Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-29 / 280. szám

Közelkép: Privatizáció Kelet-Európában 7. Védekezik a társadalom 10. oldal Eladnák a tetőt a Hungaroton fölül? 13. oldal A segélyek ára 8. oldal A pit­bullok története 9. oldal M­­­agyar Nemzet Ára: 25 Ft . Színes Telen­­agi­zin melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1995. november 29.- ÉVNIÉ e­folvairt, 21­0. szám A parlament hozzájárult a NATO-csapatok átmeneti magyarországi állomásoztatásához Megkezdődött a médiatörvény általános vitája (Munkatársunktól) Fodor Gábor művelődési miniszter expozéjával és a ve­zérszónokok felszólalásával az Országgyűlés tegnap meg­kezdte a hatpárti konszenzuson alapuló médiatörvény-javaslat általános vitáját. Az esti órák­ban - a vártnál hosszabb vita után, de a politikai konszenzus jegyében - elsöprő többséggel jóváhagyta a parlament a dél­szláv válság békés rendezésé­nek végrehajtását biztosító NATO-erők magyarországi át­vonulásáról és átmeneti állo­­másoztatásáról szóló határozati javaslatot. A rosszul előkészí­tett előterjesztés vitájában el­lenzéki részről kifogásolták, hogy egy minősített kétharma­dos döntést igénylő katonapoli­tikai kérdésben biankó felha­talmazást kért a parlamenttől a kormány. A parlament tegnap 318 szavazattal, ellenszavazat nélkül ratifikálta a NATO-bé­­kepartnerséggel kapcsolatos megállapodásról szóló tör­vényt. Kósáné Kovács Magda leköszönő munkaügyi minisz­ter terjesztette elő a Munkaerő­­piaci Alap létrehozásával kap­csolatos módosítást. Délután a plénum előtt az új munkaügyi miniszter, Kiss Péter letette az ünnepélyes esküt. (Folytatás az 5. oldalon) Kiss Péter, az új munkaügyi miniszter a Parlamentben letet­te az esküt MTI-fotó : Czech Attila Alku a kormányfővel a béremelésről Az egészségügy kész a sztrájkra Elfogadják az egészségügyi dolgozók a kormány ajánlatát, és beérik áprilistól huszonöt-hu­szonhét százalék bérnövekedés­sel vagy ragaszkodnak követelé­sükhöz, a januári harmincöt szá­zalékos emeléshez és sztrájkba kezdenek? - erről döntenek az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének mai ülésén, amelyre Horn Gyula kormányfő mellett Bokros Lajos pénzügyminiszter és Szabó György népjóléti miniszter is je­lezte részvételi szándékát (Folytatás a 4. oldalon) Clinton televíziós beszéde Európai körúton az amerikai elnök (Tudósítónktól) WASHINGTON - Euró­pába utazott kedden este . Bill Clinton, ám délután, már lapzártánk idején, még találkozott a kong­resszus vezérkarával, hogy ismét áttekintse a vezető törvényhozókkal a boszniai csapatküldés okait és értelmét A szenátus védelmi bizott­sága közben megkezdte a meghallgatásokat, elsőként Scowcroft volt nemzetbizton­sági tanácsadót és Schlesinger volt hadügyminisztert idézte be. A képviselőház csütörtök­­ re hívatta be Warren Chris­topher külügy-, William Perry védelmi minisztert és Shali­­kashvili vezérkari főnököt. Perry egyébként Brüsszelbe utazott, ahonnan kedden tért vissza Washingtonba Shali­­ kashvili, tájékoztatván az el­nököt is a NATO-előkészüle­­tekről. (Folytatás a 3. oldalon) * Menni vagy nem menni? Ez itt a kérdés. A dél­szláv béketeremtésben való részvétel esetenként nem kisebb vitákat gerjeszt, mint a korábbi lelkiismeret­­furdal­ás, hogy a külvilág évekig tétlenül szemlélte az öldöklést. Németországban alkotmányossági problémá­kat vetett fel, hogy katoná­kat küldjenek a Balkánra, az Egyesült Államokban az elnök kemény csatára ké­szülhet fel a húzódozó kongresszussal. Ausztriá­ban egyenesen a semleges­ség kérdőjeleződik meg az­zal, hogy néhány száz fős egységgel jelképes szerepet vállalnak a nemzetközi kül­detésben. A választásokra készülő és egymást sebző volt koalíciós partnerek, a szociáldemokraták és a néppártiak mégis meg tud­tak egyezni a részvételben. Mert kívül maradni kíno­sabb, mint felvállalni a vár­ható belpolitikai támadáso­kat, az esetenként kicsinyes részletekbe menő faggató­­dzásokat a költségek felől. Nálunk is hallani lehe­tett már az ellenérveket, mielőtt a hivatalos NATO- felkérés ismertté vált vol­na: mibe kerül ez nekünk, mi lesz konfliktushelyzet­ben, miért kell egyáltalán magyar katonákat külföld­re, ráadásul szomszédos országba küldeni? Csakhogy Magyarorszá­gon még inkább tekintetbe kell venni azokat a megfon­tolásokat, amelyek a szom­szédos Ausztriában is elbil­lentették a mérleg nyelvét. A közép-európai országok között valóságos felajánlko­zási versenyfutás kezdődött meg, Lengyelország és Csehország is, a majdani észak-atlanti tagság egyik próbájának tekinti a nem­zetközi erőkben való rész­vételt. Amennyiben Wa­shington valóban rászánja magát, hogy húszezres, adott esetben harcoló kato­nai kontingenssel szálljon be a békefenntartásba, alig­ha érti majd meg az európai kis országok sajátos szem­pontjait, a NATO-felkérés elutasítását. Mindez latba eshet a végelszámolásnál. Persze ezúttal sincs semmi­lyen garancia arra, hogy a vállalkozás közelebb hozná az atlanti tagságot. De amennyiben a parlamenti pártok között valóban kon­szenzus van a csatlakozást illetően, úgy azzal is tisztá­ban kell lenniük, hogy a fel­zárkózás közben még több hasonló konfliktust kell majd feloldani külpolitikai érdekeink és a belpolitikai szempontok között. Minél korábban szereznek ebben rutint, annál jobb. Lambert Gábor Alkotmánybíróság Eigner panaszáról munkaügyi bíróság dönt (Munkatársunktól) Az Alkotmánybíróság teg­nap meghozott végzésében visszautasította Eigner József volt ügynökbíró alkotmányjogi panaszát, és jogorvoslati kérel­mét áttette a Fővárosi Munka-­­ügyi Bírósághoz. M­int ismeretes, az Ország­gyűlés bizottságot álított fel az egyes fontos tisztségeket betöl­tő személyek ellenőrzésére. A közismert néven ügynökbírói testület két tagjáról - Botos Gá­borról és Eigner Józsefről - be­bizonyosodott, hogy olyan íté­letek meghozatalában vettek részt 1956 után, melyeket a parlament semmissé nyilvání­tott 1990-ben. Ezért az Ország­­gyűlés 1995. július 6-i határo­zatában megállapította, hogy Botos Gábor és Eigner József törvényellenesen tagjai a testü­letnek. Az Országgyűlés fel­számolta bizottsági jogviszo­nyukat és azonnali hatállyal felmentette őket a munkavég­zés alól. Ezt követően Eigner József alkotmányjogi pa­nasszal fordult az Alkotmány­­bírósághoz. (Folytatás az 5. oldalon) Még nagy a külkereskedelmi passzívum Az import 29, az export 40 százalékkal növekedett az idén szeptember végéig - az előző év azonos időszakához viszo­nyítva. Ennek ellenére még mindig jelentős az áruforgalmi mérleg passzívuma. A hiány eléri a 290,6 milliárd forintot, amely 1,8 milliárd forinttal na­gyobb a múlt évinél. A behoza­tal folyó áron számítva 1367,4 milliárd forintot tett ki, a kivi­tel pedig 1076,8 milliárd forint volt. Minderről a Központi Sta­tisztikai Hivatal tájékoztatta az MTI-t. A külkereskedelmi passzívum - dollárban kifejez­ve - eléri a 2,5 milliárdot Eb­ből 1,8 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. (Folytatás a 11. oldalon) Michal Kovác aláírta a nyelvtörvényt Csalódott értékelések a szlovák elnök lépéséről POZSONY­­ Meglepő gyorsasággal döntött Mi­chal Kovác köztársasági elnök a szlovák állam­nyelvről szóló törvény sor­sáról. A parlament által irodájához hétfőn eljutta­tott végső változat szöve­gét kedden délelőtt már alá is írta, amivel elhárult az akadály a törvény ki­hirdetése és január elsejei hatályba lépése elől. Vladimír Stefko, a köztár­sasági elnök szóvivője a szlo­vák rádió déli hírműsorában je­lentette be a hvt. Elmondta, Mi­chal Kovác azért írta alá a tör­vényt, mert meggyőződése, hogy azzal a szlovák alkotmány azon részének tett eleget a tör­vényhozás, amely kimondja: Szlovákia területén a szlovák az államnyelv. Az elnök ezúttal meg van győződve arról is, hogy rövid időn belül el kell fo­gadni a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt is, amely az alkotmányosság be­tartásának másik lépése lesz, s az alaptörvény kisebbségi jo­gokkal foglalkozó cikkelyéből fog kiindulni. Az elnök a tör­vény aláírásakor figyelembe vette a kormány és Vladimír Meciar kormányfő azon ígére­tét, hogy Szlovákia külön tör­vényben fogja rendezni a ki­sebbségek nyelvhasználatának jogát, valamint azt a miniszter­­elnöki ígéretet, mely szerint „a jogi vákuum” időszakában a je­lenlegi gyakorlat szerint hasz­nálhatják a kisebbségek anya­nyelvüket, amivel - egyúttal - Szlovákia betartaná az Európa Tanács kisebbségi keretegyez­ményének alapelveit is. A köztársasági elnök dönté­sét Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a magyar koalíció parlamenti frakcióve­zető-helyettese a Magyar Nem­zetnek nyilatkozva „várható­nak" minősítette. Duka-Zólyo­mi elmondta, „az elnökkel foly­tatott tárgyalásainkon magunk is kifejeztük, nehéz döntés előtt áll Michal Kovác, hiszen a par­lament nagyobb mint kéthar­mados többségével kerül szem­be, amennyiben nem hja alá a törvényt”, ennek ellenére csa­lódott a hír hallatán. (Folytatód a 3. oldalon) MSZP-SZDSZ egyeztetés A költségvetés vitájában közeledtek az álláspontok (Munkatársunktól) A költségvetés eldöntetlen kérdéseiről és az adótáb­láról egyeztettek tegnap az MSZP­ és az SZDSZ frakcióvezetői. A megbeszélést követően új­ságírók kérdéseire Bauer Tamás szabad demokrata képviselő csak annyit közölt, hogy a költ­ségvetés számos pontjában kö­zeledtek az álláspontok. Ugyan­akkor nem született megállapo­dás a jövő évi adósságokról. An­nak firtatására, hogy az SZDSZ elfogadja-e az Érdekegyeztető Tanácsban elhangzott javaslatot a 48 százalékos adósávról. Bauer Tamás megjegyezte: a szabad demokraták nincsenek jelen az ÉT-ben, és az utolsó hivatalos kormányjavaslatnak azt tekintik, amelyben a legmagasabb adósáv 44 százalékos. Gaál Gyula szabad demok­rata képviselőtől megtudtuk, az egyeztetésen nem került szóba a lakáskamat ügye. A háztartá­­sitüzelőolaj-támogatásokkal kapcsolatban az SZDSZ hiá­nyolja a részletes hatásszámítá­sokat, így nem tud állást foglal­ni a kérdésben, hogy hét- vagy tízmilliárd forinttal támogas­sa-e a költségvetés a hto-fel­­használást. Ugyanakkor a két frakció egyetértett abban, hogy az önkormányzatok szabadon döntsenek arról, milyen módon juttatják a rászorulókat a hto­­támogatáshoz.­­ Idő hiányában az egyezteté­sen nem esett szó, egyebek kö­zött, a kulturális ügyekről, a családi támogatásokról, és nem záródott le az önkormányzatok finanszírozásának kérdése sem. Ezért a koalíciós frakciók egyeztetése szerdán folytatódik. Az MSZP sajtótájékoztató­ján Szekeres Imre szocialista frakcióvezető elmondta, az egyeztetésen részt vett Bokros Lajos pénzügyminiszter is. Az szja-val kapcsolatban felmerült hat módosító javaslat közül öt­ben nézetazonosság volt az MSZP és az SZDSZ között. Hosszabb vitára került sor az adótábláról. Ezzel kapcsolat­ban az MSZP úgy tartja, hogy adóreformra van szükség. (Folytatás az 5. oldalon) . Budavári kétségek A budavári palota, illetve a Szent György téri épületek, többek között a Sándor palota továb­bi sorsáról, a rekonstrukciós elképzelésekről tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a Buda­vári Palota Beruházó és Szolgáltató Közhasznú Társaság vezetői. (Tudósításunk a 12. oldalon) Havran Zoltán felvétele Németeké lesz a DDGÁZ (Munkatársunktól) Készen állunk a Dél­dunántúli Gázszolgáltató Rt. adásvételi szerződésének alá­írására - jelentették be a Ruhr­­gas-VEW német konzorcium vezetői tegnap azon a szűkkörű sajtóbeszélgetésen, amelyet Szokai Imrével, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökével folytatott tárgyalás után tartot­tak. A vezetők megállapodását követően a szakértők elkészítik a szerződés végleges formáját, amelyet az ÁPV Rt december 6-i igazgatósági ülésére ter­jesztenek be jóváhagyásra, ez­után a pályázati szabályok sze­rint öt munkanapon belül rá kell tenni az utolsó pecsétet. (Folytatás a 11. oldalon) Drágábban telefonálunk, levelezünk Átlagosan mintegy 18-20 százalékkal kívánja emelni szolgáltatásainak árát a Magyar Posta Rt 1996. január 1-jétől - közölte Petőfi László, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője az M/77-vel kedden. A távbe­szélő-tarifák 28,3, a televízió­­előfizetési díjak 15 százalékkal növekszenek, ha megszületik a döntés. A postai szolgáltatások az idén átlagosan 15 százalék­kal drágultak. Ez azonban nem fedezte a társaság tényleges költségnövekedését A Magyar Posta a további áremelésre jö­vedelmezőségének folyamatos csökkenése miatt kényszerül. Bérlakások privatizációja Holnap lejár a vételi jog (Munkatársunktól) M­ár csak holnapig élhetnek vételi jogukkal az önkormány­zati bérlakásban élők. Mint ar­ról már több alkalommal is be­számoltunk, a lakástörvény módosításával az Országgyűlés ez év elején döntött úgy, hogy meghosszabbítja a vételi jog határidejét így holnaputántól az önkormányzatok dönthetnek majd arról, mely bérleményeket vásárolhatják meg a lakók. (Folytatás a 4. oldalon)

Next