Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-06 / 105. szám
Hazai tudósítások Magyar Vezrl 5 HÉTFŐ, 1996. május 6. Az Unióba történő belépés nemzeti érdek Európa-nap Budapesten Magyarország európai uniós csatlakozásáról teljes az egyetértés a parlamenti pártok között és e politikai akaratban a társadalom jelentős részének bizalma is kifejeződik, a belépés ugyanis pártérdekeken túlmutató, nemzeti érdek - jelentette ki Mécs Imre, a Magyar Páneurópa Unió alelnöke nyitóbeszédében a szervezet alapításának 70. és a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából tegnap rendezett budapesti Európa-napon. Hangsúlyozta: a történelem során bebizonyosodott, a magyarság legjobbjai mindig a Nyugatot választották, és az európaiság mellett tettek hitet. Csakis az egységes Európában valósulhat meg, hogy a tagállamok „egészségesen” élhessék meg nemzeti létüket - közölte az MTI. Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának dékánja Magyarország és a kereszténység történelmi összefonódásáról beszélt. Mint mondta: már Szent István összekapcsolta az ország érdekeit a nyugati kereszténységgel, hitet téve ezzel amellett, hogy csak az erkölcsileg megalapozott jogrend biztosíthat megfelelő kereteket a demokratikus államiságnak. Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke egy olyan Páneurópa létrehozása, amelyben közös cél az alapvető értékek törvényi garanciáinak megteremtése és gyakorlati érvényesítése. A biztonságról szólva kifejtette: olyan komplex és kooperatív jellegű biztonsági rendszerre van szükség, amely a tagállamok együttműködésén alapszik, és kizárja egy nemzet esetleges elszigetelését vagy elszigetelődését. Ezért van kiemelkedő jelentősége hazánknak a NATO-val, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásainak. Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke arról szólt: nem szabad elfeledkezni a munkanélküliség és a kisebbségek problémáiból adódó belső válságokról sem. Úgy vélte: a gondokat Európa kibővítésével lehet megoldani. Ez az Európa erős, ezért biztonságos, s biztosítani fogja tagjainak nemzeti sajátosságuk megőrzését. Örvendetesnek tartotta: a tárgyalások során nem mutatkoztak meg belpolitikai ellentétek. A csatlakozás megvalósítását olyan feladatnak nevezte, amely megfelel az 1100 éves történelmi hagyományoknak. A KDNP a gazdaságpolitikáról Fordulatot szorgalmaznak A Kereszténydemokrata Néppárt teljes gazdaságpolitikai fordulat megvalósítására készül, amit politikai fordulatnak, tehát a jelenlegi kormánykoalíció leváltásának kell megelőznie - ebben állapodott meg kilenc megye KDNP-vezetője a szombaton Debrecenben tartott regionális konferencián. A sajtótájékoztatón Giczy György pártelnök kijelentette: elérkezettnek látja az időt arra, hogy programok alapján közeledjenek egymáshoz az ellenzéki pártok. Nem titkolta, a KDNP éppen a gazdasági fordulatot sürgető programja kidolgozásához, illetve megvalósításához keres partnereket a jövőben, így az elkövetkező napokban is, amikor a pártelnök az MDF, illetve a Fidesz vezetőivel találkozik. Megerősítette: olyan együttműködésre törekednek, amely majdan része lehet egy későbbi koalíciós megállapodásnak, mert ők nem olyan koalíciót akarnak, mint a mostani, amely „a hatalom birtoklásának a koalíciója” csupán. Hozzáfűzte: a jelenlegi kormánykoalíció pártjai is tudják, milyen gazdaságpolitikára lenne szüksége az országnak, de nem csinálják; a szocialisták a kisebbik kormánypárt nyomására teljesen feladták saját gazdaságpolitikájukat - hangoztatta a KDNP elnöke. Nevetségesnek nevezte, amikor a kormányzat a politika és a gazdaság túlzott összefonódásáról panaszkodik, s amikor korrupció- és feketegazdaság-ellenes harcot hirdet. A szocialisták nem is akarják végrehajtani saját gazdasági programjukat - adta hírül az MTI. Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke hozzátette: egyebek mellett azért is elfogadhatatlan pártjuk számára az új alkotmánykoncepció, mert az nem az európai típusú piacgazdaságot, hanem a délamerikai vadkapitalizmust körvonalazza. Ifjúsági érdekegyeztetés Lezárulhat a GYIÉTvita Szombaton, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány székházában ötvennégy szervezet részvételével megválasztották a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács 16 tagú korosztályi oldalalát - jelentette be Simon Gábor, a Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke sajtótájékoztatón. Úgy vélte: a korosztályi tárgyaló csoport vitáját ezzel sikerült lezárni. A gyűlésen tanácskoztak a jövő héten induló közös ifjúsági rehabilitációs programról, a nyári táboroztatásról, illetve a diákmunkáról. A tárgyaló csoportot megbízó szervezetek együttműködési megállapodást írtak alá, amely lehetővé teszi a politikai csatározások helyett a szakmai érdekegyeztetést. Bejelentették: megválasztották a korosztályi delegáció új elnökségét is, amelynek tagja lett az Agrár és Falusi Ifjúsági Szövetség, a Budapesti Diákönkormányzat és a BIT. A tanácskozáson megjelent Kiss Péter munkaügyi miniszter, aki elmondta: a szombati rendezvényre minden szervezet hivatalos volt, így legitim tárgyalócsoport született. A kormányzat nem szólhat és nem is szól bele a korosztályi csoportot megosztó vitába, az a lényeg, hogy erős és stabil tárgyalópartnerei legyenek a kormánynak. (Kálmán) Sokba kerül az alkotmányos csúszás Túl a százmillió forinton (Folytatás az 1. oldalról) A kabinet 1994 augusztusában hozott határozatában állapította meg az új alkotmány ütemtervét, ám régen túllapozott e központi direktíván is az idő. A kormány két éve hozta létre az igazságügyi tárca kebelén belül az alkotmány-előkészítő titkárságot. Mint a titkárság vezetőjétől megtudtuk, 1994-ben 25 millió, 1995-ben 44 millió forintot biztosított a kormány az alkotmányelőkészítés feladataira. A határozat eredeti előirányzata 95-re béralap címén 22 millió felhasználását engedélyezte, dologi kiadásokra 30 milliós keret állt rendelkezésre. Összességében a másfél évre 85 millió forintos kormányzati keretet terveztek. A Horn Gyula által jegyzett kormányhatározat egyben felkérte a jogalkotásban érintett szervezeteket az alkotmány előkészítésben való részvételre. E felhívás olyannyira jól sikerült, hogy egy éven belül kivették a kormány kezéből az alkotmány előkészítését, ezt ’95 nyarától az Országgyűlés 25 fős alkotmány-előkészítő bizottsága irányítja. A tények kedvéért azonban meg kell jegyezni: az igazságügyi tárca időben letette a maga alkotmánykoncepcióját az asztalra, amit egyes szakmai körök a nemrég vitára bocsájtottnál jobb, összefogottabb koncepciónak tartanak. Egy éve, 1995. április 30-ig szerette volna elfogadtatni a kormány a parlamenttel az alkotmánykoncepciót. Az első szövegtervezet jóváhagyását május végére, míg a parlamenti vita kezdetét szeptember elejére, a végszavazást október 30-ra ígérték. A népszavazás megszervezésére múlt év december 10-ig kapott határidőt a belügyminiszter. A kormány ütemtervéhez képest tehát máris több mint egy évvel csúszik az alkotmány-előkészítés. A 25 fős parlamenti bizottság képviselői tagjainak illetménypótléka - tb-járlék nélkül - mintegy havi egymillióval növeli az alkotmányozás költségeit. Az alapozó szakmai tanulmányok, a felkért állandó és eseti szakértők költségeinek összesítése még hátra van. Az alkotmány-előkészítő bizottság tervbe vett két fős bővítésének többletköltsége - erre az MDNP megalakulása szolgáltatott okot - eltörpül az alaptörvény elfogadásától remélt társadalmi haszon mellett. A ciklus első két évében mindenesetre az alkotmányelőkészítés közvetlen kormányzati és parlamenti költségei már feltehetően meghaladják a 100 milliót. Igaz, ebben nem szerepelnek a népszavazás tervezett, fél milliárdnál többre rúgó költségei, ám alighanem inkább a veszteségoldalon kellene elkönyvelni azt, ha a népszavazásra ebben a ciklusban mégsem kerül sor. Aligha vetne ugyanis jó fényt az alkotmányozó (hon)atyákra, ha egy évvel az 1998-as választások után még a többször módosított, de mégiscsak 1949-es születésű alkotmány félévszázados évfordulóját ünnepelné az ország. (b. i.) A kamatmegtakarítás sorsa Fűtés-korszerűsítést sürget a KKDSZ Eheti ülésén dönt a kormány a 18-23 milliárdos, a privatizációs többletbevételből származó kamatmegtakarítás sorsáról. Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: e döntést nagy várakozás előzi meg az érdekképviseletek részéről. „A kulturális alapintézmények, a múzeumok, könyvtárak, iskolák, egészségügyi létesítmények csak abban az esetben maradnak működőképesek, ha ebből az összegből 2-3 milliárd forint erejéig részesülnek" - véli. A KKDSZ szerint az összegből modernizálni lehetne ezen intézmények gyakran korszerűtlensége miatt rendkívül drága fűtési rendszerét. Ez munkahelyeket teremtene, s hosszabb távon csökkentené az államháztartás kiadásait, hiszen az energiatakarékos fűtési módszer olcsóbb, mint az elavult. A KKDSZ fölkérte Magyar Bálint művelődési minisztert, képviselje ezt a gondolatot, s Kiss Péter munkaügyi miniszterrel is tárgyaltak a kérdésről, aki támogatást ígért ez ügyben. (török) MSZP szociáldemokrata tömörülés Nyitott műhely alakult Tanácskozást tartott szombaton Budapesten a Vitányi Iván nevével fémjelzett Társulás a szociáldemokrata értékekért politikai tömörülés. A szocialista párt kebelén belül immár évek óta működő csoport úgy határozott: a jövőben platformként és nyitott műhelyként definiálja magát. A tanácskozáson elfogadott felhívás hangoztatja, platformként a határozottabb fellépés célja kettős lehet: egyfelől a társulás hagyományait követve a programalkotás folyamatában meghatározó szerepet vállalhat azáltal, hogy a modern szociáldemokrácia értékeit, céljait, sajátosságait feltárva és érvényesítve rendszeres műhelymunkával kidolgozza önálló tervezetét. Másfelől állást foglalhat a párt és a kormány politikájának általa legfontosabbnak tartott kérdéseiben, s ezeket az álláspontokat határozottan, szervezett erőként képviselheti a párt országos, helyi és szakmai fórumain -jelenti az MTI. Vitányi Iván, a társulás „szellemi atyja” vitaindítójában utalt arra: minden pártban vannak belső irányzatok, minél nagyobb egy párt, annál inkább szükséges a belső strukturálódás, a rövid, illetve a távlati programok egyeztetése. A lényeg tette hozzá hogy a vitákból egység szülessen. A szociáldemokráciát az tette naggyá, hogy ezt mindenkor sikerült megcselekednie; történelme folyamán több megújulási perióduson ment át. Manapság újra szükséges, hogy a világ szociáldemokráciája megújuljon, miután új problémákkal kerültek szembe. A jóléti állam helyett a hangsúly inkább a jóléti társadalom megteremtésére helyeződött át. Magyarországon ugyanakkor némileg bonyolultabb a helyzet, mivel a jóléti állam még nem jött létre. Összességében a szociáldemokrata társulás segítheti a különbözőségek integrálását a párton belül, hozzájárulhat a kormányzati-hatalmi prakticizmus és a távlati pragmatizmus összeegyeztetéséhez, egyben segítheti a szocialista párt mozgalmi hátterének aktivizálását is - fejtette ki. A katonai attasé kiköltözött - már üres az Orsó utcai villa Nagy Imre-múzeumot alapítanak? (Folytatás az 1. oldalról) Helyi kezdeményezésre került viszont márványtábla, s szerény dombormű az Orsó utcában a kapuzat mellé, hiszen a I. kerületi SZDSZ állta a költségeket. A Nagy Imre Alapítványt 1989-ben Nagy Erzsébet és férje, Vészi János hozta létre. 1992. november 11-én - vagyis aznap, amikor Borisz Jelcin az orosz államfő bocsánatot kért a magyar néptől, és személyesen rótta le kegyeletét Nagy Imre sírjánál a 301-es parcellában - 13 neves alapító taggal bontott zászlót a Nagy Imre Társaság (az alapító nyilatkozatot már 64-en írták alá, s ma nyolc vidéki szervezetük működik, majd 500 taggal), de csak később vetődött fel, hogy előbb-utóbb otthonra kell lelniük. Éveken keresztül tagjaik önkéntes felajánlásaiból gazdálkodtak, majd 1995 elején jutottak hozzá az első költségvetési támogatáshoz, méltó irodahelyiséghez azonban máig sem. Az ötlet, hogy az alapítványnak és a társaságnak az egykori Nagy Imre-villában kellene székhelyhez jutnia, s az épületben egy emlékmúzeumot is létre kellene hozni a még fellelhető tárgyak bemutatásával, a Párizsban élő Méray Tibortól származik, aki az emigráció éveiben könyvet is szentelt Nagy Imre alakjának. Közben a család a parányi, ereklyeként őrzött „házi gyűjteményt” egy kiállítás alkalmával a Legújabbkori Történeti Múzeum rendelkezésére bocsájtotta. Része volt ennek Nagy Imre karosszéke, apróbb személyes tárgyai, kéziratai, kedvenc könyvei (köztük az Ady-versek gyűjteménye), neki dedikált kötetek, jónéhány a nagy nyilvánosság előtt még ismeretlen fénykép, valamint a börtönből, a kivégzése után visszakapott házikabátja... Megnyugtató és megfelelő megoldásnak tartotta Horn Gyula is az Orsó utcai ház ilyetén „hasznosítását”, s miniszterelnökként tavaly nyáron tett ígéretet a családnak, hogy támogatja emlékmúzeum létesítését, s a nem érdekvédelmi, hanem hagyományápoló alapítvány és társaság székházhoz jutását is. A szálak kézbentartásával kabinetfőnökét, Tóth Andrást bízta meg, aki novemberben még újra és újra haladékot kért a nyilatkozatra a Magyar Nemzettől. Idén, év elején a szálak végül is helyetteséhez, majd pedig a Diplomáciai Testületeket Ellátó Vállalat utódjának számító CD Hungaryhez vezettek, amelynek igazgatója, Györke Sándor magához vonta ugyan a nyilatkozat jogát, de ezzel egyidejűleg teljes némaságot fogadott: telefonon hónapokig megközelíthetetlennek bizonyult, telefaxon elküldött kérdéseinket - a tájékoztatási kötelezettség jegyében - egyszerűen megválaszolatlanul hagyta. Némi magyarázattal szolgálhat az eltúlzott titkolódzásra, hogy a ház eddigi lakója nem volt más, mint az osztrák katonai attasé, s az érvényes bérleti szerződés 1997. június 30- ig szólt, s a diplomata csereingatlanról hallani sem akart. Ám az idő malmas, ha lassan is, de azért őrölnek. Az MSZP tavaszi kongresszusán már azt mondta Horn Gyula a vendégként meghívott Nagy Erzsébetnek, hogy „valóságos háborút kellett vívni az osztrákokkal, de meglesz a ház”. S a minap személyesen győződhettünk meg róla, hogy - mint azt az ott tébláboló, magát megnevezni nem kívánó gondnok)?), kertész)?) is megerősítette - immáron üres az Orsó utcai épület. Tehát - remélhetőleg - minden akadály elhárult annak útjából, hogy elkezdődjék egy emlékmúzeum alapítása falai között, legalább a jelképes kulcsátadással, talán már az éppen egy hónap múlva esedékes Nagy Imre-centenárium jegyében. Nehezíti a múzeum megvalósítását, hogy Nagy Imrét 1958. június 15-én nemcsak halálra, hanem teljes vagyonelkobzásra ítélte a bíróság, s ez várt vejére, Jánosi Ferencre is, aki vele egy perben állt ítélet előtt. A vagyonelkobzás végrehajtásakor a villából minden mozdíthatót, bútorokat, festményeket, a tekintélyes méretű könyvtárat is elvitték, s azóta sem lehet tudni, mi hová került. A régi berendezés, miliő rekonstruálása szinte lehetetlen vállalkozás, mindez nagymértékben nehezíti a múzeumalapítást. Addig is már készül a centenáriumi Nagy Imre-kiállítás a Történeti Múzeum gótikus termében - amelyhez a fővárosi önkormányzat, értesülésünk szerint, öt millió forinttal járul hozzá Horn Emil rendezésében, Rajk László látványtervére építve, amely az egykori kamarakiállítás kibővített változatának ígérkezik. Talán nem hiú remény, hogy ez majdan letéti anyagként, állandó kiállításként az emlékmúzeumba kerülhetne át. Azon kérdésünket, kinek a kezelésében lesz majd voltaképpen az Orsó utcai épület, s milyen költségvetési forrásból fogják a Nagy Imre-múzeumot fenntartani, a miniszterelnöki kabinetfőnökségen nem tudtak érdemi válasszal szolgálni. (kurcz) HÍREK SOK SZÁZ HAZAI és a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett hívő vett részt az esztergomi országos zarándoklaton, amelyet Mindszenty József bíboros, hercegprímás öt évvel ezelőtti újratemetése alkalmából szerveztek. Az ünnepi szentmisét Paskai László bíboros, prímás mondta a bazilikában. A megemlékezésen részt vettek a kormány, az Országgyűlés, a parlamenti pártok képviselői is. RÉGI-ÚJ NÉVVEL, új vezetéssel a megerősödés reményében fejezte be a Vállalkozók Pártja a szombati kongresszusát. A párt elnökévé döntő többséggel Gonda Józsefet választották meg, aki Zwack Péter lemondása után ideiglenes elnökként tevékenykedett. NEM HARAGSZUNK a tömegtájékoztatásra, csak azt kifogásoljuk, nem tükrözi az FKGP valós arculatát, másrészt nem mindig adják meg nekünk a bennünket ért támadásokra való reagálás lehetőségét - mondta Torgyán József Zalaszentgróton. A Kisgazdapárt elnöke közölte: amennyiben kormányra kerülnek, a médiumoknál „esélykiegyenlítési adót” alkalmaznának a reklámbevételek terhére, azért, hogy az ellenzéki vélemények is megfelelő teret kaphassanak. Nyilatkozat A Hétben Horn a központi nyomozóhivatalról Remélhetőleg már a jövő heti kormányülésen döntés születik a központi nyomozóhivatal felállításáról - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök vasárnap A Hét című televíziós műsorban. Hozzátette: a szakmai vitákban nagyrészt sikerült megállapodásra jutni az SZDSZ-szel, s gyakorlatilag már csak az nevezhető nyitott kérdésnek, hogyan illeszkedjék az új szervezet az államigazgatási struktúrába. Hárn - aki mint mondta, nyitott arra, hogy a bűnüldöző szerv központi koordinációs hivatal legyen - azzal indokolta a testület felállításának szükségességét, hogy a kormány és a közvélemény is elégedetlen a feketegazdaság elleni küzdelem hatékonyságával. Szólt arról: ez a bűncselekmény-típus több milliárdos kárt okoz az országnak, illetve, hogy Közép- Európában a szervezett bűnöző csoportok pénzforrásaik egy részét illegális hatalmi pozícióik kialakítására fordítják. Érvként hozta fel, a hivatal létrehozásával mindenféle behatástól függetleníteni lehet a gazdasági bűnözés elleni harcot. Közölte: a szervezet kizárólag a legnagyobb súlyú bűncselekményekkel foglalkozna, azokkal, amelyeknek büntetési tétele meghaladja az öt évet. Úgy becsülte meg, jelenleg körülbelül tízezer ilyen ügy lehet az országban. A hivatal struktúrájáról szólva kijelentette: nincs szó arról, hogy a szervezetet tárca nélküli miniszter irányítaná, a nyomozások megkezdésére a parlamentnek alárendelt Legfőbb Ügyészség adná ki az utasítást - jelenti az MTI. * JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS szervezett doktori képzésre A Semmelweis Orvostudományi Egyetem felvételt hirdet a Doktori Iskolában folytatott tanulmányokra ösztöndíjas és egyéni képzés keretében az 1996-1999 közötti képzési időben az orvosi és gyógyszerészeti tudományok területén jóváhagyott doktori programok alapján. A doktori képzésre egyetemi végzettséggel rendelkezők vagy olyan egyetemi hallgatók jelentkezhetnek, akik okleveleiket ebben a tanévben megszerzik. A jelentkezéshez szükséges űrlap és részletes tájékoztatás a doktori titkárságon kapható, a kitöltött űrlapokat is oda kell visszajuttatni. (Cím: Bp., Üllői út 24. II. em. 9. szoba. T.: 133-9177) Jelentkezési határidő: június 14. A felvételi beszélgetésekre július 1-5. között kerül sor. Az ösztöndíjas képzésre felvettek az egyetemmel hallgatói jogviszonyba kerülnek és 1996. szeptember 1-jétől 36 hónapon át ösztöndíjat kapnak. Az ösztöndíj jelenleg havi 18 ezer forint. Az egyéni képzésben részt vevők ösztöndíjban nem részesülnek.