Magyar Nemzet, 1996. november (59. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
■ Birkózás az olajügyben ! Állami üzlet Kluba alatt? ” Hujber Ottó és Máté László tevékenysége, melyet a hazánkkal szemben fennálló orosz államadósság leépítése körül végeztek, fontos az államnak is. Ezért a szocialista párt vállalkozói tagozatának elnökét, illetve az MSZP volt alelnökét nem szabad megróni, így vélekednek a parlament olajbizottságának kormánypárti tagjai. Az ellenzék viszont fölveti, hogy ha Hujber és Máté kiváló üzletember, akkor miért nem pályázaton nyerték el üzletkötési lehetőségeiket, s miért titokban jutottak az adósság leépítésével foglalkozó tárcaközi bizottság döntései nyomán - lehetőségekhez. Nyilvános tender nélkül csak a politika és a gazdaság összefonódásával lehetett állami üzlethez jutni. Az olajbizottság tegnapi ülésén - lapunk információi szerint - e két nézet ütközött, s emiatt nem készült el végleges változatban a mintegy 20 oldalas jelentés. Az „iszapbirkózás” még hetekig eltarthat, mivel a bizottságban szögesen ellentétes érdekek hatnak: a kormánypártiak minél kisebb botránnyal szeretnének búcsúzni a tavaly december óta folyó olajügytől, az ellenzék viszont minél élesebben szeretné megvilágítani a vélt politikai, gazdasági összefonódásokat. (m. p.) T rendhagyó Igék A pénzügyi kormányzat 1998-ra már az Európai Unió átlagát meghaladó növekedést „prognosztizál” - eme egészséges bizakodásnak legutóbb Tétényi Tamás, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára adott hangot. Az optimizmus kincstári képviseletét egy befektetői konferencián vállalta a szakember. Épp megfelelő helyen, a pénzemberek előtt igenis vonzó jövőképet kell fölfestenie a kormány képviselőjének. E hazában azonban már fölhalmozódott némi tapasztalati tőke a tekintetben: a jövőképet nem szabad rózsaszínűre mázolni. Akkor keletkezett ez a tanulság, amikor a növekedést még nem prognosztizálták, hanem „tervezték”, s a vágyott gyarapodás nem meghaladta, hanem „túlszárnyalta” a nyugatit. A nemrég nyivánosságra hozott kimutatás szerint a tavalyi egy főre jutó nemzeti össztermék alig volt magasabb négyezer dollárosnál. Azaz az Európai Unió szerényebb gazdaságaihoz képest is csak egyharmados teljesítményre voltunk képesek. S ráadásul ebben az összehasonlításban növekedésünk üteme semmit nem gyorsult a többiekéhez képest. Egészséges trendről árulkodik viszont a kormányzat szerint, hogy a magánosítás nyomán jelentős tőke áramlott az országba, javult a jövedelmezőség, s nem utolsósorban az ország stabilitása is fontos vonzerő a beruházóknak. Ámde némleg baljós folyamatok is mutatkoznak. Ezek egyike, hogy apad a privatizálható állami vagyon, erre a forrásra tehát már alig számíthatunk. A jövedelmezőség ugyan jobb, ámde ennek tetemes részét kivonják az országból a külföldi tulajdonosok, rontva a külgazdasági mérleget. S a dicsért stabilitás is meg-meginogni látszik, nagyobbára a keletről és délről zavartalanul beáramló bűnözés miatt. Előrevivő, ha a gazdaságpolitikusok a szűk esztendők alatt sok biztató trendet látnak, s ezekre irányítják a közfigyelmet. Félő azonban, hogy ha a köz meglehetősen sok „trendhagyást, trendbontást, trendháborítást” tapasztal, a prognosztizálásból nem válik önbeteljesítő jóslat. Molnár Pál A demokrácia esélyei - két választás között e. «id»i Magyar Nemzet Ara: 35 Ft Magyar Árutőzsde melléklettel ALAPÍTOTTA: PETIK SÁNDOR FENTEK, 1996. november I. LIX. évfolyam, 255. szám Honoráriumok tb-járulékoltatása: lesznek kivételek Két új vezető az ÁPV Rt.-nél (Munkatársunktól) A kormány csütörtöki ülésén elhatározta, hogy a gyereknevelést a családi pótlék differenciált emelésével kell támogatni. A kabinet tegnap döntött az ÁPV Rt. igazgatóságának két új személyéről is: Mészáros Jánost és Szabó Zsoltot a testület tagjaivá nevezte ki. A kormány tegnapi ülésén l áttekintette az adótörvényhez ésa társadalombiztosítási járulékreformhoz benyújtott képviselői indítványokat, amelynek részleteiről Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár számolt be a sajtó képviselőinek. Mint megtudtuk, a kabinet elfogadja a jelenlegi szja-tervezet azon pontját, hogy jövőre a gyermeknevelést ne adókedvezménnyel, hanem a családi pótlék differenciált emelésével támogassák. A kabinet egyetért azzal a módosítással, hogy a munkahelyi étkeztetés továbbra is adómentes legyen. A miniszterek támogatják azt is, hogy az adójóváírás mértéke 18 százalékról 20 százalékra emelkedjen. Kiss Elemér beszámolt arról is, hogy a képviselők számos módosító javaslatot nyújtottak be a honoráriumok tb-járuléka ügyében. A kormánynak az az álláspontja, hogy általánosságban be kell vezetni a honoráriumokra a tb-járulékot, de ez alól kivételt képezne a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységek egy szűk csoportja; olyanok, amelyek nem kifejezetten piaci jellegű tevékenységek. (Folytatás az 5. oldalon) A hanyatlás költségvetése? Adókedvezmény helyett magasabb családi pótlék (Munkatársunktól) Az Országgyűlés tegnap folytatta a jövő évi büdzsé tárgyalását, amelynek központi kérdése az önkormányzati finanszírozás, a kulturális támogatás, továbbá az adókedvezmény és a családi pótlékok emelésének lehetséges mértéke volt. A koalíció továbbra is erényt próbált kovácsolni a változatlanságból, míg ellenzéki részről az is elhangzott, hogy a kormány-előterjesztés nem anynyira az Országgyűlésnek, mint inkább a Valutaalapnak szól. Délután, a költségvetési vitát megszakítva Gál Zoltán házelnök jelentette be a szomorú hírt, miszerint Gyulán elhunyt Gyurkó János volt MDF-es képviselő, aki a korábbi kormányban a környezetvédelmi tárcát vezette. A költségvetési vitában Bauer Tamás (SZDSZ) a változatlanság költségvetéseként jellemezte a napirenden szereplő javaslatot, de nem negatív értelemben. (Folytatás az 5. oldalon) Léphart Pál rajza Lezárult a román választási kampány Iliescu győzelmét jósolják Miután két ismert romániai közvélemény-kutató intézet azt jelezte a héten, hogy október végén Iliescu elnök és a kormánypárt várható szavazati aránya jelentősen csökkent, egy harmadik úgy találta, hogy éppen ellenkezőleg, az államfő és a kormánypárt esélyei ebben az időszakban mindenütt nőttek, és az ellenfél két fő ereje, a Konvenció és a Szociáldemokrata Unió visszaesett. Iliescu elnök az IMAS legújabb felmérésében a voksok 36,5 százalékára számíthat, ez 4,6 százalékos növekedés az előzőekhez képest, míg Emil Constantinescut, a Konvenció jelöltjét 24,7 százalékos eredménnyel jegyezték, ami 2,5 százalékos csökkenést jelentene az október közepén regisztrált eredményhez képest. Petre Román 21,7 százalékos eredménye 0,2 százalékos csökkenésnek felel meg. Frunda Györgyöt, az RMDSZ jelöltjét a felmérés a 4. helyre teszi, öt százalékkal. Ugyanerre az időszakra vonatkozólag az IRSOP közvélemény-kutató intézet Iliescu támogatottságát 29, Constantinescuét 26, Petre Románét 20 százalékra becsülte, a CURS számsora ugyanebben a sorrendben 32, 28 és 21,5 százalék volt. Az utóbbi két intézet szerint Iliescu tábora apadni kezdett október végén. (Folytatás a 2. oldalon) Két meghallgatás egy időben Tocsik Márta az ügyészséghez fordult (Munkatársunktól) Tocsik Márta csütörtökön nem jelent meg az ügyével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság előtt, annak ülése ugyanis egybeesett újabb rendőrségi kihallgatásával - közölte az MTI- vel Szőgyényi József, a jogásznő ügyvédje. Mint elmondta: védencével az ügyészi szervekhez fordultak annak megállapítását kérve, hogy megalapozott-e az adócsalás, a számviteli törvény megsértése és zugírászat gyanúja miatt folytatott nyomozás. Szőgyényi József azt is elmondta, hogy a parlamenti bizottság későn, tegnap délelőtt 10 óra körül faxolta el a meghallgatásra szóló meghívót kliense irodájába. A Parlamentben az ÁPV Rt. menesztett igazgatósági tagjainak meghallgatásával folytatta tegnap délután munkáját a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság. A testület ülésére Tocsik Márta is hivatalos volt, de Deutsch Tamás, a bizottság elnöke elmondta: bár a jogásznő részére küldött értesítést, a faxgép visszaigazolta, a jogásznő kitért a bizottsági meghívás elől, mondván: egy napra egy meghallgatás elég. A bizottság meglehetősen lassan haladó tényfeltáró munkáját ezúttal kisebb napirend előtti csetepaté is akadályozta. Göndör József, a bizottság koalíciós tagja bírálta Deutsch Tamásnak a tv Objektív című műsorának adott nyilatkozatát. (Folytatás az 5. oldalon) A túlmunkadíj felét kapják kézhez Az orvosok sorban nyerik a pereket (Munkatársunktól) Perek sorának megindítását tervezik az alapellátási orvosok, mert a kórházi ügyelet törvényben előírt díjának csak a felét kapják meg. Az orvosok átlagosan 900 óránál is több túlmunkát végeznek évente a törvényben előírt 200 helyett. Szakértők szerint minimum hét-kilencmilliárd forint hiányzik ennek díjazására a tb-törvényből, ez a következő évi költségvetésben sem szerepel. Évente átlagosan 120-220 ezer forinttal keresnek emiatt kevesebbet az orvosok. (Folytatás a 4. oldalon) Drágult a benzin Drágultak az üzemanyagok a Mal Rt. hálózatában. Csütörtökön 0 órától a 98-as ólmozott benzinért egy forint 60 fillérrel, a 91-es ólmozatlanért egy forint 70 fillérrel, a 95-ös ólmozatlanért egy forint 80 fillérrel, a 98-as ólmozatlan benzinért egy forint 70 fillérrel fizetünk többet. A gázolaj és a fűtőolaj ára egy forint 50 fillérrel drágult. Az áremelést az MTI szerint a forint-dollár árfolyamának változásával és a mediterrán tőzsdei jegyzésének folyamatos és dinamikus emelkedésével magyarázzák. A holnapi 32 oldalas Magyar Nemzetből Interjú Giczy Györggyel Nem vagyunk mi kis tigrisek Ali baba és a negyven... A rejtett közösségek hálózata Kézigránátok és teniszütők Szabó István a filmkészítés keserveiről M Magyar politikusok arcképcsarnoka A mai magyar politikusokról indul cikksorozat a Magyar Nemzet szombati számában. Javorniczky István állandó beszélgetőtársa két politológus, Bozóki András és Stumpf István, megkísérelnek elemző képet rajzolni arról, hogyan alakult az adott politikus pályája, milyen célok és értékek vezetik, milyen politikusi teljesítmény fűződik nevéhez és milyennek ígérkezik politikai jövője. A sorozat a Horn Gyuláról szóló résszel kezdődik. i£■ Értéken alul apportált Taverna ujabb visszaélést talált a Fidesz (Munkatársunktól) Kósa Lajos szerint újabb, megmagyarázhatatlannak tűnő vagyonvesztésről szerzett tudomást a Fidesz. Az alelnök lapunk érdeklődésére megerősítette: pártja levélben kérte az ÁPV Rt. igazgatótanácsa új elnökét, Kovács Árpádot, hogy vizsgáltassa ki a Taverna Rt. apportjával kapcsolatos ügyet, s az eredményről tájékoztassa a parlamentet és a közvéleményt. A politikus arról számolt be, hogy évekkel korábban a Belvárosi Vendéglátó Vállalat (BVV) több értékes tulajdonát, illetve értékes ingatlanok használati jogát (például a Mátyás pincét, a Kárpátia éttermet, a Taverna Hotelt) mélyen értéken alul apportálta a Taverna Rt.-be. (Abba a részvénytársaságba, amelynek vezetője ugyanaz volt, mint a BVV igazgatója.) Később az ÁVÜ, majd jogutódja, az ÁPV Rt. pert indított a Taverna Hotel visszaszerzéséért (vele párhuzamosan a többi ingatlan esetében a BVV új igazgatója is perhez folyamodott), amit első fokon meg is nyert a vagyonkezelő társaság (1995 őszén). Kósa Lajos szerint ezután történt az a furcsa eset, hogy a 800 millió forintos perértékű, azonban 1,5 milliárdosra becsült értékű szállodáról lemondott az ÁPV Rt. egy peren kívüli egyezség során, s cserébe megelégedett egy mindössze 70 millió forint értékű (!) vagyonnal. A Fidesz alelnöke érdeklődésünkre rámutatott: több mint meglepő, hogy az ÁPV Rt. az elsőfokú bírósági döntés birtokában megelégedett 70 millió forint értékű, igazán semmire sem használható részvénycsomaggal, építési telekkel, illetve egy kft. kisebbségi tulajdonrészével, miközben a másik serpenyőben 1,5 milliárdos vagyonérték volt. Kósa Lajos szerint a hűtlen kezelés alapos gyanúját kimerítő ügyben érintett volt Kocsis István vezérigazgató-helyettes, aki a Tocsik-botrányban meghallgatottak közül egyedüliként az ÁPV Rt.-nél maradhatott, s ugyancsak részt vett az ügyletben Liszkai Péter vezető jogtanácsos is - aki ellen jelenleg büntetőeljárás folyik szintén a Tocsik-ügy miatt. (Folytatás az 5. oldalon)