Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

Horn Gyula exportkedvezményeket sürgetett Finnország támogatja EU-csatlakozási ütemtervünket A kétoldalú kapcsolatok s azokon belül is elsősorban a gazdasági együttműködés, vala­mint az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozás kérdései álltak Horn Gyula magyar és Paavo Lipponen finn miniszterelnök hétfői hivatalos tárgyalásainak középpontjában. A hivatalos látogatáson Helsinkiben tartózkodó ma­gyar kormányfő előbb szűkkö­rű megbeszélést tartott vendég­látójával, majd plenáris tárgya­láson találkoztak, amelyen töb­bek között részt­ vett Kovács László külügyminiszter és Er­dős André, a Külügyminiszté­rium " helyettes "államtitkára, finn részről pedig Raimo Salas államtitkár. A megbeszélések után tar­tott közös sajtótájékoztatón egybehangzóan megállapítot­ták, hogy az elmúlt években is sikerült megőrizni a magyar­­finn kapcsolatok folyamatossá­gát és különleges jellegét. Horn Gyula ugyanakkor felve­tette, hogy Magyarország nem nyugodhat bele a kétoldalú ke­reskedelem számára tartósan hátrányos alakulásába, az egy­re növekvő deficitbe, amely már elérte a 150 millió dollárt. (Folytatás a 3. oldalon) Horn Gyula és vendéglátója, Paavo Lipponen finn kormányfő a tolmács társaságában (MTI külföldi képszolgálat — EPA) Felbontották a pályázatokat A kórházak felénél biztos a vezetőváltás ( Munkatársunktól) Hétfőn felbontották a fővá­rosi kórházak élére benyújtott pályázatokat, miután a népjólé­ti miniszter július 21-én aláírt rendeletével elhárult a végső akadálya annak, hogy egysze­mélyi felelős vezetőket nevez­zenek ki. A fővárosi önkormányzat 22 kórháza élére összesen 67 pályázat érkezett. (Folytatás az 5. oldalon) Fővárosi strandkörkép 16. oldal Közelkép: Balatoni programok 7. oldal Tipikus magyar kastélysorsok 9. oldal Ára: 19,50 FtMagyar Nemzet Modern kori hálózatépítők — mosóporral 10. oldal Van irodalombarát középosztály 15. oldal ALAPÍTOTTA: PETIK­ SÁNDOR KEDD, 1995. augusztus 1. LVIII. évfolyam­,1178. szám Tudjman nem tárgyal Marticcsal Knint ostromolják a horvátok ÚJVIDÉK • A krajinai szerbek központja, Knin kül­városait támadta hétfőn az egyesített horvát haderő. A krajinai szerbek közleménye szerint „határozottan viszo­nozták” a támadást, s sikere­sen megakadályozták az el­lenség benyomulását. Ugyan­akkor figyelmeztettek, hogy a horvátok újabb friss erőket vezényeltek a térségbe, ame­lyeket hamarosan szintén harcba vetnek. A bosnyák 5. hadtest egységei is szorongat­ják a szerbeket, s időnként tü­zérségi támadást hajtanak végre a krajinaiak állásai el­len. A közeli heves harcoktól megrémült emberek ezrei in­dultak meg a határövezetből Knin felé. Zágráb elvetette a világ­­szervezetnek a kniniek által is támogatott megoldási javasla­tát, nyilatkozta Akasi Jaszusi, aki a minap járt az éppen tárgyalási készségüket han­goztató Marticséknál. A hor­vátországi szerbek vezetője sietve beleegyezett a javaslat­ba, amely­ szerint leállítják a nyugat-boszniai és krajinai horvát támadást, és nemzetkö­zi megfigyelőket telepítenek a horvát-boszniai határra. Tudj­man természetesen hallani sem akar arról, hogy tárgyaló­­asztalhoz üljön Marticcsal. (Folytatás a 3. oldalon) Szűkül a közgyógyellátási lista Csak a vény nélkül rendelhető gyógyszerek drágulnak? (Munkatársunktól) Az egészségbiztosítás hét­milliárdos megtakarítási csomagja nem hoz radiká­lis változásokat a gyógy­szertámogatás rendszeré­ben - jelentette ki Sándor László, az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat elnöke a testület hétfői közgyűlé­sét követően. Lapunk egyéb forrásból származó értesülése szerint ezek a gyógyszerek drágulnak majd elsősorban, amelyek vény nélkül is megvásárolhatók. Ezeket a tervek szerint nem tá­mogatná a társadalombiztosí­tás. Várhatóan a szeptember el­sejétől életbe lépő kormány­­rendelettel bővül majd a recept nélkül megvehető orvosságok köre. Az úgynevezett alaplista változatlan marad, de csökken a közgyógyellátottak részére térítésmentesen rendelhető ké­szítmények száma. Az egész­ségbiztosító komoly megtaka­rítást remél az országosan be­vezetendő vényellenőrzéstől, amelynek segítségével kontrol­lálni tudják orvosokra lebontva a gyógyszerrendelési szokáso­kat. Sándor László azt is kije­lentette, nem terveznek radiká­lis gyógyszeráremelést, ezek az intézkedések együttesen négy­­milliárd forinttal csökkenthetik a társadalombiztosítás kiadá­sait. (Folytatás az 5. oldalon) Rozs és kenyér A hét végén, a politikai uborkaszezon kellős köze­pén, agrártüntetés volt Ma­gyarországon. Nem orszá­gos, csak olyan vidékiesen szerény: a szabolcsi rozs­termelők vonultak ki a 41- es útra traktorokkal, kom­bájnokkal, hogy — lassítván a polgári forgalmat — fel­hívják a fővárosi illetéke­sek figyelmét gondjaikra. Legfőképpen arra, hogy az idén számukra a rozs csak veszteséget termett, s kép­telenek túladni a náluk ho­nos, sivár homokon szinte egyedüli növényként ter­melhető gabonafélén. Ad­jon tehát a gazdaságos ér­tékesítéshez, az exporthoz támogatást a kormány, ké­rik, követelték. Az útakadályozók ha­mar szétszéledtek, mintha mi sem történt volna, su­hanhattak tovább az autók. Ám érdemes visszakanya­rodni, lefékezni a jelenség mellett. Ha a parasztember a földről kiáll a műútra kia­bálni, alighanem mély gyökerű a baj. Jelzi, hogy nem volt íróasztali érdek­­egyeztetés, vagy az kátyúba rekedt. Meg azt, és ez a fon­tosabb, hogy az agrárium kacskaringés, hepehupás dízőutakon jár, föl s alá­n ma sem tudja senki pontosan megmondani, milyen szerep vár rá. A elégedetlenkedő szabolcsi gazdák ezt úgy kérd­ezik: az országnak szüksége van-e az általuk termesztett rozsra? Aminek az ára — a piacon — nem fe­dezi a költségeket. Vagyis olcsó, s így nem jut a bevé­telből számukra kenyérre. Persze a gabonaszem­nek is van másik nézete: ha alacsony a termésátlag s túl magasak a termelési költ­ségek, persze hogy biztos a veszteség. Amit eltüntethet egy központi pénzinjekció, ami után jövőre újra lehet itt rozsot vetni. Lesz tehát holnap is munka egy cso­portnak e keleti, egyéb munkalehetőséget alig kí­náló vidéken. De ki fizesse a számlát? A jelen honi mezőgaz­daságú tele, van hasonló „rozsos”­­ lilán imákkal. És ameddig nem sikerül a hosszú távra utat mutató agrárpolitikát megalkotni, számítani lehet arra, hogy különböző érdekcsoportok hasonló demonstrációval igyekeznek majd kicsikarni a megoldást. Persze ez ké­sőbb is előfordulhat — az agrárjövő tisztázása után azonban egyértelműbbek lehetnek a válaszok. Horváth L. István Valuta- és vízumszemle Prága már szigorít A Csehországba érkező külföldi turisták közül szep­tember 1-jétől felnőtteknek leg­alább 7 ezer koronának megfe­lelő valutát, gyermekeknek 3,5 ezer koronát kell felmutatniuk a cseh határon - jelentette az ITAR-TASZSZ a prágai kül­ügyminisztérium tegnapi köz­leményére hivatkozva. Az új szabály vonatkozik a magán­meghívólevél alapján Csehor­szágba utazó külföldiekre is. További szigorítás a külföl­diekkel szemben, hogy a be­utazási dokumentumok - az út­levelek, illetve a vízumköteles országok állampolgárai eseté­ben a vízum­­ érvényességét a cseh hatóságok nem hosszab­bítják meg. . Azoktól a külföldiektől, akik nem tesznek eleget az új beutazási szabályoknak, meg­tagadják a belépést - írja az MTI. Az idén százötvenmilliárdot vár a kormány Megkezdődhet a villamos ipar értékesítése Megjelent a Magyar Vil­lamos Művek Rt. társa­ságainak értékesítésről szóló pályázati értesítés, ezzel gyakorlatilag meg­történt a villamosener­­gia-ipar privatizációjá­nak első lépése. Az értesítő még nem pályá­zati felhívás, valójában csak fi­gyelmeztető a potenciális be­fektetők számára, hogy az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. a közeljövőben meg­jelenteti a privatizációs tende­reket. Az ÁPV Rt. ezt a szán­dékát három hazai napilapban és négy külföldi gazdasági új­ságban hozta nyilvánosságra. Az értesítés kilátásba he­lyezi, hogy a befektetők pá­lyázatot adhatnak majd be az MVM központ részvényeiből 24 százaléknyi részvénycso­mag megvásárlására. Pályázni lehet továbbá hat áramszol­gáltató részvényeinek átlag­­­san 47,8 százalékára, vala­mint hét erőműtársaság rész­vényeinek 34,49 százalékára. Az MVM Rt. esetében a be­fektető 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részvénycsomag megszerzésére kap elővételi jogot, az áramszolgáltatóknál és az erőműveknél a vevők később többségi tulajdont vá­sárolhatnak. Azoknak a befektetőknek, akik pályázni szándékoznak, tájékoztatót kell benyújtaniuk az ÁPV Rt.-hez augusztus 28- ig. Ezzel, illetve a később ki­írandó pályázattal kapcsolat­ban az ÁPV Rt.-nél, valamint a Schroder londoni irodájában adnak tájékoztatást. Az ÁPV tervei szerint a mintegy 600 milliárd forint vagyonú MVM Rt. privatizá­ciójának első fordulója még az idén lezajlik, decemberig várhatóan megszületnek az el­ső szerződések. Az idei évre tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevétel túlnyo­mó részének az MVM-társa­­ságok értékesítéséből kellene befolynia. Híd Kelet és Nyugat között Harmadára csökkent az agrártermelés (Munkatársunktól) Az emberiség fennmara­dásának egyik kulcskérdé­se, hogy a tudomány mi­képpen tud részt venni az élelmiszerek előállításá­ban, az új gyártási techno­lógiák kidolgozásában, a minőség ellenőrzésében - mondta Lakos László, a földművelési tárca vezető­je hétfőn a Nemzetközi Élelmiszer-tudományi és Technológiai Unió (IU­­FOST) 9. Világkongresszu­sa megnyitó előadásában. Emlékeztetett rá, hogy a tu­dományos kapcsolatok a gaz­daság megújulásához is hozzá­járulnak, és az élelmiszer-ipari technológiai transzfer, vala­mint innováció cseréjére Kelet- Közép-Európában ma kedvező a lehetőség. A tudományos együttműködésnek a világ fej­lett és elmaradott térségei kö­zötti különbség csökkentésé­ben is óriási szerepe lehet. Szá­mos országban még ma is a mindennapi élelmiszer-szük­séglet előteremtése okoz ko­moly gondot. Az ellentmondás feloldását jól szolgálhatja a bu­dapesti világkongresszus, amely az együttműködés remé­nyének jegyében viseli a „Híd Kelet és Nyugat között" címet. (Folytatás all. oldalon) Négy helyen kezdenek kutatófúrásokat Versengés a nukleáris hulladékért (Munkatársunktól) Egyelőre még nem tudni, hol kezdik meg a­ kutatófúráso­kat a Paksi Atomerőmű (PA) ré­szére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktemető léte­sítésével kapcsolatban. A Mező­föld - Tolna és Fejér — kétszáz településének volt lehetősége ar­ra, hogy július 31 -ig, azaz tegna­pig leadja beleegyezését a kuta­tófúrások megkezdéséhez a te­lephely kijelölése érdekében. Még nem a lerakóhely kijelölé­séről van tehát szó, hanem arról, hogy hova mennek a területet vizsgálni a szakemberek. Az elkészült célprojekt alap­ján megállapították, hogy a Me­zőföld és az attól délre eső dombság a legalkalmasabb terü­let a kis és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladékok elhelyezé­sére. A szóba jöhető települése­ken fórumokat tartottak, ahol az önkormányzati vezetők és az atomerőművi szakemberek tájé­koztatták a lakosságot. (Folytatás a 4. oldalról) Polgárháborús menekültek Európában a volt Jugoszláviából (Forrás: Der Spiegel/UNHCR) -IéÉÉÍ Norvégia 'I­ttf000x W~ Nagy-Britannia Írország 'ír Németország 'ipPw Ui 9220(M «gjjlF IÉéíf^ fW Ikr Hollandia g|| 240 Belgium Luxemburg Svájc 45M0MUm »0 67301 Franciaország Eiino|s||||| III . , Danial '.Lengyelország Csehországi Hi -*'* -Szifilliu­l Ausztria 89001 NI Magyarország 3700 (^ngéria% life. n eu* . ^mforszag.

Next