Magyar Nemzet, 1995. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
Nikolits István a titkosszolgálatokról 9. oldal Újrakörzetesedő falvak? 10. oldal 19,50 Ft Közelkép: Lesz-e médiatörvény? ?. «Mai HM Nemzeti Hazánk — mérlegen 12. oldal Merre megy Magyarország? 13. oldal ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR KEDD, 1995. május 2. LVId. évfolyam, 101. szám Felvonulók követelték. „Iskolát, kenyeret, munkát99 Tízezer pedagógus tüntetett a Parlament előtt (Munkatársunktól) A zuhogó eső ellenére hétnyolcezer ember gyülekezett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) meghirdette tüntetésre tegnap a budapesti Roosevelt téren. „Nem tudjuk, nem is akarjuk elfogadni azt a jövőképet, amelyet a kormány tárt elénk március 12-én. Most dől el, hogy az út Nyugatra vagy Albániába vezet” - hangoztatta Sári Lajos, a PSZ elnöke. Tóth Attila fizikus, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete elnökségi tagja arról beszélt: az új, magát szocialistának valló vezetés szakított a hagyományokkal, május elsején nem kell felvonulás és milliók támogatása, ezentúl a bérből és fizetésből élőknek „csak” fizetniük kell. Ezután a tüntetők a Kossuth tér felé vonultak, ahol - időközben a nap is kisütött - igen sokan csatlakoztak hozzájuk, így a Parlament előtt már tízezer fős tömeg hallgatta a szakszervezeti vezetőket iskolát, kenyeret, munkát," és J ki teszi ha mi is megBOKROSodunk?" feliratú táblát tartva. Felolvasták Kuncze Gábor levelét, amelyet március 31-én át az ország összes polgármesterének. (Folytatás az 5. oldalon) Egy szűk pénzügyi lobby szabályos támadást indított a családok és a közalkalmazottak ellen – hangzott el a demonstráción Havran Zoltán felvétele Kaposvárott a pártok már kampányolnak Indul a próbavoks Megkezdődött a politikai kampány az ország első, kaposvári próbaválasztására. A szavazólapra kerülési sorsoláson az első helyet a kisgazdapárt nyerte, a második hely a Munkáspárté lett, így ők vezetik a hat parlamenti és négy parlamenten kívüli párt kaposvári erőpróbájának listáját. A helyi politizálás felmérésévé válható somogyi kísérletről részletek a 6. oldalon. A japán külügyminiszter Budapesten Tokió támogatja a stabilizációs lépéseket (Munkatársunktól) .Egyetértettünk abban, hogy kapcsolataink kiválóak, és azokat semmilyen probléma nem terheli.” Ezt hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter japán kollégájával, Kono Johei-jel folytatott vasárnap délutáni találkozója után. A japán diplomácia vezetőjét - aki egyben a kormány miniszterelnök-helyettese és tizenegy éve a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke - hétfőn délelőtt fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. Budapesti látogatása során a kétoldalú programokon kívül Kono Johei találkozott a jugoszláv és a macedón külügyminiszterrel. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy szó esett Horn Gyula tervezett japáni látogatásáról, amely kölcsönös értékelés szerint hozzájárulhat a kapcsolatok további erősödéséhez. A miniszterelnöki vizit időpontjáról még nem jött létre megállapodás, de arra előreláthatólag az ősz folyamán kerül sor. (Folytatás a 3. oldalon) Ís ünnep(telen) nap Bár május elsejét piros betűvel írták a naptárba és munkaszüneti nap is, ünnepnek idén nem volt nevezhető. A majálisokon inkább csak lézengtek az emberek, s a pedagógusok tüntetését viszont az eleinte zuhogó eső sem tudta elmosni. Sok vidéki egyébként azért nem vonult fel, mert egyszerűen nem volt pénzük az utazásra, mások eljöttek, de a tudósító kérdésére féltek válaszolni. A pedagógusok ugyan köztudomásúan jámbor, gyerekszerető, béketűrő „népek”, de ha egyszer ők is megBOKROSodnak, ahogyan egyik transzparensük hirdette, vajon mi lesz? Egy budapesti, nyugdíjkorhatárhoz közeledő tanárnő a fülem hallatára szólított meg a közalkalmazottak tüntetésén egy szakszervezeti vezetőt, és kijelentette, szégyelli, hogy olyan művelődési minisztere van, amilyen... Nem túlságosan biztató jelek ezek. Az emberek ugyanis mást sem hallanak évtizedek óta, hogy most még egy kicsit — értsd: néhány évet — össze kell húzni a nadrágszíjat, és majd a közös áldozatvállalás nyomán utolérjük a művelt Nyugatot. Ezt azonban ma már nehéz elfogadni, hiszen az érintettek hosszú évek óta ezt csinálják, az eredmény azonban sehol. Mára már az is nyilvánvaló, a „közös” áldozatvállalás kizárólag a látható és így könnyűszerrel megadóztatható jövedelmek további megcsapolásából áll. Erősen kérdésessé vált az is, ha a stabilizációs csomag maradéktalanul megvalósul, vajon van-e értelme, egyáltalán eléri-e célját. Minden attól függ persze, mi a cél. Ha az, hogy közepesen vagy még gyengébben képzett, állása elveszítésétől félő és így mindenbe belenyugvó tömegmunkaerőt biztosítsunk az egységes Európának, akkor jó a program. Ha azonban azt szeretnénk, hogy emelt fővel, szellemi tőkénknek megfelelően, európaiként éljünk itt, akkor jó néhány módosításra szükség lesz. Amennyiben így alakul, talán ismét a munka ünnepe lehet jövő május elseje. Török Katalin Tankönyvek a máglyán Csángóviszály Moldvában BUKAREST Formailag „meglepetésszerűen”, valójában előreláthatóan következett be az a szinte komoly tettlegességig menő összetűzés, melynek szenvedő, illetve cselekvő alanyai egyazon népcsoport képviselői: a moldovai csángóké. Az Erdélybe visszaszármazott moldvai csángók képviselőinek kezdeményezésére létrehozott Moldvai Magyar Csángók Szövetsége (amely az RMDSZ tagszervezete) április 29-én, szombaton küldöttgyűlést hirdetett a Bakótól 20 kilométerre fekvő Rézse pékségében. Céljuk az volt, hogy az RMDSZ országos vezetői jelenlétében döntsenek a moldvai csángó magyarok anyanyelven folyó kulturális, illetve oktatási igényeiről. (Folytatás a 2. oldalon). Nincs esély a boszniai tűzszünet meghosszabbítására Horvát offenzíva a krajinai szerbek ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kevés esély van arra, hogy valamilyen formában sor kerülhet a hétfő délben lejárt boszniai tűzszünet meghosszabbítására. A délszláv térségben több fronton kiújultak a harcok. A tűzszünet végét közvetve beismerte Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes különmegbízottja is. Ezzel szinte egy időben heves harcok törtek ki a nyugatszlavóniai Pakrac környékén, ahol a horvát hadsereg általános offenzívát indított a krajinai szerb állások ellen. Mate Granic horvát külügyminiszter hétfő délelőtt fogadta a Zágrábban akkreditált vezető beosztású külföldi diplomatákat, és közölte velük: a horvátok azért indítottak hétfő hajnalban korlátozott akciót a Belgrádot és Zágrábot összekötő autópálya nyugat-szlavóniai szakasza ellen, hogy megakadályozzák a megszállt területeken élő szerbek újabb terrorista akcióit. Granic ugyanakkor azt állította: a támadás nem jelenti azt, hogy Zágráb katonai eszközökkel kívánja rendezni a krajinai válságot A Horvát Köztársaság semmiképpen sem mondott le azon szándékáról, hogy politikai eszközökkel csatolja vissza a szerb megszállás alatt lévő krajinai területeket, ám nem hajlandó eltűrni, hogy a szerbek megsértsék az érvényben lévő fontos szerződéseket — mondta Granic a külföldi diplomatáknak. Ugyanakkor hozzátette: Zágráb felszólította a szerb nemzetiségi horvát polgárokat, hogy kapcsolódjanak be a Horvát Köztársaság életébe, mivel Zágráb megadja a szerbségnek az alkotmány által szavatolt kisebbségi és polgári jogokat. Az ENSZ-kéksisakosok jelentése szerint a krajinai szerbek ellenőrzése alatt lévő Nyugat-Szlavónia ellen indított horvát offenzíva során mindkét fél számos katonát veszthet. A krajinai szerb államfő azt állította, hogy a horvátok hazug és alaptalan vádak alapján indítottak támadást. A krajinai szerb főparancsnokság bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendelt el a horvát támadás visszaverése érdekében. A Szerb Radikális Párt tiltakozott a „fasiszta Tudjman-rezsim” támadása ellen, és azt követelte, hogy Szerbia azonnal nyújtson humanitárius és katonai segítséget a krajinai szerbeknek. (Folytatás a 3. oldalon) A Fidesz elnöke ismét Orbán Viktor A kongresszus a kormányváltás programját fogalmazta meg (Munkatársunktól) A Fidesz Vn., tisztújító, programalkotó kongreszszusán 252 igen, 11 nem és 20 érvénytelen szavazattal ismét Orbán Viktort választották a párt elnökévé. Az elnökségbe Wachsler Tamás helyett Németh Zsolt került, s a küldöttek nagy többséggel elfogadták a kongresszus A polgári Magyarországért címet viselő dokumentumát, amely kimondja, hogy a Fidesz szabadelvű párt, a szociális felelősség pártja, amely magáénak vall hagyományos közösségi értékeket, s a polgári Magyarország megteremtésének programját hirdeti. A párt új neve: Fidesz-Magyar Polgári Párt. „Ha nagyon gyenge teljesítményt nyújtottam volna az elmúlt fél évben, akkor biztos, hogy több elnökjelölt lenne” - mondta Orbán Viktor elnöki kortesbeszédében, miután a küldöttek által jelölt Szájer József, Áder János és Wachsler Tamás nem vállalta az elnöki jelölést. Beszédében úgy vélte, hogy a Fidesz elnökének szerepe az elkövetkezendő időszakban közel sem lesz olyan fontos, mint az elfogadott programnyyatkozat, amelynek megalkotásával a Fidesz elfoglalta azt a helyet a magyar politikai palettán, amely megfelel eddigi múltjának, értékeinek és eszményeinek, s amely a mindenkori elnök politikai meggyőződésénél, szándékainál biztosabb iránytűje lesz a Fidesznek. A kormány munkáját értékelve Orbán Viktor elmondta: ez a 72 százalékos kormánykoalíció olyan, mint egy szumóbirkózó: sok háj, kevés izom. „Még a fejüket is bedugták a húsosfazékba, aztán csodálkoztak, hogy az emberek csak a feneküket látják. Ezt hívják ők emberarcú kapitalizmusnak. ” A pártelnök szerint elképzelhető, hogy a hat parlamenti párt nem lesz elég erős a jelenlegi válság kezelésére. „Meggyőződésem - mondta -, hogy Magyarország csak abban az esetben tudja elkerülni a tartós kormányozatlanságot, ha kialakul egy erős, kormányképes balközép és jobbközép váltógazdálkodása." Az ellenzéki pártok közti együttműködés mindenekelőtt az ország érdeke - hangsúlyozta. A polgári szövetség gondolata nem került le a napirendről, s ő továbbra is személyes elkötelezettséget érez az ügy iránt. A kisgazdákkal való együttműködésről elmondta, hogy az helyi szinten elképzelhető, elnöki szinten azonban nem. Orbán Viktor szerint nem igaz, hogy az országnak csak egy elitje lenne; mint mondta, erre a Fidesz generációja a legfőbb bizonyíték. A pártelnök szerint a szociálliberálisok két éven keresztül azzal kürtölték tele a világsajtót, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok mucsai, nacionalista, antiszemita nézeteket vallanak. (Folytatás a 4. oldalon) Mától életbe lép a lakásépítési támogatás módosítása Visszatérnek a hetvenes évek normatívái? (Munkatársunktól) Mától lép hatályba az a kormányrendelet-módosítás, amely több szempontból is megszigorítja a tavaly novemberben jelentősen megemelt lakásépítési támogatás igénybevételének feltételeit. A szociálpolitikai kedvezmény mértéke ugyan változatlan marad, de amellett, hogy csökkentették a jogosultak körét, a jövőben csak kevesebb szobaszámú és kisebb építési költségű lakás építéséhez vagy megvásárlásához vehető igénybe a támogatás. Lapunk megkérdezte három, az ország különböző vidékein tevékenykedő ingatlanforgalmi szakember véleményét arról: vajon a módosított feltételek mellett hogyan lehet új lakást kapni vagy építeni a hazai ingatlanpiacon. (Folytatás all. oldalon) Vége az üzemegészségügynek? Júliustól fizetni kell a fogorvosnál (Munkatársunktól) Július elsejétől válik érezhetővé a biztosítottak számára az egészségügyben a kormány által március 12-én javasolt csomag. Az egészségbiztosítás költségvetését 197 milliárdról 190-re csökkentő intézkedés következtében korábban ingyenes szolgáltatásokért fizetni kell majd. A fogászati ellátások a 18 éven felüli és a nyugdíjkor alatti biztosítottak számára térítéskötelesek lesznek a sürgősségi beavatkozások kivételével. A kormány tervei szerint valamennyi önkormányzati tulajdonú fogorvosi rendelőt funkcionálisan privatizálnak hat-nyolc hónap alatt. Ez azt jelenti, hogy a háziorvosi ellátáshoz hasonlóan a rendelők és a berendezések az önkormányzat kezében maradnának, és az orvos bérelné tőlük, kötelezettséget vállalva a lakosság ellátására. (Folytatás az 5. oldalon)