Magyar Nemzet, 1999. augusztus (62. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-03 / 179. szám
1999. augusztus 3., kedd „Fogékonyságot érzek mindenütt” Gáspár Sándor mozgalmas nyara Gáspár Sándort lassan két hónapja igyekszem szóra bírni. Sötét szemüvegben érkezik, és amikor megkérem, hogy a portréfotó kedvéért szabaduljon meg tőle, félreismerhetetlen árnyékok jelennek meg a szeme körül. Sorolja máris az okait: Gyulán az Othello ment, s úgy érzem, az előadás nagyon szép reményeket kelt az őszi új színházbeli áttelepülésre. Partnereimmel, a főiskolás Botos Évával és Bubik Istvánnal sikerült „lelken ragadnunk” a darab gazdag és veszedelmesen aktuális szellemiségét. Győrött egy Mrozer-darabban, a Sztriptízben játszom Eperjes Károllyal, Taub János rendezésében; holnap, előadás után hosszúvágtában visznek Mátészalkára, ahol pihenés nélkül vetjük magunkat a forgatás poklába. Tar Sándor Egyszer élünk című novellájából Molnár György rendezi a filmet, továbbá... a Sztriptíz a szegedi szabadtéren is ment, Kopácson pedig három - egy estét betöltő Csehov-egyfelvonásosban (Medve, Lánykérés, Jubileum) szerepelek... egyelőre ennyi. Visszatérve egy pillanatra az Othellóra. Egy rövid interjúban Bubik Istvánt szerencsétlen választásnak vélték Jágó szerepében, inkább önt szerették volna intrikusként látni... - Azt hiszem, a produkció elmosta ezeket a mondvacsinált kételyeket. Sikerült az Othelló- Jágó-Desdemona háromszögre figyelnünk, és érzésem szerint mindhárman a helyünkön vagyunk. Az aktualitások ebben az erkölcsileg (is) felkavart időszakban kimondottan vérfagyasztóak, a hiúság, az irigység és a mindent átjáró önzés kulcsfogalmakká váltak.A rózsák véréről, Zsigmond Dezső filmjéről szeretném, ha beszélnénk néhány szót. A hivatalos kritika mintha túl magasról közelítette volna meg. Pedig... - Pedig benne volt (benne van) egy különös, hallgatag világnak minden mélysége, minden egyedi íze, zamata és hangulata. A magyar Szicília van benne. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, azonnal megérintett valami. És úgy éreztem, hogy el kell vállalnom. Nem is bántam meg!ött fenn, a Tiszaháton minden élesebben, keserűbben, ha úgy tűnik, gyötrelmesebben merül fel, és fogalmazódik meg. Azonnal megéreztem, hogy rólunk szól, markáns hangsúlyokkal, helyenként szinte bántó nyerseséggel. Benne vannak abban a filmben azok a tölgyfából faragott arcok. (Az Erdélyből jött Barkó Gyuri bácsi alakítása felejthetetlen volt!) Benne a „mélyben néma hallgató világok”, de „az üvöltő csöndek” is. Az ősi dolgok mozdíthatatlansága, és a hagyományok megtartó ereje. És benne van „a fecsegő felszín” is... az élet szanaszét heverő mocska, az elaljasodás, a görcsös erőfeszítések, amikor egy fiú, egy fiatalember az ősök iránti tiszteletből megpróbál kitörni, de nincsenek jó eszközei, csakis a gyanús mellékösvények nyílnak meg előtte. Benne van a moccanatlanság, és felettük a nyughatatlan áramlatok. Az új élet erős, kétségbeesett vágya van benne, amely vágyak itt, ezen az „átokföldön” jórészt csak mérgezni tudnak. Mert nincs miből másként élni. Mert a polip lesben áll. Mert... mert... Aki meg akarja ismerni ezt az országot - folytatja Gáspár - annak el kell mennie Budapestről. Már 1988-ban is forgattam ott fenn egy filmet, A tutajosokat. Már ebben is felvillantak azok a bizonyos nyugtalan fények, és irányvonalak, amelyek ide vezettek. De most mindenekfölött... az örömről kell szólnom, ha már egyszer megkérdeztek engem. Örülök a foglalkoztatottságnak, annak, hogy színpadon vagyok Hihetetlen fogékonyságot és élményéhséget érzek mindenütt. Telt házakat látok. Melegség és biztonságérzet tölt el ezeknek az erőpróbáknak a jóvoltából. Egyet nem szabad megtennünk... Nem szabad azokkal egyetértenünk, akik a „nézőtértöltő” laza produkciókra szavaznak! Baróti Szabolcs Gáspár Sándor: „Telt házakat látok. Melegség és biztonságérzet tölt el” Kavran Zoltán felvétele A street jazztől a pszichodrámáig Tánc-és mozgásműhely a Szkénében Nyári tánckurzusokat szervez a Budapesti Műszaki Egyetem kulturális csoportja és a Szkéné Színház augusztus 4. és 17. között. Az IDMC (International Dance and Movement Center) néven ismertté vált kurzust Regős Pál hozta létre 1985-ben. Nyugat-Európában akkoriban élték fénykorukat a tánc-és mozgásműhelyek. Regős négy évet töltött Bécsben, ahol megismerkedett a kortárs tánc képviselőivel és tanáraival, majd hazatérve létrehozta az IDMC-t. Mivel modern tánckultúra Magyarországon akkor még gyakorlatilag nem létezett, a kurzusok eleinte elsősorban külföldi résztvevőkkel és oktatókkal működtek. Az évek során aztán fokozatosan elterjedt az IDMC híre, s a műhely ma már szép számú magyar résztvevővel dolgozik. Az itthoni jelentkezők túlnyomó többségét az is magyarázza, hogy időközben Bécsben létrejött egy hasonló kurzusokat szervező, de sokkal nagyobb szabású úgynevezett workshop, mely magasabb részvételi díjai ellenére meglehetősen sok külföldi érdeklődőt csábított el a budapesti IDMC-től. Regős Pál elmondása szerint a táncműhely semmiféle támogatást nem kap. Egyelőre eltartják magukat: a tanfolyamok díjai éppen fedezik a meghívott tanárok honoráriumát. Bérleti díjat nem fizetnek az egyetemnek, a termeket ingyen kapják, máshogy nem is tudnának működni. A foglalkozások két helyszínen zajlanak: a könnyebb műfajok (pl. Street jazz, afro pop, Broadway-musical, hastánc) a tornatermekben, míg a komolyabb - kisebb létszámmal dolgozó - kurzusok (butoh, légzés- és testtechnika, pszichodráma) a Szkéné színházban kapnak helyet. A tanfolyamokhoz semmiféle előzetes tánctudásra nincsen szükség. Ami pedig a részvételi díjakat illeti, Regős szerint két BKV-bérlet áránál nem kell többet fizetniük a jelentkezőknek. (gy. o.) IS POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. HIRDETMÉNY ) A Postabank és Takarékpénztár Rt. 1999. augusztus 19-i rendkívüli közgyűlése (helyszín: HOTEL HÉLIA 1133 Budapest XIII., Kárpát u. 62/64.) elé az Igazgatóság beterjeszti az 1997. évi összevont (konszolidált) auditált éves beszámoló módosítását a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 72. §-ának (6) bekezdése alapján. A számviteli törvény szerinti beszámoló lényeges, módosítandó adatai az alábbiak: eredeti módosított mérlegfőösszeg 371 294 975 ezer Ft 353 136 402 ezer Ft adózás előtti eredmény -13 040 306 ezer Ft -31 198 879 ezer Ft adózott eredmény -13 149 055 ezer Ft -31 307 628 ezer Ft mérleg szerinti eredmény -9 740 239 ezer Ft -27 898 812 ezer Ft saját tőke 17 173 274 ezer Ft -985 299 ezer Ft A Felügyelő Bizottság az 1997. évi összevont (konszolidált) auditált éves beszámoló módosítására vonatkozó előterjesztést elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Budapest, 1999. augusztus 3. Postabank és Takarékpénztár Rt. Igazgatóság Kultúra Nemzetközi szimpózium Tokodon „Globalizáció” üvegből A hagyományos nemzetközi üvegszimpóziumot augusztus 8. és 15. között, a Tokodi Üveggyárban tartják. Az idén svájci, angol, koreai, bolgár, francia, lett, cseh, litván, valamint orosz és lengyel művészek jelentették be részvételüket, de érkezik vendég az olyan távoli országból is, mint India. Augusztus nyolcadikén öt órakor tartják az ünnepélyes megnyitót, amelyen Alfons Hannes, Fraunau polgármestere, valamint a gyár vezérigazgatója, Bodáné Králik Erzsébet köszönti a vendégeket. Hazánkban 1965-ben indult meg a magyar iparművészeti főiskola üveg szakán az oktatás. Művészeink egyre inkább az önálló kifejezési formát választották, és a képzőművészet felé fordultak. Külföldi és hazai díjak sora bizonyítja üvegtervezőink tehetségét és magas szakmai tudását. Hozzájárult ehhez a hatvanas években elterjedt stúdióüvegmozgalom, amely világszerte megváltoztatta az üveg felhasználásának használati jellegét. Egymás után jöttek létre az egyéni műhelyek. Az elszigeteltség azonban végül is arra késztette a művészeket, hogy olyan találkozókat szervezzenek, ahol egymás társaságában, a technikai tapasztalatok és információk átadásával közösen dolgozhatnak. Ezek a találkozóhelyek, közös munkák, a szimpóziumok lettek a legfrissebb szellemi irányzatok központjai. 1993-ban a Hal volt a szimpózium témája. 1994-ben a Kagyló, 1995-ben Üzenet az üvegben, 1996-ban az Underground Glass, 1997-ben a Balance, 1998-ban a Kapcsolatok, a jelenlegi szimpóziumon pedig a Globalizáció nyújt lehetőséget a szóban rejlő tartalom kifejezésére. A szimpózium során született művekből Szentendrén augusztus 15-én a Művészet Malomban rendeznek zárókiállítást. Mapi Nemzet 11 ■R NAPLÓ A KODÁLY-FESZTIVÁL következő hangversenyén, Kecskeméten, augusztus 3-án, este nyolc órakor a Japán Rádió és Televízió Gyermekkara lép fel (Két templom közt). FINN ÉS MAGYAR iparművészek kiállítása nyílik meg augusztus ötödikén, délután öt órakor a Fiatal Iparművészek Stúdiójában, a finn nagykövetség támogatásával. (Budapest V., Kálmán Imre u. 16.) A NEMZETI filharmonikusok olasz estje augusztus 5-én, este kilenc órakor lesz a Vajdahunyad várában (Budapest XIV., Városliget). Vezényel: Kovács János. NYÁRESTI KONCERTEK ’99 címmel a Matáv-székházban koncertsorozat indul augusztus 6-án Tony Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla, Paulo Cardoso (Brazília) és Douglas Sides (USA) fellépésével. A RÁDIÓ MELLETT Petőfi, Wagner meg a kaptafa Az elmúlt héten minden bizonnyal megnőtt a Bartók rádió hallgatottsága. Két olyan műsorfolyam is szerepelt ugyanis az adó műsorán, amely a készülékhez vonzotta a muzsika és az irodalom kedvelőit. Petőfi Sándor és Richard Wagner életműve volt a Bartók programjának két pillére. „Történelmi cselekedetnek” is tekinthető a közszolgálati rádió rendkívüli vállalkozása, hogy a hét végén napi tizenhat órán át a költő halálának 150. évfordulója alkalmából elhangzott a Bartókon (s ezáltal egyben szalagra is rögzíttetett) Petőfi Sándor összes verse neves, népszerű színészeink tolmácsolásában. A több mint kilencszáz költemény felvétele és a megrázó erejű, óriási élményt nyújtó kétnapos műsor Csizmadia Tibor rendező, valamint Katona Imre József és Szebényi Cecília szerkesztő munkáját dicséri, akik csak kis részben támaszkodtak a rádió archívumára, a versek zömét olyan színészeinkre osztották, akik ritkábban szavalnak. Bár a „szereposztásnál” akadtak tévedéseik - előfordult a két nap alatt félremondott, túljátszott vagykiabált vers, rosszul hangsúlyozott mondat összeségében, méltó megemlékezésként az évfordulóra, csodálatos műsor született, s a mintegy nyolcvan színésztől hiteles képet kaphattunk a Petőfi-életműről, s azon keresztül magáról a költőről, miközben a magyar nyelv egyedülálló szépségeiben is gyönyörködhettünk. A kérdés persze az, hogy a rádiós Petőfi-hétvége sikere tanulságul szolgál-e a műsorkészítőknek, hogy máskor is érdemes ilyen akciókat kezdeményezni. A zenekedvelők az elmúlt héten délutánonként és esténként a miként sikerültek a produkciók (öröm, hogy Sólyom-Nagy Sándor most is ott volt az énekesek között), amiről én szólni kívánok, az azoknak a rádiósoknak a kifogástalan „teljesítménye”, akiknek az a hálátlan szerep jutott, hogy idehaza, a stúdióban a „körítést” nyújtsák az előadásokhoz. A konferálok, Boros Attila, Meixner Mihály vagy éppen Kertész Iván segítségével mindent megtudhattunk az operákról, születésük történetéről, hátteréről, fogadtatásukról, cselekményükről, megismerhettük a bayreuth-i játékok históriáját, jelenét, sőt a családi vitát is, amely a jövőjét netán befolyásolni fogja. Műsorvezetőinknek a korábbi tapasztalataik alapján még a híres Festspielhaus hangulatát is sikerült olyannyira lefesteniük, hogy csukott szemmel a Wagner-szentélybe képzelhettük magunkat. A suszter maradjon a kaptafánál. Különösen meg kellene szívlelniük ezt a mondást a média szereplőinek, hiszen a riporterek és újságírók gyakran hajlamosak elhinni magukról, hogy mindenhez jól értenek. Hibát követett el Rékai Gábor, amikor legutóbb Bayreuth-i ünnepi játékok bemutató előadásait, Wagner operáit élvezhették a Bartók rádió élő közvetítésében, az összes premiert, ami nem akármilyen „kegy”, ha arra gondolunk, hogy az idén az augusztus 28-ig tartó fesztivál harminc előadásának ötvennégyezer helyéért ötszázhatvanezer jegyigénylő vetélkedett... A zenekritikusok tiszte megítélni, hogy Mérleg című műsorának nem társadalompolitikai, politológiai témát választott, hanem zeneit. A műsor előadó művész vendége a muzsika megértéséről, egy különleges, „csodatévő” pedagógiai módszerről beszélt, amelynek segítségével bárkit négy nap alatt bevezetnek a zeneelmélet tudományába. Ahogy négy nap erre biztosan kevés, a Mérleg félórája sem bizonyult elégnek ahhoz - főként a nyáresti kánikulában -, hogy a témáról értelmesen szóljon. Érdektelen, zavaros műsor kerekedett a beszélgetésből, amelynek utolsó tíz percében Nilsi Aurél zenetudós cáfolta mindazt, amit előtte a pedagógiai módszer hívője elmondott. Rékai Gábor pedig kínjában azt tette, amit ilyenkor egyedül lehet, a hallgatóra bízta az elhangzottak megítélését. A zeneértők valószínűleg legyintettek a Mérlegre, és időben kikapcsolták rádiókészüléküket, a muzsika iránt nem érdeklődőknek pedig, ha végighallgatták a műsort, csak még jobban elment a kedvük az egésztől. Devich Márton POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. HIRDETMÉNY A Postabank és Takarékpénztár Rt. 1999. augusztus 19-i rendkívüli közgyűlése (helyszín: HOTEL HÉLIA, 1133 Budapest XIII., Kárpát u. 62-64.) elé az igazgatóság beterjeszti az 1998. évi összevont (konszolidált) éves beszámolót, amelynek lényeges adatait az 1997. évi CXLIV. törvény 228. § (3) bekezdése alapján közzéteszi. mérlegfőösszeg 409 030 266 ezer Ft adózás előtti eredmény -132 671 707 ezer Ft adózott eredmény -132 675 935 ezer Ft mérleg szerinti eredmény -132 676 310 ezer Ft saját tőke -107 059 356 ezer Ft A Felügyelő Bizottság az 1998. évi összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előterjesztést elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Budapest, 1999. augusztus 3. Postabank és Takarékpénztár Rt. Igazgatóság