Magyar Nemzet, 1998. július (61. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
Clinton-Lewinsky ügy Linda Tripp nem ármánykodott A Clinton elnökkel hírbe hozott Monica Lewinsky egykori barátnője, Linda Tripp, aki magnófelvételeket készített Lewinskyvel folytatott telefonbeszélgetéseikről, a Washington Postnak adott keddi nyilatkozatában cáfolta, hogy egy Clinton-ellenes cselszövés céljából szándékosan manipulálta volna a 24 éves fehér házi gyakornokot. A Pentagonban dolgozó Tripp, aki a minisztériumban állást szerzett Monica Lewinskynek is a Fehér Házból történt távozása után, közvetlenül a keddi tanúvallomása előtt nyilatkozott. Vallomása döntő fontosságú lehet annak eldöntésében, hogy Bill Clinton valóban szexuális kapcsolatot létesített-e Monica Lewinskyvel, és arra biztatta-e a fiatal nőt, hogy eskü alatt hazudjon viszonyukról. Linda Tripp az interjúban cáfolta, hogy Clinton-ellenes cselszövés céljából rögzítette azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyekben Lewinsky az elnökkel folytatott viszony részleteit ecsetelte. Elmondása szerint a magnófelvételeket azért készítette, mert világossá vált számára, hogy tanúskodnia kell az elnököt szexuális zaklatással vádoló Paula Jones ügyében. Tripp ugyancsak cáfolta azt a vádat, hogy elárulta egykori barátnőjét, mondván, hogy „nem én kerestem meg Monicát, ő keresett meg engem”, idézte az AFP. Bill Clinton, csakúgy mint Monica Lewinsky eskü alatt cáfolta, hogy viszonyuk lett volna. Ha Kenneth Starr ügyésznek sikerül bebizonyítania, hogy az elnök hazudott, Clinton ellen eljárás indulhat. 2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI HELYZET MEGDICSÉRTE a The New York Times Clinton elnök szókimondó pekingi állásfoglalásait az emberi jogokról és Tibetről. A keleti part tekintélyes újsága szerint a pekingi egyetemen mondott beszéd lehetett volna még „kihegyezettebb, de hatását Kínában nem lehet alábecsülni”. A lap szerint a csúcstalálkozó megállapodásai nagyrészt előre várhatók voltak és szimbolikus jellegűek, s ezeknél „sokkal fontosabb” a clintoni üzenet az emberi jogokról. A lap üdvözli és újításnak nevezi a kínai hatóságoknak azt a döntését, hogy a két elnök televíziós beszédét teljes terjedelmében és cenzúra nélkül közvetítette. A lap szerint Peking valószínűleg így viszonozta az amerikaiaknak, hogy a hivatalos Washington, az olykor rendkívül erős otthoni bírálat ellenére is kitartóan törekszik a Kínához fűződő kapcsolatok javítására. A NEMZETKÖZI ÉLET központi témája vitathatatlanul a koszovói válság: sok nyilatkozat valószínűsíti a nyugati beavatkozást, miközben egy szénbánya visszaszerzéséért a szerbek hetek óta a legsúlyosabb harcokat robbantották ki. Ezért figyelemre méltó, hogy az Európai Unió külügyminiszterei Luxemburgban óvatosságot ajánlottak, s egyelőre az amerikaiak vezette diplomáciai erőfeszítésektől várják a harcok csillapítását. De a koszovói válságon kívül a napi hírkrónika több eseménye és nyilatkozata érdemel figyelmet. Buzek lengyel kormányfő bírálta a hamburgi Der Spiegelt, amiért a híres, ám nem mindig pontos hetilap kritikai szavakkal illeti a lengyelek integrációs felkészültségét. Fontosabb ennél az olasz miniszterelnök teheráni útja - ő az első nyugati kormányfő, aki húsz év óta az iráni fővárost fölkeresi, valamint Weizman izraeli államfő állásfoglalása arról, hogy Netanjahu miniszterelnök idő előtt írja ki a csak két év múlva esedékes törvényhozási választásokat. A kommentárok szerint a szókimondó 73 éves politikus így fejezte csalódottságát amiatt, hogy Netanjahu eleddig inkább fékezte, semmint serkentette a közel-keleti békefolyamatot. KIS TÚLZÁSSAL valóságos „magyar szám” a keddi Neue Zürcher Zeitung, hiszen a tekintélyes újság beszélgetést közöl Martonyi Jánossal, és két cikkben is ismerteti a budapesti jobbközép koalíció kormányprogramját. Mindkét beszámoló részletes és szakszerű; a lap közép-európai szakértője az Orbán-kormány fő céljai között a munkahelyteremtést, a családok fokozottabb támogatását, a közbiztonság fokozását, a fiatalok képzési lehetőségeinek javítását, valamint az euroatlanti csatlakozási erőfeszítések sikeres folytatását és lezárását említi. Mindez a beszámoló, mind a lap gazdasági mellékletében megjelent, bécsi keltezésű tudósítás céloz arra, hogy „bizonyos konfliktuslehetőséget” rejt magában az energiaprogram, mivel a „stratégiai fontosságú” energiaüzemek nemzeti többségű tulajdonlását szorgalmazza. (M. J.) Két törvénytervezet a magyar egyetemről Beugratott ET-politikus BUKAREST A román hatalom egyértelmű behódolásaként könyvelte el a hétfői és a keddi román sajtó az RMDSZ múlt hét végi döntését, amely szerint a kormány lépéseit elegendő biztosítéknak tartja ahhoz, hogy bízzék a romániai magyar egyetem létesítésének lehetőségében. Az SZKT egyetemmel kapcsolatos határozatát úgy értékelik, mint a romániai magyar érdekvédelmi szövetség „zsarolását”. Ezt még tetézi az a tény, hogy korábbi határozatának megfelelően, az RMDSZ képviselőházi frakciója június 29-én benyújtotta a magyar egyetem alapításáról szóló törvénytervezetét, amelynek egy változatát június 16-án négy különutas képviselő már benyújtotta az állandó elnökségnek, így most két RMDSZ- törvénytervezet vár sorára a tervezetekkel terhes parlamenti „előszobában”, s mert az oktatási törvény módosítását sikerült őszre napolni, nagyon úgy néz ki, hogy az egyetemi törvény majd csak utána kerül elő - ha előkerül. A lényeg az: mozdult valami a kérdés megoldása felé. Egyelőre még az sem szegi az RMDSZ kedvét, hogy a román média kiforgatta Gunnar Jansson, az ET volt romániai jelentéstevője nemrégi nyilatkozatát a magyar egyetem létjogosultságával kapcsolatban. Frunda György RMDSZ-szenátor, ET- képviselő, aki jelen volt a nyilatkozatnál, elmondta: román újságírók szegezték a finnországi svéd Janssonnak a kérdést: mit szól egy olyan romániai magyar egyetemhez, ahol semmit sem tanulnak románul? Erre természetesen azt mondta: ilyet nem tudna elképzelni. A román média tehát beugratta a politikust, hogy most azt hangoztassa: Jansson is ellenzi a magyar egyetemet. Frunda ígérte, hogy összegyűjti a kérdés sajtóját és elküldi finnországi kollégájának, hogy válaszoljon a durva provokációra. Az RMDSZ vezetőinek átvilágításával kapcsolatban az SZKT, idő hiányában köztes megoldást hozott: megbízta az operatív tanácsot, szólítsa fel a szervezet megválasztott, illetve kijelölt tisztségviselőit, tíz napon belül juttassák el politikai önéletrajzukat a tanácshoz. Ebben kötelezően ki kell térniük a volt securitatéval, illetve 1990 után a román hírszerző szolgálattal való kapcsolatukra, valamint a kommunista párttal való viszonyukra is. (cseke) Nemzetközi élet Amerikai rakéta iraki célpontra Egy F-16-os amerikai vadászgép rakétát lőtt ki kedden egy iraki rakétaállásra, miután az irakiak radarral bemérték a terület fölött repülő négy brit Tornádó harci gépet, idézte a Pentagon bejelentését az AFP. A Reuters a CNN-t idézve célpontként egy légvédelmi állást jelölt meg. Az amerikai hírtelevízió megjegyezte, hogy a négy brit harci gép rutinrepülésén az Irak számára tiltott repülési övezetnek számító körzetet ellenőrizte. A brit védelmi minisztérium később megerősítette, hogy egy szövetséges gép rakétát lőtt ki egy légvédelmi rakétarendszerre egy rutinellenőrzés során az arab ország déli részén. Az incidenst követően mindegyik szövetséges gép épségben visszatért támaszpontjára. 1998. július 1., szerda Mától Ausztria az EU soros elnöke Reformok és bővítés BRÜSSZEL Mától fél éven át piros-fehér-piros zászló járul majd a tizenkét csillagos kék lobogó mellé az Európai Unió protokolleseményein: december 31-ig Ausztria látja el az EU soros elnökségét. Wolfgang Schüssel külügyminiszter szerint alapvetően két főbb célkitűzés körül szerveződik a munka: az EU-reformok előkészítése és a bővítés jelenti azt a kihívást, amely időigényében és jelentőségében egyaránt a legtöbb teendőt fogja jelenteni az osztrák diplomácia számára. Az „osztrák félév” bemutatásakor figyelmet keltett az a határozottság, amellyel Schüssel leszögezte: országa arra készül, hogy még ősszel megkezdik az érdemi tagfelvételi tárgyalásokat a jelöltekkel a lezárt joganyagfejezetek némelyikéről. Tekintve, hogy korábban néhány tagállam ellene volt a joganyagvizsgálattal párhuzamos tárgyaláskezdésnek, az osztrák fellépés meglepetést okozott. Schüssel indoklása erre úgy szólt, hogy midőn a féléves elnökség előkészítéseként körbejárta az EU-fővárosokat, már nem tapasztalt ellenkezést a tárgyalásnyitás ötletével szemben. Az „osztrák félév” házi feladata persze szélesebb ennél. A legfontosabb az agrárpolitika és a támogatási alapok reformjának, valamint az új költségvetésnek az előkészítése, legalább annyira, hogy januártól a következő (ezúttal német) elnökség márciusig le tudjon zárni minden dossziét. Hasonlóan érzékeny téma annak tisztázása is, hogy „több” vagy „kevesebb” Európa szolgálja-e az EU jövőjét. Októberben ennek megvitatására rendkívüli csúcsra is összegyűlnek a tizenötök vezetői, és Schüssel nem titkolta, hogy Bécs merre igyekszik majd a gondolkodást terelni: érvelése az EU előtt álló kihívások - a bővítés, a közös pénz, a közbiztonság és a környezetvédelem -, az együttműködés fokozását igénylik. Azaz az osztrákok szerint jobb a „több Európa”, még ha eközben indokolt lehet a tagállamok, régiók, helyi közösségek befolyását is növelni az erre érdemes területeken. (fórus) Binder még bízik Nagymaros felépítésében A magyar szülők tiltakoznak (Folytatás az 1. oldalról) A tiltakozások ellenére a parlament kormánykoalíciós többsége a törvényhozó testület keddi ülésén elvetette a magyar képviselők azon javaslatát, hogy a nemzeti párt törvénymódosító javaslatát vegyék le az ülésszak napirendjéről, így - előreláthatóan — csütörtökön végső szavazást tartanak a képviselők a nemzetközileg is bírált tervezetről. Július Binder, a „bősi vízmű atyja” bízik abban, hogy az új magyar kormány is betartja a hágai Nemzetközi Bíróság döntéseit. Binder a szlovák rádiónak adott nyilatkozatában reagált az új magyar kormány programjának azon részére, amely nem számol a nagymarosi gát felépítésével. Binder elismerte, hogy a hágai bíróság döntése nem mondja ki az „alsó gát megépítésének a kötelezettségét”, de szerinte „ez derül ki a bíróság azon megállapításából, hogy az 1977-es szerződés életben van, s ennek a szerződésnek a céljait meg kell valósítani”. A célok között szerepel Binder szerint a hajózhatóság biztosítása a Duna érintett szakaszán, illetve a bősi erőmű csúcsra járatásának a lehetősége, ami a „nagymarosi gát nélkül lehetetlen”. Binder nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy új tárgyalások kezdődjenek a vízmegosztás kérdéséről, bár szerinte megfelelő mennyiség kerül a régi mederbe, illetve a Duna mellékágaiba, ami „különösen akkor lenne igaz, ha a magyarok további fenékküszöböket építenének”. Az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó viszont arról informálja olvasóit keddi kiadásában, hogy a „közelmúltban válságstáb tanácskozott a dunai vízügyi vállalatnál”, mivel „a síkság fölé magasodó mintegy 12 méter magas csatornafalon a víz teherautónyi nagyságú felületen elmosta az aszfaltburkolatot”. A hírt nem tagadta Ján Blahuta, a vállalat bősi üzemének igazgatója sem, csak annyit mondott el, hogy a hiba Doborgaz magasságában a tározó falán keletkezett, ahol a munkálatokat a „magyar fél végezte, tehát nyilván ők végezték rosszul a dolgukat”, ugyanakkor azt is elmondta az igazgató, nem tekinthető balesetnek ami történt, s a felvízcsatorna és a Duna medre közé szorult három falut semmilyen veszély nem fenyegette. (neszméri) Új izraeli védelmi doktrína Izrael hozzálátott, hogy védelmének stratégiai doktrínáját a világ és a Közel-Kelet új geopolitikai realitásaihoz igazítsa - írta az AFP. A Háárec szerint ez a munka január óta titkos helyen folyik, nyolcvan-kilencven titkosszolgálati és vezérkari tiszt, tudós, illetve kormányzati és parlamenti tisztségviselő bevonásával. A még az ötvenes évek elején kidolgozott jelenlegi stratégiai doktrína átalakításra szorul a hidegháború utáni feltételek és a közel-keleti békefolyamat sajátos problémái tükrében. A nyáron rendkívüli ülésszakot tart a duma Napirenden a válságkezelés Rendkívüli ülésszakot hívott össze július közepére az orosz alsóház, hogy megvitassa a kormány stabilizációs programjához szükséges törvénytervezeteket. Az állami duma szerdán hallgatja meg Szergej Kirijenko miniszterelnököt a kormány válságkezelő programjáról kezdi meg az előterjesztett csaknem kéttucatnyi tervezet megvitatását, jelentette az MTI. A duma elnöksége keddenúgy döntött, hogy a tavaszi-nyári ülésszak a terveknek megfelelően e hét végén befejeződik, s a honatyák választókörzetükben folytatják munkájukat. Július 15-én és 16-án viszont Moszkvában rendkívüli ülést tart a duma, hogy második és harmadik olvasatban is megvitassa az új adó- és szociális törvényeket. Szeleznyov házelnök közölte, a honatyák augusztusban is hajlandók újabb ülésezésre. A Kirijenkocsomag megvalósításától csaknem 50 milliárd rubel megtakarítást, nagyobb adóbevételeket, s kiegyensúlyozott költségvetést remél az orosz vezetés, továbbá azt, hogy a duma kedvező reagálása esetén a Nemzetközi Valutaalap rábólint a Moszkva által kért 10-15 milliárd dolláros készenléti hitelre. Ezzel lélegzetvételnyi SZU-, nethez jutna az orosz gazdasági vezetés, stabilizálhatná a beegeskedő rv helyzetét, s új lendületet ?dna a jó ideje megtorpant a sági reformoknak. Groznij fenyeget A grozniji EBESZ- misszió mandátumáról csakis az orosz szövetségi hatóságok jogosultak dönteni, s Csecsenföld nem lehet az ENSZ tagja, mivel az Oroszországi Föderáció része, reagált az orosz külügyi szóvivő a csecsen külügyminiszter előző napi sajtóértekezletére. Movladi Udugov arra figyelmeztette az EBESZ-t, hogy csecsenföldi missziója tevékenységéhez július közepéig be kell szereznie a csecsen hatóságok hozzájárulását, és azt is közölte, hogy Csecsenföld az ENSZ tagállama kíván lenni. Egy év elég volt Kína „megdicsőüléséhez ” Fényt vesztett Hongkong Egy évvel ezelőtt, amikor 1997. július 1-jére virradóra a brit koronagyarmat, Hongkong London fennhatósága alól visszakerült Kínához, gazdasági elitje igencsak „lesajnálóan” beszélt az anyaország üzleti életéről. Azt tervezték, ők tanítgatják majd a modern kapitalizmus tudományára kínai partnereiket, ám alig egy év múltán sokkal visszafogottabbak a hongkongi megnyilatkozások. Érthető, hiszen miközben a pekingi vezetéssel a kínai gazdaság továbbra is hét-nyolc százalékos ütemben növekszik, s az új kormányfő, Csu Zsung-csi egyelőre sikerrel áll ellen a rá nehezedő nyomásnak is, hogy értékelje le a jüant. Hongkongot - 1985 óta először - recesszió sújtja. A múlt év októberében éppen a hongkongi tőzsde összeomlása „adta meg a jelet” az ázsiai válságspirál beindulásához. Azóta az 1984-et követő időszakban a legmagasabbra szöktek a kamatlábak, 40 százalékkal estek az ingatlanárak, s az elmúlt tizenöt éves átlag több mint kétszeresére, hétszázalékosra nőtt az év elején még csupán 2,8 százalékos munkanélküliség. Sokan azt hitték, minden rendben lesz, ha Kína betartja a szavát, és nem avatkozik a tartomány ügyeibe. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője történt. Peking ígéretéhez híven az elmúlt egy évben messzemenően tiszteletben tartotta Hongkong autonómiáját - ott a közelmúltban még szabad választásokat is rendezhettek, amelyeken a demokrácia párti erők egyértelmű győzelmet arattak. A tartomány mentes maradt a pekingi viszonyokat behálózó korrupciótól, sőt az anyaország azt is megakadályozta, hogy cégei a politikai támogatásra számítva kijátsszák a helyi üzleti élet szabályait. Sőt exportbevételei révén a gyengélkedő hongkongi dollárnak is védelmére kelt. Peking mindezzel két legyet ütött egy csapásra. Vitathatatlanul sokat nőtt a hongkongiak szemében, akik annál inkább kiábrándultak saját „tehetetlen” vezetőikből, mindenekelőtt az üzletemberből Peking jóvoltából a tartomány élére került Tung Csi-huából. Az üzleti elit immár az állami kézben lévő kínai óriások, többek között a Bank of China nagyobb beleszólását sürgeti. S miután a délkelet-ázsiai válság visszavetette a térségbeli turizmust, sokan az anyaországból remélnek több látogatót, máris alkalmat adva Pekingnek arra, hogy enyhítsen a beutazások engedélyezési gyakorlatán, amit éppen a kínai áradattól tartó hongkongiak aggályai miatt szabott a múlt évben igen szigorúra. Sőt, míg korábban a helybeliek több mint 70 százaléka ítélte el élesen az 1989-ben a Tienanmen téren történteket, ma már csak 55 százalék vélekedik hasonlóképpen, a többiek elbizonytalanodtak. A hongkongi kérdés érzékeny és sikeres kezelésével Peking egyúttal nemzetközi imázsán is jelentősen javítani tudott - talán nem véletlen, hogy Bill Clinton amerikai elnök éppen a tartomány visszaadásának egyéves évfordulóján utazott kilencnapos látogatásra Kínába -, amellett látványosan igazolta az „egy ország, két rendszer” modell működőképességét. Azét a modellét, amit Tajvan „visszatérése” esetén is a politikai megoldás eszközéül kínál. Hongkong számára viszont a kínai önmegtartóztatás azt jelenti, hogy jórészt önmagának kell megoldania a gondjait. Tung Csi-hua és csapata ugyan bizakodó, véleményük szerint a régióban Hongkong lesz az első „ország”, amely ismét erőre kap, ehhez azonban sikerre kell vinniük a június 22-én bejelentett gazdasági válságprogramot. Ám a nemzetközi pénzügyi körök elvesztegetett bizalmát akkor sem lesz könnyű visszaszerezni. (simon)