Magyar Nemzet, 1996. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

Közelkép: Januári áremelések 7. oldal Ököl helyett udvariasság 9. oldal A Budapest Bank utolsó „állami” éve 11. oldalMagyar Nemzet | A halál irodalma | Szarajevóban 14. oldal | Fővárosi fejlesztések I az idén 16. oldal Áras 19..10 Ft ALAPÍTOTTA: PETIK­ SÁNDOR KEDD, 1996. január 2. LIX. évfolyam, 1. szám II. János Pál újévi üzenete Békés jövőt a gyerekeknek A gyermekek védelmét, békés jövőjük biztosítását sür­gette I/. János Pál pápa újév napján a vatikáni Szent Péter­­bazilikában pontifikált miséjé­ben. A katolikus egyház január elsején Jézus névadása mellen a béke világnapját is ünnepli. Az „Adjunk a gyermekeknek békés jövőt" című üzenetet megkapta a világ minden álla­mának első számú vezetője. II. János Pál határozottan elítélte, hogy a háborúk és az erőszak következtében gyermekek mil­liói vesztik életüket a földön. Rendkívül élesen bírálta, hogy számos konfliktusban a gyer­mekeket is harcolásra kénysze­rítik. Az MTI jelentéséből ki­tűnik, üzenetében a katolikus egyházfő azzal szembesítené a felnőnek világát, hogy a sze­génység és a hétköznapi erő­szak első számú áldozatai kö­zön a gyermekek találhatók mind a fejlődő, mind a fejlett államokban. (Folytatás a 3. oldalon) A katolikus egyházfő hívők körében (MTI külföldi képszolgálat - AP) Szabad az út Mostarba és Gorazdébe A Száva-hídon sorra érkeznek a békefenntartók Boszniába Hétfőn mintegy 50 kato­nai szállító jármű kelt át Horvátországból Bosz­niába a Zupanja közelé­ben lévő pontonhídon - jelentette be Garry Dor­­nan őrnagy Tuzlában, az IFOR-erőkben szolgála­tot teljesítő amerikai egy­ségek központjában. Helyszíni jelentések szerint a vasárnap megnyitott, több mint 350 méter hosszú Száva-hídon katonai rendőrök és a műszaki egységek katonái tartanak Bosz­niába, s hamarosan megkezdő­dik a harckocsik, páncélozott harcjárművek és a gyalogsági egységek Boszniába vezénylése. Amerikai katonai források meg­erősítették, hogy néhány napon belül újabb pontonhídépítéshez fognak hozzá a Horvátországot és Boszniát elválasztó Száván. A tervek szerint az IFOR-béke­­fenntartó erők telepítésének so­rán naponta mintegy 3000 kato­na használja majd a létesítmé­nyeket. A második világháború­­óta leghosszabb - 373 méter hosszú - pontonhíd megnyitása több napot késett a Száva áradá­sa és a heves esőzések miatt. Vasárnap délben repülőgé­pen Mostarba érkezett Bernard Janvier tábornok, az IFOR- erők főparancsnokának egyik helyettese, valamint Robert Ri­­deau, a szarajevói francia szek­tor parancsnoka. (Folytatás a 3. oldalon) Még egy nehéz év Ezt ígéri 1996-ra a ma­gyar népnek a mandátuma félidejéhez közeledő szocia­lista-liberális koalíció, hangsúlyozva, hogy ha sike­resen folytatódik a stabilizá­ció (értsd: a fogyasztáskor­­látozó, jövedelemelvonó, belső piacot szűkítő mone­tarista gazdaságpolitika), akkor 1996-ban túljutha­tunk a nehézségek zömén, s 1997-ben már nem romlik tovább a lakosság többségé­nek életszínvonala. Hogy az idei gazdasági és anyagi kilátásokat még kevésbé látja rózsásnak a la­kosság, mint a kormányzat, alátámasztja a lapunkban néhány napja - illetve e szá­munkban - ismertetett fel­mérés is. Ez az év is úgy indul­hat, mint az előzőek, leg­alább másfél évtizede. Me­netrendszerű áremelések­kel, s rövidesen várható az újabb gyógyszer-, élelmi­szer- és energiaár-emelés is. Ami ugyebár minden áru árába „átgyűrűzik”. Abban sem különbözik az év for­dulója a korábbiaktól, hogy az ország vezetői még egy év türelmet és áldozatot kérnek a lakosságtól, a jobb és biztosabb jövőre apellálva. A magyar gazdaság álla­pota ez év elején is ellent­mondásos: vannak benne bizakodásra és borúlátásra okot adó elemek, folyama­tok egyaránt. A pénzügyi stabilizáció és a privatizá­ció kétségkívül sikeres volt 1995-ben; a makrogazda­sági egyensúlyi mérlegek számottevően javultak, és nem várt, rekordösszegű külföldi működőtőke áram­lott országunkba. Másfelől viszont lefékeződött az 1994-ben elindult gazdasá­gi növekedés lendülete, és az utóbbi hónapokban le­lassult a beruházások és az ipari termelés növekedési üteme­ is. A lakossági reál­kereset pedig a meglódult infláció következtében több mint tíz százalékkal esett vissza, ami károsan hatott mind az államház­tartás által igényelt megta­karítások alakulására, mind a hazai piacra terme­lő vállalkozókra. Ha minden úgy folytató­dik 1996-ban, mint tavaly, akkor félő, hogy amit nyer az ország az egyensúlyjavu­lás révén, azt elveszítheti a növekedés, a fejlődés vám­ján, miközben várhatóan to­vább fogy a társadalom tü­relme, jövőbe vetett hite, bizalma és áldozatkészsége. Ahhoz, hogy a még egy ne­héz év valóban már csak egy nehéz év legyen a magyar társadalom többsége számá­ra, mindenkinek - államnak és polgárnak, kormánynak és ellenzéknek, értelmiségi­nek és vállalkozónak - meg­van a maga, ha nem is egy­forma felelőssége és felada­ta. Hogy a politikai hatalom birtokosai képesek-e az or­szág jó irányba vezetésére, arról legkésőbb két év múl­va ítéletet mond a magyar választópolgár. Faggyas Sándor Dobos László: „Történelmi hátrányunkból építeni jelent” A Duna televízióban köz­vetlenül éjfél után Dobos László, Pozsonyban élő magyar író, a Magyarok Világszövetségének alel­­nöke mondott újévi kö­szöntőt Elhagyott bennünket egy esztendő. A szilveszter, az új év köszöntése, a jókívánságok ten­gere a jövőnek szól. Államfők beszélnek. A Himnusz hangzá­sának perceiben úgy érzem, fö­lélik nő, megh­an bennünk az idő. Az időválasztó szilveszter nemzeti pillanat is: nemzeti együtténe­dés. Ám az emelke­dett hangulat kérge alatt egyéni és közösségi létünk, sorsunk sok köznapi gondja munkál - mondotta többek között az író. - A XX. század magyar történel­mének nagy drámája: megosz­tottságunk, szétszórtságunk. (Folytatás az 5. oldalon) Rádió- és tévévezetők előretekintése 1996-ra Törvény után, privatizáció előtt (Munkatársunktól) A múlt esztendei parlamenti véghajrában az Országgyűlés - sokévi vajúdás után - többek között a rádiózásról és televízió­zásról szóló törvényt is elfogad­ta. A logika szabályai szerint ez­zel - legalább is formálisan — végképp véget kellene érnie az áldatlan médiaháborúságnak. Ám alighanem abban a véleke­désben is van valami, amely azt állítja: a politikai csatározás egyelőre felfüggesztetik ugyan, de csak azért, hogy átadja a tere­pet a kíméletlen gazdasági küz­delemnek. Az elektronikus mé­dia ugyanis szerte a világon az egyik legbusásabb hasznot hozó üzlet: egy-egy ilyen „pénzgyár” megkaparintásáért várhatóan se­regestül szállnak majd ringbe a legkülönfélébb honi és külhoni tőkeérdekeltségek. A tévé- és rádiószféra részleges magánosí­tása azonban a törvény szerint csak a ’97-es év eseménye lehet - az átmeneti esztendő a köz­­szolgálati intézmények életében jelenthet fordulatot. (Folytatás az 5. oldalon) Göncz Árpád televíziós köszöntője Talán túl a mélyponton Göncz Árpád köztársa­sági elnök az új esztendő első perceiben mondta el újévi köszöntőjét a televí­zió 1-es és 2-es csator­náján: Honfitársaim! Határainkon innen és túl élő magyar testvé­reim! Az év fordulója a számve­tés ideje. Kivált ma, amikor ünnepre, honfoglalásunk ezer­századik évfordulójának ün­nepére készülünk. Szerényen és hívság nélkül. Ahogyan napjainkhoz illik: múltunkat vállalva, de őszintén, szembe­nézve önmagunkkal. E törté­nelmi évforduló jó alkalom, hogy számba vegyük: mi az, ami magyarrá tesz, ami nélkül nem­ lennénk önmagunk, s mi az a terhes hagyomány, amit talán sajnálunk elvetni, mégis okosabb hátrahagynunk. S ha a múltat utólag megváltoztatni nem áll is módunkban, merjük kimondani, mikor, hol és miért tértünk le a helyes törté­nelmi útról, s hogy az útté­­vesztésért az ország - a nem­zet egésze - mekkora árat fi­zetett. Csak így, a múlt és je­len valóságának ismeretében tudjuk kijelölni a jövőben rej­lő, de elérhető közös célt és az oda vezető utat. Amit akár ál­dozatok árán is készek va­gyunk végigjárni. A múlt, a jelen és a jövő szakadatlan időfolyam, mégha a sodra olykor fölfoghatatlanul meggyorsul is. Mint az elmúlt esztendőkben. Tudjuk: a Szov­jetunió összeomlása - önren­delkezésünk és szabadságunk visszanyerésének történelmi forrása - egyben piacaink jó ré­szének elvesztését, piacváltást, korszerűtlen iparunk verseny­­képességének csökkenését je­lentette. (Folytatás az 5. oldalon) Az ország jó útra lépett - mondotta Horn Gyula a rádióban Nemsokára szakértői egyeztetés kezdődik ar­ról, miként lehet a legcél­szerűbben felhasználni a terveken felül befolyt privatizációs pénzeket. A konkrét javaslatot ja­nuár végén kaphatja meg a szocialista frakció és a párt koalíciós partnere, de a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Erről Horn Gyula beszélt a Kossuth rádió hétfő délelőtti élő adásában, amelyben az el­múlt év eredményeit és az or­szág idei kilátásait összegezte - számol be az MTI. A mi­niszterelnök elmondta azt is, felszólította Bokros Lajost és Suchman Tamást: a privatizá­ciós pénzek felhasználásáról folytatott nyilvános vitát fe­jezzék be. Horn Gyula hang­súlyozta: mérlegelni kell, hogy ebből a pénzből az ál­lamadósság csökkentése mel­lett milyen beruházásokhoz kezdhet a kormány. Végső vá­laszt azonban csak a számítá­sok elvégzése után lehet adni. A kormányfő úgy véleke­dett: a kabinet tavaly teljesí­tette azt, amit az év elején vál­lalt. A kormány tevékenysé­gének eredménye, hogy meg­állt a válság mélyülése és az ország jó útra lépett. Horn Gyula ugyanakkor elismerte: március előtt hosszú ideig té­továzott a gazdaságpolitikai döntések meghozatala előtt, mivel a kormány előtt nem volt olyan meggyőző erejű ja­vaslat, amely mellett ki lehe­tett volna állni. (Folytatás az 5. oldalon) A Mareco Kft. felmérése Ismét pesszimisták vagyunk A világ több mint 50 orszá­gában tagintézetekkel, társin­tézetekkel rendelkező, londoni székhelyű Gallup International minden év végén közvéle­mény-kutatást végez az új év várható kilátásairól. Ez a Gal­lup International Poll. Az egyes országok kutatóintézetei önkéntes alapon vesznek részt a programban. 1995-ben 47 or­szágban végeztek felmérést ugyanazon kérdőív alapján. Negyvenhárom országban - így Magyarországon is - a Gallup International tagintéze­tei, Észak-Írországban, Szlo­vákiában, Kanadában és az Egyesült Államokban a nem­zetközi hálózathoz nem tarto­zó kutatóintézetek vettek részt a felmérésben. A Mareco Kft., a Gallup International magyar­országi tagja ebben az évben a Magyar Nemzetnek biztosítot­ta a kizárólagos közlési jogot. (Folytatás a 6. oldalon) Az idei jobb vagy rosszabb év lesz, mint 1995 volt? A Magyar Nemzet grafikonja Tartós hóesés " ““ VCS* “avazas próbára tette a tömegközlekedési járművek vezetőit. A mellékutcákból az ígéretek szerint­­ ma takarítják el a havat. Információnk a 20. oldalon Havran Zoltán felvett Csak új vényre jár tb-támogatás Vonalkód a recepten Az idei esztendőtől már csak az újfajta receptekre felüt gyógyszerek után jár társada­lombiztosítási támogatás. Ezért fontos, hogy az orvostól min­denki csak új vényt fogadjon el. A recepten fel kell tüntetni a be­teg társadalombiztosítási azono­sítójelét is, így amikor orvoshoz megy valaki, semmiképpen se felejtse otthon a társadalombiz­tosítási azonosítójelt tartalmazó új tb-kártyáját, illetve a hatósági bizonyítványt. Az új vények leginkább ab­ban különböznek a régiektől, hogy az orvos és a beteg adatai, a beteg társadalombiztosítási azonnosítójele és a rendelt orvos­ság neve mellett az orvos úgyne­vezett személyspecifikus vonal­kódját is tartalmazzák. (Folytatás a 4. oldalon)

Next