Magyar Nemzet, 1999. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23 / 19. szám

gHH MMTD KftBrmkK --------------------------------------- lm T * Ml K­KSSCftASA . -----------------------------------------­■ I jm ^ 55.­­ Helyén van-e " nativar Nem­zetffl Ára: 59 Ft •__________________________ ^TM ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR LXII. 19., 1999. január 23., szombat A bányászok minden követelését teljesíti a román kormány Véget ért a Zsil-völgyiek sztrájkja BUKAREST - A csaknem teljes siker mámorában indultak visz­­sza otthonaik felé péntek este a Zsil-völgyi bányászok. Koráb­ban ugyanis vezetőik több órán át tárgyaltak Radu Vasile kor­mányfővel és a kabinet küldött­ségével, akik elméletileg felté­telekkel ugyan, de elfogadták a Bukarest felé menetelő szénki­termelők összes követelését. Ezzel elhárult a veszélye annak is, hogy Románia déli részén bevezessék a rendkívüli állapo­tot. A súlyos válsággal fenye­gető bányászmegmozdulás a megegyezéssel remélhetőleg véget ért. Miután a Zsil-völgyi bányá­szok csütörtökön áttörtek, és - mint a román lapok állítják - megalázták az őket feltartóztatni próbáló belügyi egységek kor­donját, Emil Constantinescu ál­lamfő és a legfelsőbb védelmi ta­nács péntekre virradólag eldön­tötte, hogy amennyiben a tiltako­zók nem térnek vissza otthonaik­ba, akkor bevezetik a rendkívüli állapotot. Ugyanez vonatkozott arra az esetre is, ha megindulná­nak Bukarest felé. Ugyanakkor péntek reggel Radu Vasile kor­mányfő vezetésével tárgyalókül­döttség utazott a bányászok éj­szakai szálláshelyétől Ramnicu Valcea várostól északra lévő Co­­zia városkába. A miniszterelnö­köt elkísérte a pénzügyminiszter, az ipari államtitkár, valamint Ioan, Hargita és Kovászna me­gye ortodox püspöke, aki koráb­ban a Zsil-völgyi bányavidék rendfőnöke volt, így jól ismeri az ott élőket. (Folytatás a 3. oldalon) Délután még páncélosok indultak a bányászok ellen mti külföldi képszolgálat­­­a. A szlovák kormányfő a kétoldalú kapcsolatokról Esély az ésszerű párbeszédre Mikulás Dzurinda szlovák kor­mányfő egyetért azzal a magyar megközelítéssel, hogy a bősi vita jogi, gazdasági természetű, amely nem mehet a politikai kap­csolatok rovására. A külföldi saj­tó számára hivatalba lépése óta elsőként a Magyar Nemzetnek adott exkluzív nyilatkozatában Szlovákia miniszterelnöke úgy ítélte meg, hogy a szlovák-ma­gyar viszonyban rendkívül fon­tos új elem az esély. Szavai sze­rint esély nyílt arra, hogy olyan ésszerű párbeszéd kezdődjön a két ország között, amely a köl­csönös bizalomra és a jó szán­dékra épül. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a szlovákiai magyar pártok koalíciója a szlovák politi­kai élet, ennélfogva a pozsonyi kormánykoalíció stabil szereplő­je. Úgy vélte, hogy az alig három hónapja tartó közös kormányzás tapasztalatai eddig minden szem­pontból kielégítőek. Megerősí­tette, hogy kormánya kisebbségi politikája gyökeresen más lesz, mint a Meciar-kormányé volt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy javul a magyarországi szlo­vákok helyzete is, és megoldás születik a kisebbségek parlamen­ti képviseletének problémájára. A hétfői soproni hármas szlovák-magyar-osztrák minisz­terelnöki csúcs előtt reményét fe­jezte ki, hogy a visegrádi együtt­működést már Szlovákia részvé­telével közösen keltik életre. (Interjú a 4. oldalon) Kényszerű béke Románia péntek este megkönnyebbült. A Zsil-völgyi bányá­szok elgondolkodtatóan jól szervezett s így akadályt nem isme­rő egységei nem meneteltek tovább Bukarest felé, hanem elin­dultak otthonaik irányába. A főváros megmenekült az újabb ostromtól, az államfő nem kényszerült a rendkívüli állapot ki­hirdetésére, s a hadsereget sem kellett bevetni. „Elkerültük a legrosszabbat, azt, hogy románok kerüljenek szembe románok­kal” - mondta a kormány egyik képviselője, miközben Radu Vasile miniszterelnök azt hangoztatta: az alku igazi győztese az ország. Az ország pénteken valóban nyert­­ békét és nyugalmat. Kérdés azonban, hogy győzött-e hosszabb távon is. A Miron Cosma és mentorai által irányított bányászok közel egyhetes diadalútja ugyanis világosan megmutatta a demokratikus román politikai rendszer és a hatalom törékenységét. Kiderült, hogy egy húszezres tömeg képes sakkban tartani a húszmilliós ország kormányát, amelyet végül, bár elméletileg feltételekkel, de meghátrálásra kényszerített. „Tudják hogy van ez, az okosabb enged”, magyarázkodott cinkosan egy kormánytag a televízió­ban. Csakhogy a gazdasági csőd szélén álló Romániának most olyan kormányra volna szüksége, amelyik nemcsak „okos”, de erős is. Ennek jelei azonban nem látszanak, és félő, a bányászok sikerén felbátorodva, illetve rájuk hivatkozva most mások lép­nek majd sztrájkba, és fenyegetnek drasztikus akciókkal. A kor­mány talán velük is megállapodik, az azonban aligha kétséges, hogy az idáig is tétovázó külföldi befektetők ezek után még bi­zalmatlanabbakká válnak. S minden kivont dollár, minden elha­lasztott befektetés az országot az összeomlás, a demokratikus erők koalícióját pedig a teljes bukás felé tolja. így meglehet, csak később derül ki, hogy a most oly sokat emlegetett állam­csíny mégiscsak sikeres volt. Nagy Iván Zsolt Jugoszláviában maradhat az EBESZ-megbízott Kevesli a Nyugat Milosevics „engedményeit” Belgrád felfüggesztette a William Walker EBESZ-főmegbí­zott kiutasításáról szóló döntést, s engedélyezte a hágai nemzetközi törvényszék koszovói vizsgálódását is. A Nyugat azonban ennyivel nem elégszik meg, s a NATO továbbra is fenntartja a katonai fenyegetést. ÚJVIDÉK - Milosevics egy kicsit engedett a nemzetközi nyomás­nak. A szövetségi kormány fel­függesztette a William Walker EBESZ-főmegbízott kiutasítására vonatkozó döntés végrehajtását, s feltehetőleg engedélyezni fogják a hágai törvényszék szakértőinek koszovói vizsgálódását is. A finn törvényszéki orvos szakértők szá­mára úgyszintén lehetővé válik, hogy megvizsgálják a 45 racaki áldozat holttestét. Vollebak nor­vég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke eszközölte ki a jugo­szláv elnöknél ezeket az enged­ményeket, ám nem kétséges, hogy ebben döntő szerepe volt a hatal­mak diplomatáinak, illetve a NA­­TO-fenyegetésnek. „Ez nem elegendő, Milose­­vicsnek többet kell tennie annál, hogy megengedi Walkernak a Koszovóban maradást” - nyilat­kozott James Rubin, a State De­partment szóvivője, s közölte, hogy Washington folytatja a kon­zultációkat szövetségeseivel a kö­vetkező lépések megtételéről. (Folytatás a 2. oldalon) Pintér Sándor a keleti határt védtelennek látja Olaj­bárók magánseregei fenyegetik a társadalmat Szokatlan nyíltsággal hívta fel a figyelmet az országot fenye­gető veszélyekre a belügyminiszter tegnap. Pintér Sándor az újságíró-szövetség székházában tényeket tárt föl a szervezett bűnözés kiterjedtségéről s a keleti határ védtelenségéről. Becslés szerint Magyarországon 240 szervezett bűnözői csoport működik, de ezekbe beletartoz­nak a családi „vállalkozásban” működő embercsempészek és a két-háromszáz főt fenntartó olaj­bárók is - vélekedett Pintér Sán­dor belügyminiszter a Magyar Újságírók Országos Szövetségé­nek (MÚOSZ) székházában tar­tott sajtóbeszélgetésen. Hozzátette, hogy a becslések­kel egyébként óvatosan kell bánni, hiszen a rendőrség, amint konkrét tudomást szerez egy csoportról, igyekszik felszámolni a tevékeny­ségét. Járható útnak azt tartja, hogy a szervezett bűnözői csopor­tokat holdudvaruktól és anyagi forrásaiktól kell megfosztani, hogy sikert érjen el a rendőrség. Ez a folyamat már el is kezdődött - ál­lította. Kérdésre válaszolva el­mondta, a fővárosban 20-25, ke­mény bűncselekményeket elköve­tő csoport tevékenykedik. Szükségesnek látja a belügy­miniszter a keleti határok meg­erősítését, ugyanis a sorállomány kivonása miatt nem elégséges a zöld határ védelme. Phare-támo­­gatással és EU-országok, többek között Ausztria tapasztalatainak a felhasználásával korszerű techni­kai eszközöket kívánnak felsze­relni. A Belügyminisztérium ez évben erre a célra négymilliárd forintot költ. (jámbor) Vidéken nagyobb, a fővárosban kisebb béremelés? Mérséklődik az aránytalanság az egészségügyben Feszültséget okozhat a kórházakban, hogy a februártól ígért tízszázalékos fizetésemelésre nem mindenütt lesz meg a fede­zet. A vesztesek azok az intézmények, amelyek korábban ma­gasabb bért fizethettek dolgozóiknak, így a fővárosi kórházak­ban, a klinikákon és a gyermekintézményekben számíthatnak erre. Hátrányba kerülhetnek az önálló járóbeteg-rendelők és a krónikus betegeket ellátó intézmények is. Jobban járnak vi­szont a kisebb vidéki kórházak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a kórházvezetők szá­mára tartott tájékoztatón Illyés Sa­rolta, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese elmondta, azért biztosítanak már a január 20-i utalásnál tíz százalék­kal magasabb összeget a kórhá­zaknak, mert ellenkező esetben „erősen csökkenhetne” az egész­ségügyi dolgozók nettó bére az alacsony jövedelműek számára növekvő közterhek miatt. A tíz százalék az országos át­lagszám, lesznek ennél jobban és rosszabbul járó intézmények. Ezt elsősorban a bérhelyzet szabja meg, ahol korábban többet fizet­tek, idén alacsonyabb értékre szá­míthatnak. Tavaly a bérkülönbsé­gektől függetlenül fix összegű tá­mogatásként megkapták a 16 szá­zalékos emelést a kórházak, idén a tíz százalékot a teljesítménydíja­zásba építik be, tehát ahol eddig többet fizettek, ott kisebb arányú emelésre lesz lehetőség. Például a gyermekkórházak csak öt száza­lék körüli összeggel kapnak töb­bet, mint tavaly. Emellett a króni­kus ellátások díjánál elszámolták magukat a minisztériumban - je­lentette ki a főosztályvezető-he­lyettes, és a hiba következtében öt százaléknál is kisebb mértékben emelkedik ez az összeg. (élő) Átadták a Márai Sándor-díjakat Tar Sándor és Lengyel Péter vette át pénteken Hámori József kulturális minisztertől a Márai Sán­­dor-díjat, amelyet első ízben 1996-ban osztottak ki a magyar kultúra napján. Az elismerés az elő­ző évben megjelent kimagasló értékű prózakötetért vagy magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adományozható. (A további kitüntetettekről a 18. oldalon) Kavran Zoltán felvétele Idén nem kérhetnek pénzt a települések? Kényszerpályán a környezetvédelem (Munkatársunktól) Elképzelhető, hogy idén nem pályázhatnak a te­lepülések környezetvédelmi cél­­támogatásra - értesült lapunk. Wohner Zsolttól, a Környezetvé­delmi Alap koordinációs főosztá­lyának vezetőjétől megtudtuk, mindössze nyolcszázmillió forint maradt erre az évre fejlesztésre, holott 28 milliárd forintot irány­zott elő a költségvetés. A fennma­radó 27 milliárd forint szétosztá­sáról ugyanis még a Horn-kabinet szakminisztere döntött, s jó előre „lekötötte” az idei, a 2000-es, sőt az ezredforduló utáni első év kör­nyezetvédelmi célú költségvetési támogatásának egy részét is. (Folytatás az 5. oldalon)

Next