Magyar Nemzet, 1999. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-22 / 93. szám

1999. április 22., csütörtök Élő lesz a holt Duna Haraszti biztos a jövőjében Dunaharaszti polgármestere, Lut­­tenberger Gusztáv fennen hirdeti lokálpatrióta mivoltát. Teheti is büszkén, hiszen ősapákig Duna­­harasztiban élt a famíliája. Egyik nagymamájának testvére bíró volt, éppen arról a székről ítélke­zett, amelyen most ő mint a tele­pülés első embere ül a műemlék jellegű községházán, amely egyébként a Földváry család kas­télya volt egykor. Családjáról szívesen beszél a polgármester. Dinasztiájának felmenői között virilisták vol­tak, vagyis olyan adófizető pol­gárok, akik nagy jövedelemmel bírtak és jelentős összeggel adóztak, így gyarapították a nagyközség vagyonát. Ezért köztiszteletnek örvendtek. Nyil­ván e családi múlt is közreját­szott abban, hogy Luttenberger Gusztáv 1990-ben független je­löltként, ámde valamennyi párt támogatásával, nyolc induló közül elnyerje a polgármesteri széket. A te­lepülés helyzetének jobbí­tó szándékától vezérelve villamosmérnöki hivatását is felhagyta, s immár a harmadik ciklusát tölti az önkormányzat élén.­­ Úgy hírlik, megválo­gatja a munkatársait, ke­mény, határozott egyéni­ség, és a magyar nyelv el­kötelezett őre. - Természetesnek tar­tom, hogy hivatásukat is­merő, felkészült munkatár­sak vegyenek körül. Meggyőződésem, hogy a polgármesteri hivatalból megalázott, megsértett és kioktatott állampolgár nem távozhat. Sokat kell tehát adniuk a kollégáknak a tárgyalási, ügyintézési stí­lusra. Nem engedem to­vább a helyesírási hibákkal tar­kított leveleket. Ha az illető há­romszor vét, negyedszer nincs alkalma korrigálni a hibát. Eny­­nyiben valóban nyelvőrködöm. - Mostanában mennyi a tele­pülés lakóinak a száma? - Az állandó lakosság tizen­hétezer fő, az ideiglenes létszám két-háromezer. A Duna közel­sége vonzza az üdülőket is, nya­ralóövezetek találhatók a Sport­szigeten, a Paradicsomszigeten, a MÁV-alsón túli területen. A nyaralóktól beszedett adót visz­­szaforgatjuk a költségvetésbe a település infrastruktúrájának fejlesztésére. - Miből élnek a dunaharasz­tiak? -Korábban sokan bejártak Csepelre, Budapestre dolgozni. Jó néhányan keresték a kenyerü­ket a Csepel Autóban, a PVG- ben. Egykor magam is a Kontak­téban dolgoztam. Azóta ezek a munkahelyek megszűntek. Sze­rencsére létrejött az ipartelep az M0-s szomszédságában. Megta­láltak bennünket a nagy cégek, idetelepült a többi között a Coca- Cola, a MAN, a Montesco Szere­lőipari és Vállalkozási Kft., a Schwarzmüller Járműgyártó és Kereskedelmi Kft. A környéken lakók így ismét munkalehetőség­hez jutottak. Szorgalmas népek lakták ezt a vidéket, többek közt hentes- és mintakészítő dinaszti­ák gyakorolták a mesterségüket. Az új cégek jól jártak velük, az emberek úgyszintén a lakáshoz közeli munkahellyel. A családok továbbra is termesztenek zöldsé­get és gyümölcsöt, tartanak apró­jószágot, sok háznál nevelnek sertést. Többen visszakapták a földjeiket, egyéni gazdálkodók­ként termelnek. Megterem itt a rozs, a kukorica, a burgonya, a szigeten pedig főként a búza. - Mi jellemzi a környék meg­közelíthetőségét? - Közlekedésünk egészen jó­nak mondható. A fővárossal ösz­­szeköt bennünket a HÉV és a MÁV. A Volán-busz bemegy a Nagyvárad térre, ahonnan a met­róval minden elérhető Budapes­ten. Bár ezt a járatot nem ártana sűríteni. Helyközi járataink min­denhová elérnek, egy Ventona Kft. nevű cég is sikerrel üze­meltet buszjáratot. Szerdán és szombaton a HÉV-től viszi az utasokat a piacra. Az iparterü­letre külön autóbuszjárat köz­lekedik. Igen erős a települést érintő autóforgalom. Hét vé­gén pedig megjönnek a „kapir­­gálók”, ahogy a környékbeliek a kiskerttulajdonosokat neve­zik. -Amint ön hivatalos párbe­szédünk előtt említette, Budapes­ten, a Madách Imre Gimnázium­ban érettségizett. Milyen tanulási lehetőségük van az ittenieknek? -Kezdjük időrendben. Van, és szerencsére ki is használják az egyetlen bölcsődét. Négy óvodá­ban helyezhetik el biztonságosan a szülők kisgyermekeiket. Mos­tanában gondolkodunk még egy óvoda építésén. Van gimnáziu­munk, amely egyben vízügyi szakközépiskola is. Az oktatási intézményt az önkormányzat mű­ködteti. Ha valakinek jobban megfelel, a fővárosban vagy más közeli gimnáziumban is taníttat­hatja a gyermekét. - A kultúrház azelőtt a tele­pülés egyik központja volt. Léte­­zik-e és működik-e a művelődési ház? -Lehet, hogy meglepő, de használják az emberek. Sőt új könyvtárunk van, amit sokan lá­togatnak. Mozink ugyan nincs, de nem is nagyon igénylik. Vi­deotéka természetesen van, bő készlettel várja a házi mozi ked­velőit. Szeretnénk létrehozni egy múzeumot innen nem mess­ze, amelyben helyet kapna a helytörténeti gyűjtemény, érde­kes emléktár. -Az itt élők számára nyilván fontos, hogy mi­lyen orvosi ellátásban ré­szesülnek.­­ Nincs ok a panaszra, hiszen nyolc családorvos, négy fogorvos, három gyermekgyógyász kezeli a rászorulókat. Jó felszerelt­­ségű rendelő fogadja a be­tegeket. Helyben van a kis labora­tórium a rutinvizs­gálatokhoz és a fizioterápi­­ás rendelő is. Rendszeresen járnak ki a különböző szak­területek orvosai. Három patikában vehetik meg a gyógyszert az emberek. Ez a három gyógyszertár sze­rencsésen elszórtan találha­tó a településen. A sziget­halmi szakrendelőhöz is tartozunk, a kórházi elhe­lyezés sem okoz gondot, a Csepeli Kórház, a Dél-pesti Kórház és a belklinika is fogadja a harasztiakat. - Van-e szolgáltatóház Du­­naharasztin? - Nincs, de szolgáltatók vannak. Kevés ugyan a cipész, de bőven akad pék, van tévé­szerelő és kulcsmásoló, nagyjá­ból minden megoldható hely­ben. Élelmiszert bőven lehet kapni, jól működő áruházunk van, épül a következő még bő­vebb választékkal. - Kimehetnek-e az itt lakók nyugodtan este az utcára? - Saját rendőrőrsünk van, az önkormányzat gépkocsit vásárolt a számára. Diszpécserszolgálatot tartunk fenn, és polgárőrség is működik a nagyközségben. Este nyugodtan kimehet sétálni a ha­raszti polgár, az átlagnál jobb a közbiztonság nálunk. - Milyen a település inf­rastruktúrája? - Engem erőszakosnak tartot­tak, amikor azon voltam, hogy legyen mindenkinek telefonja ná­lunk. Nagy harc volt, de megérte. Vezetékes víz mindenhol van, gáz úgyszintén. Saját szennyvíz­­tisztítót működtetünk. Jövőre tel­­jeskörűen megvalósul a csatorná­zás, azután már csak az útprog­ram következik. Jövőre városi rangra pályázunk, uszodát, sport­csarnokot szeretnénk építeni és több játszóteret. Fontos felada­tunknak tekintjük a holt Duna-ág élővé tételét. A környezetszépítés mellett, mi tagadás, a nosztalgia is vezérel, hiszen az én korosztá­lyom még csodálatos nyarakat töltött a folyó partján. - Uszodáról, sportcsarnokról beszélt. Milyen sportágak divato­sak e tájon? - NB I B-s sakkszakosztá­lyunk van, de a legkedveltebb a labdarúgás. A tenisz, a birkó­zás, a karate és az evezés divat nálunk, sőt az autórali is. Vala­mennyi szakosztályra büszkék vagyunk, és támogatjuk is őket. -Az agglomeráció kedvelt területe a zajos városból kitele­pülőknek. Ide még jöhetnek, van parcellázás? - A közművesítés után ter­vezzük a parcellázást. Családi házas övezet kialakítását támo­gatjuk, már ki is jelöltük az erre alkalmas területeket. Várhegyi Andrea Luttenberger Gusztáv: Pályázunk a vá­rosi rangra Történelmi visszapillantó Dunaharasztit először egy 1270-ből származó oklevél említi. Ek­kor Taksony határának bejárásakor szólnak a haraszti erdőről. A XV. században a helység és a nyulak szigeti apácák környező fal­vainak jobbágyai állandó harcban álltak egymással. A takso­­nyiak ellen fellépő harasztiak közül többen név szerint is ismere­tesek: Bartholomescu, Kardos, Gregorius Warga, Gregorius Ko­­wach, Thomas Thakach, akik a kor névadási szokásai szerint kézművesek lehettek. Az 1453-ban történt incidens során Farkas László emberei megverték a haraszti plébános két tanulóját is, te­hát ekkor már létezett a római katolikus egyház. A XVI. század­ban az itt lakók protestáns hitre tértek át. A község két műemlék jellegű épülettel rendelkezik. Az egyik kúriát Laffert Ferdinánd építette az 1710-es években a régi temp­lom helyén. A barokk stílusú kúriát a XX. században átépítették. A másik épület a községháza. A település rendezettségét nagymér­tékben elősegítette az 1906-ban megszervezett szépítőegyesület. A Nemzeti Casino 1925-ben kezdte meg a működését. A Haraszti Úszóegyletet 1929-ben szervezték meg. Századunk első felében három elemi és állami polgári leány- és fiúiskola, valamint egy tanonciskola működött a községben. Régiók Példaértékű összefogás a kistelepülések között Gázrészvényből művelődési háza­ panknak Nyeste István polgár­­mester. Az országszerte zajló közműfejlesztések itt is az ivó­víz-, a gáz- és a telefonnal való ellátottság kiépítésének szoká­sos forgatókönyve szerint zaj­lottak. Csakhogy az időzítésnek, a kistelepülési összefogásnak és némi szerencsének köszönhe­tően a taksonyiak folyamatosan újabb igényekkel állhatnak elő. Az évtized elején az alig 300 telefonvonallal rendelkező tele­pülésen két lépcsőben zajlott a fejlesztés, s ma már minden igénylő rövid határidőn belül vo­nalhoz juthat. Ennél is gyorsab­ban zajlott le Taksonyban a gáz­beruházás. A polgármester tájé­koztatása szerint ebben nagy szerepe volt a nyolcvanas évek­ben elkészített tervnek, 1993-ban kisebb módosításokkal, volta­képpen a régi elképzelés szerint épült ki a vezetékes gázrendszer. A hét település összefogásával Taksony alig négy hónap alatt gázfűtéshez jutott. A települések által létrehozott Kiskungáz Rt.­­ben a falunak 74 millió forintos vagyonrésze van. Nyeste István szerint ez alkotja a falu vagyoná­nak döntő többségét. A program sikerén felbuz­dulva 1995-től közös szenny­víztisztító építésébe is kezdtek a környékbeli önkormányzatok. A hat településhez (Taksony, Du­­navarsány, Délegyháza, Majos­­háza, Áporka és Szigetszent­­miklós) magyar állami céltámo­gatás és az Amerikai Egyesült Államok technológiai és anyagi segítsége társult. A víztisztító, amely Európában ritkaságszám­ba menő, környezetbarát, úgy­nevezett mély levegőztetésű rendszerű, már évek óta műkö­dik. A hozzá kapcsolódó csator­názási program pedig - a pol­gármester reményei szerint - még idén befejeződik. A volta­képpen mesterséges tavak segít­ségével, természetes úton tisztí­tott szennyvizet - mivel nagyon jó tápértékkel rendelkezik - a mezőgazdaság és az öntözés számára adják el, vagyis nem­csak a környezetvédelmi kérdés oldódott meg, a szennyvíz hasz­not is hajt. Ahogyan az infrastrukturális fejlettség szintje emelkedett Taksonyban, úgy növekedett a beruházók érdeklődése a telepü­lés iránt. Bár a falu nagysága korlátokat szab a cégek szá­mának.­­ Öt-hat nagy cég közül a polgármesteri hivatal a mélyépí­tési munkákra szakosodott Re­zonátor Kft.-t választotta - mondta el Nyeste István. Sze­rinte az idő bizonyította a vá­lasztás helyességét, hiszen a Re­zonátor a csatornázási program indulásakor a hiányzó anyagi forrás előteremtésében is segí­tett. Ha a csatornázás az idén befejeződik, az utak, a csapa­dékelvezetés és a falu művelő­dési házának felújítása, korsze­rűbbé tétele kerül feltehetőleg sorra. A polgármester kifejtette: egyrészt örömmel veszi tudo­másul, hogy a lakosság igényes és minél magasabb modernizá­ciós szint elérését kéri, várja a település vezetőitől, másrészt elkeseríti, hogy a fejlesztésre évente csak öt-hatmillió forint fordítható. Ennyiből pedig min­denre nyilvánvalóan nem futja. A művelődési ház és az épület­ben korábban működő, mára le­romlott állapotú mozi átépítése, többfunkciójú kulturális rendez­vények lebonyolítására alkal­mas helyiség kialakítása önma­gában is csaknem 40 millió fo­rintot igényelne. - Könnyen elképzelhető, hogy szeptemberben a taksonyi gázvagyon egy részétől meg­válunk az épület felújítása ér­dekében - mondta a polgár­­mester. (sz. m. i.) külön-külön - nyilatkozta la-Az első, 1281-ben keltezett ok­levél Terra Toxunként említi ugyan Taksonyt, sőt a helyi nagyszámú német ajkú lakosság ma is gyakran csak Taxként em­líti a falut, a település neve Tak­sony vezértől származik. E terü­let volt Árpád unokájának, Géza apjának, az egykori fejedelem­nek a feltételezett szálláshelye. Sőt a helybeliek úgy tartják, hogy Taksony sírja is errefelé, az 51-es út Baja felé vezető sza­kaszánál lehet. Az itt élő népes­ség szorgalmának köszönhető gyarapodás a XIII. századra azt eredményezte, hogy V. István király a hercegi földekből kisza­kítva a nyulak szigeti apácáknak ajándékozhatta a birtokot, tehát a terület ekkor már ajándékoz­ható értéket képviselt. Az is ma­radt az 1690-e­s évekig. A törté­nelem fura fintora, hogy bár a török hódítások idején az ország többi oszmán kézre került terü­letéhez hasonlóan Taksonyt is komoly adóterhek sújtották, pusztulása és elnéptelenedése mégis a törökellenes háborúk befejezésekor következett be. A faluról mint szervezett telepü­lésről később csak a XVIII. szá­zad elején, a Württemberg tarto­mányból hajón érkező és a mai bajorországi területekről idete­lepedő sváboknak, telepeseknek köszönhetően tehettek említést a krónikák. A ma alig több mint 5300 lelket számláló, svábok és ma­gyarok lakta község a Pest me­gyei kistelepülések mindennap­jait éli. Alacsony a regisztrált munkanélküliek száma, folya­matos az évtizedek óta szüksé­ges infrastrukturális fejlesztési terv megvalósítása.­­Az elmúlt években látvá­nyos fejlődést tudtunk elérni an­nak az egyszerű elvnek az alkal­mazásával, hogy sok kistelepü­lés többre megy együtt, mint Garancia Rekord Kft. TÜZELŐ-, ÉPÍTŐANYAG­KERESKEDELEM, BELFÖLDI FUVAROZÁS. CÍM: 2335 Taksony, Bugyi út 042/1 hrsz. T./F.: 06-24/377-170 e­s ** VILLKOBAK MÉRNÖKIRODA KFT. 2335 Taksony, Kossuth L. u. 16. Villamos- és irányítástechnikai tervezés, tanácsadás, kivitelezés, bonyolítás, villamos biztonságtechnikai szakértés,­­ elsősorban ipari létesítmények területén. Színes kiadványok, prospektusok fl/2 méretig 2335 Taksony, Botond u. 6. Tel.: 24/487-487­­Fax: 24/478-149 Az ALBI-SZOLG BT. vasboltja a következő áruválasztékkal várja régi és új vásárlóit: nemesíthető hatszög acélok és koracélok húzott kivitelben, szögvasak, zárt szelvé­nyek, horgany-, alumínium- és fekete le­mezek, betonacélok, síkhálók, víz-, gáz-, fűtés- és horganyzott csövek, valamint ehhez tartozó fittingek bő választéka. BESZERZÉS KÍVÁNSÁG SZERINT Cím: 2335 Taksony, Varsányi út 2. Telefon/fax: 06-24/377-098 Mobil: 06-30/986-3588 Magyar Nemzet 15 Taksony, FS út 58. IFA, BARKAS, Tel.: 06-24/377-358 ZUK, AVIA, Nyitva: H-CS.: 8-16 MTZ, UAZ, P.: 8-15 SKODA Budapest (Csepel), Rákóczi F. út 277- Telefon: 06-1-276-8833/153 m. Nyitva: munkanapokon: 8-16. Alsónémedi, Szabadság tér 7. Telefon: 06-20/965-1660. Nyitva: H-R: 8-17. Vecsés, Iskola u. 24- Telefon: 06-29/356-647. Nyitva: H-P.: 8-17. BÁDOGOS BOLT Akciók, kedvezmények, bevezető árak! RHEINZINK, LINDAB, vörösréz, horgany, horganyzott acél ereszcsatorna-rendszerek, szalag- és táblalemezek, falszegélyek, csúcsdíszek, egyedi bádogosdíszek, STUBAI kéziszerszámok, szegek, szegecsek, csavarok és egyéb bádogos­ segédanyagok. ENGEDMÉNYEK: 100 000 Ft feletti vásárlástól -2% 300 000 Ft feletti vásárlástól -3% 500 000 Ft feletti vásárlástól -4% Törzsvásárlóknak összeghatártól függetlenül -5% 2 000 000 Ft feletti megrendelés esetén projektár! Nyitva tartás: H-P.: 7.30-16.30, Sz.: 7.30-13.00 Eurometall „3000" Kft. 2335 Taksony, Fő út 111. Tel.: 06-30/977-1225, 06-24/377-005 Fax: 06-24/478-343 A dunavarsányi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet MEGVÉTELRE KÍNÁLJA • Dunavarsány községben lévő 1000 férőhelyes tehenészeti telepét, megosztva is, több célú hasznosításra. • Dunavarsányban lévő Takarmánykeverő Üzemét. • Majosháza község majorjában lévő ipari és mezőgazdasági ingatlanokat és a szérűskertet. Érdeklődni lehet: 06-24/484-127-es telefonszámon.

Next