Magyar Nemzet, 1998. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-15 / 113. szám

1998. május 15., péntek Mecénások Angyalföldön Harmadszor invitálta baráti be­szélgetésre az angyalföldi válla­latok, magáncégek képviselőit Léner Péter, a József Attila Szín­ház direktora és Tóth József, a kerület polgármestere. A talál­kozó célja az idén is az volt, hogy az üzletemberek bepillant­hassanak a színház életébe, ter­veibe. Az előző évadban a teát­rum költségvetésének két száza­lékát tették ki a szponzorpén­zek, ami első hallásra csekély összegnek tűnhet, csakhogy ennyi pénzből létre lehet hozni egy kisebb költségű nagyszín­padi előadást. A József Attila Színház látogatottsága több mint kilencvenszázalékos volt a tavalyi évadban, és a jelenlegi adatok szerint az idén sem fért be kevesebb néző. (v. b.) Az A & D STÚDIÓ Rt. (1122 Budapest, Városmajor u. 74.) igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy 1998. június 15-én, 10 órai kezdettel - a Társaság székhelyén - rendkívüli közgyűlést tart. Amennyiben a fenti időpontra meghirdetett közgyűlés nem határo­zatképes, az igazgatóság - a Gt. 281. § (2) bekezdése, valamint az Alapszabály 3.10. pontjában foglaltak alapján - a megismételt köz­gyűlést egy órával később, 1998. június 15-én, 11 órára ugyanezen helyre összehívja, amely közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés napirendje: 1. Döntés a Részvénytársaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásáról. 2. Az átalakulási terv elfogadása. 3. Döntés a felügyelőbizottság által ellenőrzött és független könyvvizsgáló által ellenjegyzett vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról. 4. Egyebek. Felhívjuk T. Részvényeseink figyelmét, hogy az Alapszabály 3.6. pontjában foglaltaknak megfelelően a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes rész­vényét a közgyűlés időpontja előtt legalább 5 (öt) nappal a Rész­vénytársaságnál letétbe helyezze. A szavazati jogot a letétbe helye­ző, illetve a meghatalmazással igazolt képviselője gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánok­iratba kell foglalni. A & D STÚDIÓ Rt. Igazgatósága TAVASZI VÁSÁR A TERÉZVÁROSI TEXTILÁRUHÁZBAN: egyes faltól falig szőnyegek 20-40%, bútorszövetek, bútorbársonyok, takarók, paplanok, ebédlő- és összekötőszőnyegek 20% engedménnyel, csipkefüggönyök 10% engedménnyel. Az akció ideje alatt vásárolt függönyöket díjtalanul megvarrjuk. CÍM: Budapest VI., Király u. 54—60. tfjtenemno# A­utoturruhAz ! NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig: 9-18 óráig, szombaton: 9-13 óráig AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY (OFA) mint az OFA Foglalkoztatást Elősegítő Kht. (OFA Kht.) egyszemélyes tulajdonosa pályázatot hirdet az OFA Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére Követelmények: ♦ magyar állampolgárság, büntetlen előélet ♦ gazdasági szakirányú felsőfokú végzettség ♦ gazdasági társaságnál szerzett legalább 3 éves vezetői gyakorlat ♦ jó szervező, kapcsolatteremtő képesség, rugalmasság. A pályázathoz csatolni kell: ♦ szakmai önéletrajzot ♦ végzettséget igazoló dokumentumok másolatait ♦ erkölcsi bizonyítványt A munkakör 1998. július 1-jétől tölthető be, bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat bizottság bírálja el, amely gondoskodik a pályázatok bizalmas kezeléséről. Az eredményről a pályázók írásos értesítést kapnak. A pályázatokat az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Irodája részére (1037 Bp., Bokor u. 9-11.) kell benyújtani „OFA Kht. pályázat" feltüntetésével legkésőbb 1998. május 30-ig. A pályázók a társaság tevékenységéről, fontosabb gazdálkodási adatairól tájékoztatást kérhetnek Székely Gabriellától, az OFA Közalapítványi Iroda ügyvezető igazgatójától (388-1270/106). OFA Kuratóriuma Kisalföldi művészek lexikona Orbán Balázst idézi Salamon Nándor művészettörténész, nyugdíjas képtár- és múzeum­igazgató, a Kisalföld művészeit kötetbe gyűjtő kiadvány elősza­vában. („Ily mű helyes megírása előre föltételezi, hogy át kell hassa lelkünket, sőt egész valón­kat ama lelkesedés, ami nélkül az ily vasszorgalmat igénylő mű­vet létrehozni nem lehet, mert csak a táj szeretete, a céltudatos iparkodás tudja cselekvő éber­ségben tartani azon rendkívüli erőfeszítéssel járó munkát, és nem lankadó munkakedvet...”) Majd mentegetőzésbe fog, ne­hogy bárki is értékmérőnek te­kintse ezt az indítást, és nehogy a nagy hírű Erdély könyvvel ves­se össze a Nyugat-Dunántúl öt évszázadát áttekintő új kötetet. Fölösleges a mentegetőzés, mert az Orbán Balázs művénél jóval szerényebb külsőt kapó kiadvány (a Kisalföld Művészetéért Alapít­vány kötete) a maga műfajában legalább oly fontos, mint az idé­zet forrásául szolgáló nagymo­nográfia. Nem kevesebbet tanú­sít ugyanis a magyarság számá­ra, mint hogy még a gyakran a provinciális jelzővel illetett régi­ók is milyen gazdag és igényes művészetet produkáltak itt fél évezreden át. Salamon Nándor tízévnyi gyűjtőmunkájának kö­szönhetően megbizonyosodha­tunk róla, hogy templomépítő papok, iskolát teremtő pedagó­gusok, műgyűjtő polgárok egy­aránt sokat tettek érte, hogy a táj (a szerző Kisalföld címszó alatt jóval nagyobb területet fog át, mint amekkora a térképen föl­tüntetett tájegység) értékteremtő rendjével, életstílusával mindig is Európa élvonalába tartozott. Művészeknek, mecénásoknak és jó ízlésű polgároknak volt böl­csője, munkaadója, inspirátora. Aki akarja, szakkönyvként hasz­nálja Salamon Nándor lexikonát, de közművelődési és honismereti stúdiumokhoz is kiválóan alkal­mas. (i. g.) * A művészet mindenekelőtt Megemlékezés Barcsay Jenőről A XX. SZÁZAD a gyors válto­zások időszaka volt, a gyorsan fel-, majd lefutó termékeké, s a gyorsan cserélődő eszméké is, így hát sokszor egy évtized sem kell, hogy a közönség elfeledje a divat által a csúcsra lökött hí­rességeket. Mondhatni: már csak ezért is ajánlatos emléktáb­lát elhelyezni a művészek egy­kori lakóhelyén egy évtizeddel elhunytak után. Barcsay Jenő (1900-1988) esetében azonban egészen másról van szó: alakja ma is olyan elevenen él kollégái, tanítványai, tisztelői emlékeze­tében, művészete, pedagógiai munkássága olyan értéket képvi­sel, hogy az emléktábla-állítás gesztusa inkább önmagunknak szánt biztatás vagy éppen előle­gezett bizalom arra vonatkozó­an, hogy készek és képesek va­gyunk a jövő számára is közve­títeni a Barcsay-életmű által kí­nált esztétikai, morális üzenetet. Kerek évfordulót egyébként többet is kínál a pálya: Barcsay Jenő éppen hetven éve festette meg az első olyan képét, a Munkáslányt, amely bert először érezte és éreztette meg a monu­mentalitást, de az is 1928-ban volt, hogy Bánáti Schwerák Jó­zsef hívására először érkezett Szentendrére, hogy azután élete végéig hűséges maradjon a vá­roshoz, s szülőföldje, az erdélyi Katona község körüli táj formáit idéző tájhoz. Harminc éve tör­tént, hogy nagyméretű mozaikot tervezett a Nemzeti Színházba, s hogy e mű hatására megkapta a megbízást az élete főművének tekintett nagy mozaikra, amely a szentendrei művelődési köz­pont előcsarnokában látható. Éppen tízévnyi volt az az idő is, 1947-57 között, amíg nem állíthatta ki­ műveit, mert nem akart kompromisszumot kötni a szocialista realizmus ideológusaival. Taníthatott ugyan a Képzőművészeti Főis­kolán, de szemlélete miatt osztályt nem kapott. AZ ANATÓMIA és az ábrázolástan tanáraként alkotta meg híres könyvét, a Művészeti anatómiát, amelyért nemcsak itthon kapott Kossuth-díjat, de a világhírt is meghozta számára, hiszen az évtizedek során nem­zedékek tanulták belőle az em­beri test felépítésének törvény­­szerűségeit. A jövő magyar mű­vészei is persze, akik azonban nemcsak, nem elsősorban hal­latlan felkészültsége miatt sze­rették, tisztelték tanárukat, ha­nem mert azt tanulták meg tőle, ahogyan legkedvesebb tanítvá­nyai egyike, Kondor Béla fogal­mazott, hogy „a művészet min­denekelőtt" . Teljes odaadással is lehet persze rossz irányba menni. Barcsay Jenő útja újabb és újabb művészi magaslatok, tá­­gabb perspektívák, nagyszerűbb tájak felé vezetett. Kassák Lajos 1947-ben Képzőművészetünk út­ja Nagybányától napjainkig cí­mű könyvében egy mondatba sűrítve így foglalja össze ezt az utat: „A naturális motívumból indul el, majd szárnyra kap a képzelet, s végül a képalkotás ideálja objektivizálódik a mű­ben.” A XX. század magyar művészetének másik nagy alak­ja, a kritikus, történész, Kállai Ernő az akkor még fiatal mű­vész tehetségét méltatva azokra az arányokra utalt, amelyek sze­rint a tradíciókhoz való kötődés és az új keresése jelenik meg Barcsay festészetében. ÉVSZÁMOK, kerek évfor­dulók helyett az arányok fontos­ságát kell hangsúlyoznunk Bar­csay Jenő munkásságával kap­csolatban. Tökéletesen érezte, hogyan jön létre a helyes arány­­rendszer, egy alkalommal meg is mérte utólag egy sor képén az arányokat: mindegyik az arany­­metszés elve alapján építkezett. Ez a hallatlan szorgalommal tö­kéletesített érzék tette talán lehe­tővé, hogy élete utolsó éveiig képes volt a megújulásra, s arra, hogy festőként, rajzolóként, ta­nárként, emberként átadja tudá­sát a következő nemzedékeknek. P. Szabó Ernő : Művészek a gyermekekért címmel rendezi meg a Barcsay Gyermekképzőművészeti Alapít­vány a MÁV Bevétel-ellenőrzési Igazgatóság támogatásával ha­gyományos jótékonysági estjét május 23-án, szombaton délután fél hattól a MÁV dísztermében (Budapest VI., Nyugati tér 1-2.). Az est első felében Sebő Ferenc Rejtelmek című koncertjét hall­hatják az érdeklődők, a második részben képző- és iparművészek felajánlott művei kerülnek kala­pács alá, valamint a Barcsay Képzőművészeti Iskola növendé­keinek legjobb rajzai. A bevételt az iskola javára fordítják. Csütörtök délelőtt emléktáblát avattak a tíz éve elhunyt Barcsay Jenő egykori lakóházának előkertjében, Budapesten, a VI. kerületben, az Andrássy út 87-89. szám alatt SCHILLER ZSUZSA FELVÉTELE Kultúra Előkerült a Fustus-biblia Kincsek a gyöngyösi ferences rendházban Három héttel ezelőtt a gyöngyö­si ferences rendház átépítése so­rán értékes leletekre bukkantak. Johannes Fustus 1462-ben nyomtatott, iniciálékkal díszí­tett bibliája, ősnyomtatványok, kódextöredékek, XVI., XVII., XVIII. századi levéltári anyagok (köztük a magyar történelemtu­domány számára fontos adalé­kokkal szolgáló, a török korból fennmaradt ígérvények, leve­lek), ötvöstárgyak (aranyozott ezüstkelyhek ereklyetartók), pe­csétnyomók, emlékérmek és ré­gi pénzek kerültek a felszínre. Az 1950-ben szinte rajtaütéssze­rűen „államosított” rendházból a visszaemlékezések szerint he­teken át mentették éjszakánként a könyveket, kéziratokat, temp­lomi kegytárgyakat. A ference­sek gyöngyösi rendháza - mint arról 1997 októberében beszá­moltunk - az elmúlt negyven év során számos közintézménynek lett a szálláshelye. Az új meg új lakók kedvük szerint építették át az ódon falakat, mellékhelyiség­gel „gazdagították” azt a lépcső­feljárót is, amely alatt az értékes kincsek rejteztek. A rendszervál­tozás után visszakapták az épü­letet jogos tulajdonosai, a rend­ház és a hozzá tartozó könyvtár birtokba vétele azonban csak fokról fokra történhetett meg. Most éppen a gótikus templom­­torony és sekrestye falait kutatja Harsányi István építész és Bo­dor Imre művészettörténész, ők bukkantak rá a bontási munkák során a leletekre. Minderről csü­törtökön számolt be Várnai Ja­kab, a magyarországi ferencesek tartományfőnöke a nyilvános­ságnak, bemutatva néhány neve­zetes tárgyat és azt a videofilmet is, amelyet a kincsek fölfedezése alkalmával forgattak. Az egybe­gyűltek megtekinthették Guten­­berg üzlettársának és támogató­jának, későbbi ellenfelének 42 soros Bibliáját, amelyet a szak­­tudomány csak Fustus-biblia né­ven emleget, láthatták azokat a pecsétnyomókat és értékes ér­méket (a legrégebbi Traianus császár idejéből való), amelyek a 48 esztendős rejtőzködés után is sértetlenül megmaradtak. A jelentős leletanyag ugyanis ko­moly restaurálásra vár: elsősor­ban a papír, a pergamen, a bőr és a fa sínylette meg a vizes fa­lak közötti rejtőzködést. A restaurátorok számára óriási kihívás a mechanikai, bi­ológiai és kémiai károsodásokat szenvedett tárgyak helyreállítá­sa - hallottuk. A szerzetesrend számára pedig az jelent gondot, hogy a legszerényebb becslések szerint is 28-30 millió forintot igénylő helyreállítási munkála­tokat nincs miből kifizetni. Ezért a ferences szerzetesek kö­zössége közérdekű kötelezett­ségvállalást tesz közzé, s várja magánszemélyek, közintézmé­nyek támogatását is, hogy a magyar történelemtudományt, numizmatikát és ötvösművésze­tet gazdagító leletanyag méltó módon kerülhessen a nagykö­zönség elé. A sajtótájékoztatón máris jelentkeztek az első tá­mogatók, egy magánszemély ötszázezer forintot ajánlott föl a gyöngyösi lelet helyreállítására, az Országos Széchényi Könyv­tár könyvrestaurátorai pedig ezer munkaórát a legfontosabb kötetek helyreállítására. (A res­taurálás támogatására kibocsá­tott csekket a Custos-Zöld Könyvesboltban, a Margit körút 7. alatt lehet kapni.) A helyreál­lításhoz a teljes leletanyag fer­tőtlenítése és a tartalmi pontos­sági sorrend megállapítása után fognak hozzá a szakemberek. Arról még nem tudott nyilat­kozni a Kapisztrán Szent János­ról elnevezett ferences rendtar­tomány elöljárója, hogy Gyön­gyösön vagy másutt fogják ki­állítani a majd fél évszázados ismeretlenségből előkerült kin­cseket. (lőcsei) Magyar Nemzet 11 K NAPLÓ AZ AKADÉMIAI PÁLMA (Palme Académique) tiszti fo­kozatát adományozta a francia köztársasági elnök Völgyes Gyöngyvérnek, a Magyarorszá­gi Franciatanárok Egyesülete főtitkárának és Matuscsák Ta­másnak, a Budapesti Műszaki Egyetem francia tagozata volt igazgatójának. Lovagi fokoza­tot kapott Bognár Géza, a Mű­egyetemen megindított IUT (Institut universitaire de tech­­nologie) igazgatója. A POLGÁR GALÉRIA és Aukciósház (Budapest V., Váci u. ul./b.) májusi árverésének tárlata május 25-ig tekinthető meg. Az aukciót május 26-án és 27-én délután öt órától rendezik meg a Váci utcai aukciósházban. KOLLER-DÍJAT adott át a Magyar Művészeti Akadémia Filep Sándor, Bikácsi Daniela festőművésznek és Sulyok Gab­riella grafikusművésznek csü­törtök délután. A FRANCIAORSZÁGI diák­lázadások harmincadik évfordu­lója alkalmából tartanak vetítés­­sorozatot május 17-ig a Szindbád Moziban és az Örökmozgóban. GÖRÖG-MAGYAR kiállítás nyílik meg Andonisz Papado­­pulosz, Nagy Anna, Nagy Ildi­kó, Losonczky István és Kocsis Előd munkáiból ma délután négy órakor a Gaál Imre Galéri­ában (Budapest XX., Kossuth L. u. 39.). KAMOCSAY ILDIKÓ fran­cia műfordításaiért részesült idén a Wessely László-díjban, míg a pályakezdő költők és műfordítók elismeréséül szol­gáló, a fiatalon elhunyt Zoltán Attila nevét viselő jutalmat Kappanyos András vehette át az Európa Könyvkiadóban tartott csütörtöki ünnepségen.

Next