Magyar Nemzet, 1996. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1996. július 1. , Magyar Nemzet Egészségügyi médiahajó Általános térítési díjak? A kórházleépítési program és az egészségügy jövő évi költségvetése adta a vasárnapi egészségügyi médiahajó fő témáit. A Semmelweis-nap alkalmából rendezett hajózás résztvevői, Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára és Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke is kifejtette: nem értenek egyet a Pénzügyminisztérium jövő évi 9,5 milliárd forintos bevételi tervével, mert azt csak a lakossági térítési díjak általánossá tételével lehetne elérni. Kincses Gyula, a Népjóléti Minisztérium szakértője lapunknak elmondta: ezt a tervet a Világbank sem támogatja a lakosság széles körű elszegényedése miatt. Kökény Mihálytól megtudtuk: várhatóan a nyári szünet előtti utolsó kormányülésen tárgyalja a kabinet az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvény koncepcióját. A tervezet szerint a szaktárca nem tartja kizártnak, hogy az egészségügyi ellátásokat a jövőben állami forrásból, külön adóból finanszírozzák. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a tb területén a jövőben csak egy, a nyugdíjak és az egyéb pénzbeni ellátások felügyeletével foglalkozó önkormányzat működne. Az államtitkár elmondta: a koncepcióban szereplő egyik alternatíva sem számol a tb-önkormányzatok felszámolásával. A jelenleginél azonban pontosabban kell körvonalazni a testületek hatáskörét és azt, hogy amennyiben önkormányzati igazgatás alatt marad az egészségbiztosítás, mekkora beleszólása legyen a szakmai kérdésekbe. A tervezet több változatot tartalmaz azzal kapcsolatban is: milyen körű, nagyságú ellátás illesse meg a biztosítottakat a járulék, illetve az állampolgárt az adó fejében. A tárca álláspontja szerint: a beteget a teljes ellátási vertikum megilleti. Térítési díjat kellene fizetni viszont, ha az orvosi beutalástól eltérő helyen vagy egyágyas szobában szeretne feküdni a páciens. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium volt politikai államtitkára a kórházbezárások veszélyességére hívta fel a figyelmet. A százezer lakosra jutó kórházak számában már ma is Európa sereghajtói közé tartozunk - mondotta a Néppárt politikusa. Farkasházy Tivadar felidézte, hogy az utóbbi időben, ha orvoshoz kellett fordulnia, mindig pincékben fogadták. A kapitányi sapkát viselő Cser Ágnestől, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új főigazgatójától azt kérdezte, vajon az ő munkatársai is pincékben dolgoznak-e. A főigazgató asszony úgy válaszolt: lehet milliárdokért is pinceszererű körülményeket teremteni - az egészségbiztosító gyönyörű székháza levegőtlen, természetes fényt nem kapó lyukszerű kis irodákból áll. (é. n.) Suchman Tamás az SZDSZ tanácskozásán Részvényelosztási patthelyzet Új időpont kijelölésével megegyezés születhet a gáz- és villamosenergia szolgálató részvénytársaságok magánosításából származó bevételek részvényeinek felosztásáról. Erről tárgyaltak az SZDSZ-es polgármesterek szombaton, Százhalombattán. A tanácskozáson vendégként részt vett Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter is. Amint az ülés utáni sajtótájékoztatón a miniszter elmondta: a törvény szerint tavaly november végéig kellett volna a gázszolgáltató részvénytársaságok privatizációjából származó pénzek 40, a villamosenergia-szolgáltató társaságok eladásából befolyó összegek 25 százalékát megkapniuk az érintett öt régióba tartozó önkormányzatoknak. Az összesen 47 milliárd forint értékű részvények egymás közötti elosztásánál azonban a legtöbb helyen nem tudtak megegyezni az egyes települések. Sokan közülük perre mentek az ÁPV Rt.-vel, mert kevesellték a 40 százalékos részesedést. A törvény előírása szerint kétféle elosztási módra volt lehetőség: az önkormányzatok maguk dönthették el, hogy a vagyonarányos vagy a lélekszámarányos megoldást választják a megadott határidőig. Most a miniszter és az SZDSZ képviselői elhatározták: tíz napon belül szakmai konferenciát rendeznek a patthelyzetbe került érintettek részvételével, hogy egy újabb időpontot tűzzenek ki a részvények elosztásáról - jelentette az MTI. Az említett tanácskozáson Suchman Tamással egyetértve az SZDSZ szakértői azt javasolják majd az önkormányzatok liberális és szocialista vezetőinek, hogy mielőbb egyezzenek meg. Amennyiben ugyanis az új határidőig sem sikerül tető alá hozni a megállapodást, úgy automatikusan a lélekszámarányos megosztást kell választani. Ez a rendszer viszont a kistelepüléseknek nem kedvez, mert kevesebb részvényhez juthatnának, mint a városok és a nagyobb települések. Ugyancsak javaslat: a megkapott részvényeket az önkormányzatok ne aprózzák el a napi pénzügyi gondok kezelésére. Inkább fogjanak össze, alakítsanak közös részvénytársaságokat, és így együtt a részvényeket jobban hasznosíthatják, hosszabb távon előnyhöz juthatnak a települések. Dombóvári kórház Magánkézbe kerül? Hétfőtől megszűnik a Dombóvári Városi Kórház mint városi költségvetési intézmény, a további üzemeltetést a Rollitron csoport tagja, a RoliCare Egészségügyi Szolgáltató Rt. végzi, az önkormányzattal közösen 50-50 százalékban alakított közhasznú társaság keretei között. Mint Tóth Attila polgármestertől megtudtuk: az önkormányzatnak ezentúl nem kell költségvetési támogatást nyújtania a kórház számára, hanem csak a társaságba apportként bevitt ingatlan- és épülettulajdon fenntartásáról, karbantartásáról kell gondoskodnia. A város vezetője kiemelte: csak ezzel a társulással tudják a reálértékben csökkenő központi finanszírozás mellett hosszú távon biztosítani a kórház működését, osztályok bezárását elkerülendő. A 450 ágyas, mintegy félmilliárd forintnyi éves tb-támogatással rendelkező kórház 600 dolgozója júliustól elveszti közalkalmazotti státusát és a közhasznú társaság alkalmazottai lesznek. (huber) Utólagos normakontrollt kér több szabad demokrata képviselő Befejeződhet hatszáz személy átvilágítása (Folytatás az 1. oldalról) Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában úgy rendelkezett, hogy az átvilágítandók körét egységes szempontok szerint kell kijelölni, az állampolgároknak pedig biztosítani kell azt a jogot, hogy megismerhessék a közszereplők életútját. E két követelménynek szinte lehetetlen egyszerre eleget tenni, mivel rendkívül széles körre kellene kiterjeszteni az átvilágítást, többek között az önkormányzati képviselők 40 ezer fős táborára - fogalmazott Kőszeg Ferenc. Hozzáfűzte, ő már azzal is elégedett lett volna, ha legalább a polgármesterekre kiterjed a törvény hatálya. Lapunknak elmondta: a parlamentnek benyújtott egy módosító indítványt, amely szerint bárki kérhetett volna nemleges igazolást arról, hogy nem volt ügynök. Ily módon bizonyíthatták volna a polgároknak az önkormányzati képviselő- és polgármesterjelöltek, hogy tiszta a múltjuk. Ezt azonban a T. Ház a múlt heti szavazáskor nem fogadta el. Igennel voksolt azonban arra az indítványra, hogy ne csak a III/III-as, azaz a belső elhárítás iratait helyezzék el a majdan felállítandó Történeti Hivatalban (ahol az állampolgárok az önrendelkezési jogukkal élve betekinthetnek a dossziékba), hanem az egész állambiztonsági szervezet, a teljes III-as főcsoportfőnökség, sőt a katonai hírszerzés iratanyagából is mindazt, amit jogellenesen gyűjtöttek magyar állampolgárokról vagy a magyar emigráció tagjairól. A törvényjavaslat értelmében át kell vizsgálni az 1989 előtt keletkezett iratokat, hogy azok szükségesek-e a Nemzetbiztonsági Hivatal működéséhez, nem sért-e nemzetbiztonsági érdekeket nyilvánosságra hozataluk. Nemleges válasz esetén valamennyi érintett dokumentumot át kell szállítani a Történeti Hivatalba. Csakhogy egyelőre azt sem lehet tudni, pontosan hol, melyik mai szolgálatnál őrzik ezeket a dokumentumokat - mondotta a politikus. Ami biztos, hogy 1989 év végén és 1990 elején több vagonnyit semmisített meg a BM akkori vezetése. A Belügyminisztérium pincéjében „alig” két kilométernyi akta maradt meg. Jellemző, hogy a Stasi irattárában kétszáz kilométernyi dokumentációt őriznek. Igaz, az egykori NDK titkosszolgálati szervezete lényegesen kiterjedtebb tevékenységet folytatott, mint a magyar, de azért Magyarországon is legalább 18-20 kilométernyi iratnak kellett volna fennmaradni - hangsúlyozta. Az elfogadásra váró törvény arra sem ad lehetőséget, hogy az archívum átvizsgálását független személyek szúrópróbaszerűen ellenőrizhessék, pedig ezt Majtényi László adatvédelmi biztos a Nyilvánosság Klub kérdésére válaszolva feltétlenül szükségesnek tartotta. Egy SZDSZ-es indítvány azt javasolta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Levéltár főigazgatója, az adatvédelmi ombudsman és a Történeti Hivatal elnöke képviseltesse magát abban a bizottságban, amelyik kontrollálná, milyen szempontok szerint szűrik meg a jogellenesen gyűjtött adatokat. A kormány és a parlamenti többség azonban ezt nem fogadta el. Kőszeg Ferenc felhívta a figyelmet, hogy a törvény előírja, felismerhetetlenné kell tenni az iratokon azokat az információkat, amelyekből következtetni lehet a volt titkosügynök személyére. Félő, hogy a lehetőséget kihasználva a szükségesnél több információt satíroznak át, húznak ki a papírokon. Megjegyezte: Németországban a volt titkos ügynököket nem illeti meg ez a jogvédelem, az iratokat cenzúrázatlanul tanulmányozhatják az állampolgárok. (csekek) Emlékezés a honfoglalásra Szabolcsban Hazánk jövője az európai integráció Szabolcs községben kezdődött a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye önkormányzata a kis Árpád-kori Szűz Mária monostorban tett ünnepélyes esküvést, majd Bosák Nándor római katolikus, Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök és Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Teológiai Akadémia dékánja koncelebrálta az ökumenikus hálaadást. Gál Zoltán, a parlament elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett arra: honfoglaló eleink nyitottak voltak a fejlettebb környezetük értékeinek befogadására, ez volt a magyarság megmaradásának egyik titka. A történelem kohójában kovácsolódott különleges etnikai és kulturális ötvözetből született a modern magyarság, amely szellemi tekintetben sem adósa a nagyvilágnak. Beszélt arról, hogy a korábbi modernizációs kísérletekkel az országnak ez a keleti része, amit pedig legelőször pillanthattak meg a honfoglaló magyarok, alig nyert valamit és a rendszerváltozással együtt járó gazdasági-társadalmi átalakulásoknak is inkább elszenvedője, mint haszonélvezője volt. Kelet és Nyugat találkozási pontjának azonban van felvirágzási lehetősége, ha az egységesülő Európa helyt akar állni a globális versenyben, amelyhez sok áldozat, működőtőké, fejlesztési forrás és szemléletváltoztatás szükséges. Csak napi érdekeket szolgálna, ha Hegyeshalomnál vagy Záhonynál új, adminisztratív gazdasági vasfügöny emelkedne a kontinens megosztására. Hazánk jövője az európai integráció, a mielőbbi csatlakozás útjából minden akadályt el kell hárítanunk. Intézmény- és jogrendszerünk formálásának döntő állomása lehet az alkotmányozás. Baráti viszonyra kell törekedni szomszédainkkal és védelmezni az ott élő magyar kisebbség jogait. Ez a gazdaság rendbe tételével, modernizációval, az Európához való csatlakozás igényével együtt alkotja a nemzetstratégiát, amelyet az ellenzéknek és a kormánypártoknak kölcsönösen, konstruktívan kell végrehajtani. Ez a nemzet jövőjének ügye, ezért társadalmi egyetértés szükséges a feladatok végrehajtásához - mondotta. Utána a szabolcsi, XI. században épült, Közép-Európa legépebben fennmaradt földvárában felavatták Győrfi Sándor szobrászművész Árpád vezért ábrázoló, egészalakos bronzszobrát. Az ünnepségen részt vett Karl Paradeiser ausztriai polgármester, aki szombaton az Európai Vidékfejlesztő és Falumegújító Munkaközösség képviseletében köszöntötte a Szabolcsban megnyíló falumegújulási napokat. (t. m. i.) A Szonda Ipsos felmérése Veszélyben van-e az ifjúság? (Folytatás az 1. oldalról) A megkérdezettek többsége szerint ma Magyarországon az általános és középiskolás korú gyermekek nagy mértékben ki vannak téve a drog és az alkohol veszélyeinek: 72 százalék, illetve 67 százalék látja ekként a helyzetet. Kismérvű fenyegetettséget érzékelt 24, illetve 30 százalék, s alig akadnak olyanok (egy-két százalék), akik szerint a kábítószer sem és az alkohol sem jelent kísértést a fiataloknak. A szexuális devianciák kiskorúakra való befolyását az előbbieknél kevésbé érzékelik az emberek, de azért fele részük úgy véli, nagyon ki vannak téve efféle veszélyeknek a fiatalok. A megkérdezettek 42 százaléka kismértékű fenyegetettségre utalt válaszában, s csupán három százalék szerint nincsenek szexualitásból adódó veszélyek az iskolások számára. Az ifjúság drog- és szeszfogyasztását főként a középfokú végzettségűek érzik jelentős problémának, az alkohol negatív hatását rajtuk kívül még a nők is az átlagosnál gyakrabban említették. A szexuális jellegű veszélyeket ugyancsak ezek a csoportok tartják leginkább fenyegetőnek, s az életkor emelkedésével is egyre többen látják pesszimistán a helyzetet. Amíg az alkohol és a kábítószer esetében az érintettség nem differenciál, azaz a gyermekesek véleménye lényegében megegyezik azokéval, akiknek nincs gyermekük, a prostitúció és pornó veszélyeit nem egyformán érzékelik. A gyermekesek körében 58 százalék, a gyermektelenek között 49 százalék lát jelentős veszélyeket a gyerekeket érintő szexuális bűnözés terén. A közelmúltban kirobbant gyerekpornóbotrány, a gyermekprostitúció elterjedése felveti a felelősség kérdését. A kérdezettek mindenekelőtt a szülőket okolják, 50 százalék szerint elsősorban ők a hibásak a jelenségekért. Általánosságban válaszolt, a mostani körülményeket, a társadalmat tette felelőssé az emberek 18 százaléka. Csak minden tizedik személy gondolja azt, hogy ez végül is rendőrségi probléma, e testület okolható a fiatalkorúakat érintő szexuális veszélyekért. A kérdezettek hat százaléka a nehéz anyagi körülményekkel magyarázza a gyerekpornó és gyerekprostitúció létezését, öt százalék az iskolát hibáztatja, míg két százalék a tömegkommunikációra hárítja a felelősséget. A szülőket elsősorban az érettségizettek és a diplomások okolják a jelenség elterjedéséért, a társadalmat a nők és az alacsony iskolai végzettségűek, a rendőrséget a szakmunkás képzettségűek hibáztatják. A Szentszék és hazánk ezeréves kapcsolata Egyháztörténeti kiállítás nyílt az érseki palotában A Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolata címmel - a millecentenáriumi események részeként - egyháztörténeti kiállítás nyílt szombaton az esztergomi prímási palotában. A megnyitó vendégeit, köztük Göncz Árpád köztársasági elnököt, Angelo Acerbi érseket, pápai nunciust, a Vatikán magyarországi nagykövetét, Kuncze Gábor belügyminisztert, valamint a több száz hívőt és érdeklődőt Ternyák Csaba püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára köszöntötte. Megnyitójában Angelo Acerbi hangsúlyozta: István fejedelem helyesen döntött akkor, amikor elhatározta, hogy kapcsolatba lép Rómával és királyi koronát kér II. Szilveszter pápától. Róma, a nyugati latin művelődés és a kereszténység fővárosa sok irányú segítséget adott a magyaroknak - jelentette az MTI. Göncz Árpád azt hangsúlyozta, hogy a Szentszék az államalapítástól kezdve napjainkig minden támogatást megadott hazánknak. A kereszténységet ezért nem lehet elválasztani ezeréves történelmünktől. Az iskolák és a plébániák a tudást, illetve a hitet adták eleinknek. Emellett az egyház volt az, amely csitította az országon belüli ellenfeleket, külső veszély esetén pedig diplomáciai és más úton harcolt a békéért. Fennmaradásunk, létünk tehát a kereszténységnek köszönhető. De nemcsak a múltban volt fontos az egyház - azon belül is a római katolikus egyháza szerepe -, hanem a mai, útkereső országban is. A házigazda, Paskai László bíboros, prímás az Esztergom-budapesti Főegyházmegye érseke a „kard foglalta el, s a kereszt tartotta fenn a hazát” idézettel a kereszténység társadalomformáló erejére, s az örök erkölcsi értékek fontosságára utalt. Az október 8-ig nyitva tartó tárlaton magyar és a Vatikántól kölcsön kapott írásos dokumentumok, egyházi liturgikus tárgyak, festmények, metszetek és szobrok láthatók. A nagyközönség előtt most első alkalommal nyílt meg az érseki palota kapuja. A kiállítást a tervek szerint a későbbiekben a Vatikánban is bemutatják.