Magyar Nemzet, 1997. június (60. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
Magyar régészek tárták fel Théba ősi templomát ». ..m,i _ OXE& MEGYEI KOMYYTAI ■ ■ ^ Mii mttuMA I Magyar Nemzet ® ^ http://www.magyarnemzet.hu A szocialisták győztek a második fordulóban is A változásra voksoltak a franciák A baloldal hatalmas győzelmét hozta a franciaországi parlamenti választások vasárnapi, második, döntő fordulója: a SOFRES közvélemény-kutató intézet előrejelzése szerint a baloldal 333, míg az eddigi kormánypárti többség csak 243, s a szélsőjobboldali Nemzeti Front 1 mandátumot szerzett. Eszerint a szocialisták önmagukban is elérték az abszolút többséget. Az MTI jelentése szerint baloldali győzelem főként a bel- és gazdaságpolitikában jár majd változásokkal, s a külvilág szempontjából legfontosabb területet, a külpolitikát, az európai integrációs folyamatok továbbvitelét kevéssé érinti - ez a véleménye a legtöbb párizsi szakértőnek. A baloldali győzelemmel az eddigi ellenzék értelemszerűen szabad kezet kap a bel- és gazdaságpolitika alakításában - míg az alkotmány értelmében a kül- és védelmi politika a kormányzat és az államfő közös területe. Azaz itt a baloldalnak konszenzust kell kialakítania Jacques Chirac köztársasági elnökkel, így a szocialisták óvatosabbak az Európai Unió és a NATO kiszélesítése ügyében, mint a kormánypártok. Lionel Jospin szocialista vezető éppen május elején jelentette ki, hogy hatalomra jutása esetén pártja „komolyan meg akarja tárgyalni” az EU-bővítést, a NATO kapcsán pedig Michel Rocard volt szocialista miniszter óva intett a szervezet „túl gyors, elhamarkodott” bővítésétől), mivel Chirac közismert módon mindkét kérdésben egyértelműen támogatja a közép-európai országokat, s ezen belül Magyarországot, e témakörök kapcsán aligha várható valamiféle francia „vétó”. Másik fontos tényező, hogy a kül- és biztonságpolitika gyakorlatilag periférikus téma volt a franciaországi kampányban, s ha a politikusok egyáltalán szóltak a francia választások lehetséges külső hatásairól, akkor mindössze a nyugat-európai közös pénz, az euro létrehozását említették. Itt viszont a bal- és jobboldal álláspontja megegyezik, mindkét tábor helyesli ezt a folyamatot, s immár abban is egyetértenek, hogy az euro létrehozásánál nem a gazdasági előfeltételek konkrét teljesítése, hanem a megszabott határok felé közeledés a „tendencia” számít. Nincs ok pánikra Havel nyugalomra intette a cseheket Prágából jelenti az MTI: Václav Havel vasárnap délután felszólította a cseheket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és ne essenek pánikba, mert a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet nem indokolja a reménytelenséget és a mindennapi munka, illetve a bankbetétek elvesztése iránti félelmet. Csehországban szombaton országszerte az üzletek mintegy 150 -200 százalékkal több árut adtak el, mint szokásosan ebben az időszakban. (Folytatás a 2. oldalon) Az import zavarhatja a hazai termelést Drágák a zöldségfélék Az ilyenkor jellemzőnél jóval magasabbak a jelenlegi zöldségárak, aminek főként az elhúzódó érés az oka. Szinte mindegyik fajta kéthetes késésben van, ezért ez az állapot egészen június végéig eltarthat - tudtuk meg Bognár Károlytól, a zöldségterméktanács elnökétől. A lassú kitavaszodás elsősorban a paprikát érintette, amely jelenleg a tavaly ilyenkorinál húsz százalékkal drágábban kapható a piacon. A Bosnyák téren például a fehér darabjáért 60- 80 forintot, a töltenivalóért pedig 35-50 forintot kérnek az árusok. A terméktanács idei előrejelzéséből kiderül, az utóbbi egy évben a „sárgulás” nevű betegség miatt rendkívül visszaesett a szabadföldi paprika aránya, és mind többen foglalkoznak a fólia alatti termesztéssel. Ennek következménye, hogy augusztus-szeptemberben a lecsónak alkalmas fajtából a szokásosnál jóval kevesebb lesz a standokon. A töltenivaló paprikánál viszont félő, hogy minden ellenkezőleg alakul, és ha nem lesznek megfelelő exportlehetőségek, az a hazai piac nyár végi összeomlásához vezethet - állapította meg Bognár Károly. (Folytatás az 5. oldalon) Kiszámítható jövő? Hosszú távra előremutató miniszteri expozékkal a múlt szerdán megkezdődött a nyugdíjreform törvénycsomagjának parlamenti vitája, amely 2005-ig meghatározza, milyen szabály alapján kell emelni a nyugdíjakat. Egy nappal később a kormányfő bejelentette: a nyugdíjasok nem járhatnak roszszabbul emiatt. Két nap múltán már azt is lehetett tudni, hogy minden bizonynyal módosítják a frissen beterjesztett javaslatot, így a miniszterelnök és a két szakminiszter mai várható eszmecseréje előtt pontos képet alkothatunk arról, milyen módszer szerint, mely hónapban növelik a nyugdíjakat 2005-ben, míg a jövő januári nyugdíjemelés nagysága homályba vész. Kiszámítható jövő, ez a nyugdíjreform szlogenje, s valóban az érintettek a beterjesztést követő egy teljes napig kiszámíthatták jövőjüket. A kormányfő bejelentése könnyen kiszámítható — legalább két százalékkal magasabb emelést hoz a nyugdíjasoknak. Ha a nettó keresetbővülés olyan mértékű marad, mint az első két hónapban, akkor ez a szám öt százalék is lehet. Miért kellett Horn Gyula népszerű bejelentésével csütörtökig várni, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a nyugdíjasszervezetek hónapokkal ezelőtt jelezték már, hogy sokkal rosszabbul járnak az idős emberek, ha az új szabályt bevezetik? Eddig nem volt a kormány fogékony ezekre a bejelentésekre, az önkormányzat keddi közgyűlésén elhangzottak azonban elgondolkoztathatták a kabinet tagjait, vajon szerencsés-e a választások évében átlagosan havi ezer forintot elvenni a nyugdíjasok emeléséből. A kormányfő végül megtalálta a helyes választ. Meg is nyugodhatnánk, ha nem kellene attól tartanunk, hogy a nyugdíjreform igazi szlogenje nem a ki-, hanem az elszámítható jövő lesz. Élő Anita Középutas javaslat négy új NATO-tag legyen Az ezredforduló évében Magyarország szívesen megrendezné az Észak-atlanti Közgyűlés tavaszi ülésszakát - jelezte a konzultatív fórum plenáris ülésén Rácskay Jenő. A magyar küldöttséget vezető képviselő később az M77-nek elmondta: szimbolikus jelentősége lenne annak, ha az ország várható NATO-felvételét követően röviddel Budapest adhatna otthont az ülésnek. Magyarország egyébként egyszer már rendezett ilyen eseményt - 1995- ben, ugyancsak tavasszal -, de akkor még társult státusban. Ha Madridban az ország meghívást kap a szövetségbe, és időközben lezajlik a ratifikáció folyamata is. 2000-ben Magyarország teljes jogú tagként lehetne házigazda. (Folytatás a 2. oldalon) Az egyetem nem számítana szolgálati időnek? Fogynak a nyugdíjat érő évek (Munkatársunktól) Januártól a gyermeknevelésre és a felsőfokú tanulmányokra fordított idő a nyugdíj szempontjából nem számít szolgálati időnek. De az 1997. december 31-ig tartó időszakot még mindenkinek beszámítják. A jelenlegi egyetemisták, főiskolások és a gyermeküket otthon nevelők biztosítási jogot vásárolhatnak maguknak a minimálbér 30 százalékáért, mai értéken számolva havi 5250 forintért. A nyugdíjreformról szóló törvénycsomag részeként januártól csak a betegség és a sorkatonai szolgálat minősül járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek. Jelenleg a felsőfokú tanulmányok és a gyes évei is nyugdíjszerző évnek számítanak. Ha a parlament elfogadja a törvényt, akkor januártól az egyetemistáknak és a főiskolásoknak meg kell fizetniük a minimálbér utáni nyugdíjjárulékot, jelenleg 5250 forintot, ellenkező esetben a nyugdíj szempontjából tanulmányi éveik elvesznek. Ez egy ötéves képzés esetén mai értéken 315 ezer forintnak felel meg. A törvény szerint nem kell feltétlenül a diplomaszerzés előtt befizetni ezt az összeget, erre sor kerülhet később is, a mindenkori minimálbér 30 százalékáért. A törvényjavaslat készítői lehetőséget kínálnak arra, hogy a későbbi munkahely átvállalhassa a járulékfizetést, így könnyen lehet, hogy a vállalati ösztöndíjszerződések egyik fontos pontja lesz a jövőben a járulék befizetése. A már diplomával rendelkezőkre természetesen ez a szabály viszszamenőlegesen nem érvényes. (Folytatás a 4. oldalon) Mulasztások a PanTel ügyében Féloldalas (táv)közlés (Munkatársunktól) A legutóbbi kormányülés napirendjéről lekerült ugyan a holland Unisource cég vezette hazai távközlési konzorcium megalapításának ügye, ám a szakemberek szerint nem múlt el a veszélye annak, hogy a távközlési vagyon legértékesebb részeit privatizációs pályázat nélkül juttatják külföldi kézbe. Féloldalasan tájékoztatták a gazdasági kabinetet a magyar távközlési vagyon eladását előkészítő május 23-ai ülésen - véli a hazai szakemberek egy része. A hírközlési tárca helyettes államtitkára a frekvenciavagyon privatizálásáról csak az úgynevezett „D változatot” ismertette részletesen a testülettel, s ez csupán az amszterdami Unisource cég által majd vezetendő PanTel konzorcium létrehozását állította előtérbe. Fájlalják a szakemberek, hogy a verseny kizárásával, a valós érték alatt jutna a távközlési vagyon legértékesebb létesítményeihez a külföldi cég. A Unisource vezette PanTel „apportként” megszerezhetné a MÁV, a Mal és az MVM hatalmas állami pénzből kialakított hálózatát, illetve az Antenna Hungária most épülő létesítményeit. A 40 százalékos tulajdonnal a menedzsmentjogokat is megkapná a holland cég, s a megalakítandó konzorciumba több milliárd forinttal kellene beszállnia a MÁV-nak, a Mólnak és az MVM-nek - állítják a terv ismerői. A „D változat” nem zárja ki, hogy a majd nyújtandó szolgálatás költségeit - mivel a MÁV-hálózatot is igénybe vennék - részben a vonatjegyek megvásárlói fizessék. (Folytatás a 4. oldalon) Kivár a KDNP-frakció A pártelnök maradni akar (Munkatársunktól) A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportja továbbra is jóindulatú javaslatnak tartja Lezsák Sándornak, az MDF elnökének kezdeményezését, mely szerint közös kereszténydemokrata-MDF frakciót kellene létrehozni. A frakció ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy ez a politikai döntés túlmutat a képviselőcsoport hatáskörén, ezért ebben érdemi döntés csak a párt országos választmánya hozhat soron következő, június 21-i ülésén. A KDNP tegnapi frakcióülésén egyebek mellett szóba került még az is, hogy a képviselők milyen jövőt szánnak a frakciónak, azaz egyben marad-e a kereszténydemokrata képviselőcsoport, vagy sem. (Folytatás a 3. oldalon) Eucharisztikus világkongresszus A pápa találkozott Kwasnieuskival A tervezettnél hosszabb, de a jelek szerint csak mérsékelten szívélyes légkörű találkozó zajlott le szombaton Wroclawban a hazájába látogató II. János Pál pápa és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő között. „Első találkozónk a Vatikánban múlt április elején barátibb volt”- ismerte el az elnök a találkozó után újságírók kérdésére. Mint mondta, a mostani megbeszélést a Lengyelországgal kapcsolatos aggodalmak uralták. (Folytatás a 2. oldalon) II. János Pál tizenegy napos látogatása során találkozott a lengyel államfővel is (MTI-fotó - AP)