Magyar Nemzet, 1997. június (60. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

Magyar régészek tárták fel Théba ősi templomát ». ..m,i _ OXE& MEGYEI KOMYYTAI ■ ■ ^ Mii mttuMA I Magyar Nemzet ® ^ http://www.magyarnemzet.hu A szocialisták győztek a második fordulóban is A változásra voksoltak a franciák A baloldal hatalmas győzel­mét hozta a franciaországi parlamenti választások va­sárnapi, második, döntő for­dulója: a SOFRES közvéle­mény-kutató intézet előrejel­zése szerint a baloldal 333, míg az eddigi kormánypárti többség csak 243, s a szélső­­jobboldali Nemzeti Front 1 mandátumot szerzett. Esze­rint a szocialisták önmaguk­ban is elérték az abszolút többséget. Az MTI jelentése szerint balol­dali győzelem főként a bel- és gaz­daságpolitikában jár majd változá­sokkal, s a külvilág szempontjából legfontosabb területet, a külpoliti­kát, az európai integrációs folya­matok továbbvitelét kevéssé érinti - ez a véleménye a legtöbb párizsi szakértőnek. A baloldali győze­lemmel az eddigi ellenzék értelem­szerűen szabad kezet kap a bel- és gazdaságpolitika alakításában - míg az alkotmány értelmében a kül- és védelmi politika a kor­mányzat és az államfő közös terü­lete. Azaz itt a baloldalnak kon­szenzust kell kialakítania Jacques Chirac köztársasági elnökkel, így a szocialisták óvatosabbak az Euró­pai Unió és a NATO kiszélesítése ügyében, mint a kormánypártok. Lionel Jospin szocialista veze­tő éppen május elején jelentette ki, hogy hatalomra jutása esetén párt­ja „komolyan meg akarja tárgyal­ni” az EU-bővítést, a NATO kap­csán pedig Michel Rocard volt szocialista miniszter óva intett a szervezet „túl gyors, elhamarko­dott” bővítésétől), mivel Chirac közismert módon mindkét kérdés­ben egyértelműen támogatja a kö­zép-európai országokat, s ezen be­lül Magyarországot, e témakörök kapcsán aligha várható valamiféle francia „vétó”. Másik fontos tényező, hogy a kül- és biztonságpolitika gyakorla­tilag periférikus téma volt a fran­ciaországi kampányban, s ha a po­litikusok egyáltalán szóltak a fran­cia választások lehetséges külső hatásairól, akkor mindössze a nyu­gat-európai közös pénz, az euro létrehozását említették. Itt viszont a bal- és jobboldal álláspontja meg­egyezik, mindkét tábor helyesli ezt a folyamatot, s immár abban is egyetértenek, hogy az euro létre­hozásánál nem a gazdasági előfel­tételek konkrét teljesítése, hanem a megszabott határok felé közeledés­­ a „tendencia” számít. Nincs ok pánikra Havel nyugalomra intette a cseheket Prágából jelenti az MTI: Václav Havel vasárnap délután felszólította a cseheket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és ne essenek pánikba, mert a je­lenlegi gazdasági és politikai helyzet nem indokolja a re­ménytelenséget és a mindennapi munka, illetve a bankbetétek el­vesztése iránti félelmet. Csehországban szombaton or­szágszerte az üzletek mintegy 150 -200 százalékkal több árut adtak el, mint szokásosan ebben az idő­szakban. (Folytatás a 2. oldalon) Az import zavarhatja a hazai termelést Drágák a zöldségfélék Az ilyenkor jellemzőnél jóval magasabbak a jelenlegi zöldség­­árak, aminek főként az elhúzódó érés az oka. Szinte mindegyik faj­ta kéthetes késésben van, ezért ez az állapot egészen június végéig eltarthat - tudtuk meg Bognár Károlytól, a zöldségterméktanács elnökétől. A lassú kitavaszodás elsősorban a paprikát érintette, amely jelenleg a tavaly ilyenko­rinál húsz százalékkal drágábban kapható a piacon. A Bosnyák té­ren például a fehér darabjáért 60- 80 forintot, a töltenivalóért pedig 35-50 forintot kérnek az árusok. A terméktanács idei előrejel­zéséből kiderül, az utóbbi egy év­ben a „sárgulás” nevű betegség miatt rendkívül visszaesett a sza­badföldi paprika aránya, és mind többen foglalkoznak a fólia alatti termesztéssel. Ennek következ­ménye, hogy augusztus-szeptem­berben a lecsónak alkalmas fajtá­ból a szokásosnál jóval kevesebb lesz a standokon. A töltenivaló paprikánál viszont félő, hogy minden ellenkezőleg alakul, és ha nem lesznek megfelelő exportle­hetőségek, az a hazai piac nyár végi összeomlásához vezethet - állapította meg Bognár Károly. (Folytatás az 5. oldalon) ­ Kiszámítható jövő? Hosszú távra előremuta­tó miniszteri expozékkal a múlt szerdán megkezdődött a nyugdíjreform törvénycso­magjának parlamenti vitája, amely 2005-ig meghatároz­za, milyen szabály alapján kell emelni a nyugdíjakat. Egy nappal később a kor­mányfő bejelentette: a nyug­díjasok nem járhatnak rosz­­szabbul emiatt. Két nap múltán már azt is lehetett tudni, hogy minden bizony­nyal módosítják a frissen be­terjesztett javaslatot, így a miniszterelnök és a két szak­­miniszter mai várható esz­mecseréje előtt pontos ké­pet alkothatunk arról, mi­lyen módszer szerint, mely hónapban növelik a nyugdí­jakat 2005-ben, míg a jövő januári nyugdíjemelés nagy­sága homályba vész. Kiszámítható jövő, ez a nyugdíjreform szlogenje, s valóban az érintettek a beter­jesztést követő egy teljes na­pig kiszámíthatták jövőjüket. A kormányfő bejelentése­­ könnyen kiszámítható — leg­alább két százalékkal maga­sabb emelést hoz a nyugdíja­soknak. Ha a nettó kereset­­bővülés olyan mértékű ma­rad, mint az első két hónap­ban, akkor ez a szám öt szá­zalék is lehet. Miért kellett Horn Gyula népszerű bejelentésével csü­törtökig várni, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat és a nyugdíjasszer­vezetek hónapokkal ezelőtt jelezték már, hogy sokkal rosszabbul járnak az idős em­berek, ha az új szabályt beve­zetik? Eddig nem volt a kor­mány fogékony ezekre a be­jelentésekre, az önkormány­zat keddi közgyűlésén el­hangzottak azonban elgon­dolkoztathatták a kabinet tagjait, vajon szerencsés-e a választások évében átlagosan havi ezer forintot elvenni a nyugdíjasok emeléséből. A kormányfő végül megtalálta a helyes választ. Meg is nyu­godhatnánk, ha nem kelle­ne attól tartanunk, hogy a nyugdíjreform igazi szlogenje nem a ki-, hanem az elszámít­ható jövő lesz. Élő Anita Középutas javaslat négy új NATO-tag legyen Az ezredforduló évében Ma­gyarország szívesen megrendez­né az Észak-atlanti Közgyűlés ta­vaszi ülésszakát - jelezte a kon­zultatív fórum plenáris ülésén Rácskay Jenő. A magyar küldött­séget vezető képviselő később az M77-nek elmondta: szimbolikus jelentősége lenne annak, ha az or­szág várható NATO-felvételét kö­vetően röviddel Budapest adhat­na otthont az ülésnek. Magyaror­szág egyébként egyszer már ren­dezett ilyen eseményt - 1995- ben, ugyancsak tavasszal -, de akkor még társult státusban. Ha Madridban az ország meghívást kap a szövetségbe, és időközben lezajlik a ratifikáció folyamata is. 2000-ben Magyarország teljes jo­gú tagként lehetne házigazda. (Folytatás a 2. oldalon) Az egyetem nem számítana szolgálati időnek? Fogynak a nyugdíjat érő évek (Munkatársunktól) Januártól a gyermeknevelésre és a felsőfokú tanulmányokra for­dított idő a nyugdíj szempontjá­ból nem számít szolgálati időnek. De az 1997. december 31-ig tartó időszakot még mindenkinek be­számítják. A jelenlegi egyetemis­ták, főiskolások és a gyermeküket otthon nevelők biztosítási jogot vásárolhatnak maguknak a mini­málbér 30 százalékáért, mai érté­ken számolva havi 5250 forintért. A nyugdíjreformról szóló tör­vénycsomag részeként januártól csak a betegség és a sorkatonai szolgálat minősül járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek. Jelen­leg a felsőfokú tanulmányok és a gyes évei is nyugdíjszerző évnek számítanak. Ha a parlament elfo­gadja a törvényt, akkor januártól az egyetemistáknak és a főisko­lásoknak meg kell fizetniük a mi­nimálbér utáni nyugdíjjárulékot, jelenleg 5250 forintot, ellenkező esetben a nyugdíj szempontjából tanulmányi éveik elvesznek. Ez egy ötéves képzés esetén mai ér­téken 315 ezer forintnak felel meg. A törvény szerint nem kell feltétlenül a diplomaszerzés előtt befizetni ezt az összeget, erre sor kerülhet később is, a mindenkori minimálbér 30 százalékáért. A törvényjavaslat készítői lehetősé­get kínálnak arra, hogy a későbbi munkahely átvállalhassa a járu­lékfizetést, így könnyen lehet, hogy a vállalati ösztöndíjszerző­dések egyik fontos pontja lesz a jövőben a járulék befizetése. A már diplomával rendelkezőkre természetesen ez a szabály visz­­szamenőlegesen nem érvényes. (Folytatás a 4. oldalon) Mulasztások a PanTel ügyében Féloldalas (táv)közlés (Munkatársunktól) A legutóbbi kormányülés na­pirendjéről lekerült ugyan a holland Unisource cég vezet­te hazai távközlési konzor­cium megalapításának ügye, ám a szakemberek szerint nem múlt el a veszélye an­nak, hogy a távközlési va­gyon legértékesebb részeit privatizációs pályázat nélkül juttatják külföldi kézbe. Féloldalasan tájékoztatták a gazdasági kabinetet a magyar táv­közlési vagyon eladását előkészítő május 23-ai ülésen - véli a hazai szakemberek egy része. A hírköz­lési tárca helyettes államtitkára a frekvenciavagyon privatizálásáról csak az úgynevezett „D változatot” ismertette részletesen a testülettel, s ez csupán az amszterdami Uni­source cég által majd vezetendő PanTel konzorcium létrehozását állította előtérbe. Fájlalják a szak­emberek, hogy a verseny kizárásá­val, a valós érték alatt jutna a táv­közlési vagyon legértékesebb léte­sítményeihez a külföldi cég. A Uni­source vezette PanTel „apport­ként” megszerezhetné a MÁV, a Mal és az MVM hatalmas állami pénzből kialakított hálózatát, illet­ve az Antenna Hungária most épü­lő létesítményeit. A 40 százalékos tulajdonnal a menedzsmentjogokat is megkapná a holland cég, s a megalakítandó konzorciumba több milliárd forinttal kellene beszállnia a MÁV-nak, a Mólnak és az MVM-nek - állítják a terv ismerői. A „D változat” nem zárja ki, hogy a majd nyújtandó szolgálatás költ­ségeit - mivel a MÁV-hálózatot is igénybe vennék - részben a vonat­jegyek megvásárlói fizessék. (Folytatás a 4. oldalon) Kivár a KDNP-frakció A pártelnök maradni akar (Munkatársunktól) A Kereszténydemokrata Nép­párt parlamenti képviselőcsoport­ja továbbra is jóindulatú javaslat­nak tartja Lezsák Sándornak, az MDF elnökének kezdeményezé­sét, mely szerint közös keresz­­ténydemokrata-MDF frakciót kel­lene létrehozni. A frakció ugyan­akkor úgy ítéli meg, hogy ez a po­litikai döntés túlmutat a képvise­lőcsoport hatáskörén, ezért ebben érdemi döntés csak a párt orszá­gos választmánya hozhat soron következő, június 21-i ülésén. A KDNP tegnapi frakcióülé­sén egyebek mellett szóba került még az is, hogy a képviselők mi­lyen jövőt szánnak a frakciónak, azaz egyben marad-e a keresz­ténydemokrata képviselőcsoport, vagy sem. (Folytatás a 3. oldalon) ­ Eucharisztikus világkongresszus A pápa találkozott Kwasnieu­skival A tervezettnél hosszabb, de a jelek szerint csak mérsékelten szívélyes légkörű találkozó zaj­lott le szombaton Wroclawban a hazájába látogató II. János Pál pápa és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő között. „Első ta­lálkozónk a Vatikánban múlt áp­rilis elején barátibb volt”- ismer­te el az elnök a találkozó után új­ságírók kérdésére. Mint mondta, a mostani megbeszélést a Len­gyelországgal kapcsolatos aggo­dalmak uralták. (Folytatás a 2. oldalon) II. János Pál tizenegy napos látogatása során találkozott a lengyel államfővel is (MTI-fotó - AP)

Next