Magyar Nemzet, 1999. december (62. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

A Magyar Nemzet ­ HÍREK GÖNCZ ÁRPÁD államfő a Magyar Köztársasági Érdem­rend középkeresztje a csillag­gal kitüntetést adta át Vörös Imrének, az Alkotmánybíróság volt tagjának kedden az Or­szágház nándorfehérvári termé­ben. A kitüntetést augusztus 20. alkalmából adományozta a köztársasági elnök az első al­kotmánybírói testületben „a magyar alkotmányos rend ki­alakításáért és megszilárdítá­sáért végzett munkájukért” öt volt alkotmánybírónak. Vörös Imre augusztus 20-án nem tu­dott részt venni az átadási ün­nepségen. A PÁRTKÖZI együttműködés szorosabb kialakításáról állapo­dott meg egymással berlini ta­lálkozóján Torgyán József, az FKGP elnöke és Wolfgang Schauble, a CDU elnöke. Bánk Attila, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője elmondta, hogy a CDU elnöke kezdeményezte a megbeszélést Torgyán József­fel, aki háromnapos látogatáson tartózkodik a német fővárosban. Bánk Attila mérföldkőnek ne­vezte a CDU és az FKGP veze­tőjének megbeszélését. A BELÜGYMINISZTÉRIUM szinte teljes egészében felké­szült a dátumváltással kapcsola­tos problémák kezelésére: min­den részlege el tudja majd a munkáját végezni az új év első napján, az adatáramlás folyama­tos lesz - nyilatkozta a BM in­formatikai és távközlési minisz­teri biztosa. Eiselt György el­mondta: a minisztérium köz­ponti épületében a felkészülés már novemberben befejeződött. Az átállás költségeiről pontos adatot nem tudott közölni, de véleménye szerint annak össze­ge mindenképpen több milliárd forintot tesz ki. ÚJ JOGSZABÁLYOK alkotá­sát, a korábbiak következetes végrehajtását és a társadalom szemléletformálását nevezte a női esélyegyenlőség megterem­tése szempontjából a legfonto­sabb teendőknek Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Minisz­térium közigazgatási államtitká­ra kedden Budapesten. Az ál­lamtitkár az Asszonysorsok a XX. században című konferen­cia apropóján elmondta, hogy a parlament előtt van a munka­ügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezete. Ennek lényege: mun­kaügyi vita esetén a munkaadó­nak kell majd bizonyítania, hogy nem alkalmazott diszkriminációt a munkavállalóval szemben. AZ APEH számviteli fegyelem megsértése és adócsalás alapos gyanúja miatt nyomozást ren­delt el ismeretlen tettes ellen egy hódmezővásárhelyi betéti társaságnál, amelynek tulajdo­nosa és ügyvezetője a város al­polgármestere, Túri József - kö­zölte Rapcsák András. Hódme­zővásárhely felfüggesztett pol­gármesterének közlését megerő­sítette Burillák Attila, az APEH szóvivője. Elmondta: november elején két névtelen és egy név­vel ellátott bejelentés érkezett az APEH-hez a cég szabálytalan könyveléséről. Az alpolgármes­ter közölte, hogy a feljelentő Rapcsák András volt. MEGSZÜNTETI a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központot. Az 1967- ben alapított intézményt a debre­ceni és a hajdú-bihari önkor­mányzat eddig közösen működ­tette, a megyeszékhely fideszes vezetése azonban felmondta az együttműködési megállapodást. Ennek ismeretében a megyei köz­gyűlés legutóbbi ülésén a 101 dolgozót foglalkoztató intézmény megszüntetéséről döntött, s jog­utódjaként - a közművelődési fel­adatok koordinálására - január 1-jétől létrehozta a mindössze 16 dolgozót foglalkoztató Kölcsey művelődési szolgáltató intéz­ményt. Debrecen a jövőben önál­lóan kívánja szervezni a helyi kulturális programokat. Hazai tudósítások Az idén több mint egymilliárdot fordítanak korszerűsítésre Számítógépen születnek az ítéletek A határozatok, az ítéletek írógé­pen születtek, a sokszorosítást gyenge színvonal jellemezte, és a bíróságok egyáltalán nem rendel­keztek modern információtechno­lógiával, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hiva­tala 1998. február 1-jén megkezd­te munkáját - tudtuk meg Kiss Györgytől, az OIT informatikai főosztályának megbízott vezető­jétől keddi sajtótájékoztatóján. Az informatikai szakember elmondta, hogy az idén összesen 1,3 milliárd forintot fordítanak a bíróságok számítógépes hálóza­tának fejlesztésére. Ebből az ösz­­szegből 450 millió forintot 22 he­lyi bíróság munkájának meg­könnyítésére adtak, csaknem 500 gépet, közöttük 22 nagy teljesít­ményű számítógépet szereztek be. További 500 millió forintot korszerűsítésre, a szoftverek egy­ségesítésére, valamint a Year 2000 programra szántak, a többi pénzt az országos hálózat alapjai­nak kiépítése emészti fel. A bíró­ságok informatikai fejlesztésére vonatkozó elképzelést a Phare­­program is támogatja. Időközben elkészült az OIT informatikai oktatóterme, amely­ben a Phare-program keretében most 22 informatikus és 300 fel­használó részesül szakmai kép­zésben. Kiss György szerint há­rom-öt éven belül teljesen kiépül­het a bíróságok korszerű informa­tikai rendszere, feltéve hogy az ideihez hasonló anyagi forrásokat kapnak erre a célra. (n. r.) * Az átlagos havi mennyiség­hez képest országos szinten akár ötször-hatszor annyi beadvány is érkezhet júliusban a cégbírósá­gokhoz, ha a törzstőke felemelé­sére készülő cégek csak közvet­lenül a törvényes határidő lejárta előtt nyújtják be irataikat - nyi­latkozta Lizák Tibor, az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának (OITH) főosztály­vezető-helyettese az MTI-nek. Mint elmondta: havonta kö­rülbelül 17 400 beadvány érkezik országosan a cégbíróságokhoz, korábbi hátralékaikat mostanra sikerült feldolgozniuk. Ha azon­ban a több mint 90 ezer, feltőké­sítésre váró cég dömpingszerűen, szinte egyszerre fordulna az in­tézményekhez, félő, hogy a cég­bíróságok törvényes működése komoly akadályokba ütközne. A főosztályvezető-helyettes szólt arról is, hogy az OITH ja­vaslatot fogalmazott meg az Igazságügyi Minisztérium szá­mára arról: módosítani kellene a cégnyilvántartásról szóló tör­vényt. Ismertetése szerint erre egyebek mellett azért lenne szük­ség, mert előfordul, hogy a cég­törvényességi előírások figyel­men kívül hagyásával működő úgynevezett fantomcégek - tete­mes adósságot hátrahagyva - szándékosan eltűnnek a cégbíró­ság látóköréből, és törlésük után gazdátlan ingatlan vagy ingóság marad nevükön. Személy szerint elképzelhetőnek tartja, hogy az ilyen esetekben az önkormányzat vagy az állam szerepeljen „örö­kösként”. Konferencia a főváros fejlesztéséről Feszültséget kelt az iparterületek leromlása Több mint százezer új lakás meg­építésére lenne szükség ahhoz, hogy Budapest a jövőben lakha­tó, fejlett nagyváros maradhasson - hangzott el azon a tegnapi kon­ferencián, amelyet a főváros fej­lesztési lehetőségeiről tartottak a városházán. Mint azt Tosics Iván, a Városkutatás Kft. munkatársa előadásában elmondta: Budapes­ten elfogadhatatlanul alacsony a bérlakások száma, s ezen min­denképpen változtatni kell, akár úgy is, hogy a város saját maga épít elfogadható árú lakásokat. Úgy vélte: a fővárosnak nincs konkrét lakáspolitikai koncepció­ja, így a felmerülő problémákat sem tudja hatékonyan kezelni. A konferenciára elkészült a két éve megalkotott fejlesztési koncepció módosított változata, amelyet megküldenek a kerületi önkormányzatoknak és a na­gyobb közművállalatoknak is vé­leményezésre. Mint azt Demszky Gábor főpolgármester megnyitó­jában kifejtette: várhatóan a jövő év végére kerülhet a fővárosi közgyűlés elé az anyag, amely a városfejlesztés legfontosabb kér­déseire - így az úgynevezett át­meneti zónák felújítására, a köz­területek, az utak, a hidak és a re­gionális fejlesztések kérdésére helyezi a hangsúlyt. Különlege­sen fontos feladatként kezeli a Körvasúti körút megépítését, a kötött pályás felszíni közlekedés fejlesztését, a Duna-parti régió rehabilitálását és hazáik európai uniós csatlakozásából adódó át­fogó térségi fejlesztéseket. Az anyag leszögezi: a belső város­rész és az átmeneti zóna vegyes iparterületeinek nagymértékű és gyorsuló leromlása társadalmi fe­szültségeket kelt, amelyeket csak összehangolt rehabilitációs prog­rammal lehet felszámolni. (w. b.) Ökumenikus központ épülhet Lágymányoson A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának köz­gyűlése kedden határozott arról, hogy a református és az evangé­likus egyházzal közösen Buda­p­est XI. kerületében felépíti az Ökumenikus Központ és Egye­temi Lelkészséget. Szerdai közleményük sze­rint a lágymányosi egyetemi városban megvalósítandó épü­letkomplexumban egy 150 hí­vőt befogadó kápolnát és több­­funkciós előadótermet, vala­mint egy 40 személyes imater­met alakítanak ki. A létesít­ményben a felsoroltakon kívül a református és az evangélikus egyház egyetemi lelkészségei, az ökumenikus tanács irodái, valamint vendégszobák kapnak helyet. Az MTI jelentése szerint az alapkő letételére a 2000. évben, az épület felszentelésére pedig 2002-ben kerül sor. Fél éven belül birtokba adják az ORFI-t Működtetési felelősséget várnak az irgalmas rendtől A Magyar Katolikus Püspöki Kar csak úgy veheti tudomásul az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet egy részé­nek az irgalmasokhoz kerülését, ha a rend teljes garanciát vállal a működtetésre - tudtuk meg Sere­gély Istvántól. A püspöki kar el­nöke azon a tájékoztatón beszélt a kérdésről, amelyen beszámolt a dobogókői Manréza központban a katolikus egyház közszolgálati feladatairól tartott, a cseh, a len­gyel, a szlovák és a hazai helyze­tet elemző konferencia tapaszta­latairól. Az érsek szerint a ma­gyar egyháznak nincs akkora anyagi háttere, hogy egyedül vál­lalkozhatna a mintegy ezer ágy­­gyal rendelkező intézmény fenn­tartására. Mivel azonban az irgal­mas rend kiterjedt nemzetközi egészségügyi hálózattal rendel­kezik, e tény biztosítékot jelent­het a kórház fenntartására. Amint Semjén Zsolttól, a kul­tusztárca egyházügyi helyettes államtitkárától megtudtuk, a kö­zelmúltban elkészült kormányha­tározat értelmében az úgyneve­zett kiskórház és nagykórház tu­lajdonba adása még az idén, az ellátási felelősséggel járó birtok­ba adás pedig fél éven belül meg­történik. Az ORFI jelenlegi veze­tése által sokat vitatott harmadik épület tulajdonba adása ugyan­csak idén várható, a birtokba adás azonban azután - legkésőbb egy éven belül - valósulhat meg, hogy a parlament az ingatlant le­veszi az állami tulajdonból ki nem adható épületek listájáról. A konferencián Harrach Pé­ter szociális és családügyi mi­niszter kijelentette: hazánkban je­lenleg példátlanul jó az állam és az egyház kapcsolata. Megállapí­tották, hogy az egyházat nem csupán „karitatív egyesületnek” kell tekinteni, hiszen az emberek szolgálata a keresztények hitéből fakadó kötelesség. A résztvevők egyetértettek Prőhle Gergelynek, a kultusztárca közigazgatási ál­lamtitkárának szavaival, aki így fogalmazott: , jössz a marketing­je” az egyháznak, illetve az egy­házi ügyekkel kapcsolatban az államnak, ugyanis mindkét fél többet tesz a valóságban, mint amit a látszat mutat. (sz. sz.) ENSZ-program a mozgásszervi betegségekre Több gyógyszer, kevesebb gyógytorna A magyar reumatológiai betegek ellátása távol van az ideálistól, több gyulladáscsökkentő gyógy­szert szednek, mint az szükséges lenne, ugyanakkor a csontritku­lásban szenvedők jó része egyál­talán nem kap kezelést. Gyógy­tornát sokkal kevesebben végez­nek, mint ahánynak szüksége lenne rá, ugyanakkor rengeteg nagy értékű diagnosztikai vizsgá­latot végeznek feleslegesen - nyilatkozta lapunknak dr. Bálint Géza, az Országos Reumatoló­giai és Fizioterápiás Intézet fő­igazgató főorvosa, aki nemzeti koordinátora az elkövetkező tíz esztendő ENSZ-programjának, amely a csont- és ízületi betegsé­gek elleni küzdelmet állítja a kö­zéppontba. A hazai helyzetet jel­lemezve elmondta, százezer ízü­leti gyulladásban és nyolcszáz­ezer csontritkulásban, körülbelül egymillió porckopásban és ugyanennyi derékfájásban szen­vedő beteggel számolnak. A kér­dés jelentőségét mutatja, hogy a háziorvoshoz fordulók 15-20 százaléka mozgásszervi pana­szokkal jelentkezik. A táppénzes állományt indoklók sorában a harmadik, a rokkantságot okozó betegségek sorában pedig a má­sodik helyen állnak. Bálint Géza szerint az elkövetkező évtizedben elsősorban ezen kellene változ­tatni. Mindez illeszkedik az ENSZ programjához, amelynek két legfontosabb céljaként Kofi Annan főtitkár a betegek életmi­nőségén való javítást, illetve az egyre növekvő társadalmi teher tudatosítását jelölte meg. (­6) Börtönőrök is segítették a fogolyszöktetést? Hamis szabadulólevéllel a Markóból (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Nemzet érdeklődésére Bujáki Ildikó, a Büntetés-végre­hajtás Országos Parancsnokságá­nak sajtó- és kommunikációs ön­álló osztályának vezetője mind­össze a szökés tényét erősítette meg, majd közölte: alapos a gya­nú arra nézve is, hogy a sikeres fogolyszökés bv-alkalmazottak segítségével történhetett. Bökönyi István bv-vezérőrnagy, a bünte­tés-végrehajtás országos parancs­noka is rendkívül szűkszavú volt, lapunknak mindössze annyit mondott, hogy az ügyben a Fővá­rosi Ügyészségi Nyomozóhivatal indított büntetőeljárást. A hivatalosan Fővárosi Bün­tetés-végrehajtási Intézetként is­mert, szigorúan őrzött objektum­ban - ahol börtön- és fegyházfo­­kozat egyaránt működik - tartják fogva például az egy hónapja a röszkei határátkelőhelynél letar­tóztatott krasznojarszki „alumí­niumkirályt”, Anatolij Bikovot, valamint Ambrus Attilát, alias Whiskyst. Ebből a Nagy Ignác utcai épületből szöktették meg pénteken délben azt a jordániai férfit, aki ismert kábítószer-ke­reskedőként és -elosztóként ke­rült rendőrkézre. A tábornoktól azt sem sike­rült megtudnunk, hogy a Bünte­tés-végrehajtás Országos Pa­rancsnoksága ezek után miként garantálhatja például - az Oro­szországból megérkező kiadatá­si kérelem után - a minap politi­kai menedékjogot kért Anatolij Bikov biztonságát. Arra sem kaptunk feleletet, hogy mi a biz­tosíték arra, hogy más, a Fővá­rosi Büntetés-végrehajtási Inté­zetben fogva tartott veszélyes bűnözőnek nem nyílik alkalma arra, hogy megszökjék­­ a „Markóból” vagy máshonnan. Információnk szerint ugyanis akik a jordán férfi szöktetését kitervelték, nem voltak pálya­kezdő bűnözők, mint ahogy a jordán kábítószer-elosztó és - kereskedő férfi sem, akit bűnül­döző körökben a Whiskysnél nagyságrenddel veszélyesebb maffiózónak tartanak. Az is biz­tos, hogy a szöktető akció ára is borsos, több szakértő is hat számjegyű tételt emleget. Úgy tudjuk, hogy az alvilág rendkí­vül precízen készítette elő az ak­ciót. A résztvevők magabiztos­sága igazolja, hogy minden rész­letet maximálisan kidolgoztak, minden eshetőségre felkészül­tek. Az is valószínű, hogy a Nagy Ignác utcában és annak környékén több biztosító ember is vigyázta az akció sikerét. A Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozóhivatalban érdeklődésünkre elmondták, hogy egyelőre még folyik azon személy vagy szemé­lyek azonosítása, aki vagy akik büntetés-végrehajtási alkalma­zottként részt vettek a fogoly­­szöktetésben. (K. 1.1.) Nyitott kapu, zárt rácsok a Nagy Ignác utcában KERTÉSZ GÁBOR FELVÉTELE 1999. december 1., szerda Orbán Péter a rendőrség tekintélyéről Kevesebb a bűncselekmény Jó munkát végzett az idén a rendőrség, melynek eredménye­ként a bűnözés jelentősen visz­­szaszorult - mondta kedden Sze­geden Orbán Péter vezérőrnagy. Az országos rendőrfőkapitány a Szegedi Városi Rendőrkapitány­ság eddigi vezetőjének nyugállo­mányba vonulása és az új vezető beiktatása alkalmából hangoztat­ta, hogy az ismertté vált bűncse­lekmények száma olyan területe­ken és kategóriákban mérséklő­dött, amelyek számottevően be­folyásolják a lakosság biztonság­­érzetét. Példaként említette a gépkocsilopások, a lopások, a betöréses lopások számának je­lentős csökkenését. A magyar rendőrség Európá­ban a legeredményesebbek közé tartozik, a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma csak Ausztriában kevesebb, mint Ma­gyarországon - közölte. A fel­adatok között említette Orbán Péter a testületi tudat javítását. Ami különösen fontos: a rend­őrök ne engedjék meg, hogy ese­tenként néhányan közülük tönk­retegyék az egész testület tekin­télyét. A tájékozatatón bejelentet­ték, hogy Szőke Péter ezredes, szegedi rendőrkapitány nyugál­lományba vonult. A kapitányság vezetőjévé Balogh Zoltán alez­redest nevezték ki, aki eddig Kiskőrös rendőrkapitánya volt - írta az MTI.

Next