Magyar Nemzet, 1995. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
4 Kucsma és Jelcin üdvözlete ellenére Ukrán—orosz incidens Szevasztopolban Kijevből jelenti az MTI. Volodimir Bezkorovannij altengernagynak, az ukrán haditengerészeti erők főparancsnokának el kellett hagynia a dísztribünt Szevasztopolban, a fekete-tengeri flotta napján rendezett parádén, az orosz hadiflotta képviselője ugyanis közölte vele: nincsen a meghívottak listáján. Az Interfax Ukraina hírügynökség hétfői jelentése szerint közvetlenül a hadiflotta egységeinek ünnepi behajózása előtt egy első osztályú hajóskapitány lépett az ukrán haditengerészet első emberéhez. A kapitány Berkorovajnij értésére adta, hogy távoznia kell, mert senki nem hívta meg a dísztribünre. Az altengernagy azon nyomban elhagyta a magas rangú vendégek részére fenntartott emelvényt. Az eset után ugyancsak távozott a dísztribünről az ukrán küldöttség többi tagja, többek között Vaszil Szobkov vezérezredes, az ukrán szárazföldi csapatok főparancsnoka, az ukrán védelmi miniszter helyettese és Leonyid Koszakivszkij, a kijevi városi tanács elnöke. Eduard Baltin tengernagy, a hadiflotta parancsnoka - akit Ukrajna és Oroszország közösen nevezett ki a flotta élére - az ünnepségen kijelentette: a fekete-tengeri flotta nélkül Szevasztopol egy poros kisváros lenne. Leonyid Kucsma ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök közös üdvözletet küldött a hadiflotta tengerészeinek. A két államfő az üzenetben egyebek között hangsúlyozta: Moszkva és Kijev kiterjedt tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a megosztás előtt álló flotta sorsa a két ország közötti partneri viszony alapján, a kölcsönös tisztelet és bizalom révén rendeződjön. Az ukrán főváros lakosságának kétharmada azt szeretné, hogy Ukrajna és Oroszország egyesüljön, vagy pedig a függetlenség megtartása mellett szűnjenek meg a határok a két állam között. Ez derül ki a Ukraine Sociology Service ukrán közvélemény-kutatási intézet felméréséből, amelynek eredményét az Umán hírszolgálat ismertette hétfőn. Majdnem minden negyedik kijevi (a megkérdezettek 23 százaléka) úgy véli, hogy a két szláv államot újra egyesíteni kell egymással. A fővárosi lakosok közel fele (47 százalék) pedig szívesen venné, ha Ukrajna független maradna, viszont eltűnnének a határok, megszűnne a határ- és vámellenőrzés. Az Oroszországba történő beolvadást vagy pedig a fehérorosz mintára zajló újraintegrálódást támogatók szerint a közeledés javítana az ukrán gazdaság helyzetén. Egy másik típusú érvelés a két ország történelmi-kulturális egységére hivatkozik. 2 Magnemért Nemzetközi élet KEDD, 1995. augusztus 1. KÜLPOLITIKAI HELYZET MINTHA MI SEM TÖRTÉNT VOLNA, keseregnek a politikai megfigyelők a vasárnap aláírt csecsen megállapodás nyomán, jóllehet örülni kellene a diplomáciai sikernek. Vagy legalább értékelni lehetne a megbékélési törekvést Ezzel szemben a nyugatiak arra helyezik a hangsúlyt, hogy milyen fölösleges volt az önmagában is értelmetlen pusztítás, hiszen a felek jószerivel visszakerültek a kiindulóponthoz. A csecsenek bebizonyították: meghajolhatnak a katonai túlerő előtt, de képesek az ellenállásra, ha másként nem, orosz területen végrehajtott merényletek révén. Amint Dudajev reményt vesztett emberei kilátásba is helyezték azt, a törvényhozási választások előtt álló Moszkvának viszont semmi sem hiányzik jobban, mint az ilyen jellegű támadások kockázata. ők ismerik a csecsen elnök fanatizmusának nagyságát is, hiszen három év alatt nem tudtak Dzsohar Dudajev függetlenségi törekvésén változtatni, noha tisztában volt az orosz tankok romboló erejével. Mégis szuverenitási elveiért habozás nélkül odavetette népét. Ezek ismeretében kérdés persze, mennyire lehet megbízni a csecsen egyezségben, mégha az egyelőre csak katonai területre vonatkozik is, hiszen bármennyire elszánta is magát Csernomirgyin a békére, Dudajev érdeke azzal éppen ellenkező. A BALKÁNON ZAJLÓ ESEMÉNYEK miatt sem derűlátóbbak a megfigyelők, sőt az elmúlt napok boszniai hadászati akciói alapján a Le Figaro egyenesen arra következtet, Horvátország máris visszatért a háborúba. Általános ugyanis a vélekedés, hogy az eddigi sikeres zágrábi támadások mögött szemmel láthatóan két cél húzódik meg: a horvát területek egyesítése és a bosnyák muzulmán erőkre nehezedő szerb nyomás enyhítése. Az utóbbira hivatkozási alap a Zágráb és Szarajevó között létrejött szövetség, s most Tudjman elnöknek kapóra jött a horvátországi szerbek fővárosához vezető út kettévágása. A boszniai szerbeket meglepetésként érő horvát hadászati támadások szintén kettős célt szolgálnak: a szembenállók meggyengítését és Zágráb megerősítését az aktuális genfi tárgyalások időszakára. A HORVÁT TÁMADÁSOK viszont mindennél jobban bizonyítják az elemzőknek, hogy milyen nagy baklövés volna a boszniai muzulmánok fegyverembargójának a feloldása. Clinton maga is megismételte a Newsweeknek adott interjújában, hogy ez rossz időpontban tett rossz lépés lenne, s bár csábító a tilalom feloldásának a lehetősége, mindenképpen súlyos következményekkel járna, többek között az Egyesült Államokra is. Az amerikai elnök ehelyett azt javasolta, az ENSZ-et hozzák olyan helyzetbe, hogy a mostaninál nagyobb oltalmat tudjon biztosítani a szerb támadásokkal szemben. Helyettes külügyi államtitkára már konkrétumokat is elárult erről az elképzelésről, ismertetve, azon fáradoznak, hogy a Szerbia elleni szankciókat megerősítsék, amire a térségben érintett határországokat, Romániát, Görögországot, Magyarországot és Bulgáriát is kérték. Richard Holbrooke a CNN-nek elmondta, szerinte az amerikai és NATO-légicsapásoknak a fenyegető volta is elegendő, hogy a világszervezet békefenntartói a helyszínen maradjanak, s folytatódhassanak a tárgyalások. Az államtitkár-helyettes szóba hozta az „orosz tényezőt” is, amelyet azonban nem minősített központinak a válságban, noha elismerte: Washington és Moszkva között valóban vannak nézetkülönbségek, mivel Oroszország hajlik rá, hogy a szerbek oladalára álljon. (ZS. E.) A Vatra találkozója Iliescuval ,,Románia-ellenes magyar sovinizmus” Bukarestből jelenti az MTI A Vatra Romaneasca nevű szélsőséges romániai kulturális szervezet felkérte a magyar hatóságokat, hogy vessenek gátat „a Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásoknak”. Ez volt az egyik következtetése annak az országos igazgatótanácsi ülésnek, amelyre a múlt hét végén került sor Marosvásárhelyen, a szervezet székvárosában. Az értekezletet azután tartották, hogy Ion Iliescu román elnök fogadta a Vatra vezetőségének küldöttségét, amely megosztotta vele a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. A vita során a Vatra hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének „törvénytelen" jellegére, a „Románia ellenes magyar sovinizmusra". Ilyen értelemben hangzott el az a felhívásis, amelyben a Vatra kinyilvánította: jó néven venné, ha a magyar hatóságok fellépnének minden, a Magyar Köztársaság területén zajló románellenes megnyilvánulással szemben. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban a Vatra álláspontja az, hogy figyelembe kell vennie a legfontosabb román érdekeket, a lehető legvilágosabb megfogalmazásokat használja, hogy ne adhasson lehetőséget utólagos vitatott értelmezésre. A Vatra vezető tanácsa aggodalommal kíséri az RMDSZ által kilátásba helyezett, az oktatási törvény elleni fellépéseket, s arra szólítja fel a román illetékeseket, intézkedjenek, nehogy ezen akciók során a román tanárokat és diákokat „elzavarják” bizonyos iskolákból 1995 szeptemberétől. Az igazgatótanács ülésével egy időben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra „Junimea" nevezetű ifjúsági szervezete is. Baráti párbeszéd két lépcsőben Magyar-román polgárfórum Az augusztus végén Szegeden sorra kerülő III. magyar-román polgárfórum után a negyediket ismét Romániában rendezik meg, pontos helyéről pályázat útján döntenek - hangzott el azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyet Szabó Károly, a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság vezetőségi tagja és a társaság folyóiratának szerkesztője a bukaresti magyar nagykövetségen tartott. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a több mint 1000 tagot számláló, magyarországi és romániai finálékkal rendelkező civil szerveződés egyre több hívet szerez magának, s ezáltal a célul kitűzött baráti párbeszéd ügyének. Jellegzetes tény - hangoztatta a társaság vezetője -, hogy a tagság mintegy 40 százaléka román nemzetiségű, majd kitért arra is, hogy a legújabb, az aradi filiálé megalakítása után szándékukban áll Munténiában, Moldvában és Dobrudzsában keresni az együttgondolkodókat. A Szegeden augusztus 25- 27-én sorra kerülő III. polgárfórumról kijelentette, hogy a Göncz Árpád védnöksége alatt zajló rendezvénynek 30 romániai és ugyanannyi magyarországi meghívottja lesz, a gazdasági helyzet szorítása miatt azonban a részvétel költségeit a meghívottak állják. Hazaárulás vádjával • Eljárás a prágai tavasz leverői ellen Prágából jelenti az MTI. A kommunizmus bűneit vizsgáló és dokumentáló prágai hatóságok néhány napon belül vád alá helyezik az 1968-as prágai tavasz leverésében közreműködő személyeket - jelentette hétfőn az APA osztrák hírügynökség. A jelentés szerint a hatóságok két hónapon belül előterjesztik az 1968-as eseményekkel kapcsolatos okmányokat azzal a céllal, hogy hazaárulás és a köztársaság felbomlasztásának vádjával eljárást lehessen indítani a prágai tavasz leveréséért felelős személyek ellen. Hazaárulás címén a vádlottakra 12-től 15 évig terjedő, vagy életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki. A köztársaság felbomlasztásáért ugyanekkora méretű büntetés jár. A hazaárulás ugyan elévülő bűncselekmény, de a kommunista rendszer jog nélküli jellegére vonatkozó 1993-as törvény alapján ez is üldözhető. Csehszlovákiában először 1992-ben tettek említést arról, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok csapatainak behívásáért hazaárulás vádjával büntetőeljárást kezdeményezhetnek bizonyos politikusok ellen. 1992 februárjában a csehszlovák belügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén hangsúlyozta, a szövetségi nyomozóhatóságok döntése alapján a következő személyeket helyezik vád alá: Frantisek Barbirek, Vasil Bilak, Karel Hoffmann, Milos Jakes, Jozef Lenart, Zdenek Mlynar, Jan Piller, Emil Rigó és Zbynek Sojak. Kurd támadások, török célpontok A PKK háborúja Németországellen BONN - Egy hete tartanak a németországi török intézmények elleni terrorista támadások. A bűncselekmények súlypontja Berlin, Hamburg, Hannover, Münster, Dortmund, Gelsenkirchen, Essen, Duisburg, Düsseldorf, Köln, Bonn, Frankfurt, Stuttgart, Ilm, München, Nürnberg és Karlsruhe volt. Nem múlik el egy éjszaka sem, hogy ne volna gyújtogatás vagy pokolgéprobbanás. Akadt, ahol fejszékkel és kalapácsokkal fölfegyverzett gonosztevők törték össze több konzulátusi iroda, bankfiók és légitársasági iroda berendezését - persze ugyancsak a sötétség leple alatt. A csóvás emberek akcióihoz nappal a betiltott marxista-leninista úgynevezett Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK aktivistáinak törő-zúzó „tüntetései” járulnak: ezek rendkívüli brutalitással lépnek föl a rendfenntartó erőkkel szemben, az összetűzések során számos rendőr megsebesült. Új módszer az éhségsztrájk, amely már halálos áldozatokat is követelt, e „vértanúk” temetése pedig újabb garázdálkodásra ad alkalmat. A terrorista akciók hátterében álló PKK vezetője nemrégiben „hivatalosan” is Németországot nyilvánította a kurd nép 2. számú főellenségének (az első Törökország). Bonnban most attól tartanak, hogy a különféle kurd és török szélsőséges szervezetek bandaharcai a nyáron országszerte kibontakoznak. Manfred Kanther szövetségi belügyminiszter szerint „a PKK háborút indított a Szövetségi Köztársaság ellen”. Jelenleg csaknem kétmillió török állampolgár él német földön, közülük 400 ezer kurd nemzetiségű. A szélsőséges szervezetek, mint a PKK vagy a török Szürke Farkasok taglétszáma ugyan csekély, az aktív mag azonban terrorizálja és sanyargatja saját honfitársait. Maffia- és gengsztermódszerek jellemzik az 1993 novemberében törvényen kívül helyezett PKK pártépítését is. Ez a kommunista és soviniszta eszményeket valló tenorszervezet nem a tagdíjakból, hanem „védnökségi tiszteletdíjakból”, zsarolásból és mindenekelőtt kábítószer-kereskedelemből tartja fenn magát. A PKK Németország területén is számos különböző csoportnak és csoportocskának a fedőszerve. A mostani terrorhadjárat nyomán sokan kétségbe vonják, vajon elegendő-e a PKK betiltása a terrorizmus megfékezésére. Túlságosan eltökélt ez a szervezet, hogy látványos akcióival felhívja a világ figyelmét a kurd nép elnyomatására. A cél érdekében pedig a kurd nép egyedüli képviseletét a maga számára követelő PKK-nak minden eszköz szent és megengedett. Németország csakugyan mindinkább annak a háborúnak a hadszínterévé vált, amelyet a PKK nemcsak a török kormány ellen, hanem a török nép ellen is vív. Az ankarai kormánynak minden oka megvolna az örömre. Végtére is a török kormány megannyiszor kérte Bonntól, hogy határozottabban és hatékonyabban lépjen föl a kurd terroristák ellen. Öymen bonni török nagykövet ismét bírálta a német biztonsági szerveket, mert azok úgymond „nem vették komolyan a készülő támadásokról kapott információkat és nem tettek meg mindent a török intézmények védelmére”. Tény, hogy a német rendőrség mostanában szinte rettegve őrizkedik attól, hogy beleartakozzon a különböző irányultságú és nemzetiségű török állampolgárok vitáiba, aminek következtében nem sikerül megakadályoznia sem a véres verekedéseket, késeléseket, sem pedig a terrorista akciókat Ám a PKK elleni küzdelem nem török érdekeket szolgál,, hangsúlyozzák a német belügyminisztériumban, hanem a német kormánynak a belbiztonság miatti aggodalmát fejezi ki, és semmiképpen sem szolgáltathat alibit Ankarának, hogy az eddigi brutalitással harcoljon ne csak a PKK, hanem a kurd nép ellen is. A kurd terroristák azonban igen rossz szolgálatot tesznek saját népüknek. Az alapjában véve kurdbarát német közvélemény eddig egységesen szolidarizált velük, egyházak és társadalmi szervezetek fogadtak be például kurd menedékeseket. Sokan most bizony idegenkedve nézik, hogy a kurdok önjelölt szószólói német földön veszik föl a harcot a nekik menedéket nyújtó Szövetségi Köztársaság ellen. Józsa György Az amnesztiarendelet után Bizalmatlan az iraki ellenzék Az iraki ellenzék hétfőn kételyét és bizalmatlanságát fejezte ki azzal az amnesztiarendelettel kapcsolatban, amelyet Szaddám Huszein kormánya jelentett be vasárnap Bagdadban - jelentette az AFP. Kászem Gáli, az iraki ellenzék Londonban élő tagja az AFP-nek adott telefonnyilatkozatában a következőket mondta: .Amit Huszein bejelent, annak semmi értéke nincsen. 1979 óta már vagy tucatszor jelentett be amnesztiát, és soha nem tartotta meg a szavát. Akik hittek az ígéreteiben, mind meg is bánták". A vasárnap kihirdetett amnesztia értelmében minden politikai foglyot szabadon engednek, és véget vetnek a „menekülők” üldözésének. Az Irakban tartózkodómenekülőknek” egy hónapon belül kell jelentkezniük a hatóságoknál, a külföldön élőknek pedig két hónapon belül. A londoni kormány egyértelműen tudott 1989-ben arról, hogy egy angol cég a fegyverszállítási tilalom ellenére hadianyagokat adott el Iraknak. Mark Higson - aki 1990-ig dolgozott a minisztérium Irakkal foglalkozó részlegében - elmondta, hogy látta azokat a bizalmas jelentéseket, amelyek szerint az Ordtech nevű cég Jordánián keresztül hadianyagokat szállított Iraknak. A cég az eladások fejében információt szerzett az iraki fegyverkezésről az MI6 brit titkosszolgálat számára. Az Ordtech négy vezetőjét fegyverek Bagdadnak történt eladásáért 1992-ben elítélték. Az elítéltek fellebbeztek az ítélet ellen, s a múlt a héten a fellebbviteli bíróság engedélyezte, hogy védelmük érdekében betekintsenek olyan dokumentumokba, amelyekhez júniusban a bíróság tiltása miatt még nem férhettek hozzá. A törvényszéki eljárás októberben folytatódik. Erőszakhullámmal fenyeget a Hamasz Izrael Marzuk kiadatását kéri Izrael kérni fogja Musza Abu Marzuk, a Hamasz szélsőséges iszlám mozgalom politikai bizottsága vezetőjének kiadatását, akit a bevándorlási törvények megsértése miatt tartóztattak le az Egyesült Államokban. Az AFP jelentése szerint Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy vasárnap tanácskozott Simon Peresz külügyminiszterrel, David Libai igazságügyminiszterrel, Abidon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbiztonsági szolgálat főnökével, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. Úgy vélték, Izraelnek elegendő „kézzelfogható” bizonyíték áll a rendelkezésére a kérés alátámasztásához. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint a magas rangú Hamasz-vezető személyesen adott utasítást több Izrael-ellenes merényletre. Az izraeli igazságügyi miniszter ugyanakkor jelezte, hogy akadályokba ütközhet Abu Marzuk kiadatása. Hasonlóan vélekedett a Hamasz-vezető ügyvédje is. Stanley Cohen az AFP munkatársának elmondta, hogy kutatásai és az izraeli törvényhozás szakértőinek véleménye alapján nem hiszi, hogy a jeruzsálemi kérés eredményes lenne. Az ügyvéd cáfolta, hogy ügyfelének valaha is köze lett volna bármilyen erőszakos cselekményhez. A washingtoni külügyminisztérium egyelőre nem válaszolt a kiadatási kérelemre, de Cohen szerint az amerikai hatóságoknak figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a két ország között kiadatási egyezmény van érvényben. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy ügyfele - akit várhatóan szerdán hallgat meg a bíróság - letartóztatása óta több halálos fenyegetést kapott. A Hamasz újból sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. Imád Faludzsi Hamaszvezető az AP-nek nyilatkozva mindazonáltal úgy vélekedett, hogy bízik a párbeszéd és a válság diplomáciai úton történő rendezésének lehetőségében. EU-segély Kubának ilditlbli.it/dllllVNI JJt/tJSiz Alt. V sí . .. . .. t. . .luvjiuiyiuvj Havanna nem enged a nyomásnak Roberto Robaina kubai külügyminiszter szerint országa nem érdekelt az Amerikai Államok Szervezetébe (AASZ) való újbóli belépésben, ha ennek feltételeit ráerőltetik. A miniszter a Juventud Rebelde című lapban megjelent nyilatkozatában mindamellett helyeselte a latin-amerikai integráció gondolatát. Az ARSZ ma már nem ugyanaz, mint a hatvanas években, de nem is olyan szervezet, amelyhez Kuba tartozni szeretne - mondta a szigetország diplomáciájának irányítója. Havannát a hatvanas években kizárták a szervezetből. A külügyminiszter szerint az AASZ néhány tagja igen jóindulatúan nyilatkozott Kuba újbóli csatlakozásáról, mások azonban néhány belpolitikai változáshoz kötik a visszatérést. „Kubát vissza kell fogadni úgy, ahogy van, vagy nincs miről beszélni” - hangsúlyozta Robaina. Az Európai Unió 15 millió ECU (20 millió dollár) értékű humanitárius segélyt nyújt Kubának. Az erről szóló tervezetet hétfőn hagyta jóvá az EU brüsszeli bizottsága. Közleményében a testület emlékeztet arra, hogy gazdasági nehézségei miatt az egykor kiemelkedő egészségügyi helyzetű Karib-tengeri ország jelenleg nemigen tud gyógyszereket importálni. Emiatt a bizottság nemzetközi támogatást lát szükségesnek, különösen a gyermekek, a terhes asszonyok, az idősek és a tartósan betegek ellátásának biztosítására. Az EU programja az ivóvíz és az élelmiszerek minőségének javítását, a gyógyszer, gyógyeszköz és higiéniai termékek körének szélesítését állítja a középpontba. A bizottság programja hat hónapos időszakra terjed ki. ,X Télert-nyáron kiváló az X * X ■X ~ ~ • # I HUTŐFOLYADÉK * * KONCENTRÁTUM * * * •X* •Vásárlóink $ •X* megrendeléseit kedvezd # ·X` feltételekkel igazoljuk X ■X vissza a meglévő X ·X készletek mértékéig. X •X • Viszonteladóknak X •X árengedmény. X X •X • Országos elosztóhálózat. X X * ■X Rendelési cím: «X # Első Vegyi •X Industrie Rt x •X Kereskedelmi Osztály xX 1074 Budapest, x X Alsóerdősor 5. /Cf£^\,X «X Tel.:342-4167 X Fax: 342-9366 *Téleóry»Ném kiváló az ESZKIMÓ" FAGYÁLLÓ HŰTŐFOLYADÉK KOHIEtfTNMMi