Magyar Nemzet, 1995. november (58. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-29 / 280. szám
Közelkép: Privatizáció Kelet-Európában 7. Védekezik a társadalom 10. oldal Eladnák a tetőt a Hungaroton fölül? 13. oldal A segélyek ára 8. oldal A pitbullok története 9. oldal Magyar Nemzet Ára: 25 Ft . Színes Telenagizin melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1995. november 29.- ÉVNIÉ efolvairt, 210. szám A parlament hozzájárult a NATO-csapatok átmeneti magyarországi állomásoztatásához Megkezdődött a médiatörvény általános vitája (Munkatársunktól) Fodor Gábor művelődési miniszter expozéjával és a vezérszónokok felszólalásával az Országgyűlés tegnap megkezdte a hatpárti konszenzuson alapuló médiatörvény-javaslat általános vitáját. Az esti órákban - a vártnál hosszabb vita után, de a politikai konszenzus jegyében - elsöprő többséggel jóváhagyta a parlament a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító NATO-erők magyarországi átvonulásáról és átmeneti állomásoztatásáról szóló határozati javaslatot. A rosszul előkészített előterjesztés vitájában ellenzéki részről kifogásolták, hogy egy minősített kétharmados döntést igénylő katonapolitikai kérdésben biankó felhatalmazást kért a parlamenttől a kormány. A parlament tegnap 318 szavazattal, ellenszavazat nélkül ratifikálta a NATO-békepartnerséggel kapcsolatos megállapodásról szóló törvényt. Kósáné Kovács Magda leköszönő munkaügyi miniszter terjesztette elő a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosítást. Délután a plénum előtt az új munkaügyi miniszter, Kiss Péter letette az ünnepélyes esküt. (Folytatás az 5. oldalon) Kiss Péter, az új munkaügyi miniszter a Parlamentben letette az esküt MTI-fotó : Czech Attila Alku a kormányfővel a béremelésről Az egészségügy kész a sztrájkra Elfogadják az egészségügyi dolgozók a kormány ajánlatát, és beérik áprilistól huszonöt-huszonhét százalék bérnövekedéssel vagy ragaszkodnak követelésükhöz, a januári harmincöt százalékos emeléshez és sztrájkba kezdenek? - erről döntenek az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének mai ülésén, amelyre Horn Gyula kormányfő mellett Bokros Lajos pénzügyminiszter és Szabó György népjóléti miniszter is jelezte részvételi szándékát (Folytatás a 4. oldalon) Clinton televíziós beszéde Európai körúton az amerikai elnök (Tudósítónktól) WASHINGTON - Európába utazott kedden este . Bill Clinton, ám délután, már lapzártánk idején, még találkozott a kongresszus vezérkarával, hogy ismét áttekintse a vezető törvényhozókkal a boszniai csapatküldés okait és értelmét A szenátus védelmi bizottsága közben megkezdte a meghallgatásokat, elsőként Scowcroft volt nemzetbiztonsági tanácsadót és Schlesinger volt hadügyminisztert idézte be. A képviselőház csütörtök re hívatta be Warren Christopher külügy-, William Perry védelmi minisztert és Shalikashvili vezérkari főnököt. Perry egyébként Brüsszelbe utazott, ahonnan kedden tért vissza Washingtonba Shali kashvili, tájékoztatván az elnököt is a NATO-előkészületekről. (Folytatás a 3. oldalon) * Menni vagy nem menni? Ez itt a kérdés. A délszláv béketeremtésben való részvétel esetenként nem kisebb vitákat gerjeszt, mint a korábbi lelkiismeretfurdalás, hogy a külvilág évekig tétlenül szemlélte az öldöklést. Németországban alkotmányossági problémákat vetett fel, hogy katonákat küldjenek a Balkánra, az Egyesült Államokban az elnök kemény csatára készülhet fel a húzódozó kongresszussal. Ausztriában egyenesen a semlegesség kérdőjeleződik meg azzal, hogy néhány száz fős egységgel jelképes szerepet vállalnak a nemzetközi küldetésben. A választásokra készülő és egymást sebző volt koalíciós partnerek, a szociáldemokraták és a néppártiak mégis meg tudtak egyezni a részvételben. Mert kívül maradni kínosabb, mint felvállalni a várható belpolitikai támadásokat, az esetenként kicsinyes részletekbe menő faggatódzásokat a költségek felől. Nálunk is hallani lehetett már az ellenérveket, mielőtt a hivatalos NATO- felkérés ismertté vált volna: mibe kerül ez nekünk, mi lesz konfliktushelyzetben, miért kell egyáltalán magyar katonákat külföldre, ráadásul szomszédos országba küldeni? Csakhogy Magyarországon még inkább tekintetbe kell venni azokat a megfontolásokat, amelyek a szomszédos Ausztriában is elbillentették a mérleg nyelvét. A közép-európai országok között valóságos felajánlkozási versenyfutás kezdődött meg, Lengyelország és Csehország is, a majdani észak-atlanti tagság egyik próbájának tekinti a nemzetközi erőkben való részvételt. Amennyiben Washington valóban rászánja magát, hogy húszezres, adott esetben harcoló katonai kontingenssel szálljon be a békefenntartásba, aligha érti majd meg az európai kis országok sajátos szempontjait, a NATO-felkérés elutasítását. Mindez latba eshet a végelszámolásnál. Persze ezúttal sincs semmilyen garancia arra, hogy a vállalkozás közelebb hozná az atlanti tagságot. De amennyiben a parlamenti pártok között valóban konszenzus van a csatlakozást illetően, úgy azzal is tisztában kell lenniük, hogy a felzárkózás közben még több hasonló konfliktust kell majd feloldani külpolitikai érdekeink és a belpolitikai szempontok között. Minél korábban szereznek ebben rutint, annál jobb. Lambert Gábor Alkotmánybíróság Eigner panaszáról munkaügyi bíróság dönt (Munkatársunktól) Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott végzésében visszautasította Eigner József volt ügynökbíró alkotmányjogi panaszát, és jogorvoslati kérelmét áttette a Fővárosi Munka-ügyi Bírósághoz. Mint ismeretes, az Országgyűlés bizottságot álított fel az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére. A közismert néven ügynökbírói testület két tagjáról - Botos Gáborról és Eigner Józsefről - bebizonyosodott, hogy olyan ítéletek meghozatalában vettek részt 1956 után, melyeket a parlament semmissé nyilvánított 1990-ben. Ezért az Országgyűlés 1995. július 6-i határozatában megállapította, hogy Botos Gábor és Eigner József törvényellenesen tagjai a testületnek. Az Országgyűlés felszámolta bizottsági jogviszonyukat és azonnali hatállyal felmentette őket a munkavégzés alól. Ezt követően Eigner József alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. (Folytatás az 5. oldalon) Még nagy a külkereskedelmi passzívum Az import 29, az export 40 százalékkal növekedett az idén szeptember végéig - az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek ellenére még mindig jelentős az áruforgalmi mérleg passzívuma. A hiány eléri a 290,6 milliárd forintot, amely 1,8 milliárd forinttal nagyobb a múlt évinél. A behozatal folyó áron számítva 1367,4 milliárd forintot tett ki, a kivitel pedig 1076,8 milliárd forint volt. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta az MTI-t. A külkereskedelmi passzívum - dollárban kifejezve - eléri a 2,5 milliárdot Ebből 1,8 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. (Folytatás a 11. oldalon) Michal Kovác aláírta a nyelvtörvényt Csalódott értékelések a szlovák elnök lépéséről POZSONY Meglepő gyorsasággal döntött Michal Kovác köztársasági elnök a szlovák államnyelvről szóló törvény sorsáról. A parlament által irodájához hétfőn eljuttatott végső változat szövegét kedden délelőtt már alá is írta, amivel elhárult az akadály a törvény kihirdetése és január elsejei hatályba lépése elől. Vladimír Stefko, a köztársasági elnök szóvivője a szlovák rádió déli hírműsorában jelentette be a hvt. Elmondta, Michal Kovác azért írta alá a törvényt, mert meggyőződése, hogy azzal a szlovák alkotmány azon részének tett eleget a törvényhozás, amely kimondja: Szlovákia területén a szlovák az államnyelv. Az elnök ezúttal meg van győződve arról is, hogy rövid időn belül el kell fogadni a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényt is, amely az alkotmányosság betartásának másik lépése lesz, s az alaptörvény kisebbségi jogokkal foglalkozó cikkelyéből fog kiindulni. Az elnök a törvény aláírásakor figyelembe vette a kormány és Vladimír Meciar kormányfő azon ígéretét, hogy Szlovákia külön törvényben fogja rendezni a kisebbségek nyelvhasználatának jogát, valamint azt a miniszterelnöki ígéretet, mely szerint „a jogi vákuum” időszakában a jelenlegi gyakorlat szerint használhatják a kisebbségek anyanyelvüket, amivel - egyúttal - Szlovákia betartaná az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének alapelveit is. A köztársasági elnök döntését Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke, a magyar koalíció parlamenti frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzetnek nyilatkozva „várhatónak" minősítette. Duka-Zólyomi elmondta, „az elnökkel folytatott tárgyalásainkon magunk is kifejeztük, nehéz döntés előtt áll Michal Kovác, hiszen a parlament nagyobb mint kétharmados többségével kerül szembe, amennyiben nem hja alá a törvényt”, ennek ellenére csalódott a hír hallatán. (Folytatód a 3. oldalon) MSZP-SZDSZ egyeztetés A költségvetés vitájában közeledtek az álláspontok (Munkatársunktól) A költségvetés eldöntetlen kérdéseiről és az adótábláról egyeztettek tegnap az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetői. A megbeszélést követően újságírók kérdéseire Bauer Tamás szabad demokrata képviselő csak annyit közölt, hogy a költségvetés számos pontjában közeledtek az álláspontok. Ugyanakkor nem született megállapodás a jövő évi adósságokról. Annak firtatására, hogy az SZDSZ elfogadja-e az Érdekegyeztető Tanácsban elhangzott javaslatot a 48 százalékos adósávról. Bauer Tamás megjegyezte: a szabad demokraták nincsenek jelen az ÉT-ben, és az utolsó hivatalos kormányjavaslatnak azt tekintik, amelyben a legmagasabb adósáv 44 százalékos. Gaál Gyula szabad demokrata képviselőtől megtudtuk, az egyeztetésen nem került szóba a lakáskamat ügye. A háztartásitüzelőolaj-támogatásokkal kapcsolatban az SZDSZ hiányolja a részletes hatásszámításokat, így nem tud állást foglalni a kérdésben, hogy hét- vagy tízmilliárd forinttal támogassa-e a költségvetés a hto-felhasználást. Ugyanakkor a két frakció egyetértett abban, hogy az önkormányzatok szabadon döntsenek arról, milyen módon juttatják a rászorulókat a htotámogatáshoz. Idő hiányában az egyeztetésen nem esett szó, egyebek között, a kulturális ügyekről, a családi támogatásokról, és nem záródott le az önkormányzatok finanszírozásának kérdése sem. Ezért a koalíciós frakciók egyeztetése szerdán folytatódik. Az MSZP sajtótájékoztatóján Szekeres Imre szocialista frakcióvezető elmondta, az egyeztetésen részt vett Bokros Lajos pénzügyminiszter is. Az szja-val kapcsolatban felmerült hat módosító javaslat közül ötben nézetazonosság volt az MSZP és az SZDSZ között. Hosszabb vitára került sor az adótábláról. Ezzel kapcsolatban az MSZP úgy tartja, hogy adóreformra van szükség. (Folytatás az 5. oldalon) . Budavári kétségek A budavári palota, illetve a Szent György téri épületek, többek között a Sándor palota további sorsáról, a rekonstrukciós elképzelésekről tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a Budavári Palota Beruházó és Szolgáltató Közhasznú Társaság vezetői. (Tudósításunk a 12. oldalon) Havran Zoltán felvétele Németeké lesz a DDGÁZ (Munkatársunktól) Készen állunk a Déldunántúli Gázszolgáltató Rt. adásvételi szerződésének aláírására - jelentették be a Ruhrgas-VEW német konzorcium vezetői tegnap azon a szűkkörű sajtóbeszélgetésen, amelyet Szokai Imrével, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökével folytatott tárgyalás után tartottak. A vezetők megállapodását követően a szakértők elkészítik a szerződés végleges formáját, amelyet az ÁPV Rt december 6-i igazgatósági ülésére terjesztenek be jóváhagyásra, ezután a pályázati szabályok szerint öt munkanapon belül rá kell tenni az utolsó pecsétet. (Folytatás a 11. oldalon) Drágábban telefonálunk, levelezünk Átlagosan mintegy 18-20 százalékkal kívánja emelni szolgáltatásainak árát a Magyar Posta Rt 1996. január 1-jétől - közölte Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője az M/77-vel kedden. A távbeszélő-tarifák 28,3, a televízióelőfizetési díjak 15 százalékkal növekszenek, ha megszületik a döntés. A postai szolgáltatások az idén átlagosan 15 százalékkal drágultak. Ez azonban nem fedezte a társaság tényleges költségnövekedését A Magyar Posta a további áremelésre jövedelmezőségének folyamatos csökkenése miatt kényszerül. Bérlakások privatizációja Holnap lejár a vételi jog (Munkatársunktól) Már csak holnapig élhetnek vételi jogukkal az önkormányzati bérlakásban élők. Mint arról már több alkalommal is beszámoltunk, a lakástörvény módosításával az Országgyűlés ez év elején döntött úgy, hogy meghosszabbítja a vételi jog határidejét így holnaputántól az önkormányzatok dönthetnek majd arról, mely bérleményeket vásárolhatják meg a lakók. (Folytatás a 4. oldalon)