Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
Mi lesz az Operaházzal? Beszélgetés Vámos Lászlóval a 12. oldalon Az élet minősége — külföldön 7. oldalMit tehet a polgár két új választás között? 19. oldalMaga Nemzet rti vh A paksi figyelmeztetés! 10. oldal Megelőzhető-e az influenzajárvány? 15. oldal Ára: 26 Ft Színes Telemagazin melléklettel ALAPÍTOTTA: PETSIG SÁNDOR SZERDA, 1995. november I. LVI 11. évfolyam, 256. szám London vendége Horn Gyula Brit támogatás európai integrációnkhoz LONDON Kedden délután Londonba érkezett Horn Gyula magyar miniszterelnök. Hivatalba lépése óta ez az első látogatása miniszterelnökként az Egyesült Királyságban. Horn Gyulát - más, magas rangú tisztségviselők társaságában elkísérte a brit fővárosba Bokros Lajos pénzügyminiszter is, aki már a délelőtti órákban megérkezett A miniszterelnök Londonban elsőként a kisebb ellenzéki párt, a liberális demokraták vezérével, Paddy Ashdownnal találkozott, majd este beszédet tartott a Chatham House-ban, a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Ebben Horn Gyula hangsúlyozta, hogy Magyarország - gazdasági, politikai és biztonsági szempontokból egyaránt - fontosnak tartja az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozást és a belépést a NATO-ba, illetve az Európai Unióba összehangoltan és egy időben képzeli, noha Budapest tudatában van annak, hogy a két szervezetbe való integrálódása nem feltétlenül esik majd egybe időben. (Folytatás a 3. oldalon) Québeci referendum Ismét vesztettek a szeparatisták (Tudósítónktól) WASHINGTON - Ellentétben a szeparatisták vágyaival, nem Kanada vált ketté, hanem Québec: a függetlenség kivívásáról döntő hétfői népszavazáson az egység hívei ugyanis mindössze egy százalékkal kerekedtek felül, s a tartomány megosztottságát e kérdésben jól jelzi az 50,6-49,4 százalékos arány. (Folytatás a 2. oldalon) Rohamrendőrök csaptak össze az elszakadásért tüntetőkkel (MTI külföldi képszolgálati AP) Álom kár a vitáért Két hónappal az év vége előtt még nem tudni, mi valósul meg az idén az energiaipar privatizációjából. Holott nagyrészt ettől függ, teljesül-e az ez évi költségvetési törvényben előirányzott 150 milliárd forintos privatizációs bevétel, ami nélkül a központi büdzsé hiánya — a kormány ígérete ellenére — hasonló nagyságú lenne, mint tavaly. A lakosságot, a gazdálkodó és a társadalmi szervezeteket, a vállalkozókat persze a költségvetés mérlegénél nyilván jobban izgatja, hogy az energiát termelő és szolgáltató cégek magánosítása milyen hatással lesz az energiaellátás biztonságára s még inkább az árára. Minden bizonnyal e kérdések, az utóbbi hetekben szaporodó kételyek és aggályok is szóba kerülnek az Országgyűlés mai politikai vitanapján, melynek témája: az energiaipar privatizációja. Nem késő erről vitatkozni alig két hónappal a végső döntések előtt? Miután a potenciális befektetők már átvették a tenderfüzeteket és javában készülnek a pályázatok beadására? Nem lehet késő, hiszen bár a naptárhoz igazodó költségvetési év végének közeledte gyorsításra sarkallja a bevételek beszedőit, azt minden felelős döntéshozónak tudnia kell ezek a privatizációs döntések nem egy vagy két évre szólnak, hanem évtizedekre meghatározzák a magyar gazdaság és társadalom fejlődési pályáját, nem utolsósorban európai integrációs esélyeit. Úgy tűnik, kormány és ellenzéke (annak java része) egyaránt az energiaipar mielőbbi eredményes privatizációját — s ezzel együtt jelentős részének külföldi tulajdonba adását — tartja az ország érdekének. Az ellenzék azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy hiba volna a nagy sietségben — pusztán a szűk látókörű fiskális szempontokra figyelve, netán lobbyérdekeknek engedve — elkótyavetyélni az ország egyik legfontosabb és legértékesebb stratégiai ágazatát. A privatizációt nem az minősíti, hogy gyors vagy lassú, hanem az, hogy eredményes, hasznos-e a magyar gazdaság szempontjából, vagy nem. Ezt történetesen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta lapunkban nemrég megjelent interjújában. A mai politikai vitanapon remélhetőleg e szellemben fejtik ki álláspontjukat kormánypárti és ellenzéki képviselők, akiktől arra vár világos választ a társadalom, hogy a magyar állam milyen garanciákat — beleszólási és ellenőrzési jogot — kíván s tud érvényesíteni a leendő külföldi tulajdonosokkal kötött szerződésekben azért, hogy a hazai fogyasztók számára hosszú távon fenntartható legyen az energiaellátás biztonsága és reális ára. Faggyas Sándor Boszniai rendezés Clinton az amerikai szerepvállalásról (Tudósítónktól) WASHINGTON Megkezdvén a kongresszus és a közvélemény felkészítését a boszniai rendezésben való amerikai részvételre, Clinton elnök kedden délben a Fehér Házban rövid nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte, az Egyesült Államok vezető erejének érvényesítése nélkül e konfliktus éppúgy megoldhatatlan, mint a közel-keleti, az északír vagy a haiti. Az elnök mellett állt a szöveg felolvasásakor Gore alelnök, Lake nemzetbiztonsági tanácsadó, Christopher külügyminiszter, Albright ENSZ-nagykövet és Holbrooke helyettes külügyi államtitkár. A békealkudozás ma kezdődik az ohiói Dayton légibázisán, ahova kedden folyamatosan érkeztek a küldöttségek. (Folytatás a 3. oldalon) Következik a harmadik találkozó Programot alkotnának a hajósiak (Munkatársunktól) Az MSZP kongresszusa előtt megszervezzük a harmadik „hajósi” találkozót, mert az eddigi megbeszélések összegzésére feltétlenül szükség van - nyilatkozta lapunknak Alföldi Albert, aki hétfőn második alkalommal hívta eszmecserére a szocialistákat a Petőfi Csarnokba. A szocialista politikus szerint alaposan át kell gondolni, hogy alakítsanak-e platformot a hajósiak, hiszen a platformmá szerveződés előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Ezért szerencsésebbnek tartaná, ha politikai műhellyé szerveződnének a hajósi szocialisták, akik a párton belül a legkülönfélébb áramlatokkal kommunikálhatnak. Mint elmondta, a Petőfi Csarnokba lényegesen több szocialista képviselő ment el, mint Hajósra, ami részben az újonnan megjelentek kíváncsiságának tulajdonítható. (Folytatás az 5. oldalon) Megkezdődött az adótörvények általános vitája A lakosság terhelése jövőre sem csökken (Munkatársunktól) Az Országgyűlés tegnapi ülésén Akar Lászlónak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának expozéjával megkezdődött a jövő évi költségvetést megalapozó adótörvények, valamint az államháztartási törvényjavaslat általános vitája. Napirend előtt ismét számos felszólalás hangzott el. Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár a szófiai környezetvédelmi tanácskozás eredményeiről számolt be. Semjén Zsolt (KDNP) I. János Pál pápának az ENSZ ünnepi közgyűlésén elmondott beszédének a nemzeti kisebbségek jogait érintő részéből vont le következtetéseket. Pusztai Erzsébet (MDF) a sztrájkok politikai hátteréről beszélt, a bizalmatlanság okai között elítélve a döcögő érdekegyeztetést és a hatásvizsgálatok hiányát. Surján László (KDNP) szerint az érdekegyeztetés eredménytelenségét mutatja az erősödő sztrájkhangulat, amit Torgyán József (FKGP) a felelőtlen kormányzati magatartás egyenes következményének tulajdonított. Lamperth Mónika (MSZP) viszont az egykori kormánypártok felelősségére apellált. Torgyán József napirend előtti felszólalásában a földkiadás újabb anomáliáit ostorozta. Az ismét hosszúra nyúlt napirend előtti parlamenti szócsata utolsó témájaként pedig a kassai vasműben történt gázrobbanás szolgált (Folytatás az 5. oldalon) Miniszterelnöki sajtókonferencia a MÚOSZ-ban Százezer gazdasági bűncselekményre derülhet fény (Munkatársunktól) Tegnap délelőtt a Magyar Újságírók Szövetségének székházában negyvenöt percen keresztül több mint húsz kérdésre válaszolt Horn Gyula miniszterelnök. A sajtótájékoztató vágás nélkül került adásba este a televízió 2-es csatornáján. A külföldi - elsősorban amerikai példákból ismert - hagyományteremtő kezdeményezésen 68 hazai és nyolc külföldi sajtóorgánum képviselői tehettek fel kérdéseket a kormányfőnek, aki a pergő rendezési koncepciót betartva a lényeges kérdésekre is igyekezett minél rövidebben, tömörebben válaszolni, így közéletünk szinte valamennyi kérdése terítékre kerülhetett. A miniszterelnök az ország hitelképességére vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal folytatott tárgyalásaink a nemzetközi megítélésünk szempontjából végtelenül fontosak, hiszen nem ők vannak ránk utalva, hanem éppen fordítva, a mi perspektívánk szempontjából fontos a megegyezés. Enélkül nem bővíthetők az ország forrásai, nem gyorsítható a gazdasági stabilizáció és nem javíthatók a teljesítmények. Ehhez kapcsolódott a véleménye, amely szerint bár ismeri a lakosság, az állampolgárok teherviselésének határait, a mind nyomasztóbb terhek hatását, nem tart attól, hogy társadalmi robbanáshoz vezetnének az elégedetlenséget, a jogos aggodalmat kifejező sztrájkszerveződések sem. Lapunk kérdése külön kitért a közalkalmazottak helyzetének elemzésére. Megjegyezte, hogy a kormányzati stratégia a megállapodások, az érdekek és lehetőségek kiegyensúlyozása felé tart, aminek része, hogy a közalkalmazottak és a reálszférában dolgozók bére közötti különbséget csökkenteni kell. Itt beszélt arról is, hogy az ipari tárca vezetője és a privatizációs miniszter most dolgozza ki azt a feltételrendszert, aminek alapján a nyereséges állami vállalatok dolgozói különprémiumban, jutalomban részesülhetnek az eredmények alapján. (Folytatás az 5. oldalon) Léphart Pál rajza Nagy Imre-emlékplakettesek Az 1950-es forradalom szellemiségének ébrentartásáért 12-en kapták meg a Nagy Imre- emlékplakettet Göncz Árpád köztársasági elnöktől tegnap a Parlamentben. A képen Petri György költő átveszi az elisimerést. MTI-fotó Czech Attila A Mól résztulajdont kér az Adriából Folyamatban a vezetéküzlet (Munkatársunktól) A Horvát Magánosítási Alap a Mólnak és az osztrák OMV-nek az Adria Kőolajvezeték Részvénytársaság (JANAF) 12,5-12,5 százalékos tulajdonhányadát ajánlotta fel, az erről szóló hivatalos értesítést rövidesen megkapja a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A cég sajtóirodájától érkezett tájékoztatás szerint az Adria vezeték horvátországi szakaszának értéke 743 millió német márka. A társaságot egyharmad részben a horvát INA, egyharmad részben két nyugdíjalap, 1,01 százalékban az alkalmazotti kör birtokolja. A Horvát Magánosítási Alap 32,33 százalékot tulajdonol, ebből kínált föl korábban 15 százalékpontnyi részt. Az 111 427 darab, ezer márka névértékű részvények egy hányadára a Mal és az OMV pályázott (Folytatás a 11. oldalon)