Magyar Nemzet, 1997. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

PÉNTEK, 1997. augusztus 1. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 Letartóztatások a Jordán nyugati partján Arafat a békefolyamatot félti (Folytatás az 1. oldalról) A palesztin rendőrség a Gázai övezetben ugyancsak őrizetbe vett palesztin szélsőségeseket, közöl­ték az Iszlám Dzsihad illetékesei anélkül, hogy a letartóztatottak számát megjelölték volna. A letar­tóztatások során az izraeliek csak az ellenőrzésük alatt álló, illetve közös palesztin-izraeli ellenőrzés alatt lévő területeken mozogtak, nem léptek a palesztin önkor­mányzat fennhatósága alá tartozó nyolc városba a Jordán nyugati partvidékén. A biztonsági erők ugyanakkor azzal fenyegetőztek, a szélsőségesek elfogása érdekében átlépik a palesztin területek hatá­rát. A jeruzsálemi rádió szerint a kormány engedélyezte, hogy az iszlám fundamentalistákat üldöző izraeli kommandók behatoljanak a palesztin igazgatás alatt álló területekre, amennyiben Arafaték nem indítanak harcot a terroristák ellen. Nabíl Saat, a béketárgya­lásokon részt vevő palesztin kül­döttség vezetője azonban figyel­meztetett, hogy ez „hadüzenetet jelentene”. Közölte, a palesztin hatóságok készek együttműködni Izraellel, de előbb tudni szeretnék, hogy nem a palesztin területek újramegszállására készül-e. A Reuter értesülései szerint szerda éjjel a Jordán nyugati partvidékén három találkozót tartottak izraeli és PFSZ biztonsági szakértők, hogy megvitassák a merénylet utáni biztonsági kérdéseket. Arafat elrendelte, hogy a palesztin biztonsági erők csapjanak le a me­rényletben való részvétellel gya­núsítható szélsőségesekre. A PFSZ biztonsági vezetői közölték: nem hajtanak végre tömeges le­tartóztatásokat csak azért, hogy kiengeszteljék Izraelt. Kizárólag olyan személyeket vesznek őrizet­be, akikről feltételezhető, hogy közük volt a jeruzsálemi támadás­hoz. A palesztin biztonsági veze­tők kijelentették: még mindig nem biztosak abban, hogy melyik poli­tikai csoport áll a merénylet mö­gött. (A nyugati hírügynökségek­hez eljuttatott közleményében a Hamasz vállalta a robbantások el­követését.) Izrael letartóztatási parancsot adott ki Gázi Dzsabali palesztin rendőrfőnök ellen is, ám ezt nem hozták közvetlen összefüggésbe a szerdai merénylettel. A rendőrtá­bornokot azzal gyanúsítják, hogy bátorította azokat a két héttel ez­előtt őrizetbe vett palesztin rend­őröket, akik a megszállt területe­ken merényleteket készítettek elő zsidó telepesek ellen. Dzsabali közben kijelentette: a palesztin rendőrség kész harcba szállni az autonóm területek védelmében, ha az izraeliek beváltják fenyegetésü­ket, s palesztin területeken is fegy­veres akciókhoz folyamodnak. A Netanjahu vezette izraeli kormány a szerdai gyilkos me­rénylet után elrendelte a Paleszti­na Hangja rádióadó adásainak za­varását is. A Palesztin Hatóság rá­diója adásaiban Izrael elleni erő­szakot szít, hangzott az indoklás. A kormány arról is döntött, hogy felfüggeszti a palesztin ön­­kormányzatnak juttatott - tíz- és százmillió dollár közötti összegű - átutalások folyósítását, amely a palesztin autonóm területekre be­vitt árukra kivetett vámokból szár­mazik. Izrael az Egyesült Államo­kat és az Európai Uniót is felszólí­totta arra, hogy ne nyújtson támo­gatást a palesztinoknak mindad­dig, amíg a Palesztin Hatóság nem bizonyítja, hogy kész harcba száll­ni a terrorizmussal. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a Távol-Keletről hazatérőben be­jelentette, a merénylet ellenére küzdeni fog azért, hogy az Egye­sült Államok ne függessze fel a palesztinok segélyezését. Augusz­tus 12-én érvényét veszti az a tör­vény, amely az amerikai kormányt felhatalmazta a Palesztin Hatóság­gal való kapcsolattartásra és segé­lyek nyújtására. Izraelben csütörtökön eltemet­ték a merénylet áldozatait. Az autók a gyász jeléül bekapcsolt fényszórókkal közlekedtek, a te­metésen pedig ezrek vettek részt, közöttük a kormányfő és számos képviselő. Elítélte a merényleteket az amerikai kongresszus, valamint az ENSZ BT is. Kofi Annan, a világ­­szervezet főtitkára szerint a rob­bantásokat akkor követték el, ami­kor a békefolyamat már csaknem újból sínen volt. Oroszország „fel­háborodással és aggodalommal" fogadta a terrorakció hírét, jelen­tette ki a külügyminisztérium szó­vivője. Részvéttáviratot küldött az izraeli vezetőknek Göncz Árpád, Horn Gyula és Kovács László is. Meg nem erősített hírek sze­rint csütörtökön zsidó szélsősége­sek elraboltak négy palesztint, és azzal fenyegetőznek, hogy meg­ölik őket, bosszúból a szerdai me­rényletért. Egy helyi hírszolgálati iroda jelentése szerint ismeretlen telefonálók a Kach nevű szélsősé­ges zsidó mozgalom nevében je­lentették be gyilkos szándékukat, és közölték, hogy palesztin rabjai­kat a Hebronhoz közeli Daharija település környékén ejtették fog­lyul. A feltételezések szerint ebből a faluból származik a jeruzsálemi merénylet két tettese. Az egységpárt elhatárolódik, de követel Funar folytatja harcát a zászló ellen BUKAREST - Valeriu Ta­­bara, a Román Nemzeti Egy­ségpárt elnöke a Mediafax hír­­ügynökségnek adott nyilatkoza­tában kijelentette: nem ért egyet Gheorghe Funar kolozsvári pol­gármester és Liviu Medrea, a városgazdálkodási vállalat igaz­gatójának utasításával, amely értelmében szerdán ismét meg­kísérelték eltávolítani a magyar zászlót a főkonzulátus épületé­ről. Mint arról beszámoltunk, az épület előtt daruval felszerelt gépkocsi jelent meg, ám a rend­őrök megakadályozták az ak­ciót. A jelenetet lapjelentések szerint a távolból Gheorghe Funar is végignézte. Az egység­párt vezetését éppen a Funartól átvevő Tabara hangsúlyozta: a polgármesternek és az igazgató­nak vállalniuk kell tetteikért a felelősséget. S ha törvénytele­nül jártak el, akkor meg kell büntetni őket. Rámutatott arra is, hogy a diplomáciai incidenst kiprovokáló városvezetők nem egyeztettek az RNEP vezetősé­gével. Az RNEP vezetője közölte: pártja Maros megyei tisztségvi­selőivel közösen péntekre ki­hallgatást kért Emil Constan­­tinescu elnöktől. Az államfő közbenjárását várják ugyanis az erdélyi helységek és utcane­vek „elmagyarosításának” meg­akadályozására. Tabara leszö­gezte, az RNEP nem fogadja el és soha nem fog egyetérteni a jelenlegi kormány politikájá­val, amelyet az RMDSZ zsaro­lása és a külföld nyomása alatt folytat. Ennek szellemében kö­veteli, hogy vessenek véget az RMDSZ románellenes politi­kájának, és vizsgálják felül a helyhatósági, illetve a tanügyi törvény módosítására kiadott két sürgősségi kormányrende­letet. Alexandru Farcas prefektus és Funar a sikertelen zászlólo­pási akciót követően megálla­podott, egy hónapra felfüggesz­tenek mindenféle vitát. A pol­gármester azonban máris meg­szegte e moratóriumot: csütör­tökön újabb levelet intézett Ad­rian Severin külügyminiszter­hez, amelyben követelte a ko­lozsvári magyar képviselet be­zárását, és Bitay Károly főkon­zul kiutasítását az országból. Indoklása szerint ugyanis a ko­lozsvári főkonzulátus homlok­zatára kitűzött zászló nem ugyanaz, mint amelyet Román Neagék eltávolítottak. Szerinte ugyanis a másikon Nagy-Ma­­gyarország címere látható. Ko­­lozs megye prefektusa állítólag ígéretet tett arra, hogy a szakér­tők bevonásával vizsgálják majd meg a hányatott sorsú lo­bogót. (gyarmath) KÜLFÖLD A NIGÉRIAI KATONAI RE­ZSIM letartóztatási parancsot adott ki Wole Soyinka, az 1986-ban No­­bel-díjjal kitüntetett nigériai író, va­lamint további három, hozzá hason­lóan külföldi száműzetésben élő ko­rábbi nigériai államférfi ellen - je­lentette a NAN hírügynökség. MEGVÁLIK HIVATALÁTÓL Gerbhardt von Moltke, a NATO- főtitkár politikai ügyekért felelős helyettese. Utóda az ugyancsak né­met Klaus-Peter Klaiber lesz - je­lezték az MTI szerint a szövetség központjában. A politikai főtitkár­helyettesi posztot hagyományosan német diplomaták töltik be a NATO-nál. LEMONDOTT a szlovén külügy­miniszter. Zoran Thaler a szlovéniai pártok közötti viták miatt élesedő belpolitikai válsággal indokolta döntését. „Lemondásommal fel aka­rom hívni a figyelmet arra, hogy Szlovénia csak a nemzeti egység megteremtésével foglalhatja el az őt megillető helyét Európa biztonságos és fejlett részében” - mondta. Európa-nap Hollókő­n Világörökség és integráció Az Európai Unióban is bevett gyakorlat, hogy a fiatal gazdák­nak külön támogatásokat nyújta­nak annak érdekében, hogy bol­doguljanak és megmaradjanak eredeti lakóhelyükön. Az unió értéknek tekinti a vidéki életfor­mát, és szeretné megállítani az urbanizáció folyamatát, a falusi emberek városokba költözését, s erre az egyik legjobb eszköz a családi magángazdaságok támo­gatása - fejtette ki Orbán Viktor, az Országgyűlés európai integrá­ciós bizottságának elnöke csütör­tökön Hollókőn. A fideszes politikus által megnyitott helyi Európa-nap a Vidék Európája program kereté­be illeszkedik, s a helyi Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesü­lete szervezte, így érthető, hogy Orbán elsősorban e két körből verbuválódó hallgatóságához cí­mezte szavait. Az előadók között volt Mádl Ferenc, a Magyar Pol­gári Együttműködési Egyesület, Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségi Szövetség, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége elnöke is. E névsor is jelzi, hogy az euroatlanti integráció ügyét korántsem csupán a kormányzat­hoz közel álló politikusok érzik magukénak, annak előbbre vite­lében az ellenzék is aktív szere­pet vállal. A világörökség részének szá­mító Hollókő ófalujában a meg­nyitót palóc táncbemutató színe­sítette, az ebédet követően pedig egy helyi népviseletbe öltözött asszony mutatta be a lenfonás fortélyait, mesélte el az ahhoz fű­ződő anekdotákat, s öltöztette be a vállalkozó szellemű vendége­ket. Az esti órákban a környék­beli diákok mérkőztek meg egy­mással, mit is tudnak Európáról, majd éjfélig tartott az utcabál. (i. e.) Kormányjavaslat szeptemberben Rövidülhet a kampányidőszak A kormánynak a választások­kal kapcsolatos jogszabály-vál­toztatási javaslatai várhatóan már szeptemberben az Országgyűlés elé kerülnek. A parlamenti pártok megál­lapodásának figyelembevételé­vel készített előterjesztések sze­rint az országgyűlési választá­sok kampányidőszaka 90-ről 72 napra rövidülne le. A politikai tömörülések képviselő­ jelölten­ként egymillió forintot - egy­­egy párt tehát összesen 386 mil­liót - fordíthatnának választási hadjáratukra. A kormány kezde­ményezi, hogy 1998-ban május­ban, azt követően pedig négy­­évenként áprilisban tartsanak országgyűlésiképviselő-válasz­­tást. A kabinet javaslatának el­fogadása esetén az önkormány­zati választásokat négyévenként októberben rendelnék meg. Baraczka Róbertné, a Belügy­minisztérium helyettes államtit­kára az MTI-nek beszámolt ar­ról is, hogy az alaptörvény tar­talmazná: az országos népsza­vazás elrendelését célzó állam­­polgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés érdekében pe­dig két hónapig lehet aláírást gyűjteni. Baraczka Róbertné jelezte, hogy a választójogi törvény tech­nikai jellegű módosításának elsőd­leges célja a kapcsolt, illetve a kö­zös listákra vonatkozó rendelkezé­sek pontosítása. Ennek értelmében az ilyen listát állító pártoknak a választásokon egyenként is el kell érniük a mandátumszerzéshez a parlamentbe jutás alsó küszöbét jelentő határt, azaz az országosan összesített érvényes szavazatok öt százalékát. Oktatási intézményeket vonnak össze Budapesten Emelkedik a távfűtés díja (Folytatás az 1. oldalról) Az áremelésről szóló vita so­rán Manninger Jenő, az MDF frakcióvezetője azt javasolta, csak október 1-jével vezessék be a távhődíjemelést, ám ezt a koalí­ciós pártok elvetették. Az SZDSZ és az MSZP egyetértett a díjeme­léssel. A városatyák zárt ülésen döntöttek arról, kiírják a Főtáv Rt. privatizációs pályázatát. A pályá­zatokat november 7-én bontják majd fel, s várhatóan november végéig elkészülnek azok a függet­len szakértői anyagok is, amelyek a privatizációs bevételek felhasz­nálására tesznek javaslatot, így várhatóan még ebben az évben el­kelhet a Főtáv Rt. is. A pályázati kiírás szerint azok a befektetők ré­szesülnek előnyben, akik anyagi­lag hozzájárulnak a szolgáltatás fenntartásához és korszerűsíté­séhez. A városatyák arról is dön­töttek: több fővárosi nevelési és oktatási intézményt összevonnak. Az átszervezés, amely a koalíciós pártok szerint jelentős megtakarí­tást eredményez, összesen 24 is­kolát érint. Az összevonást az is indokolja, hogy három oktatási in­tézményt vissza kell adni az egy­háznak. (f.-r. 1.) Tanácskozott az egykori KDNP-frakció Sem­jén lenne a békéltető Úgy tűnik, hogy a Keresztény­­demokrata Néppárt ügyvezető el­nökségének szerdai ülésén elfoga­dott határozat kizárja a párt béké­jének helyreállítását - jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Sur­ján László képviselő az egykori frakció tagjainak tegnapi tanácsko­zása után. Az összejövetelre a meghívott 13 képviselőből csak tí­zen tudtak eljönni; Rubovszky György és Latorcai János külföl­dön, míg Keresztes Sándor vidé­ken tartózkodott. Mint Surján el­mondta, ennek ellenére az egybe­gyűltek felhatalmazzák Semjén Zsoltot, a párt alelnökét, hogy folytasson tárgyalásokat a pártve­zetéssel az egység helyreállítása érdekében. Eszerint kívánatos len­ne, ha a pártvezetés visszavonná a kizárásokat, ez esetben a frakció is hatályon kívül helyezi a kilépése­ket. Surján szerint a pártvezetés­nek lépéseket kell tennie Giczy György pozsonyi nyilatkozatának végrehajtásáért. Surján hangsú­lyozta: az egykori frakciótagok minden békés megoldásra nyitot­tak. Csépe Béla egykori frakcióve­zető-helyettes kijelentette: a képvi­selőcsoport előtt három lehetőség áll. Vagy a függetlenek padsorai­ban tevékenykednek tovább, vagy a függetlenek padsoraiból soraik közé emelve néhány képviselőt új képviselőcsoportot alkothatnak. Végül, tette hozzá, lehetséges, hogy valamely más párt frakciójá­nak részeként működnének tovább a jövőben. Csépe szerint a szóba jöhető pártok elsősorban a Fidesz, az MDF és a legutóbbi időben az MDNP. Kérdésünkre kijelentette: mindeddig egyetlenegy politikai párttal sem folytattak konkrét tár­gyalásokat, és a független képvise­lők közül sem kerestek meg senkit annak érdekében, hogy vegyenek részt egy újraalakuló képviselőcso­port munkájában. (n. b.) Kikapcsolták csütörtökön a KDNP központjának telefonjait. Az intézkedést egy 26 180 forintos számlatartozásra történt hivat­kozással foganatosították. A párt sajtófőnökének ezzel kapcsolatos, az MTI-hez eljuttatott közleménye rámutat: az „állítólagos hátra­lékra” vonatkozóan a párt mind a mai napig nem kapott választ a Matávtól. A KDNP egyébként csütörtök reggel bejelentette, átme­neti megoldásként hajlandó a szerinte jogtalan követelés kiegyenlí­tésére. Az ilyen, és ehhez hasonló események arra utalnak, hogy a Matáv monopolhelyzeténél fogva akadályozhatja egy parlamenti politikai párt működését - szögezi le a közlemény. Az MDF nem támogatja a törvényjavaslatot „Romokban az egészségügy” Az MSZP-SZDSZ kormány­zása alatt az egészségügy helyzete is látványosan romlott, kaotikus állapotok uralkodnak, miközben rosszabbodott a lakosság szociális helyzete - minderről Fejér Lász­ló, az MDF egészségpolitikai ta­nácsának elnöke beszélt tegnapi tájékoztatóján. Elmondta: a ’80-as évektől tartós népességfogyás észlelhető. 1994 és ’96 között mintegy tízezerrel csökkent a szü­letések, ugyanakkor kétezerrel nőtt az abortuszok száma. Az egészségügyben végrehajtott ágy­­számcsökkentés Fejér szerint ér­telmetlen volt; a Horn-kabinet először 10 milliárdos megtakarí­tást remélt, de ma már csak 300 millióról beszélnek. Úgy vélte, a kórházak vezetésében bekövetke­zett 1995. évi változtatás egyértel­műen politikai szándékot takart, s lényegében a politikai és szemé­lyes kapcsolatok érvényesítését biztosította. Fejér szerint súlyosan sérült többek között a speciális to­xikológia, a háziorvosi ellátás és a fogászat intézménye. Összességé­ben úgy vélekedett: az elmúlt há­rom évben nem volt népegészség­ügyi és népesedési politikája a je­lenlegi kormánynak. Farkas Tibor, az MDF orszá­gos választmánya népjóléti bi­zottságának elnöke ismertette a testület határozati javaslatát. Eb­ben leszögezik: a Demokrata Fó­rum számára elfogadhatatlan, hogy a törvények egyfelől ponto­san rögzítik az állampolgárok já­rulékfizetési kötelezettségeit, ez­zel szemben a kormány nem kí­vánja törvényben rögzíteni a térí­tésmentesen járó ellátások körét. Ezzel a törvényjavaslat meg­hagyja a kabinet számára a min­denkori beavatkozás lehetőségét, megfosztva az állampolgárokat a törvény által szavatolt ellátási jo­goktól. (6.-t. g.) Az MSZOSZ fő­ mandátumai Kovács Pált és Vágó Jánost javasolják elnöknek (Folytatás az 1. oldalról) A további szakszervezeti egyeztetéseken ezt a testületi állás­pontot fogják képviselni - közölte Sándor László elnök az MTI-ve­l. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat 48 képviselői helyéből 24 jut a munkavállalói érdekképvise­leteknek, ebből­­2-t igényel az MSZOSZ, viszont egy-egy man­dátumot átad a mozgássérültek képviseletének, illetve a Társadal­mi Érdekegyeztető Tanácsnak. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 48 képviselői helyéből 20 jár a szakszervezeteknek. Ebből az MSZOSZ 10-et igényel, de egy mandátumot átenged a Társadalmi Uniónak. Az MSZOSZ az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat elnö­kének Kovács Pált, egykori népjó­léti minisztert, MSZP-s képviselőt, a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat elnökének Vágó Jánost javasol­ja. Az MSZOSZ döntött a delegá­landó képviselők személyéről is. Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzatba mintegy felerészt, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat­ba szinte teljes egészében új - te­hát a korábbi önkormányzatokban nem szereplő - személyeket java­solnak. Az MSZOSZ igényt tart egy-egy felügyelőbizottsági poszt­ra is. Az MSZOSZ által küldött önkormányzati tagok nyilatkozatot írnak alá arról, hogy a delegáló képviseletét ellátják. Aki nem felel meg az elvárásoknak, azt vissza­hívják. Egyeztetés a tb-delegálásról Kicsik a nagyok ellen? A szerdai maratoni, sikertele­nül végződött egyeztető tárgyalás után tegnap újra tárgyalóasztal mellé ültek a társadalombiztosítá­si önkormányzatokba delegálási jogosultságot szerzett munkaadói érdekképviseletek vezetői, hogy megpróbálják elosztani egymás között a két önkormányzat mun­kaadóknak fenntartott 20-20 he­lyét. A koalícióban együttműkö­dő Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége és a Magyar Munkaadói Szövetség - a június­ban a parlament által elfogadott törvénymódosítás betűjének és szellemének megfelelően - ra­gaszkodik ahhoz, hogy a képvise­lői helyeket a tényleges tb-járu­­lékbefizetések arányában osszák fel. A többi hat (kisebb) munka­adói szervezet viszont - az egy Stratosz közbülső álláspontját le­számítva - egyöntetűen azt sze­retné, ha a korábbi gyakorlatnak megfelelően paritásos alapon delegálhatnának képviselőket a több mint 1100 milliárdos évi já­rulékösszeg felhasználását ellen­őrző két tb-önkormányzatba. Az MGYOSZ és az MMSZ, amelyek tagszervezetei - az OVB nem tel­jes kimutatása szerint is - a mun­kaadói tb-járulékoknak legalább a felét fizetik be, egyaránt azon az állásponton van, hogy a munka­adói delegáltak számában meg kell jelennie az egyes delegáló szervezetek tényleges súlyának, amit a tb-befizetés alapján lehet és kell kiszámítani. (f. s.)

Next