Magyar Nemzet, 1999. június (62. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-17 / 139. szám
Új államfőt választ ma a rigai parlament Lett vágta az uniós tagságért Harmadik alkalommal választanak ma államfőt a független Lettországban. A második időszakát befejező Guntis Ulmanis az alkotmány értelmében már nem jelöltetheti magát újra, ezért mindenképpen új elnöke lesz az utóbbi időben rohamléptekkel fejlődő balti köztársaságnak. A választás alkalmából Aigars Freimanisszal, a Latvian Facts Piac- és Közvélemény-kutató Intézet igazgatójával beszélgetett munkatársunk. Imponáló, az eddig a balti térség éllovasának tartott észthez hasonló eredményeket produkált az elmúlt években a lett gazdaság, a GDP a tavalyi év első felében 6,4 százalékkal nőtt, az infláció három százalék körül alakult, s a legalacsonyabb volt az egész térségben. Ezek alapján az Európai Parlament javasolta, hogy vonják be Lettországot az EU-csatlakozási tárgyalásokba. Erre az év végén sor is kerülhet. „A függetlenné válástól az uniós tagságig vezető út felén már valamivel túl vagyunk” - húzza alá Freiman is. Lezajlott, talán kicsit gyorsan is a privatizáció, a cégek 95 százaléka magánkézben van, s e téren különösen a svéd, dán és német figyelem érdemel említést. Adottnak mondhatók a csatlakozás törvényi feltételei is. Az áruk többsége azonban nem versenyképes még a nyugati piacon. A gazdaság 1995-ben érte el a mélypontját, amikor a termelés a rendszerváltás előtti 40 százalékára esett vissza. Ekkor súlyos bankválság is sújtotta az országot. Negyedik éve azonban már stabil, hét százalék körüli a növekedés, amelyet kissé mérsékelt tavaly az orosz válság. A bevételek 17 százalékát a tranzit adja, míg a másik húzóágazat az energetikai szektor. Komoly nehézséget okoz viszont, hogy magas, 16 százalékos a mezőgazdaságban dolgozók aránya. „Az alapvető külpolitikai célhoz, az euroatlanti integrációhoz azonban nem egyértelmű a társadalom hozzáállása” - figyelmeztet a kutató. Az unióról szóló szavazáson ugyan ma még kis többséggel az igen győzne, de egyre nő a szkeptikusok száma. Az okok között elsősorban a reformokhoz fűzött túlzott illúziókat említi az igazgató, de sajátos vonásként aláhúzza, hogy a hagyományokkal is magyarázhatóan a lett Európa legelöregedettebb társadalma. A gazdag réteg rendkívül szűk, öt-hét százalékos. A társadalom többsége azonban veszetesnek érzi magát, az átlagkereset 100 lat, amely körülbelül 170 dollárnak felel meg. A munkanélküliség hivatalosan nyolcszázalékos, de inkább 10-13 között van. Tipikusan kelet-európai tehát a kép. Többé-kevésbé rendezettnek nevezi a sokszor akuttá váló állampolgársági kérdést is az intézetigazgató. Hozzáteszi azonban, hogy a problémát igazából csak a következő generációk oldhatják majd meg. Elég ugyanis csak egy pillantást vetni az arányokra: a két és fél milliós köztársaság 55,3 százaléka lett, s mintegy 40 az oroszajkú. „A függetlenné válás óta hivatalban lévő kormányok reformok melletti eltökéltsége - köszönhetően a kiterjedt jogosítványokkal rendelkező államfő mérséklő hatásának is - alapjában nem volt megkérdőjelezhető, bár túl gyakori volt a kabinetek váltása” - értékel Freiman is. A tavaly ősszel leköszönt csapat hibájául rója fel ugyanakkor, hogy a kiegyensúlyozott politizálás helyett „rávágta az ajtót” Oroszországra, amelyet geopolitikai helyzete s gazdasági érdekei miatt a válságig az export huszonegy százaléka a keleti piacokra irányult - nem tehet meg az ország. Az eredmény ismert, az orosz gazdasági embargó. Véleménye szerint a mostani, Vilis Kristopans vezette mérsékelt jobbközép kisebbségi kormány balközép elődjénél következetesebben reformpárti, amely jó esélyt adhat az uniós tárgyalások felgyorsítására is. „Visszaüthet viszont, s a sértődöttség az euroszkeptikusok malmára hajthatja a vizet, ha az Európai Unió a látványos eredmények, a nyilvánvaló igyekezet ellenére is halogatja a meghívást” - figyelmeztet a lett kutató. Stier Gábor 2 Magyar Nemzet KÜLPOLITIKAI SZEMLE MÁR A MILOSEVICS UTÁNI IDŐKRE, illetve a jugoszláv elnök félreállítására készül a Nyugat, bár Belgrádban egyelőre semmi jele annak, hogy az államfő hatalmát veszély fenyegetné. A The Guardian értesülése szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más nyugat-európai országok szoros kapcsolatokat tartanak fenn a szerb ellenzéki vezetőkkel, és sürgették őket, folytassák harcukat. A napokban egy montenegrói titkos találkozón tudtukra adták, hogy minden lehetséges segítséget megkapnak, de az ő feladatuk, hogy megszabaduljanak a rezsimtől. Az Egyesült Államok egyebek között azt tervezi, hogy tévéállomást hoz létre Montenegróban, amely Szerbia területére is sugározna. A LEGSÜRGETŐBB FELADAT viszont most a koszovói kivonulás, amely során már kiderült, hogy a szélsőséges szerbek után a hasonló albánokkal, az UCK-val is meg kell küzdenie a NATO- nak. Ez talán az előzőnél nehezebb lesz, hiszen végül is az albánok érdekében történt az egész bombázás. A jugoszláv erők viszonylagos sértetlenségéről is tanúskodik ugyanakkor a koszovói kivonulás. A szerb erők puszta létszáma, fegyvereik tömege és sértetlensége jelzi, milyen messze volt a NATO attól, hogy a légicsapásokkal megsemmisítse a tartományban felvonultatott jugoszláv hadsereget, állapítják meg a brit lapok tudósítói. ÉSZAK-KOREA FELTŰNÉSI VISZKETEGSÉGÉRŐL írnak a keddi sárga-tengeri provokáció kapcsán a szöuli lapok, mondván, Phenjan magára akarta vonni a világ figyelmét és jelezni kívánta, hogy az Egyesült Államoknak változatlanul kitüntetett figyelmet kell fordítania rá. A politikai szándék a közelgő tárgyalások előtt az volt, hogy Phenjan a provokáció révén diplomáciai előnyt szerezzen, a feszültségkeltéssel előnyös helyzetbe kerüljön a szöuli vezetőkkel folytatandó megbeszélésen. A Dong-A Ilbo viszont leszögezi, a KNDK-nak fel kell ismernie, hogy a „katonai kalandorság, bármilyen rejtett szándékból is kövessék el, önmegsemmisülést von magával”. A lap időszerűnek tartja, hogy Kim De Dzsung államfő változtasson a kapcsolatépítésen alapuló „mosolydiplomácián”. A Csoszon Ilbo ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy „Észak - Korea minél keményebbnek akar mutatkozni, annál nevetségesebbé válik”. A phenjani Nodong Színműn a történtekről nem tett említést, viszont leszögezte, hogy hadseregnek elsőbbséget kell kapnia, ha Észak-Korea győzelemre akarja vinni a szocializmus ügyét. A katonai hatalom erősítése révén a KNDK gyorsan talpra állítja gazdaságát, és virágzásnak indul, „leszámol az ellenségnek a válságról, összeomlásról szóló érveivel”, hangsúlyozta a cikk. (S. G.) EU-nagykövetek az integrációs bizottságban Felgyorsulhat a csatlakozás? Magyarország európai uniós átvilágítása júliusban befejeződik, és legkésőbb novemberig hazánk minden tárgyalási álláspontot be fog nyújtani Brüsszelnek. Az utóbbi hónapok legjelentősebb erőfeszítése az, hogy az Agenda 2000-ben már számszerűleg is megjelenik a magyar csatlakozás - mondta szerdán Szájer József, miután az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottsága találkozott az EU-tagállamok Budapesten akkreditált nagyköveteivel. A találkozón, amely immár rendszeresnek tekinthető, arra a kérdésre, hogy a koszovói háború mennyiben hátráltatja hazánk integrációját, Hanno Brudbrucker német nagykövet aláhúzta, a válság következményei elsősorban politikaiak és nem pénzügyiek, tehát nem akadályozzák Magyarország csatlakozását. Figyelembe fogják venni azt is, hogy hazánk új NATO-tagként milyen jelentős szerepet vállal a jugoszláv háborúban. Koszovó esete megmutatta, hogy térségünk integrációját gyorsítani kell. Michael Lake, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője az újjáépítés költségeit négymilliárd euróra becsülte, melyet pályázatok és segélyek formájában osztanak szét. A pályázatokra várják az olyan magyar vállalkozókat is, akik meg tudnak felelni az uniós pénzügyi előírásoknak. Koszovóban nincs kormány, a NATO igazgatja a tartományt, így először a helyi közigazgatást kell létrehozni - hangsúlyozta Lake. Az újjáépítés Közép-Európában gazdasági pezsgést eredményezhet. Az unió kölni döntése nyomán hamarosan megnyitja egyelőre Szkopjéban, később Pristinában az újjáépítést szervező hivatalát. (p. á.) Nemzetközi élet Árpád-házi királylány - népeink oltalmazója A pápa szentté avatta Boldog Kingát (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági elnök kíséretében utazott a szertartásra Eckstein Kovács Péter, Románia kisebbségügyi minisztere, valamint Grzegorz Lubczyk, Lengyelország budapesti nagykövete. A magyar katolikus egyháztól jelen volt Paskai László bíboros, Seregély István érsek és több magyar püspök, köztük Tempfli József Erdélyből és Majnek Antal Kárpátaljáról. A zarándokok Koszovóból, Erdélyből, Horvátországból, Szlovákiából, Lettországból és Litvániából érkeztek a Krakkó közeli helyszínre, a környező államokat vezető politikusaik képviselték, jelen volt például a szertartáson Szlovákia miniszterelnöke, Mikulás Dzurinda, és a lengyel politikai élet számos vezető egyénisége. A szentté avatási szertartást José Sáraivá Martins, a szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa, valamint Edward Nowak érsek, a kongregáció titkára a szentatya elé járulva kérelmezte. Ezt követően Edward Nowak felolvasta a hívőknek Boldog Kinga életrajzát, és a Lengyelországban június eleje óta tartózkodó, betegeskedő szentatya helyett felolvasta a szentbeszédet. A pápa - szavait idézve - magyarok, lengyelek nagy szentjének nevezte Kingát, a kórus pedig a mindenszentek litániáját énekelte. Miután II. János Pál ülve elmondta a szentté avatási formulát, az oltárnál elhelyezték Szent Kinga relikviáit, leleplezték Kinga nagyméretű arcképét, és a megtörtént szentté avatásról apostoli oklevél kiállítását kérték. A szentmise végén szokásához híven mindenkihez a saját nyelvén szólt néhány szót II. János Pál. Magyarország és Erdély zarándokainak azt ajánlotta, Kinga példája erősítse meg őket hitükben és segítse életük gyötrelmeinek elviselésében. Gelencén (Erdély) faragott székely kapu mását vitte ezután ajándékba két népviseletbe öltözött legény a szentatyának. A faragott kapu eredetije Szent Kinga egykori kolostorának bejáratánál áll az erdélyi magyarság adományaként. A Magyar Nemzet olvasóinak Eckstein Kovács Péter Romániából érkezett kisebbségi miniszter elmondta, a romániai pápalátogatás után, amikor a szentatyának nem sikerült meglátogatni híveit Erdélyben, kárpótlást, megelégedést, örömöt jelent, hogy Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatták. Kinga példája a kisebbségi sorban élő erdélyi magyarságnak mindig is azt az áldozatvállalást és kötelességtudatot jelentette, amelyet ők vártak és várnak el vezetőiktől. Annak a népnek, amelyik megmaradásáért küzd, különösen fontos, hogy olyan vezetői legyenek, mondotta a miniszter, akik összetartó erőt és mércét jelentenek. Kinga példája máig ható üzenet, nem is csak ezért, hanem a nemzeti hovatartozást firtató kérdések tekintetében is. Ahogyan két hazát vállalt egyszerre, Magyarországot és Lengyelországot, azt a nyitottságot példázta, amely a magyarságra a történelmi kezdetektől fogva jellemző volt. A magyarok sosem alkottak zárt közösséget, mindig nyitottak voltak más népek értékei iránt. A kelet-középeurópai összetartozásnak is szimbóluma lehet Kingának egyazon erősségű kötődése szülő- és választott hazájához - mondta Eckstein Kovács Péter. Göncz Árpád köztársasági elnök pedig a szentté avatás summázataként azt mondotta, olyan ünnepként élte át e napot ,amelyen külön örömöt jelentett számára, hogy Kinga nevű lánya ült mellette a szertartáson, amely a hagyományos lengyel-magyar barátság további erősödését jelentheti, és hogy e nagy múltú rokonszenvre bizton építkezhetünk a jövőben. (lőcsei) II. János Pál a szentmisén mti-fotó Kényszer diktálta átalakulás előtt Feloszlott a lengyel szociáldemokrata párt Egy ellenszavazat és két tartózkodás mellett szerdán feloszlatta önmagát a Lengyelország Szociáldemokráciája (SDRP) nevű párt. A volt kommunista párt jogutódjaként közel tíz éve létrehozott párt 1993-tól 1997- ig a hatalmon lévő baloldal meghatározó erejének számított Lengyelországban, írja az MTI. A váltást részben a kényszer diktálja: az új lengyel alkotmány szerint a soron következő parlamenti választásokon már csak politikai pártok indulhatnak, tehát a választási mozgalmak ideje lejárt. Márpedig Lengyelországban mind a bal-, mind pedig a jobboldalon eddig az ilyen tömörülések alkották a politika gerincét. A baloldali vezetők persze nem titkolják abbeli reményüket sem, hogy az SDRP feloszlatása és az SLD párttá alakítása nem csupán egy erősebb lengyel baloldalt eredményezhet, hanem a lépéssel végleg megszabadulhatnak az egykori LEMP immár terhes örökségétől. 1999. június 17., csütörtök Az oktatási törvény a román parlament előtt Igen a megreformált csomagra BUKAREST - Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi biztosa a lehető legjobbkor érkezett a román fővárosba, hiszen a képviselőház éppen akkor készült megvitatni és elfogadni a megreformált román oktatási törvény vonatkozó cikkelyeit, miután a két ház eltérő döntéseit közös egyeztetés követte, s ennek során a nemzetiségi oktatásra nézve a kedvező előírások kerültek be a hosszas viták és gáncsoskodások ellenére. Kedden, bár az alsóháznak nem sikerült valamennyi módosított cikkelyt és szakaszt végigvennie, az első komoly ellenkezést kiváltó passzus - amely lehetővé tenné, hogy az egyetemeken kérésre létesíthetők a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató csoportok, szekciók, kollégiumok és karok létresüljenek - 152-124 arányban elfogadták, később ugyancsak hosszas viták után (110 igen 90 nem ellenében) azt is megszavazták, hogy a multikulturális egyetemeken az oktatási rendszer az oktatott nyelveknek és kultúráknak megfelelően szerveződik. A hivatalos programját lebonyolító kisebbségügyi biztos, aki kedden munkareggelin tájékozódott Markó Bélánál, az RMDSZ elnökénél a román belpolitika s annak kisebbségi magyar vonatkozásai felől, majd Ion Diaconescu alsóházi elnökkel, a román kormánykoalíció legnagyobb pártjának vezetőjével, illetve Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel tárgyalt, mindjárt ki is fejezte elégedettségét az egyeztetett és elfogadott változatok iránt, s nyilvánosan is kifejezte reményét, hogy az egyeztetett szöveget mindkét ház jóváhagyja majd. Szerdán, még mielőtt az RMDSZ elnöksége és parlamenti frakciói vendégül látták volna Max van der Stoelt, aki Andrei Plesu külügyminiszter mellett Andrei Marga közoktatási minisztert is felkereste, a képviselőházban megejtették a törvény végső szavazását, amely 171-110 arányban az egyeztetett, kisebbségi jogbővítő változat mellett döntött. Az RMDSZ bízik abban, hogy ha történetesen a kisebbségügyi főbiztos nem tartózkodna Romániában, amikor a szenátus elé kerül az egyeztetett változat vitája, udvariasan kifejezett ajánlása nem talál süket fülekre. Cseke Gábor Csáky Pál a szlovák nyelvhasználat tervezetéről Csak az átfogó rendezés fogadható el POZSONY A Magyar Koalíció Pártja valamennyi parlamenti képviselője „nemmel” fog szavazni a parlamentben a kormánykoalíció szlovák pártjai által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezetre - jelentette ki szerdán Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke a párt sajtóértekezletén. Csáky szerint a magyarok, de valamennyi szlovákiai kisebbség is az anyanyelvhasználat átfogó rendezését várja a jogszabálytól, mert az életben lévő szlovák államnyelvről szóló törvény nemcsak a hivatalos kapcsolatokban korlátozza a kisebbségek nyelvének használatát, hanem az élet más területein is. Csáky rámutatott, a magyar képviselők által kidolgozott tervezet „európai módon rendezi a kisebbségek nyelvhasználatának a kérdését, ugyanakkor semmilyen formában nem korlátozza a szlovák nemzet jogait”. (n. s.)