Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-23 / 145. szám

12 Madar Nemzet Gémesi György a pelikánról, az önfeláldozás jelképéről Gödöllő a magyar Salzburggá akar válni Gémesi György gödöllői polgármester sebészorvosként nem álmodott politikusi pályáról: tanult szakmájában is kiszámítható jövő, biztos karrier várt rá. Életében a fordu­latot nézeteinek és a történelemnek szerencsés összetalál­kozása hozta. - Gödöllői születésűként termé­szetesen ezer szállal kötődtem a településhez. Azt hiszem, min­denekelőtt ez a magyarázata an­nak, hogy engedtem a rábeszélésnek, és indul­tam az 1990-es önkor­mányzati választáso­kon. A bizalom viszont arra kötelezett, hogy a lehető legtöbbet tegyek közérdekű terveim meg­valósításáért, s hogy az egykori ígéretek mara­déktalanul megvalósul­janak. - Gödöllő címeré­nek pajzsrészét a peli­kán uralja. Mit szimbo­lizál ez az egzotikus ma­dár? - Azzal, hogy kicsi­nyeit saját vérével táp­lálja, az önfeláldozás jelképévé lett. Esetünk­ben a folytonos meg­újulásra késztető múlt­ra, a megőrzésre, to­vábbvitelre, gazdagítás­ra kötelező tradícióra is utal. Van mivel büsz­kélkednünk, s akad mit tanulnunk eleinktől. En­nek igazolására hadd emeljem ki a helyi kró­nika néhány kifejező erejű mozzanatát. írá­sos forrás először 1349-ből említi az ak­kori falut. Nagy Lajos királyunk a gyermekkori neve­lőjének, Pohárnok Péternek adományozta a környék földjei­vel és erdeivel együtt. Az udva­ri vitéz bizonyára rászolgált a busás jutalomra. Az oklevelek később Gudulleuként, Gudul­­larként, Gödöllőként nevezik meg. Hivatalosan és véglegesen 1868-ban lett Gödöllő. Az itt élőkre folyvást tengernyi meg­próbáltatás várt, mégsem tor­pantak meg, hanem úrrá lettek a súlyos bajokon. A török hordák úgyszólván mindent elpusztítot­tak errefelé. 1692-ben az össze­írók mindössze huszonhat csa­ládra leltek, ám az utódok a be­telepítettekkel együtt mégis fel­virágoztatták apáik, nagyapáik lakhelyét. -Ma is szívesen idézik fel a Grassalkovichok példaadását... - Kétségtelenül bizonyítot­ták áldozatkészségüket. A hatal­mas vagyont teremtő I. Antal döntött úgy, hogy terjedelmes uradalmai központját itt építi ki. A magyar Versailles-nak is titu­lált kastélyt 1744-1751 közt emeltette. Nemcsak kiváló gaz­dasági szakember, hanem cizel­lált ízlésű, vérbeli mecénás is volt. Kizárólag az utóbbi adott­ságot, illetve hajlamot örökölték leszármazottai is, ám III. Antal herceg elhunytéval kihalt a ne­vezetes família. Lényegi válto­zást hozott 1867, amikor a ki­egyezést kötő nemzet Ferenc Józsefnek és feleségének aján­dékozta a díszes hajlékot, vala­mint a birtokot. Előtte az igen tehetséges Ybl Miklóst kérték fel, hogy irányítsa a felújítást. Sokat - életéből hat esztendőt - töltött itt a kortársak által is nagyra becsült, igazi magyarba­rát Erzsébet királyné, akinek kultuszát ma is ápoljuk. Itt pi­hent Horthy kormányzó, vadá­szatra fogadva - többek között - II. Viktor Emmá­­nuel olasz uralkodót és Pacelli bíborost, a későbbi XII. Pius pá­pát. Létezett itt mű­vésztelep, s rendsze­resen visszatértek ide olyan kiválóságok, mint Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, Ambrus Zoltán író és színigazgató vagy Diósyné Brüll Adél, Ady Lédája. - Miként össze­gezné az 1945-től a rendszerváltozásig terjedő időszakot, s ezek hogyan függnek össze a már említett örökséggel? - Vegyük előre az erényeket, ezek listá­ja ugyanis rövidebb! Pozitívum az, hogy 1966-ban ismét város lettünk. Az viszont aligha vitatható, hogy Gödöllő kiérdemelte az „alvóvá­ros” minősí­tést, hiszen a lakosság zö­me - az ipar­­telepítés elle­nére is - a fő­városba járt dolgozni. Az emberek reggel utaz­tak, s késő délután vagy este érkeztek haza. Nem vitatható: szép park lé­tesült az Agrártudomá­nyi Egyetem körül. Az viszont elszomorító, hogy a vezetők arra tö­rekedtek, hogy kiirtsák a rég voltak által rájuk is testált üzenetet. E te­kintetben eléggé „ered­ményesen” munkálkod­tak. Értékes műemléke­ket bontottak le mindenféle megrendülés nélkül. Természe­tesen a kastéllyal sem törődtek. Eszükbe sem jutott a renoválás gondolata, s egyáltalán nem szorgalmazták a célszerű hasz­nosítást, holott ez az idegenfor­galmi vonzerőt meghat­ványozta volna. Azt óhajtották, hogy feledjük el azt a szerepet, amelyet ez az épület hazánk tör­ténetében játszott. A kul­túra- és értelmiség-elle­­nesség egyébként is so­kukat jellemezte. A pa­nelházakra esküdtek, hi­szen akkortájt ez volt az országos divat. -Ez a helyzet nyil­vánvalóan megszabta, mit tegyenek 1990-től... - A folyamatosságot teremtettük meg, azaz megláttattuk azokat a kincseket, amelyeket il­lik megfelelő foglalatba mintázni. Megteremtet­tük - s ez sem mellékes - az oktatási rendszer ideális tárgyi feltételeit, s az egyházakkal együtt­működve tőlünk telhető­en segítettük, hogy saját intézményeikben munkálkod­hassanak. Az sem mellékes, hogy felsőoktatási centrumunk, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem több ezer diákot ké­pez, ekként is elismerést szerez­ve a településnek. A gazdaságra és a művelődésre egyaránt kon­centráltunk. Természetesnek tartottuk, hogy az életképtelen cégek megszűntek. Ugyanakkor szorgalmaztuk a külhoni és a hazai befektetők tevékenységét. Egy korábbi felmérés szerint 1210 egyéni vállalkozó, 462 kft., 86 betéti és 62 közkereseti társaság és gazdasági munkakö­zösség, 15 részvénytársaság, nyolc vállalat és öt szövetkezet dolgozik itt. Ezek önmagukban is beszédes adalékok. Különös­képp, ha kiemelem azt, hogy öt igen eredményesen munkálkodó külföldi tőkeérdekeltségnek ad­tunk otthont. Ők és mi egyaránt jól jártunk. Nagy dolog az, hogy a munkanélküliség csak 4,8 szá­zalékos, azaz eléggé szerény mérvű. S az sem mellékes, hogy a helyi adók a város pénztárcá­ját gyarapították, azaz hozzá­kezdhettünk a nagy álom meg­valósításához. Hosszabb távú tervünk az, hogy nemzetközi hírű kultúr­­központtá, a magyar Salzburggá válunk. Ez valamennyi elképzelé­sünk lényege. A múlt visszaszerezte elraga­dott rangját, a képzett polgárok már nem érzik magukat mostohagye­rekként nálunk. Ezért kardoskodtunk az egy­kori Grassalkovich-kas­­tély helyreállításáért. A feladat harmadával vé­geztünk, ám az össz­költség legalább hat-hét­­milliárd forint. Felve­szünk majd egymilliár­dos állami kölcsönt, s továbbra is igényeljük a vállalkozók részvételét az akcióban. A beruhá­zás számukra is megté­rül, hiszen nemcsak pompázatos múzeumi és egyéb kiállítótermek nyílnak, de felújítjuk a romos lovardát is: minden igényt kielégítő nemzet­közi konferenciaterem lesz belő­le. Megint felépül a barokk szín­ház is. - Ön elfoglalt politikus lété­re a vívószövetség elnöke is. Ezt a pluszt nem érzi tehernek? - Nyolcan vagyunk testvérek. A hat fiú ma is aktív vívó. Én is ezzel kezdem minden na­pomat, hogy aztán teen­dőimet frissen láthassam el. Számomra elsődle­ges a polgármesterség, azaz szűkebb pátriám maradéktalan szolgálata. Minden egyéb csak ez­után következik. Pártom parlamenti frakciójában semmilyen vezetői tisz­tet nem vállaltam, mert csak akkor érdemes dol­gozni, ha az ember ma­radéktalanul teljesíti fel­adatait. Az őszi önkor­mányzati megméretteté­sen természetesen indu­lok, mert erőim zömét Gödöllő megálmodott, nagy műgonddal megtervezett jövőjé­nek szeretném áldozni... Pécsi István Gödöllőn 10 298 lakás található, átlagosan tehát 2,8 lakos lakik egy lakásban. Egyre nagyobb alapterületű, mind komfortosabb lakóházak épülnek, az 1994- ben készült lakások átlagos alapterülete: 108 négyzetméter. A lakások villamos árammal (99,7 százalék) és vezetékes ivóvízzel (96,0 százalék) való ellátottsá­ga csaknem teljes, vezetékes földgáz pedig a lakások 68 százalékában van. A belterületi utak hossza: 113 km, ebből szilárd burkolatú 44 km (38,9 százalék). Közlekedési szempontból Gödöllő kisebb csomópontnak számít: a Buda­­pest-Miskolc vasúti fővonal halad át rajta, egy állomással és két megállóval (Máriabesnyő és Állami telepek). Munkanapokon 40 személyvonat és 19 gyors­vonat áll meg a gödöllői állomáson. Helyiérdekű vasút (HÉV) köti össze a fő­várossal 1911-től, a húszpercenként induló szerelvények nagymértékben meg­könnyítik a Budapestre való munkába járást. A Budapest Örs vezér téri metró­­végállomástól induló vonal másik végállomása Gödöllőn van, s különlegessé­ge, hogy az országban egyedül itt van baloldali közlekedés. A 30-as számú or­szágos főút átszeli a várost, az M3-as autópálya mellette halad el, itt van az első csomópontja Budapest után. Az autópályán negyedóra alatt el lehet érni a fővárost. A városon belül autóbuszjáratok bonyolítják le a személyszállítást. Nem nyilvános repülőtere központi ejtőernyős ugróterület. Gémesi György: Egymilliárd forintos kölcsönt veszünk fel, de számítunk a vállalkozókra is Avon Női Világfutás Magyarország Budapest Margitsziget, 1998. október 18., 11 óra 10 km futás & 4,5 km futás/ gyaloglás Minden nő számára - kortól függetlenül Hozza magával barátnőit is! Mindenki nyerni fog! A legjobb részt vesz a világdöntőn! Felkészülés májustól októberig az Avon futóklubokban: Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Díjazás a 10 km-es versenyen: 1 A győztes és az elsőként | célba érő Avon Tanácsadónő | 1999-ben részt vesz | a világdöntőn. || Az I—VI. helyezett | pénzjutalomban részesül. | A célba beérő első hat Avon­­ Tanácsadónő, az első kerekes | székkel beérkező és az első 40­­ év feletti befutó tárgyjutalomban | részesül. Minden résztvevő : Avon-kozmetikumot, pólót,­­ és érmet kap. Díjazás az 5 km-es versenyen:­­ Minden résztvevő Avon­­® kozmetikumot és pólót kap. Nevezési díj: 10 km-en: szept. 20-ig 400 Ft, szept. 20 után 600 Ft 5 km-en: szept. 20-ig 300 Ft, szept. 20. után 500 Ft, okt. 14-től 800 Ft Nevezés: személyesen vagy postai úton a Budapest Sportirodában (1146 Bp. Dózsa Gy. u. 1-3.) Minden egyes nevezési díjból 100 forint az „Avon a nők egészségéért" programot támogatja. Megrendezi a világ 17 országában, és most első alkalommal Magyarországon az­ AVON A magyarországi program megszervezésében közreműködik: Monspart Sarolta és a Budapest Sportiroda Sportmarketing. Régiók - Gödöllő" Schlumberger Ganz Mérőgyár Kft. 2100 Gödöllő, Ganz Á. u. 2. A Ganz Mérőgyár Kft., Magyarország egyik leg­nagyobb hagyományokkal rendelkező ipari vállala­ta. A vállalat születése a múlt század végi Magyar­­ország világszínvonalú elektrotechnikai - azon be­lül a villamos mérések területén azóta is páratlan­nak számító - találmányokhoz és fejlesztésekhez kötődik. Cégünk ezen korszakát olyan feltalálók és ipari szakemberek fémjelzik, mint Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly, Mechwart And­rás és Ganz Ábrahám. Erre az örökségre építve nőt­te ki magát a Ganz vállalatok körében az idén 109 éves Ganz Mérőgyár Kft. Tevékenységünk egyike a műszakilag legigénye­sebb és legkritikusabb területeknek. Mérőeszköze­ink 24 órás folyamatos üzemeltetése szolgáltatja a megbízható és pontos elszámolást az energiaterme­lők és -szállítók, továbbá a villamos-, gázszolgálta­tók, vízművek és fogyasztóik között. Vállalatunk növekedésének köszönhetően 1950 elején települt át régi budapesti telephelyéről Gödöllőre, ahol az elmúlt 48 évben a város és a környező települések történetének egyik meghatározó szereplője volt. 1989 óta a Ganz Mérőgyár a Schlumberger - a vi­lág legnagyobb mérőgyártó csoportja - tagjaként folytatta, illetve bővítette tevékenységi köreit, gáz-, és vízmérők forgalmazásának megkezdésével. A Schlumberger csoporton belül fő tevékenységi területünk a háztartási villamos- és gázfogyasz­tásmérők, közismertebb nevükön a „villany- és gázórák”, gyártása. Ezen alaptermékek mellett több speciális elektronikus termék fejlesztésével és gyár­tásával foglalkozunk, mint pl. távösszegzők, hang­­frekvenciás vevőkészülékek, hitelesítőberendez­­ések, melyeket Európa, Dél-Amerika, Afrika és Ázsia számos országába exportálunk. A jövő fejlő­dési irányait jelölik intelligens ipari és háztartási rendszereink (hangfrekvenciás körvezérlő, távleol­vasó), valamint kapcsolódó szolgáltatásaink. A gazdag hagyományok és a Schlumberger sokszínű üzletpolitikájának ötvözésével ma egy megújult Ganz Mérőgyár igyekszik a méréstechnika tudomá­nyának magas szintű művelésével és képviseletével vezető helyét megtartani a hazai és nemzetközi pia­cokon. Örömünkre szolgál, hogy a Ganz Mérőgyár jövőre, fennállásának 110 éves évfordulóján, Gö­döllőn új gyártelepen fogadhatja vevőit, biztosítva a magyar mérőgyártás történetének sikeres foly­tatását az ezredfordulón túl. Első Hókristály Kft. H­ŰTŐ- ÉS KLÍMASZAKÜZLET HŰTŐ-, KLÍMA- ÉS SZELLŐZÉSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK, ALKATRÉSZEK HŰTŐKÖZEGEK - ipari, kereskedelmi hűtők rendelésre. AUTÓKLÍMÁK - párásítók, páramentesítők, légtisztítók. SCALETRON - vízkövesedést megakadályozó készülék. SZAKTANÁCSADÁS • TERVEZÉS • KIVITELEZÉS Gödöllő, Rét u. 1/A Tel.: 28/419-947, tel./fax: 28/419-946, mobil: 20/384-782, 30/447-806 1998. június 23., kedd Több mint kétszáz kiállító Agriexpo ’98 Csütörtökön nyitja meg kapuit Gödöllőn az agrárgazdaság ha­gyományos seregszemléje, az Agriexpo ’98. A Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem központi te­rületén június 25-28. között nyitva tartó kiállítás húszezer négyzetméteres szabadtéri és 2500 négyzetméteres fedett terü­letén mintegy kétszáz kiállító be­mutatkozása várható. Mint Czig­­lányi Bélától, a kiállítást szerve­ző Gödöllői Agrárközpont Kht. munkatársától megtudtuk, az idén némiképp csökkentették a részvételi díjakat, ennek hatására nőtt a régió vállalkozóinak, gyár­tóinak és eladóinak érdeklődése a bemutató iránt. A rendezők mintegy tízezer szakmai látoga­tót és legalább negyvenezer ér­deklődőt várnak. A szakmai programok közül kiemelkedik az Agrárinformati­kai szolgáltatások az Interneten téma. A seregszemle hagyomá­nyosan gazdag lesz szakmai fó­rumokban: az idén a környe­zetgazdálkodás, valamint a me­zőgazdaság és az Európai Unió kapcsolata kerül a középpontba. Az Agriexpo kísérő prog­ramjai közül a gödöllői lovas napok rendezvényei ígérnek kü­lönleges szórakozást. Szomba­ton és vasárnap egyebek között sport- és kutyaversenyek, ko­moly- és könnyűzenei progra­mok közül lehet választani.1

Next