Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-06 / 105. szám

8 Magyartant RÖVIDEN AZ ÓZDI SZINDRÓMA nem uralkodhat el Dudaron, amelyre tar­tósan magas munkanélküliség a jel­lemző - hangsúlyozta Suchman Ta­más szombaton Dudaron. Az itt bá­nyászható szenet magas huminsav­­tartalma alkalmassá teszi mezőgaz­dasági hasznosításra, de a terme­lésfelfutáshoz, a szénhasznosításhoz idő és befektető kellene. Suchman Tamás kijelentette, nem ígérget, de a közgazdasági alapokon nyugvó tá­mogatástól sem zárkózik el. A FLAMAND KÖZÖSSÉG KORMÁNYÁNAK támogatásá­val és a belgiumi Keresztény Munkaadók Szövetségének szer­vezésében az elmúlt négy évben több mint 120 magyar gazdasági vezető, illetve vállalkozó végzett el menedzserképző tanfolyamot Belgiumban. E szakemberek talál­kozóját rendezték meg szombaton Budapesten az Erzsébet szállóban. A találkozón elhangzott: a magyar és a flamand kormány között megkötött műszaki, tudományos, kulturális és gazdasági megállapo­dás kereteit eddig nem töltötték ki, ezért 1997-től új típusú kormány­közi kapcsolatokra törekednek. MINDEN EDDIGINÉL jobb évet zárt, eddigi legmagasabb árbevéte­lét és nyereségét produkálta a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. - fejtette ki a cég múlt heti köz­gyűlésén Bogsch Erik vezérigazga­tó. Az árbevétel az 1992-es év 13,1 milliárd forintjáról folyamatosan emelkedve 1995-re 27,1 milliárd forintra növekedett. Dollárban ki­fejezve a három évvel ezelőtti 165,7 millió dolláros bevétel 221,9 millió dollárra nőtt. Ugyanez a ten­dencia figyelhető meg az adózás előtti nyereségben is, amely 1995- ben 7,9 milliárd forintot tett ki - ez 64,1 millió dollárral egyenértékű. A növekmény forintban számítva 1994-hez viszonyítva 83,7 száza­lék, dollárban 57,9 százalék. MA ÜL ÖSSZE Belgrádban a ma­­gyar-jugoszláv tárcaközi operatív bizottság, melyben a KHVM, illet­ve a jugoszláv közlekedési és hír­közlési minisztérium képviselői vesznek részt. Az ülésen Gyurko­­vics Sándor, a magyar szaktárca közigazgatási államtitkára megbe­szélést folytat Rudimir Saranovic miniszterhelyettessel. Egyebek mellett tárgyalnak az M5-ös autó­pálya országhatárig való megépíté­séről, melynek tervezett ideje 2003 december 31. A HYPO-BANK HUNGÁRIA RT. kibocsájtotta első EC/MC kár­tyáit, a Silver­ Business Cardot, az­az az ezüstkártyát a vállalati ügyfe­lek számára ajánlja, a forintszámlá­hoz kapcsolódó Classic-Domestic Cardot a hazai forgalomban lehet használni, és a Classic Cardot a magánügyfelek vehetik igénybe. Mindhárom kártyatípus classic jel­legű, tehát lehetővé teszi mind az elektronikus, mind pedig a hagyo­mányos felhasználást. A kártyához kapcsolódó számlán lévő pénz sá­vosan kamatozik, az óvadék a Hypo­ plus betétszámla kondícióit követi. Ma is vannak kitűnő mérnökeink Michelberger Pál Európa technikai sokszínűségéről és a magyar műszaki elitről A technikai fejlődés és a műszaki felsőoktatás Ma­gyarországon címmel mil­­lecentenáriumi kiállítás nyílt a hét végén a Buda­pesti Műszaki Egyetemen. Az ez alkalommal rende­zett tudományos tanácsko­záson Michelberger Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke elő­adást tartott a honi műsza­ki fejlődés és az európai­ság összefüggéséről. A Ma­gyar Nemzetnek nyilatkoz­va a professzor a magyar­­országi gazdasági lemara­dás és a mérnöki felelősség összefüggéseiről is beszélt. - Úgy tűnik, hogy a műszaki haladás inkább globális, és nem földrészek szerint elkülönülő fo­lyamat. Lehet-e mégis európai vonásokra rámutatni? - Kétségtelen, hogy az európai műszaki fejlődésnek vannak olyan sajátosságai, amelyek Japánban vagy az Egyesült Államokban nem mu­tatkoznak meg. Ugyanakkor rengeteg közös vonása is van a műszaki fejlesztésnek és fejlő­désnek a világ különböző álla­maiban. Egysíkú Amerika - Nevén nevezhető-e egy-két európai vonás a technikai hala­dásban? - Talán a sokszínűséget emelhetnénk ki Európában. Ez megjelenik a sok nyelvben is, de akár abban is, hogy több faj­ta televíziós rendszer létezik - PAL, SECAM -, többféle villa­mos ellátórendszer működött a vasúti vontatásban és így to­vább. Tehát több szálon indult el a fejlődés mindig, és a végén kiválasztódtak a leggazdaságo­sabb, leginkább életrevaló meg­oldások. Amerikában ez nem volt jellemző. Az ottani autó­ipar a Forddal indult és sokáig nem volt semmi más, csak Ford 2T. Tehát egysíkú volt ez az ágazat akkor, amikor Európá­ban már számos nemzetnek megvolt a saját autómárkája. A régiek közül jó néhány ma is él. Például az Opel, a Citroen, a Peugeot létezik, a Volkswagen már viszonylag a frissebbek kö­zé tartozik. Az aradi autógyár megszűnt ugyan, de helyette működik Brassóban, és így to­vább. Nem volt piac­ ­ Mindamellett mára az európai műszaki fejlesztés je­lentősen lemaradt mind Japán, mind Amerika mögött. Van-e esély arra, hogy például az Európai Unió révén fölzárkóz­zon az öreg kontinens? - Az európai műszaki fej­lesztés tudásban nem maradt le. A gazdaság van hátrányban. Túl kicsi Európa, azon belül az Euró­pai Unió is ahhoz a nagy piachoz képest, amely például a Távol- Keleten alakult ki. Kína, Japán Korea, Indonézia, Ausztrália egy hatalmas piaci konglomerátum. Ugyancsak nagy az észak-ameri­kai konglomerátum is - Kanada, Egyesült Államok, Mexikó amelyhez csatlakozik majd Dél- Amerika. Ezek mögött a szegre­gált európai piac maradt le. Ah­hoz, hogy a földrész műszaki fej­lődése lépést tudjon tartani az említett régiókkal, a gazdasági növekedésnek kell megfelelő szintet elérnie. Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak a je­lenlegi tizenöt tagon kívül továb­bi államokra is ki kell terjednie. -A magyar mérnökök szá­mára mi testesítheti meg az európai tartalmat? - Ugyanez érvényes ideha­za is. Gyakori példa a múlt szá­zadi műszaki fejlődés. Ennek kétségtelenül voltak belső haj­tóerői, például a vasútépítés és a mezőgazdasági gépipar felfut­tatása. De ez csak úgy alakulha­tott ki, hogy az ország az Oszt­rák-Magyar Monarchia része volt. Azaz viszonylag nagy pi­acra tudott termelni, kellő mennyiségben volt alkalma ter­ményeket eladni. Ez szűnt meg azzal, hogy a monarchia fel­bomlott, és az egymással szem­ben álló utódállamok kereske­dés helyett inkább viaskodtak egymással.­­ Később az a bizonyos négy évtized hatott bénítólag a műszaki fejlesztőkre. Akadnak, akik szerint a szakma megróha­tó amiatt, hogy engedett a KGST-ben lehetővé vált elké­nyelmesedésnek, s nem hatottak az elmékre a szakmai impulzu­sok. Jogos-e ez az észrevétel? - A KGST kvázipiac volt, politikai elhatározásokból vo­luntarista módon működtették. Ennek voltak előnyei természe­tesen, hiszen a megállapodások révén öt-öt évig lehetett bizton­sággal termelni és értékesíteni. Ám ami kialakult a KGST-ben, nem felelt meg a természetes piaci állapotnak. Pro és kontra lehet példákat említeni. A Rába évente tizenöt-húszezer motort gyártott, míg egy nyugat-euró­pai haszonjármű-motorgyár évi ötvenezer motornál volt rentá­bilis. A másik végletes példa az Ikarusé, amely tizennégyezer buszt is gyártott egy esztendő­ben, míg nyugat-európai társai három-négyezret állítottak elő. Ilyen mesterséges állapot, mi­helyt a kvázipiac kidől mögüle, összeomlik. A magyar iparban emiatt esett vissza negyven szá­zalékkal a termelés. Most pró­báljuk az egészséges arányokat helyreállítani. - A nehézségekben mennyire játszott közre a mérnökök esetle­ges szakmai igénytelensége? - Három tényező kényelme­­síthette el a szakmailag kevésbé igényes műszakiakat. A jobb minőségért nem kellett különö­sebben fáradozni, mert megálla­podások rögzítették, hogy ki a szállító. A határidők módosítá­sakor is mindig lehetett valami­re hivatkozni. Az árra sem volt érzékeny a rendszer, mert tulaj­donképpen nem is tudtuk, hogy mi mennyibe kerül. Most kell megtanulnunk, hogy jó minő­ségben, határidőre és verseny­­képes áron termeljünk. Íj és dízelmotor - Kell-e önkritikát gyako­rolnia a szakmának mindezek miatt? - Nem. Mert a magyar ipar­ban ebben az időszakban is mindig voltak olyan részágaza­tok, amelyek nyugaton is tudtak értékesíteni. Sajátos kétarcúság mutatkozott egyidejűleg. Az Ikarusban például két szerkesz­tőiroda működött, az egyik a keleti, a másik a nyugati piacra tervezett. Ez a kettősség más te­rületeken is fennállt, így az él­vonalbeli tudás mindig jelen volt az országban.­­ Rokonszenves, hogy a Műegyetem és az Országos Mű­szaki Múzeum millecentenáriu­­mi kiállítást és tudományos em­lékülést rendezett. Csakhogy ez is fölidézi, hogy a honfoglalók az akkori csúcstechnikát hozták a Kárpát-medencébe. A mai magyar mérnökök emelt fővel nézhetnének-e az akkori reflexís és damaszkuszi szablya készítő­inek szemébe? - Az a képzés, amelyet itt, a Műegyetemen adunk, a mai csúcstechnika alkalmazására és fejlesztésére készíti fel a fiatal mérnököket. Elméleti tudásuk megfelelő. Ezt az bizonyítja, hogy a külföldön részképzésen tanuló diákjaink­­ tíz-tizenöt százalékuk részesül nyugaton egy vagy két féléven keresztül oktatásban - általában jobb eredményeket érnek el, mint az ottani honos hallgatók, pedig vagy németül vagy franciául vagy angolul kell a vizsgákat letenniük. A másik bizonyíték pedig az, hogy az itt végzett mérnökök nagyon jelentős há­nyada külföldi, kiemelkedő vál­lalatoknál tud fejlesztőként el­helyezkedni, és előbb-utóbb ve­zető posztra jut. Például a Cum­­mings motorgyár - mely a világ legjobb dízelmotorjait állítja elő - Peer Gyulát, a mi egyetemün­kön végzett mérnököt tudja egyik elnökhelyettesi székében. - Ezek a kiváló műszakiak visszajönnek-e majd az ezeregy­száz éves hazába? •­­ Részben visszajönnek, részben üzletet hoznak vissza. Tehát a kint maradókat sem ér­zem kifejezett veszteségnek, s a folyamatot nem látom egyértel­mű agyelszívásnak. Aki üzletet hoz, akár gyártásban, akár fej­lesztésben, éppolyan hasznos, mint az, aki tapasztalatokkal felvértezve jön haza. Molnár Pál Munkatárs-közvetítés Győrött Közmunkától a nyelvtudásig A Közmunkatanács megala­kulása élénkülést hozhat a tartós munkanélküliek alkalmazási le­hetőségeiben. A Workplus iroda vállalja páldául, hogy ötvenen fe­lüli, alulképzett munkanélküliek kérelmeivel foglalkozik.­­ Mintha csak a diplomások elhelyezkedési esélyeivel foglal­koznának a privát munkahelyke­reső és fejvadász cégek, pedig tudjuk, hogy a félmillió munka­­nélküli között a legkülönbözőbb képzettségű, életkorú emberek vannak - fejtette ki lapunknak Kántor András, a Workplus győri irodájának vezetője - A mi nyil­vántartásunkban hat-nyolc száza­lék azok aránya, akiket már át­képzéssel sem nagyon lehet mun­kába állítani, de mivel jelentkez­tek nálunk, biztos, hogy dolgozni szeretnének. A Közmunkatanács felállításával a közhasznú mun­kák kínálata jelentősen szélese­dik. - Úgy tűnik, hogy Győr-Mo­­son-Sopronban minden álláshir­detés mellé odakerül a „nyelvis­meret szükséges” címke. Reáli­sak ezek a kívánságok? - Az eltelt néhány évben tényleg nagyon keményen tartot­ták magukat a külföldi befekte­tők a nyelvismerethez. Mára enyhülőben vannak ezek a követelmények, sőt az életkor te­kintetében is engedékenyebbek. A munkaadók mára felismerték, hogy a korrekt, precíz szakmun­ka nem feltétlenül köthető né­mettudáshoz és 35 év alatti élet­korhoz. Úgy gondoljuk, hogy az üzleti életbe belépni, vállalkozó­vá válni, vagy ügynöki munkát végezni olyasvalakinek, aki ezt korábban soha nem próbálta, igen nagy kockázat. Hat-nyolc hónapig szinte minimális a jöve­delem. - Miért kötött megállapodást a Workplus két győri főiskolával? - Megbízóink szeretik a fris­sen végzett fiatalokat. A minő­ségbiztosítónak, az ipari, logisz­tikai szakembereknek, a pénz­ügyi vezetőknek, a jól képzett tb­­ügyintézőnek, az ipari formater­vezőnek és az angolul tudó mun­kavédelmi szakembernek egyéb­ként nagy a kereslete ebben a ré­gióban. (m. á.) Tőzsdehét Pénteki rekordok Az álmos hétkezdés után pa­rádés, rekordoktól hemzsegő zá­rást produkált az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsde részvény­­szekciója. A május elsejei ün­nep is közrejátszott abban, hogy a parkettet csütörtökig árapály és meglehetősen lanyha keres­kedés uralta. Pénteken aztán napvilágot látott a Richter Ge­deon Rt. első negyedéves jelen­tése, aminek következtében nemcsak e cég papírjai iránt élénkült meg a kereslet, hanem a többi perspektivikusnak tekin­tett részvény iránt is. Az 5,1 milliárd forintos heti részvény­­forgalom csaknem felét végül a Richter és a BorsodChem papír­jai adták. Előbbire 5350 forintos nyitás után hét közben 5125 fo­rinton is kötöttek üzletet, ám az első három hónap jó eredmé­nyeiről napvilágra került hírek hatására pénteken 5650-ig „szállt el” a jegyzése. A Bor­­sodChem-részvények is hullám­völgyet éltek át: árfolyamuk 2635 forintig is leesett, de aztán a hét végére felment egészen 2780-ig. A Richter és az Egis e héten is együtt mozgott, ami ezúttal azt jelentette, hogy a rekord­­eredménnyel büszkélkedő gyógyszergyár magával rántotta (minden bizonnyal hasonlóan eredményes, de ezt egyelőre nem közlő­ társát. Az Egis árfo­lyama 6750 forintig ment fel, ami mintegy 10 százalékkal ma­gasabb a hétközben beütött üz­letek többségénél. Új csúcsot ért el az OTP (1640 forint), a Gra­boplast (3400) és a Danubius (2300) is, míg a MOL tartotta az árát 1620 forint környékén. Át­meneti visszaesés után a hetet már 27 ezer forinton zárta az In­­ter-Európa Bank részvénye is. A kárpótlási jegyek megítélése alig változott: jegyzésük 373 és 391 forint között ingadozott. Banyár László A VALUTAÁRFOLYAMOK MÁJUS 3-ÁA (egy egységre forintban) * május 3-i árfolyam Angol font Francia frank Német márka Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ^American Express Hungary Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás Vétel Eladás POSTABANK* 215,52 228,85 27,77 29,49 93,78 99,58­­ 91,68 97,35 1332,95 1415,40 115,28 122,41 20,88 22,17 143,44 152,31 K & H Rt.* 215,24 228,56 27,74 29,46 93,72 99,52 91,60 97,26 1332,04 1414,44 115,25 122,37 20,56 22,50 143,31 152,17 KONZUM 215,25 228,56 27,72 29,43 93,81 99,61 91,54 97,21 1332,00 1415,00 115,18 122,30 20,94 22,23 143,22 152,08 OTP* 215,71 228,81 27,79 29,47 93,84 99,62 91,87 97,23 1333,69 1415,99 115,32 122,42 20,74 22,38 143,72 152,12 AMEX*a* 208,88 223,52 26,91 28,80 90,91 97,28 88,86 95,09 1292,14 1382,66 111,74 119,57 20,23 21,66 139,03 148,77 Gazdaság „Tantárgy” a vállalkozás Baross Gábor egyenesági le­származottja, a Kanadából haza­települt dr. Baross Dénes is fel­vállalta az ifjúság támogatását. A Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány nemrégiben feltérké­pezte a vasminiszterről elneve­zett iskolákat. A borsodi Parasz­­nya körzeti általános iskolája is a vasutak államosítójának nevét vette fel, s szombaton ennek je­gyében rendezték meg a faluban a Baross-napokat. Az alapítvány mecénásként segíti a parasznyai oktatási intézményt. Rendhagyó módon iskolásokat juttatnak ah­hoz a lehetőséghez, hogy saját ötleteik alapján életre hívott vál­lalkozásaik révén akár milliomo­sok is lehessenek. A kanadai Mil­liomos akarok lenni! elnevezésű „találmány” sikeresen debütált két esztendeje Budapesten, Nyír­egyházán, Szegeden és Székesfe­hérváron. Bár a parasznyai felté­telek formailag nem felelnek meg a kiírásoknak, mégis bekap­csolódhattak a programba. (buzafalvi) HÉTFŐ 1996. május 6. Ki a piacvezető? Hazai gyártók ellenvéleményen Összeszólalkozással kezdő­dött, számháborúval foly­tatódott a hazai autópiac két legjelesebb résztvevő­je, a Suzuki és az Opel kö­zötti vita. A problémát az első negyed­éves forgalmazás adatainak két­ségtelenül erősen félreérthető kezelése váltotta ki az esztergo­mi autógyárral, és a szentgott­hárdi összeszerelő üzemmel rendelkező Magyar Suzuki Rt. és az Opel Hungary között. Az Opel legnagyobb konkurensé­nek azt vetette a szemére, hogy sűrű egymásutánban kétfajta lis­tát is kibocsátott az idei első ne­gyedéves eladási adatairól. Míg az elsőben 2473 személyautó értékesítéséről adott számot a japán érdekeltségű Suzuki Rt., addig a távol-keleti vállalatbiro­dalom fejének minapi magyar­­országi vizitje előtt - azaz jó két héttel később - közzétett adatok szerint 1996 első három hónap­jában már 2646 kocsi eladásá­val büszkélkedhetett Esztergom. Az 1992-es szentgotthárdi ter­meléskezdet óta mindig az el­adások éllovasának számító Opel természetesen „adminiszt­ratív támadásnak” vette a Suzu­ki kettős adatközlését. Dános András szakigazgató szerint az Opel Hungary kétségtelenül el­ismeri versenytársai valódi eredményeit, ennek ellenére az első idei Suzuki-adatközlést te­kinti hitelesnek, és nem azt, amit már a hazai piac időközben közzétett első negyedéves ered­ményének ismeretében hozott nyilvánosságra a konkurencia, így aztán a Suzuki 2473 autó eddigi eladási erdményével szemben továbbra is az Opelé az elsőség a 2729 darabos érté­kesítéssel. „Miután a piac igen érzé­kennyé vált az ismert gazdasági szigorítások mellett, fontos szondaszerephez jutnak az adat­közlések - vélekedett az Opel szakembere. - Éppen ezért nem akarunk számháborút senkivel.” A szópárbaj lezárását java­solja a Suzuki Rt. vezérigazgató­helyettese. Bánki Frigyes ugyan­akkor nem fogadja el azt az ér­vet, hogy cége másfajta számítá­son alapuló adatokat közölt vol­na. Náluk ugyanis eddig is azt tartották számon eladott mennyi­ségnek, ami elhagyta az eszter­gomi gyárkaput; a kereskedők­nek leszámlázott kocsik gyakor­latilag értékesítettnek tekinthe­tők. Bánki Frigyes ugyanakkor készségesen elismerte: eddig mindig az Opel volt a piacvezető Magyarországon, ezért a Suzuki célja elhódítani az elsőséget. A vezető arra a kérdésünkre, hogy ha csak a ténylegesen eladott da­rabszámot vetnénk össze, milyen lenne az eredmény, némileg bizonytalanul válaszolt. Szerinte „az a szám mindenképpen ki­sebb lenne, de egészen biztosan nagyon a csúcson van a Suzuki, közvetlenül egymás mellett az Opellel”. (varjú)

Next