Magyar Nemzet, 1999. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23 / 19. szám
gHH MMTD KftBrmkK --------------------------------------- lm T * Ml KKSSCftASA . -----------------------------------------■ I jm ^ 55. Helyén van-e " nativar Nemzetffl Ára: 59 Ft •__________________________ ^TM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXII. 19., 1999. január 23., szombat A bányászok minden követelését teljesíti a román kormány Véget ért a Zsil-völgyiek sztrájkja BUKAREST - A csaknem teljes siker mámorában indultak viszsza otthonaik felé péntek este a Zsil-völgyi bányászok. Korábban ugyanis vezetőik több órán át tárgyaltak Radu Vasile kormányfővel és a kabinet küldöttségével, akik elméletileg feltételekkel ugyan, de elfogadták a Bukarest felé menetelő szénkitermelők összes követelését. Ezzel elhárult a veszélye annak is, hogy Románia déli részén bevezessék a rendkívüli állapotot. A súlyos válsággal fenyegető bányászmegmozdulás a megegyezéssel remélhetőleg véget ért. Miután a Zsil-völgyi bányászok csütörtökön áttörtek, és - mint a román lapok állítják - megalázták az őket feltartóztatni próbáló belügyi egységek kordonját, Emil Constantinescu államfő és a legfelsőbb védelmi tanács péntekre virradólag eldöntötte, hogy amennyiben a tiltakozók nem térnek vissza otthonaikba, akkor bevezetik a rendkívüli állapotot. Ugyanez vonatkozott arra az esetre is, ha megindulnának Bukarest felé. Ugyanakkor péntek reggel Radu Vasile kormányfő vezetésével tárgyalóküldöttség utazott a bányászok éjszakai szálláshelyétől Ramnicu Valcea várostól északra lévő Cozia városkába. A miniszterelnököt elkísérte a pénzügyminiszter, az ipari államtitkár, valamint Ioan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke, aki korábban a Zsil-völgyi bányavidék rendfőnöke volt, így jól ismeri az ott élőket. (Folytatás a 3. oldalon) Délután még páncélosok indultak a bányászok ellen mti külföldi képszolgálata. A szlovák kormányfő a kétoldalú kapcsolatokról Esély az ésszerű párbeszédre Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő egyetért azzal a magyar megközelítéssel, hogy a bősi vita jogi, gazdasági természetű, amely nem mehet a politikai kapcsolatok rovására. A külföldi sajtó számára hivatalba lépése óta elsőként a Magyar Nemzetnek adott exkluzív nyilatkozatában Szlovákia miniszterelnöke úgy ítélte meg, hogy a szlovák-magyar viszonyban rendkívül fontos új elem az esély. Szavai szerint esély nyílt arra, hogy olyan ésszerű párbeszéd kezdődjön a két ország között, amely a kölcsönös bizalomra és a jó szándékra épül. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyar pártok koalíciója a szlovák politikai élet, ennélfogva a pozsonyi kormánykoalíció stabil szereplője. Úgy vélte, hogy az alig három hónapja tartó közös kormányzás tapasztalatai eddig minden szempontból kielégítőek. Megerősítette, hogy kormánya kisebbségi politikája gyökeresen más lesz, mint a Meciar-kormányé volt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy javul a magyarországi szlovákok helyzete is, és megoldás születik a kisebbségek parlamenti képviseletének problémájára. A hétfői soproni hármas szlovák-magyar-osztrák miniszterelnöki csúcs előtt reményét fejezte ki, hogy a visegrádi együttműködést már Szlovákia részvételével közösen keltik életre. (Interjú a 4. oldalon) Kényszerű béke Románia péntek este megkönnyebbült. A Zsil-völgyi bányászok elgondolkodtatóan jól szervezett s így akadályt nem ismerő egységei nem meneteltek tovább Bukarest felé, hanem elindultak otthonaik irányába. A főváros megmenekült az újabb ostromtól, az államfő nem kényszerült a rendkívüli állapot kihirdetésére, s a hadsereget sem kellett bevetni. „Elkerültük a legrosszabbat, azt, hogy románok kerüljenek szembe románokkal” - mondta a kormány egyik képviselője, miközben Radu Vasile miniszterelnök azt hangoztatta: az alku igazi győztese az ország. Az ország pénteken valóban nyert békét és nyugalmat. Kérdés azonban, hogy győzött-e hosszabb távon is. A Miron Cosma és mentorai által irányított bányászok közel egyhetes diadalútja ugyanis világosan megmutatta a demokratikus román politikai rendszer és a hatalom törékenységét. Kiderült, hogy egy húszezres tömeg képes sakkban tartani a húszmilliós ország kormányát, amelyet végül, bár elméletileg feltételekkel, de meghátrálásra kényszerített. „Tudják hogy van ez, az okosabb enged”, magyarázkodott cinkosan egy kormánytag a televízióban. Csakhogy a gazdasági csőd szélén álló Romániának most olyan kormányra volna szüksége, amelyik nemcsak „okos”, de erős is. Ennek jelei azonban nem látszanak, és félő, a bányászok sikerén felbátorodva, illetve rájuk hivatkozva most mások lépnek majd sztrájkba, és fenyegetnek drasztikus akciókkal. A kormány talán velük is megállapodik, az azonban aligha kétséges, hogy az idáig is tétovázó külföldi befektetők ezek után még bizalmatlanabbakká válnak. S minden kivont dollár, minden elhalasztott befektetés az országot az összeomlás, a demokratikus erők koalícióját pedig a teljes bukás felé tolja. így meglehet, csak később derül ki, hogy a most oly sokat emlegetett államcsíny mégiscsak sikeres volt. Nagy Iván Zsolt Jugoszláviában maradhat az EBESZ-megbízott Kevesli a Nyugat Milosevics „engedményeit” Belgrád felfüggesztette a William Walker EBESZ-főmegbízott kiutasításáról szóló döntést, s engedélyezte a hágai nemzetközi törvényszék koszovói vizsgálódását is. A Nyugat azonban ennyivel nem elégszik meg, s a NATO továbbra is fenntartja a katonai fenyegetést. ÚJVIDÉK - Milosevics egy kicsit engedett a nemzetközi nyomásnak. A szövetségi kormány felfüggesztette a William Walker EBESZ-főmegbízott kiutasítására vonatkozó döntés végrehajtását, s feltehetőleg engedélyezni fogják a hágai törvényszék szakértőinek koszovói vizsgálódását is. A finn törvényszéki orvos szakértők számára úgyszintén lehetővé válik, hogy megvizsgálják a 45 racaki áldozat holttestét. Vollebak norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke eszközölte ki a jugoszláv elnöknél ezeket az engedményeket, ám nem kétséges, hogy ebben döntő szerepe volt a hatalmak diplomatáinak, illetve a NATO-fenyegetésnek. „Ez nem elegendő, Milosevicsnek többet kell tennie annál, hogy megengedi Walkernak a Koszovóban maradást” - nyilatkozott James Rubin, a State Department szóvivője, s közölte, hogy Washington folytatja a konzultációkat szövetségeseivel a következő lépések megtételéről. (Folytatás a 2. oldalon) Pintér Sándor a keleti határt védtelennek látja Olajbárók magánseregei fenyegetik a társadalmat Szokatlan nyíltsággal hívta fel a figyelmet az országot fenyegető veszélyekre a belügyminiszter tegnap. Pintér Sándor az újságíró-szövetség székházában tényeket tárt föl a szervezett bűnözés kiterjedtségéről s a keleti határ védtelenségéről. Becslés szerint Magyarországon 240 szervezett bűnözői csoport működik, de ezekbe beletartoznak a családi „vállalkozásban” működő embercsempészek és a két-háromszáz főt fenntartó olajbárók is - vélekedett Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában tartott sajtóbeszélgetésen. Hozzátette, hogy a becslésekkel egyébként óvatosan kell bánni, hiszen a rendőrség, amint konkrét tudomást szerez egy csoportról, igyekszik felszámolni a tevékenységét. Járható útnak azt tartja, hogy a szervezett bűnözői csoportokat holdudvaruktól és anyagi forrásaiktól kell megfosztani, hogy sikert érjen el a rendőrség. Ez a folyamat már el is kezdődött - állította. Kérdésre válaszolva elmondta, a fővárosban 20-25, kemény bűncselekményeket elkövető csoport tevékenykedik. Szükségesnek látja a belügyminiszter a keleti határok megerősítését, ugyanis a sorállomány kivonása miatt nem elégséges a zöld határ védelme. Phare-támogatással és EU-országok, többek között Ausztria tapasztalatainak a felhasználásával korszerű technikai eszközöket kívánnak felszerelni. A Belügyminisztérium ez évben erre a célra négymilliárd forintot költ. (jámbor) Vidéken nagyobb, a fővárosban kisebb béremelés? Mérséklődik az aránytalanság az egészségügyben Feszültséget okozhat a kórházakban, hogy a februártól ígért tízszázalékos fizetésemelésre nem mindenütt lesz meg a fedezet. A vesztesek azok az intézmények, amelyek korábban magasabb bért fizethettek dolgozóiknak, így a fővárosi kórházakban, a klinikákon és a gyermekintézményekben számíthatnak erre. Hátrányba kerülhetnek az önálló járóbeteg-rendelők és a krónikus betegeket ellátó intézmények is. Jobban járnak viszont a kisebb vidéki kórházak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a kórházvezetők számára tartott tájékoztatón Illyés Sarolta, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, azért biztosítanak már a január 20-i utalásnál tíz százalékkal magasabb összeget a kórházaknak, mert ellenkező esetben „erősen csökkenhetne” az egészségügyi dolgozók nettó bére az alacsony jövedelműek számára növekvő közterhek miatt. A tíz százalék az országos átlagszám, lesznek ennél jobban és rosszabbul járó intézmények. Ezt elsősorban a bérhelyzet szabja meg, ahol korábban többet fizettek, idén alacsonyabb értékre számíthatnak. Tavaly a bérkülönbségektől függetlenül fix összegű támogatásként megkapták a 16 százalékos emelést a kórházak, idén a tíz százalékot a teljesítménydíjazásba építik be, tehát ahol eddig többet fizettek, ott kisebb arányú emelésre lesz lehetőség. Például a gyermekkórházak csak öt százalék körüli összeggel kapnak többet, mint tavaly. Emellett a krónikus ellátások díjánál elszámolták magukat a minisztériumban - jelentette ki a főosztályvezető-helyettes, és a hiba következtében öt százaléknál is kisebb mértékben emelkedik ez az összeg. (élő) Átadták a Márai Sándor-díjakat Tar Sándor és Lengyel Péter vette át pénteken Hámori József kulturális minisztertől a Márai Sándor-díjat, amelyet első ízben 1996-ban osztottak ki a magyar kultúra napján. Az elismerés az előző évben megjelent kimagasló értékű prózakötetért vagy magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adományozható. (A további kitüntetettekről a 18. oldalon) Kavran Zoltán felvétele Idén nem kérhetnek pénzt a települések? Kényszerpályán a környezetvédelem (Munkatársunktól) Elképzelhető, hogy idén nem pályázhatnak a települések környezetvédelmi céltámogatásra - értesült lapunk. Wohner Zsolttól, a Környezetvédelmi Alap koordinációs főosztályának vezetőjétől megtudtuk, mindössze nyolcszázmillió forint maradt erre az évre fejlesztésre, holott 28 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. A fennmaradó 27 milliárd forint szétosztásáról ugyanis még a Horn-kabinet szakminisztere döntött, s jó előre „lekötötte” az idei, a 2000-es, sőt az ezredforduló utáni első év környezetvédelmi célú költségvetési támogatásának egy részét is. (Folytatás az 5. oldalon)