Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-06 / 131. szám

1998. június 6., szombat Ahol világbéke van Zászlómúzeum a Józsefvárosban Az ember leballag a hajdani asztalosműhelyből lett pince­múzeumba, és elámul az elébe táruló képtől. Aztán vibrál a szeme a sok látnivalótól, az ezerszínű és sokféle méretű zászlótól. Budapesten, a József­városi Kulturális Központ égi­sze alatt, a József krt. 68.-ban a napokban nyitt meg az ország­ban bizonyosan egyedülálló Zászlómúzeum. Két teremben ott az egész világ a falakon térképek, felka­sírozott fotók, kivágott újság­cikkek és természetesen az adott ország, tartomány zászlainak formájában. A táblákon minde­nütt láthatóak a Mecénás Kiadó gondozásában 1995-ben megje­lent, A világ országai című kö­tetének lapjai. Valamennyi or­szágnál mintegy magyarázat­ként a róla szóló írás olvasható. A nagyobb helyiségben Ázsia, Afrika, Amerika és Óce­ánia kapott helyet, a kisebb te­remben Európa, a FÁK orszá­gai, Magyarország önkormány­zatainak zászlai. Eddig 3180 készült el, még nincs itt mind­egyik a falakon, mert nem válaszolt még az összes értesí­tett polgármesteri hivatal, nem küldte el saját kerületének zászlaját. A múzeum ötlete egy lelkes gyűjtőtől származik. Balogh Lászlónak hívják, korábban anyagbeszerző volt itt, a kultu­rális központban. Szenvedélye még középiskolás korában kez­dődött. A címerek, a térképek és a zászlók vonzották, ezek tanul­mányozásával telt minden sza­bad perce. Nem volt könnyű dolga, hi­szen akkoriban címerek után kutatni még nem volt divatban. Alig talált megbízható forrásra. Könyvtárakba járt, olvasott, ku­tatott a saját okulására és örö­mére. A televízióban a termé­szetfilmeket nézte, majd 1983- ban gondolt egy nagyot, és szó­tár segítségével elkezdett leve­lezni a világgal. Nem adta alább, államelnököket, uralko­dókat, esetleg külügyminiszte­reket célzott meg a leveleivel. Az illető ország zászlóját kérte akkor még nem létező, ám ala­kuló gyűjteményéhez. Kívánsá­gait németül, angolul, franciául és spanyolul fogalmazta meg. Első ízben összesen tíz levelet adott fel, a felére választ is ka­pott igen rövid időn belül. Az első zászló küldője egy Karib­­tengeri kis szigetország első embere volt, Savitt Kitts, és Nevis szigetről érkezett. A nagyobbik terem hatal­mas, a világot ábrázoló térképe egy szponzor ajándéka. Valakié, akinek fontos, hogy a föld or­szágait ilyen módon is megis­merjék az érdeklődők. Az ENSZ zászlaja, Libanon, Észak- Ciprus szép lobogója fogadja a látogatót. Itt a falon békésen megfér egymás mellett és alatt Jasszer Arafat és Samír, vala­mint Husszein, Jordánia királyá­nak képe. Itt van Hongkong va­donatúj állami zászlaja is. Szül­ős formagazdagság jellemzi a nézni valókat, rengeteg új infor­mációt szerezhet a látogató, sőt nyilván kedvet kap jó néhány regény, földrajzi könyv elolva­sásához. Balogh László érdeklődésé­hez képest nem utazott gyakran és sokfelé a világban. Szűkös anyagi lehetőségei mellett meg­nézte Európa néhány országát, főként a környező államokban járt. Továbbra is rengeteget költ postára, hiszen a világ vala­mennyi államát feltérképezi, s ha valahol politikai változás kö­vetkeztében új zászló készül el, kér belőle. Ha valaki arra kíván­csi, indult-e szellemi vetélkedőn a szenvedélyes gyűjtő, a válasz: nem. Mint ahogyan nem mond­ható nagy rejtvényfejtőnek sem. Saját bevallása szerint főként a 16 esztendős fiának segít a fej­tésben. Ha megérkezik egy-egy új postacsomag, benne a zászlóval, különös öröm fogja el. Most, hogy a kerületi önkormányzat segítségével otthonra találtak eddigi szerzeményei, elégedett. „Saját” múzeuma van, ahol lel­kesen magyaráz az ide látogató fiataloknak, érdeklődőknek. Ha lenne rá anyagi lehetősége, szí­vesen közölné a külföldi vendé­gekkel németül és angolul mag­nószalagról a tudnivalókat. A kiállított anyag ismeretterjesztő célt szolgál, de szakmai szem­pontból naprakész információk­kal rendelkezik. A Zászlómúzeum hétfőn tart szünnapot, mint a többi ha­sonló kulturális intézmény, más napokon 10-től 18 óráig láto­gatható. Felnőttek 100 forintot, nyugdíjasok, kiskatonák, diá­kok pedig 50 forintot fizetnek a belépőjegyért. (várhegyi) A gyűjtemény szép darabjai, közöttük Angola és Mauritánia lobogója Balogh László egyik legérdekesebb szerzeményével, New Brunswick zászlajával­­ Kavran Zoltán felvétele A Akit az Istenek szeretnek, mézesbábosnak teremtik Ennivalóan édes kiállítás Minden kicsi és mesébe illő: a Komédium Színház a belvárosi utca sarokházának pincéjében, a kávézó és nem utolsósorban a földszinti galéria. Új tárlatának kínálata szó szerint ennivalóan édes. Mézeskalácsos népi ipar­művész hozta el ide évtizedes munkásságának legszebb darab­jait. Dávidné Szmele Judit falusi származású művésznek vallja magát. A kiállítás bejáratánál tábla ismerteti a legfontosabb tudnivalókat. Egy mondat min­denkit megállít­ ,/akit az istenek szeretnek, mézesbábosnak te­remtik.” Odabenn a teremben csodás világ fogadja a látogatókat. Kék­festőre kasírozva mézeskalács­figurák, bűbájos mondabéli ala­kok, mesehősök, a természet vi­rágai, állatai, templomok, há­zacskák, kislányok és falusi le­gények. Kapkodja az ember a tekintetét a barna, piros, fehér és zöld színű szépségeken ide, s oda. A kékfestő vásznáról a bá­mészkodóra köszön a csoda­­szarvas képe, nem hiányzik a tükrös szív, a huszár, a kedves női figura, kötényén a házi áldás szövegével. Parányi mese­falu a másik képen, aprócska házak, mézesből „faragott” kicsi bölcső, de van itt szép magyar címer és egyházi, világi ünnepe­ink is itt sorakoznak méltó, sajá­tos megfogalmazásban. Így állít májusfát a népi iparművész, elénk varázsolja a húsvétot, a karácsonyt, pünkösd ünnepét, Szent György napját. Szépre, jó­ra tanít, mosolyra fakaszt ez a tárlat. Rövid ideig látható: jú­nius 12-ig tart nyitva. (v. a.) Egymást szerető szíveknek... Falikép, mézes település virággirlanddal nagy zoltán felvételei / Érdekességek Madar Stívizel 23 Székelyszentistváni fafaragó munkája Címer gróf Széchényi Ferenc emlékére Ünnepel az Országos Széchényi Könyvtár: emlékezik és emlé­keztet az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc százötve­nedik évfordulójára. Gazdag gyűjteményéből a nyomtatott szó szabadságának történetét mutatja be, a sajtó felszabadítá­sához vezető utat, de van egy meghatóan szép házi ünnepe is. Csaknem kétszáz esztendeje történt, hogy gróf Széchényi Fe­renc (1754-1820) nyomtatvá­nyokból, kéziratokból, térké­pekből, metszetekből, címertér­képekből és pénzérmékből álló gyűjteményét, nagy értékű ba­rokk könyvtárát nemzetének ajándékozta. 1802. november 25-én megalapította a nemzeti könyvtárat, s ezzel az első ma­gyar közgyűjteményt is. Az adományozó emlékére az erdé­lyi fafaragó, Sándor János kör­tefából elkészítette a Széchényi család címerét és jelmondatát, amely 1998. április 29-től az Országos Széchényi könyvtár tanácstermét díszíti. A faragvány az I. Lipót által adományozott címert ábrázolja, közepén a szívpajzzsal. Az írás­szalagon szereplő jelmondat: „Si Deus pro nobis contra nos”, azaz „Ha Isten velünk, ki elle­nünk”. A pajzs hátlapján Sándor János ajánlása: „Készült Gr. Széchényi Ferenc, a bőkezű adakozó és páratlan nagylelkű magyar ember emlékének ke­gyelettel. Isten áldását kérem a magyarság nevében az általa alapított könyvtár tevékenysé­gére.” A fát, amelyből a címer készült, az ugyancsak erdélyi Csont Gyula adta. Sándor János egy székely­­szentistváni nyugalmazott taní­tó fia. Nagyapja példáját követ­te, aki mindennapi használati tárgyakat faragott, mint oly sok földije - de őt már a művészi dísztárgyak vonzották. Egyházi jelképeket, nemesi és másféle címereket, virágos, életfás kompozíciókat készít. Szabad­téri munkái, míves kopjafái megtalálhatók Szegeden, Mis­kolcon, Budapesten, a Farkas­réti temetőben, Makkfalván, a nagycenki Széchényi-mauzóle­­umban, székelykapui Székely­­szentistvánon, Szegeden, Szo­­vátán és még sok más helyen hirdetői a székely művészetnek. Kiállításai voltak Győrben, Püspökladányban, Héderváron, Makkfalván, Hármasfaluban és Budapesten. Mint dr. Fülep Katalin mű­vészettörténész írta: „Az F épü­let nyugati ablaksorából beáradó fény a tanácsterem északi falán elhelyezett címerpajzs és írás­szalag domborított heraldikai elemeit a nap lenyugvó mozgá­sának megfelelően részletenként világítja meg és hívja elő a mahagóni alapfal hátteréből.” Érdemes megnézni, (schelken) Sándor János a nagycenki mauzóleumba faragott oszlopával Ez a címer díszíti az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermét

Next