Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-06 / 131. szám

1998. június 6., szombat Művészszoba Jandó Jenő történeti ívei - Vajon Jandó Jenő hetvenes évek eleji indulása óta válto­zott-e a zongoraművészet a vi­lágban? - Biztosan változott, de nem könnyen tudom elmondani, mert nagyon benne élek. Remé­lem, hogy változott, fejlődött. - Magadban érzel-e válto­zást? - Persze. Különösen az u­­tóbbi években, amikor sok le­mezt készítet­tem, az pedig erős önkont­rollt követel. A kottaolvasá­som precízeb­bé vált, rit­musfegyel­mem, tempó­­tartásom előnyére vál­tozott, s talán kifejezőbbé is vált a játé­kom. - Érdekes, amit a lemez­­készítésnek a művészetedre való hatásáról mondasz. Ha nem akarlak is beskatulyázni, Liszt-specialistának nevezhet­lek, a hagyományos liszti zon­gorázás pedig csapongóbb, rögtönzőbb jellegű. - Ez nagy tévedés. A jó Liszt-interpretáció világos, pon­tosan felmutatja a darabokat. Kell hozzá képzelőerő és ro­mantikus szárnyalás, de az alap a kottahűségben rejlik. Liszt ala­posan le is írta, amit hallani akart. Épp avval rontják el egyesek, hogy azt hiszik, akár­mit lehet benne csinálni. - Értem ezt a h-moll szonáta vonatkozásában, de egy opera­parafrázist alighanem Liszt ma­ga sem játszott el kétszer egy­formán, még akkor sem, ha leje­gyezte. - Valóban, ezekben impro­­vizatórikus elemek tömege ta­lálható, de épp ezért nem is any­­nyira szeretem ezeket. Idegen­kedésemhez hozzájárul, hogy viszonylag kicsi a kezem, Liszté viszont igen nagy volt, így tág fogásokat alkalmaz, különösen korai parafrázisaiban. Későbbi weimari darabjai - mint a h­­moll szonáta is - már nem ilye­nek, ízlés kérdése, hogy a para­frázisok díszítéseit mennyire vesszük figyelembe. Az eredeti műre kell gondolni, s az már jótékony fék erejével hat. Kado­sa tanár úr mondta találóan: Beethovent játszd romantiku­san, Lisztet klasszikusan. - Mennyire érzed folytonos­nak, amit te tanultál Kadosa Páltól, s amit te tanítasz növen­dékeidnek? Ezzel ismét kezdő kérdésünknél tartunk: változott­­e lényegesen a zongorázás az elmúlt három évtizedben? - Fontos örökségnek érzem, amit tőle tanultunk, s gondolom, ugyanígy vélekedik Kocsis Zol­tán, Ránki Dezső és Schiff And­rás is, akikkel együtt jártam hozzá. Kicsit szárazabb ember­nek látszott ő, bár lehet, hogy lelke mélyén érzelmes volt. Tiszteletben tartotta egyénisé­günket, és csak apróságokat említett játékunkkal kapcsolat­ban, de ezekben mindig benne volt a mű lé­nyege. -Te is ek­képp tanítasz? Netán konkrét elemeket is to­vábbadsz ab­ból, amit Ka­dosától ta­nultál? - Jóllehet kiváló zongo­rista volt, a ta­nár úr techni­kai kérdések­kel nem fog­lalkozott. Én viszont igen. Ha látom, hogy valami gond van a növen­dék mozgásával, megpróbálok rávilágítani. Kényelmesen és jól kell tudni eljátszani a darabot, minden más instrukció csak ez­után következik. - Ki tanította helyette a technikát? - Olyan tanársegédei voltak, mint Kurtág György, Rados Fe­renc. Én Nemes Katalinhoz ke­rültem. Ő volt az emocionális elem a képzésemben, Kadosa pedig a nagy formátumú rálátást biztosította a művekre. Nagyon jó kettőst jelentettek! -A lemezkészítés egy-egy szerző szinte teljes zongorázás­életművének tolmácsolását le­hetővé tette számodra. Nyújt-e ez sajátos rálátást az életmű­vekre? - Igen. Például Haydn fej­lődésére a Bach fiúktól Beetho­venig 52 szonáta során, így ösz­­szeáll a zenetörténeti kép is a Wohltemperiertes-től Lisztig, Bartókig. Most épp Schuberttel foglalkozom. Mindezek alapján még kortárs zenét is máshogyan hallgatok. - Mennyire kerülsz szembe felvételeiddel az idő múltával? - Rubinstein mondta: nem szereti régi felvételeit, mert kis idő elteltével máris máshogyan játszaná a műveket. Ezt többé - kevésbé mindenki így érzi. De azért van jó néhány felvételem, amelyet vállalhatónak találok. S különben is vállalni kell, hiszen ott van a lemez vagy szalag. De sokféle megközelítés lehetséges. Mindennap kicsit más ember­ként kelünk föl - s a darabokat nem úgy tároljuk, mint a számí­tógép. Hollós Máté Bővül az Agatha Christie-sorozat Olvasnivalók A könyvklub idei második ké­pes katalógusa gazdag kínálatot ajánl az olvasóknak. Találni kö­zöttük gyermek- és ifjúsági ki­adványokat, ismeretterjesztő műveket, s szép számmal regé­nyeket is. Az amerikai Barbara Wood A prófétanő című munká­ja 1999. december végén játszó­dik. Ekkor már érthetően a közelgő ezredforduló lázában ég a világ. Felizzanak az ősi fé­lelmek, sokan a végítélet napjá­nak közeledtétől tartanak. A könyv főhőse, Catherina Ale­xander a szép fiatal régésznő, aki ekkor találja meg a Sínai­­félsziget homokjában rejlő hat ősi papirusztekercset. Ezek olyan titkot rejtenek magukban, amit sem a politikusok, sem az egyházi hatalmasságok nem akarnak nyilvánosságra hozni, ezért megindul a harc a csak­nem kétezer éves tekercsekért. Szintén az izgalmas történetek kedvelőinek javasolható az ugyancsak amerikai John Gri­­sham A halott üzlettárs című műve. A szerző nem ismeretlen számunkra, hiszen csaknem minden korábbi kötetét filmvá­szonról is ismerhetjük. Ez a tör­ténete is legalább annyira for­dulatos, mint az előző művei. A krimikirálynő rajongói két időálló köntösű Agatha Chris­­tie-kötetet vehetnek kézbe. A ti­tokzatos kék vonat címűben a hírneves detektív, Hercule­zeb­­ől válallja a titkok felderítését, míg a Mrs. McGinty halott című regényben a fent említett mes­ternek segítőtársa is akad a nyo­mozásban, a híres krimiírónő, Ariadne Olivér, személyében, akit minden bizonnyal önmagá­ról mintázott a szerző. Az hisz trónján című, ugyancsak érde­kes kötet Kleopátra regénye. A hatodik kötet Győry Dezső Vi­harvilág című műve, a történel­mi alkotások kedvelőinek ajánl­ható. (b.j.) Kikapcsolódás Nyári bemutató a Madách Kamarában Mezítláb a parkban A színpadon sivár lakás, a dísz­letből kiderül: New Yorkban vagyunk. A telefonszerelő el­­mélyülten dolgozik a hibás ké­szüléken. A lakók fiatal háza­sok, akik szemmel láthatóan ha­ragban vannak egymással. Ér­zelmüknek tág teret engednek, nem leplezik az idegen előtt. A szereplők mozdulatai még nem begyakorlottak, van még idő, a premier dátuma június 12. Ettől a naptól láthatja július 18-ig a pesti közönség, hűtött nézőtéren, a Madách Kamara Színházban, Neil Simon Mezít­láb a parkban című három fel­­vonásos vígjátékát. A nézőtér első sorában a nél­külözhetetlen súgó mellett a sö­tétben ott ül a rendező, Szirtes Tamás. Minden rezdülése jelzi, hogy valósággal együtt lélegzik a színésszel, vele és helyette ját­szik, szájmozgással kíséri a szö­veget. Menet közben sok-sok öt­lete támad, változtat a kellékek elhelyezésén, a művész hangsú­lyán, hanglejtésén, érzelmi tölté­sét korrigálja, miközben tréfával oldja az esetleges feszültséget. Összeszokott csapattal dolgozik, Corie Blatter figuráját Für Ani­kó kelti életre, a férjet, Pault Cseke Péter játssza, a fiatalasz­­szony édesanyját Almási Éva adja, Velascót, a szomszédot Benedek Miklós alakítja. A dísz­leteket Götz Béla, a jelmezeket Rátkai Erzsi tervezte. A játékot Vajda Miklós fordította. Szirtes Tamás nem tagadja, hogy szereti Neil Simont, elis­meri mesterségbeli tudását, él­vezettel viszi színre darabjait. - Mindenfajta tudás előtt meghajtom a fejem. Akár kéz­ügyességről, akár szellemi alko­tásról van szó - mondja. - Neil Simon különös elegyét adja az érzelmességnek, a humornak, az emberi esendőségnek. Remekül ismeri az emberek gyarlóságait, kitűnően tájékozódik a lélek rej­telmeiben. Olyan színházcsináló, aki Molnár Ferenchez hasonlít­ható. Darabjai kifinomult stílus­ban íródtak, magas fokú lelki in­telligenciáról tanúskodnak. A já­tékstílus nem mehet el az érzelgősség felé, nem lehet túl harsány, pengeélen kell pontosan eltalálni a legideálisabb változa­tot. Nagy érzelmek és intellektu­ális humor elegye ez a történet. Für Anikó úgy próbál, hogy minden idegszálával, izmával a figurára figyel, határozott elkép­zelése van a nőről, akit megfor­mál. A jelenetek közben apró, maga találta játékai vannak a kellékekkel, saját humora is ér­vényesül Cok­e-ban. A hangját sem kíméli, végigjátssza, új­ramondja a jelenet töredékét is. A tökéletességre tör rendező­jével karöltve. Vérbeli színész­nő, a szó nemes értelmében.­­ Az első ilyen nyári játék a Férfi, akit szeretek című volt ugyanitt, Almási Évával és Be­nedek Miklóssal - mondja a szü­netben, kávéját kavargatva. - Évekig itt töltöttem a nyár egy részét. Bár a nyár a pihenése ennek a felkérésnek nem tudtam ellen­állni. Nagyszerű szerepeket kaptam, mindent, amit csak lehe­tett. S ez most is így van. Tavaly filmforgatás (Bereményi Géza: Szabadság tér 56. című mozijá­ról van szó) miatt szóba se került a színpad, de most újra örülök a színháznak, a nyári játszótársak­nak. Sikerült megegyeznünk a színház vezetőivel abban, hogy július 19-től utazhatok az Adriá­ra vitorlázni. Kell a feltöltődés, úgyhogy folytatom a pihenést a jövő évadig a Tisza partján. A Mezítláb a parkban évek­kel ezelőtt már meghódította a pesti közönséget. Később az amerikai film is sok nézőt von­zott. A fiatalabb férfi főszereplő Cseke Péter. - Nem láttam a korábbi produkciót, sőt a filmet sem. Gondolkoztam rajta, hogy talán érdemes lenne megnézni, de most már, a bemutató előtt esetleg megzavarna. Érdekes, konzervatív ügyvédet játszom, érzékeny, zárkózott fiút, akit a felesége tesz nyíltabbá. Ragyo­gó humor fűszerezi a cselek­ményt, helyzetkomikum is adó­dik szép számmal. Hogy sajná­lom-e a nyaram egy részét munkával tölteni? Nem, mert utána júliusban az utcánkban lakó barátaimmal családostul kerékpártúrára megyünk Pas­­sautól Bécsig. Várhegyi Andrea Für Anikó, Benedek Miklós és Cseke Péter jelenete nagy Zoltán felvétele Opera- és balettfesztivál augusztusban Idén is lesz fesztivál az Andrássy úti dalszínházban. Bán Theodóra és Keveházi Gá­bor együtt tájékoztatták az újágírókat a várható esemén­yekről az Operaház Székely Bertalan termében. A VII. Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivált augusztus 7 és 19 között rendezik. Egy kis házi statisztika az elmúlt fesztivál évekről: 75 előadást játszottak, 35 különböző produkciót mutat­tak be, 4 külföldi együttest hív­tak meg, akik 12 estén 6 különböző előadással vendég­szerepeltek. A közismertté lett sorozat a Fővárosi Önkormányzat kiemelt kulturális rendezvénye és hete­dik éve a Magyar Turizmus Rt. támogatását élvezi. Az idei előadások közreműködő művészei rangos képviselői a műfajnak. Közöttük láthatja a közönség Rico Saccani olasz származású Amerikában élő karmestert, az énekesek közül hallhatja Lukács Gyöngyit, Ke­len Pétert, Anatolij Fokanovot, Miklósa Erikát, Fekete Veroni­kát, Bándi Jánost, Kováts Ko­lost. A rendezők közül Kerényi Miklós Gábor és Kovalik Ba­lázs műve kerül a publikum elé. A Budafest Fesztivál au­gusztus 7-én Verdi Álarcosbál­jával kezdi programját. Az új előadást a Magyar Állami Ope­raház és a VIP. Arts közösen hozta létre. A darab a dalszín­ház repertoárjára kerül, ősztől játsszák. Puccini Turandotja, au­gusztus 8-án és 11-én kerül a nézők elé. A Placido Domingo nevével fémjelzett énekverseny győztesei közül néhányan be­mutatkoznak nálunk. Augusztus 14-én és 15-én adnak koncertet. Közreműködik Vittorio Vitelli, Xiu Wei Sun, Carlos Moreno, Lynette Tapia, a koncert kar­mestere Dénes István. A VII. Budafest Fesztivál zá­ró produkciója, Minkus koreog­ráfiája alapján a Don Quijote című balettelőadás augusztus 18 án és 19-én. A nagy orosz klasszikus balettek virtuóz tech­nikát igénylő látványos előadást Harangozó Gyula állította szín­padra. A főszerepben Aleszja Popova, Ifj. Nagy Zoltán, Hágai Katalin, Csonka Roland ,­Keveházi Krisztina. Kísérőren­dezvény a 96 éves Márk Tivadar Kossuth díjas jelmeztervező ki­állítása az Aulában. A program­­sorozatra a jegyek más kaphatók, a jegyárak 18oo és 45oo forint között vannak. (v. a.) Jubilál a musical Régi siker új feldolgozásban Emlékeznek még? Viharos si­ker, a nagy generáció lelkesen tapsol a Vígszínház nézőterén. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról premierjét tart­ják, a naptár 1973 -at mutat. Az­óta a darabot több mint egymillióan látták. Az életérzés, a siker soha nem maradt el. A zeneszerző, Presser Gábor most ötven éves. A mű pedig 25. A kettős jubileum lázba hozta a muzsikusokat. A BMG Ariola Hungary ez alkalomból elkészí­tette a musical új hangfelvételét CD-én és kazettán. A Popfeszti­vál híres dalait új generáció énekli a lemezen. Ismert éneke­sek, közkedvelt zenészek közreműködésével készült a fel­vétel. A fiatalok kedvencei hall­hatók róla, így Ákos, Balázsovits Edit, Bíró Eszter, Kaszás Attila, Lovasi András, Novák Péter, Roy, Szinetár Dóra, Tisza Bea és Fehér Adrienn. (v) Magyar Nemzet 25 y 6720 Szeged gyjgly Deák F. u. 28-30. Jegyiroda: 62/471-466 Tel./Fax: 62/471-322 1998 A jegyigényeket a beérkezés sorrendjében előjegyezzük, majd májustól a vidékieknek utánvét­tel folyamatosan postázzuk. A postaköltség a vásárlót terheli. Az előadásainkra váltott jegy bemu­tatása esetén a MÁV 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosít. Kérjük a megfelelő kockába írja be, melyik napra mennyi és milyen árú jegyet igényel. Helyárak Kodály: Háry János daljáték Verdi: Álarcosbál opera Néptánc­gála Lévai-Kuncze: Elisabeth musical Szegedixie Szörényi-Bródy: A kiátkozott zenés történelmi játék Mundialgála kajak-kenu vb VII. VII. VII 16. 17. 18. VII. VII. 24. 25. VII. VIII 31. 1. VIII. VIII. 7. 8. Vili. 15. VIII. Vili. VIII. 19. 20. 21. Vili. IX. 22. 2. 2000 Ft 1600 Ft 1200 Ft 1100 Ft 800 Ft 500 Ft Vacsoraesttel 6000 Ft Esőnap július 19. július 26.­augusztus 9-augusztus 23.­Név: Cím: Telefon.

Next