Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-10 / 133. szám
1999. június 10., csütörtök Újabb bértárgyalást sürget a szakszervezet Törvényesen sztrájkoltak januárban a vasutasok Jogszerű volt a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) 1999. január 4. és 8. között megtartott munkabeszüntetése - állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a szakszervezet felülvizsgálati kérelmének tegnapi elbírálásakor. A testület egyúttal megváltoztatta az ügyet első fokon tárgyaló Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzését, és hatályon kívül helyezte a másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság végzését. A VDSZSZ felülvizsgálati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a MÁV és a másik két reprezentatív szakszervezet között január 4-én megkötött bérmegállapodás a VDSZSZ aláírása nélkül nem tekinthető kollektív szerződés erejű megállapodásnak. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a végzésből kitűnik, hogy érvényes kollektív szerződés van hatályban a MÁV-nál, ám érvénytelen a két másik reprezentatív szakszervezettel megkötött bérmegállapodás, ezért mihamarabbi bértárgyalásokat sürgetnek. Véleménye szerint változtatni kell azon, hogy egyes vasutasok 18 százalékos béremelést kaptak idén, míg mások csupán 13 százalékost. Szerinte a béremelések forrása lehetne, ha az állam kifizetné a MÁV-val szembeni tartozását. A kívánt béremelés pontos mértékéről a VDSZSZ vezetőtestületei heteken belül döntenek. Gaskó hozzáfűzte: ha e hónap végéig nem jön létre bérmegállapodás a MÁV vezetőségével, akkor nem zárható ki az újabb munkabeszüntetés. A MÁV Rt. sajtótájékoztatóján Szentmiklósi Péter jogi képviselő jelezte: írásban még nem kapták kézhez a Legfelsőbb Bíróság végzésének részletes indoklását. Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bírósági döntés bizonytalan helyzetet teremtett, hiszen nem lehet tudni, hogy van-e érvényben lévő kollektív szerződés a MÁV-nál; a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette-e, hogy a VDSZSZ is aláírta a kollektív szerződést, nem lehet tudni, jogosan fizette-e ki a MÁV az idei béremeléseket. Hangsúlyozta: a bírósági döntés értelmében ezentúl csak valamennyi szakszervezettel, illetve az összes reprezentatív szakszervezettel együtt tárgyalhat a MÁV vezetősége, tehát a VDSZSZ-szel bérügyben külön nem folytathatnak megbeszélést. Leszögezte: nem tudnak újabb bérajánlatot tenni, az átlagosan 16 százalékos béremelés eredményeképpen 4,8 százalékkal emelkedett a vasutasok bére az idén. A megkötött kollektív szerződést, tehát a mindhárom reprezentatív szakszervezet által aláírt összességében 19 megállapodást továbbra is kötelezőnek tartja magára nézve a MÁV vezetősége. Hozzáfűzte: a négynapos sztrájk több mint ötszázmillió forintos kárt okozott a MÁV-nak. (v. gy.) Hazai tudósítások Egyre kockázatosabb a szervezett alvilág elleni harc Maffiagyanús módszerek a bűnözésben Magyarország várhatóan 2000 januárjától tagja lesz az Europolnak, azaz a kontinens egyik legfontosabb bűnüldözési szervezetének - mondta Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerdán a Kriminálexpo elnevezésű fórumon. A szervezett bűnözés elleni küzdelemben a rendőröknek is egyre erőszakosabbaknak kell lenniük. Egyes magas rangú rendőri vezetők szerint Magyarországon mára kialakultak a jellegzetes maffia típusú bűnözés alapjai. A szervezett alvilág főnökei „katonákkal, végrehajtókkal” rendelkeznek, parancsaikat pedig hatnyolc áttételen keresztül hajtatják végre. Ők állnak a leszámolásos jellegű bűncselekmények hátterében, amelynek célja általában a bandák közötti piacok újrafelosztása, illetve az intellektuális és az alacsony szintű bűnözői körök közötti összetűzés kiváltása. A magyarországi szervezett bűnözés nagy értékű gépkocsik lopására, betöréses lopásokra, a Szlovákiából származó fegyverek kereskedelmére szakosodott, uralják a prostitúciót és a kábítószerpiacot is. Az alvilági vezérek mindent megtesznek azért, hogy hálózatot építsenek ki például a politikai, gazdasági élet felső szféráiban, és ezért hajlandók több százezer forintot is kifizetni egy-egy jelentősebb társadalmi eseményre szóló meghívóért. A rendezvényen befolyásra próbálnak szert tenni. A honi alvilág elleni harcot Magyarországon az Országos Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság speciálisan kiképzett, kifejezetten a szervezett bűnözés elleni harcra felkészített elitegységei vívják. „Csakis megfelelő kollégákkal, alapos szellemi és fizikai felkészüléssel lehet eredményt elérni” - mondta Pál József alezredes, a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője. „A lényeg: nem kell tőlük megijedni. Ők is emberek, hibázhatnak, tévedhetnek, elszámolhatják magukat. Ha tudunk az ő fejükkel gondolkodni, akkor lépéseik is kiszámíthatóak, tehát lehetőségünk nyílik a megelőzésre is, nemcsak a bűnüldözésre.” A negyvenegy éves alezredes mögött húszéves rendőri pályafutás áll már. Évekig volt az egyik bűnözési szempontból legfertőzöttebb kerület, a Józsefváros bűnügyi főnöke, majd tavaly a BRFK gépjárműfelderítő alosztályának parancsnokává nevezte ki Budapest rendőrfőkapitánya. Ez idő alatt húsz százalékkal nőtt az eredményes felderítések száma. „Rengeteg munka van egyegy akcióban, több is, mint amennyit megér, de nem kockáztathatunk” - mondta az alezredes. „Egy, a taxisokat rettegésben tartó, veszélyes bűnöző elfogására úgy készültünk fel, hogy a végén akaratlanul is rekordot döntöttünk az elfogási idővel. Mindössze öt másodpercet engedélyeztünk magunknak arra, hogy a Népstadion metrómegálló melletti taxidrosztnál parkoló kocsijából a hatalmas embert kivegyük, és földre fektetve megbilincseljük. Gyakran magamra vállalom az ajtó berúgását és a lakásba való elsőkénti behatolást” - mondta Pál József. „Bár nem biztos, hogy ez lenne az első számú feladatom, de egyszerűen nem tudok akció nélkül élni” - vallja a bűnüldöző. (hernádi) Tegnap Tarpánál megkezdődött az árvízvédelmi program megvalósítása Erősítik a felső-tiszai gátrendszert Tegnap Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Tisza folyó jobb parti töltésének Tarpa-Badaló határszelvényében ünnepélyes, jelképes kapavágással útjára indította a felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztési program kivitelezési munkáit. Százötvenhárom évvel azután, hogy Vásárhelyi Pál tervei alapján Tiszadobnál megkezdődött a világban is számon tartott, monumentális Tisza-szabályozás, hazánk második legnagyobb folyója még mindig erősen fenyegeti a közelében élőket. A Kárpátok előhegyei ködlenek fel a Tarpa térségében lévő ukrán-magyar országhatárnál. Itt 2,4 kilométer hosszúságú szakaszon gyorsítottan fejlesztik a töltést. A közbeszerzési pályázatot nyert Tarpa Konzorcium munkagépei már május 17-től töltik, tömörítik a terepet. Ez az egyik legkritikusabb rész: a szükségesnél legalább egy méterrel keskenyebb, alacsonyabb és elég gyenge a töltés. Amikor a most szelíd Tisza alig nyolc hónapja a gát magasságát meghaladó áradást hozott, naponta vagy 1200 ember rakta öt sorban a homokzsákokat a gátkoronára. Ez a nyúlgát tartotta a folyót a mederben. Aztán a töltés oldala százötven méter hosszúságban megcsúszott - „suvadt” a 32 ezer homokzsákból akkor lerakott bordás megtámasztás még mindig védi. Találtak egy kilencágú rókalyukat is alig egy méterre a gát rézsűjétől. Ha itt kiszakadt volna a töltés, egy rókacsalád miatt az egész Bereget és Kárpátalját elönti az áradás... Szinte a gát tövében ülnek a kárpátaljai Badaló csinos házacskái. A kétezer lakosú községet kerítő, 1959-ben készült töltés magasabb a tarpai szakaszénál, így megmenekült Mezővári tragédiájától. A határsávnál, ahol tavaly novemberben csak Ukrajna felől lehetett védekezni, Tompa Zoltán badalói lakos forgatja a lekaszált füvet, mögötte szénával megrakott traktor pöfög hazafelé. A hetvenéves, ősz hajú ember a többi badalóival együtt tud a gátfejlesztésről. - Nagyon jól teszik - tolja hátra a kalapját. - Minálunk nem szivárgott a gát, de féltünk, hisz’ a koronától alig volt fél méter híja! Idejöttünk mi is segíteni, a badalóiak meg a többi község, Csorna, Gecse, Macsola, Hunyadi... mindmind mozgósítva voltak. Hogyne jöttünk volna, mert ha itt, a suvadásnál átszakad a gát, akkor mi is bőségesen kapunk belőle, különben is természetesnek tartottuk, hogy segíteni kell. Éjjel-nappal volt itt tőlünk több száz ember. Átéltem én az 1947. évi árvizet is, azóta minden évben évente legalább egyet, de ilyet sohasem! A gáton bukdácsolva 26 holt medret számolunk össze, amelyek keresztezik a mintegy száz-százötven éve készült töltést. Fenségesen szépek, ám a nagy vízáteresztő képességük miatt mind rendkívül veszélyesek. A népszerű szabad strandjáról híres Tivadarba tartunk, ahol 1947 szilveszterén átszakadt a gát. A tragédia helyét egy 1987-ben állított emlékmű jelzi. Tavaly pár méterre mellette tört ki egy veszélyes buzgár, amelyet most is homokzsákok kerítenek körbe. Gönczi Lajostól, a 237 lakosú Tivadar megbízott falugondnokától azt tudakoljuk, hogy milyen érzés szinte állandó fenyegetettségben élni. Mi megszoktuk, hogy a Tisza itt van mellettünk. De van bennünk egy kicsi félsz, hogy egyszer valami nagy baj történik. Reméljük, nem lesz nagyobb a tavalyinál. November 6-án este tetőzött itt a Tisza 964 centiméterrel, ami egy méterrel haladta meg az 1970-ben észlelt legmagasabb vízszintet, és két nap múlva kezdett lassan apadni. Kint volt a gáton öreg fiatal egyaránt, védekeztünk az áradás, a buzgár, a szivárgások ellen. Másfél hét múlva érezhettük magunkat biztonságban. Örülünk a gátfejlesztésnek, igaz, nem lehet egyszerre mindet megcsinálni. Tarpa után mi következünk, a buzgár mellett százötven méteres sávban szivárgót vagy résfalat fognak építeni. Aztán a tivadari gátőrház mellett lesz vagy egy kilométeres fejlesztés még az első lépcsőben. Bízunk benne, hogy utána nyugodtabban fogunk élni. Azért is fontosnak tartjuk a fejlesztést, mert a turizmusból élünk, és az árvíz elrettenti innen az üdülőket. Sajnos az utóbbi három évben nagyon megcsappant a forgalmunk. A csaknem 1200 lelkes Gulácson hatodik éve gátőr Simon Sándor. A fiatalember nyolc kilométeres gátőrjárása a Tisza jobb parti töltésén a Gulács-Jánd közötti határtól a tivadari határ közepéig tart. — A község lakossága hogyan fogadta a fejlesztés hírét? - Nagy örömmel, de azt szeretnék, ha az egész töltést fejlesztenék, mert ekkora csúnya árvízre, mint a tavalyi volt, az idősek se emlékeztek. Sokan pánikba estek, amikor meglátták a nagy vizet, a vízszint ugyanis mintegy egy méterrel meghaladta az eddig mért legmagasabbat. A faluhoz tartozó tivadari határban egy kilométeren nagyon rossz a gát, a talpa szivárgott is. Erősen meg kellett támasztani a töltést, mert veszélyes helyzet alakult ki... Azóta a töltéskoronáról már leszedtük a homokzsákokat, de a bordás megtámasztás a fejlesztés megkezdéséig biztonsági szempontokból ott marad. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 118 települést és közel 200 ezer embert veszélyeztetnek a zömében Ukrajnából, illetve Romániából lezúduló, az időjárás-változás és a Kárpátok erdeinek meggyérítése miatt egyre hevesebb, nagyobb vízhozamú áradások. Ezt a kétezer négyzetkilométeres, az árvizek szintje alatt fekvő területet 544,13 kilométer árvízvédelmi fővédvonal védi, amelynek ez idáig csak az 52,33 százalékát építették ki az előírt méretekre. Az 1998 novemberi rendkívüli árvíz egyértelműen bebizonyította, hogy a Tisza és mellékfolyói, a Szamos, a Túr, a Kraszna és a Batár védműveinek megfelelő kiépítése nem tűr halasztást. A kormány épp emiatt az idei évre 1,2 milliárd forintot biztosított a Felső- Tisza-vidék, 800 millió forintot a Bodrogköz árvédelmi rendszerének fejlesztésére. A Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak ez évben 2,05 milliárd forint áll rendelkezésére a legveszélyeztetettebb részek kiépítésére. Tóth M. Ildikó Katona Kálmán miniszter kapavágásával megkezdődött a Felső-Tisza gátrendszerének átépítése MTI-FOTÓ Majjv Nemzet 5 Az idén százmillió jut a megelőzésre Drogellenes stratégia formálódik Hazánkban százezerre tehető a kábítószer-kérdésben érintettek száma; a legutóbbi adatok szerint minden harmadik középiskolás korú fiatal kipróbált már valamilyen szert, az elmúlt években két és félszeresére nőtt azon tizenhat évesek száma, akik már valamilyen drogélménnyel rendelkeznek - mondta Deutsch Tamás. Az ifjúsági és sportminiszter tegnap azon a konferencián beszélt erről, amelyen részt vett Pino Arlacchi, az ENSZ főtitkárhelyettese, a nemzetközi szervezet kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatalának vezetője. Pino Arlacchi szerint hazánk városai különösen veszélyeztetettek, mert az Európai Unióhoz való közelségük vonzóvá teszi őket a kábítószert Ázsiából, Latin Amerikából szállító bűnszervezetek számára. Kijelentette: az ENSZ célja, hogy a kábítószereket forráshelyükön állítsa meg, akadályozza a drog terjesztését és szállítását, valamint támogatást nyújtson az oktatási-megelőzési programokra. A főtitkárhelyettes elismerően szólt hazánk kábítószer-ellenes törekvéseiről, és bátorítandónak nevezte a büntető törvénykönyvnek a kábítószer terjesztésének szigorítását célzó módosítását. A konferencián elhangzott: az egészségfejlesztő kutatóintézet létrehozása is a kábítószer okozta károk csökkentését szolgálja, illetve a kormány sportolókat, művészeket kíván megnyerni, tekintélyükkel, befolyásukkal nyújtsanak jó példát a fogékony nemzedékek számára. Bejelentették továbbá: a minisztérium tanácsadó testületének közreműködésével hamarosan elkészül az első kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, s a tárca idén százmillió forinttal támogatja amegelőzésben tevékenykedő szervezetek munkáját. (sz. sz.) Klinikasztrájk előkészületben Teljes mértékig egyetértek a nővérekkel és a szakdolgozókkal, ha nem kapták meg a nekik járó béremelést, akkor tiltakozásuk jogos - jelentette ki Gógl Árpád egészségügyi miniszter tegnap annak kapcsán, hogy az egyetem szakszervezete a rektorhoz intézett levelében július elsejére kétórás figyelmeztető sztrájkot helyezett kilátásba, mert idén egyetlen fillér béremelést sem kaptak dolgozóik. Tulassay Tivadar, az egyetem rektorhelyettese a Magyar Nemzetnek elmondta, a SOTE tavaly év végén másfél milliárd forint „likviditási zavarral” küzdött. A hiány miatt kincstári biztos felügyeli a gazdálkodásukat, és az egyetem jelenlegi anyagi helyzetében nem tudták vállalni a béremelést. A vezetés javaslata szerint kizárólag a nővérek, az asszisztensek és a fizikai dolgozók kapnának öszszességében nyolcszázalékos emelést. Ennél többet csak akkor fizethetnek, ha az egyetemi tanács a kincstári biztos hozzájárulásával 50-60 millió forint felhasználására felhatalmazást ad. Ez már ma megtörténhet, ám ebben az esetben sem éri el a béremelés a 13 százalékot. A rektorhelyettes az igényt és a célt helyesnek tartja, formai hibát pedig nem kívánnak keresni a levélben. Az egyetem vezetése folytatni szeretné a tárgyalásokat, mindenképpen szeretnék elkerülni a sztrájkot, de csak „minimális elmozdulásra” látnak esélyt. Az egészségügyi miniszter megvizsgáltatja, hogyan történhetett ez meg, és a megoldásra javaslatot dolgoznak ki, mert nem szeretnék a munkabékét megbontani az egészségügyben.