Magyar Nemzet, 1999. november (62. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-20 / 271. szám
4 Margyar Vizor Millennium A férfiúi életmód dísze és kincse A pipák három évszázados története a Nemzeti és a Balaton Múzeumban Régen minden valamirevaló férfiember házában díszhelyen állt a füstölésre szolgáló szerszám, a pipa. Módosabbaknál akár tucatnyi, szegényebbeknél is legalább egy. A múlt században országosan elterjedt szokás lett a pipa használata és gyűjtése. Reformkori nagyjaink is egyre-másra kapták ajándékba: Deák, Kossuth, Petőfi pipáit ma is őrzik a múzeumok. Kossuth 1837-es perében éppen a névvel ellátott pipák váltak perdöntő bizonyítékká. A pipák magyarországi történetét mutatja be 2000-ben a keszthelyi Balaton Múzeum és a Nemzeti Múzeum közös kiállítása, amelyen a legnagyobb figyelmet a pipákon található történeti ábrázolásoknak szánják. Sok történeti témát dolgoztak fel ugyanis a múlt századi pipákon — és ezeken jól követhető történelmi tudatunk alakulása. A kiállítás nem a dohányzást igekszik népszerűsíteni, hanem a pipaművességet mint a magyar kézművesség és művészi ipar eddig méltatlanul kevéssé ismert ágát, valamint a pipázás kultúrtörténetének hazai múltját mutatja be. - Anyagunkat az ország számos nagy gyűjteményéből - a saját ezerdarabos dohányzástörténeti dokumentumunk mellett az Iparművészeti Múzeumból, a Kiscelli Múzeumból, a tápiószelei Blaskovich Múzeumból -, illetve magángyűjtőktől kölcsönözzük a kiállításhoz. (Osskó Imáktól, a Németországban élő, magyar származású, világhírű pipatudóstól és gyűjtőtől százötven pipát kapunk. Ő kereste fel a múzeumot azzal az ötlettel, hogy rendezni kellene egy átfogó pipatörténeti kiállítást - mondja Ridovics Anna, a kiállítás egyik szervezője. Fontos szerepet játszik Bárczy István egykori főpolgármester gyűjteménye is, aki kiváló ízléssel válogatta össze pipakollekcióját, amely hiánytalanul került Nemzeti Múzeumhoz. A pipa magyarországi története a török időkig megy vissza. A XVI. századból származó, legkorábbi adatok azt mutatják, hogy a pipa első útja török közvetítéssel Erdélybe vezetett, ahol az akkori magyarok álmélkodva figyelték, mint eregetik ellenfeleik a füstöt e kis szerszámból - avat be Haider Edit, a kiállítás másik rendezője a pipázás szokásának magyarországi meghonosodásába. - Két jelentős cseréppipa-készítő központról is tudunk a XVII-XVIII. századból - ekkor vált népszerűvé igazán a füstölés eme módja -, mind a debreceni, mind a selmeci műhely nevezetes pipákat készített. A legújabb kutatások kiderítették, hogy Körmenden is volt pipakészítő központ. A XIX. században a tajték került előtérbe, ebből finoman megfaragott, gazdagon díszített, valódi iparművészeti termékeket gyártottak a mesterek. Munkájuk megannyi gyönyörű példája a hazai nemzeti kisplasztikának - meséli a Nemzeti Múzeum két munkatársa. A mondák szerint tajtékból elsőként Magyarországon faragtak pipát. Történt ugyanis, hogy egy Kovács nevezetű ezermester megbízatást kapott az 1700-as évek elején török követségben járt Andrássy gróftól, faragja meg az általa hazahozott tajtéktömböt. Nem tudni, valóban létezett-e Kovács mester, annyi azonban bizonyos, hogy a tajtékpipametszés legnevezetesebb központja Pest-Buda volt, egészen a XX. század első harmadáig. A hazai pipametsző mesterek fából és tajtékból készült pipafaragványaikon gakran ábrázoltak kiemelkedő történelmi személyeket, eseményeket, a népéletből vett jeleneteket a korszak ízlésének megfelelően. A nemzeti romantika művészetében megfogalmazódó témák (Árpád pajzsra emelése, István koronázása, Mátyás diadala) megjelentek a metszett pipákon is. A híres díszpipák közül az egyiken az Adler-műhelyben készült századvégi, millenniumi pipán Ferenc József és Erzsébet mellett Magyarország címere, István király alakja, valamint a honfoglalás vezérei összegzik az ezeréves múltat. A faragványok grafikai előképe gyakran fellelhető, ezeket a pipákkal együtt kívánják bemutatni a rendezők. A nevezetesebb porcelángyárak (Meissen, Bécs) festett porcelánpipákat gyártottak. A német feliratok, életképek mellett felbukkannak rajtuk jellegzetesen magyar obsitosfigurák is. Persze, szinte minden anyagból készülhetett pipa: üvegből, gyökérből, csuhéból csakúgy, mint kagylóból, tökhéjból vagy lakkozott papírból. Népi és iparművészeti darabok egyaránt helyet kapnak majd a kiállításon. Nem csupán a pipákat, hanem a dohányzás más formáihoz szükséges kellékeket, tubákosszelencét, szivarosdobozt, sőt magát a pipatóriumot, azaz a pipagyűjtemény tárolására és mutogatására alkalmas bútordarabot is megismerheti a közönség. Külön helyet kapnak a jelentős történeti személyek pipatóriumai, s a legjelentősebb gyűjtőket is bemutatják. A millenniumi támogatással készülő vándorkiállítás jövő év áprilisában Keszthelyen nyílik meg, szeptembertől Debrecenben, a következő év márciusától pedig a Nemzeti Múzeumban lesz látható. Minden bizonnyal a kiállítással egy időben megjelenhet a több mint félezer tárgyat bemutató, színes és fekete-fehér képeket tartalmazó katalógus is. Szent István koronázása (XIX. század második fele) Dugovits Titusz (XIX. század vége) 1999. november 20., szombat Dunai utazás Ezredfordulónk a stuttgarti Südwestrundfiunknál |SWR Holdings Ha hazai készülőemleeléseink el is terelik róla olykor a figyelmet, a nagyvilág küldöttei eszünkbe idézik, hogy a föld minden régiója lázas terveket sző az ezredfordulóra, s hogy ezek között nem is egy kiemelt helyen kíván foglalkozni a magyarok millenniumával. A stuttgarti székhelyű Südwestrundfunk például - Németország második legnagyobb rádió- és televízióadója - négy rádióállomásával és két televíziós programjával 2000 júliusában tíz napon át, nyolcadika és tizenhetedike között a Duna menti népek ezer esztendejéről és ezredfordulójáról sugároz műsorokat. Az előkészítési munkálatok kedvéért Siegfried Dannwolf főszerkesztő vezetésével hazánkba látogató szakemberek elmondták, Dunai utazás című összeállításukban azokat a hídjait kívánják bemutatni a folyónak - konkrét és szimbolikus értelemben egyaránt -, amelyek összekötik a Duna menti népeket. 2000 májusában magyar fesztivált rendeznek Stuttgartban, neves magyar írók részvételével, hazai táncművészetünk, zenei életünk bemutatásával. A júliusi millenáris rádió- és televízióadásokban pedig múltunk és jelenünk, kultúránk és politikai életünk egyaránt vezető szerepet kap. Az utolsó órában Vajdasági néprajzi atlasz - CD-ROM-on Több évtizede jelennek meg Kelet-Európában olyan áttekintő és regionális nyelvi, valamint néprajzi atlaszok, melyek összesítő adatokat nyújtanak egy-egy terület tárgyi, szellemi és nyelvi kultúrájáról. Gyakran „az utolsó órában” tárják fel a lassan elhaló szokásokat, nyelvi fordulatokat vagy a használatból kikopó tárgyakat, és mentik meg őket a teljes elfeledéstől. A magyar nyelvjárások atlasza, a lengyel, a jugoszláv, a magyar, valamint a magyarországi szlovákok népi kultúráját áttekintő néprajzi atlaszhoz hasonlóan, ezek eredményeit felhasználva készül a legújabb regionális atlasz, a Vajdaságé. - A háború alatt is folytattuk a munkát, hihetetlen körülmények között dolgoztunk, de jól tudtuk, ez valóban az utolsó pillanat, amikor még a hagyományos kultúra nyomait fel lehet tárni - mondja a fia- stál néprajzkutató, Papp Árpád, aki munkatársaival rendkívül fáradságos munkával folytatja a gyűjtést. - A Vajdaság nemzetiségei- amennyiben településtörténeti állapotukat térképre vetítjük - tömbben, szigetben és szórványban élnek. Célunk a különböző etnikumok egymás mellett élését és tárgyi, szellemi kultúrájának közös vagy éppen eltérő vonásait vizsgálni. Kutatásunk egyesíti a kartográfiai munkálatok erényeit, ugyanakkor a számítógépes alkalmazás könnyebbé teszi az egyébként nehézkesen kezelhető néprajzi atlaszok áttekintését - mondja terveikről a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaság munkatársa. Főbb témaköreik: földművelés, állattartás, település, építkezés, lakás, táplálkozás, lokális kapcsolatok, identitás, néphit, jeles napok szokásai, emberélet fordulói, népi vallásosság, népköltészet, néptánc és viselet, gyógyítás, kismesterségek. Amennyire technikai lehetőségeik engedik, a terepen készített fotókkal gazdagítják az atlasz anyagát, sőt még a XVII. század végi, XIX. századi katonai térképeket is számítógépre viszik. Az atlasz megjelentetését - a millenniumi pályázaton elnyert 2,6 millió forintból - a jövő év őszére tervezik. A Vay család ősi fészkén Rákóczi Ferenc születésnapjára készülődnek Magyarország északkeleti részén, 40 kilométerre Nyíregyházától áll a Vayak ősi családi fészke. E család két alkalommal tüntette ki magát az elmúlt évszázadok folyamán. A családi legendárium szerint Vay Tihamér mentette meg Zsigmond magyar királyt az 1396-os nikápolyi csatában, ennek emlékét őrzi az a múlt század végi, a honfoglalás ezredik évfordulóját köszöntő freskó, mely ma is a kastély legfőbb ékessége. Másodszorra a Rákóczi-szabadságharc alatt tettek nagy szolgálatot a hazának a Vayak, mert kezdettől fogva támogatták a fejedelmet. A Rákócziak iránti elkötelezettséget a kastély kiállításai és programjai ma is tükrözik. A Vay család vajai kastélya Szabolcs megye egyik legértékesebb műemléke. Nincsenek hiteles adatok arról, mióta lakják Vaja községet e család tagjai, és arról sem tudni, mikor épült pontosan a kastély. A családi hagyomány szerint 1418-ban építtette Vay Ábrahám. Helyén a középkorban erődítmény állt. Virágkora a Rákóczi-szabadságharc idejére tehető. A fejedelem kétszer is megfordult a kastélyban, és fontos tárgyalásokat folytatott e falak között. A XVIII. század végén az épület több évtizeden át üresen állt, romos állapotba került, majd a XIX. század közepén kora romantikus stílusban felújíttatták. Ebben az állapotában maradt egészen az 1961-es helyreállításig. 1945 után a kastélyt államosították, a község itt helyezte el óvodáját, napközijét, orvosi rendelőjét, iskoláját, borbélyműhelyét. 1961-ben végre megkezdődött a teljes körű felújítás, sőt rangjának megfelelő feladatkört is találtak az épületnek. Itt talált otthonra a Kuruc Vay Ádám Múzeum, amelynek alapítója Molnár Mátyás. - A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Rákóczi- és a kuruc korszak, a szabadságharc eseményeit és a Vay család történetét. A díszterem 1896-os mennyezetfreskója - középpontban Zsigmond királlyal - a kastély ékessége, de különleges világot jelenítenek meg az ott látható bútorok is - meséli Molnár Sándor igazgató, aki múzeumalapító édesapjához, Molnár Mátyáshoz hasonló eltökéltséggel és hozzáértéssel vezeti a múzeumot. A kastély fekvése és környezete szinte kínálta a lehetőséget, hogy egyik részében alkotóvendégházat hozzanak létre. 1965-től folyamatosan működött a szellemi alkotóműhely a kastély déli tornyában. Harmincéves múlttal, 1994-ben, a kiskastély felújítása után létrehozhatták nemzetközi képzőművészeti alkotótáborukat is. Az első vajai művésztelepet Gaál András, Csíkszeredái festőművész segítségével 12 hazai és határokon túli magyar résztvevővel szervezték meg, azóta minden évben újra megtöltik a határokon túlról érkező művészek az alkotótábor termeit. Az elmúlt három és fél évtized - minden igyekezet ellenére - megviselte az épületeket, és 1996-ban ismét teljes rekonstrukcióra szorult a kastély. Most a kapuépületet renoválják, ezen a területen állandó kortárs képzőművészeti kiállítást szeretnének berendezni. A millenniumi pályázati pénzekből négyféle programot kívánnak megvalósítani: ötmillió forintot kaptak a Lohr Ferenc-féle mennyezeti freskó restaurálására, tízet a kastély északi tornyának teljes rekonstrukciójára, félmillió forintot A magyar történelem eseményei a Vay Ádám Múzeum metszetgyűjteményének tükrében című munkatervhez, négyszázezret zenei programjaik megvalósításához. Rákóczi Ferenc születésének megünneplésére, valamint a Vay család II. világtalálkozójára nagyszabású programsorozattal készülnek. 2001- ben pedig megnyitják új, állandó kiállításukat. A magyar közigazgatás története lesz a címe, természetszerűleg a kuruc kor kiemelt helyen szerepel benne. Készült a Nemzeti Kulturális ^__|___" Örökség rfl Minisztériumának;SS!*!^ i " támogatásával A mellékletet készítette: Lőcsei Gabriella (szerkesztő), Honthy Kinga, N. Tóth Ida és Szénási Zsófia A hagyomány szerint 1418-ban épült Szabolcs megye egyik legértékesebb műemléke A freskó középpontjában Zsigmond király áll