Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

2 MadarNet A KÜLPOLITIKAI HELYZET INKÁBB KOSZOVÓVAL, mintsem a gazdasággal foglalkoznak manapság a Kremlben - állapítja meg több orosz lap. A Kom­­merszant Daily szerint Moszkva megtesz mindent a szerbekért, Belgrád azonban nem siet a segítségére, így félő, hogy Oroszor­szágot éppen a szerbek sodorják majd nehéz helyzetbe. Nem tart­ják kizárhatónak azt sem, hogy Milosevics megállapodik Washing­tonnal a NATO koszovói jelenlétéről, ezáltal viszont Moszkva két­szeresen veszít: megromlik viszonya a Nyugattal, s a jugoszláv tar­tományba is beköltöznek a külföldi katonák. Hasonlóan vélekedik a Szevodnya is, amely szerint Jelcin Koszovó kapcsán ismét a nagyhatalmi vezető szerepében tetszeleghet, miközben odahaza két hónapja hiába várják állásfoglalását a gazdasági válságról. Az Izvesztyija ezzel szemben azt emeli ki, hogy Koszovó a hideghá­ború visszatérésével fenyeget, Moszkva pedig a nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodott, s többek között jelezte: az orosz-atlanti kapcsolatok befagyhatnak, a hadsereg vezérkara pedig kész Jelcin bármilyen parancsát végrehajtani. MINDEKÖZBEN IVANOV orosz külügyminiszter Jelcin elnök­nek tett jelentésében elégedetten állapította meg, hogy - hála a moszkvai diplomácia erőfeszítéseinek - a nyugati partnerek köré­ben erősödik a felismerés, milyen következményekkel járhat az esetleges NATO-csapás. Az MTI szerint az Európai Unió soros el­nöki tisztét betöltő Ausztria külügyminisztere azonban úgy véli, egyáltalán nem baj, ha a nemzetközi közösség bizonytalanságban tartja Milosevicset a tekintetben, mikor számíthat az esetleges nemzetközi katonai akcióra. Igaz, Wolfgang Schüssel megjegyezte azt is: a nemzetközi közösség világbajnok az elemezgetésben és törpe a cselekvésben. KÉSHET POZSONY EU-FELVÉTELE, ha az új kormány a Magyar Koalíció Pártja nélkül alakulna meg. Az unió ugyanis ép­pen a magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban látja a szlová­kiai emberi jogi helyzet próbakövét — vélekedik a The Wall Street Journal Europe. A lap valószínűtlennek nevezi, hogy Pozsonyt már idén decemberben bevonják a konkrét felvételi tárgyalásokba. Eb­ben pedig az említett magyarkérdés mellett szerepet játszik az is, hogy immár a szlovák gazdasági mutatók sem olyan egyértelműen pozitívak, mint korábban voltak. Az új kabinetre sok nagyon fon­tos és kényes döntés vár, és a kormány felállása tovább ronthatja a Szlovákiáról Nyugaton kialakult képet. (N. I. Zs.) Holtponton a tárgyalások a Magyar Koalíció Pártjával Feltételeket szabott a szlovák baloldal POZSONY - Bár a Magyar Koa­líció Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja keddi egyeztető tanácskozása és az azt követően kiadott közös nyilatkozat - amely szerint a két fél folytatja nem hivatalos kormányalakítási tárgyalásait — némiképp meg­nyugtatta a kedélyeket Szlová­kiában, a két párt szerdai sajtó­­értekezlete újabb kételyeket kel­tett. Míg ugyanis a magyarok közölték, nem akarnak „minden­áron tagjai lenni az új kormány­nak”, a baloldal újra „a nem várt igények kiküszöbölésének a szándékát” hangoztatta a leendő kormány stabilitása érdekében. A közel négyórás keddi egyeztetésről lapunk megbízható forrásból megtudta, hogy a bal­oldaliak írásos garanciát kérnek a magyaroktól, amelyben utób­biak lemondanának a területi autonómia igényéről, köteleznék magukat a Bős-Nagymaros vitá­ban a szlovák kormány állás­pontjának képviseletére, továbbá arra, hogy semmilyen körülmé­nyek között sem vetik fel a be­­nesi dekrétumok felülvizsgálatá­nak a kérdését, s nem szorgal­mazzák a magyar egyetem létre­jöttét. A Magyar Koalíció Párt­jánál nem kívánták kommentálni a baloldali igényeket. (n. s.) Óráról órára alakulnak a Koszovó-forgatókönyvek A NATO a politikusok startjelére vár BRÜSSZEL­­ Folyamatosan vál­tozó diplomáciai háttér mellett folynak a NATO-előkészületek egy esetleges koszovói akció megkezdéséhez. Mint a tagor­szágok nagyköveteinek szerdai tanácsülése után kiderült, arra számítanak, hogy néhány napon belül valamennyi tagállam tör­vényhozása áldását adja a fel­ajánlott erők szövetségi keretek­ben történő bevetéséhez, és ezt követően az érintett egységek és harci gépek elfoglalhatják leendő bázisaikat. Ugyancsak még a hé­ten véglegesítik egy esetleges szárazföldi akció koncepcióját, és 48 órán belül megvitatják, hogy mi lehet bármilyen koszo­vói katonai misszió jogi alapja. „A NATO készen áll, a kö­vetkező lépés már csak az erők szövetségi parancsokság alá he­lyezése” - jellemezte összefogla­lóan egy szövetségi illetékes a pillanatnyi helyzetet. Hangsú­lyozta egyúttal, hogy NATO- megítélés szerint ha Milosevics tett is bizonyos engedményeket - így a koszovói szerb erők egy ré­szének a visszavonása valóban megkezdődött azok mértéke még messze nem elégséges. Szö­vetségi értesülések szerint mint­egy 14 ezer szerb katona és 11 ezer rendőr tartózkodik változat­lanul a tartományban, ráadásul utóbbiaknál a téli időszakra való felkészülést célzó intézkedéseket észleltek. Szövetségi részről azt is hiányolják, hogy nem szavatolt a csapatkivonás visszafordíthatat­lansága és ellenőrizhetősége. A diplomáciai erőfeszítések alakulása szintén óráról órára változik: hétfőn még úgy volt, hogy William Cohen és Made­­leine Albright amerikai védelmi és külügyminiszterek Brüsszelbe látogatnak, nem kizárva rendkí­vüli NATO védelmi, illetve kül­ügyminiszteri találkozók lehető­ségét sem. Kedden már tudni le­hetett, hogy Cohen brüsszeli megállóját törölték, szerdán pe­dig már az amerikai külügymi­niszter látogatása is bizonytalan­ná vált. A Közel-Keleten egyez­tető Albright szóvivője, James Rubin azonban délután újság­íróknak bejelentette: az amerikai külügyminiszter szerda éjjel Brüszszelbe utazik, s ott csütör­tökön reggel Solana NATO-fő­­titkárral, majd a balkáni közvetí­tésről visszatérő Holbrooke ame­rikai különmegbízottal tárgyal. Közben - némi brüsszeli bizony­talankodás után - szerda délután Bonnban a német külügyi szóvi­vő hivatalosan is közölte, hogy a hathatalmi összekötő csoport külügyminiszterei csütörtökön Londonban találkoznak. E bizonytalanságok hátteré­ben diplomáciai források szerint főként az húzódik, hogy nem el­döntött még: vajon a NATO kész-e ENSZ-mandátum­­ és orosz beleegyezés­­ nélkül kato­nai akcióba kezdeni, vagy ki akarja várni ezeket is. Az utóbbi esetben azonban mindezek elő­feltétele is folyamatosan válto­zik, és ennek lecsapódása az egymásnak gyakran órákon be­lül ellentmondó forgatókönyvek sora is. A lehetséges jogi alap kapcsán amúgy szövetségi ille­tékesek úgy fogalmaznak, hogy „növekvő konszenzus van” eb­ben a kérdésben. (Korábban amerikai részről célozgattak ar­ra, hogy a válság elmérgesedése általában is veszélyeztetheti a NATO déli szárnyának a stabili­tását, s akár a szövetség kollek­tív biztonságát fenyegető ténye­zővé is válhat...) A jelek szerint Brüsszelben még mindig nem mondtak le az orosz diplomácia megnyeréséről sem: pénteken a NATO—orosz állandó tanács újabb fordulójára kerül sor. Mindeközben maga a NATO nagyköveti tanács lénye­gében folyamatosan dolgozik, így szövetségi jelzések szerint nem zárható ki, hogy akár szom­bat-vasárnap is üléseket tartanak majd. (fórus) jö­ tt Telő -szemmel Címlapon magánmecenatúra közpénzekből: Lebilincselő fejezetek a Postabank történetéből. Részvénykereskedelem: Tőzsdén kívül nem megy. Most érdemes céget venni: Közép-európai kilátások a Figyelőben. Megrendelhető: Figyelő Rt., 1406 Budapest, Pf. 45. Fax: 351-0325 Nemzetközi élet Jelcin lemondását követelték a Kreml tövében Moszkvában a felkelés elnapolva MOSZKVA - „Menjen Jelcin, vesszen Amerika és a kiszolgá­lóik!” - ordította majd­ mind­egyik szónok szerda délután a Kreml falainál a szakszervezetek és a baloldali pártok felhívására a rendőrség adatai szerint mint­egy ötven-, szakszervezetiek becslése alapján százötvenezres, főként idős, kommunista szim­patizánsokból álló tömeg előtt. A vörös zászlót, a szociális jólétet és az elnök távozását követelő táblák között fel-feltűnt egy-egy Sztálin- és Lenin-kép is. Valahol igaza volt a főként 30-40 dollá­ros nyugdíjból élő tömegnek, a megmozdulás - amelyen a na­gyobb városokban hasonló számban vettek részt - mégis a Szovjetuniót visszasíró nosztal­giatüntetéssé sekélyesedett. A lá­zadás tehát elmaradt, még ha a szakértők egyet is értettek a fel­vonulókkal abban, hogy Jelcin önkéntes visszavonulása a hata­lomból elősegítené a megbéké­lést az orosz társadalmon belül. Jelcin és a nevével fémjel­zett rendszer összeomlott, főleg morális értelemben, jelezték az elnök gyengeségét, életmódbeli hibáit kifigurázó feliratok, azt azonban senki sem érezte a je­lenlévők között, hogy ők és ve­zetőik - többek között a kom­munisták élén álló Zjuganov - is csak marionettfigurák a játsz­mában. Éppen ezért óriási el­lentmondás volt a valóban elke­seredett tömeg s színházat ját­szó vezetői között. A tüntetők joggal követelték a normális életkörülményeket, szidták az ország ismételt kirab­lását, ám előtört belőlük a „mélyorosz” lélek is, amely mindenért az „idegen, főleg iz­raeli erőket” tette felelőssé. Rá­adásul egymás között is meg­osztottak voltak. A szakszerve­zetieket „árulóknak” nevezték a kommunisták, akiket, így az öt éve az osztankinói tévéadót ost­romló Albert Makasovot pél­dául szintén „lezsidózták” Bar­kasov fasisztái. Makasovot egyébként az alkotmány meg­sértése s uszítás miatt az igazságügy-minisztérium kíván­ja felelősségre vonni. Gennagyij Zjuganovot meg­lepően kevesen éltették, mond­ván, őt is megvette a hatalom, s a tudósító érdeklődésére senki sem akarta elmondani, kit látna szívesen az elnöki székben. „Favoritjainkat titkoljuk, mert ők is úgy járnak, mint a meg­gyilkolt Robinn" - jött a lakoni­­kus válasz. Az elkeserítő helyzet ellené­re úgy tűnik, senki sem akar már az igazság érdekében sem meghalni a barikádokon Orosz­országban, s egyelőre csak a nosztalgiázó nyugdíjasok mond­ják ki az egyébként igaz dolgo­kat is. „Ma még csak piknike­­zünk - súgta a tudósító fülébe az egyik, vörös zászlót szoron­gató tüntető­­, de a tél könnye­dén elkoptathatja a türelmün­ket!”. (stier) A tüntetők úgy vélték, Jelcinnek mennie kell MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT - EPA Új Holbrooke-javaslat Milosevics asztalán Megerősítették a szerb légvédelmet (Folytatás az 1. oldalról) Milosevicstől pedig egyenesen Brüsszelbe utazott. A megfigye­lők közben megállapították, hogy minden Holbrooke belgrá­di tárgyalásaitól függ. Lassan­ként egyébiránt már az a kérdés is megkockáztatható: ki fél job­ban a NATO-légicsapások kö­vetkezményeitől, a NATO vagy Milosevics? Nyugati sajtóhírek szerint Belgrád orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolt, s felfejlesztette a meglévőket is, tehát a légelhárítás nagyobb ve­szélyt jelent a NATO-gépekre, mint gondolták. Lukasenko fe­hérorosz elnök pedig bejelentet­te, hogy Minszk kész katonailag Jugoszlávia segítségére sietni. A Biztonsági Tanácsnak hét­órás zárt ülésezés után csak egy semleges sajtóközleményben si­került megegyezni. A jelentés megállapítja, hogy még jelentős szerb erők tartózkodnak Koszo­vóban, s a hadműveletek is foly­tatódnak, de az a benyomás, hogy az utóbbi napokban csök­kentek a harci cselekmények és megkezdődött a visszavonulás. A terepi hírek megerősítik, hogy ezek a kijelentések részben fedik az igazságot. Ám az is bizonyos, hogy a kivonulás nem számotte­vő - éppen ezért a hatalmak fi­gyelmeztetnek: a légicsapások veszélye nem szűnt meg, mivel Milosevics nem tett eleget az ET-határozatnak. Jugoszlávia polgárai pedig már el is szenvedték az első „NATO-csapást”: a bevezetett háborús adót mindenkinek egy­formán fizetnie kell. A másik a jugoszlávai hadkötelesek egy ré­szét érte. A behívott tartalékosok nagyobb része nem tett ugyan eleget a parancsnak, de ezzel nem szűntek meg kellemetlenségei. Egy jókora csapás az újságírókat érte. Aki nem úgy ír, ahogy a „haza érdeke” megköveteli, az áruló. Sőt kém. S az ilyenekkel szemben az igazságszolgáltatás­nak kell eljárnia. A független mé­diumok munkatársai tartanak at­tól, hogy szervezett hajszáról van szó, nem csupán Seselj és a szin­tén radikális Vucsics tájékoztatási miniszter egyéni véleményéről. A katonai fenyegetést tehát arra is fel lehet használni, hogy meg­semmisítsék a független mé­diumokat. A Szerbiai Független Újságírók Szövetsége tiltakozásá­ban törvényszegéssel vádolta a minisztériumot. Belgrádban köz­ben plakátok jelentek meg, azt hirdetve: „nincs megbocsátás azoknak, akik elárulják a szent szerb földet”. (Sebestyén) OITIROn AUTOMATIZÁLÁSTECHNIKA jJJ | Mj Tj| | | HB Tájékoztatjuk Tisztelt Partnereinket, hogy 1998. október 12-től új irodába költözünk: OMRON Electronics Kft 1046 Budapest, IV. ker. Kiss Ernő u. 1-3. ________Tel.: 399 30 50 Fax.: 399 30 60________ Kirándulást terveznek őszre? Családdal, barátokkal, kollégákkal, iskolatársakkal? Válasszák úticélul Lengyelországot! /\ Kirándulhatnak a festői hegységekben. • jpA |\f I ismerkedhetnek a műemlékekben 'TZf /-^' gazdag városokkal,megismerhetik a­­tO. J C K A \ történelmi múlt emlékeit. ' w 1 Természetesen LENGYELORSZÁG a legjobb választás!: Részletes felvilágosítás: Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11 .Telefon/fax: 269-7809, 268-7810 Kérek információs anyagot.................................................................ról. Címem:................................................................................................................ REKLÁMÜGYNÖKSÉG__________ | ~marketingasszisztensG | ______felvesz __ maximum 35 éves korig. Telefonszám: 352-5178 iL ===gag 1998. október 8., csütörtök TELJES KÖRŰ VÁMÜGYINTÉZÉS, HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL. Telefonszám: 321-5538 Első Pesti Vámügynökség ÉLsfrofij’h VÁMÜGYNÖKSÉG „Ahol a vámügy nem ügy”

Next