Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-11 / 35. szám
Közelkép: Köztisztaság SZERDA, 1998. február 11. 6 Matvar Nemztí Mindennapi szemetünk Megnézem a szemetedet, és megmondom, ki vagy. E kijelentés ugyan kissé túlzó, ám az tény: szemetünk sokat árul el fogyasztási szokásainkról. Hulladéktermelésben már elértük a fejlett országokat. A szakemberek szerint az irdatlan mennyiségű szemétért részben acsomagolóanyag-)gyártók a felelősek. A Környezetvédemi és Területfejesztési Minisztérium adatai szerint Magyarország egy évben „termelt’ hulladékának harminc százaléka használt csomagolóanyagokból áll. Jelenleg azonban szinte semmi nem ösztönzi a gyártókat a csomagolóanyag mennyiségének visszafogására. A termékdíj szisztéma - az árba beépítik a szemét elszállításának és ártalmatlanításának árát - mifelénk nem nagyon működik. Az azonban már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hulladék tárolása, illetve megsemmisítése rengeteg pénzbe kerül, a jövő útja tehát az újrafeldolgozás lenne. Németországban és Ausztriában már évek óta elkészült az úgynevezett csomagolási törvény, amely nemcsak ösztönzi, de majdhogynem rákényszeríti a gyártókat arra, hogy előnyben részesítsék az újrafedolgozásra alkalmas anyagokat. Magyarországon a hulladékgazdákodási törvény hosszú évek óta várat magára. Alábbi összeállításunkban - természetesen a teljesség igénye nékül - annak jártunk utána, hogyan és főképpen meddig élhetünk „együtt” a mindennapi szemetünkkel. Konzorciumot hoznának létre a vállalkozók Harc a fővárosi piacért A Fővárosi Önkormányzat illetékesei szerint nem szerencsés klasszikus értelemben vett piacot kialakítani a szemétszállításban. Molnár Zoltán, a Települési Szilárdhulladék-szállítók Egyesületének elnöke ezzel szemben úgy vélekedik: amennyiben az intézményi hulladék, a sitt, törmelék stb. szállítását nézzük, a piac hatvan százalékát a magánvállakozók mondhatják magukénak. A szilárdhulladék-szállítók a szippantósokkal közösen tavaly februárban 250 járművel figyelmeztető demonstrációt tartottak, ezzel tiltakozva a tervezett rendelet ellen, amely a fővárosban „egy kézben" összpontosítaná a szállítást. A vállalkozók szerint a Fővárosi Önkormányzat nem állt el attól, hogy a rendelet által előírt, a közszolgáltatókra vonatkozó pályázatnak egyetlen nyertese legyen. Úgy vélik ugyanis, hogy ez a pályázat olyan feltételekhez köti a Szolgáltatást A teljes körű és osztatlan referenciák, azaz az intézményi, a háztartásihulladék- és sittszállítás együtt -, amelyeknek egyetlenegy cég, a Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság felel meg. A települési szilárdhulladékszállítók nehezményezik, hogy az FKF Rt. a lakossági hulladékszállítás terén monopolhelyzetet teremtett. Véleményük szerint az volna ideális, ha piacon a megrendelők választhatnának. Köztük azok, akik netán sokallják a háztartási szemét köbméteréért felszámított bruttó 1608 forintos árat. (Az intézményeknél, közületeknél ez bruttó 952-1453 Ft plusz áfa.) A vádakra, melyek szerint feltételezhetően a vállalkozók nem végeznék lelkiismeretesen a munkájukat, és alapvető céljuk a profitszerzés lenne. Molnár Zoltán elmondta: Vajda Pál főpolgármester-helyettes kérésére kidolgozták a szakma ellenőrzési feltételeit. Terveik szerint egy központi irodában úgynevezett hulladékkísérőjegyet adnának ki, amelyen minden, a szállítandó hulladékra vonatkozó adatot feltüntetnének. Ezt a hulladékkísérő-jegyet a közúti ellenőrzések során kérhetnék el, enélkül nem szállíthatnak a fuvarozók. A jegyet a javaslat szerint csakis bejegyzett, telephellyel rendelkező, a szállítási feltételeknek megfelelő vállalkozó kaphatja meg. Az ellenőrzéssel kapcsolatos tervek között szerepel a megkülönböztetett rendszám használata is. Az elképzelésre egyelőre nem reagáltak az illetékesek........ Lassan egy éve folynak az érdekegyeztető tárgyalások az érintettek között. Mostanában - úgy tűnik - felgyorsultak az események. A legutóbbi állásfoglalás szerint a feleknek kompromisszumot kell kötniük. E megállapodás alapján a fővárosi hulladékszállításra konzorciumot terveznek létrehozni, ezen belül a háztartási szemetet továbbra is a FKF Rt. szállítaná, a közületi és egyéb hulladék, sitt fuvarozását pedig a vállalkozók végezhetnék. (ty. k.) Miért nem pályáztatták meg a szállítást? Öz IFA nem jelent garanciát A főváros közegészségügyi és környezetbiztonsági érdekeit nem lehet alárendelni a szilárd hulladékot szállító magáncégek partikuláris érdekeinek. Miközben a vállalkozók a piacért harcolnak, Budapest vezetése kétmillió ember jövőjéért tartozik felelősséggel. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint mindez magyarázatul szolgál arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat miért nem teljesítette törvényi kötelezettségét, miért nem írt ki pályázatot a hulladékszállításra, ártalmatlanításra. Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a minap bejelentette, tavaly január 23- án járt le az a határidő, ameddig a fővárosi közgyűlésnek pályázatot kellett volna kiírnia a hulladékszállításra. Mivel ez nem történt meg, a hivatal már másfél éve mulasztásos törvénysértést követ el. Vajda Pál elismerte, hogy az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozatának értelmében versenyhelyzet csak akkor alakulhat ki, ha a tendert kiírja a közgyűlés. A főpolgármester-helyettes ugyanakkor úgy véli, hogy a szilárd hulladékot szállító vállalkozók - miközben az FKF Rt. monopolhelyzetét emlegetik -, nem tudnának megfelelni a hatályos törvények alapján kiírandó pályázat feltételeinek. Vajda Pál szerint öt IFA teherautóval még egy kisebb területen sem lehetne szolgáltatást elvégezni, márpedig a BM rendelete alapján a pályázaton eséllyel csak az indulhat, aki megfelelő technikai feltételekkel és személyi állománnyal rendelkezik. A háztartásihulladék-szállításhoz zárt rendszerű, pormentességet garantáló gépparkra van szükség. Ilyen autójuk a vállalkozóknak nincs - tette hozzá. A törvénysértés megszüntetése végett Vajda Pál azt tervezi, hogy a vállalkozói réteggel közösen olyan feladatokat próbál felajánlani a cégeknek, mint az építési maradványok, sitt vagy a szénpor elszállítása. Részt vehetnének a vállalkozók a pluszlomtalanításokban is, ám a kukák ürítését továbbra is az FKF Rt. végezné. A szemétszállítás e szűk szegmensének pályáztatására is csak akkor kerülhet sor, ha a főváros ellenőrizni tudja, ki, mikor és hova viszi a szemét. Vajda szerint ugyanis tarthatatlan a mostani helyzet: Káposztásmegyer néhány részén valamint a pilisi parkerdőben illegális lerakóhelyek alakultak ki. A főpolgármester-helyettes arra is figyelmeztetett, hogy Budapest környékén harminchét olyan regionális szeméttelep van, amely nem felel meg a környezetvédelmi normáknak, holott ezek legális lerakók. Ha a főváros szemetét a vállalkozók ide vinnék, akkor ezek a lerakók záros határidőn belül megtelnének. (fazekas) Több tízezer köbméter som halmozódott fel a természetben Az illegális lerakásnak nincs kockázata „Hatalmas üzlet a szemét” - vélik a szemétszállítással foglalkozó vállalkozók. Nekik azonban csupán vékony szelet jutott belőle, ugyanis a magánzók kizárólag közületi szemetet, illetve sittet, törmeléket fuvarozhatnak. Az 1991. évi, a fővárosi és kerületi önkormányzatokról szóló rendelet kiemelten a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe utalta a településtisztaság szabályozását. Ezen túlmenően egy 1992-es rendelettel módosított, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal öszszefüggő tevékenységről szóló jogszabály úgy rendelkezik: a hulladékot kizárólag a fővárosi, illetve a települési önkormányzatok képviselő-testülete által kijelölt, lehetőleg több települést kiszolgáló, megfelelően kialakított lerakóhelyen szabad elhelyezni. Budapesten több mint százötven szemétszállító vállalkozó kapott iparengedélyt. Ők azonban - mint ismeretes - csak fuvarozhatnak: köbmétereként 1200-1500 forintért szállítják el az építési hulladékot, törmeléket. Kérdés, hogy hová. A vállakozók ugyanis gyakorlatilag ellenőrzés nélkül rakhatják le a szemetet. Akad ugyan jó néhány tátongó bányagödör szerte a városban, ideális terep egy-egy újabb szeméttelepnek, persze a megfelelő hatástanulmányok elkészítése, a műszaki védelem kialakítása és a különféle hatósági engedélyek beszerzése után. De van könynyebb és gyorsabb megoldás: a fás-bokros területek egyre inkább a szeméttelepekhez kezdenek hasonlítani. Hogy csak néhány példát említsünk: Kerepestarcsa, Csömör, Kamaraerdő, Budaörs (és sorolhatnánk...) környékén a legóvatosabb becslések szerint is több tízezer köbméter szemét halmozódott fel. Újpalota határában lévő földekről nemrégen kétmillió forint költséggel mintegy 6500 köbméter hulladékot szállítottak el a tulajdonosok. Alig néhány héttel később újabb szeméthalmokat találtak ugyanott. Ez persze nem jelenti azt, hogy kizárólag a vállalkozók ürítik rakományukat a természetben. Ők éppen arról panaszkodnak: ha őrizetlenül hagynak egy előre megrendelt konténert, az hamarosan nemcsak a megrendelő, hanem a környék szemétdíjat sokalló lakóinak hulladékával telik meg. Mifelénk - ellentétben Nyugat-Európával - szinte semmi kockázattal nem jár, ha valaki éppen az erdőt tekinti szemétlerakónak. E tény illusztrálásaként álljon itt egy példa: B. M. budaörsi lakosnak elege lett a letört fülű bilikből, fürdőszobacsempékből, vaságyvázakból és kiszuperált hűtőszekrényekből - e kincsekben Budaörs, Diósd és Nagytétény határában gyönyörködhetett —, felhívta tehát az illetékes önkormányzat illetékes osztályát. Innen a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez irányították, ahonnan visszaküldték az önkormányzathoz. Végezetül azt a tanácsot kapta, hogy bújjon el a bozótosban, írja fel az autó rendszámát vagy készítsen fényképet. Bizonyíték híján (alighanem azzal is) az önkormányzatok tehetetlenül nézik végig, hogyan önti el lakóhelyük környékét a szemét. A tisztességes vállalkozók az e célra kijelölt lerakóhelyekre vihetik a sittet, törmeléket. Előbbiért általában hatszáz, az egyéb szemétért ezer forintot fizetnek köbméterenként. Az 1990- ben alakult Gödör Kft. pillanatnyilag az egyetlen cég a fővárosban, amely legális lerakóhelyet működtet. (Szemétszállításra nem sikerült engedélyt kapniuk.) Az Akna utcai bányagödör feltöltési jogát a terület tulajdonosától, a Pietra Rt.-től vették meg. Kizárólag veszélyesnek nem minősülő, szilárd hulladékot fogadnak. A szállítmány mennyiségét a bejáratnál becsülik meg, összetételét többször ellenőrzik. A telepet éjjel-nappal és hétvégeken is őrzik. A guberálók ellen azonban nem tudnak elég hatékonyan fellépni, ami különösen azért veszélyes, mert egy-egy eldobott csikk is nagy tüzet okozhat. A szemetet, háztartási hulladékot előírásszerűen kell elhelyezni: két és fél-három méter vastagságú szemétréteget a munkagépek összenyomnak, tömörítenek, majd sittel borítják be, hogy a kellemetlen szagot, a rágcsálók, rovarok tömeges megjelenését, illetve a tüzet megakadályozzák. A Gödör Kft. telepe körülbelül másfél év múlva megtelik. Kérdés, mi lesz azután, maradhat-e a „szemétpiacon”. A Fővárosi Önkormányzat újabb rendelet megalkotására készül, amely várhatóan nem tölti el örömmel a vállakozókat. A „szemét” ugyanis, mint megtudtuk, hatalmas üzlet. (Gyápay) Fábry János rajza Lassan, de biztosan szennyezik a talajvizet Hulladékhegyek Szeged határában Szegeden a szemétszállítás 1995 februárja óta kötelező, lakásonként 472 forintot kell fizetnie a városi polgárnak. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy ez a díj az országos tarifatáblázaton a középmezőnyhöz tartozik. Ezért a pénzért a település valamennyi kerületéből elszállítják a hulladékot a Környezetgazdálkodási Kht. teherautói, minimum hetente egy alkalommal. Ezért is érthetetlen, hogy az elmúlt évek alatt szeméthegyek halmozódtak fel Szeged határában. Csaknem negyvenezer négyzetméteren szórták szét a helybeliek a törmeléket, papírt és műanyagot, néhol a szeméthegy magassága eléri az öt métert. A kupacok „képződése" 1993-95 között tetőzött, legtöbben akkor fedezték fel legtöbben a várost övező erdőket, és kezdték használni lerakóhelynek. A pontos képhez hozzátartozik, hogy abban az időszakban még nem volt kötelező a szemétszállítás, de sajnos napjainkban sem szűnt meg a környezetkárosító mozgalom. A környezetvédő szakemberek rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a hulladékhegyek eltakarítására, folyamatosan szállítják, faragják a szemétdombokat, de sziszifuszi küzdelemnek látszik ez a harc. Még az sem riasztja vissza az illegális szemétlerakókat, hogy rendkívüli vészhelyzetbe sodorják Szegedet, ugyanis a szeméthegyek lassan, de biztosan szennyezik a talajvizet. Ha nem sikerül ezt a folyamatot, akkor húsz-harminc év múlva Szeged arra kényszerül, hogy más vidékekről szállítsa a Tisza partjára a tiszta ivóvizet. Számos fórumon és a helyi médiában ismételten felhívják a közelgő katasztrófára a figyelmet, de nem kevesen vannak, akik nem veszik komolyan a vészjeleket. Jelenleg tíz-húszezer forintos bírságot fizetnek azok, akiket tetten érnek a tiltott rakományok elhelyezésében. A helyi zöldeknek az a véleményük, hogy csak a szigorú és nagyobb összegű bírságolással lehet a hulladékhegyek növekedését megállítani. A rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy a környezetvédelmi bűnözés előtt megfelelő nagyságú gátat emeljen. A szegedi önkormányzat köztisztasági cége tavaly 520 millió forintot költött arra, hogy a város takaros legyen. Ebből az összegből háromszázhúszmillió forint szemétdíj formájában folyt be, kétszázmillió forintos támogatást pedig a szegedi közgyűlés nyújtott. Jelentős az a tábor, amely nem fizet szemétdíjat és az ebből származó veszteség, a cég kinnlevősége eléri a negyvenmillió forintot. Különféle kedvezményekkel próbálják javítani a fizetési fegyelmet. Félmilliárd forint sok mindenre elegendő, de hiányzik az anyagi fedezet ahhoz, hogy a közterületek preventív intézkedéseket tegyenek - elsősorban a közterület-felügyelők számának növelésével - arra, hogy a belvárosi szemétlerakást is visszaszorítsák. A város környezetvédelmi erőfeszítésének elismeréseként pályázat útján háromszázhúszmillió forintot kapott a főhatóságtól, hogy meghonosítsa a szelektív hulladékgyűjtést, kiszűrje a szemétből a műanyagot, gumit, papírt, fémeket. (halász) Oda kell figyelnünk arra, hogy mit vásárolunk Hasznosítható az építési törmelék Minden embernek arra kell törekednie, hogy - ugyanúgy, mint a matematikát vagy a biológiát - elsajátítsa a környezetvédelmet - mondja László János hulladékhasznosítással foglalkozó környezetvédő. Csak az ember képes olyan anyagokkal szennyezni környezetét, amelyeket a föld már nem tud befogadni. A legtöbb szemetet azonban újrahasznosíthatjuk. Oda kell figyelnünk arra, hogy mit vásárolunk az üzletekben, meg kell nézni, hogy a csomagolás újra felhasználható-e. Az építési törmelék nemcsak hogy szomorú látvány - folytatja a szakember -, de az elszállítása is költséges. Magyarországon hatalmas gödröket ásnak, hogy betemessék vagy a telepekre hordják a már ott lévő szemét letakarására. Nyugat-Európa országaiban azonban már fejlett szisztéma szerint helyezik el az építési hulladékot. Az épületek lebontásához ugyanúgy engedélyt kell kérni az illetékes szervtől, mint az építkezéshez. Ez a hatóság együttműködik a környezetvédő szervezetekkel és az iparkamarákkal, meghatározza, hogy a bontásból származó anyagokat milyen százalékban kell hasznosítani, illetve ha ez nem lehetséges, akkor hová kell szállítani. Ez az eljárás az anyagmérleg. Hasonló módszert követnek akkor is, ha utat építenek. Külföldön - ellentétben hazánkkal - a bontást követően rögtön felőrlik a felszedett betont és az aszfaltot, így gyakorlatilag a régi út 70 százalékából jön létre az új. Friss anyagból csupán a felső, teherviselő réteget építik. Nálunk ez „gyerekcipőben jár”. Egyelőre még nem nagyon érdekel senkit az, hogy mi történik a törmelékkel, ami a háza után marad. Pedig Budapest és több vidéki városunk városrendezési robbanás előtt áll. Rengeteg gyárterület helyén épülhetne lakóterület részben a sitt újrahasznosításával. De hogyan is várhatnánk el, hogy bárkit is érdekeljen, hiszen még a háztartási hulladékot sem gyűjtjük szelektíven! Talán a fejlődést jelzi, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megfogalmazott egy törvényjavaslatot, a hulladékgazdálkodási törvényt, melynek szövegezését széles társadalmi vita előzte meg. A tárgyalásokat szeptemberben zárták le, most már „csak” arra várunk, hogy a javaslatból valóban törvény legyen. (havi) Húszmillió köbméteres tároló Megtelnek a telepek A Fővárosi Közterületfenntartó Részvénytársaság évente közel négymillió, naponta hozzávetőlegesen tizenháromezer köbméter szemetet szállít el és ártalmatlanít, melynek 43 százaléka a szeméttelepekre, 57 százaléka pedig a rákospalotai hulladékégetőbe kerül. A tapasztalatok szerint egy átlagos körülmények között élő városi ember naponta közel három liter szemetet „termel”. Ezek a száraz adatok, melyekkel mi, átlagos városlakók talán nem is nagyon tudunk mit kezdeni. Mi csak vásárolunk, fogyasztunk, majd kidobjuk azt, amire már nincs szükségünk. A többi nem a mi dolgunk, gondoljuk. A FKF Rt. a fővárosban két szemétlerakót üzemeltet: a X. kerületi valamikor az ötvenes években, a XXIII. kerületi pedig 1980 körül nyitotta meg kapuit. Mindkettő hamarosan betelik, noha az idén még fogadhatják Budapest hulladékát. A részvénytársaság fővárosi telepein kívül Dunakeszi és Fót határában működik - hosszú távra tervezett - szeméttelep, melynek egyik tárológödrét 1996-ban építették ki. Siklósy Mihály, a FKF Rt. szemétszállítási és elhelyezési főosztályának vezetője siet kijelenteni: nem várják meg, amíg betelnek a fővárosi lerakóhelyek. A Fővárosi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Budapesttől huszonhat kilométerre található Pusztazámor önkormányzatával és a területtulajdonosokkal. A megállapodás értelmében a község külterületén mintegy húszmillió köbméter hulladék befogadására alkalmas lerakót létesítenek. Ez a telep - a beszállított mennyiségtől függően - akár negyven évig is fogadhatja a főváros és környéke hulladékát. A beruházás első ütemében először egy 8,5 millió köbméteres lerakóhelyet hoznak létre, ennek költsége 984 millió forint. A teljes beruházást 1999-ben fejezik be. A Az oldalt szerkesztette: Tyápay Kati .