Magyar Nemzet, 1995. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-20 / 66. szám
14 Magor Nemzet Eltemették Stefan Lászlót „Burgenland egyik legnagyobb fiát veszítette el” - ezekkel a szavakkal búcsúztatta Karl Stix tartományi főnök szombaton Stefan László kismartoni püspököt a temetésen, amelyen huszonhárom püspök jelent meg - az osztrák, a magyar, a horvát, a szlovák egyház és a Vatikán képviseletében. A gyászmisét a Szent Adrián-dómban celebrálta Hans Hermann Groer bíboros. Paul Iby kismartoni püspök méltatta elődje életútját, készségét a párbeszédre, a kiegyezésre, a különböző népcsoportok közötti közvetítésre, amely nehéz időkben is lehetővé tette a hídszerepet a Kelet és a Dél felé. Paskai bíboros felidézte, hogyan nyittatta meg László püspök a határt a magyar zarándokok előtt I. János Pál pápa ausztriai látogatása idején, és tette lehetővé Trausdorfban az első személyes találkozót a pápa és a magyar hívők között. (Folytatása szombati 18. oldalról) A gimnasztyorkát, szovjet tiszti váll-lapot viselő százados, majd őrnagy tudta, hogy a megkezdett útról nem lehet visszafordulni. Annak is tudatában volt, hogy családjuk Európa egyik legrégebbi arisztokrata dinasztiájából ered, ősapjuk I. Ottótól kapta címét és kiváltságait, tehát a pármai Pallaviciniek már Szent István királyunk megkoronázása előtt marcheseként jeleskedtek Itáliában, a Német- Római Birodalom déli végvidékein. Azzal is tisztában volt, hogy a terebélyesedő Pallavicinidinasztia érdekei csaknem egy ezredévig egybefonódtak a német-római császárok és örököseik céljaival. A család "hazánkba szakadt alágazatának tagjai - a páncélos őrnagy felmenői - csak a XVII. században tűntek föl Magyarországon, s kitüntetve magukat a törökellenes fölszabadító hadműveletekben, katonai érdemeikért kapták a vagyonuk alapját jelentő latifundiumot. A Pallavicini fivérek nagyapját már nem érdekelte a birtokszerzés; pénzügyi érdeklődését és kivételes tehetségét inkább a kiegyezést követő ipari fölemelkedéskor kamatoztatta; a Magyar Általános Hitelbank elnök-vezérigazgatójaként számos nagy gazdasági vállalkozást kezdeményezett, jelentős szerepe volt a magyar kormányok pénzügyi műveleteinek intézésében. Édesapjuk pedig már csak a politika világához kötődött, az örökölt somogyi birtokot és a mosdósi kastélyt is eladta inkább, mert nyűgnek érezte; a harmincas években ismét közéleti szerepet vállalt a monarchikus eszmék sikere reményében. Ellentmondások béklyóiban élt a legifjabb Pallavicini; érzelmeit, egész lényét kizsigerelték. Magánélete még inkább összekuszálódott, elvált polgári családból származó hitvesétől, pedig ezzel ötesztendős kisfiáról is le kellett mondania. Édesanyja kénytelen volt megválni a Remete utcai villaháztól; e csodálatos, nagy műveltségű asszony, akinek otthonában 1944-ben menedékre leltek az ellenállás baloldali vezetői, nem kerülhette el a kitelepítést, kiforgatták maradék javaiból; évekig egy Szolnok megyei tanya kamrájában várta a híradást elsőszülött és legkisebbik fiaitól. Pallavicini György életútjának további állomásait teljességgel már nem tudjuk fölidézni. Nem lehet hitelesnek tekinteni azok beszámolóit, akik állítólag hol itt, hol ott látták, avagy különböző szovjet katonai börtönökben vele raboskodtak volna. Egyetlen híradás bizonyult hitelt érdemlőnek; e szerint jó ideig a Baden bei Wienben fölállított NKVD- börtönben őrizték, majd ugyancsak ott, egy különleges katonai bíróság a szovjet büntető törvénykönyv 58. cikkelye alapján tízévi kényszermunkára ítélte. Magyarországon ebben az időben már az óvodás korosztályú gyermekeket is Habsburg Ottóval riogatták, az államhatalom sajtógépezete koalíciós egyetértésben szapulta a szegény megfélemlített, legitimista érzelmű honpolgárokat, akik - úgymond - vissza akarják állítani a királyságot, hogy ezzel ismét szolgaságba taszítsák az országot. Pallavicini Györgyöt hazaérkezése után többen figyelmeztették, hogy minden lépését szemmel tartják. Önszántából elment az Andrássy út 60.-ban működő politikai rendőrségre, hogy egyik vezetőjétől, akivel az ellenállási mozgalomban kötött ismeretséget, megkérdezze, mit akarnak tőle. Ismerőse arra kérte, fáradjon be másnap, addigra elrendezik a nyilvánvaló félreértést. Nem sokkal azután, hogy kilépett az épületből, közrefogta két férfi. Egy ott várakozó gépkocsiba tuszkolták. Ha netán legitimista tevékenységét rótták volna föl bűnéül, akkor is elképesztő, hogy egy idegen állam törvényei alapján emelhettek vádat ellene. Akárcsak mások ellen, akikről nem is tudunk. Sorsának nyomvonalát keresve ráakadtam még két ismert Habsburg-hű magyar politikus nevére; az ifú Pallavicinivel azonos időben tűnt el gróf Pálffy Géza, aki ugyancsak a hazai legitimista párt újjáélesztésén munkálkodott; Lajos Iván monarchista beállítottságú kéféírónak is nyoma veszett. Pedig ő azzal szerzett hazai és külhoni megbecsülést, hogy 1939-ben kiadott, Szürke Könyv című tanulmánykötetében tételesen bebizonyította, hogy a küszöbön álló világháborúban vereséget szenved a hitleri birodalom. A feltűnést keltő műnek oly nagy sikere volt, hogy a magyar hatóságok azonnal elkobozták példányait. A Gestapo 1944-ben elhurcolta, s miután hazatért Mauthausenből, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott osztálytanácsosként; a Magyar életrajzi lexikon szemérmes megfogalmazása szerint „1946 júniusában tisztázatlan körülmények között eltűnt". A hazai közvéleményt még fölkavarta a Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla képviselő elhurcoltatásának ügye, de a korlátozott magyar koalíciós demokráciából kirekesztett legitimista politikusokat sikerült úgy eltávolítani, hogy még a varjú sem károgott utánuk. Kinek is lenne gondja kideríteni, mi lett velük, ha már senkijük sem él? Ifj. Pallavicini György neve gyakran elhangzott az 1949-ben megrendezett Mindszenty-per tárgyalásain. A vádirat szerint ő hozta-vitte az üzeneteket Habsburg Ottó és a hercegprímás között. Mint egy postás vagy valami levélkézbesítő. Még azt is az ő bűnéül rótták föl, hogy Mindszenty hercegprímás amerikai útja során, 1947. június 21-én egy Chicago melletti kolostorban találkozott Habsburg Ottóval, és egyórás, bizalmas megbeszélést folytatott vele. Noha még tanúként sem jelenhetett meg a per beírái előtt, nevét oly összefüggésekben emlegették, mintha egymaga szőtte-fonta, sőt még irányította volna a klérus és a monarchisták összeesküvését. A vádirat állítása szerint az ő közvetítésével jött létre a magas szintű összejövetel. A nagy színjáték rendezői sem a vádhatóságnak, sem a budapesti Népbúóság különtanácsának nem adták utasításba, hogy az oly sokszor emlegetett ifjú Pallavicini Györgyöt szembesíteni kellene a perbe fogott bíborossal. Anól sem ejtettek szót, hol tartózkodik az a bűnös őrgróf, akinek a vádlottak padján volna a helye. Testvéröccse, Antal úgy került az ellene indított perbe, mint Pilátus a Krédóba. Felsőpetényben, a hercegprímás őrizetére rendelt államvédelmi egység 1956. október 30-án ugyancsak megalakította a maga forradalmi bizottságát. Azonnal fölvették a kapcsolatot a rétsági Páncélos Kiképző Ezred parancsnokságával, s jelentették, hogy előző nap egy szovjet páncélkocsin négy orosz katona és magyar rendőrök kíséretében megérkezett Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, aki magával akarta vinni a bíborost. De a főpap bizalmatlan volt iránta, attól tartott, ismét fogságba vetik, vagy a Szovjetunióba szállítják. Végül is a Minisztertanács titkársága utasította a rétsági helyőrség parancsnokát, azonnal vegyék védelmükbe Mindszentyt, s másnap páncélosokkal biztosított gépkocsin kísérjék őt Budapestre. Ekkor Pálinkás Antal volt a rétsági páncélos ezred törzsfőnöke, neki kellett a feladatot végrehajtania. Háy Gyula, aki vizsgálati fogsága idején a Fő utcai börtönben hosszabb ideig zárkatársa volt a páncélos őrnagynak, emlékiratában felidézte beszélgetéseiket. Háy szerint zárkatársa belátta, akkor követte el a legnagyobb hibát, amikor eredeti nevén, Pallavicini Antalként mutatkozott be a bíborosnak. Azért mondta meg nevét a főpapnak, hogy megnyugtassa? Hiszen az Állami Egyházügyi Hivatal főhatalmassága a minap még szovjet katonák és rendőrök kíséretében akarta oltalmába venni. S azt is tudta, hogy e név viselőjének fegyveres védelmét bizalommal elfogadja. De az is meglehet, hogy csak zavarában mutatkozott be így. Ezt a nevet kapták föl a lapok, és a rádiók is őrgróf Pallavicini nevét harsogták. Mi történt a forradalom leverése után? A Pálinkás-Pallavicini letartóztatását és példás megbüntetését követelő járási pártbizottságnak nem sokáig kellett hangoskodnia. A megtorló hatalomnak kapóra jött, hogy 1956 októberében a kiszabadult hercegprímás oldalán ismét föltűnt egy őrgróf Pallavicini. Ha már az újabb Mindszenty-pert nem lehetett is megrendezni, perbe foghatták fegyveres kiszabadítóját. Egy igazi arisztokratát. Meglehet, a bűnösnek kiszemelt katonatiszt éppen olyan vétlen és védtelen volt, mint elhurcolt bátyja, György, aki a Szovjetunióban halt meg 1948. május 27-én. Kiss Károly Párhuzamos életrajzok (2.) A két Pallavicini I NAPLÓ ÁLLÁSBÖRZE lesz március 21-22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen az európai műegyetemistákat összefogó nemzetközi szervezet, a BEST és a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének, az IASTE Hungarynek a szervezésben. A találkozón előreláthatólag több mint ötven cég képviselteti magát. Az ebből az alkalomból megjelent kalauz a találkozón részt vevő cégekre vonatkozó tájékoztató adatokat tartalmazza. A VÍGSZÍNHÁZ a Jean-Claude Penchenat műve alapján Békés Pál által összeállított, Össztánc című darabbal lépett fel szombaton nagy sikerrel Pozsonyban, a fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő Szlovák Nemzeti Színházban. A SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ kétszer szerepelt Budapesten a hét végén. A társulat Braniszlav Nusic Gyanús személy című művét mutatta be a Várszínházban szombaton és vasárnap délután. Branyiszlav Nusic századfordulón játszódó komédiáját Dean Mijacs állította színpadra. A komédia ősbemutatója hetvenkét esztendővel ezelőtt, a Belgrádi Nemzeti Színházban volt A TEMESVÁRI Csiky Gergely Állami Színház vasárnap este Békéscsabán, a Jókai Színházban adta elő Illyés Gyula Tűvétevők című parasztkomédiáját Sándor János rendezésében, Mátray Lászlóval, Gáli Annamáriával, Deák Irénnel, István Istvánnal, Ferenczy Annamáriával a főbb szerepekben. Április 5-én a kassai Thália Színház szerepel Békéscsabán. Székely János Caligula helytartója című drámáját mutatják be. TATABÁNYÁN a hét végén tartották meg a Magyar Klarinétosok Szövetségének első országos találkozóját, amelyre eljöttek finn vendégek is és az Európai Zeneiskolák Uniójának elnökségi tagjai. A hangverseny műsorában Mozart, Vivaldi, Moher és Cruzell művei hangzottak el, ekkor volt az ősbemutatója Rózsa Pál Sinfoniette című darabjának. A találkozó szakmai megbeszélésekkel zárult. CSÍKSZEREDÁI képzőművészeti kiállítás, bábelőadás, orgona- és gitárhangverseny, fotókiállítás szerepelt a hét végén Gyulán megrendezett, ma befejeződő Csíkszeredai napok programján. A székely város és Gyula testvérvárosi kapcsolatban áll. SZINYEI MERSE ANNA A magyar tájfestészet aranykora című könyvének bemutatója ma délután öt órakor lesz a Litea Könyvszalonban (budai vár, Hess András tér 4. - Fortuna udvar). A beszélgetést Sediánszky János vezeti. KONCZ ANDRÁS kiállítása március 21-én, délután hat órakor nyílik meg a Várfok 14 Műhelygalériában (Budapest I., Várfok u. 14.). ELSE! JEGYZETE Nőnapi hangverseny PRUNYI ILONA és Perényi Eszter a Zeneakadémia kistermében megrendezett nőnapi hangversenyükre kizárólag női zeneszerzők (Kodály Emma, Szőnyi Erzsébet, Pócs Katalin, Tallér Zsófia, Clara Schumann, Lili Boulanger, Germaine Tailleferre és Grazyna Bacewicz) műveiből válogattak. Manapság, amikor külföldi kiadók egyre-másra jelentetik meg a női zeneszerzésről írt monográfiákat, lexikonokat, a magyarkoncertpódiumokon csak kivételes alkalmakkor hallhatunk a gyengébbik nem alkotásaiból. Pócs Katalin Meditáció hegedűre és zongorára című alkotása nyitotta meg a műsort Az egytételes darab a két művésznő előadásában egyéni színnel szólalt meg, olyan hangon, ami nemcsak a zeneszerző útkeresésének eredményét hanem az előadók muzikalitását és stílusérzékét is dicséri. Germaine Tailleferre Pastorale zongorára, karácsonyi hangulatú zongoraműve követte Pócs Katalin duóját. A szerzőnő (1892-1983) nemcsak Franciaország zeneszerzőinek barátságát élvezte, hanem a világ sok tájáról mondhatott magának barátokat tisztelőket. Zenéjének hagyományos jellege azonban egész oeuvre-jére jellemző, most megszólaló karakterdarabjára is, amely Darius Milhaud-nak szól. Pranyi Ilona előadására a legmegfelelőbb jelzőként a „kecses” szó illett, hiszen a rövid, de annál hangulatosabb műben régi korokat idéző bájjal elevenítette fel a karácsony hangulatát. GRAZYNA BACEWICZ 2. hegedű szólószonátája, amelyet Petényi Eszter játszott, hosszú és nehéz alkotás; az 1958-ban íródott mű mégis meglepő harmóniai és ritmikai ötleteivel élményt adó muzsikává vált a művésznő kezében. Bacewicz nemcsak a hangok világában változatos, hanem meglepően hangszer-idiomatikus is, szonátájában bőkezűen él a hangszer adta kifejezési lehetőségekkel, színes muzsikává varázsolva azt. A finálénak is nevezhető második tételben virtuóz glissandók (fel- és lecsúszások) sorozata kápráztatja el a hallgatót. Egyetlen nem hivatásos zeneszerzőnője a koncerten szereplő műveknek Kodály Emma, aki még mint Gruber Emma már fiatalon a század első felének magyar művészeit gyűjtötte maga közé pesti lakásában, ahol művészeti esteket tartottak. A zenészek közül Bartók és Kodály voltak állandó vendégei, majd tanárai. A Kodállyal folytatott tanárdiák viszony azonban hamarosan rajongó szerelemmé alakult; nyilván az általa sugárzott fénynek köszönhető, hogy későbbi felesége olyan kompozíciót mondhatott magáénak, mint a Prunyi Ilona által most előadott Változatok zongorára. KODÁLY EMMA 1907-ben született műve tíz variációsorozatból és egy zárófúgából áll. Komoly zeneszerzői tehetsége már a téma bemutatásakor megmutatkozik, hiszen pregnánsan kiütköző fordulatai olyan témává varázsolják az első tételt, amely jó anyagot szolgáltat a variatív kidolgozásra; mindezekhez azonban jelentősen hozzájárult Prunyi Ilona magabiztos és invenciózus játéka; plasztikus billentéssel emelte ki az egyes variációk hangulati jellegét és a zárófaga fenséges méltóságát. Perényi Eszter és Prunyi Ilona nőnapi hangversenye betöltötte feladatát, előadásukon keresztül ugyanis megismerhettük a szebbik nem zeneszerzőinek világát, egy olyan irodalmat, amely hallhatóan sokban különbözik és elüt férfi társaikétól. Bősze Ádám Kultúra HÉTFŐ, 1995. március 20. Tavaszi fesztivál Szombathelyen Megnyílt szombaton az V. szombathelyi tavaszi tárlat, a Bernáth Aurél születésének századik évfordulója alkalmából megrendezett emlékkiállítás, és ezzel megkezdődött a fővárosihoz kapcsolódó szombathelyi tavaszi fesztivál, amelynek zenei nyitánya a Szombathelyi Szimfonikusok ünnepi hangversenye volt a Bartók Teremben. A hónap végéig tartó fesztiválon fellép a szentpétervári Kirov Balett (24-én). A zenei rendezvények közül nagy érdeklődés előzi meg a Capella Cantorum hangversenyét, amelynek műsorát a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár kotta-ősnyomtatványaiból válogatott zeneművekből állították össze. Az operakedvelők Purcell King Artur, Donizetti Don Pasquale című művét hallhatják a Purcell kórus, a Capella Savaria kamaraegyüttes, a debreceni Csokonai Színház énekkara és a Szombathelyi Szimfonikusok előadásában. A musical rajongói Déry-Presser-Adamis-Poós Képzelt riportját nézhetik meg a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeinek előadásában. Figyelemre méltó eseménynek ígérkezik az Első magyar látványtár, a Savaria Táncklub fellépése, a bábszínházi nap, a nemzetközi néptánctalálkozó és a dunántúli tájegységi film- és videoszemle. A budapesti Komédium Színház társulata Mastrosimone A pulóvergyűjtő című darabjával mutatkozik be a fesztiválon. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Ajánlati felhívás A Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Körösi Állami Gazdaságból alakult Perjés Mezőgazdasági Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a Perjés Mezőgazdasági Rt. jegyzett tőkéje: 65 640 E Ft, melynek 90%-a kerül értékesítésre. A részvénycsomag megvásárlásával egy időben 512 ha földterület haszonbérletét biztosítja az ÁVÜ a Perjés Mezőgazdasági Rt. részére. A részvénycsomag megvásárlására a részletes kiírásban meghatározott feltételek szerint E-hitel, készpénz és kárpótlási jegy vehető igénybe, a tenderben meghatározott feltételek szerint. Az ajánlatokat 6 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1995. május hó 3. nap, 11.00-12.00 óra. Az ajánlatok benyújtásának helye: ÁVÜ (Budapest XIII., Pozsonyi út 56.) 804 szoba. A pályázatok benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes ajánlati anyag 10 000 Ft+áfáért történő megvásárlása a 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. ÁVÜ ügyfélszolgálatánál, valamint a békéscsabai ügyfélszolgálati irodánál (Békéscsaba, Kinizsi u. 5.) További információ beszerezhető Katona Lajos igazgató úrtól, Perjés Mg. Rt. Tel.: (66)-386-756.