Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-06 / 105. szám

Hazai tudósítások Magyar Vezrl 5 HÉTFŐ, 1996. május 6. Az Unióba történő belépés nemzeti érdek Európa-nap Budapesten Magyarország európai uniós csatlakozásáról teljes az egyetér­tés a parlamenti pártok között és e politikai akaratban a társadalom jelentős részének bizalma is kife­jeződik, a belépés ugyanis pártér­dekeken túlmutató, nemzeti ér­dek - jelentette ki Mécs Imre, a Magyar Páneurópa Unió alelnö­­ke nyitóbeszédében a szervezet alapításának 70. és a magyar hon­foglalás 1100. évfordulója alkal­mából tegnap rendezett budapes­ti Európa-napon. Hangsúlyozta: a történelem során bebizonyoso­dott, a magyarság legjobbjai mindig a Nyugatot választották, és az európaiság mellett tettek hi­tet. Csakis az egységes Európá­ban valósulhat meg, hogy a tagál­lamok „egészségesen” élhessék meg nemzeti létüket - közölte az MTI. Bolberitz Pál, a Pázmány Pé­ter Tudományegyetem hittudo­mányi karának dékánja Magyar­­ország és a kereszténység törté­nelmi összefonódásáról beszélt. Mint mondta: már Szent István összekapcsolta az ország érdekeit a nyugati kereszténységgel, hitet téve ezzel amellett, hogy csak az erkölcsileg megalapozott jogrend biztosíthat megfelelő kereteket a demokratikus államiságnak. Kovács László külügyminisz­ter hangsúlyozta: Magyarország­nak érdeke egy olyan Páneurópa létrehozása, amelyben közös cél az alapvető értékek törvényi ga­ranciáinak megteremtése és gya­korlati érvényesítése. A bizton­ságról szólva kifejtette: olyan komplex és kooperatív jellegű biztonsági rendszerre van szük­ség, amely a tagállamok együtt­működésén alapszik, és kizárja egy nemzet esetleges elszigetelé­sét vagy elszigetelődését. Ezért van kiemelkedő jelentősége ha­zánknak a NATO-val, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásainak. Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke arról szólt: nem szabad elfeledkezni a munkanélküliség és a kisebbségek problémáiból adódó belső válsá­gokról sem. Úgy vélte: a gondokat Európa kibővítésével lehet megol­dani. Ez az Európa erős, ezért biz­tonságos, s biztosítani fogja tagja­inak nemzeti sajátosságuk megőr­zését. Örvendetesnek tartotta: a tárgyalások során nem mutatkoz­tak meg belpolitikai ellentétek. A csatlakozás megvalósítását olyan feladatnak nevezte, amely megfe­lel az 1100 éves történelmi hagyo­mányoknak. A KDNP a gazdaságpolitikáról Fordulatot szorgalmaznak A Kereszténydemokrata Néppárt teljes gazdaságpolitikai fordulat megvalósítására készül, amit politikai fordulatnak, tehát a jelenlegi kormánykoalíció levál­tásának kell megelőznie - ebben állapodott meg kilenc megye KDNP-vezetője a szombaton Debrecenben tartott regionális konferencián. A sajtótájékoztatón Giczy György pártelnök kijelentette: el­érkezettnek látja az időt arra, hogy programok alapján közeled­jenek egymáshoz az ellenzéki pártok. Nem titkolta, a KDNP ép­pen a gazdasági fordulatot sürge­tő programja kidolgozásához, il­letve megvalósításához keres partnereket a jövőben, így az el­következő napokban is, amikor a pártelnök az MDF, illetve a Fi­desz vezetőivel találkozik. Meg­erősítette: olyan együttműködésre törekednek, amely majdan része lehet egy későbbi koalíciós meg­állapodásnak, mert ők nem olyan koalíciót akarnak, mint a mostani, amely „a hatalom birtoklásának a koalíciója” csupán. Hozzáfűzte: a jelenlegi kormánykoalíció pártjai is tudják, milyen gazdaságpoliti­kára lenne szüksége az ország­nak, de nem csinálják; a szocialis­ták a kisebbik kormánypárt nyo­mására teljesen feladták saját gaz­daságpolitikájukat - hangoztatta a KDNP elnöke. Nevetségesnek nevezte, amikor a kormányzat a politika és a gazdaság túlzott összefonódásáról panaszkodik, s amikor korrupció- és feketegaz­daság-ellenes harcot hirdet. A szocialisták nem is akarják végre­hajtani saját gazdasági program­jukat - adta hírül az MTI. Gáspár Miklós, a KDNP alel­­nöke hozzátette: egyebek mellett azért is elfogadhatatlan pártjuk számára az új alkotmánykoncep­ció, mert az nem az európai típusú piacgazdaságot, hanem a dél­amerikai vadkapitalizmust körvo­nalazza. Ifjúsági érdekegyeztetés Lezárulhat a GYIÉTvita Szombaton, a Nemzeti Gyer­mek és Ifjúsági Közalapítvány székházában ötvennégy szerve­zet részvételével megválasztották a Gyermek és Ifjúsági Érdek­egyeztető Tanács 16 tagú korosz­tályi oldalalát - jelentette be Si­mon Gábor, a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke sajtótájékozta­tón. Úgy vélte: a korosztályi tár­gyaló csoport vitáját ezzel sike­rült lezárni. A gyűlésen tanács­koztak a jövő héten induló közös ifjúsági rehabilitációs program­ról, a nyári táboroztatásról, illetve a diákmunkáról. A tárgyaló cso­portot megbízó szervezetek együttműködési megállapodást írtak alá, amely lehetővé teszi a politikai csatározások helyett a szakmai érdekegyeztetést. Bejelentették: megválasztot­ták a korosztályi delegáció új el­nökségét is, amelynek tagja lett az Agrár és Falusi Ifjúsági Szö­vetség, a Budapesti Diákönkor­mányzat és a BIT. A tanácskozá­son megjelent Kiss Péter munka­ügyi miniszter, aki elmondta: a szombati rendezvényre minden szervezet hivatalos volt, így legi­tim tárgyalócsoport született. A kormányzat nem szólhat és nem is szól bele a korosztályi csopor­tot megosztó vitába, az a lényeg, hogy erős és stabil tárgyalópart­nerei legyenek a kormánynak. (Kálm­án) Sokba kerül az alkotmányos csúszás Túl a százmillió forinton (Folytatás az 1. oldalról) A kabinet 1994 augusztusá­ban hozott határozatában állapí­totta meg az új alkotmány ütem­tervét, ám régen túllapozott e központi direktíván is az idő. A kormány két éve hozta létre az igazságügyi tárca kebelén belül az alkotmány-előkészítő titkársá­got. Mint a titkárság vezetőjétől megtudtuk, 1994-ben 25 millió, 1995-ben 44 millió forintot bizto­sított a kormány az alkotmány­előkészítés feladataira. A határo­zat eredeti előirányzata 95-re bér­alap címén 22 millió felhasználá­sát engedélyezte, dologi kiadá­sokra 30 milliós keret állt rendel­kezésre. Összességében a másfél évre 85 millió forintos kormány­zati keretet terveztek. A Horn Gyula által jegyzett kormányha­tározat egyben felkérte a jogalko­tásban érintett szervezeteket az alkotmány előkészítésben való részvételre. E felhívás olyannyira jól sikerült, hogy egy éven belül kivették a kormány kezéből az al­kotmány előkészítését, ezt ’95 nyarától az Országgyűlés 25 fős alkotmány-előkészítő bizottsága irányítja. A tények kedvéért azonban meg kell jegyezni: az igazságügyi tárca időben letette a maga alkotmánykoncepcióját az asztalra, amit egyes szakmai kö­rök a nemrég vitára bocsájtottnál jobb, összefogottabb koncepció­nak tartanak. Egy éve, 1995. április 30-ig szerette volna elfogadtatni a kor­mány a parlamenttel az alkot­mánykoncepciót. Az első szöveg­­tervezet jóváhagyását május vé­gére, míg a parlamenti vita kezde­tét szeptember elejére, a végsza­vazást október 30-ra ígérték. A népszavazás megszervezésére múlt év december 10-ig kapott határidőt a belügyminiszter. A kormány ütemtervéhez képest te­hát máris több mint egy évvel csúszik az alkotmány-előkészí­tés. A 25 fős parlamenti bizottság képviselői tagjainak illetmény­­pótléka - tb-járlék nélkül - mintegy havi egymillióval növeli az alkotmányozás költségeit. Az alapozó szakmai tanulmányok, a felkért állandó és eseti szakértők költségeinek összesítése még hát­ra van. Az alkotmány-előkészítő bizottság tervbe vett két fős bőví­tésének többletköltsége - erre az MDNP megalakulása szolgálta­tott okot - eltörpül az alaptörvény elfogadásától remélt társadalmi haszon mellett. A ciklus első két évében mindenesetre az alkot­mányelőkészítés közvetlen kor­mányzati és parlamenti költségei már feltehetően meghaladják a 100 milliót. Igaz, ebben nem sze­repelnek a népszavazás tervezett, fél milliárdnál többre rúgó költsé­gei, ám alighanem inkább a vesz­teségoldalon kellene elkönyvelni azt, ha a népszavazásra ebben a ciklusban mégsem kerül sor. Aligha vetne ugyanis jó fényt az alkotmányozó (hon)atyákra, ha egy évvel az 1998-as választások után még a többször módosított, de mégiscsak 1949-es születésű alkotmány félévszázados évfor­dulóját ünnepelné az ország. (b. i.) A kamatmegtakarítás sorsa Fűtés-korszerűsítést sürget a KKDSZ Eheti ülésén dönt a kormány a 18-23 milliárdos, a privatizációs többletbevételből származó ka­matmegtakarítás sorsáról. Vadász János, a Közgyűjteményi és Köz­­művelődési Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke elmondta: e dön­tést nagy várakozás előzi meg az érdekképviseletek részéről. „A kulturális alapintézmények, a mú­zeumok, könyvtárak, iskolák, egészségügyi létesítmények csak abban az esetben maradnak műkö­dőképesek, ha ebből az összegből 2-3 milliárd forint erejéig része­sülnek" - véli. A KKDSZ szerint az összegből modernizálni lehetne ezen intézmények gyakran korsze­rűtlensége miatt rendkívül drága fűtési rendszerét. Ez munkahelye­ket teremtene, s hosszabb távon csökkentené az államháztartás ki­adásait, hiszen az energiatakaré­kos fűtési módszer olcsóbb, mint az elavult. A KKDSZ fölkérte Ma­gyar Bálint művelődési minisztert, képviselje ezt a gondolatot, s Kiss Péter munkaügyi miniszterrel is tárgyaltak a kérdésről, aki támoga­tást ígért ez ügyben. (török) MSZP szociáldemokrata tömörülés Nyitott műhely alakult Tanácskozást tartott szom­baton Budapesten a Vitányi Iván nevével fémjelzett Társulás a szociáldemokrata értékekért po­litikai tömörülés. A szocialista párt kebelén belül immár évek óta működő csoport úgy határo­zott: a jövőben platformként és nyitott műhelyként definiálja magát. A tanácskozáson elfoga­dott felhívás hangoztatja, plat­formként a határozottabb fellé­pés célja kettős lehet: egyfelől a társulás hagyományait követve a programalkotás folyamatában meghatározó szerepet vállalhat azáltal, hogy a modern szociál­demokrácia értékeit, céljait, sa­játosságait feltárva és érvénye­sítve rendszeres műhelymunká­val kidolgozza önálló terveze­tét. Másfelől állást foglalhat a párt és a kormány politikájának általa legfontosabbnak tartott kérdéseiben, s ezeket az állás­pontokat határozottan, szerve­zett erőként képviselheti a párt országos, helyi és szakmai fóru­main -jelenti az MTI. Vitányi Iván, a társulás „szellemi atyja” vitaindítójá­ban utalt arra: minden pártban vannak belső irányzatok, minél nagyobb egy párt, annál inkább szükséges a belső strukturáló­dás, a rövid, illetve a távlati programok egyeztetése. A lé­nyeg­­ tette hozzá hogy a vi­tákból egység szülessen. A szo­ciáldemokráciát az tette naggyá, hogy ezt mindenkor si­került megcselekednie; törté­nelme folyamán több megúju­lási perióduson ment át. Ma­napság újra szükséges, hogy a világ szociáldemokráciája megújuljon, miután új problé­mákkal kerültek szembe. A jó­léti állam helyett a hangsúly in­kább a jóléti társadalom megte­remtésére helyeződött át. Ma­gyarországon ugyanakkor né­mileg bonyolultabb a helyzet, mivel a jóléti állam még nem jött létre. Összességében a szo­ciáldemokrata társulás segítheti a különbözőségek integrálását a párton belül, hozzájárulhat a kormányzati-hatalmi prakticiz­­mus és a távlati pragmatizmus összeegyeztetéséhez, egyben segítheti a szocialista párt moz­galmi hátterének aktivizálását is - fejtette ki. A katonai attasé kiköltözött - már üres az Orsó utcai villa Nagy Imre-múzeumot alapítanak? (Folytatás az 1. oldalról) Helyi kezdeményezésre ke­rült viszont márványtábla, s sze­rény dombormű az Orsó utcában a kapuzat mellé, hiszen a I. kerü­leti SZDSZ állta a költségeket. A Nagy Imre Alapítványt 1989-ben Nagy Erzsébet és férje, Vészi János hozta létre. 1992. no­vember 11-én - vagyis aznap, amikor Borisz Jelcin az orosz ál­lamfő bocsánatot kért a magyar néptől, és személyesen rótta le kegyeletét Nagy Imre sírjánál a 301-es parcellában - 13 neves alapító taggal bontott zászlót a Nagy Imre Társaság (az alapító nyilatkozatot már 64-en írták alá, s ma nyolc vidéki szervezetük működik, majd 500 taggal), de csak később vetődött fel, hogy előbb-utóbb otthonra kell lelniük. Éveken keresztül tagjaik önkén­tes felajánlásaiból gazdálkodtak, majd 1995 elején jutottak hozzá az első költségvetési támogatás­hoz, méltó irodahelyiséghez azonban máig sem. Az ötlet, hogy az alapítvány­nak és a társaságnak az egykori Nagy Imre-villában kellene szék­helyhez jutnia, s az épületben egy emlékmúzeumot is létre kellene hozni a még fellelhető tárgyak bemutatásával, a Párizsban élő Méray Tibortól származik, aki az emigráció éveiben könyvet is szentelt Nagy Imre alakjának. Közben a család a parányi, erek­lyeként őrzött „házi gyűjte­ményt” egy kiállítás alkalmával a Legújabbkori Történeti Múzeum rendelkezésére bocsájtotta. Része volt ennek Nagy Imre karosszé­ke, apróbb személyes tárgyai, kéziratai, kedvenc könyvei (köz­tük az Ady-versek gyűjteménye), neki dedikált kötetek, jónéhány a nagy nyilvánosság előtt még is­meretlen fénykép, valamint a bör­tönből, a kivégzése után vissza­kapott házikabátja... Megnyugtató és megfelelő megoldásnak tartotta Horn Gyula is az Orsó utcai ház ilyetén „hasz­nosítását”, s miniszterelnökként tavaly nyáron tett ígéretet a csa­ládnak, hogy támogatja emlék­múzeum létesítését, s a nem ér­dekvédelmi, hanem hagyomány­­ápoló alapítvány és társaság szék­házhoz jutását is. A szálak kéz­bentartásával kabinetfőnökét, Tóth Andrást bízta meg, aki no­vemberben még újra és újra hala­dékot kért a nyilatkozatra a Ma­gyar Nemzettől. Idén, év elején a szálak végül is helyetteséhez, majd pedig a Diplomáciai Testü­leteket Ellátó Vállalat utódjának számító CD Hungaryhez vezet­tek, amelynek igazgatója, Györke Sándor magához vonta ugyan a nyilatkozat jogát, de ezzel egy­idejűleg teljes némaságot foga­dott: telefonon hónapokig megkö­­zelíthetetlennek bizonyult, tele­faxon elküldött kérdéseinket - a tájékoztatási kötelezettség jegyé­ben - egyszerűen megválaszolat­lanul hagyta. Némi magyarázat­tal szolgálhat az eltúlzott titkolódzásra, hogy a ház eddigi lakója nem volt más, mint az oszt­rák katonai attasé, s az érvényes bérleti szerződés 1997. június 30- ig szólt, s a diplomata csereingat­lanról hallani sem akart. Ám az idő malmas, ha lassan is, de azért őrölnek. Az MSZP ta­vaszi kongresszusán már azt mondta Horn Gyula a vendég­ként meghívott Nagy Erzsébet­nek, hogy „valóságos háborút kellett vívni az osztrákokkal, de meglesz a ház”. S a minap sze­mélyesen győződhettünk meg ró­la, hogy - mint azt az ott téblábo­­ló, magát megnevezni nem kívá­nó gondnok)?), kertész)?) is meg­erősítette - immáron üres az Orsó utcai épület. Tehát - remélhető­leg - minden akadály elhárult an­nak útjából, hogy elkezdődjék egy emlékmúzeum alapítása falai között, legalább a jelképes kulcsátadással, talán már az ép­pen egy hónap múlva esedékes Nagy Imre-centenárium jegyé­ben. Nehezíti a múzeum megvalósítását, hogy Nagy Imrét 1958. június 15-én nemcsak ha­lálra, hanem teljes vagyonelkob­zásra ítélte a bíróság, s ez várt ve­­jére, Jánosi Ferencre is, aki vele egy perben állt ítélet előtt. A va­gyonelkobzás végrehajtásakor a villából minden mozdíthatót, bú­torokat, festményeket, a tekinté­lyes méretű könyvtárat is elvitték, s azóta sem lehet tudni, mi hová került. A régi berendezés, miliő rekonstruálása szinte lehetetlen vállalkozás, mindez nagymérték­ben nehezíti a múzeumalapítást. Addig is már készül a cente­náriumi Nagy Imre-kiállítás a Történeti Múzeum gótikus ter­mében - amelyhez a fővárosi ön­­kormányzat, értesülésünk szerint, öt millió forinttal járul hozzá­­ Horn Emil rendezésében, Rajk László látványtervére építve, amely az egykori kamarakiállítás kibővített változatának ígérkezik. Talán nem hiú remény, hogy ez majdan letéti anyagként, állandó kiállításként az emlékmúzeumba kerülhetne át. Azon kérdésünket, kinek a kezelésében lesz majd voltakép­pen az Orsó utcai épület, s milyen költségvetési forrásból fogják a Nagy Imre-múzeumot fenntarta­ni, a miniszterelnöki kabinetfő­nökségen nem tudtak érdemi vá­lasszal szolgálni. (kurcz) HÍREK SOK SZÁZ HAZAI és a szomszé­dos országok magyarlakta területei­ről érkezett hívő vett részt az eszter­gomi országos zarándoklaton, ame­lyet Mindszenty József bíboros, her­cegprímás öt évvel ezelőtti újrate­metése alkalmából szerveztek. Az ünnepi szentmisét Paskai László bí­boros, prímás mondta a bazilikában. A megemlékezésen részt vettek a kormány, az Országgyűlés, a parla­menti pártok képviselői is. RÉGI-ÚJ NÉVVEL, új vezetés­sel a megerősödés reményében fe­jezte be a Vállalkozók Pártja a szombati kongresszusát. A párt el­nökévé döntő többséggel Gonda Józsefet választották meg, aki Zwack Péter lemondása után ideig­lenes elnökként tevékenykedett. NEM HARAGSZUNK a tömeg­tájékoztatásra, csak azt kifogásol­juk, nem tükrözi az FKGP valós ar­culatát, másrészt nem mindig adják meg nekünk a bennünket ért táma­dásokra való reagálás lehetőségét - mondta Torgyán József Zala­­szentgróton. A Kisgazdapárt elnö­ke közölte: amennyiben kormányra kerülnek, a médiumoknál „esélyki­egyenlítési adót” alkalmaznának a reklámbevételek terhére, azért, hogy az ellenzéki vélemények is megfelelő teret kaphassanak. Nyilatkozat A Hétben Horn a központi nyomozóhivatalról Remélhetőleg már a jövő heti kormányülésen döntés születik a központi nyomozóhivatal felállítá­sáról - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök vasárnap A Hét cí­mű televíziós műsorban. Hozzátet­te: a szakmai vitákban nagyrészt sikerült megállapodásra jutni az SZDSZ-szel, s gyakorlatilag már csak az nevezhető nyitott kérdés­nek, hogyan illeszkedjék az új szervezet az államigazgatási struk­túrába. Hárn - aki mint mondta, nyitott arra, hogy a bűnüldöző szerv központi koordinációs hiva­tal legyen - azzal indokolta a tes­tület felállításának szükségességét, hogy a kormány és a közvélemény is elégedetlen a feketegazdaság el­leni küzdelem hatékonyságával. Szólt arról: ez a bűncselekmény-tí­pus több milliárdos kárt okoz az országnak, illetve, hogy Közép- Európában a szervezett bűnöző csoportok pénzforrásaik egy részét illegális hatalmi pozícióik kialakí­tására fordítják. Érvként hozta fel, a hivatal létrehozásával mindenfé­le behatástól függetleníteni lehet a gazdasági bűnözés elleni harcot. Közölte: a szervezet kizárólag a legnagyobb súlyú bűncselekmé­nyekkel foglalkozna, azokkal, ame­lyeknek büntetési tétele meghalad­ja az öt évet. Úgy becsülte meg, je­lenleg körülbelül tízezer ilyen ügy lehet az országban. A hivatal struktúrájáról szólva kijelentette: nincs szó arról, hogy a szervezetet tárca nélküli miniszter irányítaná, a nyomozások megkezdésére a parlamentnek alárendelt Legfőbb Ügyészség adná ki az utasítást - jelenti az MTI. * JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS szervezett doktori képzésre A Semmelweis Orvostudományi Egyetem felvételt hirdet a Doktori Iskolában folytatott tanulmányokra ösztöndíjas és egyéni képzés kere­tében az 1996-1999 közötti képzési időben az orvosi és gyógyszerészeti tudományok területén jóváhagyott doktori programok alapján. A doktori képzésre egyetemi végzett­séggel rendelkezők vagy olyan egye­temi hallgatók jelentkezhetnek, akik okleveleiket ebben a tanévben meg­szerzik. A jelentkezéshez szükséges űrlap és részletes tájékoztatás a doktori titkár­ságon kapható, a kitöltött űrlapokat is oda kell vis­szajuttatni. (Cím: Bp., Üllői út 24. II. em. 9. szoba. T.: 133-9177) Jelentkezési határidő: június 14. A felvételi beszélgetésekre július 1-5. között kerül sor. Az ösztöndíjas képzésre felvettek az egyetemmel hallgatói jogviszonyba kerülnek és 1996. szeptember 1-jétől 36 hónapon át ösztöndíjat kapnak. Az ösztöndíj je­lenleg havi 18 ezer forint. Az egyéni képzésben részt vevők ösztöndíjban nem részesülnek.­ ­

Next