Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

Mi lesz az Operaházzal? Beszélgetés Vámos Lászlóval a 12. oldalon Az élet minősége — külföldön 7. oldal­­Mit tehet a polgár két ú­j választás között? 1­9. oldalMaga Nemzet rti vh A paksi figyelmeztetés! 10. oldal Megelőzhető-e az influenzajárvány? 15. oldal Ára: 26 Ft Színes Telemagazin­ melléklettel ALAPÍTOTTA: PETSIG SÁNDOR SZERDA, 1995. november I. LVI 11. évfolyam, 256. szám London vendége Horn Gyula Brit támogatás európai integrációnkhoz LONDON­­ Kedden dél­után Londonba érkezett Horn Gyula magyar mi­niszterelnök. Hivatalba lé­pése óta ez az első látoga­tása miniszterelnökként az Egyesült Királyságban. Horn Gyulát - más, magas rangú tisztségviselők társa­ságában­­ elkísérte a brit fővá­rosba Bokros Lajos pénzügy­miniszter is, aki már a délelőtti órákban megérkezett A mi­niszterelnök Londonban első­ként a kisebb ellenzéki párt, a liberális demokraták vezérével, Paddy Ashdownnal találkozott, majd este beszédet tartott a Chatham House-ban, a Nem­zetközi Ügyek Királyi Intéze­tében. Ebben Horn Gyula hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág - gazdasági, politikai és biztonsági szempontokból egyaránt - fontosnak tartja az euroatlanti szervezetekhez va­ló csatlakozást és a belépést a NATO-ba, illetve az Európai Unióba összehangoltan és egy időben képzeli, noha Budapest tudatában van annak, hogy a két szervezetbe való integráló­dása nem feltétlenül esik majd egybe időben. (Folytatás a 3. oldalon) Québeci referendum Ismét vesztettek a szeparatisták (Tudósítónktól) WASHINGTON - Ellen­tétben a szeparatisták vágyaival, nem Kanada vált ketté, hanem Québec: a függetlenség kivívá­sáról döntő hétfői népszavazá­son az egység hívei ugyanis mindössze egy százalékkal kere­kedtek felül, s a tartomány meg­osztottságát e kérdésben jól jelzi az 50,6-49,4 százalékos arány. (Folytatás a 2. oldalon) Rohamrendőrök csaptak össze az elszakadásért tüntetőkkel (MTI külföldi képszolgálati AP) Álom kár a vitáért Két hónappal az év vé­ge előtt még nem tudni, mi valósul meg az idén az energiaipar privatizációjá­ból. Holott nagyrészt ettől függ, teljesü­l-e az ez évi költségvetési törvényben előirányzott 150 milliárd forintos privatizációs bevé­tel, ami nélkül a központi büdzsé hiánya — a kormány ígérete ellenére — hasonló nagyságú lenne, mint ta­valy. A lakosságot, a gaz­dálkodó és a társadalmi szervezeteket, a vállalko­zókat persze a költségvetés mérlegénél nyilván jobban izgatja, hogy az energiát termelő és szolgáltató cé­gek magánosítása milyen hatással lesz az energiaellá­tás biztonságára s még in­kább az árára. Minden bi­zonnyal e kérdések, az utóbbi hetekben szaporodó kételyek és aggályok is szó­ba kerülnek az Országgyű­lés mai politikai vitanap­ján, melynek témája: az energiaipar privatizációja. Nem késő erről vitat­kozni alig két hónappal a végső döntések előtt? Mi­után a potenciális befekte­tők már átvették a tender­füzeteket és javában készül­nek a pályázatok beadá­sára? Nem lehet késő, hi­szen bár a naptárhoz igazo­dó költségvetési év végének közeledte gyorsításra sar­kallja a bevételek beszedőit, azt minden felelős döntés­hozónak tudnia kell ezek a privatizációs döntések nem egy vagy két évre szólnak, hanem évtizedekre megha­tározzák a magyar gazdaság és társadalom fejlődési pá­lyáját, nem utolsósorban európai integrációs esé­lyeit. Úgy tűnik, kormány és ellenzéke (annak java ré­sze) egyaránt az energia­ipar mielőbbi eredményes privatizációját — s ezzel együtt jelentős részének külföldi tulajdonba adását — tartja az ország érdekének. Az ellenzék azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy hiba volna a nagy siet­ségben — pusztán a szűk lá­tókörű fiskális szempontok­ra figyelve, netán lobbyér­dekeknek engedve — elkó­tyavetyélni az ország egyik legfontosabb és legértéke­sebb stratégiai ágazatát. A privatizációt nem az minősíti, hogy gyors vagy lassú, hanem az, hogy ered­ményes, hasznos-e a ma­gyar gazdaság szempontjá­ból, vagy nem. Ezt történe­tesen az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta lapunkban nemrég megjelent interjú­jában. A mai politikai vita­napon remélhetőleg e szel­lemben fejtik ki álláspont­jukat kormánypárti és el­lenzéki képviselők, akiktől arra vár világos választ a társadalom, hogy a magyar állam milyen garanciákat — beleszólási és ellenőrzési jogot — kíván s tud érvénye­síteni a leendő külföldi tu­lajdonosokkal kötött szer­ződésekben azért, hogy a hazai fogyasztók számára hosszú távon fenntartható legyen az energiaellátás biz­tonsága és reális ára. Faggyas Sándor Boszniai rendezés Clinton az amerikai szerepvállalásról (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ Meg­kezdvén a kongresszus és a köz­vélemény felkészítését a bosz­niai rendezésben való amerikai részvételre, Clinton elnök ked­den délben a Fehér Házban rövid nyilatkozatot tett, amelyben le­szögezte, az Egyesült Államok vezető erejének érvényesítése nélkül e konfliktus éppúgy meg­oldhatatlan, mint a közel-keleti, az északír vagy a haiti. Az elnök mellett állt a szöveg felolvasása­kor Gore alelnök, Lake nemzet­­biztonsági tanácsadó, Christo­pher külügyminiszter, Albright ENSZ-nagykövet és Holbrooke helyettes külügyi államtitkár. A békealkudozás ma kezdődik az ohiói Dayton légibázisán, ahova kedden folyamatosan érkeztek a küldöttségek. (Folytatás a 3. oldalon) Következik a harmadik találkozó Programot alkotnának a hajósiak (Munkatársunktól) Az MSZP kongresszusa előtt megszervezzük a harmadik „hajósi” találkozót, mert az eddi­gi megbeszélések összegzésére feltétlenül szükség van - nyilat­kozta lapunknak Alföldi Albert, aki hétfőn második alkalommal hívta eszmecserére a szocialistá­kat a Petőfi Csarnokba. A szocialista politikus sze­rint alaposan át kell gondolni, hogy alakítsanak-e platformot a hajósiak, hiszen a platformmá szerveződés előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Ezért szeren­csésebbnek tartaná, ha politikai műhellyé szerveződnének a ha­jósi szocialisták, akik a párton belül a legkülönfélébb áramla­tokkal kommunikálhatnak. Mint elmondta, a Petőfi Csarnokba lényegesen több szocialista képviselő ment el, mint Hajósra, ami részben az újonnan megjelentek kíváncsi­ságának tulajdonítható. (Folytatás az 5. oldalon) Megkezdődött az adótörvények általános vitája A lakosság terhelése jövőre sem csökken (Munkatársunktól) Az Országgyűlés tegnapi ülésén Akar Lászlónak, a Pénzügyminisztérium po­litikai államtitkárának expozéjával megkezdő­dött a jövő évi költségve­tést megalapozó adótör­vények, valamint az ál­lamháztartási törvényja­vaslat általános vitája. Napirend előtt ismét szá­mos felszólalás hangzott el. Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár a szófiai környezet­védelmi tanácskozás eredmé­nyeiről számolt­ be. Semjén Zsolt (KDNP) I. János­ Pál pá­pának az ENSZ ünnepi köz­gyűlésén elmondott beszédé­nek a nemzeti kisebbségek jo­gait érintő részéből vont le kö­vetkeztetéseket. Pusztai Erzsé­bet (MDF) a sztrájkok politikai hátteréről beszélt, a bizalmat­­lanság okai között elítélve a döcögő érdekegyeztetést é­s a hatásvizsgálatok hiányát. Sur­ján László (KDNP) szerint az érdekegyeztetés eredményte­lenségét mutatja az erősödő sztrájkhangulat, amit Torgyán József (FKGP) a felelőtlen kor­mányzati magatartás egyenes következményének tulajdoní­tott. Lamperth Mónika (MSZP) viszont az egykori kormánypártok felelősségére apellált. Torgyán József napi­rend előtti felszólalásában a földkiadás újabb anomáliáit os­torozta. Az ismét hosszúra nyúlt napirend előtti parlamen­ti szócsata utolsó témájaként pedig a kassai vasműben tör­tént gázrobbanás szolgált (Folytatás az 5. oldalon) Miniszterelnöki sajtókonferencia a MÚOSZ-ban Százezer gazdasági bűncselekményre derülhet fény (Munkatársunktól) Tegnap délelőtt a Magyar Újságírók Szövetségének szék­házában negyvenöt percen ke­resztül több mint húsz kérdésre válaszolt Horn Gyula minisz­terelnök. A sajtótájékoztató vá­gás nélkül került adásba este a televízió 2-es csatornáján. A külföldi - elsősorban amerikai példákból ismert - hagyomány­teremtő kezdeményezésen 68 hazai és nyolc külföldi sajtóor­gánum képviselői tehettek fel kérdéseket a kormányfőnek, aki a pergő rendezési koncepciót betartva a lényeges kérdésekre is igyekezett minél rövidebben, tömörebben válaszolni, így közéletünk szinte valamennyi kérdése terítékre kerülhetett. A miniszterelnök az ország hitelképességére vonatkozó kérdésre válaszolva hangsú­lyozta, hogy a Nemzetközi Va­lutaalappal és a Világbankkal folytatott tárgyalásaink a nem­zetközi megítélésünk szem­pontjából végtelenül fontosak, hiszen nem ők vannak ránk utalva, hanem éppen fordítva, a mi perspektívánk szempontjá­ból fontos a megegyezés. Enél­­kül nem bővíthetők az ország forrásai, nem gyorsítható a gazdasági stabilizáció és nem javíthatók a teljesítmények. Ehhez kapcsolódott a vélemé­nye, amely szerint bár ismeri a lakosság, az állampolgárok te­herviselésének határait, a mind nyomasztóbb terhek hatását, nem tart attól, hogy társadalmi robbanáshoz vezetnének az elégedetlenséget, a jogos aggo­dalmat kifejező sztrájkszerve­ződések sem. Lapunk kérdése külön ki­tért a közalkalmazottak helyze­tének elemzésére. Megjegyez­te, hogy a kormányzati straté­gia a megállapodások, az érde­kek és lehetőségek kiegyensú­lyozása felé tart, aminek része, hogy a közalkalmazottak és a reálszférában dolgozók bére közötti különbséget csökkente­ni kell. Itt beszélt arról is, hogy az ipari tárca vezetője és a privatizációs miniszter most dolgozza ki azt a feltételrend­szert, aminek alapján a nyere­séges állami vállalatok dolgo­zói különprémiumban, juta­lomban részesülhetnek az ered­mények alapján. (Folytatás az 5. oldalon) Léphart Pál rajza Nagy Imre-emlékplakettesek Az 1950-es forradalom szellemiségének ébrentartásáért 12-en kapták meg a Nagy Imre- emlékplakettet Göncz Árpád köztársasági elnöktől tegnap a Parlamentben. A képen Petri György költő átveszi az elisimerést.­­ MTI-fotó­­ Czech Attila A Mól résztulajdont kér az Adriából Folyamatban a vezetéküzlet (Munkatársunktól) A Horvát Magánosítási Alap a Mólnak és az osztrák OMV-nek az Adria Kőolajveze­ték Részvénytársaság (JANAF) 12,5-12,5 százalékos tulajdon­­hányadát ajánlotta fel, az erről szóló hivatalos értesítést rövide­sen megkapja a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A cég sajtóirodá­jától érkezett tájékoztatás szerint az Adria vezeték horvátországi szakaszának értéke 743 millió német márka. A társaságot egy­­harmad részben a horvát INA, egyharmad részben két nyugdíj­alap, 1,01 százalékban az alkal­mazotti kör birtokolja. A Horvát Magánosítási Alap 32,33 száza­lékot tulajdonol, ebből kínált föl korábban 15 százalékpontnyi részt. Az 111 427 darab, ezer márka névértékű részvények egy hányadára a Mal és az OMV pályázott (Folytatás a 11. oldalon)

Next