben és ésszerű kompromisszum született. Arra a kérdésre, hogy mi van a fordulat mögött, miért változott végül meg a műemlékvédelmi hivatal álláspontja, nem kaptunk választ tőle. (Jogilag az volt az egyetlen lehetséges megoldás, hogy a műemlékvédelmi hivatal elnöke visszavonja a saját határozatát.) A sátor átvételéről a Rockszínházzal már aláírták a szándéknyilatkozatot, jelenleg a gazdasági tárgyalások folynak. A Rockszínház megveszi azokat a felszerelési tárgyakat és berendezéseket, amelyek a sátorban most még a Vígszínház tulajdonában vannak. Marton László elmondta, reméli hogy hamarosan megtörténik a kulcsátadás, és a Rockszínház társulata minél hamarabb birtokba veszi az építményt. „Tőlünk már holnap költözhetnek!'' - tette hozzá az igazgató. D. M. Szép Ernő-díjak Szilágyi Andor Az el nem küldött levelek című drámakötetéért, valamint az elsődrámás Darvasi László Vizsgálat a rózsák ügyében című munkájáért kapta meg az immár tizedik alkalommal odaítélt Szép Ernő-díjat. Az elismerést szerdán, a magyar dráma napján Török András kultuszminisztériumi helyettes államtitkár adta át a művelődési minisztériumban. A Szép Ernő-díjat a művelődési tárca 1984-ben alapította abból a pénzből, amelyet Pogányné Szép Berta, az író húga végrendeletileg a művelődési minisztériumra hagyott. Az elismerést az adott évadban bemutatott vagy megjelent legjobb magyar dráma szerzőjének ítéli a kuratórium. A Szép Ernő-díjban először Weöres Sándor részesült, tavaly Márton László, Parti Nagy Lajos és Kapás Dezső vehette át a kitüntetést. A Nemzeti Filharmónia őszi-téli koncertjei Szuperbérlet és „hangverseny” .Az elmúlt huszonöt évben a filharmónia hatvanhétezerötszáztizenöt koncertet szervezett az országban, és ezeket csaknem harmincmillió ember látogatta. E Számok egyértelmű választ adnak minden olyan felvetésre, mely a filharmónia létjogosultságát megkérdőjelezi. A stabilizáció időszaka lezárult, megkezdődhet az intézmény korszerűsítésének a folyamata" - mondta Tóthpál József igazgató azon a szerdai tájékoztatón, amelyen ismertették a Nemzeti Filharmónia őszi-téli rendezvényeit és távlati terveit, az Állami Hangversenyzenekar programját. Az Állami Hangversenyzenekar szeptember 24-én kezdi az évadot, a budapesti zenei hetek nyitókoncertjén a Zeneakadémián Bartók Táncszvitje, Mihály András Gordonkaversenye és Kodály Psalmus Hungaricusa csendül fel Lukács Ervin vezényletével. Közreműködik Perényi Miklós, Kelen Péter és az Állami Énekkar. Az évad koncertjein az ÁHZ élén lép pódiumra többek között Onczay Csaba, Szabadi Vilmos, Jandó Jenő, Kiss András és Prunyi Ilona. A budapesti zenei hetek hangversenyei mellett Tóthpál József kiemelte az ÁHZ Kobajasz-sorozatát, az Oxfordi Kamarazenekar október 25-i koncertjét, Schiff András zongoraestjeit és a Freiburgi Barokk Együttes vendégszereplését a Mesterbérlet-sorozatban. A Korunk zenéje koncertjeit - köztük Durkós Zsolt szerzői estjét- október 1-től 9-éig a budapesti őszi fesztivál és a filharmónia közösen rendezi. A fiatalabb korosztály számára hirdették meg az egyetemi bérletet, az ÁHZ-matiné bérletet, valamint a Mesélő muzsika, A muzsika világa és A zene titkai című sorozatot. Tóthpál József szólt arról is, hogy a filharmónia a követ,kező évadban szeretné létrehozni az ÁHZ, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Rádiózenekar közös szuperbérlet - sorozatát, amely az együttesek nemes „hangversenye” lehet, és elősegítheti a zenekarok közt kialakult ellentétek elsimítását. Szitányi János, a rádió elnöke hozzátette, hogy Vásáry Tamással,a Rádiózenekar főzeneigazgatójával együtt támogatják a Filharmónia elképzelését. .. A ‘ ■ )OJ (devich) Új törvényre várva A művelődési tárca a pártok, az egyházak és az alapítványi iskolák képviselőivel tárgyalt A parlamenti pártok, a katolikus, a református és az evangélikus egyház oktatással foglalkozó szakembereinek, valamint az alapítványi és magániskolák képviselőinek a részvételével a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szerdán tanácskozást hívott össze, amelyen a tárca hétfői miniszteri értekezletén kialakított, a közoktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát értékelték. Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a tárca három hete foglalkozik az oktatás finanszírozásával kapcsolatos kérdések felülvizsgálatával, a törvényjavaslat szakmai előkészítésével. Hangsúlyozta: a megoldatlan kérdések tisztázása azért is sürgető, mert az 1995-re vonatkozó költségvetési törvény megalkotásánál figyelemmel kell lenni az iskolák fenntartására és anyagi támogatására is. Sok gondot okoz, hogy az önkormányzatok által kötött közoktatási megállapodások egy része ellentétes a törvény előírásaival, hiszen több helyen csak a normatív támogatás biztosítására tettek ígéretet A minisztérium most előterjesztett javaslata értelmében az egyházi és önkormányzati iskolákhoz hasonlóan mindazon magán- és alapítványi iskolának járna a költségvetésben meghatározott normatív támogatás, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek, még akkor is, ha jelenleg nincs érvényes közoktatási megállapodásuk. A normatív támogatáshoz jutó alapítványi és magániskolák pedig alaptevékenységükre vonatkozóan nem szedhetnek tandíjat. A normatív támogatást - amely a tanulók oktatási költségeinek felét sem fedezi a minisztérium számításai szerint - az alapítványi és magániskolák egyéb bevételeikből, például tandíjból egészíthetik ki. A normatív támogatásban részesülő alapítványi és magániskolák köréből csak a vállalkozás alapján szervezett oktatási intézmények maradnak ki, amelyek amúgy sem számítanak állami támogatásra. Az alapítványi és magániskolák normatív támogatásához szükséges háromszáznegyven millió forint a költségvetésben is szerepelt, így ennek kifizetése nem okoz különösebb megterhelést az államháztartásnak. A megoldás azért is sürgető, mert az alapítványi és magániskolák zöme szeptemberben közoktatási megállapodás nélkül kezdte meg a tanítást, ezért számukra különösen fontos a normatív támogatás folyósítása. Az egyházak által fenntartott oktatási intézményekről elhangzott, hogy az előző kormány ugyan húsz évre kötött velük közoktatási megállapodást, de a kiegészítő támogatás mértékét mindig az adott évi költségvetési törvényben határozzák meg. Azokkal az egyházi iskolákkal, amelyekkel valamilyen oknál fogva még nem kötöttek közoktatási megállapodást - például az újonnan alakultakkal -, a minisztérium helyesebbnek látná, ha nem húsz éves szerződést kötnének, hanem annyi évre szólót, amely igazodik az adott iskolatípus szerkezetéhez, így különöző időtartamú - háromtól tizenkét éves közoktatási megállapodások jönnének létre, természetesen csak a törvénymódosítás után. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az alapítványi iskolákat is megilleti a normatív támogatás. A református egyház képviseletében felszólaló Bartos Zoltánné viszont kifejtette, hogy az egyházak a minisztérium javaslatának őket érintő részét képlékenynek, ezért elfogadhatatlannak tartják. A Fidesz kéviseletében megjelent Pokorny Zoltán azt hangoztatta, hogy megoldás csak a közoktatási törvény egészének következetes átgondolása során képzelhető el. Figyelemre méltónak találta, hogy ez az első alkalom, hogy a kulturális és oktatási vezetés tárgyalásra hívta meg a pártok képviselőit. A módosítás irányával Pokorny Zoltán alapvetően egyetértett. Dobos Krisztina, az MDF részéről üdvözölte a kormányzat tárgyalási készségét, és az alapítványi iskolákra vonatkozó javaslatát. Azt viszont elfogadhatatlannak tartotta, hogy a minisztérium felülvizsgálja a már meglévő közoktatási megállapodásokat mindaddig, amíg ki nem alakul az oktatás finanszírozásának átfogó rendszere. Horn Gábor, az SZDSZ oktatáspolitikai műhelyének vezetője azt javasolta, hogy minden engedélyezett oktatási intézet kapjon normatív és kiegészítő támogatást is, amennyiben nem szed tandíjat. Várhegyi György az alapítványi és magániskolák képviseletében kiemelte, hogy sok helyi önkormányzat azért nem köt közoktatási megállapodást, mert arra vár, hogy megismerje a minisztériumi támogatás mértékét, és mérlegelje, önkormányzati költségvetésének ismeretében vállalhat-e ilyen arányú terhet. Elhangzott még, hogy a minisztérium a jogszabálytervezet módosításánál figyelembe veszi az egyeztető tárgyaláson elhangzottakat, de nem ígéri, hogy eleget tesz valamely fenntartó sajátos igényeinek. A módosított szöveget a tervek szerint hétfőn bocsátják ismét a miniszteri értekezlet elé. Hangsúlyozták: a törvénymódosítás folyamatának még csak a közepén tartanak. l d.) Beszélni nehéz Péchy Blanka centenáriumán Most lenne százéves a mindössze hat éve, élete kilencvennegyedik esztendejében elhunyt Péchy Blanka színésznő, a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés és hangsúly megszállottja. Kazinczy Ferencről nevezte el alapítványát, amelynek kitüntető díját évenként ítélik oda színészeknek, rádiósoknak, tévéseknek, közéleti szereplőknek valamint a Kazinczy-érmet a nyelvi versenyben győztes diákoknak. Ki is volt ez a díjalapító megszállott, akinek haláláig tartó állandó rádióműsorából kölcsönöztük írásunk címét is? Nyolcvan évvel ezelőtt, 1914-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, ahol évfolyamtársa volt Bajor Gizinek. Hosszú és változatos pályáját a Vígszínházban kezdte, és , sok-sok kitérő után ott is fejezte be. Két vígszínházi évad után, két évadnyi megszakítással tíz évet töltött a Magyar Színháznál. A fiatal színésznőt Jászai Mari barátságába és bizalmába fogadta, és tőle kapott kedvet a versmondásra is. Ebben az időben ismerte meg Ady Endrét, és az évek során ő volt Ady költészetének egyik leghívebb tolmácsolója, szószólója és propagálója. A színpadon többnyire csak másodszerepeket kapott, bár a kritikusok, Kosztolányi Dezső, Kárpáti Aurél, Schöpflin Aladár szinte minden szerepében dicsérték finom és ízléses játékát. Vígszínházi évei alatt még együtt játszott Varsányi Irénnel, Hegedűs Gyulával, Csortos Gyulával, a Magyar Színházban az ott vendégszereplő Jászai Marival, valamint a Belvárosi Színházban az ugyancsak ott vendégszereplő Márkus Emíliával, vagyis kora legnagyobb egyéniségeivel, Bajor Gizivel, egykori osztálytársával A néma levente 1936-os Magyar Színházban és 1946-os Nemzeti Színházi előadásaiban játszott együtt, Bajor Ziliája mellett Péchy volt Beatrix királyné. A húszas évek végén, a színpadon kevéssé foglalkoztatott színésznő Bécsbe ment, hogy megtanulja, illetve gyakorolja a német színpadi nyelvet. Ő maga mesélte, hogy Bécsben találkozott Molnár Ferenccel, akinek a kérdésére, hogy mit csinál itt, elmondta, hogy gyakorolja a német nyelvet egy szerződés reményében. Mire Molnár: „Nem mindegy, hogy milyen nyelven nem játszik?” Az ironikus megjegyzés Molnárra vallott. Péchy Blanka mégis jelentkezett Reinhardtnál, aki meghallgatása után, számos színháza közül a bécsi Josefstedter Theaterhezszerződtette. Péchy 1928-tól’1934-ig működött Reinhardtnál. Hazatérhtve,.különböző színházakban, lépett föl, de működésének legfontosabb színtere a dobogó volt. Ady mellett Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Juhász Gyula versei voltak műsorán. 1948-tól 1951-ig a bécsi magyar követség kulturális attaséjaként és a Collegium Hungaricum igazgatójaként terjesztette a magyar kultúrát Ausztriában. 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszédet tanította. A versmondást 1959-ben hagyta abba, de a következő évben megalapította a Kazinczy-díjat és a Kazinczy-érmet, majd 1986-ban, néhai férje, Magyar Lajos emlékére a Magyar Lajos újságírói díjat. Közben sem feledkezett meg a nyelvművelésről: e tárgykörben számos cikket írt, és a rádióban állandósult nyelvművelő műsora, a Beszélni nehéz, amelynek halála előtt néhány hónappal, 1987 szeptemberében volt a háromszázadik adása. Több könyve jelent meg, színészekről, a nyelvművelésről és a saját életéről. Jászai Marinak nemcsak pályáját írta meg, de baráti kapcsolatuk történetét is. Regény című könyvében házasságának és az ön- I kény áldozatául esett férjének I állít emléket, a Hűséges hűtle- I nek Bulyovszkyné Szilágyi Lilla I regényes életét tárja föl, az Es- I te a Dunánál című kötet pedig visszaemlékezéseinek gyűjteménye. Beszélni nehéz című rádióműsorait ugyanilyen című könyvében foglalta össze, így marad meg emlékezetünkben a száz éve született színésznő,, nyelvművelő, író, díjalapító, közéleti ember. Cenner Mihály * Honti Mária közigazgatási államtitkár, a Kazinczy-alapítvány Bizottság elnöke adta át Péchy Blanka születésének centenáriuma alkalmából a most, először odaítélt Péchy Blanka-díjakat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban szerdán. Első alkaloima, a szép magyar beszéd jubileumi évében egy általános, egy középiskolai és egy felsőoktatási intézményben az anyanyelvi nevelést hosszú éveken át eredményesen szolgáló tanár részesült e kitüntetésben. Fejes Lajosné, a balatonboglári Általános Iskola tanára másfél évtizedes kiváló szakkörvezetői munkájáért, valamint a boglári általános iskolai anyanyelvi tábor megszervezéséért kapta meg e kitüntetést, Homonnayné dr. Jób Klára pedig a sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal művelődésügyi osztályának vezetője az Édes Anyanyelvünk országos nyelvhasználati versenymozgalom elindításáért, és a határainkon túli, valamint a hazai középfokú iskolák tanulói országos versenyének több mint egy évtizeden át való kiváló megrendezéséért. Dr. Raisz Rózsa, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára az anyanyelvi nevelés terén végzett kiváló munkájáért és az Országos Anyanyelvoktatási Napok példamutató megrendezéséért kapta meg a Péchy Blanka-díjat. A Péchy Blanka-díj három kitüntetettje: Fejes Lajosné, dr. Jób Klára és dr. Raisz Rózsa MTI-fotó : Bruzák Noémi A Ferenczy Kiadó Budapesten Német-magyar irodalmi kapcsolatok Mint arról már hírt adtunk, Dávid Katalin professzorasszony hetvenedik születésnapjára emlékkönyvvel tisztelegtek barátai és munkatársai. Szerdán Budapest Székesfőváros Könyvesházában a Pesti Szalon és a Ferenczy Kiadó fogadást adott az ünnepelt és a kötet szerzőinek tiszteletére, s bemutatták az utóbbi idők egyik legszebb kiadványát a sajtónak. Dankó László kalocsai érsek ismertető szavait, valamint a szemelvényeket Balázsovits Lajos színművész olvasta fel. Szántó Tibor a könyv útját ismertette: hogyan lett a kéziratból az Egyetemi Nyomda segítségével páratlanul szép kiadvány. Domonkos Máté gitárművész szólója után Dávid Katalin megköszönte valamennyi közreműködő munkáját. A könyvbemutató alkalmat adott arra, hogy Josef von Ferenczy és Andreas von Ferenczy jelenlétében bemutassák a Pesti Szalon által létrehozott magyarországi Ferenczy Könyvkiadót. Mint Kőrössy József, a kiadó vezetője elmondta, évi húsz-huszonöt könyvet kívánnak megjelentetni, elsősorban a német nyelvterületről. Tervezik Dürrenmatt életművének megjelentetését, az első kisprózakötet jövő év elején kerül a boltokba. Ugyancsak szívügyük Thomas Bernhardt, valamint Franz Kafka életművének kiadása, a jogokról azonban még nem tudtak megegyezeni. A szépirodalom mellett gyermek-és ismeretterjesztő könyvekkel jelentkeznek a piacon. Kizárólagos terjesztőjük a Fabula Könyvesház. (o. á.) NAPLÓ ANDREW WILSON -DICKSON A kereszténység zenéje - a gregoriántól a gospelig - című munkáját jelentette meg magyar nyelven a Gemini Budapest Kiadó. A kötet hangversennyel egybekötött bemutatóját ma tartják a budapesti Szent Gellért plébániatemplomban. Az angol szerző munkája áttekintést ad a keresztény zene születéséről, a reneszánsz és a reformáció korának egyházi muzsikájáról. Mindezeken kívül bemutatja Afrika és Amerika keresztény zenéjét is. A magyar kiadást Tardy László, Trajtler Gábor és Fekete Csaba publikációi egészítik ki. A SZEM ÉS A FÜL című lengyel filmavantgarde és videóművészet című rendezvény megnyitó előadása szeptember 24-én, este háromnegyed kilenckor lesz a BBS-Toldi Stúdió Moziban (Budapest V., Bajcsy- Zsilinszky út 36-38.). LŐRINCZY GYÖRGY (1935-1981) kiállítását szeptember 24-én, délelőtt fél tizenkettőkor Sáros László nyitja meg a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. DR. GÁNÓCZY SÁNDOR, a Würzburgi Egyetem római katolikus teológiai fakultásának dogmatika professzora, a híres Kálvin-kutató tart előadásokat Kecskeméten, a Károli Gáspár Egyetem jogi karán. KASSÁK KOLLÁZSAI (1955-1966) címmel kiállítás nyitik meg szeptember 25-én, délelőtt tizenegy órakor a Kassák Múzeumban (Budapest DL, Fő tér 1.). A tárlatot Juhász Ferenc költő nyitja meg. A JELENKOR kiadó őszi újdonsága Orbán Jolán Derrida írásfordulata című írása, Richard Rorty Esetlegesség, irónia és szolidaritás című munkája, John Cage műve, A csend, valamint a Nádas Péter bibliográfia (1961-1994). PILINSZKY JÁNOS Urbi et orbi és KZ-oratóriumának bemutató előadása szeptember 26- án, este fél nyolckor lesz a Várszínház Refektórium színpadán. ÁNIMÁNI című mesemusical előadása szeptember 26-án, délután három és öt órakor lesz a Budai Vigadóban (Budapest I., Corvin tér 8.). Az előadás rendezője Novák Ferenc. PATAKI TAMÁS Mimikri, avagy a teknősbéka minták leszármazottai című kiállítását az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban tekinthetik meg az érdeklődők. RÓZSA ZSUZSA textilképeiből látható kiállítás az őrmezei Közösségi Házban (Budapest XI., Cirmos u. 8.). JOSEPH KADAR 25 párizsi év összefoglalója című kiállítása október 2-ig tekinthető meg a Vasarely Múzeum kamaratermében (Budapest ΠΙ., Szentlélek tér 6.). METAMORFÓZIS címmel Frédéric Fonteney fényképkiállítása október 13-ig tekinthető meg a Francia Intézetben (Budapest I., Fő u. 17.). HOLOCAUST címmel kortárs magyar képzőművészeti kiállítás látható a szekszárdi Művészetek Házában. Az egykori zsinagóga falai között október 24-ig látható az a 120 grafikai, festészeti és szobrászati alkotás, amelyet országos pályázatra beküldött munkákból válogatott a zsűri. NEMZETKÖZI OKTATÓTELEVÍZIÓS Szemináriumot rendez október 17-21. között a Magyar Televízió Egerben. A konferenciának az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola ad otthont. A rendezvényen európai és tengerentúli televíziók képviselői és magyar oktatási szakemberek vesznek részt Többek között arra keresik a választ, mi befolyásolja a távoktatási programok témaválasztását, milyen helyük van a tv-műsoroknak a felnőtt oktatás multimediális rendszerében, illetve miként lehet megfelelni egyaránt a szakmai és nézői igényeknek. Foglalkoznak majd az 1995-ös birminghami távoktatási világkonferencia előkészületeivel is.