Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
Horn Gyula exportkedvezményeket sürgetett Finnország támogatja EU-csatlakozási ütemtervünket A kétoldalú kapcsolatok s azokon belül is elsősorban a gazdasági együttműködés, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdései álltak Horn Gyula magyar és Paavo Lipponen finn miniszterelnök hétfői hivatalos tárgyalásainak középpontjában. A hivatalos látogatáson Helsinkiben tartózkodó magyar kormányfő előbb szűkkörű megbeszélést tartott vendéglátójával, majd plenáris tárgyaláson találkoztak, amelyen többek között részt vett Kovács László külügyminiszter és Erdős André, a Külügyminisztérium " helyettes "államtitkára, finn részről pedig Raimo Salas államtitkár. A megbeszélések után tartott közös sajtótájékoztatón egybehangzóan megállapították, hogy az elmúlt években is sikerült megőrizni a magyarfinn kapcsolatok folyamatosságát és különleges jellegét. Horn Gyula ugyanakkor felvetette, hogy Magyarország nem nyugodhat bele a kétoldalú kereskedelem számára tartósan hátrányos alakulásába, az egyre növekvő deficitbe, amely már elérte a 150 millió dollárt. (Folytatás a 3. oldalon) Horn Gyula és vendéglátója, Paavo Lipponen finn kormányfő a tolmács társaságában (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Felbontották a pályázatokat A kórházak felénél biztos a vezetőváltás ( Munkatársunktól) Hétfőn felbontották a fővárosi kórházak élére benyújtott pályázatokat, miután a népjóléti miniszter július 21-én aláírt rendeletével elhárult a végső akadálya annak, hogy egyszemélyi felelős vezetőket nevezzenek ki. A fővárosi önkormányzat 22 kórháza élére összesen 67 pályázat érkezett. (Folytatás az 5. oldalon) Fővárosi strandkörkép 16. oldal Közelkép: Balatoni programok 7. oldal Tipikus magyar kastélysorsok 9. oldal Ára: 19,50 FtMagyar Nemzet Modern kori hálózatépítők — mosóporral 10. oldal Van irodalombarát középosztály 15. oldal ALAPÍTOTTA: PETIK SÁNDOR KEDD, 1995. augusztus 1. LVIII. évfolyam,1178. szám Tudjman nem tárgyal Marticcsal Knint ostromolják a horvátok ÚJVIDÉK • A krajinai szerbek központja, Knin külvárosait támadta hétfőn az egyesített horvát haderő. A krajinai szerbek közleménye szerint „határozottan viszonozták” a támadást, s sikeresen megakadályozták az ellenség benyomulását. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a horvátok újabb friss erőket vezényeltek a térségbe, amelyeket hamarosan szintén harcba vetnek. A bosnyák 5. hadtest egységei is szorongatják a szerbeket, s időnként tüzérségi támadást hajtanak végre a krajinaiak állásai ellen. A közeli heves harcoktól megrémült emberek ezrei indultak meg a határövezetből Knin felé. Zágráb elvetette a világszervezetnek a kniniek által is támogatott megoldási javaslatát, nyilatkozta Akasi Jaszusi, aki a minap járt az éppen tárgyalási készségüket hangoztató Marticséknál. A horvátországi szerbek vezetője sietve beleegyezett a javaslatba, amely szerint leállítják a nyugat-boszniai és krajinai horvát támadást, és nemzetközi megfigyelőket telepítenek a horvát-boszniai határra. Tudjman természetesen hallani sem akar arról, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Marticcsal. (Folytatás a 3. oldalon) Szűkül a közgyógyellátási lista Csak a vény nélkül rendelhető gyógyszerek drágulnak? (Munkatársunktól) Az egészségbiztosítás hétmilliárdos megtakarítási csomagja nem hoz radikális változásokat a gyógyszertámogatás rendszerében - jelentette ki Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke a testület hétfői közgyűlését követően. Lapunk egyéb forrásból származó értesülése szerint ezek a gyógyszerek drágulnak majd elsősorban, amelyek vény nélkül is megvásárolhatók. Ezeket a tervek szerint nem támogatná a társadalombiztosítás. Várhatóan a szeptember elsejétől életbe lépő kormányrendelettel bővül majd a recept nélkül megvehető orvosságok köre. Az úgynevezett alaplista változatlan marad, de csökken a közgyógyellátottak részére térítésmentesen rendelhető készítmények száma. Az egészségbiztosító komoly megtakarítást remél az országosan bevezetendő vényellenőrzéstől, amelynek segítségével kontrollálni tudják orvosokra lebontva a gyógyszerrendelési szokásokat. Sándor László azt is kijelentette, nem terveznek radikális gyógyszeráremelést, ezek az intézkedések együttesen négymilliárd forinttal csökkenthetik a társadalombiztosítás kiadásait. (Folytatás az 5. oldalon) Rozs és kenyér A hét végén, a politikai uborkaszezon kellős közepén, agrártüntetés volt Magyarországon. Nem országos, csak olyan vidékiesen szerény: a szabolcsi rozstermelők vonultak ki a 41- es útra traktorokkal, kombájnokkal, hogy — lassítván a polgári forgalmat — felhívják a fővárosi illetékesek figyelmét gondjaikra. Legfőképpen arra, hogy az idén számukra a rozs csak veszteséget termett, s képtelenek túladni a náluk honos, sivár homokon szinte egyedüli növényként termelhető gabonafélén. Adjon tehát a gazdaságos értékesítéshez, az exporthoz támogatást a kormány, kérik, követelték. Az útakadályozók hamar szétszéledtek, mintha mi sem történt volna, suhanhattak tovább az autók. Ám érdemes visszakanyarodni, lefékezni a jelenség mellett. Ha a parasztember a földről kiáll a műútra kiabálni, alighanem mély gyökerű a baj. Jelzi, hogy nem volt íróasztali érdekegyeztetés, vagy az kátyúba rekedt. Meg azt, és ez a fontosabb, hogy az agrárium kacskaringés, hepehupás dízőutakon jár, föl s alán ma sem tudja senki pontosan megmondani, milyen szerep vár rá. A elégedetlenkedő szabolcsi gazdák ezt úgy kérdezik: az országnak szüksége van-e az általuk termesztett rozsra? Aminek az ára — a piacon — nem fedezi a költségeket. Vagyis olcsó, s így nem jut a bevételből számukra kenyérre. Persze a gabonaszemnek is van másik nézete: ha alacsony a termésátlag s túl magasak a termelési költségek, persze hogy biztos a veszteség. Amit eltüntethet egy központi pénzinjekció, ami után jövőre újra lehet itt rozsot vetni. Lesz tehát holnap is munka egy csoportnak e keleti, egyéb munkalehetőséget alig kínáló vidéken. De ki fizesse a számlát? A jelen honi mezőgazdaságú tele, van hasonló „rozsos” lilán imákkal. És ameddig nem sikerül a hosszú távra utat mutató agrárpolitikát megalkotni, számítani lehet arra, hogy különböző érdekcsoportok hasonló demonstrációval igyekeznek majd kicsikarni a megoldást. Persze ez később is előfordulhat — az agrárjövő tisztázása után azonban egyértelműbbek lehetnek a válaszok. Horváth L. István Valuta- és vízumszemle Prága már szigorít A Csehországba érkező külföldi turisták közül szeptember 1-jétől felnőtteknek legalább 7 ezer koronának megfelelő valutát, gyermekeknek 3,5 ezer koronát kell felmutatniuk a cseh határon - jelentette az ITAR-TASZSZ a prágai külügyminisztérium tegnapi közleményére hivatkozva. Az új szabály vonatkozik a magánmeghívólevél alapján Csehországba utazó külföldiekre is. További szigorítás a külföldiekkel szemben, hogy a beutazási dokumentumok - az útlevelek, illetve a vízumköteles országok állampolgárai esetében a vízum érvényességét a cseh hatóságok nem hosszabbítják meg. . Azoktól a külföldiektől, akik nem tesznek eleget az új beutazási szabályoknak, megtagadják a belépést - írja az MTI. Az idén százötvenmilliárdot vár a kormány Megkezdődhet a villamos ipar értékesítése Megjelent a Magyar Villamos Művek Rt. társaságainak értékesítésről szóló pályázati értesítés, ezzel gyakorlatilag megtörtént a villamosenergia-ipar privatizációjának első lépése. Az értesítő még nem pályázati felhívás, valójában csak figyelmeztető a potenciális befektetők számára, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a közeljövőben megjelenteti a privatizációs tendereket. Az ÁPV Rt. ezt a szándékát három hazai napilapban és négy külföldi gazdasági újságban hozta nyilvánosságra. Az értesítés kilátásba helyezi, hogy a befektetők pályázatot adhatnak majd be az MVM központ részvényeiből 24 százaléknyi részvénycsomag megvásárlására. Pályázni lehet továbbá hat áramszolgáltató részvényeinek átlagsan 47,8 százalékára, valamint hét erőműtársaság részvényeinek 34,49 százalékára. Az MVM Rt. esetében a befektető 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycsomag megszerzésére kap elővételi jogot, az áramszolgáltatóknál és az erőműveknél a vevők később többségi tulajdont vásárolhatnak. Azoknak a befektetőknek, akik pályázni szándékoznak, tájékoztatót kell benyújtaniuk az ÁPV Rt.-hez augusztus 28- ig. Ezzel, illetve a később kiírandó pályázattal kapcsolatban az ÁPV Rt.-nél, valamint a Schroder londoni irodájában adnak tájékoztatást. Az ÁPV tervei szerint a mintegy 600 milliárd forint vagyonú MVM Rt. privatizációjának első fordulója még az idén lezajlik, decemberig várhatóan megszületnek az első szerződések. Az idei évre tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel túlnyomó részének az MVM-társaságok értékesítéséből kellene befolynia. Híd Kelet és Nyugat között Harmadára csökkent az agrártermelés (Munkatársunktól) Az emberiség fennmaradásának egyik kulcskérdése, hogy a tudomány miképpen tud részt venni az élelmiszerek előállításában, az új gyártási technológiák kidolgozásában, a minőség ellenőrzésében - mondta Lakos László, a földművelési tárca vezetője hétfőn a Nemzetközi Élelmiszer-tudományi és Technológiai Unió (IUFOST) 9. Világkongresszusa megnyitó előadásában. Emlékeztetett rá, hogy a tudományos kapcsolatok a gazdaság megújulásához is hozzájárulnak, és az élelmiszer-ipari technológiai transzfer, valamint innováció cseréjére Kelet- Közép-Európában ma kedvező a lehetőség. A tudományos együttműködésnek a világ fejlett és elmaradott térségei közötti különbség csökkentésében is óriási szerepe lehet. Számos országban még ma is a mindennapi élelmiszer-szükséglet előteremtése okoz komoly gondot. Az ellentmondás feloldását jól szolgálhatja a budapesti világkongresszus, amely az együttműködés reményének jegyében viseli a „Híd Kelet és Nyugat között" címet. (Folytatás all. oldalon) Négy helyen kezdenek kutatófúrásokat Versengés a nukleáris hulladékért (Munkatársunktól) Egyelőre még nem tudni, hol kezdik meg a kutatófúrásokat a Paksi Atomerőmű (PA) részére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktemető létesítésével kapcsolatban. A Mezőföld - Tolna és Fejér — kétszáz településének volt lehetősége arra, hogy július 31 -ig, azaz tegnapig leadja beleegyezését a kutatófúrások megkezdéséhez a telephely kijelölése érdekében. Még nem a lerakóhely kijelöléséről van tehát szó, hanem arról, hogy hova mennek a területet vizsgálni a szakemberek. Az elkészült célprojekt alapján megállapították, hogy a Mezőföld és az attól délre eső dombság a legalkalmasabb terület a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére. A szóba jöhető településeken fórumokat tartottak, ahol az önkormányzati vezetők és az atomerőművi szakemberek tájékoztatták a lakosságot. (Folytatás a 4. oldalról) Polgárháborús menekültek Európában a volt Jugoszláviából (Forrás: Der Spiegel/UNHCR) -IéÉÉÍ Norvégia 'Ittf000x W~ Nagy-Britannia Írország 'ír Németország 'ipPw Ui 9220(M «gjjlF IÉéíf^ fW Ikr Hollandia g|| 240 Belgium Luxemburg Svájc 45M0MUm »0 67301 Franciaország Eiino|s||||| III . , Danial '.Lengyelország Csehországi Hi -*'* -Szifilliul Ausztria 89001 NI Magyarország 3700 (^ngéria% life. n eu* . ^mforszag.