Magyar Nemzet, 1998. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

Közelkép: Köztisztaság SZERDA, 1998. február 11. 6 Matvar Nemztí Mindennapi szemetünk Megnézem a szemetedet, és megmondom, ki vagy. E kije­lentés ugyan kissé túlzó, ám az tény: szemetünk sokat árul el fogyasztási szokásainkról. Hulladéktermelésben már elértük a fejlett országokat. A szakemberek szerint az irdatlan mennyiségű szemétért részben a­­csomagolóanyag-)gyár­­tók a felelősek. A Környezetvédemi és Területfejesztési Minisztérium adatai szerint Magyarország egy évben „ter­melt’­ hulladékának harminc százaléka használt csomagoló­anyagokból áll. Jelenleg azonban szinte semmi nem ösztönzi a gyártókat a csomagolóanyag mennyiségének visszafogására. A termékdíj szisztéma - az árba beépítik a szemét elszállításának és ártalmatlanításának árát - mifelénk nem nagyon működik. Az azonban már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hulladék tárolása, illetve megsemmisítése rengeteg pénzbe ke­rül, a jövő útja tehát az újrafeldolgozás­­ lenne. Németország­ban és Ausztriában már évek óta elkészült az úgynevezett cso­magolási törvény, amely nemcsak ösztönzi, de majdhogynem rákényszeríti a gyártókat arra, hogy előnyben részesítsék az újrafedolgozásra alkalmas anyagokat. Magyarországon a hulladékgazdákodási törvény hosszú évek óta várat magára. Alábbi összeállításunkban - természetesen a teljesség igénye nékül - annak jártunk utána, hogyan és főképpen meddig él­hetünk „együtt” a mindennapi szemetünkkel. Konzorciumot hoznának létre a vállalkozók Harc a fővárosi piacért A Fővárosi Önkormányzat il­letékesei szerint nem szerencsés klasszikus értelemben vett piacot kialakítani a szemétszállításban. Molnár Zoltán, a Települési Szi­­lárdhulladék-szállítók Egyesületé­nek elnöke ezzel szemben úgy vé­lekedik: amennyiben az intézmé­nyi hulladék, a sitt, törmelék stb.­­ szállítását nézzük, a piac hatvan százalékát a magánvállakozók mondhatják magukénak. A szilárdhulladék-szállítók a szippantósokkal közösen tavaly februárban 250 járművel figyel­meztető demonstrációt tartottak, ezzel tiltakozva a tervezett rende­let ellen, amely a fővárosban „egy kézben" összpontosítaná a szállí­tást. A vállalkozók szerint a Fő­városi Önkormányzat nem állt el attól, hogy a rendelet által előírt, a közszolgáltatókra vonatkozó pá­lyázatnak egyetlen nyertese le­gyen. Úgy vélik ugyanis, hogy ez a pályázat olyan feltételekhez köti a Szolgáltatást A teljes körű és osz­tatlan referenciák, azaz az intéz­ményi, a háztartásihulladék- és sittszállítás együtt -, amelyeknek egyetlenegy cég, a Fővárosi Köz­terület-fenntartó Részvénytársaság felel meg. A települési szilárdhulladék­­szállítók nehezményezik, hogy az FKF Rt. a lakossági hulladékszál­lítás terén monopolhelyzetet te­remtett. Véleményük szerint az volna ideális, ha piacon a meg­rendelők választhatnának. Köztük azok, akik netán sokallják a ház­tartási szemét köbméteréért fel­számított bruttó 1608 forintos árat. (Az intézményeknél, közüle­­teknél ez bruttó 952-1453 Ft plusz áfa.) A vádakra, melyek szerint feltételezhetően a vállalkozók nem végeznék lelkiismeretesen a munkájukat, és alapvető céljuk a profitszerzés lenne. Molnár Zoltán elmondta: Vajda Pál főpolgármes­ter-helyettes kérésére kidolgozták a szakma ellenőrzési feltételeit. Terveik szerint egy központi iro­dában úgynevezett hulladékkísérő­jegyet adnának ki, amelyen min­den, a szállítandó hulladékra vo­natkozó adatot feltüntetnének. Ezt a hulladékkísérő-jegyet a közúti ellenőrzések során kérhetnék el, enélkül nem szállíthatnak a fuva­rozók. A jegyet a javaslat szerint csakis bejegyzett, telephellyel rendelkező, a szállítási feltételek­nek megfelelő vállalkozó kaphatja meg. Az ellenőrzéssel kapcsolatos tervek között szerepel a megkü­lönböztetett rendszám használata is. Az elképzelésre egyelőre nem reagáltak az illetékesek........ Lassan egy éve folynak az érdekegyeztető tárgyalások az érintettek között. Mostanában - úgy tűnik - felgyorsultak az ese­mények. A legutóbbi állásfoglalás szerint a feleknek kompromisszu­mot kell kötniük. E megállapodás alapján a fővárosi hulladékszállí­tásra konzorciumot terveznek létrehozni, ezen belül a háztartási szemetet továbbra is a FKF Rt. szállítaná, a közületi és egyéb hul­ladék, sitt fuvarozását pedig a vál­lalkozók végezhetnék. (ty. k.) Miért nem pályáztatták meg a szállítást? Öz IFA nem jelent garanciát A főváros közegészségügyi és környezetbiztonsági érdekeit nem lehet alárendelni a szilárd hulladékot szállító magáncégek partikuláris érdekeinek. Miköz­ben a vállalkozók a piacért har­colnak, Budapest vezetése két­millió ember jövőjéért tartozik felelősséggel. Vajda Pál fő­polgármester-helyettes szerint mindez magyarázatul szolgál ar­ra, hogy a Fővárosi Önkormány­zat miért nem teljesítette törvényi kötelezettségét, miért nem írt ki pályázatot a hulladékszállításra, ártalmatlanításra. Szabó Lajos, a Fővárosi Köz­­igazgatási Hivatal vezetője a mi­nap bejelentette, tavaly január 23- án járt le az a határidő, ameddig a fővárosi közgyűlésnek pályázatot kellett volna kiírnia a hulladék­­szállításra. Mivel ez nem történt meg, a hivatal már másfél éve mulasztásos törvénysértést követ el. Vajda Pál elismerte, hogy az Alkotmánybíróság e tárgyban szü­letett határozatának értelmében versenyhelyzet csak akkor alakul­hat ki, ha a tendert kiírja a köz­gyűlés. A főpolgármester-helyet­tes ugyanakkor úgy véli, hogy a szilárd hulladékot szállító vállal­kozók - miközben az FKF Rt. monopolhelyzetét emlegetik -, nem tudnának megfelelni a hatá­lyos törvények alapján kiírandó pályázat feltételeinek. Vajda Pál szerint öt IFA teherautóval még egy kisebb területen sem lehetne szolgáltatást elvégezni, márpedig a BM rendelete alapján a pályáza­ton eséllyel csak az indulhat, aki megfelelő technikai feltételekkel és személyi állománnyal rendelke­zik. A háztartásihulladék-szállí­­táshoz zárt rendszerű, pormentes­séget garantáló gépparkra van szükség. Ilyen autójuk a vállalko­zóknak nincs - tette hozzá. A tör­vénysértés megszüntetése végett Vajda Pál azt tervezi, hogy a vál­lalkozói réteggel közösen olyan feladatokat próbál felajánlani a cé­geknek, mint az építési maradvá­nyok, sitt vagy a szénpor elszállí­tása. Részt vehetnének a vállalko­zók a pluszlomtalanításokban is, ám a kukák ürítését továbbra is az FKF Rt. végezné. A szemétszállí­tás e szűk szegmensének pályázta­tására is csak akkor kerülhet sor, ha a főváros ellenőrizni tudja, ki, mikor és hova viszi a szemét. Vaj­da szerint ugyanis tarthatatlan a mostani helyzet: Káposztás­megyer néhány részén valamint a pilisi parkerdőben illegális lerakó­helyek alakultak ki. A főpolgár­mester-helyettes arra is figyelmez­tetett, hogy Budapest környékén harminchét olyan regionális sze­méttelep van, amely nem felel meg a környezetvédelmi normák­nak, holott ezek legális lerakók. Ha a főváros szemetét a vállalko­zók ide vinnék, akkor ezek a lera­kók záros határidőn belül megtel­nének. (fazekas) Több tízezer köbméter som halmozódott fel a természetben Az illegális lerakásnak nincs kockázata „Hatalmas üzlet a szemét” - vélik a szemétszállítással foglal­kozó vállalkozók. Nekik azonban csupán vékony szelet jutott belőle, ugyanis a magánzók kizárólag kö­zületi szemetet, illetve sittet, tör­meléket fuvarozhatnak. Az 1991. évi, a fővárosi és kerületi önkor­mányzatokról szóló rendelet ki­emelten a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe utalta a település­­tisztaság szabályozását. Ezen túlmenően egy 1992-es rendelettel módosított, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal ösz­­szefüggő tevékenységről szóló jogszabály úgy rendelkezik: a hul­ladékot kizárólag a fővárosi, illet­ve a települési önkormányzatok képviselő-testülete által kijelölt, lehetőleg több települést kiszolgá­ló, megfelelően kialakított lerakó­helyen szabad elhelyezni. Budapesten több mint száz­ötven szemétszállító vállalkozó kapott iparengedélyt. Ők azon­ban - mint ismeretes - csak fuva­rozhatnak: köbmétereként 1200-1500 forintért szállítják el az építési hulladékot, törmeléket. Kérdés, hogy hová. A vállakozók ugyanis gyakorlatilag ellenőrzés nélkül rakhatják le a szemetet. Akad ugyan jó néhány tátongó bányagödör szerte a városban, ideális terep egy-egy újabb sze­méttelepnek, persze a megfelelő hatástanulmányok elkészítése, a műszaki védelem kialakítása és a különféle hatósági engedélyek beszerzése után. De van köny­­nyebb és gyorsabb megoldás: a fás-bokros területek egyre inkább a szeméttelepekhez kezdenek ha­sonlítani. Hogy csak néhány pél­dát említsünk: Kerepestarcsa, Csömör, Kamaraerdő, Budaörs (és sorolhatnánk...) környékén a legóvatosabb becslések szerint is több tízezer köbméter szemét halmozódott fel. Újpalota határá­ban lévő földekről nemrégen két­millió forint költséggel mintegy 6500 köbméter hulladékot szállí­tottak el a tulajdonosok. Alig né­hány héttel később újabb szemét­halmokat találtak ugyanott. Ez persze nem jelenti azt, hogy kizá­rólag a vállalkozók ürítik rako­mányukat a természetben. Ők ép­pen arról panaszkodnak: ha őrizetlenül hagynak egy előre megrendelt konténert, az hama­rosan nemcsak a megrendelő, ha­nem a környék szemétdíjat sokal­­ló lakóinak hulladékával telik meg. Mifelénk - ellentétben Nyu­­gat-Európával - szinte semmi kockázattal nem jár, ha valaki ép­pen az erdőt tekinti szemétlerakó­nak. E tény illusztrálásaként áll­jon itt egy példa: B. M. budaörsi lakosnak elege lett a letört fülű bilikből, fürdőszobacsempékből, vaságyvázakból és kiszuperált hűtőszekrényekből - e kincsek­ben Budaörs, Diósd és Nagyté­tény határában gyönyörködhetett —, felhívta tehát az illetékes ön­­kormányzat illetékes osztályát. Innen a Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőséghez irányították, ahonnan visszaküld­ték az önkormányzathoz. Végeze­tül azt a tanácsot kapta, hogy búj­jon el a bozótosban, írja fel az au­tó rendszámát vagy készítsen fényképet. Bizonyíték híján (alig­hanem azzal is) az önkormányza­tok tehetetlenül nézik végig, ho­gyan önti el lakóhelyük környékét a szemét. A tisztességes vállalkozók az e célra kijelölt lerakóhelyekre vi­hetik a sittet, törmeléket. Előbbiért általában hatszáz, az egyéb szemétért ezer forintot fi­zetnek köbméterenként. Az 1990- ben alakult Gödör Kft. pillanat­nyilag az egyetlen cég a fővárosban, amely legális lerakó­helyet működtet. (Szemétszállí­tásra nem sikerült engedélyt kap­niuk.) Az Akna utcai bányagödör feltöltési jogát a terület tulajdono­sától, a Pietra Rt.-től vették meg. Kizárólag veszélyesnek nem minősülő, szilárd hulladékot fo­gadnak. A szállítmány mennyisé­gét a bejáratnál becsülik meg, összetételét többször ellenőrzik. A telepet éjjel-nappal és hétvége­ken is őrzik. A guberálók ellen azonban nem tudnak elég hatéko­nyan fellépni, ami különösen azért veszélyes, mert egy-egy el­dobott csikk is nagy tüzet okoz­hat. A szemetet, háztartási hulla­dékot elő­írásszerűen kell elhe­lyezni: két és fél-három méter vastagságú szemétréteget a mun­kagépek összenyomnak, tömörí­tenek, majd sittel borítják be, hogy a kellemetlen szagot, a rág­csálók, rovarok tömeges megjele­nését, illetve a tüzet megakadá­lyozzák. A Gödör Kft. telepe körülbelül másfél év múlva megtelik. Kérdés, mi lesz azután, maradhat-e a „sze­métpiacon”. A Fővárosi Önkor­mányzat újabb rendelet megalko­tására készül, amely várhatóan nem tölti el örömmel a vál­­lakozókat. A „szemét” ugyanis, mint megtudtuk, hatalmas üzlet. (Gyápay) Fábry János rajza Lassan, de biztosan szennyezik a talajvizet Hulladékhegyek Szeged határában Szegeden a szemétszállítás 1995 februárja óta kötelező, la­kásonként 472 forintot kell fizet­nie a városi polgárnak. A szak­emberek úgy ítélik meg, hogy ez a díj az országos tarifatábláza­ton a középmezőnyhöz tartozik. Ezért a pénzért a település vala­mennyi kerületéből elszállítják a hulladékot a Környezetgazdálko­dási Kht. teherautói, minimum hetente egy alkalommal. Ezért is érthetetlen, hogy az elmúlt évek alatt szeméthegyek halmozódtak fel Szeged határában. Csaknem negyvenezer négyzetméteren szórták szét a helybeliek a tör­meléket, papírt és műanyagot, néhol a szeméthegy magassága eléri az öt métert. A kupacok „képződése" 1993-95 között tetőzött, legtöbben akkor fedez­ték fel legtöbben a várost övező erdőket, és kezdték használni lerakóhelynek. A pontos képhez hozzátartozik, hogy abban az időszakban még nem volt köte­lező a szemétszállítás, de sajnos napjainkban sem szűnt meg a környezetkárosító mozgalom. A környezetvédő szakemberek rend­kívüli erőfeszítéseket tesznek a hulladékhegyek eltakarítására, folyamatosan szállítják, faragják a szemétdombokat, de sziszifuszi küzdelemnek látszik ez a harc. Még az sem riasztja vissza az il­legális szemétlerakókat, hogy rendkívüli vészhelyzetbe sodor­ják Szegedet, ugyanis a szemét­hegyek lassan, de biztosan szennyezik a talajvizet. Ha nem sikerül ezt a folyamatot, akkor húsz-harminc év múlva Szeged arra kényszerül, hogy más vidé­kekről szállítsa a Tisza partjára a tiszta ivóvizet. Számos fórumon és a helyi médiában ismételten felhívják a közelgő katasztrófára a figyel­met, de nem kevesen vannak, akik nem veszik komolyan a vészjeleket. Jelenleg tíz-húszezer forintos bírságot fizetnek azok, akiket tetten érnek a tiltott rako­mányok elhelyezésében. A helyi zöldeknek az a véleményük, hogy csak a szigorú és nagyobb összegű bírságolással lehet a hulladékhegyek növekedését meg­állítani. A rendőrségnek nincs ka­pacitása arra, hogy a környezet­védelmi bűnözés előtt megfelelő nagyságú gátat emeljen. A szegedi önkormányzat köztisztasági cége tavaly 520 millió forintot költött arra, hogy a város takaros legyen. Ebből az összegből háromszázhúszmillió forint szemétdíj formájában folyt be, kétszázmillió forintos támo­gatást pedig a szegedi közgyűlés nyújtott. Jelentős az a tábor, amely nem fizet szemétdíjat és az ebből származó veszteség, a cég kinnlevősége eléri a negy­venmillió forintot. Különféle kedvezményekkel próbálják javí­tani a fizetési fegyelmet. Félmil­­liárd forint sok mindenre elegendő, de hiányzik az anyagi fedezet ahhoz, hogy a közterüle­tek preventív intézkedéseket te­gyenek - elsősorban a közterü­let-felügyelők számának növelé­sével - arra, hogy a belvárosi szemétlerakást is visszaszorítsák. A város környezetvédelmi erő­feszítésének elismeréseként pá­lyázat útján háromszázhúszmillió forintot kapott a főhatóságtól, hogy meghonosítsa a szelektív hulladékgyűjtést, kiszűrje a sze­métből a műanyagot, gumit, pa­pírt, fémeket. (halász) Oda kell figyelnünk arra, hogy mit vásárolunk Hasznosítható az építési törmelék Minden embernek arra kell tö­rekednie, hogy - ugyanúgy, mint a matematikát vagy a biológiát - elsajátítsa a környezetvédelmet - mondja László János hulladék­­hasznosítással foglalkozó kör­nyezetvédő. Csak az ember képes olyan anyagokkal szennyezni kör­nyezetét, amelyeket a föld már nem tud befogadni. A legtöbb sze­metet azonban újrahasznosíthat­juk. Oda kell figyelnünk arra, hogy mit vásárolunk az üzletek­ben, meg kell nézni, hogy a cso­magolás újra felhasználható-e. Az építési törmelék nemcsak hogy szomorú látvány - folytatja a szakember -, de az elszállítása is költséges. Magyarországon hatal­mas gödröket ásnak, hogy bete­messék vagy a telepekre hordják a már ott lévő szemét letakarására. Nyugat-Európa országaiban azon­ban már fejlett szisztéma szerint helyezik el az építési hulladékot. Az épületek lebontásához ugyan­úgy engedélyt kell kérni az illeté­kes szervtől, mint az építkezéshez. Ez a hatóság együttműködik a környezetvédő szervezetekkel és az iparkamarákkal, meghatározza, hogy a bontásból származó anya­gokat milyen százalékban kell hasznosítani, illetve ha ez nem lehetséges, akkor hová kell szállí­tani. Ez az eljárás az anyagmérleg. Hasonló módszert követnek akkor is, ha utat építenek. Külföldön - ellentétben hazánkkal - a bontást követően rögtön felőrlik a fel­szedett betont és az aszfaltot, így gyakorlatilag a régi út 70 százalé­kából jön létre az új. Friss anyag­ból csupán a felső, teherviselő ré­teget építik. Nálunk ez „gyerek­cipőben jár”. Egyelőre még nem nagyon érdekel senkit az, hogy mi történik a törmelékkel, ami a háza után marad. Pedig Budapest és több vidéki városunk városrende­zési robbanás előtt áll. Rengeteg gyárterület helyén épülhetne lakó­terület részben a sitt újrahasznosí­tásával. De hogyan is várhatnánk el, hogy bárkit is érdekeljen, hi­szen még a háztartási hulladékot sem gyűjtjük szelektíven! Talán a fejlődést jelzi, hogy a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium megfogal­mazott egy törvényjavaslatot, a hulladékgazdálkodási törvényt, melynek szövegezését széles tár­sadalmi vita előzte meg. A tárgya­lásokat szeptemberben zárták le, most már „csak” arra várunk, hogy a javaslatból valóban tör­vény legyen. (havi) Húszmillió köbméteres tároló Megtelnek a telepek A Fővárosi Közterület­­fenntartó Részvénytársaság évente közel négymillió, napon­ta hozzávetőlegesen tizen­háromezer köbméter szemetet szállít el és ártalmatlanít, mely­nek 43 százaléka a szeméttele­pekre, 57 százaléka pedig a rá­kospalotai hulladék­égetőbe ke­rül. A tapasztalatok szerint egy átlagos körülmények között élő városi ember naponta közel há­rom liter szemetet „termel”. Ezek a száraz adatok, melyekkel mi, átlagos városlakók talán nem is nagyon tudunk mit kezdeni. Mi csak vásárolunk, fogyasz­tunk, majd kidobjuk azt, amire már nincs szükségünk. A többi nem a mi dolgunk, gondoljuk. A FKF Rt. a fővárosban két szemétlerakót üzemeltet: a X. ke­rületi valamikor az ötvenes évek­ben, a XXIII. kerületi pedig 1980 körül nyitotta meg kapuit. Mindkettő hamarosan betelik, no­ha az idén még fogadhatják Buda­pest hulladékát. A részvénytársa­ság fővárosi telepein kívül Duna­keszi és Fót határában működik - hosszú távra tervezett - szemétte­lep, melynek egyik tárológödrét 1996-ban építették ki. Siklósy Mihály, a FKF Rt. szemétszállítási és elhelyezési főosztályának vezetője siet kije­lenteni: nem várják meg, amíg be­telnek a fővárosi lerakóhelyek. A Fővárosi Önkormányzat együtt­működési megállapodást kötött a Budapesttől huszonhat kilométer­re található Pusztazámor önkor­mányzatával és a területtulajdo­nosokkal. A megállapodás értelmében a község külterületén mintegy húszmillió köbméter hulladék be­fogadására alkalmas lerakót léte­sítenek. Ez a telep - a beszállított mennyiségtől függően - akár negyven évig is fogadhatja a főváros és környéke hulladékát. A beruházás első ütemében először egy 8,5 millió köbméteres lerakó­helyet hoznak létre, ennek költsé­ge 984 millió forint. A teljes beru­házást 1999-ben fejezik be. A Az oldalt szerkesztette: Tyápay Kati .

Next