Magyar Nemzet, 1998. július (61. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

10 Hafftar Nwí A NAPLÓ AZ ORTT (Országos Rádió- és Televíziótestület) legutóbbi ülé­sén határozatot hozott arról, hogy 375 millió forint értékben négy pályázatot ír ki a magyar­­országi műsorszolgáltatók szá­mára hazai gyártású játék-, do­kumentum-, animációs és tudo­mányos filmek támogatása cél­jából. AZ EGRI VÁRBAN csütörtö­kön megkezdődött a végvári vigasságok négy napon át tartó rendezvénysorozata. A min­dennapos haditorna-játékok mellett szerepel a műsorban régizenei együttesek koncertje, lesz táncház és színházi előadá­sokat is megtekinthetnek az ér­deklődők. A HELIKON Kastélymúzeum­ban július 25-én nyílik meg az a vándorkiállítás, amely az Orszá­gos Mentőszolgálat elmúlt öt­ven évét mutatja be. FOLKLÓR FESZTI­VÁLT rendez négy napon át (július 30- tól augusztus 2-ig) Nógrád me­gye. Hét helyszínen több mint ezer amatőr művész lép szín­padra. A fesztiválon, amely há­rom éve indult útjára, harmincöt hazai és külföldi - köztük fran­cia és török - együttes mutatko­zik be. Az év kutatói Az Év Kutatója cím odaítélésé­ről első alkalommal döntött a hat észak- és közép-dunántúli megye tudományos életét koordináló veszprémi akadémiai bizottság (VEÁB). Három kategóriában határoztak a kitüntető címről, amelyre 45 év alatti kutatók pá­lyázhattak - közölte az MTI. Ti­zenkilenc pályázat érkezett. Az élettudomány körében Az Év Kutatója címet Padisák Judit, a biológiai tudomány kandidátusa, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársa kapta az algakutatásban elért eredményeiért. A természettudo­mány kategóriájában Felinger Attila, a kémiai tudomány kandi­dátusa lett az év kutatója a Veszprémi Egyetemről. A társa­dalomtudomány témakörében Szakál Gyula, a győri Széchenyi István Főiskola történész-polito­lógusa a magyar polgárosodás témakörében végzett kutatásai­val érte el a kitüntető címet. Meghalt Lamberto Gardelli Nyolcvanhárom éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után Münchenben meghalt Lam­berto Gardelli olasz karmester - tudatta szerkesztőségünkkel El­­ma Gardelli, a művész felesége. Temetése Monte-Carlóban lesz, szűk családi körben. Lamberto Gardelli 1915-ben született Velencében. Zenei ta­nulmányait Rómában végezte, később a római opera karmeste­re lett. 1961-65 között a magyar Operaház karmestere volt. Most már tudjuk: az Otello bemutató­jával és 1995 decemberében az utolsó Gardelli által vezényelt előadással valóban lezárult a magyarországi operajátszás egyik nagy fejezete. Az ünneplő közönség tapsorkánya után meg­­hökkentőek voltak Gardelli sza­vai: „Mielőtt meghalok, leg­alább egy jó Otellót vezényel­hettem!” E furcsa jóslat annál képtelenebbnek tűnt, mert az akkor 80 esztendős mester ez­után hirtelen kitört az ünneplők gyűrűjéből, feliramodott a lép­csőn az öltözőjébe, eszébe se ju­tott, hogy megvárja a liftet. Az Otelló volt hát a búcsú. Lezárult a sor, a 35 esztendőn át egymást követő Gardelli-pre­­mierek sora. A Pesaróban, Ros­­sini városában nevelkedett mu­zsikus az olasz zene boldog, latin levegőjét hozta Magyarországra első operabetanításával: Rossini Ory grófját (1960-ban) tőle hall­hattuk először. Káprázatos sikerű bemutatók sora követte egymást ezután: a Macbeth, a Manon Lescaut, az Attila, A végzet ha­talma, A lombardok, a Traviata, a Mózes, a Norma, A láng, a Gioconda. Az előadások művészi értékén túl a Gardelli-premierek közül nem egy kultúrtörténeti eseménynek is számít, így példá­ul a Verdi-operák közül az Attila vagy A lombardok bemutatója, amelyek Magyarországon akkor először hangzottak fel. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal ké­szült lemezfelvételei közül nem egy világpremier. A lány 1985- ben, Rossini Mózese 1981-ben Az Év Legjobb Lemeze díjat kapta. Gardelli hatalmas reper­toárjában, amely Haydntól Gotfried von Einemig, Vivaldi­tól Zandonaiig terjedt, jelentős helyet foglaltak el a magyar ze­neszerzők művei is. Gardelli, aki 1946 és 1955 között a Svéd Ki­rályi Opera állandó karmestere, 1955-től hat éven át a koppenhá­gai Királyi Operaház, és a Dán Rádió vezető karmestere, aki si­kert sikerre halmoz New Yorktól Glyndebourne-ig, a müncheni rá­dióban, a firenzei Maggio Mu­sicalén és Monte-Carlóban, prog­ramjában mindig kitüntetett he­lyet biztosított magyarországi szerepléseinek. A 35 év során a magyar zenei élet meghatározó egyéniségévé lett. Gardelli hatal­mas magyarországi életműve mától zenetörténelem. Csák P. Judit Lamberto Gardelli a magyar Operaház karmestere is volt Iffu­si KIÁLLÍTÓTEREMBEN Illés Árpád a Szinyei Szalonban A VILÁG LEGJOBB oroszlánszobra is csak egy kavics a valódi oroszlánhoz képest - ezzel a frap­­­­páns mondattal fejeződik be az az interjú, amelyet Albert Zsuzsa készített Illés Árpád festőművész­szel, s amely a Művészet című folyóirat 1981. de­cemberi számában jelent meg, éppen egy évvel a művész halála után. Abban az évben Győrben, majd két év múlva a budapesti Almássy Téri Sza­badidőközpontban rendeztek műveiből emlékkiál­lítást, hogy ezzel tizenöt évre meg is szakadjon az egyik legjelentősebb magyar nonfiguratív festő életművét megidéző bemutatók száma. A sort most - a művész születésének kilencvenedik év­fordulóján - a Szinyei Szalon kiállítása folytatja. A mintegy fél­száz festményből álló tárlat egy­részt azért érdemes a figyelemre, mert olyan művé­szi teljesítményt idéz meg, amely méltatlanul kevés figyelmet kapott, másrészt azért, mert Illés Árpád hatvanas-hetvenes években készült alkotásainak együttesével tovább árnyalja azt a képet, amelyet a kortárs magyar művészet újraszerveződésének kor­szakáról alkothatunk. A sort Lossonczy Tamás tár­lata indította, majd Molnár Sándor, Molnár László, Hortobágyi Endre művei következtek. KIÉRLELT alkotói periódusának kezdete az ötvenes évek végére esik Illés Árpádnak, a lassú­óvatos művészetpolitikai nyitás idejére tehát. A főiskola elvégzése után eltelt negyedszázad alatt felgyülemlett mondanivaló robbanásszerűen tört felszínre ekkor, hogy a következő két évtized egyetlen, megszakítatlan alkotói korszakot jelent­sen. A Szinyei Szalon első, 1959-ben készült mű­ve, az 1959-es Atomháború még a klasszikus szürrealizmus elvei szerint készült, metafizikus tájban magányos figurát ábrázoló kép, a változás után készült munkák megtelnek színekkel, játé­kos formákkal, szüntelen mozgásban lévő, össze­kapcsolódó, szétváló, egymáson áthatoló elemek­ből komponált alakzatokkal. VISSZATÉRŐ JELEKBŐL, motívumokból épülnek e képek, hullám-, csigavonalakból, tojás-, teknősbékaformából. Különös módon társulnak a természeti formákkal nehezen azonosítható jelek többségéhez a figurális elemek, amelyek mintegy a kétféle jelrendszer ötvözhetőségét bizonyítván szinte mindegyik képen megjelennek. Többnyire csak egy-egy részlet, szem, kéz, fej, amely átsejlik a színek, hullámvonalak szövevényén, mint pél­dául az egyik legkésőbbi művön, az 1978-as Ön­arcképen. Az 1979-es A kőbéka lassan ment című festményből viszont szinte kitekint a nézőre egy mókás figura, mintha csak a játékosság, az élet­öröm primátusát hirdetné a művészet szigorú regu­láival szemben. Ezt a festményt a művész Weöres Sándornak ajánlotta. Hosszú barátság kötötte össze őket, Illés Árpád számára általában is fontos volt a költészet inspirálóereje, ahogyan a zenéé is. Néhány műve kifejezetten zenei alkotásokhoz kap­csolódik, de a zene munka közben általában is nél­külözhetetlen volt számára: hangfalként, amely el­választja a világtól, s ihletőerőként egyszerre. A Szinyei Szalon kiállításán több mű utal rá, hogy festőtársaival, elődeivel is folytonos párbeszédet folytatott Illés Árpád. 1965-ben Fehér képet festett Tóth Menyhért tiszteletére, 1966-ban Gulácsy em­léke kísért című képével utalt az egész életét vé­gigkísérő élményre, amelynek kiindulópontja egy fiatalemberként Borsos Miklóstól kapott Gulácsy­­album volt. Illés Árpád - tanúsítják e képek - nemcsak a szépség és az életkedv festője volt, de a hűségé és a szereteté is. P. Szabó Ernő Kultúra 1998. július 24., péntek Tokody Ilona a zempléni művészeti napok sztárvendége Muzsikával Füzérradványért Idén hetedik alkalommal rende­zi meg a Liszt Ferenc Kamara­­zenekar Alapítvány augusztus 21. és 29. között a zempléni művészeti napokat, amely Rolla János hegedűművész, a har­mincötödik születésnapját ün­neplő Liszt Ferenc kamarazene­­kar hangversenymestere szerint a Budapesti Tavaszi Fesztivál után hazánk második legrango­sabb kulturális seregszemléje. Az Antenna Hungária és a Nemzeti Kulturális Alap támo­gatásának köszönhetően a fesz­tivál szervezői három évre előre tervezhetik a programokat, így lehetőség nyílik arra, hogy kül­földi művészeket is vendégül lássanak. Ennek némileg ellent­mond, hogy idén elsősorban ha­zai művészek a rendezvényso­rozat főszereplői. A Liszt Ferenc kamarazene­­kar mellett a fesztivál legna­gyobb sztárja Tokody Ilona énekművész lesz, aki augusztus 26-án az együttes élén Mozart- és Purcell­ áriákkal a koncert karmesterét, a hetvenéves Lu­kács Ervint köszönti. A sáros­pataki várudvaron emellett Haydn G-dúr (Üstdob) és Bee­thoven VIII. szimfóniája csen­dül fel. A Liszt Ferenc kamarazene­­kar további három koncerten lép fel Zemplénben. A fesztivál nyitó hangversenyén Bogányi Gergely zongoraművész közre­működésével Mozart C-dúr zongoraversenyét játsszák, a záró koncerten pedig a sárospa­taki református templomban Haydn A teremtés című orató­riumát adják elő a debreceni Kodály kórussal, s ezzel új mű­fajjal bővítik a fesztivál eddigi repertoárját. A seregszemle eredeti hely­színei - Sárospatak, Sátoraljaúj­hely és Szerencs - mellé az évek során felsorakozott Tokaj, Tárcál, Karcsa, Bodrogke­resztúr, Hollóháza, Tolcsva, Tállya és a határon túlról Kassa, a zene mellett pedig „szóhoz ju­tott” a képző- és fotóművészet, illetve az irodalom is. Most újabb két településen, Mono­kon, Kossuth Lajos szülőfalujá­ban és Golop községben is lesz­nek programok. Idén is lesz hangverseny a füzérradványi Károlyi-kastély felújításának elősegítésére. A zempléni művészeti na­pok vendég együttesei között találjuk a nyíregyházi Cantemus gyermekkórust és a Budapesti Énekesiskolát, az Auer és az Új Haydn vonósnégyest, a Kassai fúvóstriót, a Concordia fúvós­ötöst, a Jánosi-együttest, a Szlo­vák és a Mendelssohn kamara­­zenekart. A zempléni napok hétéves történetéről CD-ROM jelent meg sok-sok információ­val és muzsikával. (d. m.) A fesztivál Rolla János hegedűművész, a Liszt Ferenc kamara­­zenekar hangversenymestere ötlete nyomán született JEAN-PAUL ALAIN VANESSA BELMONDO / DELON / PARADIS —i JÚLIUS 30-TÓL A MOZIKBAN (ii r \\\ " y# ' 2 APÁNAK MENNYI A FELE? SZÍNES SZINKRONIZÁLT FRANCIA AKCIÓ-VÍGJÁTÉK a BEST HOLLYWOOD bemutatja JEAN-PAUL BELMONDO ALAIN DELON a VANESSA PARADIS FlszinriÉitm i "KÉT APÁNAK MENNVI A FELE?" című filmet (One chance sün mux) forgatokonvv PATRICE LECONTE ís PATBICK DEWOLF dialocii SERSE FRYDMAN túrna producer HERVE TRUFFAUT dperator STEVEN POSTER gyártásvezető PWLIPPE SCHWART7 NANGMEimoK PAUL LAINÉ oBumuvui IVÁN MAUSSION vnM JOEllE HACHE producer CHRISTIAN FECHNER renkzte PATRICE LECONTE CINEPLEX 0DE0N (PÓLUSCENTER) - CINEMA CITY (CSEPEL) CORVIN FILMPALOTA - HOLLYWOOD MULTIPLEX (DUNA PLAZA) KOSSUTH (eredeti hanggal) - BÁSTYA - HUNYADI

Next