Magyar Nemzet, 1999. november (62. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20 / 271. szám

1999. november 20., szombat Ezer év képes történelme Arcképcsarnok­­ Szent Istvántól Antall Józsefig Száz történelmi személy portréján keresztül ezer év történelmét tekinti át a december ele­jén boltokba kerü­lő Nagy képes millenniumi arc­­képcsarnok. A Szent Istvántól Antall Józsefig terjedő nagy ívű történelmi tabló, a múlt különböző előjelű egyénisé­geit, híreseket és hírhedteket egy­aránt bemutató kötet hetvenöt tör­ténész - az adott kor neves kuta­tói­­ munkájának gyümölcse. Csak történelmi szemé­lyiségek szerepel­nek benne, azaz olyanok, akik meghatározói vol­tak az ország poli­tikai életének. (Je­les művészeket, tudósokat nem vettek fel a kötet­be, kivéve, ha a politikában is fontos szerepet játszottak egykoron.) E kézi­könyv - mely a hazai történet­­tudomány ismeretanyagát tük­rözi - a szó legnemesebb értel­mében ismeretterjesztő, köny­­nyem­ érthető, ugyanakkor pon­tos és alapos. A kötet gazdagon illusztrált, főleg olyan képeket kerestek a múltból, melyeket eddig csak ritkán vagy még so­hasem közöltek szélesebb pub­likum előtt. Képszerkesztőnek a Nemzeti Múzeum két munka­társát kérték fel, akik elsősor­ban saját intézményük anyagá­ból válogatták össze az illuszt­rációkat. - Nem volt könnyű kiválasz­tani azt a száz személyiséget, aki méltón reprezentálja ezer év tör­ténelmét - mondja Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat szerkesztője, aki egyben az Arcképcsarnok munkálatainak egyik koordiná­tora. Úgy véljük, történelmünk akkor lesz teljes, ha a különböző értékrendű, gyakran egymással rivalizáló és homlokegyenest el­lentmondó álláspontot képviselő személyek egymás mellé kerül­hetnek, hiszen a különböző ér­dekek küzdelméből jön létre a történelem, ezt kívánjuk ábrá­zolni az olyan ellentétpárokkal, mint Károlyi Sándoré meg Pálffy Jánosé, a reformáció­ellenreformáció nagyjaié vagy a reformkor szemben álló alak­jaié. Árnyalt képet igyekszünk adni róluk, de a végső értékítéle­tet az olvasóra bízzuk. Olyan pozitív és negatív ala­kokat kerestek tehát, akiket gyakran egészen másként ítélt meg saját koruk, mint a későbbi száza­dok történészei. A legproblematiku­sabb időszak ter­mészetesen a XX. század, hiszen na­gyon sokféle ér­tékrend él egy­szerre egymás mellett. A kézi­könyv egyharma­­da e századi ala­kokkal foglalko­zik, és valószínű­leg egyes szemé­lyiségek ábrázolá­sa vitára ad majd okot, hiszen sze­repvállalásuk óta viszonylag kevés idő telt el. A tel­jesség érdekében egymás mellé ál­lították Ferenc Józsefet, Tisza Istvánt, Kun Bé­lát, Teleki Pált, Károlyi Mihályt, Horthy Miklóst, Mindszenty Józse­fet és Kádár Já­nost. Felvettek néhány, a triano­ni határon túlra szorult magyar politikust is a könyvbe. Típus­alakokat kerestünk - mondják -, olyan figurákat, akik ha egye­temes történelmi szerepükkel nem is biztos, hogy kiemelked­nek, viszont saját korukat kivá­lóan képviselik. Ezért szerepel­tetjük középkori női szentjein­ket, a főpapokat jelképező Szál­kai Lászlót vagy a középkori fő­úr jó és rossz oldalait megteste­sítő Újlaki Miklóst. A kézikönyv - amely a szerkesztők szándéka szerint a tartalomhoz méltó formában kerül az olvasók elé­­ a Ru­bicon folyóirat és a debreceni illetőségű Lap-ics terjesztő cég Aquila Kiadójának közös vál­lalkozása. Három éve, hogy a tengerentúl­ról hazaérkezett az élete na­gyobb részét konok és követke­zetes emigrációban élő Márai Sándor hagyatéka. A Petőfi Iro­dalmi Múzeum, a becses örök­ség őrizete s gondozója mindent elkövet, hogy az évtizedeken át hisztérikusan megtagadott, majd pedig hisztérikusan körülrajon­gott író hiteles képét állítsa a nagyközönség elé. E szándék megtestesülése lesz az a Márai­­emlékalbum is, amely a XX. századi magyar próza fejedel­mének századik születésnapján, 2000. április 11 -én jelenik meg a Helikon Kiadó és a Petőfi Iro­dalmi Múzeum gondozásában. Nagyobbrészt fotókból áll majd e kiadvány - mondja a szerkesz­tő Mészáros Tibor. A fényképek két nagyobb forrásból származ­nak: az egyik a Vörösváry Ist­vánná által hazaküldött hagya­ték, a másik egy távoli Márai ro­kon ajándéka a múzeumnak. A teljes életet ábrázolják e fényké­pek, kivéve a húszas éveket. (Ebből az időből viszonylag ke­vés felvétel maradt fenn.) Olyan pályaképet kaphatunk általuk, amelyek az ismeretlen Márait mutatják be - folytatja a szer­kesztő -, a távolságtartó, a ko­moly (komor) írófejedelem de­rűs pillanatait is megörökítve. Sok felvétel található például a világutazó Márai „illusztrálásá­ra”. Valószínű, hogy e fényképek egy részét ő maga készítette. (A tájat örökítette meg a legszíve­sebben, jellegzetes tárgyi emlé­keivel.) Azokat a felvételeket pe­dig, amelyeken ő maga is látható, bizonyára a felesége, vándorlása­inak hűséges társa fotografálta kirándulásaik alkalmával. Van azután harmadik lelőhe­lye is az ismeretlen Márai Sán­dorról készült fényképeknek: a két világháború közötti magyar sajtó. Elfelejtettük (elfelejtették velünk) azt a Márait, aki a har­mincas években meg a negyve­nes évek legelején a magyar szel­lemi élet egyik legfontosabb sze­mélyisége volt, aki Thomas Mannt kalauzolta Pest és Buda utcáin, aki a könyvnapon Tamási Áron és mások társaságában ta­núsította: rangja van a könyv ün­nepének.­­ A kötetet Szőnyi Zsuzsának a visszaemlékezése kíséri (Szőnyi István római emigrációban élő leánya az egyik leghűségesebb levelezőpartnere volt Márai Sán­dornak), a fotókhoz pedig Márai­­írásokból vett idézeteket társíta­nak. A kötet végére életrajz kerül a művek jegyzékével­­ annak a sok pontatlanságnak a kiküszö­bölésére is, amelyek Márai Sán­dor életművével kapcsolatban mind a mai napig élnek. Az ismeretlen Márai Sándor Emlékalbum a századik születésnapra ...történelem első kézből... Az író még idehaza, Mikó utcai otthonában. ...és emigrációban, a tengeren havranzoltán reprodukciói Százötvenmillió forint támoga­tás jut a millenniumi könyvso­rozat százötvenhat kötetére, amelynek tervét az Osiris Kiadó készítette el, a kiadásba azon­ban utóbb az Európa, a Jelen­kor, a Magvető, a Balassi, a Ta­lentum, illetve a Püski Kiadó is bekapcsolódott. Az idei első hu­szonnégy kötet már megjelent az Osiris gondozásában, és a tervek szerint karácsonyig még további tizenkét könyv kerül a boltokba, többek között Mik­száth, Németh László, Jókai, Csokonai művei az Európánál, Balassi Bálint összes műve a Balassi Kiadónál, a Jelenkor pe­dig ebben az évben egy Déry- és egy Lövik Károly-novellás­­kötet kiadására vállalkozott. Végeredményben az Osiris száz, a másik hat kiadó ötvenhat kötetet ad ki. Egy olcsó könyvsorozat gondolata, tudtuk meg Domokos Mátyástól, aki az Osiris Kiadó millenniumi könyvtárának da­rabjait szerkeszti, már régen el­készült a könyves műhelyben, ám hiányzott hozzá a pénz. Az lenne ugyanis az ideális, ha a vállalkozás megállna a saját lá­bán, s akkor az idők végezetéig­­ folytatható lenne. Amikor az Az olcsó könyvek föltámadása Százötvenhat kötet egy sorban Osiris előállt a millenniumi so­rozat ötletével, mondja a szer­kesztő, még parlamenti felszóla­lásban is feltették a kérdést, miért egyetlen kiadónak jut az állami támogatásból. Ennek az­után az lett a következménye, hogy most nem egyetlen kiadó készíti a sorozatot. Kitalálói arra építették ötle­tüket, hogy a magyar irodalom a Halotti beszédtől kezdődően kimeríthetetlen kincsesbánya. Mindent ki kell tehát újból ad­ni, ami irodalmilag kétségbe­­vonhatatlan érték, és ami az ol­vasó számára ma is „fogyaszt­ható”. Nincsenek protokolláris szempontjaik - mondja Domo­kos Mátyás. A terjedelem vi­szont erősen befolyásolja a vá­logatást, tudtuk meg, mivel egy kötet nem lehet tizenegy szer­zői ívnél hosszabb. Éppen a magyar költészet legnagyobb életművei nem férnek bele a so­rozatba, a legjobb költőinket vi­szont nem érdemes válogatás­ban kiadni. Megjelenik viszont a Csongor és Tünde, már kap­ható Arany László A délibábok hőse című elbeszélő költemé­nye, készül Szabó Lőrinc Tü­csökzenéje, Petőfi János vitéze, és az Apostol is belefér egy kö­tetbe. Domokos Mátyás elmon­dása szerint külön gondot jelent azoknak a bemutatása, akiket ma már nehéz olvasni. Kemény Zsigmond vagy Eötvös József remekei például ebbe a sorba tartoznak. Domokos Mátyás kiemelte, elismerés illeti a kulturális kor­mányzatot, amiért támogatja e könyvsorozatot, és feltámasztja általa az olcsó könyvtárat. A vál­lalkozás érdemének tartja, hogy újra felfedezi a magyar iroda­lomnak a költészet után leggaz­dagabb termését, a novellairo­dalmat. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a válogatott novel­­láskötetek, még a mára elfeledett Cholnoky László művei is igen nagy sikert arattak. Gyakran hangzik el, hogy irodalmunkban kevés a regény, ennek azonban Domokos szerint elsősorban gaz­dasági okai voltak. A magyar írók többsége - gondoljunk csak Karinthy Frigyesre, Csáth Gé­zára - nem volt olyan anyagi helyzetben, hogy megengedje magának a regényírás luxusát (Thomas Manni tizenhat évig írta a József és testvéreit úgy, hogy közben egyetlen napot sem kel­lett kihagynia). Márpedig akik ilyen remek novellákat tudtak ír­ni, bizonyosan képesek lettek volna nagyszerű regények alko­tására is. (Mint ahogyan írtak is.) Az Osiris köteteiben a mű­veket rövid, lexikon tömörségű utószó egészíti ki, melyből az olvasó megismerheti az író élet­útját és szellemi életrajzát, és a szerzőhöz kapcsolódó ajánló bibliográfiát is csatolnak. ise. Millennium A Millenniumi Könyvtár tervezett kiadványai EURÓPA KÖNYVKIADÓ: Magyar népbal­ladák, Sarkadi Imre: Elbeszélések, Csokonai Vitéz Mihály: Versek, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I—II., Csokonai Vitéz Mihály: Do­rottya - Kamnyóné, Zrínyi Miklós: Szigeti ve­szedelem, Gárdonyi Géza: Egri csillagok I—II., Mikszáth Kálmán: Fekete város I—II., Móricz Zsigmond: Rokonok, Németh László: Iszony I—II., Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma TALENTUM KIADÓ: Katona József: Bálik bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Móricz Zsigmond: Úri muri, Móricz Zsig­mond: Légy jó mindhalálig I—II., Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival I—II., Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Jókai Mór: Az arany ember I—II., Gárdonyi Géza: A látha­tatlan ember I—II. MAGVETŐ KIADÓ: Ottlik Géza: Iskola a határon I—II., Csáth Géza: Elbeszélések, Déry Tibor: G. A. úr X-ben I—II., Szerb Antal: Utas és holdvilág I—II., Szerb Antal: Pendragon le­genda I—II. JELENKOR KIADÓ: Vajda János: Ver­sek, Déry Tibor: Elbeszélések, Márai Sándor: Szindbád hazamegy, Márai Sándor: Egy polgár vallomásai I-D. PÜSKI KIADÓ: Sinka István: Versek, Erdélyi József: Versek, Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig, Veres Péter: Novellák BALASSI KIADÓ: Janus Pannonius: Versek, Balassi Bálint: Versek, II. Rákóczi Fe­renc: Emlékiratok, Bornemisza Péter: Váloga­tás, Heltai Gáspár: Válogatás OSIRIS KIADÓ: Ady Endre: Versek, Arany János: Toldi, Arany János: Versek, Arany László: A délibábok hőse, Babits Mi­hály: Versek, Berda József: Versek, Berzsenyi Dániel: Versek, Cholnoky László: Bertalan éj­szakája, Császár István elbeszélései, Dsida Je­nő: Versek, Eötvös József: A falu jegyzője, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, Fája Géza: Vi­harsarok, Füst Milán: Nevetők, Füst Milán: Versek, Galgóczi Erzsébet elbeszélései, Gelléri Andor Endre elbeszélései, Hajnóczy Péter elbeszélései, Heltai Jenő: A 111-es, Heltai Jenő: Family Hotel - Kiskirályok, Hunyady Sándor elbeszélései, Illés Endre: Belvárosi karácsony, Illyés Gyula: Puszták népe, Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban, Illyés Gyula: Versek, Jékely Zoltán: Versek, Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, Jókai Mór: Egy magyar nábob, Jókai Mór: Elbeszélések I., Jó­kai Mór: Elbeszélések II., Jókai Mór: És még­is mozog a Föld, Jókai Mór: Szabadság a hó alatt, Jókai Mór: Válogatott kisregények, Jó­zsef Attila: Versek, Juhász Gyula: Versek, Kaffka Margit: Hangyaboly, Kaffka Margit: Színek és évek, Karinthy Frigyes elbeszélései, Karinthy Frigyes: Könnyed társalgás, Karin­thy Frigyes: Tanár úr kérem, Kazinczy Fe­renc: Fogságom naplója, Kemény Zsigmond: Zord idők I., Kemény Zsigmond: Zord idők II., Kodolányi János elbeszélései, Kolozsvári Grandpierre Emil: A boldogtalanság művésze­te, Kolozsvári Grandpierre Emil: Elbeszélé­sek, Kormos István: Versek, Kosztolányi De­zső: Elbeszélések I, Kosztolányi Dezső: Elbe­szélések II., Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő, Krúdy Gyula: Asszonyságok díja, Krúdy Gyu­la: Válogatott kisregények, Krúdy Gyula: Vá­logatott elbeszélések I., Krúdy Gyula: Váloga­tott elbeszélések II., Krúdy Gyula: Vörös pos­takocsi, Lövik Károly: Elbeszélések, Madách Imre: Mózes, Mándy Iván: Fabulya feleségei (a Holnap Kiadóval közösen), Mikes Kele­men: Törökországi levelek, Mikszáth Kálmán: Különös házasság, Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász, Mikszáth Kálmán: Válogatott elbe­szélések I., Mikszáth Kálmán: Válogatott el­beszélések II., Mikszáth Kálmán: Válogatott kisregények, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc: Egy gazdátlan csónak, Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről, Móricz Zsigmond: Ár­vácska, Móricz Zsigmond: Az Isten háta mö­gött, Móricz Zsigmond: Forró mezők, Móricz Zsigmond: Pillangó, Móricz Zsigmond: Válo­gatott elbeszélések, Móricz Zsigmond: Válo­gatott kisregények, Nagy Lajos: Elbeszélések, Nagy Lajos: Budapest Nagy kávéház, Nagy Lajos: Kiskunhalom, Nagy László: Versek, Nemes Nagy Ágnes: Versek, Németh László: Gyász, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa, Petőfi Sándor: Az apostol, Petőfi Sándor: Já­nos vitéz, Petőfi Sándor: Versek, Pilinszky Já­nos: Versek, Radnóti Miklós: Versek, Szabó Dezső: Elbeszélések, Szabó István elbeszélé­sei, Szabó Lőrinc: Versek, Szabó Pál: Talpa­latnyi föld, Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz, Szerb Antal: A fehér mágus, Szép Ernő: Ver­sek, Tamási Áron: Bölcső és bagoly, Tersánszky Józsi Jenő: Egy ceruza története, Tersánszky Józsi Jenő: Elbeszélések, Tersánszky Józsi Jenő: A margarétás dal, Tóth Árpád: Versek, Tömörkény István: Elbeszélé­sek, Tömörkény István: Csata a katonával, Török Gyula: Ikrek, Török Sándor: Életem kész regény, Vas István: Versek, Vörösmarty Mihály: Versek Magyar Nonzet 3

Next