Magyar Nemzet, 1998. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
11B AT60 éve "* T | Milév Nemzet Ára: 49 Ft •___________________________________^" ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR___________________________________III. 256., 1998. november 2., hétfő Az EBESZ megfigyelői megkezdik a munkát Veszélyben a koszovói rendezés? ÚJVIDÉK - A külföldi megfigyelők úgy értékelik, hogy mind a szerb rendőrség, mind a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KFH) tagjai veszélyeztetik a megállapodás megvalósulását. A szerb kivonulás mindenképpen enyhített a feszültségen, igaz, a diplomaták a helyzet gyorsabb javulását várták. Csaknem teljesen befejeződött a szerb erők koszovói kivonása, most tízezer rendőr van a tartományban - annyi, amennyi februárban, a konfliktus kirobbanása előtt volt. A katonák számát is tizenháromezerre csökkentették, a megállapodás szerint még egy-két ezret kellene kivezényelni a térségből. (Az év elején ugyanis 11- 12 ezer katona volt a koszovói laktanyákban.) Mégis a hadsereget érte a dicséret, hogy kitűnően teljesítette a megállapodásból ráhámló feladatot. Albán források szerint a KFH fegyveresei a Koszovói Demokratikus Szövetség két helyi tisztségviselőjét is őrizetbe vették, kiváltva Rugová pártjának haragos tiltakozását. (Folytatás a 3. oldalon) LÉPHAFT PÁL RAJZA Eltérő vélemények a Nemzeti Színház új helyéről A városrendezési tervek változhatnak Zugló alpolgármesterének nincs joga építési hatósági ügyekben nyilatkozni - jelentette ki lapunk kérdésére Cselovszki Zoltán, a közgyűlés fideszes tagja. A hét végén ugyanis Petra György, a XIV. kerület szocialista alpolgármestere azt mondta, hogy a Zuglói Önkormányzat nem ad ki építési engedélyt a Nemzeti Színház felvonulási téri megépítéséhez. Nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Demszky Gábor főpolgármester is. (Munkatársainktól) Cselovszki rámutatott: építési hatósági ügyekben csak a kerület jegyzőjének van joga intézkedni. Az, hogy az alpolgármester megjósol egy hatósági döntést, súlyos jogi visszaélésekre derít fényt. A városrendezési tervek nem megváltoztathatatlan szabályok, sőt a főváros rendelete szerint a kerületnek jövő év márciusáig jeleznie kell, hogy saját rendezési tervében mit kíván módosítani a fővárosi városrendezési koncepció ismeretében. Ezért az alpolgármester kijelentése szakmailag sem állja meg a helyét, hiszen a kerület rendezési tervét a közgyűlés rendeletének értelmében úgyis módosítani kell. (Folytatás a 3. oldalon) Kivételezettek A kormány döntése néhány elkülönített pénzalap központi költségvetésbe tereléséről kritikai megjegyzéseket váltott ki az ellenzék részéről. Egyesek attól tartanak: ez az átalakítás megszakíthatná bizonyos fejlesztések, elkerülhetetlen beruházások pozitív folyamatát. Mások a kormány újabb centralizációs törekvését vélik benne felfedezni, ami az egész gazdasági életre negatív hatással lehet. Csakhogy: a kritizálóknak, az aggódóknak egyvalami elkerülte a figyelmüket. A korábbi és a legfrissebb pénzügyi ellenőrzések, átvilágítások komoly hiányosságokat tártak fel az alapok felhasználását illetően. Sok esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, kijátszották a pályázatokat; a hitelként nyújtott összegeknél a visszafizetés fedezetét, a saját forrást nem jelölték meg. Aki e pénzek elosztására, valamint a közbeszerzésekre odafigyelt, tapasztalhatta: az igen jó szakmai és anyagi háttérrel rendelkező pályázókat nemegyszer elutasították, a gyengébb ajánlatát pedig elfogadták. Ha valaki korrupciót, összefonódást emlegetett, akkor azzal védekeztek: lobbyzásról van szó, amely ugyebár néha áttöri a rendeletek kereteit. Mindig valamelyik miniszternek vagy pártnak kedves vállalkozó nyerte a versenytárgyalást, kapta a kedvezményes hitelt, ugyanazon a területen dolgozó társai pedig, az „élhetetlenek” csődbe mentek. Sajnos nálunk nemcsak a szóban forgó alapok felhasználásánál tapasztalható szabálytalanság, korrupció. Általában felelőtlen országunkban a közpénzekkel való gazdálkodás, pénzosztogatás folyik, a hűtlen kezelést nem szankcionálják. Bocsánatos bűnnek számít. Legfeljebb a számvevőszék figyelmeztetése vagy jelentéktelen bírság a következmény, megéri tehát egyeseknek nem tisztességesnek lenni. A változásra a miniszterelnök minapi szavai nyújthatnak bizonyos reményt: minden olyan ügyben, amelyben a személyes felelősség tetten érhető, a „lehető legteljesebb mértékű felelősségre vonás irányába halad a mostani kormány”. Keserű Ernő Hogyan válhatnak polgárrá a munkanélküliek? Foglalkoztatás közhaszonnal A főváros munkanélküli polgárai a segélyeken túl bajaik megoldását az önkormányzatok által működtetett közhasznú foglalkoztatásban látják, ami sok esetben alapja lehet a végleges munkahely megtalálásának, illetve segít jogosultságot szerezni a szociális ellátáshoz. Többek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai készítettek a budapesti önkormányzatok foglalkoztatáspolitikájáról és a közhasznú foglalkoztatásról. (Munkatársunktól) A közhasznú munkásról a legtöbb embernek az utcaseprő jut eszébe, pedig a fővárosban már sokkal szélesebb a közhasznú munkakörök kínálata. Minden közhasznú foglalkoztató igyekszik a munkanélküliek végzettségének, képességének leginkább megfelelő státusokat kialakítani, bővíteni a kvalifikáltabb, ismereteket igénylő munkaköreit. A tartósan munkanélküliek számára különösen fontos a közhasznú foglalkoztatás eszköze; az átlagosnál is jobban gátoltak elhelyezkedésükben: ők a gyesről, gyetről kikerülők, csökkent munkaképességűek, szenvedélybetegek, hajléktalanok és önkényes lakásfoglalók, de ide tartoznak a 40-50 éven felüli szakképzetlenek is. Ellátásukra a főváros 22 kerületében működtet az önkormányzat közhasznú foglalkoztató irodát. A nagyarányú munkanélküliség mellett ez hatékonynak tekintett választási lehetőség: szociális segélyek, támogatások helyett a közfeladatok ellátására szervezett munka, foglalkoztatás biztosítása. Emberi szempontból fontos a segély helyett a munkabér fizetése, mert növeli a munkanélküli emberekben a hasznosság érzetét. (Folytatás a 4. oldalon) Pengeváltások a Petőfi-Schiller egyetemről Vasile kontra Marga BUKAREST - Radu Vasile román miniszterelnök, aki a hét végén vidéken járt, Resicabányán arról biztosította az ottani illetékeseket, hogy a kormány jóváhagyta egy helybeli állami egyetem létesítését, természetesen román nyelvűél. A jelen lévő újságírók rögvest rákérdeztek, hogy az elmúlt hetekben oly sok ellenkezést kavart Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem tervét jóváhagyó kormányülésen vajon miért nem volt jelen Andrei Marga közoktatásügyi miniszter. Marga mind a mai napig ellenez egy olyan magyar-német egyetemet, amelyen a román nem tanítási nyelv. Ellenkezésével mit sem törődve a kormányfő kijelentette: a kormányhatározatot végre fogják hajtani, függetlenül attól, hogy a szaktárca vezetőjének tetszik-e az, vagy sem. Megjegyezte, hogy a kormányhatározatokat nem kommentálni, hanem végrehajtani szokták - ez történik a Petőfi- Schiller egyetemmel kapcsolatos döntéssel is. (Folytatás a 3. oldalon) Az éves bevétel egy százalékát elviszik Rendelésre lopnak a boltokból A különböző bűnözési ágak között a bolti tolvajlás jól működő külön műfajt képvisel. A szakemberek becslése szerint a „bolti szarkák” által eltulajdonított áru értéke eléri az üzletek teljes évi forgalmának egy százalékát. Azok a cikkek legkapósabbak, melyek elég értékesek ahhoz, hogy a piacokon az eredeti ár töredékéért értékesítve is komoly bevételt hozzanak az eladónak. Ezeket szervezett formában, megrendelésre lopják el a boltokból. (Munkatársunktól) A tolvajok malmára hajtja a vizet, hogy - elsősorban pénzügyi, nem technikai okokból - az élelmiszeráruházak nem minden tagja alkalmaz elektronikus áruvédelmet. Egy-egy ilyen boltban átlagosan tíz-tizenötezer cikk kapható. Ha mindegyiket külön levédenék, nagymértékben megemelkedne a termékek ára. Külön esetet képez, amikor az elkövetők zárás után hatolnak be az üzletekbe. A Csemege-Julius Meinl száznyolcvan boltjából átlagosan havonta kettőt-hármat törnek fel, esetenként kétszázezer-egymillió forintos kárt okozva. A betöréses lopásoknál elsősorban dohányárut, kávét és röviditalokat visznek el, de volt már olyan eset is, amikor az áruházlánc digitális mérlegeit lopták el! A bolti tolvajlások során új „igények” is felmerülhetnek: Vályi Nagy András, a Julius Meinl biztonsági szolgálatának vezetője szerint az utóbbi időben a már ismertetett cigaretta- és kozmetikumféleségek mellett - egyre „keresettebbek” a piperecikkek, elsősorban a borotválkozófelszerelések és a márkás fogkrémek. A boltban szolgálatot teljesítő biztonsági őrök keze ugyanakkor meglehetősen kötött. Alapszabályuk és nemrégiben életbe léptetett etikai kódexük ugyanis kimondja, hogy ténykedésük során nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. Amíg a lopás ténye be nem bizonyosodik, ugyanez vonatkozik a bolti tolvajokra is. Az őrök tehát nem tartóztathatják fel és motozhatják meg őket, de még az is a „vásárló” belátására van bízva, hogy az őr felszólítására bemutatja-e a táskáját vagy sem. (Folytatás a 4. oldalon) Nagy lehetőség a külpolitika számára Magyar elnökség az ET-ben A magyar külpolitika óriási lehetőséget kap azzal, hogy az elkövetkező fél évben hazánk tölti be az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöki tisztét - jelentette ki Martonyi János. A külügyminiszter abból az alkalomból nyilatkozott az MTI- nek, hogy november 3-4-én Strasbourgban részt vesz a szervezet külügyminiszteri szintű ülésén, melyen Magyarország átveszi az 1999. május 7-ig tartó elnökséget az ET miniszteri bizottságában. Az Európa Tanács rendkívül fontos intézmény, komoly szerepe volt abban, hogy a kontinensen működik a jogállamiság és az emberi jogok védelme - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. Martonyi János kiemelte: az Európa Tanács hozzájárult ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai térség országaiban megindult a demokratikus fejlődés, létrejöttek a demokrácia alapintézményei, a jogállamiság, az emberi jogok védelme. (Folytatás a 3. oldalon) Häkkinen az autós világbajnok Eddie Irvine (balról) és David Coulthard vállán ünnepel a Forma-1-világelső finn Mika Häkkinen. (Tudósításunk a 13. oldalon) mti külföldi képszolgálat-epa 5 ÉVE SIKERESEN A PIACON Trezor Értékjegym BETÉTI OKIRAT ÉS BETÉTSZÁMLA FIX KAMATOZÁSÚ, ISMÉTLŐDŐ LEKÖTÉSŰ, LEJÁRAT ELŐTTI VISSZAVÁLTÁSKOR IS KAMATOZIK! A 9 féle választható futamidő közül: Éves kamat ebkm Éves kamat ebkm 60 nap 14,75% 14’75% 450 nap 14,50% l4-27% 90 nap 14,75% 14,75% 540 nap 14,25% 13,80% A bank az értékjegy fedezete mellett az erre kijelölt fiókjaiban hitelt nyújt. TARTSA PÉNZÉT TREZORBAN!