Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

­ Új államfőt választ ma a rigai parlament Lett vágta az uniós tagságért Harmadik alkalommal választanak ma államfőt a független Lettországban. A második időszakát befejező Guntis Ulmanis az alkotmány értelmében már nem jelöltetheti magát újra, ezért mindenképpen új elnöke lesz az utóbbi időben roham­léptekkel fejlődő balti köztársaságnak. A választás alkalmá­ból Aigars Freimanisszal, a Latvian Facts Piac- és Közvéle­mény-kutató Intézet igazgatójával beszélgetett munkatársunk. Imponáló, az eddig a balti térség éllovasának tartott észthez ha­sonló eredményeket produkált az elmúlt években a lett gazdaság, a GDP a tavalyi év első felében 6,4 százalékkal nőtt, az infláció három százalék körül alakult, s a legalacsonyabb volt az egész tér­ségben. Ezek alapján az Európai Parlament javasolta, hogy vonják be Lettországot az EU-csatlako­­zási tárgyalásokba. Erre az év végén sor is kerülhet. „A függet­lenné válástól az uniós tagságig vezető út felén már valamivel túl vagyunk” - húzza alá Freiman is. Lezajlott, talán kicsit gyorsan is a privatizáció, a cégek 95 száza­léka magánkézben van, s e téren különösen a svéd, dán és német figyelem érdemel említést. Adottnak mondhatók a csatlako­zás törvényi feltételei is. Az áruk többsége azonban nem verseny­­képes még a nyugati piacon. A gazdaság 1995-ben érte el a mélypontját, amikor a termelés a rendszerváltás előtti 40 százalé­kára esett vissza. Ekkor súlyos bankválság is sújtotta az orszá­got. Negyedik éve azonban már stabil, hét százalék körüli a nö­vekedés, amelyet kissé mérsékelt tavaly az orosz válság. A bevéte­lek 17 százalékát a tranzit adja, míg a másik húzóágazat az ener­getikai szektor. Komoly nehéz­séget okoz viszont, hogy magas, 16 százalékos a mezőgazdaság­ban dolgozók aránya. „Az alapvető külpolitikai célhoz, az euroatlanti integráció­hoz azonban nem egyértelmű a társadalom hozzáállása” - fi­gyelmeztet a kutató. Az unióról szóló szavazáson ugyan ma még kis többséggel az igen győzne, de egyre nő a szkeptikusok szá­ma. Az okok között elsősorban a reformokhoz fűzött túlzott illú­ziókat említi az igazgató, de sa­játos vonásként aláhúzza, hogy a hagyományokkal is magyarázha­tóan a lett Európa legelöregedet­­tebb társadalma. A gazdag réteg rendkívül szűk, öt-hét százalé­kos. A társadalom többsége azonban veszetesnek érzi magát, az átlagkereset 100 lat, amely körülbelül 170 dollárnak felel meg. A munkanélküliség hivata­losan nyolcszázalékos, de inkább 10-13 között van. Tipikusan ke­let-európai tehát a kép. Többé-kevésbé rendezettnek nevezi a sokszor akuttá váló ál­lampolgársági kérdést is az inté­zetigazgató. Hozzáteszi azonban, hogy a problémát igazából csak a következő generációk oldhatják majd meg. Elég ugyanis csak egy pillantást vetni az arányokra: a két és fél milliós köztársaság 55,3 százaléka lett, s mintegy 40 az oroszajkú. „A függetlenné válás óta hi­vatalban lévő kormányok refor­mok melletti eltökéltsége - kö­szönhetően a kiterjedt jogosítvá­nyokkal rendelkező államfő mér­séklő hatásának is - alapjában nem volt megkérdőjelezhető, bár túl gyakori volt a kabinetek vál­tása” - értékel Freiman is. A ta­valy ősszel leköszönt csapat hi­bájául rója fel ugyanakkor, hogy a kiegyensúlyozott politizálás helyett „rávágta az ajtót” Orosz­országra, amelyet geopolitikai helyzete s gazdasági érdekei miatt­­ a válságig az export hu­szonegy százaléka a keleti pia­cokra irányult - nem tehet meg az ország. Az eredmény ismert, az orosz gazdasági embargó. Vé­leménye szerint a mostani, Vilis Kristopans vezette mérsékelt jobbközép kisebbségi kormány balközép elődjénél következete­sebben reformpárti, amely jó esélyt adhat az uniós tárgyalások felgyorsítására is. „Visszaüthet viszont, s a sértődöttség az euro­­szkeptikusok malmára hajthatja a vizet, ha az Európai Unió a lát­ványos eredmények, a nyilván­való igyekezet ellenére is halo­gatja a meghívást” - figyelmez­tet a lett kutató. Stier Gábor 2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI SZEMLE MÁR A MILOSEVICS UTÁNI IDŐKRE, illetve a jugoszláv el­nök félreállítására készül a Nyugat, bár Belgrádban egyelőre sem­mi jele annak, hogy az államfő hatalmát veszély fenyegetné. A The Guardian értesülése szerint az Egyesült Államok, Nagy-Bri­­tannia és más nyugat-európai országok szoros kapcsolatokat tarta­nak fenn a szerb ellenzéki vezetőkkel, és sürgették őket, folytassák harcukat. A napokban egy montenegrói titkos találkozón tudtukra adták, hogy minden lehetséges segítséget megkapnak, de az ő fel­adatuk, hogy megszabaduljanak a rezsimtől. Az Egyesült Államok egyebek között azt tervezi, hogy tévéállomást hoz létre Monteneg­róban, amely Szerbia területére is sugározna. A LEGSÜRGETŐBB FELADAT viszont most a koszovói kivo­nulás, amely során már kiderült, hogy a szélsőséges szerbek után a hasonló albánokkal, az UCK-val is meg kell küzdenie a NATO- nak. Ez talán az előzőnél nehezebb lesz, hiszen végül is az albánok érdekében történt az egész bombázás. A jugoszláv erők viszonyla­gos sértetlenségéről is tanúskodik ugyanakkor a koszovói kivonu­lás. A szerb erők puszta létszáma, fegyvereik tömege és sértetlen­sége jelzi, milyen messze volt a NATO attól, hogy a légicsapások­kal megsemmisítse a tartományban felvonultatott jugoszláv hadse­reget, állapítják meg a brit lapok tudósítói. ÉSZAK-KOREA FELTŰNÉSI VISZKETEGSÉGÉRŐL írnak a keddi sárga-tengeri provokáció kapcsán a szöuli lapok, mondván, Phenjan magára akarta vonni a világ figyelmét és jelezni kívánta, hogy az Egyesült Államoknak változatlanul kitüntetett figyelmet kell fordítania rá. A politikai szándék a közelgő tárgyalások előtt az volt, hogy Phenjan a provokáció révén diplomáciai előnyt szerez­zen, a feszültségkeltéssel előnyös helyzetbe kerüljön a szöuli vezetőkkel folytatandó megbeszélésen. A Dong-A Ilbo viszont le­szögezi, a KNDK-nak fel kell ismernie, hogy a „katonai kalandor­­ság, bármilyen rejtett szándékból is kövessék el, önmegsemmisülést von magával”. A lap időszerűnek tartja, hogy Kim De Dzsung államfő változtasson a kapcsolatépítésen alapuló „mosolydiplomá­cián”. A Csoszon Ilbo ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy „Észak - Korea minél keményebbnek akar mutatkozni, annál nevetségesebbé válik”. A phenjani Nodong Színműn a történtekről nem tett emlí­tést, viszont leszögezte, hogy hadseregnek elsőbbséget kell kapnia, ha Észak-Korea győzelemre akarja vinni a szocializmus ügyét. A katonai hatalom erősítése révén a KNDK gyorsan talpra állítja gaz­daságát, és virágzásnak indul, „leszámol az ellenségnek a válságról, összeomlásról szóló érveivel”, hangsúlyozta a cikk. (S. G.) EU-nagykövetek az integrációs bizottságban Felgyorsulhat a csatlakozás? Magyarország európai uniós át­világítása júliusban befejeződik, és legkésőbb novemberig ha­zánk minden tárgyalási állás­pontot be fog nyújtani Brüsszel­nek. Az utóbbi hónapok legje­lentősebb erőfeszítése az, hogy az Agenda 2000-ben már szám­szerűleg is megjelenik a magyar csatlakozás - mondta szerdán Szájer József, miután az Or­szággyűlés európai integrációs ügyek bizottsága találkozott az EU-tagállamok Budapesten akkreditált nagyköveteivel. A találkozón, amely immár rendszeresnek tekinthető, arra a kérdésre, hogy a koszovói hábo­rú mennyiben hátráltatja hazánk integrációját, Hanno Brudbruc­­ker német nagykövet aláhúzta, a válság következményei elsősor­ban politikaiak és nem pénz­ügyiek, tehát nem akadályozzák Magyarország csatlakozását. Fi­gyelembe fogják venni azt is, hogy hazánk új NATO-tagként milyen jelentős szerepet vállal a jugoszláv háborúban. Koszovó esete megmutatta, hogy térsé­günk integrációját gyorsítani kell. Michael Lake, az Európai Bizottság budapesti delegációjá­nak vezetője az újjáépítés költ­ségeit négymilliárd euróra be­csülte, melyet pályázatok és se­gélyek formájában osztanak szét. A pályázatokra várják az olyan magyar vállalkozókat is, akik meg tudnak felelni az uniós pénzügyi előírásoknak. Koszovóban nincs kormány, a NATO igazgatja a tartományt, így először a helyi közigazgatást kell létrehozni - hangsúlyozta Lake. Az újjáépítés Közép-Eu­­rópában gazdasági pezsgést eredményezhet. Az unió kölni döntése nyomán hamarosan megnyitja egyelőre Szkopjéban, később Pristinában az újjáépítést szervező hivatalát. (p. á.) Nemzetközi élet Árpád-házi királylány - népeink oltalmazója A pápa szentté avatta Boldog Kingát (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági elnök kíséretében utazott a szertartásra Eckstein Kovács Péter, Románia kisebb­ségügyi minisztere, valamint Grzegorz Lubczyk, Lengyelor­szág budapesti nagykövete. A magyar katolikus egyháztól jelen volt Paskai László bíboros, Se­regély István érsek és több ma­gyar püspök, köztük Tempfli Jó­zsef Erdélyből és Majnek Antal Kárpátaljáról. A zarándokok Koszovóból, Erdélyből, Horvát­országból, Szlovákiából, Lettor­szágból és Litvániából érkeztek a Krakkó közeli helyszínre, a környező államokat vezető poli­tikusaik képviselték, jelen volt például a szertartáson Szlovákia miniszterelnöke, Mikulás Dzu­­rinda, és a lengyel politikai élet számos vezető egyénisége. A szentté avatási szertartást José Sáraivá Martins, a szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa, valamint Edward Nowak érsek, a kongregáció tit­kára a szentatya elé járulva ké­relmezte. Ezt követően Edward Nowak felolvasta a hívőknek Boldog Kinga életrajzát, és a Lengyelországban június eleje óta tartózkodó, betegeskedő szentatya helyett felolvasta a szentbeszédet. A pápa - szavait idézve - magyarok, lengyelek nagy szentjének nevezte Kingát, a kórus pedig a mindenszentek litániáját énekelte. Miután II. Já­nos Pál ülve elmondta a szentté avatási formulát, az oltárnál el­helyezték Szent Kinga relikviáit, leleplezték Kinga nagyméretű arcképét, és a megtörtént szentté avatásról apostoli oklevél kiállí­tását kérték. A szentmise végén szokásához híven mindenkihez a saját nyelvén szólt néhány szót II. János Pál. Magyarország és Erdély zarándokainak azt aján­lotta, Kinga példája erősítse meg őket hitükben és segítse életük gyötrelmeinek elviselésében. Gelencén (Erdély) faragott szé­kely kapu mását vitte ezután ajándékba két népviseletbe öltö­zött legény a szentatyának. A fa­ragott kapu eredetije Szent Kin­ga egykori kolostorának bejára­tánál áll az erdélyi magyarság adományaként. A Magyar Nemzet olvasói­nak Eckstein Kovács Péter Ro­mániából érkezett kisebbségi miniszter elmondta, a romániai pápalátogatás után, amikor a szentatyának nem sikerült meg­látogatni híveit Erdélyben, kár­pótlást, megelégedést, örömöt jelent, hogy Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatták. Kinga példája a kisebbségi sorban élő erdélyi magyarságnak mindig is azt az áldozatvállalást és köte­lességtudatot jelentette, amelyet ők vártak és várnak el vezetőik­től. Annak a népnek, amelyik megmaradásáért küzd, különö­sen fontos, hogy olyan vezetői legyenek, mondotta a miniszter, akik összetartó erőt és mércét je­lentenek. Kinga példája máig ható üzenet, nem is csak ezért, hanem a nemzeti hovatartozást firtató kérdések tekintetében is. Ahogyan két hazát vállalt egy­szerre, Magyarországot és Len­gyelországot, azt a nyitottságot példázta, amely a magyarságra a történelmi kezdetektől fogva jellemző volt. A magyarok so­sem alkottak zárt közösséget, mindig nyitottak voltak más né­pek értékei iránt. A kelet-közép­­európai összetartozásnak is szimbóluma lehet Kingának egyazon erősségű kötődése szülő- és választott hazájához - mondta Eckstein Kovács Péter. Göncz Árpád köztársasági elnök pedig a szentté avatás summáza­­taként azt mondotta, olyan ün­nepként élte át e napot ,amelyen külön örömöt jelentett számára, hogy Kinga nevű lánya ült mel­lette a szertartáson­, amely a ha­gyományos lengyel-magyar ba­rátság további erősödését jelent­heti, és hogy e nagy múltú ro­­konszenvre bizton építkezhe­tünk a jövőben. (lőcsei) II. János Pál a szentmisén mti-fotó Kényszer diktálta átalakulás előtt Feloszlott a lengyel szociáldemokrata párt Egy ellenszavazat és két tartóz­kodás mellett szerdán feloszlat­ta önmagát a Lengyelország Szociáldemokráciája (SDRP) nevű párt. A volt kommunista párt jogutódjaként közel tíz éve létrehozott párt 1993-tól 1997- ig a hatalmon lévő baloldal meghatározó erejének számított Lengyelországban, írja az MTI. A váltást részben a kényszer diktálja: az új lengyel alkot­mány szerint a soron következő parlamenti választásokon már csak politikai pártok indulhat­nak, tehát a választási mozgal­mak ideje lejárt. Márpedig Len­gyelországban mind a bal-, mind pedig a jobboldalon eddig az ilyen tömörülések alkották a politika gerincét. A baloldali vezetők persze nem titkolják abbeli reményüket sem, hogy az SDRP feloszlatása és az SLD párttá alakítása nem csupán egy erősebb lengyel bal­oldalt eredményezhet, hanem a lépéssel végleg megszabadul­hatnak az egykori LEMP immár terhes örökségétől. 1999. június 17., csütörtök Az oktatási törvény a román parlament előtt Igen a megreformált csomagra BUKAREST - Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi biztosa a lehető legjobbkor ér­kezett a román fővárosba, hi­szen a képviselőház éppen ak­kor készült megvitatni és elfo­gadni a megreformált román ok­tatási törvény vonatkozó cikke­lyeit, miután a két ház eltérő döntéseit közös egyeztetés kö­vette, s ennek során a nemzeti­ségi oktatásra nézve a kedvező előírások kerültek be a hosszas viták és gáncsoskodások ellené­re. Kedden, bár az alsóháznak nem sikerült valamennyi módo­sított cikkelyt és szakaszt végig­vennie, az első komoly ellenke­zést kiváltó passzus - amely lehetővé tenné, hogy az egyete­meken kérésre létesíthetők a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató csoportok, szekciók, kol­légiumok és karok létresüljenek - 152-124 arányban elfogadták, később ugyancsak hosszas viták után (110 igen 90 nem ellené­ben) azt is megszavazták, hogy a multikulturális egyetemeken az oktatási rendszer az oktatott nyelveknek és kultúráknak megfelelően szerveződik. A hivatalos programját lebo­nyolító kisebbségügyi biztos, aki kedden munkareggelin tájé­kozódott Markó Bélánál, az RMDSZ elnökénél a román bel­politika s annak kisebbségi ma­gyar vonatkozásai felől, majd Ion Diaconescu alsóházi elnök­kel, a román kormánykoalíció legnagyobb pártjának vezető­jével, illetve Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisz­terrel tárgyalt, mindjárt ki is fe­jezte elégedettségét az egyezte­tett és elfogadott változatok iránt, s nyilvánosan is kifejezte reményét, hogy az egyeztetett szöveget mindkét ház jóváhagy­ja majd. Szerdán, még mielőtt az RMDSZ elnöksége és parla­menti frakciói vendégül látták volna Max van der Stoelt, aki Andrei Plesu külügyminiszter mellett Andrei Marga közokta­tási minisztert is felkereste, a képviselőházban megejtették a törvény végső szavazását, amely 171-110 arányban az egyeztetett, kisebbségi jogbőví­tő változat mellett döntött. Az RMDSZ bízik abban, hogy ha történetesen a kisebb­ségügyi főbiztos nem tartózkod­na Romániában, amikor a sze­nátus elé kerül az egyeztetett változat vitája, udvariasan kife­jezett ajánlása nem talál süket fülekre. Cseke Gábor Csáky Pál a szlovák nyelvhasználat tervezetéről Csak az átfogó rendezés fogadható el POZSONY­­ A Magyar Koalíció Pártja valamennyi parlamenti képviselője „nemmel” fog sza­vazni a parlamentben a kormány­­koalíció szlovák pártjai által ki­dolgozott kisebbségi nyelvhasz­nálati törvénytervezetre - jelen­tette ki szerdán Csáky Pál, a szlo­vák kormány alelnöke a párt saj­tóértekezletén. Csáky szerint a magyarok, de valamennyi szlo­vákiai kisebbség is az anyanyelv­használat átfogó rendezését várja a jogszabálytól, mert az életben lévő szlovák államnyelvről szóló törvény nemcsak a hivatalos kap­csolatokban korlátozza a kisebb­ségek nyelvének használatát, ha­nem az élet más területein is. Csáky rámutatott, a magyar kép­viselők által kidolgozott tervezet „európai módon rendezi a ki­sebbségek nyelvhasználatának a kérdését, ugyanakkor semmilyen formában nem korlátozza a szlo­vák nemzet jogait”. (n. s.)

Next