Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

1996. FEBRUÁR 24. IV Magyar Nemzet ÖN ÉS A KIKAPCSOLÓDÁS Művészszoba Amerikából jött: Fekete Gyula „Kétlaki életet szeretnék élni” Fekete Gyula Budapesten, Bozay Attila zeneakadémiai osztályában sze­rezte zeneszerző diplomáját. 1989-ben posztgraduális tanulmányokra az Egyesült Államokba utazott.­­ A magyar komponisták inkább Olasz-, Francia- vagy Németországba jártak a főiskola után ösztöndíjjal. Te miért Amerikát választottad? - A nyolcvanas években egy darmstadti nyári kurzuson fáradtnak éreztem az európai avantgarde-ot. Amerikától - bár nem volt pontos ké­pem róla - többet reméltem. - Ez meghökkent, hiszen tanuló­éveidben nem kerültél a '60-as évek amerikai avantgarde-jának hatása alá, jóllehet az idő tájt divatja volt an­nak Magyarországon. - Nem is az avantgarde vonzott, sokkal inkább a musical. Mindig affi­nitást éreztem a tonális, sőt a könnyebb műfajú zene iránt is, s ennek talaját véltem Amerikában felfedezni. - Tehát inkább Copland Ameriká­ját kerested, mint Cage-ét? - Igen, sőt még inkább a musica­lét. Távozásomnak persze az is oka volt, hogy itthon nem kínálkozott ál­láslehetőség: forgatóként dolgoztam a Rádióban, az előrelépés esélye nélkül. Munkalehetőség szempontjából is ígéretesebbnek láttam Amerikát, mint­­ Európát. - Azt kaptad Amerikától, amit vár­tál tőle? - Egyrészt csalódás ért. A buda­pesti Zeneakadémia diplomáját ugyanis ma nem fogadják el úgy, mint régebben. Alacsonyabb fokú végzett­ségnek tekintik az ottani Ph­D. foko­zatnál, így elvégeztették velem az ő rendszerük szerinti egyetemet is. Más­részt viszont új perspektívát tárnak elém: az európai hagyományokat mélyrehatóan megtanító hazai iskola után - amelynek hálás vagyok - olyan lehetőségeket nyitottak meg előttem, amilyenek itthon nem merülhettek föl. A zenei anyag fejlesztésén alapuló eu­rópai kompozíciós módszerek után másféle gondolkodásmódba vezettek be, s abba a szellembe, amely a tegna­pit félresöpörve szakadatlanul újít, fel­találásokra ösztönöz. - Igen ám, de te mégsem a mar­káns újítás irányába indultál el, ha­nem - mint a minap a Merlin Színház­ban bemutatott Római láz című operád is tanúsítja - a neoromantika talajára léptél. - Ez a darab már reakció arra, hogy a chicagói Roosevelt majd az evanstoni Northwestern Egyetemen mindent el akartak felejttetni velem, s újításokra kényszerítettek. Fél év szor­galmas szófogadás után dacolni kezd­tem, azt írtam, amit korábban tanul­tam, ennek az ellenállásnak gyümöl­cse az opera. - Mondod, írtad, amit taultál. Azt jelenti ez, hogy nem tagadhattad meg európai gyökereidet, vagy azt, hogy az erőltetetten innovatív szemléletet el­vétvén példát akartál mutatni környe­zetednek az általad kívánt zenetörté­neti haladási irányról? - Az utóbbit. Az erőltetett újítást lukasnak éreztem: nem volt mester­ségbeli tartalma. Meg akartam hát mu­tatni azt a többletet, amit én itthonról tudok, s amit ők nem tanulnak. - Hogyan fogadták? Megértően, lenézően, respektálva? - Van, aki néhány ütem után meg­vetően elfordul, van, aki elismeri, hogy a közönségnek igénye van ilyes­mire - a fogadtatás változó. - Mit tervezel: ott szerzett tudá­soddal és papírjaiddal hazatérsz, mint az egykori mesterlegény külhonból, vagy még ma is kilátástalannak látod az itthoni munkát? - Kétlaki életet szeretnék élni, már csak azért is, hogy megismertethessem Amerikában a magyar zenét, amiről vajmi keveset tudnak. Hollós Máté A hatszázezres tagságot szám­láló Magyar Könyvklub tucatnyi új kiadványa került az olvasók elé. Ami valamennyi kötetnél közös: az időtálló, esztétikus köntös, s az, hogy az érdekes művek szerzői mind az angolszász nyelvterületet képviselik. További azonosság, hogy az írók nevével filmadaptáci­ókban is találkozhatunk. Az emlí­tett kiadó folytatta a korábban meg­kezdett zsebkönyv méretű, kemény táblájú, nagysikerű Agatha Chris­­tie-sorozatát, amelyben most A gyöngyöző cián és a Gyilkosság méretre olvasható. Egy mai szerző­nőnek, Mary Higgins Clarknak is két bűnügyi története jelent meg. A hasonmás és a Ha kimondod a neve is izgalmas lélektani krimi. A Ró­ma világsikere óta Robin Cook ne­ve idehaza is fogalom az orvos-kri­miket kedvelők körében. Bizonyára két új regénye, a Végzetes megol­dás és a Halálos kockázat is lebilin­cseli hűséges híveit. John Grisham neve ismerősen cseng nem csupán az izgalmas történetek kedvelői, hanem a filmbarátok körében is. Elegendő Az ügyfél vagy A Peli­kán ügyirat könyv- és filmsikerére utalni. Most megjelent újabb két kötete: Ha ölni kell és a Siralomház is filmvászonra került. Ugyancsak dramatizálták a „horrorkirály” Stephen King könyveit. A szerzőről most a Borzalmak városa és a Bi­lincsben olvasható. A szintén ame­rikai Michael Crichton Zaklatás cí­mű regényéből készült filmmel már tavaly találkozhattunk, most a könyvvel is megismerkedhetünk. A mustra végére hagytunk egy örökzöldnek számító világirodalmi remekművet, a Nobel-díjas Ernest Hemingway Akiért a harang szól című kötetét amely a dekoratív Klub Klasszikusok sorozatban ol­vasható. Természetesen korábban ezt a regényt is megfilmesítették, sőt mintegy három évtizede a Thá­­lia Színházban színdarabváltozatá­val is találkozhattunk. (b.j.) Könyvklub mustra Angolszász művek „Rabul ejtett Erzsébet őszintesége” Sissy és én A premiert február 24-én dél­után négy, illetve hat órára hirdették a Budapest Bábszínházban. Az elő­adásról szóló előzetes sajtótájékoz­tató színhelye stílusosan a csá­szárnéról elnevezett Sissi ká­vézóban volt, a Stefánián. Itt jelent meg a produkció kitalá­lója és főszereplője Csongrádi Kata, küllemében teljesen az egykori csodált uralkodóhit­vest formázva. Korhű jelme­zét Jánoskuti Márta képzelte színpadra, s ez esetben a kivi­telező neve is említést érde­mel, oly remek midért készí­tett a szép csipkével díszített ruhához Radzik Erzsébet, hogy a színésznő nádszálkar­­csúsága most már szinte hihe­tetlen. Igaz, saját bevallása szerint hét kilót külön fogyott ezért a szerepért. - A játék ötlete Mészöly Dezsőtől származik - mondja a Mikroszkóp Színpad tagja Sissyként a Sissiben -, szüle­tésnapomra nekem ajándékoz­ta Erzsébet királyné verseinek magyar fordítását Munkájának a Si­rály a Burgban címet adta, s az aján­dék ajánlása így szólt: „váljék egész-­­ségedre, benned úgyis lakik egy Sissy". Felkeltette az érdeklődése­met, és ettől a perctől kezdve minden létező írást elolvastam a császárnéról, ami magyarul megjelent. A versek olvastán pedig rabul ejtett Erzsébet őszintesége, önzése és önzetlensége, vasakarata és gyengesége, kacérsága és szemérmessége, a túlvilággal való bensőséges kapcsolata. Szóval úgy gondoltam, darabot kellene ennek alapján készíteni. Ha lehet zenés pro­dukciót, Siliga Miklós vállalta a komponálást, Szilágyi Tibor színész kollégám pedig a rendezést. Ulmann Krisztina koreografálta az előadást - Eddig nem derült ki, de tény, hogy nem egyszemélyes darabról van szó, hanem Földessy Margit szí­nészképzőjének növendékei, vala­mint a Harlekin Színház tagjai ját­szanak, énekelnek, táncolnak. - Tehetséges sikerehad, nagyon jó velük együtt megeleveníteni a kort, Sissy életét. Élvezik a szerepe­iket, a díszletet, melyet Lisziák Elek tervezett. Történelmi személyiségek festményei látszanak, panop­­tikumszerűen jelennek meg a színen. Kiváló színészek köl­csönzik hozzá a hangjukat. Deák Ferencet Sinkovits Im­re, Adrássy Gyula grófot Lu­kács Sándor, Ferenczy Idát Gombos Kati idézi meg. A múzeumért Dörögdy Miklós bábszínész alakítja. A törté­net keretjátékkal indul, az is­kolások a múzeumba men­nek régi korok tárgyi emlé­keit megismerni. Közben persze viháncolnak, rágógu­miznak, élik a ma gyerekei­nek szokásos életét. Mígnem megmozdul az olajfestmény, megelevenedik a múlt. Az előadáson ott lesz Ferenc Jó­zsef is, bábként és mozgó jobbjával kezet foghatnak a színházlátogató gyerekek és kísérőik. A bemutató nemcsak a legifjabbaknak szól, sőt egyáltalán nem gyerekdarab. Mindenkinek mond valami újat a különös tehetsé­gű, sajátos gondolkodású, híresen szép császárnéról. Várhegyi Andrea Csongrádi Kata a báb Ferenc Józseffel A legfrissebb „kéznyomatosok” Pa-Dö-Dö-tengerek a Csillagok falán A nyomaték kedvéért szü­letett az ötlet Amerikában és lett idővel hagyománnyá. Hogy ugyanis maradjon meg az utó­kor számára az elismert szí­nész, énekes és sportoló kéz­nyoma. Legyen egy sokak által látogatott közismert hely, ahol sok ember megfordul és pizza­evés, csirkeszárnú ropogtatás közben felnéz a csillagok falá­ra, ott látja a hajdani kedvencek nevét és tenyerének rajzolatát. Hozzánk Georges Heming­way úr hozta el e követésre mél­tó divatot. Először 1992-ben az első Pizza Hut étteremben szü­letett meg a csillagok fala. A színjátszásban kiváló egyénisé­gek tenyereltek itt a masszába, hogy az megszilárdulva hirdes­se a művész nevét és kéznyo­mát. Az információk Gács Pál­tól, a Hemingway Holding kommunikációs igazgatójától származnak, aki tanulmányútja során Los Angelesben maga is megnézte az ottani hasonló ven­déglátóhelyeket. A Kentucky Fried Chicken hálózata a kiemelkedő sporttel­jesítményt nyújtók kéznyomát őrzi a sztárok falán. A Rock City pedig a pop és rockéneke­seknek állít sajátos emléket ez­zel a szokással. Hogy kit érjen efféle megtiszteltetés, arról a Hemingway alapítvány tanács­adó testülete tesz javaslatot. Annyi bizonyos, hogy a szín­művészek esetében Görgey Gábor írónak, színházi szak­embernek, a sportolókat illető­en Gallov Rezső államtitkár­nak, az OTSH elnökének, az énekesekre vonatkozóan pedig B. Tóth Lászlónak, a Calypso rádió főszerkesztőjének van döntő szava. Legutóbb a Rock Citybe szólt a meghívó, február 16-ára, amikor is a népszerű Pa-Dö-Dö együttes, azaz Lang Györgyi és Falusi Mariann helyezte el jobb kezét külön-külön, de egyszer­re a Csillagok falára kerülő masszába. A pillanatot a fotó­sok árgus szemmel­­és villanó vakukkal lesték. A különös el­ismeréshez egy, az Egyesült Államokból származó kis szo­bor és plakett is tartozik. Az eseményre elsőként Lang Györgyi érkezett, aki ar­ról érdeklődőn, hogy ujjain hagyhatja e a gyűrűit, mert nem venné le szívesen, hiszen az ő külsejükhöz éppúgy hoz­zátartozik ezüst ékszerük, mint színes rövidre nyírt hajuk. A forgalmi dugó miat később ér­kező Mariann ugyanezt kérte a nagy pillanat előtt. A kéznyo­matok gyűrűstől születtek meg.­­ Nemrég jelent meg Eins­tand című lemezük. A hírek sze­rint készül a következő. - A hír igaz, sorrendben a hetedik nagylemezünk lesz - hallom a felvilágosítást Lang Györgyitől - még nem döntöt­tük el, mi lesz a címe, valószínű­leg kérem a következőt! Hangu­latában, jellegében nem hoz újat, mi nem változtatunk ma­gunkon. A stúdiófelvételen kí­vül játszunk Szolnokon, hiszen februárban mutatták be Shakes­peare Vízkereszt, vagy amit akartok című játékát Schwajda György rendezésében. Az iker­pár szerepét osztotta ránk az igazgató-rendező, mindkettőnk­nek nagy öröm ez az előadás. Pesten a Budapesti Kamara Színházhoz tartozó Shure-ban a Gőzben című drámát továbbra is műsoron tartják, ebben is ját­szunk. Májusban indul a szoká­sos turnénk az országban, nyá­ron a Balaton körül szórakoztat­juk az egybegyűlteket és au­gusztus második csütörtökjén a Budai Park Színpadon lesz ha­gyományos koncertünk. - Ennyi munka után semmi pihenés nem fér a szoros me­netrendbe? - Napokon belül indulunk New Yorkba. Egy hetet töltünk ott csak pihenéssel, ebbe per­sze bőven belefér, hogy elő­adásokat nézzünk a Broad­­wayn. Ősszel a turné után is­mét engedélyezünk magunk­nak egy hét semmittevést Cip­ruson. - Falusi Mariann először kirándult a klasszikus színjáték birodalmába. Milyen érzés egy operaénekesnek indult rock­sztárnak Shakespeare-szerepet alakítani Szolnokon? - Az országjárást megszok­tuk, a színház belülről nem ide­gen nekem, a klasszikus szerep új, de jó. A nyelvi lelemények megleptek, zenész füllel más hallani és értelmezni a szöve­get, nagyon élvezem a játékot. Az utazás miatt alvászavarom van, képtelen vagyok igazán kialudni magam. Útközben Zo­li, a négyéves taxi kutyám tart ébren vezetés közben. - Taxi, talán daxli. - Szó sincs róla, ő egy tacs­kó és egy taxi keveréke, úgy­hogy ez a legtalálóbb fajta meghatározás. A közeli és tá­volabbi programról nem mond­hatok többet Györgyinél, alig várom, hogy majd elmondhas­sam ismét: Amerikából jöttem. (várhegyi) Havran Zoltán felvételei Bgg.íj ., ROCK­ , CSKIASUSmm OOMU nm ■SllLAl r/UA ROCK­StllACl PALA Itt már szobor és plakett a kézben És a lányok B. Tóth László asszisztálásával beletenyereitek..! Kiállítás a Bélyegmúzeumban * Cziglényi Ádám grafikái A Magyar Posta Rt. nevében dr. Csernák Endre vezérigazgató-helyettes február 9-én ün­nepélyes keretek között nyitotta meg Cziglényi Ádám grafikusművész kiállítását a Hársfa utcai Bélyegmúzeumban. Cziglényi Ádám 1909. december 23-án Ipolyszécsény­­ben született,­­s Aba Novák Vil-­­ mos és Stein Já­­nos tanítványa-­­ ként 1935-ben­­ szerzett diplomát ( a Képzőművé-­­­szeti Főiskolán,­­­ahová tehetsége­s elismeréseként is tanárnak is meg- ) hívták. Mivel ér- ? deklődése hama- ■ rosan a bélyeg-­ tervezés felé for­ Kó­­dult, az Állami Nyomda grafikusa lett. Első bé­lyege a Debreceni Református Kollégium 400. évfordulójára tervezett Debrecen sor 1938-ban. A nyomda munkatársaként számos további bé­lyeget, rajzos állami nyomtatványt, kötvényt és plakátot tervezett. Mivel közvetlen közelről tanulmányozhatta a bélyeggyártás folyamatát, olyan kivételes nyom­datechnikai jártasságra tett szert, amely azóta is minden általa tervezett bélyeg esetében oly har­monikussá teszi a tartalom és a forma szimbiózi­sát. Átlagon felüli rajztudása, kivételes kompozí­ciós készsége és nagyszerű színérzéke révén há­rom egymást követő évben nyerte el munkáival Az év legszebb bélyege kitüntető díjat: 1975-ben a Stockholmia kisír, 1976-ban az Idegen­­forgalom, 1977-ben pedig az EBE blokk­ja szerezte meg szá­mára a bélyeggyűj­tők elismerését. Cziglényi Ádám mintegy 250 magyar és közel 1000 kül­földi bélyeg kiviteli rajzának alkotója. A gyűjtők többek kö­zött Mongólia, Sal­vador, Paraguay, Marokkó, Srí Lanka és az arab országok katalógusaiban találkozhat­nak alapos műgonddal készült munkáival. Bélyegmúzeumi kiállításán mintavételszerű válogatás mutatja be gazdag életművét. A tema­tikusan rendezett összeállítás felvillantja a h­osszú és termékeny művészi pálya fontosabb állomásait, fordulópontjait és sikereit. A kiállítás május 31-ig tart nyitva. M. B. Természetgyógyászok jelmezbálja A farsang mindenkié - a sok bál között elfér egy különleges összejövetel is, amelyet február 29-re hirdettek meg a Luau étterem helyiségeibe. A Tarot bált rendező Lélekkutató Intézet és az Írisz Club 21 azért éppen ezt a napot választotta a mulatságra, mert­­ mint írják a meghívókon: szö­kőévben vagyunk, ez az egyetlen nap, mely nem is­métlődik meg ebben az évezredben, s ekkor a Nap együtt áll a Marssal, a Vénusz pedig oppozícióban van a felszálló ágban lévő Hold-csomóponttal, s ez a konstelláció hat a legkedvezőbben a társkap­csolatokra, a mulatozásra és a megbékélésre. Hogy kiket várnak a mulatságra? A híres sze­mélyeket és a közembereket, a gyógyítókat és gyógyítottakat, a bajnokokat és a tömegsportoló­kat, az adóbehajtókat és adózókat, a művészeket és mecénásokat, a koldusokat és milliomosokat, a teológusokat és hitetleneket, a tudósokat és tu­datlanokat, a gyerekeket és felnőtteket, a nőket és a férfiakat A vendégektől azt kérik, jöjjenek jelmezben és az 1500 forintos belépődíj megfize­tése mellett ajánljanak fel egy tombolaajándékot. Kapnak érte svédasztalos vacsorát, misztikus hangulatot, szalonzenét és táncolási lehetőséget, s megismerkedhetnek egymással és a természet­gyógyászok nagy közösségének számos híres képviselőjével. Hogy a bál közben diagnosztizálási lehető­ség is lesz-e, arról nem tudunk. (J.J.)

Next