Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

k­­ HÍREK MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács. Az igazságszolgáltatási reform keretében lépett hatályba a bírósá­gok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, amelynek rendelke­zése szerint a bíróságok igazgatásá­nak központi feladatait az OIT látja el a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával. Az OIT hi­vatalának címe: Budapest, V. ker., Szalay utca 16. Levélcíme: 1363 Budapest, Postafiók 24. Központi telefonszáma: 332-6170. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG új főtitkára Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági bíró. A posztra február 1 -jei hatállyal nevezte ki Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A NEMZETBIZTONSÁGI HI­VATAL a Zefirusz Kft.-t érintően rendőri vagy más rendvédelmi for­rásból információt nem kapott, a céggel kapcsolatban - mivel annak tevékenysége a hivatal hatás- és ille­tékességi körébe nem tartozik - információgyűjtő tevékenységet nem folytatott. Ennek közreadását a hivatal főigazgatója kérte. AZ EGYÜTT MAGYAROR­SZÁGÉRT UNIÓ nyugdíjasok számára tartott lakossági fórumot. Magyar György, az unió ügyvezető elnöke elmondta: céljuk, hogy a különböző érdekeket megjelenítő szervezetek, valamint a parlamenten kívüli pártok képviselőit segítsék bejuttatni a parlamentbe. A fórumo­kat azért rendezik, jobban megis­merjék azok véleményét, akik elé­gedetlenek Magyarországon. AZ ’56-OS SZERVEZETEK hét végi konzultatív tanácskozásukon leszögezték: olyan nemzeti egység megteremtésében érdekeltek, amely képessé válik a jelenlegi kormány­­koalíció leváltására. Ehhez szerin­tük az szükséges, hogy a mai ellen­zéki pártok az ’56-osok egységére jussanak. MAGÁNVÁDAS BÍRÓSÁGI EL­JÁRÁST indított Hevessy József debreceni polgármester két MIÉP-es városatya, Közlök László és Szabó Lukács ellen, mert úgy véli, a képviselők sorozatosan olyasmivel vádolták, ami kimeríti a nagy nyilvá­nosság előtt elkövetett rágalmazás tényállását. A megvádoltak elfogult­ságot jelentettek a debreceni városi bírósággal, sőt minden Hajdú-Bihar megyei bírósággal szemben. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a ké­relemnek, s a nyíregyházi városi bí­róságot jelölte ki a tárgyalásra. Az alperesek a nyíregyházi bírónő ellen is elfogultságot jelentettek be. CSÚCS LÁSZLÓ, a Magyar Rádió volt alelnöke Budapest 1-es számú választókerületében indul a kisgaz­dák támogatásával, és az országos listán is mandátumszerző helyet kap. A korábban MIÉP-kötődésű politikus azzal indokolta döntését, hogy az FKGP megvalósítható nem­zetépítő programmal rendelkezik. Úgy véli: MIÉP-program valójában nem létezik, a pártot pedig a szak­maiságot az igény szintjén is kire­kesztő érzelmi politizálás jellemzi. 4 Madar Nemzeet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1998. február 2. Mennyibe kerül egy parlamenti mandátum? A pártoknak el kell számolniuk a kampány­pénzekkel Minden jelölő szervezet, amely a parlamenti választásokon jelöltet állít, a jelöléssel arányos központi támogatásra jogosult. Ez a törvény értelmében a független jelöltekre is vonatkozik. A májusi választások költségvetési támoga­tására fordítható keretösszeg száz­millió forint. Négy éve ötezer je­lölt állt sorompóba a megszerez­hető 386 mandátumért, s a Bel­ügyminisztériumban jelöltekként most is hozzávetőleg 15-20 ezer forintos támogatással kalkulálnak. Tóth Zoltán, az országos vá­lasztási munkacsoport vezetője el­mondta: a választásokon a pártok, továbbá olyan társadalmi szerve­zetek indulhatnak, amelyek megfe­lelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény kritériumainak. Azok a pártok, amelyek több megyében állítanak jelölteket, illetve listát, az OVB- nél kötelesek igazolni az említett feltételeket. A jogi előkészítő ira­tok között csatolni kell a párt nyil­vántartásba vételéről szóló bírósá­gi végzést, valamint az alapító ok­iratot. A hatályos szabályozás sze­rint legalább tíz nagykorú állam­polgár határozhatja el politikai párt alapítását, amelyek száma ma már 180 körül mozog. A közös je­löltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek a kampánytámogatás szempontjá­ból. Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál számba veszik az egyéni választókerületi jelölte­ket, továbbá a pártok és egyéb szervezetek területi, illetve orszá­gos listáján indított jelölteket is. (Ez utóbbinál a megszerezhető mandátumok, illetve országos lista esetén maximum 58 jelölt figye­lembevételével.) Ha a jelölt egyé­ni választókerületben indul, de a területi és országos listán is szere­pel a neve, többször is számba kell venni a támogatás szempontjából. A költségvetési támogatás a dologi kiadásokra fordítható, amit a pártok egy összegben, a függet­len jelöltek pedig személyenként kapnak meg az OVB döntése után. A költségvetési támogatás felhasználásáról a választásokat követő 30 napon valamennyi je­löltnek el kell számolnia. A vá­lasztási eljárási törvény immár ar­ra is kitér: jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak kampánycélokra a pártok, ame­lyek július végéig saját kampány­pénztárcájukat is átvilágítják. A második fordulót követő 60 napon belül ugyanis a Magyar Közlöny­ben közzé kell tenni a kampányra fordított támogatások összegét, megjelölve azok forrásait és a fel­­használás módját. Annyi máris bi­zonyos, a választások győztese számára egy-egy képviselői hely csupán néhány millió forint befek­tetést igényel, azok viszont, akik a politikai tőkéjükkel rosszul sáfár­kodtak, akár több tízmillió forintot is kénytelenek áldozni egy-egy parlamenti mandátumért... (bodnár) A KSZOSZ jubileumi kongresszusa „Nőtt az állampolgárok kiszolgáltatottsága” Nem javult a munkavállalók, a társadalom civil szférájának helyzete sem a Munka törvény­­könyve, sem az érdekvédelem­hez kapcsolódó törvények és ren­delkezések elfogadása után; ép­pen ellenkezőleg: az utóbbi négy esztendőben nőtt az állampolgá­rok kiszolgáltatottsága, süllyedt az életszínvonal - hangzott el a Keresztényszociális Szakszerve­zetek Országos Szövetségének ötödik, jubileumi kongresszusán. Lántzky László, a szövetség elnöke szóvá tette: továbbra sem kielégítő, sőt megszűnni látszik az érdekvédelmi és érdekegyez­tetési munka, mert a SZOT-ból átalakult­­ szakszervezetekben még mindig működik a diszkri­mináció. Olyan társadalmi rendet kell megteremteni, amely segíti az elesetteket - ezt hangsúlyozta Andrásfalvy Bertalan. A szerve­zet társelnöke lemondott tiszté­ről, hogy átadja a stafétabotot a fiatalabb generációnak. A kongresszuson Lezsák Sándor, az MDF elnöke támoga­tást kért a nyugdíjtörvény módo­sításában, amellyel kapcsolatban a napokban az Alkotmánybíró­sághoz fordult. A KSZOSZ jubileumi kong­resszusán új vezetőséget válasz­tott. A szövetség örökös tisztelet­beli elnök Andrásfalvy Bertalan lett, az elnök ismét Lántzky Lász­ló, a társelnökök Imre Károly, Szappanos István, Murányi Lász­ló és Kovács András, a főtitkár pedig Vágási József. Pótolják-e a nyugdíjba vonuló alkotmánybírákat? Ma egyeztetés a jelölésről A házelnök kezdeményezé­sére ma tartja első tanács­kozását az alkotmánybírák jelölésére hivatott parla­menti bizottság. A testület­nek két alkotmánybíró nyugdíjba vonulása miatt kell jelölteket állítani. Az Alkotmánybíróságról szó­ló törvény szerint legkésőbb két héten belül meg kell választania az Országgyűlésnek Szabó András utódát, majd március végéig pó­tolni kell Zlinszky Jánost is. Amennyiben az Országgyűlés ismét hónapokig halogatja az új bírák megválasztását, veszélybe kerül(het) a testület határozat­­képessége. Ugyanis a tizenegy fős bíróság a mostani nyugdíjazások miatt kilencfősre esőken, s a dön­tésekhez a törvény értelmében nyolc bíró jelenlétére van szükség. A Magyar Nemzet kérdésére Toller László, a jelölőbizottság szocialista tagja elmondta: nincse­nek személyi javaslatai az MSZP- nek a két megüresedő mandátum­ra. A szocialisták nyitottan várnak minden személyi javaslatot, és re­mélik, élnek indítványozási lehetőségükkel a szakmai fóru­mok. A mai egyeztetésen az MSZP arra törekszik, a jelölés el­veiben állapodjanak meg a pártok. Toller szerint érdemes elővenni azt a névsort, amelyet az Országgyűlés elnöke javasolt ta­valy a jelölőbizottságnak. (Mint arról beszámoltunk, fölvetődött Lamm Vanda, Halmai Gábor, Wi­ener A. Imre, Czucz Ottó és Sárközy Tamás neve.) Toller úgy véli: nem a koalíción, hanem az ellenzéken múlik a törvényes határidőn belüli bíróválasztás. Dávid Ibolya, a jelölőbizottság MDF-es elnöke kifejtette: az ese­dékes bíróválasztást függetlenül kell kezelni az Alkotmánybíróság­ról szóló törvény módosításától, amelyet a kormány az Ország­­gyűlés elé terjeszt. Az MDF kép­viselője szkeptikus a tekintetben, hogy a parlament öt hét alatt meg­tárgyalja és elfogadja a jogsza­bályt. Leszögezte: a koalíció mu­lasztása és hibája miatt nem sike­rült évekig bírót választani. Támo­gatja az alkotmánybírói mandátum 9-ről 12 évre való meghosszabbí­tását, ami a taláros testület ítélkezé­seinek folyamatosságát biztosíthat­ja. Tény - hangsúlyozta -, hogy az MDF-nek nincs jelöltje, de ha len­ne, akkor sem neveznék meg a ko­rábbi kudarcok miatt. Hozzáfűzte: a jelölésnél azt kell figyelembe venni, mely jogi szakterületek nin­csenek képviselve a testületben. (moldoványi) Jogi, etikai és politikai vita a Xénia-lázról Levél a MÚOSZ elnökéhez A Népszabadság 1998. január 10-i számában megjelent Xénia-láz: Nyerésre játssz! című cikk miatt Czégé Zsuzsa vállalkozó, miután többedmagával jogi lépéseket is tett, levélben kérte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökét, Wisinger Istvánt, hogy a MÚOSZ szabályzatai értelmében intézked­jen: induljon etikai vizsgálat a cikk szerzője, Federer Ágnes újságíró ellen. Czégé Zsuzsa szerint „az új­ságíró nem csak a sajtóra vonatkozó jogszabályokat sértette meg súlyosan..., de a szakma alapköve­telményeit is, amikor nem ellenőrzött, ...valótlan állításokat tett közzé”. Úgy véli, „az ilyen új­ságíró-magatartás terjedése, sőt bá­torítása súlyos veszélyt jelent a saj­tószabadságra, amely nem csak az újságíró, de társadalom vélemény­­szabadságát is jelenti”. Levelében Czégé Zsuzsa a cikk több állítását dokumentumokra hi­vatkozva minősíti valótlannak. Federer Ágnes cikke szerint: „A cégbírósági nyilvántartásból kide­rül, hogy 1994. december 1-jén a Félix Film Kft. egybeolvad az L. P. Félix Film Kft.-vel.” Czégé Zsuzsa szerint viszont a levélhez csatolt ira­tok bizonyítják: „A Félix Film Kft. 1993. április 12-én alakult. Tagok: Kőibe Tünde, Grosz Gabriella, Czégé Zsuzsa és Ferenczi József. Az LP FÉLIX Film Kft. 1993. novem­ber 26-án alakult. Tagok: Ques­­tor Rt. és Félix Film Kft. ... Értelemszerűen a cikk által említett egybeolvadás a Félix Film Kft. megszűnését jelenti, ami nem felel meg a valóságnak. Az »új Félix Film Kft.« nem olvadt össze egy céggé, hanem a tagcserék során 1995. április 10-től a következő ta­gokkal és tulajdonhányaddal működik tovább: Czégé Zsuzsa 25 százalék, Ferenczi József 50 száza­lék, dr. Muskovszky Gábor 25 szá­zalék, aki nem az LP Félix érdekelt­ségeit viszi tovább, mint ahogy a cikk írja.” Mint a MÚOSZ elnökéhez írt levélben olvasható: „Minden való­ságalapot nélkülöz a cikknek az a mondata is, hogy: »Megalakult az LP Félix Film Kft., P mint Prisztás, L mint Lakatos«." A levélíró az Art Contact Kft. társasági szerződésére, valamint tagjegyzékére és az Art Contact Kft. és Quint Drinkbár Kft. közötti üzemeltetési és együtt­működési megállapodásra hivatkoz­va utasítja vissza a cikk ama állítá­sát, hogy „az Akadémia utca egyik házának pincéjében kialakított Sympathy Klubot Czégé Zsuzsa Prisztás József támogatásával üze­meltette" . Fentiekre hivatkozva minden alapot nélkülözőnek mondja Czégé Zsuzsa a Hoffmann Istvánnal kapcsolatban közölt állítást is: „Tudni tehet, Prisztás üzleteit... Hoffmann István vette át." A kormányszóvivői tájékozta­tókkal kapcsolatban megjelenteket már Csák Elemér cáfolta a Népsza­badságban, három nappal később. Cikkében Federer Ágnes ezt írta: „Csák Elemér... Czégé Zsuzsa vál­lalkozását bízta meg a szóvivői tájé­koztatók látvány- és hangtechniká­jának megteremtésével, alkalman­ként csaknem 1 millió forintért. Amikor Csák Elemér távozott poszt­járól, Czégé Zsuzsa szerződése is azonnal megszűnt." Csák Elemér szerint viszont: „A vállalkozói meg­bízás a megnevezett összegnek csak töredéke volt, az én szóvivői sajtóiroda-vezetői költségvetésem egész évre sem érte el az 1 millió forintot... Távozásomkor, de nem távozásom miatt szűnt meg a külső vállalkozó megbízatása." Czégé Zsuzsa további bizonyítékként idézi a megbízási szerződést: „A Megbí­zó (...) számla ellenében a mellé­kelt költségvetés alapján kiszámí­tott 116 776 Ft plusz áfa díjat utal át esetenként a vállalkozó részére. A fenti összeg magában foglalja a vál­lalkozó költségeit, úgymint a techni­kai, berendezési, bér jellegű költsé­geket, a tb-járulékot, valamint 10 százalékos rezsidíjat. ” * A MÚOSZ etikai bizottságának vezetője, Halák László a Népsza­badság szombati számában úgy nyi­latkozott: a MÚOSZ etikai bizottsá­ga a saját eljárás megindításával minden esetben megvárja a bírósági eljárás befejeződését, ha az etikai ügy összefügg a per tárgyával. ­ A Xénia-ügy hátterében politikai, gazdasági és pedagógiai érdekcsoportok ütközése fedezhető fel, amennyiben igazak az MDNP rendelkezésére álló információk - jelentette ki a Néppárt elnöke rendkívüli sajtóértekezletén. A politikus szerint a Xénia­botrány gazdasági-politikai, esetleges bűnügyi szálainak kibogo­zásához segítséget nyújthat a parlament alkotmányügyi, vala­mint kulturális bizottsága, de még a választások előtt le kell zár­ni az ügyet. Szabó Iván szerint az ügyet felkavaró újságcikk mö­gött az MSZP környzetében lévő személyekből álló gazdasági ér­dekcsoport állhat. Kőkemény üzleti érdekütközésről, a koalíción és az MSZP-n belüli politikai párharcról lehet szó - mondta. Vé­gezetül megjegyezte: nem az ellenzéknek állt érdekében, hogy jó­val a választások időpontja előtt robbantsa ki a botrányt, mert májusban ennek nagyobb hatása lehetett volna. («•-»• g.) Pécsett is ingyenes az utazás Február 1-jétől Pécsett is in­gyen utazhatnak a 65 év feletti nyugdíjasok. Az eredeti elképzelé­sekkel ellentétben nem ingyen­jegyek juttatásával hajtják végre a kormány határozatát, hanem elegendő lesz a személyi igazol­vány felmuttása is. A költségveté­si vonzatok is a vártnál jobban alakultak, a PM-mel való tárgya­lások során ugyanis körvonalazó­dott: az intézkedés bevezetése a korábban számítottnál kisebb mér­tékben, „csak” harmincmillió fo­rinttal terheli tovább a Pécsi Tö­megközlekedési Rt. - és általa az önkormányzat - gazdálkodását. A közgyűlés legutóbbi ülésén dön­töttek az autóbusz-viteldíjak egy­százalékos leszállításáról is. Papp Béla alpolgármester elmondta: or­szágosan is modellértékű lehet az a járműrekonstrukciós program, amelynek részleteit már elkezdték kidolgozni, s amelytől a teljes pé­csi buszpark lecserélését várják. A tízéves futamidejű hitelből és a jelentős központi költségvetési tá­mogatásból hárommilliárd forintot kívánnak előteremteni a város­atyák. (h. b.) Nemzetiségi ház Szegeden - új szerb központ A kisebbségi ombudsman még nem vizsgálódik A szegedi görög, német, ro­mán és szlovák kisebbségi ön­­kormányzatok társulása szomba­ton ünnepélyes keretek között avatta fel a várostól használatba kapott épületben a Nemzetiségi­ Kisebbségi Házat. Az egy irodá­ból, három közösségi helyiségből és a nagyteremből álló ház belső kialakítására és berendezésére négy és fél millió forintot adott a város, a működtetést pedig évi négymillióval támogatja. A Ti­­sza-parti városban tíz nemzeti és etnikai kisebbség - cigány, gö­rög, horvát, lengyel, német, orosz, román, szerb, szlovák és vietnami - él egyesületbe tömö­rülve, illetve önkormányzatot is létrehozva. A szerbeknek és a ci­gányoknak már van saját iroda­konfliktussal kapcsolatban az MTI érdeklődésére Kaltenbach elmondta: nem kapott indít­ványt a történtek kivizsgálására. Amennyiben erre felkérik, köte­lessége lesz foglalkozni az ügy­gyel, addig azonban nem kívánja minősíteni sem a miniszterelnök kijelentéseit, sem az ellenvéle­ményeket. Minthogy mint köz­életi embernek nem lehet magán­­véleménye, nem szeretné elkö­vetni azt a hibát, hogy közügy­ben magánvéleményt fogalmaz, egyelőre nem nyilatkozik - tette hozzá a kisebbségi biztos. * A kormány mindent meg fog tenni a következő hetekben, hogy végre pont kerüljön a Magyar­­országon élő nemzetiségek parja­ Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat visszautasít­ja egyes úgynevezett jogvédő szervezetek hamis állításait, ame­lyek szerint Horn Gyula miniszterelnök rasszista jellegű kijelen­téseket tett volna a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi Szövetség január 16-i szolnoki kongresszusán. Az OCKÖ budapestei közgyűlésén egyhangúlag elfogadott állásfoglalásáról Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke tájékoztatta az MTI-t. El­mondta: a közgyűlés egyetértett a Lungo Drom azon politikai célkitűzésével, hogy ha legkésőbb márciusban nem születik par­lamenti döntés a kisebbségek garantált országgyűlési képviseletéről, akkor továbbra sem zárják ki a párttá alakulás lehetőségének egyik változatát sem. Megfogalmazása szerint ar­ról van szó, hogy a cigányság a többi kisebbséggel karöltve, illet­ve maga hozza létre a saját politikai egységét. Farkas úgy véli: az optimális az lenne, ha a kormány eredeti javaslatának megfelelően már a májusi választáson kisebbségi képviselőket le­hetne juttatni a parlamentbe. Jelezte, számukra esetleg a kisebb­ségi képviselők ez év októberi megválasztása is elfogadható len­ne, de ennek garanciáiról mielőbb döntésnek kell születnie,­jük. Az újonnan kialakított házat azok a kisebbségek is igénybe vehetik, amelyek nem tartoznak a négy önkormányzat társulásához. Az avatóünnepségen Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebb­ségi jogok biztosa hangsúlyozta: civilizált demokráciákban a vitá­kat civilizált módon oldják meg. Ez történt Szegeden, ahol a város vezetősége és a kisebbségi önkor­mányzatok példamutatóan képe­sek voltak rendezni a korábbi konfliktusokat, a feszült viszonyt. Mindkét fél belátta, egy települé­sen élve csak együtt lehet boldo­gulni. Szeged eleget tett kötele­zettségeinek, a kisebbségek pedig jól éltek azzal a lehetőséggel, amelyet a törvény kínált számuk­ra - mondta. A Horn Gyula és a jogvédő szervezet között a miniszterel­nöknek a cigányságot érintő ko­rábbi kijelentései miatt kialakult menti képviseletének ügyére - kö­zölte Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter a Szerb Országos Önkor­mányzat és a Szerb Fővárosi Ön­­kormányzat új központi irodáinak átadásán, a fővárosban. Az igaz­ságügy-miniszter elmondta: a kor­mány benyújtotta a parlamentnek azokat a módosító javaslatokat, amelyek a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását céloz­zák. A javaslatot a kisebbségi szervezetek támogatják - húzta alá -, azonban ismeretes, a koalí­ciós partnerek, valamint a parla­menti pártok között viták vannak e kérdésben. Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke az átadás alkalmával elmondta: ahhoz, hogy az új székhely élővé váljon, további erőfeszítésekre van szükség. A Magyarországon élő szerbek számítanak arra, hogy még az idén szerb kisebbségi képviselő ülhet a parlamentben. a „KÖSZÖNJÜK, m MINKET TÁMOGAT"­­ • ' £ címmel 3 héten el s közöljük azoknak az alapítványoknak­­ a hirdetéseit, melyek jogosultak­­ a személyi jövedelemadó 1­­1%-énak a felhasználására. || HIRDETÉSFELVÉTEL: 1 J. 344-2500/8197-es mellék. |

Next