Magyar Nemzet, 1995. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1995. január 2. 1994. január 1.: Az Országgyűlés 1993 októberé­ben elfogadott határozata szerint 4 százalékkal emel­kedtek a nyugdíjak. Január 3.: A Magyar Nemzeti Bank egy százalék­kal leértékelte a forintot a valutakosárhoz képest. Január 12.: Kaposvár és Taszár között egy menet­­rendszerű autóbusz összeütközött egy pótkocsis teher­autóval, a busz vezetője és 11 utas meghalt Az 1994. október 31-én kihirdetett ítélet szerint a teherautó veze­tője volt a hibás a tömegszerencsétlenségért, ezért Pet­­ró Csabát 5 év 5 hónap fogházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélték. Január 17.: Boross Péter miniszterelnök felmen­tette dr. Csépi Lajost az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatói tisztségéből, és ezzel egyidejűleg négy évre kinevezte az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság igazgatóságának tagjává. Az ÁV. Rt. igazgatósága úgy döntött: a vezérigazgatói posztot négy évig Csépi Lajos tölti be. Az ÁVÜ új ügyvezető igazgatója dr. Hatvani Szabó János lett. Január 20.: A kormány rendeletben tiltotta meg az állatviadalokat, köztük a kutyaviadalokat. A két leg­veszélyesebb és kifejezetten ilyen célra kitenyésztett kutyafajtára a kormány behozatali és tenyésztési tilal­mat rendelt el. Január 25-27.: Az MSZP meghívására Budapest­re látogatott Piene Mauroy, a Szocialista Internacioná­­lé elnöke. Fogadta Göncz Árpád államfő, Boross Péter kormányfő, tárgyalt Demszky Gábor főpolgármesterrel és Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével. Január 28-30.: Budapesten tartotta programalko­tó küldöttgyűlését a Szabad Demokraták Szövetsége. A rendezvény vendége volt Otto Graf Lambsdorffs a Li­berális Internacionálé elnöke. Február 1.: A honvédelmi miniszter és a honvéd­ség parancsnoka vizsgálatot rendelt el egy feltételezett pénzügyi szabálytalansággal kapcsolatban, mivel a Lupis Brókerház 811 millió forinttal tartozik a honvédségnek. Február 2.: A Fővárosi Bíróságon megkezdődött Dieter Hofmann osztrák állampolgár és magyar vád­lott-társa bűnügyének tárgyalása. Február 3.: Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Li­berális Demokrata Párt elnöke és háromtagú kísérete Belgrádból érkezve Röszkén lépett be Magyarországra, majd a delegáció a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott. A kíséret egyik tagjánál egy lőszer nélküli pisz­tolyt találtak, amit a nemzetközi szabályzatnak megfe­lelően elvettek tőle. Ezért a repülőtéren incidens történt az orosz pártelnök és a Malév-alkalmazottak között. Február 4.: Budapesten összeomlott az Ó utca 24. szám alatti ingatlan, leszakadt az épület bal szárnya, és a lakások mintegy fele megsemmisült, egy lakó meghalt. Február 7.: Megkezdődött az Országgyűlés tava­szi ülésszaka: az Antall József miniszterelnök halálával megüresedett MDF-mandátumot Fekete György volt művelődési államtitkár-helyettes kapta meg. Február 11.: Budapesten Boross Péter miniszter­­elnök külföldi újságíróknak kijelentette, hogy a NA­­TO-repülőgépek boszniai bevetése esetén Magyaror­szág megtiltja a magyar légtér használatát Február 16.: A Magyar Nemzeti Bank saját hatás­körben 2,6 százalékkal leértékelte a forintot a valutako­sárral szemben. Február 18.: Az MDF VH. országos gyűlésén Für Lajost 685 érvényes szavazattal a Demokrata Fórum el­nökévé választották. Február 22.: Öngyilkos lett Pap János, aki a párt­állami időszakban belügyminiszter és miniszterelnök­helyettes, majd a Veszprém megyei pártbizottság első titkára volt Február 23.: A főváros napi árfolyamon számítva 7,5 milliárd forint összegű hitelt vett fel az EBRD-től, amelyből 1994-ben 3,5 milliárd forintot fordítanak Bu­dapest tömegközlekedése javítására. Március 1.: Blikk címmel új, független színes na­pilap jelent meg.­­C­árcius 3-5.: Boross Péter miniszterelnök meg­hívására Budapestre látogatott Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának elnöke. Március 4.: Elbocsátották, illetve nyugdíjazták a Magyar Rádió 129 dolgozóját. Március 8.: Boross Péter miniszterelnök Buda­pesten fogadta a Zsidó Világkongresszus Israel Singer főtitkár által vezetett delegációját, akik a magyarorszá­gi zsidóság kárpótlásáról tárgyaltak. Március 10.: A Független Rádiós Szakszervezet demonstrációt szervezett a Magyar Rádió épülete előtt. Április 4-7.: Szabad György, az Országgyűlés el­nöke az Egyesült Államok kongresszusának meghívá­sára Washingtonba utazott, ahol április 6-án részt vett és beszédet mondott a magyar holocaust 50. évforduló­ján rendezett emlékünnepségen. Az Országgyűlés dr. Botos Gábor, dr. Eigner Jó­zsef és dr. Tarr György bírát 1996. június 30-ig szóló megbízatással kinevezte az ügynöktörvény hatálya alá eső személyek ellenőrzésére hivatott bizottság tagjává. Az Országos Választási Bizottság május 29-re, va­sárnapra tűzte ki a parlamenti választások második for­dulóját. Április 26.: A Hírlapkiadó Rt. vásárolta meg a Magyar Nemzet Részvénytársaság többségi tulajdonát a francia Hersant-csoporthoz tartozó Socpresse Rt-től. Április 29.: A TV 3 Budapest adóra vonatkozó stúdióengedélyt kapott a Budapesti Kommunikációs Részvénytársaság a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumtól. Május 1.: A Pénzügyminisztérium rendelete alap­ján magyar állampolgár az addigi 5 ezer forint helyett 20 ezer forint értékű külföldi fizetőeszközt tarthat bir­tokában és vihet ld engedély nélkül az országból. Május 3.: Átadták a forgalomnak az M0-ás kör­gyűrűnek az M1 -es autópályát és a 6-os főutat összekö­tő 13,9 kilométeres szakaszát. Május 4.: Visszavonult a közéleti szerepléstől a 84 éves Vörös Vince, a kisgazdamozgalom ismert sze­mélyisége. Május 5.: Miskolcról útban Budapest felé közúti balesetet szenvedett Horn Gyula, az MSZP elnöke, or­szággyűlési képviselő. A baleset során Horn Gyula, a személygépkocsi vezetője és a pártelnök kísérője nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Május 8.: Megtartották a parlamenti választások első fordulóját, 68,91 százalékos részvétel mellett. Or­szágos összesítésben a területi pártlistákra leadott sza­vazatok aránya: Magyar Szocialista Párt 32,99 száza­lék, Szabad Demokraták Szövetsége 19,74 százalék, Magyar Demokrata Fórum 11,74 százalék, Független Kisgazdapárt 7,2 százalék, Kereszténydemokrata Néppárt 7,03 százalék, Fiatal Demokraták Szövetsége 7,02 százalék. Május 15.: Az MSZP kampányfőnökeinek és me­gyei elnökeinek tanácskozását tartották Budapesten. Horn Gyula pártelnök bejelentette: az MSZP nem akar egypárti kormányzást. Május 26.: Harminc párt részvételével Budapes­ten tartotta ülését a Szocialista Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsága. Május 27.: Az ORFK befejezte a nyomozást a kü­lönösen nagy kárt okozó csalás, sikkasztás és okiratha­misítás ügyében Lupis József ellen, és e bűncselekmé­nyek miatt vádemelési javaslatot terjesztett be ellene. A nyomozás megállapítása szerint a Lupis-brókerház vé­gül több mint kétmilliárd forintot nem tudott visszafi­zetni a hitelezőinek. Schweitzer Józsefet, az Országos Rabbiképző Inté­zet főigazgatóját a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közgyűlése országos főrabbivá válasz­totta. Ezzel 40 év után ismét van országos főrabbi Ma­gyarországon. Május 29.: A választásra jogosult polgárok 55,3 százalékának részvételével lezajlott az 1994. évi or­szággyűlési választások második fordulója. A szavaza­tok 54,15 százalékát a Magyar Szocialista Párt szerezte meg, és ezzel abszolút többséget kapott A mandátu­mok végleges megoszlása: MSZP 209, SZDSZ 69, MDF 10, FKGP 26, KDNP 22, Fidesz 20, Agrárszövet­ség 1, a négy liberális párt közös jelöltje­­. Június 15: Boross Péter miniszterelnök eszmecse­rét folytatott Horn Gyulával, az MSZP elnökével. A ta­lálkozót a kormányfő kezdeményezte. A Juventus Rádió többségi tulajdonosa az ameri­kai Metro Media International lett, miután megvásárolt további 50 százalék üzletrészt Ezzel az amerikai cég 75 százaléka mellett a maradék 25 százalék két magyar befektetőnél maradt. Június 4.: Visszaszállították Németországba azt a 307 tonna vegyes veszélyes hulladékot, amely 1993 nyarán illegálisan került Kiskunhalasra. Június 13.: A Fidesznek ítélték a Keresztényde­mokrata Néppárt választási Fair Play-díját. Június 16.: Nagy Imre és mártírtársai kivégzése évfordulóján Nagy Erzsébet és Hárn Gyula együtt ko­­szorúzott a 301-es parcellában. Június 17.: A Magyar Hirdető Rt. bérbe vette a Hírlapkiadó Vállalattól a Magyar Nemzet, az Esti Hír­lap és az Expressz című újságok kiadási jogát. Június 29.: Az Országgyűlés kulturális bizottsága állást foglalt: egyetért Boross Péter kormányfő azon in­dítványával, hogy mentsék fel a médiaalelnököket, Nahlik Gábort és Csúcs Lászlót Július 14.: Boross Péter ügyvezető miniszterelnök augusztus 5-i hatállyal felmentette tisztségéből Barsiné Pataky Etelka expofőbiztost. Július 15.: Letette az esküt az új kormány. A ti­zennégy tagú kabinetet Horn Gyula, a Magyar Szocia­lista Párt elnöke vezeti, az SZDSZ-es Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettesként a Belügymi­nisztérium élén áll. Pest Megyei Hírek címmel új napilapot indított a budapesti székhelyű Vico Press Rt. Július 20.: A Szigetközben megkezdték a Duna hullámtéri mellékágainak szivattyús vízpótlását. A Magyar Televízió új vezetése megszüntette Stef­­ka Istvánnak, a Híradó főszerkesztőjének munkaviszo­nyát, és bejelentette, hogy a munkatársak tevékenysé­gére egyelőre nem tart igényt Július 28.: A magyar kormány tíz igen szavazattal és három tartózkodással úgy döntött, nem javasolja az 1996. évi budapesti világkiállítás megrendezését, mivel az ország anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Augusztus 5.: A kormány - a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben - nyolc százalékkal leértékelte a forintot Augusztus 5-8.: Budapesten forgatta új videó­­klipjét Michael Jackson amerikai popsztár. Augusztus 8.: Megérkezett az Igazságügyi Mi­nisztériumba Magda Marinko kiadatási kérelme. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bejelentette: a nyár folyamán összesen 255 esetben találtak ólom­­szennyezettséget azokban a fűszerpaprika-mintákban, amelyeket a lakosságtól, a kereskedelemből és a ven­déglátásból foglaltak le. Augusztus 20.: Göncz Árpád államfő és Horn Gyula kormányfő levélben meghívta Bill Clinton ame­rikai elnököt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet december 5-6-i budapesti csúcstalálkozójára. Augusztus 24.: Hazahozták a budapesti Zsidó Múzeumból ellopott, felbecsülhetetlen értékű műkin­csek nagy részét, amelyeket Romániában találtak meg. Augusztus 28.: Az országos méretűvé duzzadt paprikahamisítás, az ólommérgezések miatt az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletben megtiltotta a fű­­szerpaprika forgalmazását és piacokon, vásárokon és a vásárcsarnokokban való árusítását. Augusztus 29.: A kormány döntése szerint elha­lasztották az energiahordozók 1994. évi áremelését. Szeptember 1.: A kormány jóváhagyta a televízió szervezeti és működési szabályzatát. Eszerint 11 szer­vezeti egységgel lett kevesebb a televízióban, mint ko­rábban. Szeptember 9.: A Fidesz bocsánatot kért a nyug­díjasoktól a velük kapcsolatos korábbi döntéseikért. Szeptember 10.: Lemondott tisztéről Király Zol­tán, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. Döntését a választási kudarccal és a párton belül kiúju­ló ellentétekkel indokolta. Szeptember 11.: Ismét Für Lajost választották az MDF elnökévé. Szeptember 30.: A parlament elfogadta az önkor­mányzati törvénycsomagot A szavazás megkezdése előtt az ellenzéki pártok egységesen elhagyták az ülés­termet. A kormánypártok átal elfogadott rendelkezés alapján egyfordulóssá válik az önkormányzati válasz­tás, megszűnik az érvényességi küszöb, a polgármeste­reket közvetlenül választják minden településen. Az el­lenzéki pártok levélben fordulnak Göncz Árpádhoz, hogy ne írja alá a törvénycsomagot. Október 2.: Befejeződött a budapesti Nagykörút felújításának június 16-tól folyó első szakasza, és meg-­­indult a menetrend szerinti villamosközlekedés. Október 12.: A nagymarosi Duna-szakaszon megkezdték a körgát elbontását: először a gát felső kör­szelvényén, a vízszint felett 6-8 méter magasan a töl­tést alkotó sziklákat távolították el. Október 18.: Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke átvette az Új Magyarország című napilap és több civil szervezet által 1994. augusztus 13-án - az 1996. évi vi­lágkiállítás megrendezése érdekében - kezdeményezett népszavazást támogató, körülbelül 120 ezer aláírást tar­talmazó dokumentumcsomagot. Október 22.: Lipták Béla amerikai magyar pro­fesszor, környezetvédő a bősi erőműnél tiltakozó tünte­tést szervezett, ahol javasolta: a két ország elnökei jut­tassák el a környezetvédelmi szakemberek által kidol­gozott tervet Clinton elnöknek. Október 23.: Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc 38. évfordulója és a köztársaság kikiáltásá­nak ötödik évfordulója alkalmából Budapesten ko­­szonizási ünnepséget rendeztek a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Ünnepi beszédet az Országgyűlés elnöke mondott. Az állami megemlékezé­sen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök. Este az Operaházban dísz­­hangversennyel emlékeztek, ahol Göncz Árpád mon­dott beszédet. A parlamenti ellenzéki pártok a budai Várban tar­tottak közös megemlékezést, mert - Orbán Viktor sza­vaival - nem kívántak együtt ünnepelni november 4-e, a forradalom leverésének örököseivel. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke, a MIÉP és a Magyar Út Körök Mozgalom ünnepségén, a budapesti Felvonulási téren mondott beszédet. Október 28.: Több mint négy évtized után haza­került Magyarországra, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba József Attila A Dunánál című versének kézirata, amelyet Oplatka András Svájcban élő magyar származású újságíró adott át. November 8.: Az Országgyűlés döntött az 1996. évi világkiállítás megrendezésének lemondásáról. Megkezdődött az ügynöktörvény végrehajtása, az egyes, fontos tisztségeket betöltő személyek átvilágítása. November 16.: Megszüntette tanácsadó testületét Horn Gyula miniszterelnök. November 17.: Az Országos Választási Bizottság ülésén bejelentették: legfeljebb 84 933 aláírás tekinthe­tő hitelesnek abból a több mint 112 ezerből, amelyet az Új Magyarország kezdeményezésére gyűjtöttek össze az exponépszavazás ügyében. November 23.: Bod Péter Ákos, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke december­ 14-i hatállyal benyújtotta lemondását. 1995. január 1-jétől a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatójaként négy ország - Magyarország, Csehor­szág, Szlovákia és Horvátország - képviseletét látja el November 28-29.: Az Országgyűlés európai in­tegrációs ügyek bizottságának küldöttsége Orbán Vik­tor elnök vezetésével Brüsszelben részt vett az Európai Unió­ Magyarország társulási parlamenti bizottságának második ülésén. Tárgyaltak Magyarországnak az Euró­pai Unióhoz történő csatlakozásáról, majd magyar ajánlásra közös nyilatkozatot fogadtak el. November 30.: Eigner József, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bi­zottság soros elnöke nyilatkozatában elmondta: megér­kezett a Belügyminisztériumból a névsorban első negy­ven képviselő átvilágításának eredménye. Eszerint kö­zülük egy fő saját kezűleg aláírt beszervezési nyilatko­zattal hálózati feladatot vállalt, az állambiztonsági ap­parátusnak jelentést adott, illetve tevékenységéért térí­tést vagy más előnyöket fogadott el. A testület vezetője az érintett nevét természetesen nem mondta meg. A vasutas-szakszervezetek bejelentették: decem­ber 8-án kétórás figyelmeztető sztrájkot, majd­­ ha en­nek sem lesz eredménye, akkor­­ december 12-től 36 órás általános munkabeszüntetést tartanak, mert nem tudják elfogadni a kormányzat hatszázalékos béremelé­si ajánlatát. December 2.: Vasúti katasztrófa történt Szajol­­ban, a Nyíregyházáról induló gyorsvonat kisiklott, és az állomás épületébe csapódott. A szerencsétlenség kö­vetkeztében harmincegyen életüket vesztették. Befejezte Budapesti tanácskozását a Szocintem. December 5-6.: ötvenkét tagország, hét meghí­vott állam, tizenhárom nemzetközi szervezet részvéte­lével a Budapest Kongresszusi Központban tartották meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet budapesti csúcstalálkozóját, rendkívüli biztonsá­gi intézkedések közepette, de a várakozásokkal ellen­tétben, a fővárosban nem bénult meg az élet. December 11.: Az egyfordulós önkormányzati vá­lasztásokon a szavazópolgárok 39,7 százaléka vett részt, Budapest főpolgármestere ismét Demszky Gábor lett. December 12.: Elkezdődött a 36 órásra hirdetett vasutassztrájk, amely végül a tervezetnél hamarabb ért véget, ugyanis a felek megegyezésre jutottak. December 16.: A Pest Megyei Hírek megjelené­sét három hónapra felfüggesztette a napilapot kiadó Vico Rt. December 26.: Budapesten, a Hegyalja úton lelőt­tek egy Mercedes személygépkocsiban ülő fiatalem­bert, a Király utcában megszúrtak egy 34 éves férfit. December 27.: A budai Gesztenyéskertben egy húsz év körüli férfi holttestére bukkantak. Mint később a nyomozás során kiderült, a Hegyalja úton történtek és ez a gyilkosság összefüggésben voltak. A rendőrség időközben elfogta a feltételezett gyilkost­­.• (Összeállította: Ő. T. G.) 1994 krónikája A MAGYAR GALLUP INTÉZET szeretné megköszönni annak a 345 000 magyar állampolgárnak az együttműködését, akik ebben az évben megosztották velünk idejüket, figyelmüket és véleményüket. Köszönettel tartozunk 1380 munkatársunknak, akik szerte az országban végzett lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy 1994-ben a Magyar Gallup Intézet lett „Az Év Cége" a Gallup világhálózatán belül. Sikereink egyike, hogy az önkormányzati választások estéjén, december 11-én új számítógépes rendszerünkkel másfél óra leforgása alatt végeztünk 1500 fős országos mintán személyes kérdezéssel vizsgálatot. Ez a számítógépes kérdezői rendszer, melynek gyorsasága nemzetközi viszonylatban is rekordnak számít, 1995-ben már bármely megrendelőnk rendelkezésére áll. Boldog új évet kívánunk, szeretnénk, ha jövőre is együtt szolgálhatnánk alapvető célunkat: a magyar társadalom véleményének pontos, megbízható feltárását és bemutatását a gazdasági és társadalmi élet szereplői számára.J 88WWWBI

Next