Magyar Nemzet, 1994. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-22 / 222. szám
16 Magyar Nemzet Aligha érheti megrendítőbb élmény az életereje teljében lévő embert, mint az, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A világon 6,2 millió sclerosis multiplexes (SM) beteg szembesül nap mint nap ezzel a ténnyel, anélkül, hogy állapotának javulására bármi remény lenne. A kórkép rendszerint érzészavarokkal, izommerevséggel együttjáró gyengeséggel kezdődik, többnyire az ötvenedik életév előtt. A tünetek a betegség első támadása után részben viszszafejlődnek, de hoszabb-rövidebb nyugodt szakasz után ismét visszatérnek, és a beteg általános állapotának romlásához vezetnek. Annak ellenére, hogy a betegséget előidéző elváltozások a központi idegrendszerben találhatók, nem érintik az intellektust és az alapvető életfunkciók szabályozását. Az SM-es betegek tehát életre vannak ítélve. Ez az élet azonban nem csökkent értékű és nem reménytelen, hirdetik a világ számos országában működő SM-egyesületek, amelyek a héten tartják találkozójukat Budapesten. - Mikor és milyen céllal szerveződött az első magyarországi SM-társaság? - kérdezem dr. Guseo Andrást, a székesfehérvári kórház neurológiai osztályának főorvosát, a Magyar SM Társaság elnökét. - Az első hazai SM-társaság magja tíz évvel ezelőtt született, azt követően, hogy Zürichben részt vettem a Nemzetközi SM Társaságok Szövetségének konferenciáján, és az ott látott példán felbuzdulva városomban, Székesfehérváron egyesületet kezdtem el szervezni a betegek számára. Az ötlet olyannyira népszerűnek bizonyult, hogy néhány hónapon belül az ország öt megyéjében alakult hasonló szervezet, és két év múlva már hazánk minden megyéjében működött SM-társaság. A társaságok célja a betegek támogatása, a kezelés és a rehabilitáció összehangolása a nemzetközi normákkal, valamint a betegek nevelése a gyógyíthatatlan kórral való együttélés mikéntjére. Öt éve teljes jogú tagjai vagyunk a Nemeztközi SM Társaságok Szövetségének, amely lehetőséget nyújt a szorosabb együttműködés- re és a témával foglalkozó magyar szakorvosok külföldi képzésére. - Milyen témakörökben hangzanak el előadások a konferencián? - A tanácskozás több szekcióban folyik, ezekben a szekciókban a betegek és a velük foglalkozó ápolók és orvosok vegyesen vesznek részt. A témák között szerepelnek az SM társaságok létrehozásának és működtetésének kérdései, a betegek rehabilitációja, külön tudományos szimpózium foglalkozik a gyógykezelés legígéretesebb útjaival, az SM gyermekkori formáival és a pszichoneuro-immunológiával. - Ez utóbbi témakörnek ön jó ismerője. Miként befolyásolja a psziché a szervezet ellenálló képességét? - Ma már világos számunkra, hogy a stressz-szituációkat az SM-es betegek igen nehezen viselik, és hogy a stressz közvetve állapotuk romlásához vezet. Konferenciánkon a stresszhelyzetek kezeléséről adnak elő világhírű szaktekintélyek. Az elmúlt években az SM kezelésében rendkívül ígéretes gyógyszerek voltak a klinikai kipróbálás stádiumában, amelyeknek rövidesen várható a megjelenése a nemzetközi gyógyszerpiacon. Az egyik sokat emlegeti készítmény a Copolymer-t (Cop-1). Michel Sella izraeli kutatót, a Cop-1-et kifejelsztő kutatócsoport vezetőjét a szer hatásmechanizmusáról faggattam. Az általunk kifejlesztett vegyület egy fehérje, amely hasonlít az agy alapvető proteinjére, a mielinre. Ez azért lényeges, mert thai tudásunk szerint az SM betegséget a mielin elleni immuntámadás okozza, így ha Cop-1 -et juttatunk a szervezetbe, az leköti a mielin ellen termelődő antitesteket, és ezáltal megvédi az idegrendszert a pusztulástól. Miért hatásosabb a Cop-1 az eddig használt szereknél? — Az eddig használt szerek a szervezet egészének az immunválaszát befolyásolták, és sok mellékhatással rendelkeztek. A Cop-1 viszont szelektíven — csak a mielin ellen termelődött antitesteket köti le, ezáltal nem befolyásolja a védekező rendszer más reakcióit. - A Cop-1 engedélyeztetése már folyamatban van. Mikor kerül gyógyszer formájában a világpiacra? - A készítmény a klinikai kipróbálás során több ezer ember kezelésében hatásosnak bizonyult, és a gyógyszergyár már felkészült a gyártásra. Az engedélyeztetési procedúra azonban elhúzódhat még másfél évig is. Nagy jövő áll a szervezet immunválaszát moduláló interferonok előtt a rák és a különböző vírusfertőzések gyógyításában. A béta-interferon azonban hatásosnak bizonyult SM-es betegek állapotának javítására is. Henry McFarland, amerikai kutató a béta-interferonnal kapcsolatos tapasztalatairól számolt be lapunknak. ve. Gyógyszer formájában a béta-interferon 1993 júliusában készült el, és az első betegeket november óta kezeljük ezzel a készítménnyel. A klinikai kipróbálás azt mutatja, hogy a szer ötven százalékkal csökkenti a betegség támadásainak számát, és ezzel összefüggésben az agyban újonnan keletkező elváltozások mennyisége is kisebb. A gyógyszer mindeddig biztonságosnak tűnt, noha a kezelés kezdetén jelentkezhetnek mellékhatások, amelyek azonban néhány héten belül elmúlnak. - Hogyan hat a béta-interferon? - Az SM akut támadásai során a vérben bizonyos fehérvérsejtek mennyisége és aktivitása megemelkedik, másoké csökken. A béta-interferon elsősorban a szupresszor fehérvérsejtek működését serkenti, amelyek a mielint károsító antitesteket termelő fehérvérsejtek működését gátolják. Ez tehát azt jelenti, hogy a béta-interferon csak a betegséget okozó tényezők egyikére hat. Keressük a módját, hogy miként lehetne ezt a hatást kiterjeszteni. Az SM gyermekkorban viszonylag ritka. Ha mégis kialakul, akkor lefolyása sok tekintetben különbözik a felnőttkori SM-től. Sokan megkülönböztetett figyelemmel fordulnak a gyermekkori megbetegedések felé, amelyeknek vizsgálata választ adhat az eleddig ismeretlen kórokra. Dr. Veres Évát, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosát arra kértük, beszéljen a kórkép gyermekkori megjelenési formáiról. - A betegség gyermeknél annyira ritka, hogy még ma is vitatkoznak róla szakmai körökben: van-e egyáltalán SM gyermekkorban. Ha szigorú klinikai kritériumoknak megfelelően állítjuk fel a diagnózist, akkor találunk olyan eseteket, amelyek ezen szigorú kritériumok alapján is SM-nek nevezhetők. Fontos választóvonalat jelent azonban a kamaszkor. Míg ugyanis kamaszkor előtt extrém ritkaságnak számít a betegség kialakulása, addig a serdülőkorban megnő az SM-es betegek száma. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy kamaszkorban olyan vegyületek jelennek meg a szervezetben, amelyek szerepet játszanak a betegség kialakulásában. - Milyen prognózisú a korán kialakuló SM? - Tapasztalataink szerint az egészen fiatal korban kialakuló SM nem is biztos, hogy folytatódik, de mindenesetre a pubertás folyamánmegváltozik a szervezet reakciókészsége. A kamaszkorban induló SM prognózisa nem roszszabb a felnőttkori kórképnél,'sőt'a' betegség fellángolásai után a tünetek viszszafejlődése teljesebb, és nehezebben alakulnak ki visszafordíthatatlan károsodások. Szelényi Zoltán Életre ítélve A Nemzetközi Sclerosis Multiplex Társaságok Szövetségének találkozója Budapesten Sclerosis multiplexes betegek Barcelonában Tudomány CSÜTÖRTÖK, 1994. szeptember 22. Az endoszkópos vizsgálatok előnyei és hátrányai A vérzéscsillapítástól az epeműtétig Az orvostudománynak mindig törekvése volt, hogy valamilyen módon „belenézzen” az emberi szervezetbe. Különösen felkínálták ezt a lehetőséget az üreges szervek, így a technika fejlődésével hamar elkészültek azok a műszerek, amelyekkel az orvos a saját szemével tekinthette meg, mondjuk, a gyomor vagy a húgyhólyag belsejét. Azt a vizsgálati módszert, ami ezen alapul, endoszkópiának nevezzük. Az endoszkópos vizsgálat során apró üvegprizmákat, tükröket és világítótesteket juttatnak a testüregbe vagy szervüregbe, és így tanulmányozzák a vizsgált területet. Belgyógyászok gyakran használt módszere egy-egy betegség pontos diagnózisához. Az endoszkópos vizsgálatok során mindig újabb módszereket dolgoznak ki az orvosok, és tapasztalataikat időről időre átadják egymásnak. Az természetes, hogy mint minden beavatkozásnak, ennek a módszernek is vannak kockázati tényezői. Erről tárgyaltak Zalaegerszegen azok az orvosok, akik endoszkópiával foglalkoznak. Az endoszkópos vizsgálatokról kérdeztem egy harminc éve praktizáló belgyógyászt: — Az elnevezés — endoscopia - görög eredetű szóösszetétel, a test belsejébe való betekintést jelenti. Ezt különböző eszközökkel végzik. Egyrészt az üreges szervekbe emésztőcsatorna (a szájüregtől a végbélig), húgycső, húgyhólyag, hüvely, méhszáj körül tekint be az orvos, másrészt a hasüregbe, ami ugyan nem üreg, ezért először levegőt préselnek be, hogy a hashártya lemezeit eltávolítsák egymástól, és az így képződött üregbe bevezetett eszközzel megtekinthessék a hasüregi szervek felszínét. Ma már olyan finom műszerek is léteznek, hogy az erek belsejét is megvizsgálhatják ilyen módon, de ez még csak a kutatás szintjén áll, a napi gyakorlatban nem terjedt el. - Milyen indikációval javasol vagy végez a belgyógyász endoszkópos vizsgálatot? - A beavatkozásnak két nagy csoportja van, diagnosztikus céllal végezzük, ha a szerv belső felszínét akarjuk megnézni, de egyúttal mintát is vehetünk a kérdéses területről. Például anyagot szívunk le bakteriológiai vizsgálatra vagy levált sejteket veszünk ki mikroszkópos vizsgálathoz. A hörgőkből szabályos kis kefékkel veszik ki a levált sejteket. Arra alkalmas eszközzel kis szövetdarabok is kivehetők az endoszkópon keresztül, amit aztán tovább küldünk hisztológiai elemzésre. A beavatkozások másik nagy csoportját az intervenciós endoszkópia képezi. Ekkor különböző beavatkozásokat végeznek, mondhatjuk úgy is, hogy kisebb műtéteket hajtanak végre. - Említene néhány példát? - Polipokat távolítanak el, mondjuk, a gyomorból vagy a hólyagból, sőt az eltávolítás helyén kialakult vérzés is csillapítható ezzel a módszerrel. Vérző fekélyek lézeres vérzéscsillapítására is alkalmas az eljárás, vagy elektrokoagulációra kerülhet sor (nagyfrekvenciás árammal való szövetpusztításra), de arra is lehetőség van, hogy a fekély széleit injekcióban adott egy százalékos etoxi-szklerollal megkeményítsék. De említhetném a májzsugor betegség kísérőjeként kialakuló nyelőcső-visszértágulatok megrepedésének megelőzését. Ilyenkor egy finom tűvel szklerotizálják a visszértágulatot, így elhárítják a megrepedés veszélyét. Műtéteket is végeznek az endoszkópok segítségével. Egy hagyományos módon végrehajtott epehólyagkiirtás 10-15 cm-es metszéssel jár, de ugyanez - megfelelő feltételek esetén - 1 cm-es metszéssel is elvégezhető egy laparoszkóp bevezetésével, és ezen keresztül távolítják el az epehólyagot.Az endoszkóp ezek szerint egy gyűjtőfogalom. Igen, minden olyan eszközt, amivel be lehet hatótni a test belsejébe, és meg lehet nézni valamit, endoszkópnak nevezünk. A lényegük, hogy fényt lehessen bejuttatni, és képet kapjunk vissza. A legrégebbi műszerek merev csövek voltak, ezért adott esetben egy gyomortükrözés egyenértékű volt a kardnyeléssel. Ma száloptikákat használnak, ahol a sok elemi üvegszál akár csomóra kötve is képes továbbítani a képet, emellett hihetetlen hajlékony eszközök készíthetők így. Az endoszkópok fejlesztése is arra irányul, hogy a műszer minél hajlékonyabb, minél vékonyabb legyen, megfelelő kép- és fényátvitel biztosítása mellett, valamint minél több manipulációt lehessen végrehajtani vele. - A beavatkozásnak lehetnek szövődményei is? - Mint minden vizsgálatnak, ennek is megvan a maga kockázata. Például a különböző perforációk (átfúródások). Ha behatolunk egy üregbe, előfordulhat, hogy hibás alkalmazás vagy anatómiai eltérés miatt átlyukad a szerv fala. A daganatok például a legkisebb érintésre is könnyenkifordulnak a szervből. Fertőzések is bevihetők a műszerrel, akár a szerv, akár az ilyenkor óhatatlanul kialakuló mikroszkópikus sérüléseken keresztül a vérkeringésbe. Az arra fokozottan érzékeny embereknél ez szívbelhártya-gyulladáshoz vezethet. Ezért endoszkópos vizsgálatot szívbetegeknél csak antibiotikus védelemben végeznek. Különböző vérzések is előidézhetők a műszerrel, mondjuk, ha megsérül egy ér, ez olykor igen súlyos, életveszélyes állapotot is előidézhet. Éppen ezért nem érdektelen elmondani azokat a tapasztalatokat, amelyeket endoszkópiás vizsgálatokat végző orvosok gyűjtöttek a gyakorlat során. (h. i.) Az emésztőrendszer endoszkópos vizsgálata Gyermekek hanta-vírus-fertőzése Ha egy gyermeknél ismeretlen eredetű akut agyvelőgyulladás lép fel, a belgyógyászok és a gyermekgyógyászok azonnal a hanta-vírusra gondolnak. A rostocki egyetemi gyermekklinika orvoscsoportja számos ilyen esettel találkozott. Egy 15 éves fiú, nátha és fejfájás után igen magas lázt kapott. Ehhez erős hasi fájdalmak párosultak. A rostocki klinikán akut agyvelőgyulladást állapítottak meg. A hantavírus Közép-Európában igen ritkán fordul elő. A beteg szérumában valóban magas antitest-koncentrációt találtak. Három héttel a betegség kitörése után a gyermek ismét jól volt. Az orvosok megállapították, hogy a Balkánon és Ázsiában őshonos hanta-szerotípus okozta a megbetegedést. Újabban e különös betegség Berlin-Brandenburg területén gyakori, míg Közép- Európa más részeire a Paumala-szerotípus jellemző. A szakirodalom eddig csak felnőttek hanta-vírus fertőzéséről számolt be. Németországi előfordulása nemcsak a hely, hanem amiatt is egyedülálló, hogy a vírus fiatalkorúak körében fordult elő. A hanta-vírus köztesgazdái bizonyos rágcsálók. (k) Csontritkulásról mindenkinek Pusztít a „néma járvány” Fejlett társadalmakban „néma járványként” terjed a csontritkulás (osteoporosis). Nevét onnan kapta, hogy amikor panaszokat okoz, akkor már igen nehéz a beavatkozás, a siker is kétséges. Mit is takar a csontritkulás fogalma és hogyan védekezhetünk ellene? - erről beszélgettünk dr. Poór Gyula főorvossal, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnökével. - A szervezet csonttömege 30-35 éves korra alakul ki, majd ezt követően megindul egy fokozatos csontvesztés. Az egész csontrendszer tömegét genetikus program határozza meg, de különböző hormonális, táplálkozási, életmódbeli tényezők elősegíthetik vagy hátráltathatják az örökölt adottság kialakulását. A csontritkulás a nőket gyakrabban veszélyezteti, mint a férfiakat, mivel eleve mintegy 30 százalékkal kisebb a csonttömegük, és a menopauzában gyakorlatilag megszűnő petefészek hormon hiánya miatt jelentős csontvesztés kezdődik. Ennek következményeként a csontok fokozottan törékennyé válnak és törések következnek be. Elsősorban combnyaktörés, csigolyatörés és csuklótörés alakulhat ki. A csontritkulás ma hazánkban a lakosság mintegy 10 százalékát érinti, körülbelül 800 000-1 000 000 embert. Elsősorban a nőket, az 50. életévük után. Ettől kezdve minden harmadik-negyedik nő veszélyeztetett. A törés már csak a betegség egyik tünete, ezt figyelmeztető jelek előzik meg: hátfájás, medencetáji fájdalom, a hát meggörbülése. A fájdalom - szemben a reumatikus fájdalmakkal — mozgás után nem javul, a fájó testrész „nem járódik be”. A betegséget az észrevétlen kezdet és a lassú lefolyás jellemzi. Ezek szerint létezik egy komolyan veszélyeztetett réteg, akiket ha időben kiszűrnek és kezelnek, akkor megelőzhető a nagyobb baj. A diagnózis, a megelőzés és a gyógyítás a korai szakaszban kell megtörténjen. Ezt felismerve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a Népjóléti Minisztériummal karöltve felkérte a Magyar Osteoporosis Társaságot arra, hogy dolgozzanak ki egy nemzeti osteoporosis programot. Megbíztak, hogy vizsgáljuk meg, mekkora súlyú ez a kérdés a magyar társadalomban, hány embert érint és kiket. Megbíztak azzal, hogy dolgozzuk ki a megelőzés irányelveit, egészen gyermekkortól kezdve. Az iskolai testnevelésen és az egészséges táplálkozáson át a nők speciális szűréséig. A program kidolgozása folyamatban van, az ősz folyamán tartunk egy nagy kongresszust Debrecenben, és az eredmény akkor lesz publikus. Mivel ez a betegség több szakterületet érint, a programba belgyógyászok, reumatológusok, nőgyógyászok, radiológusok is bekapcsolódtak. Sokkal olcsóbb a betegség megelőzése, mint a már kialakult szövődmény kezelése. A nemzeti osteoporosis program társadalmivá tételéhez és a közvélemény felkészítéséhez egy alapítványt, szeretnénk létrehozi. Célja az lesz, hogy a program anyagi, társadalmi, közvélemény-formáló ereje legyen. Mi mindig nagy tisztelettel viseltettünk a Magyar Nemzet napilap iránt, ezért kérjük önöket, hogy vegyenek részt az alapítványban. Az év végére elkészül az említett program, és ekkor szeretnénk egy nagyobb propagandát elindítani, de addigra kész kell legyen a Nemzeti Osteoporosis Alapítvány. - Külföldön hol állnak a betegség megelőzésében? - A magyar társadalom jelenleg ott tart, ahol egy fejlett nyugat-európai vagy tengerentúli ország 15-20 évvel ezelőtt. •Akkor,az egészségügyet a szívás érrendszeri, valamint az onkológiai betegségekkel azonosították. Ez már ott „lecsengett” mint elsőrendű megoldandó feladat, részben meg is oldották. Jelenleg a csontritkulás áll az első helyen a megoldandó népegészségügyi feladatok között. Hihetetlen, de combnyaktörés következtében ma több nő hal meg a világon, mint mell-, méhnyak-, és méhtestrákban együtt. Nemrég jöttem haza az Egyesült Államokból a Mayo Klinikáról, ahol egy ilyen projekten dolgoztunk. Kiderült, hogy a csontritkulás következtében bekövetkezett combnyaktörés okozta halálozás mintegy 30 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik beteg meghal csak azért, mert eltört a combnyaka. Megvan a módjuk arra, hogy megelőzzék, illetve gyógyítsák ezt a betegséget? Kezünkben vannak azok a diagnosztikus és terápiás lehetőségek, amivel a betegség idejében megállapítható, és a csonttömeg csökkenése megakadályozható. Sőt, szerencsés esetben még növelhető is. A kálciumadagoláson kívül ma jó néhány olyan gyógyszerrel rendelkezünk - az aktív D-vitamin-származékoktól kezdve a kalcitoninon át a különböző hormonkészítményekig - amelyekkel a csontritkulás eredményesen kezelhető. Az egész program célja éppen az lesz, hogy kialakítsuk azt a diagnosztikus centrumhálózatot, amellyel a veszélyeztetett egyéneket kiszűrhetjük (15— 20 központra gondolunk, vidékeken is). Ezeket a helyeket megfelelően műszerekkel kell fölszerelni, mert ha röntgenkép alapján diagnosztizálunk, az már kicsit késő. A csonttömeg mérésére szolgáló műszerekre, biokémiai meghatározásokat végző laboratóriumokra van szükség. A veszélyeztetett populáció kiszűrése után ezt a rétegetkézben kell tartani, gyógyítani és megelőzni azt, hogy eljussanak a törésekig. (hankó)