Magyar Nemzet, 1996. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
IV Magar Nemzet Kikapcsolódás SZOMBAT, 1996. augusztus 31 Művészszoba Kettős duett: Berényi Bea és Drazsay Ákos Rovatunkban általában szólisták szerepelnek. Berényi Bea és Drazsay Ákos azonban egyek: fuvolapárosként és házaspárként kettősen alkotnak duettet. - Különbözik-e zeneileg a fuvoladuó más egynemű hangszerek kettősétől? - Minden hangszernek megvan a maga lelkülete. Annyiban sajátos a fuvoladuó, amennyiben maga a fuvola is - mondja Drazsay Ákos. - A fuvolától sohasem várnak el annyit, mint a hegedűtől, kivéve mozgékonyságban és virtuozitásban. Kifejezésben a lágyság, könnyedség, bensőségesség jellemzi, a drámaiság kevésbé. - A két fuvola a mennyiségin kívül minőségi különbséget is jelent? - Néha egészen zenekarszerűen szólal meg két fuvola - magyarázza Berényi Bea. - Feldúsul a hangzása, mindenekelőtt a különbségi hangoknak köszönhetően. (Ezek a játszott hangokkal együtt automatikusan megszólaló kísérőhangok - A szerk.) - Mióta gyarapszik a fuvoladuó-irodalom? - Már a barokkban írtak kíséret nélküli duókat, s nemcsak furulyákra, hanem harántfuvolákra is. Ha mindehhez hozzászámolom a triószonátákat, a barokk repertoár gazdag - feleli Drazsay. - A klasszikában a négykezeshez hasonlóan a házimuzsika kedvelt műfaja volt. Mozart összes operájából, Haydn oratóriumaiból is készült átirat-keresztmetszet. A romantikus operáknál tovább élt e hagyomány, s aztán egyre-másra születtek kíséretes duettek is, mint a Doppler-fivérek művei, amelyeket most jelentettek meg velünk CD-n. Századunk pedig éppúgy favorizálja a fuvoladuó műfaját, mint a szóló darabokét, a legmerészebb újításokat alkalmazva. - Hogyan működik egy házaspár-fuvoladuó ? - Azáltal, hogy a legközelebbi kapcsolatban vagyunk, megengedhetünk magunknak némi veszekedést is a próbán - avat be a titokba Berényi Bea. - Más kollégáknak esetleg nem merünk megmondani bizonyos kifogásokat, magunk közt viszont ami a szívünkön, a szánkon. S nemcsak a próba áll rendelkezésünkre: vacsora közben is szóba kerülhet egy tempó vagy más zenei kérdés. - Együtt tanuljátok a darabokat? - Először átjátsszuk azokat, majd a technikai részleteket külön dolgozzuk ki. Azután kezdődik a közös munka. - Duótok beépült a Kecskeméti Bach Együttesbe is. Ritkaság, hogy egy hangszerkettős formáljon maga köré kamaratársulatot. - A repertoár adta. Először gordonka vált szükségessé - Agócs Mártával működünk együtt -, majd hozzáadódott a csembaló illetve zongora, Révész Lászlóval. Talán azt sem mondanám, hogy előbb voltunk duó, szinte együtt épült vele az együttes, csak eleinte nem neveztük el. - A Bach Együttes nem korlátozza műsorát régi zenére, rendeltetek is új műveket. - A teljes kvartettre Szigeti István és Rózsa Pál, csellóval trióra Láng István írt nekünk, duót pedig már sokaktól játszottunk. Sajnos, még ódzkodnak a zeneszerzők négy hangszerünk kihasználásától, de talán megjön a kedvük. Átiratokkal bővítjük programunkat: legújabb kedvencünk Mozart kétzongorás D-dúr szonátájából készült, s annak ösvényén további kétzongorás és négykezes darabokkal próbálkozunk. Hollós Máté E hét végén tartanak tudományos konferenciát Debrecenben annak emlékére, hogy másfél évszázaddal ezelőtt megkezdődött az Alföld nagy folyójának szabályozása. 150 éve, hogy Széchenyi István és Vásárhelyi Pál terhvj.) elgondolásaialapján elkezdődött a leghosszabb magán folyó, a Tisza szabályozása. A munkálatok elkezdése előtt a folyó ártere majdnem 10000 négyzetkilométer volt, az árterek szélessége néhány helyen elérte a 70 kilométert is. A tavasztól őszig tartó állandó áradások folyamatos veszélyt jelentettek a folyóparti nagyvárosokra, a kiöntött víz pedig mocsarakat képezve ellehetetlenítette a földek megművelését. 1833-ban a helytartótanács elrendelte a Tisza műszaki felvételét, amely Lányi Sámuel igazgató mérnök vezetése alatt meg is történt. A munkálatok akkor gyorsultak fel, amikor 1845-ben Széchenyi Istvánt nevezték ki a helytartótanács közlekedési osztályának főnökévé, a tervezésre pedig Vásárhelyi Pál kapott megbízást. A legfontosabb feladat az árvizek gyors lefolyatása volt, amely a kis esésű Tisza esetében igen nehéz feladat volt. Vásárhelyi ezért 101 átvágást alkalmazott a folyó teljes hosszán, a munkák folyamán azonban ez a szám 120-ra módosult, így a folyót mintegy eredeti hosszának egy harmadával rövidítették meg. A terveket elfogadták és Széchenyi 1846. január 20- án megalakította a Tiszavölgyi Társulatot, amely a szabályozási munkákat a helyi társulatok útján ellenőrizte és valósította meg. Ezután kezdtek hozzá Tiszadob mellett az urkomi magaslatnál a gátak megépítésének, amelyet ma is Széchenyi-gátnak neveznek. A munkák megkezdődtével egy időben napvilágot láttak azok a kétkedések is, amelyek Vásárhelyi terveinek helyességét vitatták. A tervek leghevesebb ellenzője Paleocapa Péter, lombard-velencei császári-királyi építési főigazgató volt, aki elsődlegesen az ármentesítést szorgalmazta, s csak ezután tartotta fontosnak a folyókanyarulatok átvágását, így tekintve Paleocapa csak 15 majd később 21 átvágást tartott célszerűnek. Az építész a szabályozás bírálatakor a Po szabályozását tekintette mintaképnek, amely azonban nem volt alkalmazható a magyar viszonyokra. 1847 márciusában a társaság pesti ülésén elfogadták a Paleocapa terveit, s Vásárhelyi, aki úgy gondolta, hogy ezzel elrontják a szabályozást, szélütést kapott, s meghalt. 1849-ig mintegy 688 ezer forint költséggel elvégezték az időszakra tervezett munkát úgy, hogy közben a szabadságharc idején szinte teljesen leállt a munka. 1850-ben a császár teljes mértékben az állam hatáskörébe utalta a Tisza-szabályozás munkálatainak ellenőrzését, s olyan állami támogatást nyújtott a társulatoknak, hogy azok gond nélkül el tudták végezni a munkát. Ennek keretében a központi kormány évi 100 ezer forint hitelt nyújtott a Tiszavölgyi Társulásnak, amelyet holdónként egy forint adó visszafizetésével kellett törleszteni. A kiegyezésig 1100 kilométernyi töltés készült el 23 millió forint beruházással, a Vásárhelyi által tervezett átvágások közül pedig 105 épült meg, mintegy négymillió forintos beruhá zrói Széchenyi és Vásárhelyi Pál kezdték a munkát A Tisza megszelídítése Példa a Közép-Tisza hosszabb átvágásaira Hajókikötő és hajóhíd a XIX. század elején állandóan (az év nagyobb részében) uMM v.nel borított területek kvv..ut u tcaszakosan vízzel bariton (árvízjárta) területek Jókai- és Lehár-emlékkiállítás Komárnóban A szülőváros tisztelete A Duna bal partján, a ma Szlovákiához tartozó Öreg-Komáromban (Komárno) járva ne mulasszuk el megtekinteni a Nádor utca 32. szám alatt - az egykori görögkeleti templomban - rendezett Jókai- és Lehár-emlékkiállítást. Az épület a Duna-menti Múzeum (Nádor utca 13.) kezelésében van. A főépület előtt áll Jókai Mór szobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész 1938-ban felállított alkotása. Jókai Mór - a romantikus magyar regényirodalom legnagyobb alakja - Komáromban született 1825. február 18-án. Születésének 150. évfordulóján, 1975-ben nyitották meg az életének, munkásságának fontosabb állomásait bemutató emlékkiállítást. Megismerjük itt a múlt század eleji Komárom társadalmi és kulturális életét, az író itt töltött gyermekéveinek, fiatalságának, diákkorának fennmaradt emlékeit a bemutatott képek segítségével. Az emlékkiállítás felidézi Jókainak a szabadságharc idején végzett tevékenységét és az azt követő éveket. A képekről megismerjük szüleit és feleségét, Laborfalvi Rózát (1817-1886), a Nemzeti Színház tragikáját. Felvételeket láthatunk szerepeiről; színházi műsorok plakátjai is tanúskodnak ezekről. Gazdag kiállítási anyag szemlélteti Jókai irodalmi munkásságát s köztük azokat a műveit, amelyek kapcsolatban vannak szülővárosával. Láthatjuk regényeit, kéziratait, íróasztalát, dolgozószobájának berendezési tárgyait, a róla készült festményeket és fényképeket. Foglalkozik a kiállítás Jókainak a szabadságharc utáni életével is, amikor az író Budapesten élt. Az egyik hangulatos-mozgalmas kép Jókai sváb-hegyi nyaralójában készült ősszel és az ottani szüret sürgés-forgását örökítette meg. Az emlékkiállítás végül Jókai haláláról, temetéséről és a nagy író halála utáni országos elismeréséről számol be. Az emlékkiállítás is bizonyítja, hogy a város a mai napig őrzi és ápolja híres szülöttjének emlékét. Ugyanebben az épületben rendeztek be kiállítótermet Lehár Ferenc emlékére is, aki 1870. április 30-án született Komáromban. Születésének 100. évfordulóján szülőházán emléktáblát helyeztek el; ebből az alkalomból nyitották meg a század eleji magyar operett egyik legkiválóbb képviselőjének emlékkiállítását. Az emlékkiállítás beszámol Lehár Ferenc pályafutásáról, amelyet - édesapjához hasonlóan - katonakarmesterként kezdett. Megismerjük első szerzeményeit, operettjeit és operáit. Láthatjuk közismert operettjeinek plakátjait, a bemutatókról készült fényképeket s kéziratainak másolatait. Említés történik leghíresebb műveiről: A víg özvegyről (1905), Luxemburg grófjáról (1909), a Cigányszerelemről (1910), A mosoly országáról (1930) stb. A kiállítási terem bejáratával szemben helyezték el mellszobrát, Nagy János szobrászművész alkotását. A kiállítás befejező része a zeneszerző életének utolsó alkotásaival foglalkozik és szülővárosának iránta érzett és kifejezett megbecsüléséről tanúskodik. Ezt bizonyítja, hogy a városban szobor őrzi emlékét. A Jókai-Lehár emlékkiállítás naponta (hétfő kivételével) 10-12 és 14-16 óra között látogatható. Rubóczky István Jókai Mór emlékszobájának részlete Szerződvény Alulírottak áthatva azon meggyőződéstől, hogy az egyetemes Tiszavölgy szabályozásának mind anyagi mind szellemi jótékonysága, úgy a’ közhazára mint különösen az alulírt egyesekre megmértetés, nem különben arról is meggyőződvén, hogy a’ nagyszerű vállalat sikerítésére mostani viszonyaink közt egyedül a’ felséges koronás Királyunk által gyámolított magántársulati út vezethet: e czélból egy a’ Tiszavölgy minden vizeinek és mocsarainak szabályzására minden érdeklett vidék lakosait egybefoglaló nagy társulatba lépünk, és magunkat ezen szerződvény erejénél fogva következőkre kötelezzük, úgymint: 1. A’ Tiszavölgy rendezését, mind az árvizek korlátozása mind a’ hajózás előmozdítás tekintetéből, a’ kormány felhívó lépései, úgy a’ honnak közös, magunknak pedig közvetlen érdekei által ösztönöztetve tűzvén ki czélul, mindent, mi tehetségünkben áll és szükségesnek mutatkozik, összhangzó és közértelmű s központosított működésével elkövetendünk, hogy ezen nagyszerű célt karöltve és vállvetve a’ kormánynyal elérhessük, és az e végből szükséges munkálatokat mielőbb megkezdhessük. (...) 3. Feladással tűztük ki magunknak, a’ Tiszavölgy-rendezés költségeinek az érdeklettekre nézve minél kedvezőbb feltételek melletti megszerzése czéljából, mindent, a’ mi lehetőségünkben áll, elkövetni. (...) 7. Egyesületünk czíme: „Tiszavölgyi társulat”.)...) Kelt Pesten 1846-dik év Január 26-án. Előttem: Gr. Széchenyi István Báró Perényi Zsigmond és 39 társa A Tisza-völgy vízrajzi képe a szabályozás előtt mással. Ezzel a Tisza hosszát 461 kilométerrel rövidítették meg. A munkák teljesen 1888- ban fejeződtek be, ez nem jelentette azonban azt, hogy az árvizek veszélye teljesen megszűnt, így például az 1881-es árvíz minden képzeletet felülmúlt, amikor is a gátak és a töltések nagy része átszakadt. A javítások után a töltéseket annyira megemelték, hogy az említett árvíznél magasabb vízállást is fel tudott tartóztatni. (w. b.) Illusztrációk: Bálint Sándor Szeged városa és A Tisza szabályozása (KHVM) című munkákból