Magyar Nemzet, 1998. július (61. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-24 / 172. szám
10 Hafftar Nwí A NAPLÓ AZ ORTT (Országos Rádió- és Televíziótestület) legutóbbi ülésén határozatot hozott arról, hogy 375 millió forint értékben négy pályázatot ír ki a magyarországi műsorszolgáltatók számára hazai gyártású játék-, dokumentum-, animációs és tudományos filmek támogatása céljából. AZ EGRI VÁRBAN csütörtökön megkezdődött a végvári vigasságok négy napon át tartó rendezvénysorozata. A mindennapos haditorna-játékok mellett szerepel a műsorban régizenei együttesek koncertje, lesz táncház és színházi előadásokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A HELIKON Kastélymúzeumban július 25-én nyílik meg az a vándorkiállítás, amely az Országos Mentőszolgálat elmúlt ötven évét mutatja be. FOLKLÓR FESZTIVÁLT rendez négy napon át (július 30- tól augusztus 2-ig) Nógrád megye. Hét helyszínen több mint ezer amatőr művész lép színpadra. A fesztiválon, amely három éve indult útjára, harmincöt hazai és külföldi - köztük francia és török - együttes mutatkozik be. Az év kutatói Az Év Kutatója cím odaítéléséről első alkalommal döntött a hat észak- és közép-dunántúli megye tudományos életét koordináló veszprémi akadémiai bizottság (VEÁB). Három kategóriában határoztak a kitüntető címről, amelyre 45 év alatti kutatók pályázhattak - közölte az MTI. Tizenkilenc pályázat érkezett. Az élettudomány körében Az Év Kutatója címet Padisák Judit, a biológiai tudomány kandidátusa, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársa kapta az algakutatásban elért eredményeiért. A természettudomány kategóriájában Felinger Attila, a kémiai tudomány kandidátusa lett az év kutatója a Veszprémi Egyetemről. A társadalomtudomány témakörében Szakál Gyula, a győri Széchenyi István Főiskola történész-politológusa a magyar polgárosodás témakörében végzett kutatásaival érte el a kitüntető címet. Meghalt Lamberto Gardelli Nyolcvanhárom éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után Münchenben meghalt Lamberto Gardelli olasz karmester - tudatta szerkesztőségünkkel Elma Gardelli, a művész felesége. Temetése Monte-Carlóban lesz, szűk családi körben. Lamberto Gardelli 1915-ben született Velencében. Zenei tanulmányait Rómában végezte, később a római opera karmestere lett. 1961-65 között a magyar Operaház karmestere volt. Most már tudjuk: az Otello bemutatójával és 1995 decemberében az utolsó Gardelli által vezényelt előadással valóban lezárult a magyarországi operajátszás egyik nagy fejezete. Az ünneplő közönség tapsorkánya után meghökkentőek voltak Gardelli szavai: „Mielőtt meghalok, legalább egy jó Otellót vezényelhettem!” E furcsa jóslat annál képtelenebbnek tűnt, mert az akkor 80 esztendős mester ezután hirtelen kitört az ünneplők gyűrűjéből, feliramodott a lépcsőn az öltözőjébe, eszébe se jutott, hogy megvárja a liftet. Az Otelló volt hát a búcsú. Lezárult a sor, a 35 esztendőn át egymást követő Gardelli-premierek sora. A Pesaróban, Rossini városában nevelkedett muzsikus az olasz zene boldog, latin levegőjét hozta Magyarországra első operabetanításával: Rossini Ory grófját (1960-ban) tőle hallhattuk először. Káprázatos sikerű bemutatók sora követte egymást ezután: a Macbeth, a Manon Lescaut, az Attila, A végzet hatalma, A lombardok, a Traviata, a Mózes, a Norma, A láng, a Gioconda. Az előadások művészi értékén túl a Gardelli-premierek közül nem egy kultúrtörténeti eseménynek is számít, így például a Verdi-operák közül az Attila vagy A lombardok bemutatója, amelyek Magyarországon akkor először hangzottak fel. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal készült lemezfelvételei közül nem egy világpremier. A lány 1985- ben, Rossini Mózese 1981-ben Az Év Legjobb Lemeze díjat kapta. Gardelli hatalmas repertoárjában, amely Haydntól Gotfried von Einemig, Vivalditól Zandonaiig terjedt, jelentős helyet foglaltak el a magyar zeneszerzők művei is. Gardelli, aki 1946 és 1955 között a Svéd Királyi Opera állandó karmestere, 1955-től hat éven át a koppenhágai Királyi Operaház, és a Dán Rádió vezető karmestere, aki sikert sikerre halmoz New Yorktól Glyndebourne-ig, a müncheni rádióban, a firenzei Maggio Musicalén és Monte-Carlóban, programjában mindig kitüntetett helyet biztosított magyarországi szerepléseinek. A 35 év során a magyar zenei élet meghatározó egyéniségévé lett. Gardelli hatalmas magyarországi életműve mától zenetörténelem. Csák P. Judit Lamberto Gardelli a magyar Operaház karmestere is volt Iffusi KIÁLLÍTÓTEREMBEN Illés Árpád a Szinyei Szalonban A VILÁG LEGJOBB oroszlánszobra is csak egy kavics a valódi oroszlánhoz képest - ezzel a frappáns mondattal fejeződik be az az interjú, amelyet Albert Zsuzsa készített Illés Árpád festőművészszel, s amely a Művészet című folyóirat 1981. decemberi számában jelent meg, éppen egy évvel a művész halála után. Abban az évben Győrben, majd két év múlva a budapesti Almássy Téri Szabadidőközpontban rendeztek műveiből emlékkiállítást, hogy ezzel tizenöt évre meg is szakadjon az egyik legjelentősebb magyar nonfiguratív festő életművét megidéző bemutatók száma. A sort most - a művész születésének kilencvenedik évfordulóján - a Szinyei Szalon kiállítása folytatja. A mintegy félszáz festményből álló tárlat egyrészt azért érdemes a figyelemre, mert olyan művészi teljesítményt idéz meg, amely méltatlanul kevés figyelmet kapott, másrészt azért, mert Illés Árpád hatvanas-hetvenes években készült alkotásainak együttesével tovább árnyalja azt a képet, amelyet a kortárs magyar művészet újraszerveződésének korszakáról alkothatunk. A sort Lossonczy Tamás tárlata indította, majd Molnár Sándor, Molnár László, Hortobágyi Endre művei következtek. KIÉRLELT alkotói periódusának kezdete az ötvenes évek végére esik Illés Árpádnak, a lassúóvatos művészetpolitikai nyitás idejére tehát. A főiskola elvégzése után eltelt negyedszázad alatt felgyülemlett mondanivaló robbanásszerűen tört felszínre ekkor, hogy a következő két évtized egyetlen, megszakítatlan alkotói korszakot jelentsen. A Szinyei Szalon első, 1959-ben készült műve, az 1959-es Atomháború még a klasszikus szürrealizmus elvei szerint készült, metafizikus tájban magányos figurát ábrázoló kép, a változás után készült munkák megtelnek színekkel, játékos formákkal, szüntelen mozgásban lévő, összekapcsolódó, szétváló, egymáson áthatoló elemekből komponált alakzatokkal. VISSZATÉRŐ JELEKBŐL, motívumokból épülnek e képek, hullám-, csigavonalakból, tojás-, teknősbékaformából. Különös módon társulnak a természeti formákkal nehezen azonosítható jelek többségéhez a figurális elemek, amelyek mintegy a kétféle jelrendszer ötvözhetőségét bizonyítván szinte mindegyik képen megjelennek. Többnyire csak egy-egy részlet, szem, kéz, fej, amely átsejlik a színek, hullámvonalak szövevényén, mint például az egyik legkésőbbi művön, az 1978-as Önarcképen. Az 1979-es A kőbéka lassan ment című festményből viszont szinte kitekint a nézőre egy mókás figura, mintha csak a játékosság, az életöröm primátusát hirdetné a művészet szigorú reguláival szemben. Ezt a festményt a művész Weöres Sándornak ajánlotta. Hosszú barátság kötötte össze őket, Illés Árpád számára általában is fontos volt a költészet inspirálóereje, ahogyan a zenéé is. Néhány műve kifejezetten zenei alkotásokhoz kapcsolódik, de a zene munka közben általában is nélkülözhetetlen volt számára: hangfalként, amely elválasztja a világtól, s ihletőerőként egyszerre. A Szinyei Szalon kiállításán több mű utal rá, hogy festőtársaival, elődeivel is folytonos párbeszédet folytatott Illés Árpád. 1965-ben Fehér képet festett Tóth Menyhért tiszteletére, 1966-ban Gulácsy emléke kísért című képével utalt az egész életét végigkísérő élményre, amelynek kiindulópontja egy fiatalemberként Borsos Miklóstól kapott Gulácsyalbum volt. Illés Árpád - tanúsítják e képek - nemcsak a szépség és az életkedv festője volt, de a hűségé és a szereteté is. P. Szabó Ernő Kultúra 1998. július 24., péntek Tokody Ilona a zempléni művészeti napok sztárvendége Muzsikával Füzérradványért Idén hetedik alkalommal rendezi meg a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítvány augusztus 21. és 29. között a zempléni művészeti napokat, amely Rolla János hegedűművész, a harmincötödik születésnapját ünneplő Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenymestere szerint a Budapesti Tavaszi Fesztivál után hazánk második legrangosabb kulturális seregszemléje. Az Antenna Hungária és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően a fesztivál szervezői három évre előre tervezhetik a programokat, így lehetőség nyílik arra, hogy külföldi művészeket is vendégül lássanak. Ennek némileg ellentmond, hogy idén elsősorban hazai művészek a rendezvénysorozat főszereplői. A Liszt Ferenc kamarazenekar mellett a fesztivál legnagyobb sztárja Tokody Ilona énekművész lesz, aki augusztus 26-án az együttes élén Mozart- és Purcell áriákkal a koncert karmesterét, a hetvenéves Lukács Ervint köszönti. A sárospataki várudvaron emellett Haydn G-dúr (Üstdob) és Beethoven VIII. szimfóniája csendül fel. A Liszt Ferenc kamarazenekar további három koncerten lép fel Zemplénben. A fesztivál nyitó hangversenyén Bogányi Gergely zongoraművész közreműködésével Mozart C-dúr zongoraversenyét játsszák, a záró koncerten pedig a sárospataki református templomban Haydn A teremtés című oratóriumát adják elő a debreceni Kodály kórussal, s ezzel új műfajjal bővítik a fesztivál eddigi repertoárját. A seregszemle eredeti helyszínei - Sárospatak, Sátoraljaújhely és Szerencs - mellé az évek során felsorakozott Tokaj, Tárcál, Karcsa, Bodrogkeresztúr, Hollóháza, Tolcsva, Tállya és a határon túlról Kassa, a zene mellett pedig „szóhoz jutott” a képző- és fotóművészet, illetve az irodalom is. Most újabb két településen, Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában és Golop községben is lesznek programok. Idén is lesz hangverseny a füzérradványi Károlyi-kastély felújításának elősegítésére. A zempléni művészeti napok vendég együttesei között találjuk a nyíregyházi Cantemus gyermekkórust és a Budapesti Énekesiskolát, az Auer és az Új Haydn vonósnégyest, a Kassai fúvóstriót, a Concordia fúvósötöst, a Jánosi-együttest, a Szlovák és a Mendelssohn kamarazenekart. A zempléni napok hétéves történetéről CD-ROM jelent meg sok-sok információval és muzsikával. (d. m.) A fesztivál Rolla János hegedűművész, a Liszt Ferenc kamarazenekar hangversenymestere ötlete nyomán született JEAN-PAUL ALAIN VANESSA BELMONDO / DELON / PARADIS —i JÚLIUS 30-TÓL A MOZIKBAN (ii r \\\ " y# ' 2 APÁNAK MENNYI A FELE? SZÍNES SZINKRONIZÁLT FRANCIA AKCIÓ-VÍGJÁTÉK a BEST HOLLYWOOD bemutatja JEAN-PAUL BELMONDO ALAIN DELON a VANESSA PARADIS FlszinriÉitm i "KÉT APÁNAK MENNVI A FELE?" című filmet (One chance sün mux) forgatokonvv PATRICE LECONTE ís PATBICK DEWOLF dialocii SERSE FRYDMAN túrna producer HERVE TRUFFAUT dperator STEVEN POSTER gyártásvezető PWLIPPE SCHWART7 NANGMEimoK PAUL LAINÉ oBumuvui IVÁN MAUSSION vnM JOEllE HACHE producer CHRISTIAN FECHNER renkzte PATRICE LECONTE CINEPLEX 0DE0N (PÓLUSCENTER) - CINEMA CITY (CSEPEL) CORVIN FILMPALOTA - HOLLYWOOD MULTIPLEX (DUNA PLAZA) KOSSUTH (eredeti hanggal) - BÁSTYA - HUNYADI