Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

Közelkép: Befektetési lehetőségek 9. oldal^^ils®! *ék£s Mai Nemzet Ára: 39 Ft RTV-m­űsor melléklettel ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1996. május 2. LIX. évfolyam, 102. szám EU-integrációs munkacsoport A tárgyalások 2000-ben zárulnak? Reális esély van arra, hogy legkésőbb 1997 végén, 1998 ele­jén megkezdődjenek hazánk csat­lakozási tárgyalásai az Európai Unióval. Ezt követően várhatóan két évet vesznek igénybe és 2000. januárig tartanak majd a csatlako­zásról szóló konkrét megbeszélé­sek, amit a ratifikációs szakasz kö­vet. Többek között ezt hangoztatta Inotai András, az Európai Unió­hoz való csatlakozás előkészítésé­re alakult integrációs stratégiai munkacsoport vezetője a testület ülését követő sajtótájékoztatón. (Folytatás a 2. oldalon) I­­ Luji a József nádor térről Cáfolva mondott igent a pénzügyi helyettes államtit­kár. Az egyszer már kipró­bált, kevéssé szeretett kamat­adó gondolatával a jövő évi költségvetés tervezői foglal­kozni kénytelenek. De sem a kormány, sem a fiskális tárca nem döntött a levezetéséről. És arról sem, hogy a büdzsé b­evételi szükségletét milyen módon elégíti ki. Az antiinflá­ciós program szerint csökke­nő, maholnap eltűnő vám­pé­t­­lék, az ugyancsak hasznos pénzügyminiszteri ígéret a kettős adótábla eltörléséről, sőt az adómértékek mérsék­léséről egyaránt azzal jár, hogy a költségvetésnek gon­doskodnia kell megfelelő for­rásról, kivált, mert ismét le­lassult államháztartási re­form, s lassabban csökken a központi elosztást igénylő fel­adatok száma s pénzéhsége. Egyszer már megtanultuk nem szeretni a kamatadót, sőt, tudtuk az ellenérvet: ép­pen az antiinflációs elképze­lések e­len képes hatni ez a speciális sarc, a külföldi tőke is találna magának a magyar­­országinál jobban jövedelme­ző befektetési kínálatot. S ki tudja, a megtakarítások ed­dig igazán kedvező mértéke nem kerülne-e veszélybe a fontolóra vett újítás beveze­tése után? A pénzügyminisz­tériumi helyettes államtitkár ma még csilit, nyugtat: az il­letékes főhivatalokban nem tűzték napirendre a kamat­adó tervét, de ha mégis ezt tennék, akkor is hontatlanul hagynák az idén kibocsátott állampapírokat, így legalább nem kell majd alkotmánybí­rósági témává tenni a vissza­menőleges elvonás ügyét. Lehet, hogy csak egy kí­sérleti lufit engedtek fel a Jó­zsef nádor téren? A pénzügy­­minisztériumi szakemberek­nek mindenesetre így is, úgy is válaszolniuk kell a kérdésre: akár kamatadóval, akár más eszközzel, de gondoskodni kell a költségvetés várható be­vételi hiányának pótlásáról. A hogyanra azonbian nem annyi­ra a József nádor, hanem a Kossuth Lajos téren kellene (már) tudni a feleletet. Gergely László Az MSZOSZ és a SZÉF közös majálisa Nem terveznek újabb megszorítást - hangoztatta a miniszterelnök (Munkatársainktól) Az idén már nem kerül sor megszorító intézkedésre a kor­mány részéről - ígérte a minisz­terelnök az MSZP városligeti majálisán. Ugyanitt ünnepelt az MSZOSZ és a SZÉF is; a két tömörülés vezetői beszélgetésre hívták sátrukba a miniszterelnö­köt. Horn Gyula a készülő nyug­díjreformról és a tb-önkormány­zatok sorsáról cserélt eszmét a szakszervezeti vezetőkkel. Fennáll a veszélye a fekete­­gazdaság és a politika összefo­nódásának, a szervezett bűnözés megpróbálja kiépíteni pozícióit, mely ellen minden lehetőséget meg kell ragadni. Ilyen lehet a központi nyomozóhivatal is - jelentette ki Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök az MSZP tegnapi fórumán, melyet a Vá­rosligetben tartottak a szocialis­ták. A miniszterelnök megerősí­tette, a kabinet elő kívánja segí­teni a gazdasági növekedést. Idén már nem kerül sor megszo­rító intézkedésre a kormány ré­széről, legfeljebb két százalék­kal csökken a reálbér, jövőre pedig nem várható csökkenés. (Folytatás az 5. oldalon) Jövőre már nem várható reálbércsökkenés — nyugtatta meg a fórum résztvevőit a kormányfő MTI-fotó : Földi Imre Közlekedéspolitikai vita a T. Házban Törvény a polgári védelemről (Munkatársunktól) Az Országgyűlés keddi, ma­ratoni - több mint 13 órán át tartó - plenáris ülésén törvényt alkotott a polgári védelemről, s lezárult a Bu­dapest Bank tőkejuttatásá­val kapcsolatos vita. A mi­niszteri expozéval megkez­dődött a közelekedéspoliti­­kai koncepció tárgyalása. A szokásosnál is több időt szánt a T. Ház a képviselői kérdések megvitatására. Napirend előtt három témát vetettek fel a honatyák. Surján László (KDNP) az Európa Unió­hoz való csatlakozást illetően a tájékoztatás fontosságát hangsú­lyozta, Varga Mihály a Fidesz ré­széről a fogyasztók érdekében emelt szót a külföldi érdekeltségű gázszolgáltatókkal szemben, Do­bos Krisztina (MDF) pedig azt nehezményezte, hogy a televízió nézői és a rádió hallgatói nem kapnak sokoldalú tájékoztatást. A T. Ház tegnap Lotz Károly expozéjában megkezdte a közle­kedéspolitikáról szóló előter­jesztés általános vitáját, amely a miniszter értékelése szerint az európai csatlakozás egyik meg­határozó alapja lehet. (Folytatás az 5. oldalon) Amerikai-izraeli megállapodás Arafat a Fehér Házban (Tudósítónktól) WASHINGTON - Először érkezett önálló látogatásra a Fehér Házba szerdán délelőtt Jasszer Arafat, aki eddig a közel-keleti rende­zési csúcstalálkozókon volt jelen Washingtonban, az elnöki hivatalban. Szerdán palesztin vezető­ként fogadta Arafatot Bill Clinton, aki üdvözölte az ameri­kai nép nevében a palesztin charta módosítását. Arafat az autonóm területek helyzetét ecsetelte, különös tekintettel az életviszonyokra, a magas mun­kanélküliségre. Célja ugyanis, hogy megkapja végre azokat a pénzeket, amelyeket az Egyesült Államok ajánlott meg a palesz­tin területek fejlesztésére. Összesen százmilliót kínált fel Washington öt év alatt, ebből hetvenötmilliót a Nemzetközi Fejlesztési Hivatal utal át pél­dául a választásokra, egészség­­ügyi, munkahelyteremtő és csa­tornázási programokra. A mara­dék huszonötmilliót a tengeren­túli amerikai beruházásokat biz­tosító amerikai állami vállalat bocsátaná a palesztinok rendel­kezésére beruházások formájá­ban. Tízmillió dollár azonban az előző, nagyobb tételből fenn­akadt a törvényhozás két házá­nak illetékes bizottságaiban. El­sősorban Gilman, a képviselő­ház nemzetközi bizottságának elnöke fogalmazta meg aggá­lyait. Előbb a palesztinok pénz­ügyeibe kívánt betekinteni, majd azt sürgette, hogy Arafat maga is aktívan vegye fel a harcot a terrorizmus ellen, amely Izraelt sújtotta az öngyilkos merényle­tek heteiben. (Folytatás a 3. oldalon) Németországban jártak az ügynökbírák Ismét átvilágítják az első tizenhét képviselőt (Munkatársunktól) Az átvilágítób­rszágok a múlt héten a német szövetségi megbízott hivatalánál­­ tájéko­zódtak a Stasi-anyagokról szóló törvényről és a hivatal tevé­kenységéről. A munkalátogatá­son főként az NSZK-ban szoká­sos ellenőrzési gyakorlat jogi és tárgyi alapjait, valamint a szö­vetségi megbízott hivatalának szervezeti felépítését tanulmá­nyozták a magyar bírák, akik úgy vélik, az ügynöktörvény módosítása után hamarosan is­mét megindulhat az átvilágítás hazánkban Bründl Frigyes, a törvény végrehajtására létrehozott testület tagja lapunknak elmondta, az első 17 ellenőrzött képviselő már biz­tosan új határozatot kap. A BM és a HM adatai alapján ugyanis az ő átvilágításuk negatív ered­ménnyel járt, az Alkotmánybíró­ság döntése azonban időközben előírta a Nemzetbiztonsági Hiva­talból származó információk be­vonását az ellenőrzésbe. (Folytatás az 5. oldalon) Léphart Pál rajza Ha lesz, akkor is csak jövőre vizsgálják a kamatadót? Amennyiben jövőre sor kerül a kamatadó bevezetésére, az semmiképpen sem érinti a tör­vény hatályba lépése előtt kibo­csátott állampapírokat - közölte László Csaba, a Pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára a Magyar Távirati Irodával. El­mondta: az elmúlt napokban a sajtót élénken foglalkoztatta a kamatadó ügye, s az, hogy a ter­vezett változtatás miként hathat az állampapírpiacra. (Folytatás a 8. oldalon) A szombati 32 oldalas Magyar­or­szd­ hői Interjú Orbán Viktorral A nem a kormánykoalíció klientúrájához tartozók ma úgy érzik, naponta szűkül a mozgásterük. Ami itt megvaló­sul, az a nyitott társadalom egy­fajta MSZP-s, SZDSZ-es mód­ja: a társadalom nyitott ugyan, de minden négyzetcentiméterét igyekeznek elfoglalni - nyilatkoz­ta lapunknak a Fidesz elnöke. Csoóri Sándor esszéje Sűrűn és jogosan szoktuk elmarasztalni azokat a törté­nelmi korszakokat, amikor Magyarország a Felső Tízezer országa volt. Ma egyre nyil­vánvalóbban a Felső Százeze­ré lett. Ezt nevezhetnénk ne­tán hálaadásnak? - kérdezi Csoóri Sándor Forgácsok a földön című esszéjében. Sztálin fia A diktátor ifjan tábornok­ká kinevezett labilis idegzetű fiát Sztálin halála után rövid úton börtönbe vetették, mert attól tartottak, hogy szabadlá­bon maradva kifecsegi a Kreml féltve őrzött titkait - ír­ja Kun Miklós történész. Magyar-Medgyessy egyeztetés Változatlan osztálylétszámok? Horn Gyula miniszterelnök Medgyessy Péter pénzügy- és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter társaságá­ban a jövő héten kedden megbe­szélést tart a Pedagógusok Szak­­szervezetének, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumának és - feltehetően - az önkormány­zati szövetségek képviselőivel a közoktatási törvény módosításá­nak tervezetéről. Magyar Bálint az MTI-nek elmondta: Medgyessy Péterrel egyetértésre jutott abban, hogy mindig a két évvel korábbi össz­­közoktatási költségek 75 száza­léka lenne az, amit központilag kell majd fedezni az adott évben. Ez a hozzájárulás azonban nem lehet kevesebb az előző év nomi­nális támogatásánál. (Folytatás az 5. oldalon) t­e­k­­ Ingyenpirula közgyógyellátási igazolványra Emelkedtek a gyógyszerárak Átlagosan 35 százalékkal emelkedett a gyógyszerek ára május 1-jétől. Ezzel egyidejűleg lépett hatályba az a jogszabály, amely sze­rint az alacsony jövedel­műek közgyógyellátási iga­zolványt kaphatnak, így számos gyógyszerhez in­gyen juthatnak hozzá. A gyógyszerek részben a ter­melői-beszerzői árak 13 százalé­kos növekedése, részben a támo­gatási rend megváltozása miatt drágulnak. Az áremelkedés a Ma­gyarországon kapható háromezer patikaszerből mindössze mintegy hétszázat hagy érintetlenül, ezen belül alig 30 olyan termék van, amelynek az ára csökken. Az egészségbiztosító májustól 100, 90, 70, illetve 50 százalékos, va­lamint fix összegű támogatást ad a gyógyszerek árához. A patika­szerek nem kis része kap az eddi­ginél kevesebb támogatást, sőt számos, eddig dotált gyógyszerért a jövőben teljes árat kell fizetni. Továbbra is ingyenes marad több mint négyszáz súlyos, kró­nikus betegségben használt ké­szítmény. (Folytatás az 5. oldalon)

Next