Magyar Nemzet, 1997. június (60. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

Hazai tudósítások, Magyar Nemzet HÉTFŐ, 1997. június 2. HÍREK VAST­AGH PÁL igazságügy-mi­niszter A közbiztonság javításának lehetőségei a jog eszközeivel című konferencián elmondta: a büntető­jog szankciórendszerének egyolda­lú szigorítása nem járna együtt a bűnügyek számának csökkenésével. A VASÚTEGÉSZSÉGÜGYET a vasutas-társadalom számára csak erős, a vasútegészségügyön belül működő szakmai szervezet menthe­ti meg - jelentették be a Vasút­­egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének I. kongresszusán. A HAZAI KISEBBSÉGEK kultú­rájának ápolásával, illetve bemutatá­sával kapcsolatos feladatokat tartal­mazó chartát a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. vezetője szombaton írta alá az európai regio­nális televíziók nemzetközi szerve­zetének szegedi kongresszusán. A NOÉ bárkáján dunai hajókirán­duláson vehettek részt a nagycsalá­dosok szombaton. A Nagycsaládo­sok Országos Egyesülete a Hunya­di hajón Szentendréig vitte utasait. A NOE alakulásának tizedik évfor­dulóján rendezett kiránduláson részt vett Kökény Mihály népjóléti miniszter. szolgálati időt elkönyvelnek, és csak az ötödik esztendőért kell fizetnie. Hasonlóképpen pénzbe kerül­nek majd a gyesen vagy egysze­nek és a gyermeknevelés idejének elismerését. 1968 előtt szült nők­nél gyermekenként egy év szolgá­lati időt számítanak be (fogyaté­kos gyermeknél másfél évet). Az Különös döntések az ifjúsági pályázatokon Pénzosztó programtanács Feltűnő aránytalanságok mu­tatkoznak a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram május 23-án kihir­detett pályázati eredményében. Több civil szervezet is állam­­igazgatási elfogultságot sejt a döntések mögött. Az egyik furcsa döntés a GYIA úgynevezett C kategóriás pályázatainak az elbírálásakor született. A Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium ifjúsági főosztálya mellett működő or­szágos diákparlamenti titkárság hárommillió forintot nyert el. Az országos diákparlament ülése má­jus másodikán volt, s a költség­­vetésből 30 millió forintot külö­nítettek el a lebonyolítására. Mindennek tudatában pályázott és nyert el hárommillió forintot a kultuszminisztériumban működő titkárság. Az alapprogram­­ pá­lyázatait elbíráló szakértői cso­port vezetője Salamon Eszter volt, aki az MKM ifjúsági főosz­tályát is irányítja. Több civil szervezet is értet­lenül áll az előtt, hogy a Csillag és Ádám Filmszabászati Bt. szin­tén hárommillió forintot, míg az Új HDF Kft. ötszázezer forintot nyert, ezzel szemben a Magyar Írószövetség mindössze négyszáz­­ezret. Az alapprogramról rendel­kező 1995-ben meghozott tör­vény kimondja: a program „A gyermekek és fiatalok program­jait, szervezeteit, kezdeményezé­seit és az azokat segítő szolgálta­tásokat (...) támogatja”. Mind­ezek ellenére számos ifjúsági szervezet, iskola, illetve kulturá­lis egyesület csak töredéknyi pénz­hez juthatott. Többen is Koncz István címzetes államtitkárt hi­báztatják ezért - aki egyben a Miniszerelnöki Hivatal gyermek- és ifjúsági koordinációs tanácsá­nak a titkára is -, mivel neki erős befolyása van a programtanács döntéseire. A testületben, bár ci­vil szervezetek is részt vesznek, az államigazgatási fölény mégis gyakorta érvényesül, szavazat­­egyenlőség esetén pedig a tanács elnökének, azaz Koncz Istvánnak a szavazata dönt. Míg az A kategóriás pályá­zaton az egyik legnagyobb hazai gyermekszervezet, a Magyar Cserkészszövetség mindössze 450 ezer forinthoz jutott, addig az Or­szágos Gyermekvédő Liga egy­millió-kétszázezer forintot vehe­tett át. Ez utóbbi liga korábbi el­nöke Koncz István volt, aki ma is szoros kapcsolatot tart fenn a szervezettel. Az­­ információink szerint­­ ugyancsak az államtit­kár érdekeltségi körébe tartozó Mentálhigiénés Ifjúsági Társulá­sok Országos Szövetségének fél­milliós támogatottságával szem­ben olyan intézmények „marad­tak alul”, mint például a Nagy­­családosok Országos Egyesülete 170 ezer, a Vakok Állami Intéze­te és Kollégiuma 70 ezer, vala­mint az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete 60 ezer forintos tá­mogatottsággal. Lapunk megkereste Koncz Istvánt is, ám ő értesüléseinket, illetve a pályázati elbírálásokat nem kívánta kommentálni. (Kálm­án) Az egyetem és a gyes nem számítana szolgálati időnek Fogynak a nyugdíjat érő évek? 1968 után szült nők gyesre mehet­tek, ami szolgálati időnek számí­tott. Az 1998. január 1-jétől szülő nők két év (fogyatékos gyermek esetén három esztendő) szolgálati időkedvezményt kapnak. A gyermeknevelés idején hu­szonnégy hétig járó terhességi gyermekágyi segély (tej) továbbra is szolgálati időnek számít. A gyermek hároméves koráig igény­be vehető gyermekgondozási se­gély hat százalék járulékfizetés esetén szolgálati időnek minősít­hető. Aki nem jogosult gyesre, az ma a minimumbér alapján számí­tott harmincszázalékos járulékfi­zetéssel köthet megállapodást a szolgálati időre, 1998-tól ez a gyesen lévő nőkre is vonatkozik. A jogszabály itt is lehetőséget ad arra, hogy az aktív életpálya során bármikor be lehessen fizetni ezt az összeget. A gyeden, gyesen lévő nők közül ez a szabály csak azokra vonatkozik, akik 1996. április 15-e után szültek. A Bokros-csomag bevezetése, azaz 1995 márciusa előtt született babák után továbbra is szolgálati időnek minősül a gyes és a gyed ideje is, tehát nekik nem kell ezért fizetni. Ugyanígy szolgálati időnek számít a nagy­­családosok által igénybe vehető gyermeknevelési támogatás (gyet) teljes ideje is, mert ennek tb-ter­­heit az állam átvállalja. (élő) (Folytatás az 1. oldalról) Egy most negyedéves egye­temi hallgató számára négy év iűen gyermekükkel otthon lévők szolgálati évei is. Itt szét kell vá­lasztani a gyermekszülés tényét Nyugdíjreform PM-szem­üveggel Az új nyugdíjrendszerben senki nem fog rosszabbul járni. Ezt támasztják alá a Pénzügyminisztérium háttérszámításai, amelyen már egy éve dolgoznak - mondta Győrfi István, a nyugdíjreform miniszteri biztosa az MTI munkatársának. A változásokkal kap­csolatos háttérinformációkat három kötetben már közreadta a PM, így azokat már a társadalmi vita során megismerhették a kü­lönböző szakértői csoportok. Bárki tanulmányozhatja a számításo­kat hamarosan az Interneten is. A nyugdíjrendszer bevezetése költségekkel jár. Ha a törvény­­javaslatokat elfogadják, már 1998 nyarán megkezdik működésü­ket a kötelező nyugdíjpénztárak, a befizetett nyugdíjjárulékok egy része a nyugdíj-biztosítási alap helyett e kötelező pénztárakhoz ke­rül, így a nyugdíj-biztosítási alap várható hiánya már az első év­ben 20 milliárd forint lesz. Ezt már a jövő évi költségvetés összeál­lításakor betervezi a kormányzat, vagyis az indulás évében előre megalapozzák a költségvetési törvényben a nyugdíjrendszer finan­szírozását. A háttértanulmányok összeállításakor a számításokból kiderült, hogy 2050-ig nem lesz egyetlen olyan év sem, amikor a nyugdíj-biztosítási alap hiánya nagyobb lenne a folyó évi bruttó hazai termék 1 százalékánál. Ez pedig a PM számítása szerint azt mutatja, hogy a nyugdíj-biztosítási alap hiánya minden évben fi­nanszírozható lesz. Még fontosabb ennél Győrfi István szerint, hogy az új nyugdíjszisztéma bevezetése semmilyen pótlólagos adó­emelést, új megszorító intézkedést, járuléknövelést nem igényel. Sőt a munkaadók által befizetett járulékok évenként egyszázalékos további mérséklését tervezi a kormány 1999-től. A MÚOSZ-tól a Vitézi Rendig Félezer szervezetnek csupán 258 millió forint Az Országgyűlés kedden ha­tároz a társadalmi szervezetek idei támogatási keretének fel­osztásáról. A 258,5 millió forin­tos keretéből közel 84 millió fo­rint jut egészségügyi rehabilitá­cióra, illetve a 127 karitatív szervezet számára. Mintegy 42 millió forinton 89 ifjúsági és gyermekvédő szervezet osztoz­hat. A 154 eredményesen pá­lyázó kulturális és művelődési szervezet között 52 milllió fo­rintot oszthatnak szét. A 66 kör­nyezetvédelmi szervezetnek 33 millió forint jutott. A 104 egyéb közérdekű szervezetek állami támogatási kerete nem éri el a 29 millió forintot sem. Összesen 540 társadalmi szervezet kaphat támogatást a rendelkezésre álló szűkös - alig több mint egyharmad „To­­csikot” érő - 258 milliós keret­ből (ami jócskán elmarad a po­litikai pártok egymilliárd fölöt­ti állami támogatása mögött). Ennek megfelelően igen sze­­ ­el­ vénynek tekinthető a hétpárti grémium által az egyes szerve­zeteknek juttatott támogatás mértéke. Az IDE Szabadelvű Diákhá­lózat, az Ifjúsági Demokrata Fórum, az Ifjúsági Keresztény­­demokrata Unió például 500- 500 ezer forintos támogatásban részesül, az Ifjú Szocialisták Mozgalma 400 ezer forintos tá­mogatást kaphat. A Magyar Úttörők Szövetsége pályázat alapján 2,5 millió forintos tá­mogatás „ígérvényét” nyerte el, a Magyar Írószövetséget 1,3 millió forinttal, az Alba Kört 200 ezer, a Recski Szövetséget 800 ezer forinttal tudja támo­gatni a parlamenti bizottság. A MÚOSZ költségvetéséhez 1,6 millió forinttal járulnak hozzá, a MÚK büdzséjét 850 ezer fo­rinttal egészítik ki. A Vitézi Rend azonban csak 350 ezer forint állami apanázzsal szá­molhat. (b. 1.) ! Játékról játékra Kedves Olvasó! Nyeremény­vonal című játékunk május 31-ével véget ért. A telefonálók magas száma arra enged követ­keztetni, hogy játékunk eredmé­nyes volt. Reméljük, nyertese­inknek sikerült örömet szerez­nünk, de bízunk benne, hogy azok sem veszítették el játék­kedvüket, akiknek ezúttal nem kedvezett a Fortuna. Mind­annyian tudjuk, hogy a szeren­cse forgandó, és reméljük, leg­közelebbi játékunkban azokra is rámosolyog, akiket most kitartá­suk ellenére is elkerült. Köszön­jük, hogy velünk játszottak, és hamarosan újabb játékkal jelent­kezünk. A NYEREMÉNYVONAL május 31-i nyertes számai a következők: spílgips. Próbálju­­k meg ma is! Szonda Ipsos-jelentés A hosszú élet titka Mi szükséges ahhoz, hogy hosszú életet élhessünk? A Ma­gyar Nemzet megbízásából a Szonda Ipsos erről kérdezte az embereket 1997 tavaszán. Az in­­terjúalanyok tíz tényezőt értékel­hettek, aszerint, ezek mennyire befolyásolják azt, hogy hosszú életet élhessünk. Az osztályzato­kat 100 pontos skálán helyeztük el, a 0 pont jelenti a „nem befolyá­solja”, a 100 pont pedig a„ nagyon befolyásolja” minősítést. Az emberek a megfelelő csa­ládi környezetet és a káros szenve­délyek mellőzését tartják a hosszú élet legszükségesebb feltételeinek. 80 pont feletti átlagot kapott a ter­mészeti környezet, csakúgy, mint az anyagi helyzet, az egészséges táplálkozás. Ezekkel egyenrangú szerepet játszik, hogy milyen munkát végez az ember, de a sza­badidő, illetve a testmozgás mennyisége és az egészségügyi el­látás színvonala is meghatározza életünk hosszát. A fiatalok még fontosabbnak ítélik a sportot, mint az idősebbek. Kisebb jelentőségű „életfaktorként” minősítették az ország gazdasági helyzetét, melyet az összlakosságon belül legkevés­bé a fővárosban élők tartanak meghatározónak. A hosszú élet feltételeinek listáját a véletlen ese­mények zárják. Mulasztások a PanTel ügyében Féloldalas (táv)közlés (Folytatás az 1. oldalról) Minderről a szaktárca - a kérdéskörben érintett szakembe­rek szerint - nem tájékoztatta a gazdasági kabinetet. A mulasz­tásra a szakemberek utóbb hívták fel a figyelmet, a kormány ezért törölte csütörtöki ülésének napi­rendjéről a PanTel ügyét. Utóbb kiderült, hogy érthetetlen okból a téma nem került a szokásos ál­lamtitkári értekezlet elé sem a kormányülés előtt, s ez is talál­gatásokra ad alapot szakmai kö­rökben. (m. p.) Növelni kell a saját bevételi forrásokat „Sikeres önkormányzatok” A rendszerváltás egyik leg­nagyobb eredménye, hogy kiala­kult az önkormányzati rendszer, ami azóta bizonyította működőké­pességét. A települések nagyobb gazdálkodási önállósága érdeké­ben kívánatos, hogy növekedjen az önkormányzatok saját bevételi forrása, s egyre kevésbé szorulja­nak állami támogatásra - jelentet­te ki szombaton Kuncze Gábor belügyminiszter a Miért sikeresek az önkormányzatok elnevezésű konferencián. A tanácskozáson az SZDSZ meghívására csaknem negyven, határon túli magyar pol­gármester és a holland D66 libe­rális párt képviselői vettek részt. A Friedrich Naumann Alapítvány által szervezett konferencián egyebek között az európai integ­ráció a határokon átívelő terület­­fejlesztési lehetőségekről és az önkormányzatok privatizációban való részvételéről esett szó. Szent-Iványi István frakcióve­zető lapunk kérdésére úgy nyilat­kozott: az SZDSZ szerint kívá­natos volna tovább racionalizál­ni a kistelepülések közigazgatá­sát, gazdaságossági szempontból megfontolandó, hogy az aprófal­vak közösen működtessenek egy­­egy oktatási intézményt vagy köz­­igazgatási szervet. Mint fogalma­zott, 1998-ig erre vonatkozó mó­dosító indítványt a szabad demok­raták nem terjesztenek elő a parla­mentben. (cs. h.) A 7-es főutat veszélyezteti a hegyomlás Mozgásban a löszfal Fonyód önkormányzata attól tart, amíg be nem következik a hegyomlás, addig a költségvetés­ből nem remélhet pénzt a nagy forgalmú 7-es út Fonyód és Bélatelep közötti szakasza mellett húzódó löszfal megerősítésére. A hetvenes években már volt egy „Zöldindulás”, most a löszfal ismét mozgásba lendült... A Belügyminisztériumhoz a fonyódi önkormányzat nyolcvan­­millió forintos pályázatot nyújtott be. Tekintve, hogy nemcsak a Ba­laton mellett veszélyeztet a föld­mozgás, hanem több Duna-parti település - Dunaföldvár - is ne­héz helyzetben van a partmozgás miatt, a belügyi tárca elutasította a fonyódiak pályázatát. Az omlás­­veszéllyel fenyegető bélatelepi domb erdészeti tulajdon, így a kisváros költségvetésében egyet­len fillér sincs a veszélyelhárítás­ra. Nem szabad megvárni, hogy a hatalmas földdarabok és a domb tetején álló terebélyes fák gyöke­restől a 7-es útra zúduljanak - fi­gyelmeztetnek Fonyódon. (gulyás) Városvédő veszprémi diákok Szemét madártávlatból (Munkatársunktól) Sárkányrepülőről derítették föl a Veszprém körüli szemétle­rakóhelyeket helyi diákok. A lá­tottakról térképet és megoldási javaslatot készítettek, s az anyag­gal díjat nyertek az V. országos ifjúsági innovációs versenyen. A szellemi próbára 127 tanulmány készült, a legjobbakért június 4-én adják át a jutalmat az alkotóknak a Gellért Szállóban - közölte la­punk érdeklődésére Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség sajtófőnöke. A díjátadással meg­nyitják a szellemi termékbörzét, melyen 80 résztvevő - köztük számos egyetem - 300 témát ajánl többek között az önkor­mányzatoknak. FIZESSEN BE! MOST! 1 000 000 Ft havonta! Előfizetői játékunk folytatódik! A júniusi sorsoláson azon kedves olvasóink vesznek részt, akik 1997. június hónapra érvényes egyéni előfizetéssel rendelkeznek. A hónap végén 1 000 000 Ft összértékben tárgynye­reményeket sorsolunk ki: Bernáth Aurél: Szentivánéji álom c. festménye / ahét&fotrfy - 550 000 Ft értékben.­­C Bernáth Aurél 1915-ben Nagybányán tanult Thorma János és Réti István mellett. Korai munkái az expresszionizmus és némiképp a nonfiguráció jegyében fogan­tak. Elsőként 1923-ban, Berlinben állította ki műveit. Korai képei bársonyos felületű pasztellek. A harmincas évektől készülnek tüzes színű olajfestményei. A 40-es évek közepétől ismét műveli a pasztelltechnikát. Olajképei ez időben főleg balatoni és budapesti tájképek. 1950-től monumentális festmények bontják meg tájképeinek sorát. Első itthoni kiállítása 1928-ban az Ernst Múzeumban volt. Fontosabb külföldi kiállításai: 1931 Galerie Hartberg, Berlin, 1957 Prága, 1962 XXXI. velencei biennálé, 1962 London, 1975 Moszkva. Több más kitüntetés mel­lett 1948-ban és 1970-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben Érdemes, 1964-ben Kiváló Művész címmel tüntették ki. A képen látható festménye, amely a Szentivánéji álom címet viseli, a budapesti Páholy Galériában tekinthető meg. Kétszemélyes utazás Máltára Yamaha Jog robogó Mirage Plus típusú takarítógép 3 db karóra 150 000 Ft értékben, 131 000 Ft értékben, 75 000 Ft értékben, összesen 100 000 Ft értékben. LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK, HOGY RÉSZT VEHESSEN A KÉSŐBBI SORSOLÁSOKON! Lapunkat megrendelheti a 344-3188-as telefonszámon is! Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, valamint a Hírlap-előfizetési Irodában (1089 Budapest Vill., Orczy tér 1.) közvetlenül, posta­­utalványon vagy átutalással a Postabank és Takarékpénztár Rt. 11991102-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. MargyarVámZOt - A hiteles polgári napilap. ===

Next