Magyar Nemzet, 1998. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-06 / 131. szám
1998. június 6., szombat Ahol világbéke van Zászlómúzeum a Józsefvárosban Az ember leballag a hajdani asztalosműhelyből lett pincemúzeumba, és elámul az elébe táruló képtől. Aztán vibrál a szeme a sok látnivalótól, az ezerszínű és sokféle méretű zászlótól. Budapesten, a Józsefvárosi Kulturális Központ égisze alatt, a József krt. 68.-ban a napokban nyitt meg az országban bizonyosan egyedülálló Zászlómúzeum. Két teremben ott az egész világ a falakon térképek, felkasírozott fotók, kivágott újságcikkek és természetesen az adott ország, tartomány zászlainak formájában. A táblákon mindenütt láthatóak a Mecénás Kiadó gondozásában 1995-ben megjelent, A világ országai című kötetének lapjai. Valamennyi országnál mintegy magyarázatként a róla szóló írás olvasható. A nagyobb helyiségben Ázsia, Afrika, Amerika és Óceánia kapott helyet, a kisebb teremben Európa, a FÁK országai, Magyarország önkormányzatainak zászlai. Eddig 3180 készült el, még nincs itt mindegyik a falakon, mert nem válaszolt még az összes értesített polgármesteri hivatal, nem küldte el saját kerületének zászlaját. A múzeum ötlete egy lelkes gyűjtőtől származik. Balogh Lászlónak hívják, korábban anyagbeszerző volt itt, a kulturális központban. Szenvedélye még középiskolás korában kezdődött. A címerek, a térképek és a zászlók vonzották, ezek tanulmányozásával telt minden szabad perce. Nem volt könnyű dolga, hiszen akkoriban címerek után kutatni még nem volt divatban. Alig talált megbízható forrásra. Könyvtárakba járt, olvasott, kutatott a saját okulására és örömére. A televízióban a természetfilmeket nézte, majd 1983- ban gondolt egy nagyot, és szótár segítségével elkezdett levelezni a világgal. Nem adta alább, államelnököket, uralkodókat, esetleg külügyminisztereket célzott meg a leveleivel. Az illető ország zászlóját kérte akkor még nem létező, ám alakuló gyűjteményéhez. Kívánságait németül, angolul, franciául és spanyolul fogalmazta meg. Első ízben összesen tíz levelet adott fel, a felére választ is kapott igen rövid időn belül. Az első zászló küldője egy Karibtengeri kis szigetország első embere volt, Savitt Kitts, és Nevis szigetről érkezett. A nagyobbik terem hatalmas, a világot ábrázoló térképe egy szponzor ajándéka. Valakié, akinek fontos, hogy a föld országait ilyen módon is megismerjék az érdeklődők. Az ENSZ zászlaja, Libanon, Észak- Ciprus szép lobogója fogadja a látogatót. Itt a falon békésen megfér egymás mellett és alatt Jasszer Arafat és Samír, valamint Husszein, Jordánia királyának képe. Itt van Hongkong vadonatúj állami zászlaja is. Szülős formagazdagság jellemzi a nézni valókat, rengeteg új információt szerezhet a látogató, sőt nyilván kedvet kap jó néhány regény, földrajzi könyv elolvasásához. Balogh László érdeklődéséhez képest nem utazott gyakran és sokfelé a világban. Szűkös anyagi lehetőségei mellett megnézte Európa néhány országát, főként a környező államokban járt. Továbbra is rengeteget költ postára, hiszen a világ valamennyi államát feltérképezi, s ha valahol politikai változás következtében új zászló készül el, kér belőle. Ha valaki arra kíváncsi, indult-e szellemi vetélkedőn a szenvedélyes gyűjtő, a válasz: nem. Mint ahogyan nem mondható nagy rejtvényfejtőnek sem. Saját bevallása szerint főként a 16 esztendős fiának segít a fejtésben. Ha megérkezik egy-egy új postacsomag, benne a zászlóval, különös öröm fogja el. Most, hogy a kerületi önkormányzat segítségével otthonra találtak eddigi szerzeményei, elégedett. „Saját” múzeuma van, ahol lelkesen magyaráz az ide látogató fiataloknak, érdeklődőknek. Ha lenne rá anyagi lehetősége, szívesen közölné a külföldi vendégekkel németül és angolul magnószalagról a tudnivalókat. A kiállított anyag ismeretterjesztő célt szolgál, de szakmai szempontból naprakész információkkal rendelkezik. A Zászlómúzeum hétfőn tart szünnapot, mint a többi hasonló kulturális intézmény, más napokon 10-től 18 óráig látogatható. Felnőttek 100 forintot, nyugdíjasok, kiskatonák, diákok pedig 50 forintot fizetnek a belépőjegyért. (várhegyi) A gyűjtemény szép darabjai, közöttük Angola és Mauritánia lobogója Balogh László egyik legérdekesebb szerzeményével, New Brunswick zászlajával Kavran Zoltán felvétele A Akit az Istenek szeretnek, mézesbábosnak teremtik Ennivalóan édes kiállítás Minden kicsi és mesébe illő: a Komédium Színház a belvárosi utca sarokházának pincéjében, a kávézó és nem utolsósorban a földszinti galéria. Új tárlatának kínálata szó szerint ennivalóan édes. Mézeskalácsos népi iparművész hozta el ide évtizedes munkásságának legszebb darabjait. Dávidné Szmele Judit falusi származású művésznek vallja magát. A kiállítás bejáratánál tábla ismerteti a legfontosabb tudnivalókat. Egy mondat mindenkit megállít ,/akit az istenek szeretnek, mézesbábosnak teremtik.” Odabenn a teremben csodás világ fogadja a látogatókat. Kékfestőre kasírozva mézeskalácsfigurák, bűbájos mondabéli alakok, mesehősök, a természet virágai, állatai, templomok, házacskák, kislányok és falusi legények. Kapkodja az ember a tekintetét a barna, piros, fehér és zöld színű szépségeken ide, s oda. A kékfestő vásznáról a bámészkodóra köszön a csodaszarvas képe, nem hiányzik a tükrös szív, a huszár, a kedves női figura, kötényén a házi áldás szövegével. Parányi mesefalu a másik képen, aprócska házak, mézesből „faragott” kicsi bölcső, de van itt szép magyar címer és egyházi, világi ünnepeink is itt sorakoznak méltó, sajátos megfogalmazásban. Így állít májusfát a népi iparművész, elénk varázsolja a húsvétot, a karácsonyt, pünkösd ünnepét, Szent György napját. Szépre, jóra tanít, mosolyra fakaszt ez a tárlat. Rövid ideig látható: június 12-ig tart nyitva. (v. a.) Egymást szerető szíveknek... Falikép, mézes település virággirlanddal nagy zoltán felvételei / Érdekességek Madar Stívizel 23 Székelyszentistváni fafaragó munkája Címer gróf Széchényi Ferenc emlékére Ünnepel az Országos Széchényi Könyvtár: emlékezik és emlékeztet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc százötvenedik évfordulójára. Gazdag gyűjteményéből a nyomtatott szó szabadságának történetét mutatja be, a sajtó felszabadításához vezető utat, de van egy meghatóan szép házi ünnepe is. Csaknem kétszáz esztendeje történt, hogy gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) nyomtatványokból, kéziratokból, térképekből, metszetekből, címertérképekből és pénzérmékből álló gyűjteményét, nagy értékű barokk könyvtárát nemzetének ajándékozta. 1802. november 25-én megalapította a nemzeti könyvtárat, s ezzel az első magyar közgyűjteményt is. Az adományozó emlékére az erdélyi fafaragó, Sándor János körtefából elkészítette a Széchényi család címerét és jelmondatát, amely 1998. április 29-től az Országos Széchényi könyvtár tanácstermét díszíti. A faragvány az I. Lipót által adományozott címert ábrázolja, közepén a szívpajzzsal. Az írásszalagon szereplő jelmondat: „Si Deus pro nobis contra nos”, azaz „Ha Isten velünk, ki ellenünk”. A pajzs hátlapján Sándor János ajánlása: „Készült Gr. Széchényi Ferenc, a bőkezű adakozó és páratlan nagylelkű magyar ember emlékének kegyelettel. Isten áldását kérem a magyarság nevében az általa alapított könyvtár tevékenységére.” A fát, amelyből a címer készült, az ugyancsak erdélyi Csont Gyula adta. Sándor János egy székelyszentistváni nyugalmazott tanító fia. Nagyapja példáját követte, aki mindennapi használati tárgyakat faragott, mint oly sok földije - de őt már a művészi dísztárgyak vonzották. Egyházi jelképeket, nemesi és másféle címereket, virágos, életfás kompozíciókat készít. Szabadtéri munkái, míves kopjafái megtalálhatók Szegeden, Miskolcon, Budapesten, a Farkasréti temetőben, Makkfalván, a nagycenki Széchényi-mauzóleumban, székelykapui Székelyszentistvánon, Szegeden, Szovátán és még sok más helyen hirdetői a székely művészetnek. Kiállításai voltak Győrben, Püspökladányban, Héderváron, Makkfalván, Hármasfaluban és Budapesten. Mint dr. Fülep Katalin művészettörténész írta: „Az F épület nyugati ablaksorából beáradó fény a tanácsterem északi falán elhelyezett címerpajzs és írásszalag domborított heraldikai elemeit a nap lenyugvó mozgásának megfelelően részletenként világítja meg és hívja elő a mahagóni alapfal hátteréből.” Érdemes megnézni, (schelken) Sándor János a nagycenki mauzóleumba faragott oszlopával Ez a címer díszíti az Országos Széchényi Könyvtár tanácstermét