Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-06 / 105. szám
8 Magyartant RÖVIDEN AZ ÓZDI SZINDRÓMA nem uralkodhat el Dudaron, amelyre tartósan magas munkanélküliség a jellemző - hangsúlyozta Suchman Tamás szombaton Dudaron. Az itt bányászható szenet magas huminsavtartalma alkalmassá teszi mezőgazdasági hasznosításra, de a termelésfelfutáshoz, a szénhasznosításhoz idő és befektető kellene. Suchman Tamás kijelentette, nem ígérget, de a közgazdasági alapokon nyugvó támogatástól sem zárkózik el. A FLAMAND KÖZÖSSÉG KORMÁNYÁNAK támogatásával és a belgiumi Keresztény Munkaadók Szövetségének szervezésében az elmúlt négy évben több mint 120 magyar gazdasági vezető, illetve vállalkozó végzett el menedzserképző tanfolyamot Belgiumban. E szakemberek találkozóját rendezték meg szombaton Budapesten az Erzsébet szállóban. A találkozón elhangzott: a magyar és a flamand kormány között megkötött műszaki, tudományos, kulturális és gazdasági megállapodás kereteit eddig nem töltötték ki, ezért 1997-től új típusú kormányközi kapcsolatokra törekednek. MINDEN EDDIGINÉL jobb évet zárt, eddigi legmagasabb árbevételét és nyereségét produkálta a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. - fejtette ki a cég múlt heti közgyűlésén Bogsch Erik vezérigazgató. Az árbevétel az 1992-es év 13,1 milliárd forintjáról folyamatosan emelkedve 1995-re 27,1 milliárd forintra növekedett. Dollárban kifejezve a három évvel ezelőtti 165,7 millió dolláros bevétel 221,9 millió dollárra nőtt. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az adózás előtti nyereségben is, amely 1995- ben 7,9 milliárd forintot tett ki - ez 64,1 millió dollárral egyenértékű. A növekmény forintban számítva 1994-hez viszonyítva 83,7 százalék, dollárban 57,9 százalék. MA ÜL ÖSSZE Belgrádban a magyar-jugoszláv tárcaközi operatív bizottság, melyben a KHVM, illetve a jugoszláv közlekedési és hírközlési minisztérium képviselői vesznek részt. Az ülésen Gyurkovics Sándor, a magyar szaktárca közigazgatási államtitkára megbeszélést folytat Rudimir Saranovic miniszterhelyettessel. Egyebek mellett tárgyalnak az M5-ös autópálya országhatárig való megépítéséről, melynek tervezett ideje 2003 december 31. A HYPO-BANK HUNGÁRIA RT. kibocsájtotta első EC/MC kártyáit, a Silver Business Cardot, azaz az ezüstkártyát a vállalati ügyfelek számára ajánlja, a forintszámlához kapcsolódó Classic-Domestic Cardot a hazai forgalomban lehet használni, és a Classic Cardot a magánügyfelek vehetik igénybe. Mindhárom kártyatípus classic jellegű, tehát lehetővé teszi mind az elektronikus, mind pedig a hagyományos felhasználást. A kártyához kapcsolódó számlán lévő pénz sávosan kamatozik, az óvadék a Hypo plus betétszámla kondícióit követi. Ma is vannak kitűnő mérnökeink Michelberger Pál Európa technikai sokszínűségéről és a magyar műszaki elitről A technikai fejlődés és a műszaki felsőoktatás Magyarországon címmel millecentenáriumi kiállítás nyílt a hét végén a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ez alkalommal rendezett tudományos tanácskozáson Michelberger Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke előadást tartott a honi műszaki fejlődés és az európaiság összefüggéséről. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a professzor a magyarországi gazdasági lemaradás és a mérnöki felelősség összefüggéseiről is beszélt. - Úgy tűnik, hogy a műszaki haladás inkább globális, és nem földrészek szerint elkülönülő folyamat. Lehet-e mégis európai vonásokra rámutatni? - Kétségtelen, hogy az európai műszaki fejlődésnek vannak olyan sajátosságai, amelyek Japánban vagy az Egyesült Államokban nem mutatkoznak meg. Ugyanakkor rengeteg közös vonása is van a műszaki fejlesztésnek és fejlődésnek a világ különböző államaiban. Egysíkú Amerika - Nevén nevezhető-e egy-két európai vonás a technikai haladásban? - Talán a sokszínűséget emelhetnénk ki Európában. Ez megjelenik a sok nyelvben is, de akár abban is, hogy több fajta televíziós rendszer létezik - PAL, SECAM -, többféle villamos ellátórendszer működött a vasúti vontatásban és így tovább. Tehát több szálon indult el a fejlődés mindig, és a végén kiválasztódtak a leggazdaságosabb, leginkább életrevaló megoldások. Amerikában ez nem volt jellemző. Az ottani autóipar a Forddal indult és sokáig nem volt semmi más, csak Ford 2T. Tehát egysíkú volt ez az ágazat akkor, amikor Európában már számos nemzetnek megvolt a saját autómárkája. A régiek közül jó néhány ma is él. Például az Opel, a Citroen, a Peugeot létezik, a Volkswagen már viszonylag a frissebbek közé tartozik. Az aradi autógyár megszűnt ugyan, de helyette működik Brassóban, és így tovább. Nem volt piac Mindamellett mára az európai műszaki fejlesztés jelentősen lemaradt mind Japán, mind Amerika mögött. Van-e esély arra, hogy például az Európai Unió révén fölzárkózzon az öreg kontinens? - Az európai műszaki fejlesztés tudásban nem maradt le. A gazdaság van hátrányban. Túl kicsi Európa, azon belül az Európai Unió is ahhoz a nagy piachoz képest, amely például a Távol- Keleten alakult ki. Kína, Japán Korea, Indonézia, Ausztrália egy hatalmas piaci konglomerátum. Ugyancsak nagy az észak-amerikai konglomerátum is - Kanada, Egyesült Államok, Mexikó amelyhez csatlakozik majd Dél- Amerika. Ezek mögött a szegregált európai piac maradt le. Ahhoz, hogy a földrész műszaki fejlődése lépést tudjon tartani az említett régiókkal, a gazdasági növekedésnek kell megfelelő szintet elérnie. Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak a jelenlegi tizenöt tagon kívül további államokra is ki kell terjednie. -A magyar mérnökök számára mi testesítheti meg az európai tartalmat? - Ugyanez érvényes idehaza is. Gyakori példa a múlt századi műszaki fejlődés. Ennek kétségtelenül voltak belső hajtóerői, például a vasútépítés és a mezőgazdasági gépipar felfuttatása. De ez csak úgy alakulhatott ki, hogy az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Azaz viszonylag nagy piacra tudott termelni, kellő mennyiségben volt alkalma terményeket eladni. Ez szűnt meg azzal, hogy a monarchia felbomlott, és az egymással szemben álló utódállamok kereskedés helyett inkább viaskodtak egymással. Később az a bizonyos négy évtized hatott bénítólag a műszaki fejlesztőkre. Akadnak, akik szerint a szakma megróható amiatt, hogy engedett a KGST-ben lehetővé vált elkényelmesedésnek, s nem hatottak az elmékre a szakmai impulzusok. Jogos-e ez az észrevétel? - A KGST kvázipiac volt, politikai elhatározásokból voluntarista módon működtették. Ennek voltak előnyei természetesen, hiszen a megállapodások révén öt-öt évig lehetett biztonsággal termelni és értékesíteni. Ám ami kialakult a KGST-ben, nem felelt meg a természetes piaci állapotnak. Pro és kontra lehet példákat említeni. A Rába évente tizenöt-húszezer motort gyártott, míg egy nyugat-európai haszonjármű-motorgyár évi ötvenezer motornál volt rentábilis. A másik végletes példa az Ikarusé, amely tizennégyezer buszt is gyártott egy esztendőben, míg nyugat-európai társai három-négyezret állítottak elő. Ilyen mesterséges állapot, mihelyt a kvázipiac kidől mögüle, összeomlik. A magyar iparban emiatt esett vissza negyven százalékkal a termelés. Most próbáljuk az egészséges arányokat helyreállítani. - A nehézségekben mennyire játszott közre a mérnökök esetleges szakmai igénytelensége? - Három tényező kényelmesíthette el a szakmailag kevésbé igényes műszakiakat. A jobb minőségért nem kellett különösebben fáradozni, mert megállapodások rögzítették, hogy ki a szállító. A határidők módosításakor is mindig lehetett valamire hivatkozni. Az árra sem volt érzékeny a rendszer, mert tulajdonképpen nem is tudtuk, hogy mi mennyibe kerül. Most kell megtanulnunk, hogy jó minőségben, határidőre és versenyképes áron termeljünk. Íj és dízelmotor - Kell-e önkritikát gyakorolnia a szakmának mindezek miatt? - Nem. Mert a magyar iparban ebben az időszakban is mindig voltak olyan részágazatok, amelyek nyugaton is tudtak értékesíteni. Sajátos kétarcúság mutatkozott egyidejűleg. Az Ikarusban például két szerkesztőiroda működött, az egyik a keleti, a másik a nyugati piacra tervezett. Ez a kettősség más területeken is fennállt, így az élvonalbeli tudás mindig jelen volt az országban. Rokonszenves, hogy a Műegyetem és az Országos Műszaki Múzeum millecentenáriumi kiállítást és tudományos emlékülést rendezett. Csakhogy ez is fölidézi, hogy a honfoglalók az akkori csúcstechnikát hozták a Kárpát-medencébe. A mai magyar mérnökök emelt fővel nézhetnének-e az akkori reflexís és damaszkuszi szablya készítőinek szemébe? - Az a képzés, amelyet itt, a Műegyetemen adunk, a mai csúcstechnika alkalmazására és fejlesztésére készíti fel a fiatal mérnököket. Elméleti tudásuk megfelelő. Ezt az bizonyítja, hogy a külföldön részképzésen tanuló diákjaink tíz-tizenöt százalékuk részesül nyugaton egy vagy két féléven keresztül oktatásban - általában jobb eredményeket érnek el, mint az ottani honos hallgatók, pedig vagy németül vagy franciául vagy angolul kell a vizsgákat letenniük. A másik bizonyíték pedig az, hogy az itt végzett mérnökök nagyon jelentős hányada külföldi, kiemelkedő vállalatoknál tud fejlesztőként elhelyezkedni, és előbb-utóbb vezető posztra jut. Például a Cummings motorgyár - mely a világ legjobb dízelmotorjait állítja elő - Peer Gyulát, a mi egyetemünkön végzett mérnököt tudja egyik elnökhelyettesi székében. - Ezek a kiváló műszakiak visszajönnek-e majd az ezeregyszáz éves hazába? • Részben visszajönnek, részben üzletet hoznak vissza. Tehát a kint maradókat sem érzem kifejezett veszteségnek, s a folyamatot nem látom egyértelmű agyelszívásnak. Aki üzletet hoz, akár gyártásban, akár fejlesztésben, éppolyan hasznos, mint az, aki tapasztalatokkal felvértezve jön haza. Molnár Pál Munkatárs-közvetítés Győrött Közmunkától a nyelvtudásig A Közmunkatanács megalakulása élénkülést hozhat a tartós munkanélküliek alkalmazási lehetőségeiben. A Workplus iroda vállalja páldául, hogy ötvenen felüli, alulképzett munkanélküliek kérelmeivel foglalkozik. Mintha csak a diplomások elhelyezkedési esélyeivel foglalkoznának a privát munkahelykereső és fejvadász cégek, pedig tudjuk, hogy a félmillió munkanélküli között a legkülönbözőbb képzettségű, életkorú emberek vannak - fejtette ki lapunknak Kántor András, a Workplus győri irodájának vezetője - A mi nyilvántartásunkban hat-nyolc százalék azok aránya, akiket már átképzéssel sem nagyon lehet munkába állítani, de mivel jelentkeztek nálunk, biztos, hogy dolgozni szeretnének. A Közmunkatanács felállításával a közhasznú munkák kínálata jelentősen szélesedik. - Úgy tűnik, hogy Győr-Moson-Sopronban minden álláshirdetés mellé odakerül a „nyelvismeret szükséges” címke. Reálisak ezek a kívánságok? - Az eltelt néhány évben tényleg nagyon keményen tartották magukat a külföldi befektetők a nyelvismerethez. Mára enyhülőben vannak ezek a követelmények, sőt az életkor tekintetében is engedékenyebbek. A munkaadók mára felismerték, hogy a korrekt, precíz szakmunka nem feltétlenül köthető némettudáshoz és 35 év alatti életkorhoz. Úgy gondoljuk, hogy az üzleti életbe belépni, vállalkozóvá válni, vagy ügynöki munkát végezni olyasvalakinek, aki ezt korábban soha nem próbálta, igen nagy kockázat. Hat-nyolc hónapig szinte minimális a jövedelem. - Miért kötött megállapodást a Workplus két győri főiskolával? - Megbízóink szeretik a frissen végzett fiatalokat. A minőségbiztosítónak, az ipari, logisztikai szakembereknek, a pénzügyi vezetőknek, a jól képzett tbügyintézőnek, az ipari formatervezőnek és az angolul tudó munkavédelmi szakembernek egyébként nagy a kereslete ebben a régióban. (m. á.) Tőzsdehét Pénteki rekordok Az álmos hétkezdés után parádés, rekordoktól hemzsegő zárást produkált az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciója. A május elsejei ünnep is közrejátszott abban, hogy a parkettet csütörtökig árapály és meglehetősen lanyha kereskedés uralta. Pénteken aztán napvilágot látott a Richter Gedeon Rt. első negyedéves jelentése, aminek következtében nemcsak e cég papírjai iránt élénkült meg a kereslet, hanem a többi perspektivikusnak tekintett részvény iránt is. Az 5,1 milliárd forintos heti részvényforgalom csaknem felét végül a Richter és a BorsodChem papírjai adták. Előbbire 5350 forintos nyitás után hét közben 5125 forinton is kötöttek üzletet, ám az első három hónap jó eredményeiről napvilágra került hírek hatására pénteken 5650-ig „szállt el” a jegyzése. A BorsodChem-részvények is hullámvölgyet éltek át: árfolyamuk 2635 forintig is leesett, de aztán a hét végére felment egészen 2780-ig. A Richter és az Egis e héten is együtt mozgott, ami ezúttal azt jelentette, hogy a rekorderedménnyel büszkélkedő gyógyszergyár magával rántotta (minden bizonnyal hasonlóan eredményes, de ezt egyelőre nem közlő társát. Az Egis árfolyama 6750 forintig ment fel, ami mintegy 10 százalékkal magasabb a hétközben beütött üzletek többségénél. Új csúcsot ért el az OTP (1640 forint), a Graboplast (3400) és a Danubius (2300) is, míg a MOL tartotta az árát 1620 forint környékén. Átmeneti visszaesés után a hetet már 27 ezer forinton zárta az Inter-Európa Bank részvénye is. A kárpótlási jegyek megítélése alig változott: jegyzésük 373 és 391 forint között ingadozott. Banyár László A VALUTAÁRFOLYAMOK MÁJUS 3-ÁA (egy egységre forintban) * május 3-i árfolyam Angol font Francia frank Német márka Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ^American Express Hungary Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás POSTABANK* 215,52 228,85 27,77 29,49 93,78 99,58 91,68 97,35 1332,95 1415,40 115,28 122,41 20,88 22,17 143,44 152,31 K & H Rt.* 215,24 228,56 27,74 29,46 93,72 99,52 91,60 97,26 1332,04 1414,44 115,25 122,37 20,56 22,50 143,31 152,17 KONZUM 215,25 228,56 27,72 29,43 93,81 99,61 91,54 97,21 1332,00 1415,00 115,18 122,30 20,94 22,23 143,22 152,08 OTP* 215,71 228,81 27,79 29,47 93,84 99,62 91,87 97,23 1333,69 1415,99 115,32 122,42 20,74 22,38 143,72 152,12 AMEX*a* 208,88 223,52 26,91 28,80 90,91 97,28 88,86 95,09 1292,14 1382,66 111,74 119,57 20,23 21,66 139,03 148,77 Gazdaság „Tantárgy” a vállalkozás Baross Gábor egyenesági leszármazottja, a Kanadából hazatelepült dr. Baross Dénes is felvállalta az ifjúság támogatását. A Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány nemrégiben feltérképezte a vasminiszterről elnevezett iskolákat. A borsodi Parasznya körzeti általános iskolája is a vasutak államosítójának nevét vette fel, s szombaton ennek jegyében rendezték meg a faluban a Baross-napokat. Az alapítvány mecénásként segíti a parasznyai oktatási intézményt. Rendhagyó módon iskolásokat juttatnak ahhoz a lehetőséghez, hogy saját ötleteik alapján életre hívott vállalkozásaik révén akár milliomosok is lehessenek. A kanadai Milliomos akarok lenni! elnevezésű „találmány” sikeresen debütált két esztendeje Budapesten, Nyíregyházán, Szegeden és Székesfehérváron. Bár a parasznyai feltételek formailag nem felelnek meg a kiírásoknak, mégis bekapcsolódhattak a programba. (buzafalvi) HÉTFŐ 1996. május 6. Ki a piacvezető? Hazai gyártók ellenvéleményen Összeszólalkozással kezdődött, számháborúval folytatódott a hazai autópiac két legjelesebb résztvevője, a Suzuki és az Opel közötti vita. A problémát az első negyedéves forgalmazás adatainak kétségtelenül erősen félreérthető kezelése váltotta ki az esztergomi autógyárral, és a szentgotthárdi összeszerelő üzemmel rendelkező Magyar Suzuki Rt. és az Opel Hungary között. Az Opel legnagyobb konkurensének azt vetette a szemére, hogy sűrű egymásutánban kétfajta listát is kibocsátott az idei első negyedéves eladási adatairól. Míg az elsőben 2473 személyautó értékesítéséről adott számot a japán érdekeltségű Suzuki Rt., addig a távol-keleti vállalatbirodalom fejének minapi magyarországi vizitje előtt - azaz jó két héttel később - közzétett adatok szerint 1996 első három hónapjában már 2646 kocsi eladásával büszkélkedhetett Esztergom. Az 1992-es szentgotthárdi termeléskezdet óta mindig az eladások éllovasának számító Opel természetesen „adminisztratív támadásnak” vette a Suzuki kettős adatközlését. Dános András szakigazgató szerint az Opel Hungary kétségtelenül elismeri versenytársai valódi eredményeit, ennek ellenére az első idei Suzuki-adatközlést tekinti hitelesnek, és nem azt, amit már a hazai piac időközben közzétett első negyedéves eredményének ismeretében hozott nyilvánosságra a konkurencia, így aztán a Suzuki 2473 autó eddigi eladási erdményével szemben továbbra is az Opelé az elsőség a 2729 darabos értékesítéssel. „Miután a piac igen érzékennyé vált az ismert gazdasági szigorítások mellett, fontos szondaszerephez jutnak az adatközlések - vélekedett az Opel szakembere. - Éppen ezért nem akarunk számháborút senkivel.” A szópárbaj lezárását javasolja a Suzuki Rt. vezérigazgatóhelyettese. Bánki Frigyes ugyanakkor nem fogadja el azt az érvet, hogy cége másfajta számításon alapuló adatokat közölt volna. Náluk ugyanis eddig is azt tartották számon eladott mennyiségnek, ami elhagyta az esztergomi gyárkaput; a kereskedőknek leszámlázott kocsik gyakorlatilag értékesítettnek tekinthetők. Bánki Frigyes ugyanakkor készségesen elismerte: eddig mindig az Opel volt a piacvezető Magyarországon, ezért a Suzuki célja elhódítani az elsőséget. A vezető arra a kérdésünkre, hogy ha csak a ténylegesen eladott darabszámot vetnénk össze, milyen lenne az eredmény, némileg bizonytalanul válaszolt. Szerinte „az a szám mindenképpen kisebb lenne, de egészen biztosan nagyon a csúcson van a Suzuki, közvetlenül egymás mellett az Opellel”. (varjú)